Увійти

Готові списки джерел за темами / Költő / Статті в журналах

Статті в журналах з теми "Költő"

Щоб переглянути інші типи публікацій з цієї теми, перейдіть за посиланням: Költő.

Автор: Grafiati

Опубліковано: 27 липня 2024

Оновлено: 28 липня 2024

Оформте джерело за APA, MLA, Chicago, Harvard та іншими стилями

Оберіть тип джерела:

Ознайомтеся з топ-50 статей у журналах для дослідження на тему "Költő".

Біля кожної праці в переліку літератури доступна кнопка «Додати до бібліографії». Скористайтеся нею – і ми автоматично оформимо бібліографічне посилання на обрану працю в потрібному вам стилі цитування: APA, MLA, «Гарвард», «Чикаго», «Ванкувер» тощо.

Також ви можете завантажити повний текст наукової публікації у форматі «.pdf» та прочитати онлайн анотацію до роботи, якщо відповідні параметри наявні в метаданих.

Переглядайте статті в журналах для різних дисциплін та оформлюйте правильно вашу бібліографію.

1

Faragó, Emese. "Janus arcú művészet: technikai tudás és költői ihletettség Platón költészetértelmezésében." Elpis Filozófiatudományi Folyóirat 8, no. 2 (December 19, 2014): 7–17. http://dx.doi.org/10.54310/elpis.2014.2.1.

Повний текст джерела

Анотація:

Tanulmányomban a költői szakértelem és a költői ihletettség egymáshoz való viszonyát vizsgálom Platón művészetfilozófiájában. Amellett érvelek, hogy Platón lehetségesnek tartotta, hogy a költő technikai tudása és a költői ihletettség egyaránt szerepet játsszon a költészeti alkotások létrehozásában. A két elmélet összeegyeztethető egymással. A valódi különbség nem a technikai képességek és az inspiráció alapján alkotó költő között van, hanem aközött, aki pusztán technikai képességek alapján alkot és aközött, aki emellett még az inspirációra is támaszkodhat. Az inspirált költő a prófétához hasonló módon, technikai képességeinek felhasználásával közvetíti az istenek üzenetét. A költészeti alkotások igazsága a mű helyes értelmezésén keresztül tárható fel a befogadó számára.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

2

Mrázik, Julianna. "Rózsa a holdudvaron A rózsa szimbolikája József Attila költészetében." Iskolakultúra 34, no. 2-3 (February 16, 2024): 72–87. http://dx.doi.org/10.14232/iskkult.2024.2-3.72.

Повний текст джерела

Анотація:

A tanulmány József Attila egyes költeményeit a „rózsás” versein keresztül vizsgálja. Célja az, hogy a versek létrejöttét körülvevő életeseményeket és szentimentelemzést felhasználva egy, ez ideig egészében feltáratlan, kevéssé elemzett pályaívet rajzoljon meg. Az értelem és érzelmek kettősének kölcsönhatása, különösen a rózsa motívumán keresztül, mélyebb és másabb betekintést nyújt József Attila költészetébe. A tanulmány az elején bevezeti az olvasót a „rózsás” versek világába, majd fokozatosan mutatja be a versek és a költő életének összefüggéseit. A rózsa motívumát széles körben értelmezi, bemutatva annak szépséggel kapcsolatos, szenvedélyes és sebezhetőségi aspektusait, és azt, hogyan tükrözi e jelkép a költői életeseményeket és érzelmeket. Az életrajzi történések és versek közötti kapcsolatok folyamatosan kibontakoznak a tanulmány során. A szentimentanalízissel kiegészített ikonográfiai-ikonológiai stratégia egy olyan eljárás, amelynek segítségével információk nyerhetők az írott tartalmak emocionális töltetét illetően (Laki, 2022). Az alkalmazott szentimentelemzési metodológia segít a költői művek mélyebb megértésében és az érzelmi tartalmak feltárásában. A tanulmány emellett azonosítja, hogy József Attila rózsás versei nem csak a szépséget, szenvedélyt, hanem a sebezhetőséget és az ellenállást is kifejezik, s így a rózsa-motívum mentén az emberi élet számos aspektusát. Az írás összefűzi a költő személyes életét a művekkel, művelődéstörténeti adalékokkal, és mindezen keresztül bemutatja, hogyan jelennek meg az életesemények a költészetben, amint alkotói és befogadói szinten is gazdagítják a költői üzenetet.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

3

Nagyillés, János. "A szónok költő és az istenapparátus." Antik Tanulmányok 53, no. 2 (December 1, 2009): 219–38. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.53.2009.2.3.

Повний текст джерела

Анотація:

Lucanus epikus technikájának jellemző jegye az istenapparátus hiánya. A jelenség magyarázatára az utóbbi bő évszázadban számos magyarázat született. Egy részük nem annyira az istenapparátus hiányáról beszél, mint inkább arról, hogy a költő az epikus narratíva e transzcendens aspektusát a hagyományos istenek helyett a teljesen személytelen fatum mal s a hol filozófikusan (fortuna), hol mintegy istenségként felfogott Fortuná val helyettesíti. A modern elméletek már Lucanus költői látásmódjának újszerűségével magyarázzák a jelenséget. Az istenapparátus hiánya azonban csak egyike azon tüneteknek, melyeknek mindegyike jól magyarázható a szónoki munkamódszerrel, a retorikai narratio szabályainak követésével.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

4

Krähling, Edit. "„Ha megmaradt a víztől, megmaradt-e az emberektől?”." Magyar Könyvszemle 138, no. 3 (July 27, 2023): 368–81. http://dx.doi.org/10.17167/mksz.2022.3.368-381.

Повний текст джерела

Анотація:

Radnóti Miklós és felesége, Gyarmati Fanni 1944 áprilisában három-négyezer kötetes értékes könyvtárukat nyolc ládába csomagolva a budai Duna-part egyik pincéjében igyekeztek biztonságba helyezni. A ládákhoz Radnóti egyik tisztelője, Steuer Zoltán, az óvóhelyhez barátjuk, Karig Sára jóvoltából jutottak. Egyéb ingóságaikat, használati cikkeiket, a költő műveinek kéziratait, levelezésüket több más helyre, barátaik lakásaiba szétosztva próbálták megőrizni. Az ingóságok, ruhaneműk, írógép szinte mind elvesztek, a kéziratok, levelek azonban szerencsére megmaradtak. Legnagyobb veszteségük azonban a könyvtárat rejtő nyolc láda volt. Az általános vélekedés szerint a Duna áradása semmisítette meg a könyveket 1945 tavaszán. A budapesti árvizek adataiból és a költő és felesége hagyatékában fennmaradt, eddig publikálatlan iratokból, levelekből, illetve Gyarmati Fanni naplóbejegyzéseiből azonban más történet bontakozik ki: ha a pincét elöntötte is a Duna, a könyvek minden valószínűség szerint már korábban eltűntek onnan. A címben Gyarmati Fannitól idézett költői kérdésre („Ha megmaradt a víztől, megmaradt-e az emberektől?”) a válasz sajnos: nem. A közleményt az elveszett könyvtárra vonatkozó dokumentumok forrásközlése egészíti ki.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

5

Takács, Ferenc, and Ágnes Nemes Nagy. "A hegyio költő." World Literature Today 59, no. 3 (1985): 464. http://dx.doi.org/10.2307/40141029.

Повний текст джерела

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

6

Oláh, Róbert. "Arany János nagykőrösi évei (1851‒1860) a levelezései tükrében I. – Az előzmények története (1849‒1851)." Tudásmenedzsment 22, no. 1 (October 31, 2021): 73–92. http://dx.doi.org/10.15170/tm.2021.22.1.4.

Повний текст джерела

Анотація:

Arany János életét és műveit számtalan oldalról közelítették meg nem csupán a jelen, hanem a poétával korabeli életrajzírók, kutatók, a közeli vagy éppen távoli családtagok is. A költő életútját rendre több és egymástól némiképp igencsak eltérő, de fő vonásaiban mégiscsak azonos településekkel, nevezhetjük „mérföldkövekkel” is értelmezhetjük. Ilyen volt Szalonta, Debrecen, Kisújszállás, Geszt, Budapest és természetesen Nagykőrös is. Mindegyik esetében tudnunk kell, hogy nem csupán pozitívuma volt az állomásainak, hanem egyben az élet rendje szerinti negatívumai is. Szükséges azonban ezen hatásokat kritikával kezelnünk, hiszen a pillanatnyi állapot nem tükrözheti egyetlen ember életének egy hosszabb vagy nagyobb állomását sem, és bár befolyásolhatja azt, de semmiképp sem irányíthatja. Célom a nagykőrösi évek olyan szemléletű bemutatása, amely során Arany személyét műveitől kissé távolabb helyezve a gondolkodó, írásában másik arcát mutató költőt mutathassam be a korabeli magánlevelezései tükrében. Ebben leginkább a költő életét és műveit roppant körültekintően feldolgozó kritikai kiadások voltak hasznomra, melyek szükségszerűsége vitathatatlan, illetve azok a pontos forrásközléseken túl végtelen szintetizálásra adnak lehetőséget. A levelek címzettjei, gyakorisága és tartalma mind rámutatnak a költő azon életszakaszára, mikor is egy új városban, új célokkal megbirkózva kellett helytállnia nem csupán férjként vagy apaként, hanem a nemzetet úgy szolgálva, hogy a nyílt rebellió mindenfajta eszköze és megnyilvánulása a legsúlyosabb büntetést vonhatta maga után. De Arany megtalálta ennek is a módját, így sorait újra értelmezve a XIX. század országos eseményeinek hű bemutatójává válhat az „Alföld szívének” miliője, így Arany városa: Nagykőrös és annak feledhetetlen irodalmi világa.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

7

Kovács, Gábor. "A SZÜLETŐ GONDOLAT ARANY JÁNOS KÖLTÉSZETÉBEN." Hungarológiai Közlemények 18, no. 2 (January 23, 2018): 19. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2017.2.19-37.

Повний текст джерела

Анотація:

Arany János Zrínyi és Tasso című tanulmányában tagadja azt a – szerinte – romantikus képzetet, hogy a költő a semmiből tudna történetet teremteni. A történetsémák és a narratív formák hagyományozódásáról szóló érvelése meggyőzően mutat rá arra, hogy az elbeszélés világát nem lehet a „semmiből” előteremteni. A versköltészet sajátosságait elemezve azonban komolyan fontolóra veszi a semmiből feltűnő gondolatkeletkezés lehetőségét. Arany költői gyakorlatában gyakran él azzal az eljárással, hogy üres jelölőket, deixiseket helyez műalkotásainak kulcspontjaira, rámutatva ezzel az adekvát szó és értelem hiányára. Tanulmányom azt vizsgálja, hogy az eszmeileg és szemantikailag kiüresített szó hogyan tesz szert értelemre, s hogy az ezúton előállított specifikusan költői nyelvi eljárás hogyan provokálja az új gondolat születését.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

8

Mészáros, Márton. "„Csak én írok, versemnek hőse: semmi”." Iskolakultúra 28, no. 7 (December 21, 2018): 35–40. http://dx.doi.org/10.14232/iskkult.2018.7.35.

Повний текст джерела

Анотація:

Kovács András Ferenc – vagy ahogyan a szakirodalomban is emlegetik: KAF – az egyik legtöbbet elemzett, legnagyobb hatású kortárs magyar költő, akinek költészete a kilencvenes évek kritikai vitáinak egyik legfontosabb terepe volt. A KAF-értelmezői hagyomány kulcsfogalmai – identitásvesztés, kulturális emlékezet, intertextualitás, „szerepköltészet” – a tradicionális szerzői pozíció elbizonytalanítására, majd felszámolására, végső soron pedig az irodalmi szöveg eredendő nyelvi, intertextuális létmódjára, irodalmiságára kérdeznek rá. Költészetének a mai magyar irodalomban szinte példa nélküli formagazdagságát a következetes részletességgel felépített költői maszkok, alakmások is segítik (Jack Cole, Lázáry René Sándor, Caius Licinius Calvus, Alekszej Pavlovics Asztrov stb.); írásművészetének egyik meghatározó eleme a hagyomány általi megelőzöttség belátása, a költői megnyilatkozás „eredetiségéről” való lemondás. A sokat idézett közhely szerint: forma iránti elkötelezettségben Csokonaival és Kosztolányival, sokszínűségében Weöressel rokonítható.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

9

Adorjáni, Zsolt. "Iamos és Pindaros – A hatodik olympiai óda egységének kérdéséhez." Antik Tanulmányok 57, no. 1 (June 1, 2013): 1–24. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.57.2013.1.1.

Повний текст джерела

Анотація:

Minden Pindaros-óda szembesít az egység mibenlétével, mely a Pindaros-kutatás talán legfontosabb kérdése. Ám minden költemény más és más módon egységes, s ez igaz a hatodik olympiai ódára is, melyet a költő egyik legnagyszerűbb versének szokás tartani. Jelen tanulmányban megmutatom, hogy az O. 6 egységét a költő (Pindaros) és a jós (Hagésias, a győztes és Iamos, a mondabeli ős) metaforikus párhuzama biztosítja, melynek alapja két, a költőre és a jósra egyaránt jellemző mozzanat: az isteni ihlet és kimondás-kifejezés pillanata. Ezek jelennek meg a jós (Iamos) elhivatásának leírásában (58–70), majd a költő saját tevékenységére reflektáló megnyilatkozásában (82–91), mely a vers legvitatottabb soraiban fogalmazódik meg. E magból sugárzanak szét a költő és a jós tevékenységének metaforái a győzelmi óda egészében.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

10

Bajor, Zoltán. "A Tétényi-fennsík madárfaunájának felmérése 2003–2004-ben." Tájökológiai Lapok 2, no. 2 (December 27, 2004): 365–70. http://dx.doi.org/10.56617/tl.4606.

Повний текст джерела

Анотація:

A felmérés alapján a Tétényi-fennsík madárvilága fajgazdag, mind a költő, mind a csak alkalmilag előforduló fajokat tekintve. Az eddigi megfigyeléseim alapján 95 faj előfordulását sikerült megállapítani. Ezek közül 33 faj költ, 21 faj potenciális költőfaj-gyakori vendég, 10 rendszeres átvonuló, 10 rendszeres téli vendég, 21 faj pedig alkalmi vendég. Ezen kívül további 13 faj előkerülésére lehet jó eséllyel számítani a közeljövőben. A fészkelőmadár fauna további kutatását, illetve a felmérés folytatását a jövőben is indokoltnak tartom, elsősorban fővárosunk élővilágának mélyebb megismerése céljából.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

11

CSÁNYI, Erzsébet. "TOMAŽ ŠALAMUN ÉS TOLNAI OTTÓ." Hungarológiai Közlemények 18, no. 3 (January 30, 2018): 90. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2017.3.90-99.

Повний текст джерела

Анотація:

Jelen kutatás kiindulópontja a szlovén Tomaž Šalamun egyes verseinek és Tolnai Tomaž Šalamun című versének összevető vizsgálata. A költői dialógus, a válaszeffektus egy parodikus nyelvi-költői játékra alapoz, nyilvánvalóvá teszi a két ironikus világkép rokonságát. Tolnai rájátszik a szlovén költő verseire, elsősorban a Kicsoda ki (1) címűre, azt mondja tovább. Nemcsak a két költői opus közötti poétikai áramkör, hanem nemzedékek, folyóiratok (az újvidéki Új Symposion, a szlovéniai Katalog) közötti kapcsolatok nyomainak kutatási lehetőségei is adottak. 1969-ben az Új Symposion 47. számában egyugyanazon (Mici projektum című) blokk keretében jelent meg Šalamun Kicsoda ki (1) és Tolnai Tomaž Šalamun című verse. Tolnai megválaszolta, továbbírta, parodizálta Šalamun versét, lírai futamát, mely az identitáskeresésből, öndefinícióból, parodikus önmitizálásból indul ki: „te zseni vagy tomaž šalamun”. A demitizálás Šalamunnál is ironikus önmitizáláson keresztül zajlik, az önéletrajz groteszk bohózat kellékévé válik – mindez egy kívülről való, „hideg”, konceptualista önszemlélésben.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

12

Zóka, Péter. "„Költő vagyok, és katolikus.”." Anyanyelvi Kultúraközvetítés 4, no. 2 (December 28, 2021): 28–33. http://dx.doi.org/10.33569/akk.2810.

Повний текст джерела

Анотація:

A tanulmány aktualitását két kerek, Pilinszkyhez kapcsolódó évforduló – a születésé (100) és a halálé (40) – adja, s témáját tekintve a költő művészetfilozófiáját helyezi a fókuszba. Mindehhez forrásul elsősorban a Tűnődés az „evangéliumi esztétikáról” című írást, valamint a Nagyvárosi ikonok két szövegét, A „teremtő képzelet” sorsa korunkban és az Ars poetica helyett címűt használtam. A feladatot akkor is fontosnak és érdekesnek tartom, ha maga a szerző tételes, rendszerszerű művészetfilozófiát nem alkotott, nem írt le. Ám ez az evangéli-umi esztétika mégis koherens, érthető és pontos, különösen, ha ismerjük, értjük Simone Weil vonatkozó nézeteit. Weil egyik legismertebb mondata – „A világ létezik, rossz, irreális és ab-szurd. Isten nem létezik, jó és reális.” – szinte kulcsot ad nekünk Pilinszky verseihez, megmu-tatva, hogyan feszül ellentét a világ úgynevezett tényei és a valóság között. Bár a téma korábbi kutatói figyelmét általában elkerülte, én fontosnak érzem a költő Be-szélgetések Sheryl Suttonnal című is szövegét idecitálni, mert ez segít megérteni és megfo-galmazni a legfontosabb állításokat: Minden önzőségünk ellenére menthetetlenül egyek va-gyunk. Mindannyian Isten teremtményei vagyunk, és közösek a létproblémáink is, ennek minden konzekvenciájával.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

13

STURM, László. "VAS ISTVÁN KÖLTÉSZETÉNEK VILÁGFELFOGÁSA." Hungarológiai Közlemények 18, no. 1 (July 21, 2017): 23. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2017.1.23-38.

Повний текст джерела

Анотація:

Már a kortársak is fölfigyeltek rá, hogy Vas István – történelmi okok miatt – hosszú szünet után kiadott negyedik, Kettős örvény című 1947-ben megjelent verskötete a legnagyobbakéhoz mérhető teljesítmény, és minőségi változást hoz a költő életművében is. Mer töredezett lenni, teremtő módon nyúl az addig sokszor iskolásan kezelt versformákhoz, és mindenekelőtt meglátja saját életrajzi eseményeiben a korjellemző mozzanatokat. A történelmi alkony, a halott feleség emléke és az új szerelmek bonyodalmai keretet teremtenek hit és kétely, hűség és változás és számos örök kérdés költői feldolgozásához. A tanulmány a kötet gondolati pályáiba és poétikai sajátosságaiba kínál betekintést.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

14

Oláh, Róbert. "Arany János nagykőrösi évei (1851–1860) a levelezései tükrében IV. – A főfájástól a bővített életrajzig (1853)." Tudásmenedzsment 24, no. 1 (August 14, 2023): 118–36. http://dx.doi.org/10.15170/tm.2023.24.1.7.

Повний текст джерела

Анотація:

Arany János (1817–1882) irodalmi hagyatékának vizsgálata során szükséges, de nem elégséges csupán a költő verseit ismernünk és azokat elemeznünk, ugyanis a poéta kiterjedt levelezései olyan fontos információkkal szolgálnak, amelyek véleményem szerint pontosabban tükrözik Arany lelkivilágát, pillanatnyi hangulatát, illetve a korszak szellemét. Fontos kiemelnünk, hogy Arany levelezéseinek kritikai kiadásai ugyan a teljesség igényével készültek, de azok dokumentumainak összehasonlítására eddig nem vállalkoztak a kutatók. A jelen tanulmányommal célom a költő levelezési kapcsolatainak bemutatása, valamint ezeken keresztül a költő nagykőrösi éveinek (1851–1860) vonatkozó esztendejéről mind hitelesebb képet alkotni. A levelezések mélyebb vizsgálata lehetőséget teremt számunkra, hogy a XIX. századi mindennapoktól az egész nemzetet érintő eseményekig képet kapjunk a Habsburg önkényuralom, a református nevelés-oktatás, valamint az alföldi mezővárosok múltjáról. Meggyőződésem, hogy Arany levélváltásai nem csupán a koszorús költő, hanem számos pályatársa életének is értékes dokumentumai, amelyek rámutatnak azon évszázad valós körülményeire, amikor a magyar nyelvért már nem volt elegendő a tollal és tintával való harc. Mindezek együttes tárgyalása rámutat a ,,hétköznapi” Arany gondolkodásmódjára, amely révén válhatott Nagykőrös az 1848–1849-es események után a magyar irodalom egyik központjává.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

15

T. Szabó, Csilla. "Egy szucsági népi költő munkássága." Certamen 3 (2016): 29–44. http://dx.doi.org/10.51384/cert-03.02.

Повний текст джерела

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

16

Zatykó, László. "Szedő Dénes ferences költő portréjához." Acta Pintériana 6 (2020): 47–71. http://dx.doi.org/10.29285/actapinteriana.2020.6.47.

Повний текст джерела

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

17

GÖMÖRI, György. "BÉKÁSSY FERENC ANGOL–MAGYAR KÖLTŐ." Hungarológiai Közlemények 18, no. 3 (January 30, 2018): 1. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2017.3.1-7.

Повний текст джерела

Анотація:

A tanulmány megismertet bennünket Békássy Ferenc (1893–1915) angol–magyar költővel, aki Nyugat-Magyarországon született, tanulmányait Angliában (a Bedales iskolában, majd Cambridge-ben) végezte, s az első világháborúban 1915-ben egy oroszok elleni csatában veszítette életét – ebben Petőfi Sándorhoz hasonlítható. Mivel Békássy magyarul írt összegyűjtött művei már 2010-ben megjelentek, ezúttal elsősorban angolul írt költeményeire és leveleire összpontosítottuk figyelmünket, melyeket Gömöri Mari és Gömöri György rendezett sajtó alá, és The Alien in the Chapel [Idegen a kápolnában] címen nemrégiben a Skyscraper Books adott ki. Békássy leveleinek javát Noël Olivier-hez írta, de más angol barátoknak, köztük John Maynard Keynesnek és James Strachey-nek írt levelei is betekintést nyújtanak e rendkívüli fiatalember baráti kapcsolataiba, akit az első külföldiként választottak meg a cambridge-i Apostolok Társaság tagjai közé, és aki mély, tartós benyomást tett számos cambridge-i tudósra, valamint a művészetek iránt érdeklődő londoni elit társaságra.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

18

T. Szabó, Csilla. "Egy szucsági népi költő munkássága." Certamen 3 (2016): 29–44. http://dx.doi.org/10.51384/cert-03.02.

Повний текст джерела

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

19

Borzsák, István. "Beresenyiana." Antik Tanulmányok 46, no. 1-2 (June 1, 2002): 215–25. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.46.2002.1-2.15.

Повний текст джерела

Анотація:

A magyar nyelv - mint kevésséismeretes, - alkalmas a klasszikus időmértékes) verselés adekvát megszólaltatására. Berzsenyi Dániel, a „magyar Horatius" (1776-1836) egyik legszebb költeményének legújabb kori latinparafrázisához kapcsolódva, az illető vers antik előzményeit és egykorú „forrásait" (Schiller, Matthisson...) nyomozva újból meggyőződhettünk a pannon költő olvasottságáról és mintáinak recepciójában megmutatkozó genialitásáról. A folytatásban egy modern szerző (W. von Koppenfels) „menipposi portyázásainak" (Menippeische Streifzüge) tanulságait alkalmaztuk ugyanennek a „magyar Horatiusnak" a költészetére: az antikvitásból a Koppen-felstől idézetteknél korábbiszerzőktől kiindulva követtük nyomon a „felülről szemlélés" (katasko-pia)dokumentumait az Olympos (vagy Ida) magasából „mindent látó" Zeustól a Montgolfier-fivérek léghajójáról vagy a Palmyra romjait egy szíriai dombról szemlélődők látomásaitól Berzse-nyinknek Volney írásából eredeztethető költői elmélkedéseiig.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

20

Tusor, Péter. "„Sieur Secretaire du Palatin d’Hongrie…”, Gyöngyösi István, a magyar Ovidius szerepe, helye a murányi udvarban és a rendi szervezkedésben." Magyar Könyvszemle 137, no. 2 (December 1, 2021): 176–219. http://dx.doi.org/10.17167/mksz.2021.2.176-219.

Повний текст джерела

Анотація:

A tanulmány genezisét a „Wesselényi-féle összeesküvés” kirobbanásának, illetve az azt követő megtorlásoknak 350. évfordulójához kapcsolódó kutatások jelentik. Elöljáróban a költő Gyöngyösi István (1629/1630–1704) legkorábbi ismert misszilise kerül elemzése 1664-ből, történeti, irodalomtörténeti szempontok mentén. Információi, a költő adatolható nádori bécsi prokurátorsága, ügyintézői tevékenysége figyelembevételével értelmezi a következő fejezet Jacques Bretel de Grémonville lovag bécsi francia rezidens (1664–1671) diplomáciai követjelentését, ahol Wesselényi titkáráról („Sieur Secretaire du Palatin d’Hongrie), a vele folytatott bizalmas megbeszéléséről szól. A már ismert adatok újra elemzésével, rendezésével, tanúvallomási taktikák párhuzamos vizsgálata törekszik megérteni a magyar Ovidius szerepét a rendi szervezkedésben. Főúri udvari analógiák mutatják be Gyöngyösi kamarási helyét, szerepkörét a murányi udvarban. Számba vétetnek hasonló feladatkörű kollégái a nádori adminisztrációban. A különféle szerepek és titkári habitusok összevetése, az összeesküvésbeli részvétel további elemzése alapján mind erősebb gyanút fogalmazódik meg arra nézve, hogy a francia rezidenssel Bécsben tárgyaló nádori titkár nagy valószínűséggel a költő lehetett. A Gremonville dépêche-iben feltűnő „Magyarország nádorának titkár ura” személyének azonosítása során tett megfigyelések, a feltárt új adatok, szempontok a piarista Dugonics András (1740–1818) óta kíváncsian kutatott, ám újra- és újra tévútra vitt biográfia részleteire világítanak rá. Pótolni kezdik az ungi historiográfiai hasonmás leválasztásával elveszett, jó évszázadon át értékesnek vélt, ám hamis információkat. Hozzájárulnak az „aposztata protestáns” múltjától megszabadított, a nagyszombati egyetemen tanuló a költő Gyöngyösi István életművének beillesztéséhez a kora újkori jezsuita/barokk/katolikus művelődés homogén keretei közé. A nádorral az élen a murányi udvar összes vezető tisztviselője jezsuita oktatási intézményben tett szert műveltsége alapjaira. A tanulmány eredményei segítenek átértékelni a költő korábban ellentmondásosnak vélt életpályáját. A művei alapján kialakított politikai, nemesi rendi/nemzeti karakterét pedig a valós, és nem egy – számos korábbi életrajzi adatát tekintve – tulajdonképpen fiktív történeti alakhoz kezdik mindinkább kötni.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

21

Burján, Ágnes. "Rilke és Dosztojevszkij." Iskolakultúra 31, no. 4 (April 1, 2021): 12–23. http://dx.doi.org/10.14232//iskkult.2021.04.12.

Повний текст джерела

Анотація:

Rilke fiatalon, rögtön első oroszországi útját követve olvasta A Karamazov testvéreket, és fordította le a Szegény emberek egy részletét. Évtizedeken keresztül, életműve összes korszakában csodálattal említette fel az orosz író nevét. A világháború idején és művészi válságpontjain is a nagy orosz író regényeihez fordult. Bár Dosztojevszkij hatása evidenciaként szerepel Rilke kritikai recepciójában, a Dosztojevszkij-élmény esztétikai vonatkozásait tárgyaló elemzések jóformán nem születtek, szemben a költő Oroszországhoz fűződő viszonyát taglaló számos tanulmánnyal. Holott különösen izgalmas kérdésiránya lehetne ez a Rilke-kutatásnak, hiszen a költő orosz kultúrához való viszonya köztudottan textuálisan meghatározott. Oroszország-képe elsősorban korai Tolsztoj és Dosztojevszkij olvasatain alapszik, az orosz világhoz fűződő viszonya pedig nagy szerepet töltött be saját irodalomesztétikájának formálódásában. Meglátásom szerint Rilke Oroszország-képe egyúttal a költő Dosztojevszkij-képét is magában rejti, hiszen a Dosztojevszkij-élmény Rilke Oroszországtól való megszólítottságának „hermeneutikai szituációjaként” (Gadamer) szolgált. Ezért dolgozatom egyfelől arra a kérdésre fókuszál, mennyiben árnyalja az osztrák költő művészetkoncepciójáról alkotott eddigi képünket, ha azt Dosztojevszkij alakjának meghatározó szerepe felől olvassuk. Dosztojevszkij művészetének mely aspektusai állnak a regényeit olvasó Rilke érdeklődésének középpontjában? Igen valószínű, hogy a Dinggedicht-koncepció megszületéséhez, melynek voltaképpeni kidolgozása majd csak Párizsban, a rodin-i és cézanne-i hatásra történik meg, az orosz vidék térélményén túl az ortodox ikonok és Dosztojevszkij verbális ikonjai is hozzájárultak, így dolgozatom a Szegény emberek és A Karamazov testvérek lehetséges rilkei olvasatával is számot vet.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

22

Varga, Máté, and József Szentpéteri. "Költő László szakirodalmi munkássága (1975–2018)." Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei, no. 6 (2018): 357–71. http://dx.doi.org/10.26080/krrmkozl.2018.6.357.

Повний текст джерела

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

23

Balázs, Géza. "Csokonai drámai nyelve a Dorottya vagyis a dámák diadalma a Fársángon című komikus eposz kapcsán." Uránia 3, no. 2 (2023): 6–21. http://dx.doi.org/10.56044/ua.2023.2.1.

Повний текст джерела

Анотація:

Csokonai Vitéz Mihály színműveinek nyelvét számos, leginkább csak az adott korban érthető utalás nehezíti; ez a színpadra állítást is komoly értelmezési feladat elé állítja. A költő igyekszik segítséget nyújtani lábjegyzetekbe foglalt magyarázatokkal (pl. népszokás, tájszó, nyelvújítási szó, idegen szó, tudományos fogalom, földrajzi megnevezés). Mindez gazdag művelődéstörténeti hozadékkal szolgál, s ezekre a költő rendszeresen utal is jegyzetanyagában, másokat pedig nekünk, utódoknak kell kinyomoznunk (erre néhány példával ez a Dorottya-elemzés is szolgál). Csokonai stílusának egyedisége, modernsége és máig ható érvénye a következőkben nyilvánul meg: a rokokó játékos (játszi), örömteli könnyedsége; népiesség; néphumor (szókimondás), tabutémák (emancipáció, szexualitás) tárgyalása; a nemzeti érzés és a nyelvújítás támogatása. Csokonai drámaköltői nyelvezete színes, változatos.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

24

T. Szabó, Csilla. "Újvári Anna népi költő írásszokásai és nyelvhasználata." Certamen 5 (2018): 111–22. http://dx.doi.org/10.51384/cert-05.09.

Повний текст джерела

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

25

Bakó, Endre. "Oláh Gábor, az ember és a költő." Debreceni szemle 29, no. 3 (September 26, 2021): 287–90. http://dx.doi.org/10.59424/debreceniszemle/2021/29/3/287-290.

Повний текст джерела

Анотація:

Nincs kerek évfordulója Oláh Gábor születésének, de az eseménynaptár számon tartja, hogy 1881. január 17-én, 140 éve született Debrecenben. Szülővárosában szobor, utca, emléktábla és más jel őrzi nevét, megérdemelten. Azok közé tartozott, akik írásaikkal és személyiségükkel egyaránt jelenlévővé tették Debrecent az irodalmi köztudatban és annak környékén, noha nem mindig pozitív értelemben. Egyéniségében ugyanis volt valami „merevgörcs”, ami megakadályozta kétségtelenül meglévő tehetségének optimális érvényesülését.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

26

István, Borzsák. "A két Cato híre — à travers les âges." Antik Tanulmányok 48, no. 1-2 (June 2004): 65–74. http://dx.doi.org/10.1556/092.2004.48.1.1.

Повний текст джерела

Анотація:

A két Cato gazdag (és egybefolyó) utóéletéből szemelgettünk néhány jellemző dokumentumot (Petronius, Martialis). Színes és drámai kép tárul az olvasó elé Lucanus eposzából, kiváltképpen a IX. énekben megörökített durum iter leírásából, amelyhez a színeket a költő — a történeti valósággal keveset törődve — a mesés Nagy Sándor-hagyományból vette. — „Az antikvitás XVI. századi képe” c. monográfiánk (1960) anyagából további érdekességeket kínálnak Bornemisza Péter prédikációs kötetei, mint pl. a megvesztegethetetlen ókori eszménykép ellentéteként felvonultatott főúri „lopók”, akik nem vasláncot (bilincset), hanem aranyláncot viselnek. Ugyancsak Bornemisza hivatkozik egy Rosa nevű milánói személyre, aki — felkelésének elbukását látva, de ügye igaz voltának tudatában — halála után Cato mellett óhajtott magának helyet a Purgatórium kapujában (vö. Dante, Purg. I). A magyar irodalomból Berzsenyi Dániel Catohivatkozásait idéztük: a költő az antik szerzők ismeretében állítja párhuzamba korának nagyságait az ókor hőseivel. — Kuriózumképpen hivatkoztunk végül Berzsenyi (és Dante) „őr-Catójának” modern Fortlebenjére: egy mai lakattípus is „Cato” márkajelzéssel került forgalomba.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

27

Kovács, Ida. "A koszorús költő, avagy Kazinczy Ferenc a panteon előcsarnokában." Kaleidoscope history 2, no. 3 (2011): 142–59. http://dx.doi.org/10.17107/kh.2011.3.142-159.

Повний текст джерела

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

28

Szörényi, László. "Johannes Campanus cseh neolatin költő és a magyar történelem." Antikvitás & Reneszánsz, no. 3 (January 1, 2019): 209–30. http://dx.doi.org/10.14232/antikren.2019.3.209-230.

Повний текст джерела

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

29

Adorjáni, Zsolt. "A költő, az atléta és az isten tekintete Pindarosnál." Antik Tanulmányok 54, no. 1 (June 1, 2010): 1–32. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.54.2010.1.1.

Повний текст джерела

Анотація:

Dolgozatomban a tekintet motívumának három különböző, ám egymással szorosan összefüggő megjelenését elemzem. A látási vonatkozás mindháromnál metaforikus, Pindaros értékrendszerének és hitvallásának szemléletes kifejezője. A költő tekintete különbözik aszerint, hogy a dalnok a dicsőítést vagy a rágalmazást választja életcéljául. Az atléta és az isten tekintete hasonlóan zárt képi-gondolati szerkezetbe illeszkedik. A tanulmány több hely és vers értelmezését új fénybe állítja, így például a 4. nemeai és 8. pythói óda egy-egy rendkívül vitatott részletét.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

30

D. Molnár, István. "Debreceni diák, újságíró, elfelejtett (?) költő: Zempléni Árpád (1865–1919)." Debreceni szemle 31, no. 2 (June 20, 2023): 111–26. http://dx.doi.org/10.59424/debreceniszemle/2023/31/2/111-126.

Повний текст джерела

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

31

Rózsa, Mária. "Ludwig August Frankl (1810–1894), Eine jüdische Biographie zwischen Okzident und Orient. Hrsg. von Louise Hecht, Köln, Weimar, Wien, Böhlau Verlag, 2016 (Intellektuelles Prag im 19. und 20. Jahrhundert, Bd. 10.)." Magyar Könyvszemle 132, no. 4 (September 9, 2021): 515–19. http://dx.doi.org/10.17167/mksz.2016.4.515.

Повний текст джерела

Анотація:

A bécsi irodalmi és kulturális élet meghatározó és megbecsült alakja volt hosszú élete során a költő, író, folyóirat-szerkesztő Ludwig August Frankl (Chrást, 1810 – Bécs, 1894), aki németül író csehnek tekintette magát, ahogy azt Mezzofanti bíborosnak, a Vatikáni könyvtár igazgatójának is leszögezte ifjúkori olaszországi utazása alkalmával.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

32

Ujváry, László, Krisztina Knézy, Erika Maka, Márton Magyar, and Zoltán Zsolt Nagy. "Kétszáz éve született Petőfi Sándor, a költő, aki a Napba nézett : A solaris retinopathia egy esetének bemutatása." Szemészet 160, no. 4 (2023): 203–6. http://dx.doi.org/10.55342/szemhungarica.2023.160.4.203.

Повний текст джерела

Анотація:

Kétszáz éve, 1823-ban született Petőfi Sándor. Életének tizenkilencedik évében, 1842-ben teljes napfogyatkozást lehetett megfigyelni Magyarország területéről, amelyet a költő szabad szemmel nézett végig, maradandó látáskárosodást szenvedve. Rendhagyó kazuisztikánk célja a korabeli feljegyzések és Petőfi versei által dokumentált eset bemutatása, és a solaris retinopathia ismertetése.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

33

Gömöri, György. "Istvánffy Miklós és Balassi Bálint." Magyar Könyvszemle 137, no. 4 (June 18, 2022): 571–74. http://dx.doi.org/10.17167/mksz.2021.4.571-574.

Повний текст джерела

Анотація:

Kisasszonyfalvi Istvánffy Miklós magyar történetében csak egy rövid feljegyzés jutott az Esztergom alatt elesett „serény ifjú” Balassi Bálintnak,2 de a történetíró és diplomata számos módon befolyásolta első nagy magyar költőnk életét. Ezeket a kapcsolódásokat – amelyek a költő egész életén át tartottak – szeretném most számba venni, különös tekintettel Istvánffy lengyelországi ismerőseire vagy barátaira.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

34

C. Tóth, Norbert. "Garázda Péter – Egy javadalomhalmozó egyházi mint politikai áldozat?" Magyar Könyvszemle 132, no. 1 (September 7, 2021): 1–14. http://dx.doi.org/10.17167/mksz.2016.1.1.

Повний текст джерела

Анотація:

Közel hatvan éve jelent meg ugyanezzel a címmel V. Kovács Sándor tanulmánya, amelyben összegezte az addigi kutatási eredményeket. A „nemzetség” rövid bemutatása után a második fejezetben a költő ifjúságáról, a következőben a pályájának a Vitéz-felkelés nyomán történt megtöréséről, a negyedikben a „Magyarországi évek”-ről értekezett, végül az utolsó fejezetben humanista költészetét tárgyalta.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

35

Nagyillés, János. "Gradivus földművesei (Valerius Flaccus 5, 142: ruricolae, Gradive, tui)." Antik Tanulmányok 54, no. 1 (June 1, 2010): 33–47. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.54.2010.1.2.

Повний текст джерела

Анотація:

Valerius Flaccus Argonauticája 5, 142 ruricolae, Gradive, tui kifejezésének értelmezése vitatott: az apollóniosi eredeti mögött valószínűleg egy a görög költő által még ismert, a vasérc mosására vonatkozó forrás állt. Apollónios Rhodios Chalybsökről adott, általa még szó szerint értett információit Valerius Flaccus fordítása a vaskorhoz kapcsolódó római képzetek jegyében romanizálva, metaforikus értelemben adja vissza.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

36

Bakó, Endre. "Vonások Niklai Ádám arcképéhez." Debreceni szemle 29, no. 4 (December 6, 2021): 395–98. http://dx.doi.org/10.59424/debreceniszemle/2021/29/4/395-398.

Повний текст джерела

Анотація:

„Emléktáblát avattak Debrecenben Niklai Ádám (Zech Kolbert) tiszteletére egykori lakóhelyén, a Holló János utcában. Az avatón Puskás István, Debrecen kultúrájáért felelős alpolgármestere mondott köszöntőt, Csikos Sándor színművész két Niklai-verset szavalt, majd Bakó Endre irodalomtörténész mutatta be a debreceni költő életútját. Az emlékezők sorát Niklai Ádám fia, Zech Gábor zárta.” (Hajdú-bihari Napló, 2021. szeptember 2.)

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

37

Pataky, László. "Csokonai nagyapja, a győri prédikátor." Acta Papensia 22, no. 1-2 (2022): 137–43. http://dx.doi.org/10.55954/ap.2022.1-2.137.

Повний текст джерела

Анотація:

Folyóiratunk 2021. évi 3–4. számának 325–366. lapjain Madarászné Kajdacsy Ágnes „Csokonai rokonai” címmel saját genealógiai kutatásai alapján mutatta be Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805) családjának leszármazását, a Csokonai család dunántúli rokoni kapcsolatait. Dolgozatának előzményeként említhető Pataky László győri református lelkész, egyháztörténész írása, amelyben költő születésének bicentenáriumán annak nagyapját, Csokonai László győri református lelkész életét ismertette a szakirodalom és a Győri Református Egyházközség anyakönyvei segítségével.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

38

Szövényi, Anna, and Anna Berta Adorján. "A ruha teszi?" Metszet 14, no. 4 (2023): 40–45. http://dx.doi.org/10.33268/met.2023.4.5.

Повний текст джерела

Анотація:

Ritkán fordul elő, hogy egy ember életének tiszteletére épület születik. Léteznek emlékszobák, emlékhelyek, többnyire a költő, író vagy más nagy formátumú személyiség lakhelyén. Azonban itt másról van szó: egy ember életműve ölt testet egy új épületben, egy ember élete jelenik meg egy épületszoborban. Emlékművé válik ekkor egy épület, vagy sem? Lehet-e egy épület emlékmű, és ha igen, hogyan? Ezeket a kérdéseket feszegeti a Mindszentyneum épülete Zalaegerszegen.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

39

Rózsa, Mária. "Ruth Kestenberg-Gladstein, Heraus aus der „Gasse”. Böhmens Juden im 19. Jahrhundert. Neuere Geschichte der Juden in den Böhmischen Ländern, Zweiter Teil, 1830–1890, Hrsg. v. Dorothea Kuhrau-Neumärker. Münster–Hamburg–London, LIT Verlag, 2002." Magyar Könyvszemle 131, no. 3 (September 7, 2021): 351–54. http://dx.doi.org/10.17167/mksz.2015.3.351.

Повний текст джерела

Анотація:

A kötet szerzője Ruth Kestenberg-Gladstein történésznő sajnálatos módon nem érhette meg munkája megjelenését, 92 évesen elhunyt, ezért öntötte a kéziratot végső formába Dorothea Kuhrau-Neumärker. A címben szereplő „Gasse”(utca) szó itt a gettót, a bezártságot jelenti.A könyv témája a csehországi zsidóság íróinak fokozatos eltávolodása az ortodox vallási előírásoktól, kikerülésük a gettóból, amely folyamatot a szerző elsősorban az itt tárgyalt hét író, költő szépirodalmi munkáiban követi és elemzi.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

40

Mészáros, Tamás. "Tzetzés Thukydidés-scholionjai." Antik Tanulmányok 57, no. 1 (June 1, 2013): 53–65. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.57.2013.1.3.

Повний текст джерела

Анотація:

A Codex Palatinus Graecus 252 jelzetű kézirat nagyszámú scholiont tartalmaz részben Thukydidés történeti művéhez, részben a szerző életrajzához. Ezek közül mintegy ötven, iambikus trimeterben írott széljegyzet a kutatás jelen állása szerint a költő és grammatikus Ióannés Tzetzés kezétől származik. A scholionok tanúsága alapján Thukydidés műve csak ürügyül szolgált arra, hogy Tzetzés kifejthesse saját véleményét, ízlését, meggyőződését – olykor dühösen, olykor ironikusan. Jelen dolgozatban arra teszek kísérletet, hogy néhány érdekesebb scholion elemzésén keresztül bemutassam Tzetzés gondolkodásmódját.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

41

Bodnár, Krisztián. "Orosz Andrea: Kováts József. Az életrajz és az életmű feltérképezése. Reciti, Budapest, 2021. 307 o. Vitae 4." Egyháztörténeti Szemle 23, no. 2 (November 5, 2022): 147–49. http://dx.doi.org/10.54231/etszemle.2022.2.7.

Повний текст джерела

Анотація:

Orosz Andrea monográfiája egy, a saját korában népszerű, de viszonylag hamar elfelejtett költő és református lelkész életútját és munkásságát mutatja be. Az utókor által sokszor csak „rímkovács Kováts” néven emlegetett, tragikusan fiatalon elhunyt Kováts József neve ugyan időnként felbukkan lexikon-szócikkek, tanulmányok szövegében, de számos téves információ kapcsolódik hozzá. Orosz Andrea kötete megpróbálja számba venni és elemezni a lehetséges forrásokat, hogy ezek segítségével a lehetőségekhez mérten kiegészítse és korrigálja a Kovátsra vonatkozóan eddig rendelkezésre álló ismereteket.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

42

Pataki, Elvira. "A könnyűség súlya, avagy Philétas cipői." Antik Tanulmányok 53, no. 2 (December 1, 2009): 195–218. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.53.2009.2.2.

Повний текст джерела

Анотація:

A poiétés-grammatikos Philétas életéről rendkívül hézagosak az ismeretek. A tulajdonképpen egyetlen, kései szerzőktől származó, látszólag érdektelen információ szerint a költő állhatatos, éjt nappallá tévő munkája következtében rendkívül sovány volt s ez vezetett halálához is. Az anekdota a források egy csoportjában (Ailianos, Athénaios) bizarr motívummal bővül, amely szerint a leptoteros Philétas lábán ólomsúlyokat hordott, hogy a szél fel ne kapja. A jelző bizonyára nem függetleníthető a hellenisztikus irodalomkritika lepton fogalmától s a történet metapoetikus olvasatának lehetőségét veti fel. A dolgozat kiindulópontja egy szintén Ailianos nál olvasható zoológiai paradoxon, amely a szél ellen védekező, könnyű és muzikális, szorgosan gyűjtögető méhekkel kapcsolatban hasonló ellensúly motívumot hoz. Az ebből adódó implicit méh — költő megfeleltetés (amely tradicionális, szakrális konnotációjú metaforája a görög irodalomnak s meghatározó a hellenisztikus poétika képrendszerében is) több szempontból is illenék a Philétas- hagyományba. A periergos alkotót élénk természettudományos érdeklődés jellemzi, töredékei között több mézzel, méhhel kapcsolatos maradt fenn, s a melissa a legújabb rekonstrukció alapján fontos szerepet játszhatott a Démétér ben is. Ugyanezen típusú metapoetikus természeti képen alapulnak emellett a Philétas művészetével kapcsolatos kortárs megnyilvánulások (l. a VII. idyll sáska-béka synkrisis ét, az Aitia előszavában szereplő kalász- tölgy metaforát) s a kósi alkotó hagyományosan önrefl exív kijelentésként értelmezett égerfa -verse is. Mindezek alapján az anekdota költőreprezentációja a könnyűség s az ellensúly motívuma révén poetológiai vonatkozásokkal bír.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

43

László, Gyula. "Költő László: Késő avar kori tárgyak röntgenemissziós analízise. Bölcsészdoktori értekezés bírálata (vázlat)." Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei, no. 6 (2018): 353–56. http://dx.doi.org/10.26080/krrmkozl.2018.6.353.

Повний текст джерела

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

44

Gloviczki, Zoltán. "Epikus énekmondók a Metamorphoses ben." Antik Tanulmányok 51, no. 1 (June 1, 2007): 55–70. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.51.2007.1.4.

Повний текст джерела

Анотація:

Calliope éneke (5.338-678), illetve az Orpheus dalában kirajzolódó történetfüzér (10.1-11.84) számos ponton mutat párhuzamot egymással s az ovidiusi mű egészével is. A két részlet ilyen szempontú elemzése a varietas esztétikai alapján szerkesztett Metamor-phoses szerkezeti egyensúlyára éppúgy lehetséges magyarázattal szolgál, mint ahogy közelebb visz a teljes mű értelmezéséhez is. A két részlet párhuzamai és újragondolása újabb szempontokat vet föl az Orpheus-történet vergiliusi és ovidiusi feldolgozásának kapcsolatáról is, a parodisztikus újramesélés helyett utóbbinál is a költő dalnok szerepének fontosságára és drámaiságára hívva föl a figyelmet.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

45

Zsolt, Adorjáni. "Kallimachos Zeus-himnuszának epilógusa és kolophóni Xenophanés." Antik Tanulmányok 61, no. 2 (December 2017): 169–81. http://dx.doi.org/10.1556/092.2017.61.2.2.

Повний текст джерела

Анотація:

A következő elemzést az a megfigyelés indokolja, hogy Kallimachos Zeus-himnuszának epilógusa (h. 1. 91 sk.) utal az archaikus költő-filozófus Xenophanés egyik töredékére (fr. 34. 1 sk.). Hogy ez eleddig senkinek sem tűnt fel, annak tudható be, hogy Xenophanés töredékét több szerző idézi különféle változatban, Kallimachos pedig nem arra a szövegre utal, amelyik ma elfogadottnak tekinthető, hanem arra, melyet Plutarchos (de aud. poet. 2. 17 E) őrzött meg nekünk. Ez az észrevétel vezet tovább az allúzió szerepének vizsgálatához, amelyben a vendégszöveg a himnikus formakinccsel ötvöződik.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

46

Rimóczi-Hamar, Márta. "Az átkokat szóró Dido." Antik Tanulmányok 46, no. 1-2 (June 1, 2002): 79–91. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.46.2002.1-2.5.

Повний текст джерела

Анотація:

Vergilius békevágyával, emberi és politikai tisztánlátásával, vatesi képességével megalkuvást nem ismerő költő volt. Hivatásába, költészetébe azonban a princeps személyében beletiport a történelem. Georgica-jának IV. énekét újra kellett írnia, mivel Augustus nem tűrte el volt barátjának és hadvezérének, Gallusnak a dicsőítését. Magánéleti válsága is jól nyomon követhető eklogái Galatea alakjának segítségével. Végül a Didóval elmondatott hatalmas átok vezet el ahhoz a felismeréshez, hogy Dido alakja mögött Maecenas tragikus sorsú felesége, Terentia rejtőzik. Horatius III. 27. ódájának Galateájában jól felismerhető Terentia. Az óda intertextuális kapcsolata az AeneisIV. énekével így meggyőzően bizonyítja Galatea = Dido = Terentia azonosságát.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

47

Zsolt, Adorjáni. "Euripidés Phaethón-töredéke Goethe kiegészítései tükrében." Antik Tanulmányok 49, no. 1-2 (June 2005): 23–57. http://dx.doi.org/10.1556/092.2005.49.1.2.

Повний текст джерела

Анотація:

A tanulmány célja újolag szemügyre venni a Phaethón töredék kapcsán felmerülő három legfontosabb kérdést és az arra adott válaszokat: milyen jellem és összeütközés húzódik meg a főhős végletes tiltakozása mögött a házasság ellen, kicsoda a rejtélyes menyasszony, végezetül meglévő ismereteink alapján milyen befejezés látszik megfelelni a drámai szövetnek? Dolgozatomban Goethe helyreállítási kísérletének kitüntetett figyelmet szentelek, mi több a költő egyes javaslatai nem csak művészileg, de filológiailag is helytállónak bizonyulnak. Némi személyes elfogultsága mindenesetre már a phaethóni jellem új értelmezése és a hybris-dráma átértékelése felé mutat a Faust II Euphorion-jelenetében.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

48

Mayer, Péter. "Gondolatok Simónidés Plataia-elégiájának (frr. 10-18 w2) előadásáról és üzenetéről." Antik Tanulmányok 50, no. 1 (June 1, 2006): 5–18. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.50.2006.1.1.

Повний текст джерела

Анотація:

Simónidés Plataia-elégiája a communis opinio szerint ünnepi költemény. Minthogy e nyilvánosan elő-adott vers dicsérőleg említi a plataiai csata győztes hadvezérét, Pausaniast, az ő Kr. e. 478-as politikai bukása miatt a kutatás kizártnak tartja, hogy a költemény ezt követően születhetett volna. A dolgozat a vers sym-potikus történő előadása mellett érvel, s ezzel összhangban megalkotásának lehetséges idejét egészen Simónidés haláláig, a Kr. e. 460-as évek első feléig tolja ki. Az elégia kései megszületése esetén számolnunk kell a lehetőséggel, hogy benne a költő Pausanias 470 körüli halálára reflektált, párhuzamba állítva a spártai hadvezért a prooemiumban szereplő Achilleus alakjával.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

49

Szurmay, Ernő. "Szolnoki Verseghy Kör Egy civil szervezet első húsz éve." Economica 6, no. 2 (August 6, 2020): 68–71. http://dx.doi.org/10.47282/economica/2013/6/2/4414.

Повний текст джерела

Анотація:

1993. november 26-án, húsz évvel ezelőtt alakult a Verseghy Kör Szolnokon. Az egyesület vállalja a Verseghy-kultusz ápolását, a szolnoki születésű tudós-költő Verseghy Ferenc (1757- 1820) nevével jelzett programok, tevékenységek segítését és gondozását. Az irodalmon és a nyelvi hagyományokon kívül más művészetek, illetve tudományágak művelőinek is teret kíván adni. Tagjainak kreati vitására építve, sajátos eszközökkel segíteni kívánja Szolnok értékeinekfeltárását és népszerűsítését. Ezzel is erősíteni igyekszik a szolnokiak identi tástudatát, a lakóhelyhez való ragaszkodását. A kör önkéntes civil szervezet, amely tudományos ülések, várostörténeti és székfoglaló előadások rendezését bonyolítja le a lokálpatrióta tagsága és az érdeklődők részére. Erről a két évti zedről ad számot jelen dolgozatban a kör egyik alapítója, korelnöke.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

50

SZÉNÁSI, Zoltán. "AZ IRODALMI SZÖVEG INSTABILITÁSA ÉS A MŰALKOTÁS VÁLTOZÓ KONTEXTUSAI." Hungarológiai Közlemények 21, no. 4 (March 3, 2021): 23–40. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2020.4.23-40.

Повний текст джерела

Анотація:

Babits Mihály Fortissimo című versének kiadástörténete több szempontból is különleges. A Nyugat folyóirat 1917. március 1-jei számát a vers miatt elkobozták, a költő ellen ügyészi eljárás indult. Ezt követően a vers kéz- és gépiratban terjedt, majd még 1917-ben franciául, a következő évben pedig két antológiában német nyelven is megjelent. A Fortissimo magyarul újra csak az őszirózsás forradalom után volt olvasható A diadalmas forradalom könyve című kiadványban és pár napra rá a Nyugat folyóiratban. A tanulmány a történeti könyvészet módszertanának segítségével azt vizsgálja, hogy a Fortissimo változó anyagi kontextusai hogyan befolyásolják a vers értelmezési lehetőségeit a szöveg keletkezésének első fázisától a kötetben történő újraközléséig.

Стилі APA, Harvard, Vancouver, ISO та ін.

Ми пропонуємо знижки на всі преміум-плани для авторів, чиї праці увійшли до тематичних добірок літератури. Зв'яжіться з нами, щоб отримати унікальний промокод!