Увійти

Готові списки джерел за темами / Költő

Добірка наукової літератури з теми "Költő"

Автор: Grafiati

Опубліковано: 27 липня 2024

Оновлено: 28 липня 2024

Оформте джерело за APA, MLA, Chicago, Harvard та іншими стилями

Оберіть тип джерела:

Зміст

Статті в журналах
Дисертації
Книги
Частини книг
Тези доповідей конференцій
Звіти організацій

Ознайомтеся зі списками актуальних статей, книг, дисертацій, тез та інших наукових джерел на тему "Költő".

Біля кожної праці в переліку літератури доступна кнопка «Додати до бібліографії». Скористайтеся нею – і ми автоматично оформимо бібліографічне посилання на обрану працю в потрібному вам стилі цитування: APA, MLA, «Гарвард», «Чикаго», «Ванкувер» тощо.

Також ви можете завантажити повний текст наукової публікації у форматі «.pdf» та прочитати онлайн анотацію до роботи, якщо відповідні параметри наявні в метаданих.

Статті в журналах з теми "Költő"

1

Faragó, Emese. "Janus arcú művészet: technikai tudás és költői ihletettség Platón költészetértelmezésében." Elpis Filozófiatudományi Folyóirat 8, no. 2 (December 19, 2014): 7–17. http://dx.doi.org/10.54310/elpis.2014.2.1.

Повний текст джерела

Анотація:

Tanulmányomban a költői szakértelem és a költői ihletettség egymáshoz való viszonyát vizsgálom Platón művészetfilozófiájában. Amellett érvelek, hogy Platón lehetségesnek tartotta, hogy a költő technikai tudása és a költői ihletettség egyaránt szerepet játsszon a költészeti alkotások létrehozásában. A két elmélet összeegyeztethető egymással. A valódi különbség nem a technikai képességek és az inspiráció alapján alkotó költő között van, hanem aközött, aki pusztán technikai képességek alapján alkot és aközött, aki emellett még az inspirációra is támaszkodhat. Az inspirált költő a prófétához hasonló módon, technikai képességeinek felhasználásával közvetíti az istenek üzenetét. A költészeti alkotások igazsága a mű helyes értelmezésén keresztül tárható fel a befogadó számára.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

2

Mrázik, Julianna. "Rózsa a holdudvaron A rózsa szimbolikája József Attila költészetében." Iskolakultúra 34, no. 2-3 (February 16, 2024): 72–87. http://dx.doi.org/10.14232/iskkult.2024.2-3.72.

Повний текст джерела

Анотація:

A tanulmány József Attila egyes költeményeit a „rózsás” versein keresztül vizsgálja. Célja az, hogy a versek létrejöttét körülvevő életeseményeket és szentimentelemzést felhasználva egy, ez ideig egészében feltáratlan, kevéssé elemzett pályaívet rajzoljon meg. Az értelem és érzelmek kettősének kölcsönhatása, különösen a rózsa motívumán keresztül, mélyebb és másabb betekintést nyújt József Attila költészetébe. A tanulmány az elején bevezeti az olvasót a „rózsás” versek világába, majd fokozatosan mutatja be a versek és a költő életének összefüggéseit. A rózsa motívumát széles körben értelmezi, bemutatva annak szépséggel kapcsolatos, szenvedélyes és sebezhetőségi aspektusait, és azt, hogyan tükrözi e jelkép a költői életeseményeket és érzelmeket. Az életrajzi történések és versek közötti kapcsolatok folyamatosan kibontakoznak a tanulmány során. A szentimentanalízissel kiegészített ikonográfiai-ikonológiai stratégia egy olyan eljárás, amelynek segítségével információk nyerhetők az írott tartalmak emocionális töltetét illetően (Laki, 2022). Az alkalmazott szentimentelemzési metodológia segít a költői művek mélyebb megértésében és az érzelmi tartalmak feltárásában. A tanulmány emellett azonosítja, hogy József Attila rózsás versei nem csak a szépséget, szenvedélyt, hanem a sebezhetőséget és az ellenállást is kifejezik, s így a rózsa-motívum mentén az emberi élet számos aspektusát. Az írás összefűzi a költő személyes életét a művekkel, művelődéstörténeti adalékokkal, és mindezen keresztül bemutatja, hogyan jelennek meg az életesemények a költészetben, amint alkotói és befogadói szinten is gazdagítják a költői üzenetet.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

3

Nagyillés, János. "A szónok költő és az istenapparátus." Antik Tanulmányok 53, no. 2 (December 1, 2009): 219–38. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.53.2009.2.3.

Повний текст джерела

Анотація:

Lucanus epikus technikájának jellemző jegye az istenapparátus hiánya. A jelenség magyarázatára az utóbbi bő évszázadban számos magyarázat született. Egy részük nem annyira az istenapparátus hiányáról beszél, mint inkább arról, hogy a költő az epikus narratíva e transzcendens aspektusát a hagyományos istenek helyett a teljesen személytelen fatum mal s a hol filozófikusan (fortuna), hol mintegy istenségként felfogott Fortuná val helyettesíti. A modern elméletek már Lucanus költői látásmódjának újszerűségével magyarázzák a jelenséget. Az istenapparátus hiánya azonban csak egyike azon tüneteknek, melyeknek mindegyike jól magyarázható a szónoki munkamódszerrel, a retorikai narratio szabályainak követésével.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

4

Krähling, Edit. "„Ha megmaradt a víztől, megmaradt-e az emberektől?”." Magyar Könyvszemle 138, no. 3 (July 27, 2023): 368–81. http://dx.doi.org/10.17167/mksz.2022.3.368-381.

Повний текст джерела

Анотація:

Radnóti Miklós és felesége, Gyarmati Fanni 1944 áprilisában három-négyezer kötetes értékes könyvtárukat nyolc ládába csomagolva a budai Duna-part egyik pincéjében igyekeztek biztonságba helyezni. A ládákhoz Radnóti egyik tisztelője, Steuer Zoltán, az óvóhelyhez barátjuk, Karig Sára jóvoltából jutottak. Egyéb ingóságaikat, használati cikkeiket, a költő műveinek kéziratait, levelezésüket több más helyre, barátaik lakásaiba szétosztva próbálták megőrizni. Az ingóságok, ruhaneműk, írógép szinte mind elvesztek, a kéziratok, levelek azonban szerencsére megmaradtak. Legnagyobb veszteségük azonban a könyvtárat rejtő nyolc láda volt. Az általános vélekedés szerint a Duna áradása semmisítette meg a könyveket 1945 tavaszán. A budapesti árvizek adataiból és a költő és felesége hagyatékában fennmaradt, eddig publikálatlan iratokból, levelekből, illetve Gyarmati Fanni naplóbejegyzéseiből azonban más történet bontakozik ki: ha a pincét elöntötte is a Duna, a könyvek minden valószínűség szerint már korábban eltűntek onnan. A címben Gyarmati Fannitól idézett költői kérdésre („Ha megmaradt a víztől, megmaradt-e az emberektől?”) a válasz sajnos: nem. A közleményt az elveszett könyvtárra vonatkozó dokumentumok forrásközlése egészíti ki.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

5

Takács, Ferenc, and Ágnes Nemes Nagy. "A hegyio költő." World Literature Today 59, no. 3 (1985): 464. http://dx.doi.org/10.2307/40141029.

Повний текст джерела

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

6

Oláh, Róbert. "Arany János nagykőrösi évei (1851‒1860) a levelezései tükrében I. – Az előzmények története (1849‒1851)." Tudásmenedzsment 22, no. 1 (October 31, 2021): 73–92. http://dx.doi.org/10.15170/tm.2021.22.1.4.

Повний текст джерела

Анотація:

Arany János életét és műveit számtalan oldalról közelítették meg nem csupán a jelen, hanem a poétával korabeli életrajzírók, kutatók, a közeli vagy éppen távoli családtagok is. A költő életútját rendre több és egymástól némiképp igencsak eltérő, de fő vonásaiban mégiscsak azonos településekkel, nevezhetjük „mérföldkövekkel” is értelmezhetjük. Ilyen volt Szalonta, Debrecen, Kisújszállás, Geszt, Budapest és természetesen Nagykőrös is. Mindegyik esetében tudnunk kell, hogy nem csupán pozitívuma volt az állomásainak, hanem egyben az élet rendje szerinti negatívumai is. Szükséges azonban ezen hatásokat kritikával kezelnünk, hiszen a pillanatnyi állapot nem tükrözheti egyetlen ember életének egy hosszabb vagy nagyobb állomását sem, és bár befolyásolhatja azt, de semmiképp sem irányíthatja. Célom a nagykőrösi évek olyan szemléletű bemutatása, amely során Arany személyét műveitől kissé távolabb helyezve a gondolkodó, írásában másik arcát mutató költőt mutathassam be a korabeli magánlevelezései tükrében. Ebben leginkább a költő életét és műveit roppant körültekintően feldolgozó kritikai kiadások voltak hasznomra, melyek szükségszerűsége vitathatatlan, illetve azok a pontos forrásközléseken túl végtelen szintetizálásra adnak lehetőséget. A levelek címzettjei, gyakorisága és tartalma mind rámutatnak a költő azon életszakaszára, mikor is egy új városban, új célokkal megbirkózva kellett helytállnia nem csupán férjként vagy apaként, hanem a nemzetet úgy szolgálva, hogy a nyílt rebellió mindenfajta eszköze és megnyilvánulása a legsúlyosabb büntetést vonhatta maga után. De Arany megtalálta ennek is a módját, így sorait újra értelmezve a XIX. század országos eseményeinek hű bemutatójává válhat az „Alföld szívének” miliője, így Arany városa: Nagykőrös és annak feledhetetlen irodalmi világa.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

7

Kovács, Gábor. "A SZÜLETŐ GONDOLAT ARANY JÁNOS KÖLTÉSZETÉBEN." Hungarológiai Közlemények 18, no. 2 (January 23, 2018): 19. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2017.2.19-37.

Повний текст джерела

Анотація:

Arany János Zrínyi és Tasso című tanulmányában tagadja azt a – szerinte – romantikus képzetet, hogy a költő a semmiből tudna történetet teremteni. A történetsémák és a narratív formák hagyományozódásáról szóló érvelése meggyőzően mutat rá arra, hogy az elbeszélés világát nem lehet a „semmiből” előteremteni. A versköltészet sajátosságait elemezve azonban komolyan fontolóra veszi a semmiből feltűnő gondolatkeletkezés lehetőségét. Arany költői gyakorlatában gyakran él azzal az eljárással, hogy üres jelölőket, deixiseket helyez műalkotásainak kulcspontjaira, rámutatva ezzel az adekvát szó és értelem hiányára. Tanulmányom azt vizsgálja, hogy az eszmeileg és szemantikailag kiüresített szó hogyan tesz szert értelemre, s hogy az ezúton előállított specifikusan költői nyelvi eljárás hogyan provokálja az új gondolat születését.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

8

Mészáros, Márton. "„Csak én írok, versemnek hőse: semmi”." Iskolakultúra 28, no. 7 (December 21, 2018): 35–40. http://dx.doi.org/10.14232/iskkult.2018.7.35.

Повний текст джерела

Анотація:

Kovács András Ferenc – vagy ahogyan a szakirodalomban is emlegetik: KAF – az egyik legtöbbet elemzett, legnagyobb hatású kortárs magyar költő, akinek költészete a kilencvenes évek kritikai vitáinak egyik legfontosabb terepe volt. A KAF-értelmezői hagyomány kulcsfogalmai – identitásvesztés, kulturális emlékezet, intertextualitás, „szerepköltészet” – a tradicionális szerzői pozíció elbizonytalanítására, majd felszámolására, végső soron pedig az irodalmi szöveg eredendő nyelvi, intertextuális létmódjára, irodalmiságára kérdeznek rá. Költészetének a mai magyar irodalomban szinte példa nélküli formagazdagságát a következetes részletességgel felépített költői maszkok, alakmások is segítik (Jack Cole, Lázáry René Sándor, Caius Licinius Calvus, Alekszej Pavlovics Asztrov stb.); írásművészetének egyik meghatározó eleme a hagyomány általi megelőzöttség belátása, a költői megnyilatkozás „eredetiségéről” való lemondás. A sokat idézett közhely szerint: forma iránti elkötelezettségben Csokonaival és Kosztolányival, sokszínűségében Weöressel rokonítható.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

9

Adorjáni, Zsolt. "Iamos és Pindaros – A hatodik olympiai óda egységének kérdéséhez." Antik Tanulmányok 57, no. 1 (June 1, 2013): 1–24. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.57.2013.1.1.

Повний текст джерела

Анотація:

Minden Pindaros-óda szembesít az egység mibenlétével, mely a Pindaros-kutatás talán legfontosabb kérdése. Ám minden költemény más és más módon egységes, s ez igaz a hatodik olympiai ódára is, melyet a költő egyik legnagyszerűbb versének szokás tartani. Jelen tanulmányban megmutatom, hogy az O. 6 egységét a költő (Pindaros) és a jós (Hagésias, a győztes és Iamos, a mondabeli ős) metaforikus párhuzama biztosítja, melynek alapja két, a költőre és a jósra egyaránt jellemző mozzanat: az isteni ihlet és kimondás-kifejezés pillanata. Ezek jelennek meg a jós (Iamos) elhivatásának leírásában (58–70), majd a költő saját tevékenységére reflektáló megnyilatkozásában (82–91), mely a vers legvitatottabb soraiban fogalmazódik meg. E magból sugárzanak szét a költő és a jós tevékenységének metaforái a győzelmi óda egészében.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

10

Bajor, Zoltán. "A Tétényi-fennsík madárfaunájának felmérése 2003–2004-ben." Tájökológiai Lapok 2, no. 2 (December 27, 2004): 365–70. http://dx.doi.org/10.56617/tl.4606.

Повний текст джерела

Анотація:

A felmérés alapján a Tétényi-fennsík madárvilága fajgazdag, mind a költő, mind a csak alkalmilag előforduló fajokat tekintve. Az eddigi megfigyeléseim alapján 95 faj előfordulását sikerült megállapítani. Ezek közül 33 faj költ, 21 faj potenciális költőfaj-gyakori vendég, 10 rendszeres átvonuló, 10 rendszeres téli vendég, 21 faj pedig alkalmi vendég. Ezen kívül további 13 faj előkerülésére lehet jó eséllyel számítani a közeljövőben. A fészkelőmadár fauna további kutatását, illetve a felmérés folytatását a jövőben is indokoltnak tartom, elsősorban fővárosunk élővilágának mélyebb megismerése céljából.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

Більше джерел

Дисертації з теми "Költő"

1

Köllő, Zoltan [Verfasser], and G. [Akademischer Betreuer] Drexlin. "Studies on a plastic scintillator detector for activity measurement of tritiated water / Zoltan Köllő. Betreuer: G. Drexlin." Karlsruhe : KIT-Bibliothek, 2015. http://d-nb.info/1076828558/34.

Повний текст джерела

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

Книги з теми "Költő"

1

Pomogáts, Béla. Öt költő: Irodalomtörténeti tanulmányok. Marosvásárhely: Mentor, 2005.

Знайти повний текст джерела

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

2

Lászlóffy, Csaba. A költő utolsó színhelye. Budapest: Cédrus Művészeti Alapítvány-Napkút, 2014.

Знайти повний текст джерела

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

3

Tolnai, Ottó. Költő disznózsírból: Egy rádióinterjú regénye. Pozsony: Kalligram, 2004.

Знайти повний текст джерела

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

4

Praznovszky, Mihály. Pósa Lajos, a szelíd költő. Budapest: SikerX Bt., 2006.

Знайти повний текст джерела

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

5

Gergely, Mihály. Józsáék ; Fekete páva ; Költő és király. Budapest: Magvető, 1985.

Знайти повний текст джерела

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

6

Zas, Lóránt. Vagyok a költő: Összegyűjtött versek 1954-2005. Pomáz: Kráter, 2006.

Знайти повний текст джерела

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

7

editor, Balogh Tamás 1975, ed. Különben magyar költő vagyok: Radnóti Miklós levelezése. Budapest: Jaffa Kiadó, 2017.

Знайти повний текст джерела

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

8

Diósszilágyi, Ibolya F. Költő a holnap városában: Juhász Gyula nagyváradi évei. Nagyvárad: Literator Könyvkiadó, 1994.

Знайти повний текст джерела

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

9

Sára, Sándor. "Költő a kamera mögött: Sára Sándorral beszélget Fazekas Valéria. Budapest: Kairosz, 2007.

Знайти повний текст джерела

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

10

Ferenczi, Tihamér. Tölgyből gerincet: 70 vers a költő 70. sületés napjára. Ungvár: Intermix, 2011.

Знайти повний текст джерела

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

Більше джерел

Частини книг з теми "Költő"

1

Tóth, István. "Decsi Csimor János, a humanista költő." In Baranyai Decsi Csimor János emlékezete, 35–38. Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2001. http://dx.doi.org/10.36240/etf-235.06.

Повний текст джерела

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

2

Kása, Csaba. "Egy színmű útja a Vígszínháztól a Rádióig. Bartha Miklóstól Csanády Györgyig." In A Magyarságkutató Intézet Kiadványai, 249–72. Magyarságkutató Intézet, 2023. http://dx.doi.org/10.53644/mkie.2022.249.

Повний текст джерела

Анотація:

Bartha Miklós (1847–1905) jogász, országgyűlési képviselő, korának legkiválóbb tollú publicistája, közírója, nagyhatású szónoka volt. Budapesten szerzett jogi diplomát, Udvarhelyszék első aljegyzőjeként kezdte pályáját. 1880-ban megalapította az 1944-ig kiadott kolozsvári Ellenzék című napilapot. Először 1873-ban választották be a képviselőházba, amelynek kisebb megszakításokkal haláláig tagja maradt. 1901-ig az Ugron Gábor-féle 48-as párt elnöke, 1891-től a Magyar Hírlap, 1893-tól a Magyarország című lap vezércikkírója volt. Második színművét huszonhat éves korában írta A feleség címmel. Az 1848–49-es szabadságharc utáni megtorlás időszakából merítette témáját, 1902-ben tűzte műsorára a Vígszínház a magyar est sorozatának századik darabjaként. A nézők általánosságban tetszéssel fogadták a bemutatót, a harmadik felvonás után Barthát nyolc alkalommal tapsolták vissza a színpadi függöny elé. A Vígszínház állandó közönsége távollétével tüntetett Bartha ellen, míg az ellenzék megjelenő hívei harsányan ünnepelték, de inkább a politikust és a publicistát, mint a színpadi szerzőt. A darab három előadást ért meg. 1937-ben azonban újra felbukkant. Csanády György székelyudvarhelyi születésű költő, a Székely himnusz szövegének szerzője, aki akkor a Rádió rendezője volt, írt belőle hangjátékot. Február 17-én hangzott el, előtte azonban Csanády tartott előadást a darabról.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

3

Ujváriné Antal, Edit. "Fogyasztóvédelem a biztosított szemüvegén át – különös tekintettel a csoportos biztosításra." In Salus Vocalis Csegöldi indulás - Győri érkezés : ünnepi tanulmányok Fazekas Judit tiszteletére, 747–66. Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2023. http://dx.doi.org/10.59199/salusvocalis.2023.64.

Повний текст джерела

Анотація:

Jelen tanulmány célja annak vizsgálata, hogyan alakul a biztosított jogi védelme akkor, ha olyan szerződés alanyává válik, amely – a szerződést kötő alanyra tekintettel – nem minősül fogyasztói biztosítási szerződésnek. Ez a jogi helyzet alapvetően a csoportos biztosításoknál jelentkezik, amelyben – a jogviszony sajátos szerkezete folytán – a biztosított nem tudja teljeskörűen élvezni az alapvetően magánjogi szabályokban megjelenő, fokozottabb jogi védelmet jelentő – kógens vagy egyoldalúan kógens – fogyasztóvédelmi normákat.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

4

Bíró, Csilla. "Andreas Pannonius és az Énekek énekéhez írt kommentárja." In Magyar keresztény gondolkodók az Árpád-kortól napjainkig, 65–90. Magyarságkutató Intézet, 2024. http://dx.doi.org/10.53644/mki.mkgakn.2024.65.

Повний текст джерела

Анотація:

Andreas Pannonius, a 15. századi magyar származású karthauzi szerzetes az 1460-as évek folyamán írta Énekek éneke-kommentárját (Expositio super Cantica canticorum). A szöveg befejezésére valószínűleg a ferrarai San Cristoforo karthauzi rendházban került sor. A kommentár egyetlen fennmaradt, nem autográf, 1505-ből származó kéziratát az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őrzi. A 110 fólió terjedelmű kézirat, amelyet a szerző a szeplőtelen fogantatás tanának védelmére alkotott, számos pontján kapcsolódik a misztikus teológiai irodalomhoz. Lényeges elemei például a cselekvő és a szemlélődő életforma összehasonlítása, a passiómisztika körébe tartozó, Krisztus szenvedéseit felidéző memoria passionis-részletek megjelenítése vagy a felemelkedési misztika ismert költői képe, a hegy metafora. Az Énekek éneke-kommentár bemutatása mellett arra is kitérek, hogy ez az európai viszonylatban is kiemelkedő minőségű munka miért maradhatott visszhang nélkül mind a saját, mind a későbbi korokban.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

5

Onder, Csaba. "„Költ Crispia’ Várában, a’ nagy Veteményedelem’ mellett” : Adalékok a Mondolat keletkezéséhez." In Dulce et utile – Tanulmányok Pintér Márta Zsuzsanna 60. születésnapjára, 207–32. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Líceum Kiadó, 2021. http://dx.doi.org/10.46403/dulceetutile.2021.207.

Повний текст джерела

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

Тези доповідей конференцій з теми "Költő"

1

Horváth, Péter. "Egy automatikusan generált rímszótár fejlesztése és a magyar kanonikus költészet rímszavainak néhány jellemzője." In Networkshop. HUNGARNET Egyesület, 2023. http://dx.doi.org/10.31915/nws.2023.12.

Повний текст джерела

Анотація:

A tanulmány a jelenleg 50 kanonikus magyar költő összes versét tartalmazó ELTE Verskorpusz alapján automatikusan generált rímszótárt mutatja be. Ismerteti a verskorpusz automatikus annotálásához használt új rímképletelemző algoritmust, a rímszótárban feltüntetett adatokat, valamint a rímszótár különböző formátumait és online elérhető lekérdezőfelületét. A tanulmány emellett három rövid példával rámutat arra is, hogy a rímszótár hogyanhasználható a magyar rímelés vizsgálatában.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

2

Mészáros, Márton. "Költői erőszak KAF költészetében : Palimpszesztikus paronomázia, félszemrím, szolecizmus." In Erőszak az irodalomban. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Líceum Kiadó, 2021. http://dx.doi.org/10.17048/biahangja.2021.143.

Повний текст джерела

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

3

Etlinger, Mihály, and Judit Hernády. "A kiadás hagyatéka / a hagyaték kiadása: A Régi Magyar Költők Tárának hálózati kiadásáról." In Networkshop. HUNGARNET Egyesület, 2022. http://dx.doi.org/10.31915/nws.2022.25.

Повний текст джерела

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

Звіти організацій з теми "Költő"

1

Jakab, Réka. Az ismeretlen hagyaték : Gondolatok a Szendrey Júlia halála után lefolytatott hagyatéki eljárásról. Budapest Főváros Levéltára, 2023. http://dx.doi.org/10.56045/blm.2023.1.

Повний текст джерела

Анотація:

Petőfi Sándor születésének bicentenáriuma alkalmából meghirdetett emlékévben Budapest Főváros Levéltára a költő családtagjaira vonatkozó, mindeddig kiadatlan levéltári iratok közkinccsé tételével tiszteleg a költő emléke előtt. Elsőként felesége, Szendrey Júlia halála után lefolytatott hagyatéki eljárás iratait mutatjuk be.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

2

Sipos, András. „Cipőtalpaláshoz a házbizalmi igazolása nem szükséges” : Egy különleges forrás a Tanácsköztársaság történetéhez. Budapest Főváros Levéltára, 2020. http://dx.doi.org/10.56045/blm.2020.7.

Повний текст джерела

Анотація:

A cikk egy különleges forrást, a VI. Gyár (ma Jókai) utca 26. alatti ház bizalmijainak Tanácsköztársaság idején íródott naplóját dolgozza fel. Foglalkozik a lakások és a lakók korabeli besorolásával, annak ellentmondásaival, a házbizalmik feladataival. Az épület mindennapjait idézi fel a korszakot gyerekként megélő Vas István költő későbbi visszaemlékezése is.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

3

Jakab, Réka. „...a jobb útra térésnek komoly bizonyítékait vélem fölfedezhetni...” : Petőfi Zoltán életének utolsó hónapjai a hagyatéki iratok tükrében. Budapest Főváros Levéltára, 2023. http://dx.doi.org/10.56045/blm.2023.11.

Повний текст джерела

Анотація:

1870. november 5-én Pesten, a Sándor utca 12. szám alatti szálláshelyén 22. életévében elhunyt Petőfi Zoltán, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia egyetlen gyermeke, a költő örököse. A súlyos tüdővészben szenvedő fiú rövid és viharos életét, szomorú és hányattatott sorsát az irodalomtörténeti kutatás részletesen feltárta. Budapest Főváros Levéltára a Petőfi 200 Emlékév keretében ezúttal Petőfi Zoltán itt őrzött hagyatéki iratait mutatja be, kiemelve olyan részleteket, amelyek mindeddig nem kerültek publikálásra.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

4

Csiffáry, Gabriella. „De nehéz az iskolatáska...”. Budapest Főváros Levéltára, 2020. http://dx.doi.org/10.56045/blm.2020.15.

Повний текст джерела

Анотація:

A levéltárakban található iskolai anyakönyvek segítségével keresi a cikk az összefüggéseket közéleti személyiségek művészek, költők, írók pályája és iskolai teljesítménye között. Mennyiben függött az családi vagy a korabeli elvárásoktól, személyiségüktől. Sokuk nem tudott vagy nem is akart megfelelni az elvárásoknak. Kudarcaik inkább akadályozták, mint segítették tanulmányaikban. Iskolai eredményeik ennél fogva gyakran gyengék voltak, ezért többük el is hagyta az iskolai képzést.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

Ми пропонуємо знижки на всі преміум-плани для авторів, чиї праці увійшли до тематичних добірок літератури. Зв'яжіться з нами, щоб отримати унікальний промокод!