Siga este link para ver outros tipos de publicações sobre o tema: Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem.
Artigos de revistas sobre o tema "Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem"
Crie uma referência precisa em APA, MLA, Chicago, Harvard, e outros estilos
Veja os 32 melhores artigos de revistas para estudos sobre o assunto "Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem".
Ao lado de cada fonte na lista de referências, há um botão "Adicionar à bibliografia". Clique e geraremos automaticamente a citação bibliográfica do trabalho escolhido no estilo de citação de que você precisa: APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver, etc.
Você também pode baixar o texto completo da publicação científica em formato .pdf e ler o resumo do trabalho online se estiver presente nos metadados.
Veja os artigos de revistas das mais diversas áreas científicas e compile uma bibliografia correta.
1
Lengyel, Emese. "Az 1943-as Budapesti Svéd Napok sajtóforrások alapján". Kultúra és Közösség 13, n.º 1 (2022): 37–49. http://dx.doi.org/10.35402/kek.2022.1.4.
Texto completo da fonteResumo:
A Budapesti Svéd Napok a Magyar Királyi Külügyminisztérium, a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatási Minisztérium, a Magyar-Svéd Társaság, a Magyar Rádió, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem együttműködésében valósult meg 1943. április 2-18. között. A rendezvénysorozat célja elsősorban a két állam közötti, azaz Svédország és Magyarország közti kulturális kapcsolat erősítése volt. További célként tűzték ki, hogy a svéd kultúrát megismertessék, népszerűsítsék a magyarok körében. A nemzetközi kulturális kapcsolatok, a különböző platformon létrejövő kulturális érintkezések egyszersmind előidézhetnek külpolitikai hatásokat, megalapozhatják a jövőbeli kulturális, de még a gazdasági együttműködéseket is. Habár a jelen esemény megszervezésének mögöttes „szándékairól” részletekbe menő információkkal sajnos nem rendelkezünk, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a szóban forgó esemény háborús időkben zajlott le, a hatalmon pedig a Kállay-kormány volt. Ugyanakkor úgy vélem, hogy a reprezentatív programsorozat megszervezése egyrészt egy megkezdett, évek óta működő és kölcsönös kulturális kapcsolat fenntartására és folytatására irányult. Hiszen a kultúra egy identifikációs eszköz, nemcsak az egyén, de a nemzetek számára is. Valamint a rendezvényt éppen ennek a kapcsolatnak a mélyítésére tett kísérletként azonosíthatjuk, mely kétségkívül az egyik fontos állomása a svéd és a magyar kultúrkapcsolatoknak. A nyilvánosság teljes körű bevonása – melynek egyik hatásos eszköze nyomtatott sajtó – szükséges volt a két nemzet kultúrájának kölcsönös megismertetésére irányuló törekvéshez. A korabeli magyarországi – elsősorban fővárosi – lapok már 1943 márciusában beszámoltak a tervezett eseményről, majd az újságírók részletekbe menően tudósítottak valamennyi programról. A tanulmányban a Budapesti Svéd Napok részletes bemutatására vállalkoztam, melyhez – egyéb pontos források hiányában – korabeli cikkeket válogattam, majd helyeztem kontextusba. Az 1943-as kulturális program előzményeit, hátterét szintén kerestem, melyhez ugyanúgy korabeli sajtóanyagokat használtam fel.
2
Székely, Csaba. "100 éves a gödöllői egyetem Üzemtani Tanszéke". Gazdálkodás 66, n.º 3 (2022): 203–14. http://dx.doi.org/10.53079/gazdalkodas.66.3.t.pp_203-214.
Texto completo da fonteResumo:
100 évvel ezelőtt nevezték ki Reichenbach Béla professzort az akkor létesült Üzemtani tanszék élére a Budapesti Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának (1921-től Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem) mezőgazdasági osztályán. A tanszék különböző politikai rendszereken, egy világháborún és egy forradalmon keresztül, egy székhelyváltozáson és hat különböző egyetemi név- és szervezeti változáson átesve, különböző vezetőkkel töltötte be fontos szerepét az agrárfelsőoktatásban. A „gödöllői üzemtani iskola” néven vált híressé, és több generáció agrármérnökét, üzemszervező agrármérnökét, gazdasági agrármérnökét, vállalatgazdasági szakmérnökét, doktoranduszát és menedzserét képezte. A tanulmány az alapítás óta eltelt 100 év változásait tekinti át abban a reményben, hogy a tanszék a jövőben is folytatni tudja a magyar mezőgazdaság sikere érdekében kifejtett oktatási és kutatási tevékenységét. A tanulmány a tanszék jelenlegi helyzetéhez vezető utat vázolja fel, és kitér a következményekre is.
3
Török, Júlia Katalin. "Száz éve született Loksa Imre (1923–1992)". Állattani Közlemények 108, n.º 1-2 (2023): 101–7. http://dx.doi.org/10.20331/allkoz.2023.108.1-2.6.
Texto completo da fonteResumo:
A Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztályának 1067. ülésén a száz éve született LOKSA IMRÉre emlékeztünk, aki egyetemi hallgatók és kollégák generációi számára a zoológiai ismeretek kimeríthetetlen közvetítője volt. Kulcsszerepet töltött be a talajállatok taxonómiai és cönológiai ismeretének hazai alapvetésében. Az általa leírt nagyszámú magyarországi vagy egzotikus faj napjaink kutatói számára is biztos forrás a rendszertani és biogeográfiai kutatásaik során. LOKSA IMRE Budapesten született 1923-ban. A reálgimnáziumi érettségit követően 1942-től a Királyi Magyar Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem, az ELTE elődintézményének biológia-földrajz szakos hallgatója lett. Vezetékneve az egyetemi Almanachban diákkorában LOKSCHA írásmóddal szerepel. Pályája jelentős társadalmi változásokkal teli időszakot ívelt át, és az óriási kontrasztokat olyan élmények is mélyítették, mint az 1960-as években az UNESCO-MTA közös finanszírozású egzotikus trópusi gyűjtőutak BALOGH JÁNOS szervezésében. De mégsem a világutazó, hanem a hazai tájakon évtizedek alatt legalább annyi kilométert lerovó, ugyanakkor a szobája mélyén a mikroszkópnál elmélyülten preparáló, tűéles, precíz rajzokat készítő csendes tudós képét őrizzük róla.
4
Janik, Leonárd. "A 150 éves Népegészségtani Intézet története I. rész – Kezdetek". Kaleidoscope history 14, n.º 28 (2024): 148–66. http://dx.doi.org/10.17107/kh.2024.28.9.
Texto completo da fonteResumo:
Amikor a másfélszáz éves intézet történetének megírására vállalkozom, vezetőinek személyét és munkásságukat is bemutatva, akkor túl kell lépnem az egyes korok, korszakok szemléletmódján és kizárólag a tények leírására támaszkodhatom. Munkámhoz jelentős segítséget nyújtott Győry Tibor (1869-1938) orvostörténész, egészségügyi szervező által 1936-ban 870 oldalon megjelentetett „Az orvostudományi kar története 1770-1935” című élvezetesen olvasmányos stílusban megírt könyve, valamint egyetemünk Központi Levéltárának igazgatója, Molnár László és Szögi László történész, az Egyetemi Könyvtár volt főigazgatójának közös munkája „A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltára 1770-1999 Repertórium” illetve számos egyéb forrás. Ugyanakkor követni kívánom a majd száz évvel ezelőtti szempontokat, mely szerint anno az egyetem történetének megírására kijelölt bizottság kiküszöbölte a nehézségek kényesebbik részét, azaz az élő személyek működése ismertetésének és méltatásának mellőzését határozta el, ami akkor azt jelentette, hogy Győry a kar történetét 1914-ig írta meg, és az 1914 és 1935 közötti időszakban csak a száraz adatok kerültek felsorolásra (Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülése, 1935.06.04., 9. rendes folytatólagos; 7. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv, 26. oldal.)végjegyzetbe, ide csak a szerző és évszám kell mindenhol!,. Sajnálatos ugyanakkor, hogy az 1951 tavaszán-nyarán bekövetkező iratselejtezések előbb az 1867 és 1938 közötti iratanyagot csökkentették, majd pedig a már megselejtezett és a kiegyezés előtti anyagok jelentős részét megőrzésre átvette a Magyar Országos Levéltár, ahol 1956 őszén a szabadságharc összecsapásai során keletkezett tűzvészben ezek az iratok megsemmisültek (Molnár–Szögi, 2002, 8.) ez a jó.
5
Méreg, Martin. "Bábaképző intézettől a szülészeti klinikáig." Per Aspera ad Astra 8, n.º 1. (26 de julho de 2021): 105–13. http://dx.doi.org/10.15170/paaa.2021.08.01.06.
Texto completo da fonteResumo:
Az 1912-ben Pozsonyban alapított, de 1923-ban Pécsre költözött Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Tanszékének megnyitó előadását Scipiades Elemér tartotta Emlékezés Velits Dezsőről címmel 1924. október 24-én. Velits Dezső volt ugyanis az, aki Pozsonyban a bábaképző intézet továbbfejlesztésével 1914-ben létrehozta a Szülő- és Nőbeteg Klinikát. Az első világháború miatt az orvosi képzés azonban csak 1918 őszén indulhatott el, és mindössze három szemesztert tudtak megtartani. Miután a csehszlovák állam 1919 szeptemberében lefoglalta az egyetemet, Velits pályafutása egyik pillanatról a másikra kettétört. Súlyosbodó betegsége miatt már nem tudta tanártársait követni Budapestre. 1921-ben Pozsonyban halt meg. A tanszéki utód, Scipiades Elemér 38 oldalas előadásának szövege azonban nem egyszerű emlékezés, hanem Velits tudományos munkáinak ismertetése, amely életművén keresztül egyben a szülészet és nőgyógyászat előző évtizedekben végbement fejlődését is felvázolta, és kijelölte azokat az alapokat, amelyre építve a tanszék a Velits által elkezdett munkát folytatni tudta. Fotó: Scipiades Elemér: Emlékezés Velits Dezsőről. Pécs, 1925.
6
Parádi, József. "A Budapesti Magyar Királyi Állami Rendőrség személyi állományának csoportjai és a rendőri őrség, illetve a detektívtestület tagjainak feladatkörei államosítástól államosításig". Rendvédelem-történeti füzetek = Acta historiae preasidii ordinis 30, n.º 59-60 (2020): 141–56. http://dx.doi.org/10.31627/rtf.xxx.2020.5-609n.141-156p.
Texto completo da fonteResumo:
A polgári magyar állam időszakában az első államosított rendőrség — igaz csupán ideiglenes jelleggel — a fővárosi rendőrség volt, melyet Pest, Buda és Óbuda egyesítése kapcsán vontak a belügyi tárcán keresztül a kormány közvetlen irányítása alá. A budapesti rendőrséget 1881/XXI. tc.-kel államosították. A magyarországi városi rendőrségeket az 5 047/1919. (X. 1.) ME. r.-el államosították. Az államosítás során mintaként az egyébként példamutatóan működő és kiválóm eredményeket létrehozó fővárosi rendőrséget tekintették követendő példának. A Budapesti Magyar Királyi Állami Rendőrség szervezetének és működésének a szabályzatait átvette az új országos hatáskörű Magyar Királyi Állami Rendőrség. Ezen okmányok váltak — az 1930-tól Magyar Királyi Rendőrségre átkeresztelt — magyar rendőri szervezet új szabályzatainak a kiinduló pontjává.
7
Béres, Zsuzsa. "Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem avatása-1918. október 23." Gerundium 10, n.º 2 (14 de setembro de 2019): 111–24. http://dx.doi.org/10.29116/gerundium/2019/2/7.
Texto completo da fonteResumo:
IV. Károly, az utolsó magyar király 1918. október 23-án – néhány nappal az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása előtt – Debrecenben járt, és a kor szokásainak megfelelő fényes külsőségek között hivatalosan isfelavatta a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetemet, amely akkor már négy éve ténylegesen működött. Az írás – elsősorban a korabeli sajtómegnyilvánulások tükrében és korabeli képekkel – végigköveti anevezetes nap debreceni eseményeit.
8
Bazsa, György. "MŰKÖDŐ DEBRECZENI MAGYAR KIRÁLYI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS TISZA ISTVÁN". Gerundium 12, n.º 3-4 (28 de dezembro de 2021): 82–88. http://dx.doi.org/10.29116/gerundium/2021/3-4/7.
Texto completo da fonteResumo:
A tanulmány a működését 1914-ben elkezdő Debreczeni Magyar Királyi Tudományegyetem és gróf Tisza István magyar politikus kapcsolatának feltűnően csekély számú és tartalmú dokumentumát mutatja be az egyetem működésének kezdetétől a politikus 1918. október 31-én bekövetkezett haláláig. Említi a négy éves időszak előtti és utáni kapcsolat releváns elemeit is.
9
Balla, Tibor. "A magyar királyi Honvédség Ludovika Akadémiát végzett irányítói, 1914–1918 (2.)". Honvédségi Szemle 151, n.º 1 (18 de janeiro de 2023): 91–111. http://dx.doi.org/10.35926/hsz.2023.1.7.
Texto completo da fonteResumo:
Az Osztrák–Magyar Monarchia fegyveres erejének 1868 óta alkotórészét képező magyar királyi Honvédség budapesti Ludovika Akadémiát végzett, az első világháború idején különböző rendfokozatot viselt 14 vezető tábornokának katonai pályafutása kevésbé ismert. Közülük nyolcan még az 1919 utáni időszakban is jelentős szerephez jutottak a Nemzeti Hadseregben, illetőleg a Magyar Királyi Honvédségben. A tanulmányból kiderül, hogy kik is voltak, és milyen katonatiszti pályát futottak be. Az első részben a szerző történelmi-statisztikai és szociológiai módszerek segítségével mutatta be és elemezte személyes adataikat, a második, befejező részben pedig a Nagy Háború idején, a Honvédség élén álló, korábban Ludovika Akadémiát végzett legismertebb császári és királyi tábornokok katonai pályafutásának adatait foglalja össze és adja közre.
10
Béres, Zsuzsa. "90 ÉVES AZ EGYETEM FŐÉPÜLETE". Gerundium 14, n.º 1-2 (26 de junho de 2023): 245–50. http://dx.doi.org/10.29116/gerundium/2023/1-2/15.
Texto completo da fonteResumo:
Bár az 1912-ben létrehozott Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem 1914-ben megkezdte működését, az oktatóknak és hallgatóknak hosszú éveket kellett várnia arra, hogy végre birtokba vehessék az intézmény központi épületét. Az építkezést és az ünnepélyes avatást követően 90 éve az 1932/33-as tanév volt az első, amely már a Főépületben kezdődhetett.
11
Körmendiné Pók, Zsófia. "A Budapesti Magyar Királyi Állami Gyermekmenhely története és irodalma". Kaleidoscope history 7, n.º 13 (2016): 576–641. http://dx.doi.org/10.17107/kh.2016.13.576-641.
Texto completo da fonte
12
Benkő, Elek. "Benkő Loránd székely kapcsolatai". Magyar Nyelv 118, n.º 1 (12 de abril de 2022): 4–12. http://dx.doi.org/10.18349/magyarnyelv.2022.1.4.
Texto completo da fonteResumo:
A tanulmány a száz éve született Benkő Loránd budapesti nyelvészprofesszor (1921–2011) székely származásával és – ettől nem függetlenül – székelyföldi, nyelvészeti és településtörténeti kutatásai legfontosabb eredményeivel foglalkozik. Benkő Loránd a székelyeket olyan magyar néprésznek tekintette, amelynek legkésőbb a 11. század óta magyar volt az anyanyelve. A székelyek jelentős csoportjai a kora Árpád-korban még mai lakóhelyüktől távol, a Kárpát-medence peremterületein éltek, szoros összefüggésben a középkori Magyar Királyság határvédelmével. Később, a 12–13. század folyamán királyi akaratból jutottak a Székelyföldre, Erdély délkeleti részén. Ezt a folyamatot hátrahagyott helynevek, történeti adatok és a magyar nyelvjárásokban kimutatott, távolsági összefüggések világítják meg.
13
Hamza, Gábor. "Adalékok a kolozsvári egyetem történetéhez". Polgári szemle 19, n.º 4-6 (2023): 219–21. http://dx.doi.org/10.24307/psz.2023.1215.
Texto completo da fonteResumo:
A kolozsvári egyetemet 1872-ben alapították az 1872. évi XIX. törvénycikk alapján. E törvénycikk értelmében a kolozsvári egyetemnek négy kara (facultas) volt. Ezek a következők: a Jog- és Államtudományi Kar, az Orvostudományi Kar, a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar és a Matematikai és Természettudományi Kar. Az uralkodó 1881. január 4-én járult hozzá ahhoz, hogy az egyetem a „Ferencz József magyar királyi Tudományegyetem” nevet viselje.
14
Fülep, Katalin. "Berlász Jenő (Bp., 1911. augusztus 28. – Bp., 2015. december 6.)". Magyar Könyvszemle 131, n.º 4 (7 de setembro de 2021): 467–68. http://dx.doi.org/10.17167/mksz.2015.4.467.
Texto completo da fonteResumo:
Életútja a 20. század történelmi fordulatait követte. A „boldog békeidők” szülötte, tanulmányi évei még a Horthy-korszak nyugodt idejére estek, de pályakezdését már a második világégés árnyékolta be, mégis szerencsés és ígéretes indulásnak mondható. A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karának történelem–földrajz szakos hallgatója 1931–1935 között. Az egyetem elvégzése után a bécsi Magyar Történetkutató Intézet ösztöndíjasa, utóbb az Országos Széchényi Könyvtárban és az Országos Levéltárban dolgozott. 1942–1947-ben a Teleki Pál Tudományos Intézet intézeti tanára, 1943–1944-ben Eckhart Ferenccel együtt szerkesztette a Századok című folyóiratot, a háború után pedig a Magyar Történelmi Társulat megbízásából 1948-ig immár egyedül. 1947-ben négy pályázó közül (Berlász Jenő, Komjáthy Miklós, Paulinyi Oszkár, Wellmann Imre) őt választották az „Egyetemes és magyar gazdaság- és társadalomtörténeti tanszék” vezetőjévé.
15
Hencz, Péter. "75 éve nyílt meg a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem Szegeden". Orvosi Hetilap 157, n.º 4 (janeiro de 2016): 157–58. http://dx.doi.org/10.1556/650.2016.ho2537.
Texto completo da fonte
16
Csorba, Péter. "Debreczen 1914-ben". Debreceni szemle 29, n.º 4 (6 de dezembro de 2021): 372–81. http://dx.doi.org/10.59424/debreceniszemle/2021/29/4/372-381.
Texto completo da fonteResumo:
Az 1912-ben alapított Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem létezésének első két éve az intézetek megszervezésével, az oktatók kinevezésével, ill. az oktatás feltételeinek megteremtésével telt el. Az elsőként megalakult intézetek között volt a Földrajzi, amelynek könyvtára gyorsan gyarapodott. A legkorábbibeszerzések egyike volt egy zsebkönyv méretű, de 710 oldalas, Debreceni utmutató címet viselő mű (1. ábra). Alcíme szerint rendőrségi zsebkönyv szerkesztője Ozory István rendőrkapitány volt. (Talányos, hogy a városnév miért csak a fedőlapon szerepel a ma megszokott írásmóddal, máshol mindenütt cz-vel.)
17
Vajda, Tamás. "Az erdélyi magyar egyetem utólsó tanéve (1918/19)". Gerundium 10, n.º 2 (27 de setembro de 2019): 32–61. http://dx.doi.org/10.29116/gerundium/2019/2/2.
Texto completo da fonteResumo:
Az 1872-ben a magyar országgyűlés által alapított és a magyar költségvetésből finanszírozott kolozsvári tudományegyetemaz I. világháború lezárultakor kezdődő 1918/19-es tanévet rendkívüli körülmények közöttkezdte meg: számos tanársegéd és a klinikai segédszemélyzet több fiatal tagja még katonai szolgálatot teljesítetta magyar hadseregben, az egyetem számos épületét tábori kórház céljára használta a magyar hadsereg,a hallgatói létszám ugyanakkor a frontról visszatérő és leszerelő fiatalok révén a békelétszámnak megfelelőmennyiségben (2226 fő) iratkozott be az egyetemre. A hallgatók többsége ellátási és szállási nehézségekkelküzdött. 1918. november közepétől az erdélyi és romániai románok egyre hevesebben követelték az ezerévesMagyarország szerves részét alkotó Erdély Romániához csatolását. Az Erdélybe betörő román hadsereg1918 karácsonyán foglalta el Kolozsvár városát. Januárban öt professzort átmenetileg bebörtönzött a románhadsereg. A háborúban a magyar hadseregben szolgálatot teljesített, valamint a nem kolozsvári születésű hallgatókat kiutasították a városból. Az ünnepekre hazautazott hallgatóknak akadályozták a városba való visszautazásukat. A budapesti kormány nem utalt fizetést a kolozsvári tanároknak és támogatást (ösztöndíjat,segélyt) a hallgatóknak. A szüleiktől csomagot és pénzt váró diákok küldeményeit a román hadserega pályaudvaron égette el. 1919. május 10-én a román prefektus a professzoroktól a román király irántihűségeskü 48 órán belüli nyilvános letételét követelte. Két nappal később, május 12-én 12 órakor a románhadsereg erőszakkal elfoglalta az egyetem épületeit. A magyar professzorokat megfosztották állásuktól (többségüketaz ingó és ingatlan vagyonuktól is) és rövid időn belül erőszakkal kitoloncolták a Románia általmegszállt területekről. Ezzel a megszálló románok erőszakkal és jogtalanul véget vetettek a 47 éve működőmagyar egyetemnek, s elvették annak minden ingó és ingatlan vagyonát.
18
Jakatics, Árpád. "Tanársegédként egy szerveződő egyetemen. Dér Zoltán visszaemlékezése a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemen eltöltött időszakáról (Budapest–Pécs, 1922–1925)". PER ASPERA AD ASTRA 5, n.º 1 (2018): 133–50. http://dx.doi.org/10.15170/paaa.2018.05.01.10.
Texto completo da fonte
19
Szögi, László. "NAGYSZOMBATI EGYETEM HALLGATÓSÁGA AZ ÚJABB FORRÁSOK TÜKRÉBEN". Gerundium 13, n.º 3-4 (26 de dezembro de 2022): 115–41. http://dx.doi.org/10.29116/gerundium/2022/3-4/7.
Texto completo da fonteResumo:
Az 1635-ben alapított Nagyszombati Egyetem Magyarország első, máig folyamatosan működő univerzitása. Jogutódja a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Az egyetem levéltári forrásainak jelentős része elpusztult az 1956-os forradalom idején a Magyar Országos Levéltárban keletkezett tűzben. Ezért nagyon nehéz összeállítani az első magyar egyetemen tanult hallgatók listáját. A közelmúltban, Esztergomban új, eddig nem ismert források kerültek elő az egyetem növendékeiről. Ebben a cikkben összefoglaljuk azokat az eredményeket, amiket az új dokumentumok alapján elmondhatunk az egyetem bölcsészeti és teológiai karán tanult személyekről. Vizsgáljuk az egyetem vonzáskörzetét, a hallgatói létszám alakulását korszakonként, továbbá a hallgatóság társadalmi rétegződését és nemzetiségi összetételét, a külföldi és belföldi diákok arányát.
20
Csiszár, Dorottya. "Elkerülhető halálozás vizsgálata magyar és ír adatokon : PCLM, P-spline és Lee-Carter modell alkalmazása". Biztosítás és Kockázat 9, n.º 1-2 (2022): 12–43. http://dx.doi.org/10.18530/bk.2022.1-2.12.
Texto completo da fonteResumo:
Ezen tanulmány kiindulópontjaként a Magyar Nemzeti Bank 330 pontból álló versenyképességi programjának egészségügyre vonatkozó javaslatai szolgáltak, az ennek alapján felvázolt egészségügyi rendszert az Írországban bevezetett modellhez hasonlították. A tanulmányban az ír és magyar társadalom egészségi állapotára vonatkozó mutatók vizsgálatát követően előrejelzem 50 évre a megfelelő kezeléssel elkerülhető öt legjelentősebb halálok miatti halandóság alakulását Lee-Carter, valamint P-spline modellel. Az ötéves csoportosításban megtalálható halandósági adatok évekre történő szétbontásához a PCLM (penalized composite link model) modellt alkalmazom, melynek bemutatása a gyakorlatban történő hasznosíthatósága miatt előremutató lehet. A publikáció alapjául a Budapesti Corvinus Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közös Biztosítási és Pénzügyi Matematika mesterszakán írt diplomamunka szolgált, melyért a Magyar Aktuárius Társaság (MAT) a szerzőnek ítélte a Biztosításmatika Ifjú Mestere Díjat.
21
Schmall, Róbert. "A magyar nyugdíjrendszer egyenlegének előrejelzése". Biztosítás és Kockázat 10, n.º 3-4 (2023): 112–19. http://dx.doi.org/10.18530/bk.2023.3-4.112.
Texto completo da fonteResumo:
Az írás a szerző szakdolgozatának egy rövid összefoglalója, melyben a magyar nyugdíjrendszer első pillérét, azon belül is az öregségi nyugdíjakat modellezi és jelzi előre 2060-ig különböző forgatókönyvek alapján. A cikk az eredeti munka módszertanát tartalmazza az eredmények ismertetése nélkül. A szerző a férfi és női halandósági ráta, valamint a termékenységi ráta előrejelzésére Lee-Carter-modellt készít, majd ezen becsült népességre építve végzi el a nyugdíjrendszer kiadási és bevételi oldalának becslését a szükséges egyéb paramétereket bevonva. Az így kapott egyenleg előrejelzését többek közt különböző gazdasági és termékenységi szcenáriók alapján is megvizsgálja, valamint egy inverz forgatókönyvet is elkészít, melyben a nulla körüli egyenleghez szükséges paraméteres változtatásokat vizsgálja. A publikáció alapjául a Budapesti Corvinus Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közös Biztosítási és Pénzügyi Matematika mesterszakon írt szakdolgozat szolgált, amely alapján a szerzőnek ítélte 2023-ban a MAT a Biztosításmatematika Ifjú Mestere díjat.
22
Polyák, Petra. "Az egyetem elnevezése". Per Aspera ad Astra 10, n.º 1-2 (4 de junho de 2024): 26–33. http://dx.doi.org/10.15170/paaa.2023.10.01.03.
Texto completo da fonteResumo:
Egy egyetem elnevezése széles nyilvánosságnak szánt szimbólum, a névadó kiválasztása az intézmény szimbolikus és emlékezetpolitikájának leglátványosabb aktusa. Épp emiatt válik sok esetben konfliktusforrássá. A pozsonyi magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem elnevezése 1912-es alapítását követően ötször változott. Mivel a név egyes elemei különböző és az az intézményi önmeghatározás szempontjából kritikus identitástartalmakat hordoztak, minden megváltoztatásukra/eltörlésükre irányuló külső vagy belső kezdeményezés heves (és általában elutasító) reakciókat váltott ki az egyetemen. Ilyen volt például az új székhely, Pécs megjelölésének elutasítása, mely az alapítás helyszínéhez, Pozsonyhoz való szimbolikus ragaszkodást fejezte ki, vagy éppen azok a törekvések, melyek megkísérelték a dinasztikus névadót az 1945 utáni „demokratikus”, részben már szovjetizálódó politikai berendezkedés diskurzusába illeszteni. Az Erzsébet Tudományegyetem egyes névelemeinek többnyire elkerülhetetlen változásai egyben a 20. század első felének legfontosabb politikai fordulópontjait is jelölik, ám nem pusztán a közjogi változások egyszerű leképeződését jelentették: minthogy valamennyi névelem sajátos identitáselemeket jelenített meg, megváltoztatásuk az intézményi öndefiníció átalakulását is eredményezte.
23
Androvicz, Gábor. "A hivatás áldozatai. A Budapesti Magyar Királyi Állami Rendőrség hősi halottjai a dualizmus időszakában". Rendvédelem-történeti füzetek = Acta historiae preasidii ordinis 29, n.º 57 (2019): 15–26. http://dx.doi.org/10.31627/rtf.xxix.2019.57n.15-26p.
Texto completo da fonte
24
Székely, Melinda, e György Matekovits. "A magyar nyelv használata a romániai fogorvosi oktatásban". Fogorvosi Szemle 115, n.º 1 (16 de março de 2022): 11–13. http://dx.doi.org/10.33891/fsz.114.1.11-13.
Texto completo da fonteResumo:
Jelen írás célja, hogy áttekintést nyújtson a magyar nyelv használatáról a romániai fogorvosképzésben. Az első rész röviden ismerteti az első magyar nyelvű erdélyi orvosi könyv fogorvosi vonatkozásait. A második rész bemutatja az erdélyi fogorvosi oktatás történetét a kezdetektől napjainkig, különös tekintettel a magyar nyelv használatára. Az egyetemi szintű fogorvosi oktatás 1890-ben kezdődött a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen mint fakultatív tantárgy az orvostanhallgatók számára. Az egyetem magyar tannyelvű graduális és posztgraduális fogorvosképzést biztosított az 1913–1919, valamint 1940–1945 közötti években, bár 1921–1940 között Szegedre költöztették. A kolozsvári egyetem, többszöri névváltoztatás után, Bolyai Tudományegyetem lett, és a magyar tannyelvű Orvostudományi Karát 1945-ben áthelyezték Marosvásárhelyre. Itt az 1948-as tanügyi reform következtében vált Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetté, és létrehozták a Fogorvostudományi Kart, melynek működése megszűnt 1951 és 1960 között. A magyar nyelvű fogorvosképzést 1962-ben felváltotta a kétnyelvű oktatás: magyar és román nyelvű előadások voltak, de a gyakorlatokat csak román nyelven tartották. Jelenleg is így zajlik az oktatás, bár időközben Romániában rendszerváltozás volt, egyetemegyesítés, és többször változott az egyetem elnevezése. 2014-ben bevezették az angol nyelvű fogorvosképzést, ahol minden oktatási tevékenység angol nyelven zajlik. Végezetül megjelennek az egyéni gondolataink az anyanyelven történő oktatás és a magyar fogorvosi szaknyelv megőrzésének fontosságáról, valaminta román és angol szakkifejezések hatásáról. Összegezve, Romániában az egyedüli hely, ahol magyar nyelven történika fogorvostudomány (elméleti) oktatása, az a Marosvásárhelyi „George Emil Palade” Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem Fogorvostudományi Kara.
25
Virágos, Márta, e Ferenc Sztaricskai. "BOGNÁR REZSŐ KÉMIKUS PROFESSZOR, A KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM 1951-54. és 1973-75. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA". Gerundium 13, n.º 3-4 (26 de dezembro de 2022): 3–21. http://dx.doi.org/10.29116/gerundium/2022/3-4/1.
Texto completo da fonteResumo:
Bognár Rezső a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte diplomáját és Zemplén Géza mellett dolgozott 1950-ig a műegyetemi Szerves Kémiai Intézetben. 35 éves korában már a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Már akadémikusként kerül Debrecenbe, aholis az Egyetem éppen alakuló Természettudományi Karának Szerves Kémiai Intézetét szervezte meg. A debreceni négy évtizedes működése messze túlterjedt az intézet falain, hiszen kétízben is, összesen öt tanéven keresztül az egyetem rektora, és ugyancsak két ízben hét tanévben rektorhelyettese volt.Különösen jelentős szerepe volt abban, hogy a Debreceni Akadémiai Bizottság 1976-ban megkezdhette működését és székháza épült Debrecenben.
26
Đelatović, Sonja. "Kommunikáció és nyelv IV. Nyelvi közvetítés a Kárpát-medencében a pandémia idején (Eszéki Josip Juraj Strossmayer Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, online konferencia, 2021. december 3–4.)". Fordítástudomány 24, n.º 1 (24 de abril de 2022): 122–26. http://dx.doi.org/10.35924/fordtud.24.8.
Texto completo da fonteResumo:
2021. december 3–4. között az Eszéki Josip Juraj Strossmayer Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke negyedik alkalommal rendezte meg a Kommunikáció és nyelv című nemzetközi tudományos és szakkonferenciát, ahol kezdetektől fogva kiemelt jelentőségű a fordítástudomány témaköre. Az idei konferencia újdonsága elsősorban abban állt, hogy a szervezésben a budapesti székhelyű Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. (OFFI) is részt vett.
27
Ujvári, Hedvig. "A Bécsi Keringő recepció- és társadalomtörténeti kontextusa Bécsben és Budapesten". Tánc és Nevelés 4, n.º 1 (23 de maio de 2023): 55–68. http://dx.doi.org/10.46819/tn.4.1.55-68.
Texto completo da fonteResumo:
A Magyar Királyi Operaházban 1886 végéig csupán egy valódi balettpremier volt:a Bécsi keringőt 1885. május 16-án tűzték műsorra. A császárvárosban sikerrel játszott darab néhány hónap múlva Pesten is nagy tetszést aratott. A balett alkotói nem törekedtek klasszikus cselekményszövésre: a műben az egyes képek a keringő fejlődéstörténetének főbb állomásait úgy mutatják be, hogy az egész darabot csupán egy laza dramaturgiai szál fűzi össze, zenéje pedig egy keringőegyveleg. A darab a korabelifogadtatás szerint nagy tetszésnek örvendett, a táncmű évtizedekig a repertoár részét képezte. A tanulmány egyrészt az eltáncolt történelemnek a bemutatására vállalkozik, elsősorban a darab bécsi, kisebb részt budapesti recepciója révén, valamint érinti műkedvelő arisztokraták kolozsvári jótékonysági bemutatóját is; másfelől rámutat arra, hogy a Bécsi keringő város- és társadalomtörténeti kontextusban is értelmezhető.
28
Oláh, László. "DEBRECENI NEUROLÓGIAI KLINIKA TÖRTÉNETE". Gerundium 13, n.º 3-4 (26 de dezembro de 2022): 189–208. http://dx.doi.org/10.29116/gerundium/2022/3-4/10.
Texto completo da fonteResumo:
A Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1921-ben indult az orvosképzés. Az Elme- és Idegkórtani Klinika az akkori Magoss György téren (a jelenlegi Bem tér) kezdte meg működését 1921-ben Benedek László vezetésével. A klinika 1927-ben költözött be új épületébe a Nagyerdőre. Benedek Lászlót 1937-ben Somogyi István, majd 1938-ban Sántha Kálmán követte. Sántha fő érdeme az idegsebészeti eljárások meghonosítása, az idegsebészeti osztály kialakítása volt. Koholt politikai vádak alapján elítélték, s 1951-ben Balassagyarmatra száműzték. Bár 1956-ban rehabilitálták, a debreceni klinikára már nem tudott visszatérni. Míg Sántha Balassagyarmaton dolgozott, a klinikát Rusz Sándor vezette.1957 és 1967 között Juhász Pál lett a klinika igazgatója, aki neurosis osztályt és EEG laboratóriumot létesített. 1969-ben Molnár László kapott megbízást a klinika irányítására. Felismerve, hogy a stroke népbetegség, Molnár Professzor cerebrovascularis osztályt létesített Európában másodikként. Molnár professzort Csiba László követte, aki 1992 és 2017 között irányította a klinikát. Vezetése idejére tehető a Neurológiai és Psychiatriai Klinika szétválása 1992-ben, valamint a Neurológiai Klinika átköltözése az Auguszta telepre 2007-ben. Csiba Professzor kiváló stroke központot alakított ki, elévülhetetlen érdeme volt a reperfúziós eljárások meghonosításában. Jelenleg a Neurológiai Klinikát Oláh László vezeti.
29
Forrai, Judit. "Steinberger Sarolta, az első, Budapesten avatott doktornő". Per Aspera ad Astra 8, n.º 1. (26 de julho de 2021): 85–103. http://dx.doi.org/10.15170/paaa.2021.08.01.05.
Texto completo da fonteResumo:
Steinberger Sarolta (1875–1966) szülész-nőgyógyász, az első nő, aki diplomát kapott a budapesti egyetemen. 1875. szeptember 12-én született Tiszaújlakon, egy jómódú zsidó család hetedik gyermekeként. Magánúton végezte el a gimnáziumi tanulmányait és érettségizett a kolozsvári Református Kollégiumban. Ferenc József 1895. november 18-án kelt „legfelsőbb rendelete,” valamint Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter 1895. december 19-én tartott királyi leirata lehetővé tette a nők felvételét az orvostudományi, bölcsészettudományi és gyógyszerészi tanulmányokra az egyetemeken. A rendelet utat nyitott Steinberger Sarolta előtt is, akit 1900. november 3-án avattak fel első magyar Pesten végzett orvosnőként. Ezután külföldön folytatta a szülészet és a nőgyógyászat tanulmányait, de balneológusként is dolgozott a Kárpátalja középső részén található Visk Gyógyfürdőben. Hazatérése után orvosként kezdett dolgozni a Tauffer Klinikán. Az alapítóról, Tauffer Vilmosról elnevezett klinika 1881-ben kezdte meg működését, később 1898-ban az épület egy újabb szárnnyal bővült. Később 1928-ban kinevezték az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) főorvosává. 1944-ig töltötte be ezt a tisztséget. 1944-től haláláig. 1966. november 24-én nyugdíjba ment, mely időszakot a pesthidegkúti otthonában töltött. Egész életében kiváló orvos volt, de folyamatosan küzdenie kellett a különböző formákban megnyilvánuló megkülönböztetés ellen, mint nő, mint egy zsidó ember, mint egy „aggszűz”, ami egész életét végigkísérte. Fotó: Radnóti Zoltán: A legújabbkori Sára élete – Az életet adó – (Életmesék XV.)
30
Rébay, Magdolna. "A főnemesek iskolái : A kalocsai érseki főgimnázium esete (1867–1918)". Magyar Pedagógia 121, n.º 2 (2021): 169–87. http://dx.doi.org/10.17670/mped.2021.2.169.
Texto completo da fonteResumo:
Tanulmányunk célja a kalocsai érseki főgimnázium dualizmus kori múltjának társadalomtörténeti aspektusú elemzése (vö. Sasfi, 2001, 2006). Kutatásunk az iskolai értesítők és az anyakönyvek teljes körű feldolgozásán alapul. Támaszkodtunk továbbá a korábbi intézménytörténeti munkákra (Adriányi, 2000; Kerkai, 1942; Komárik, 1896, 1935; Lakatos, 2010, 2019; Tóth, 1910). Vizsgálatunk fő kérdése, vajon az 1867 után felgyorsuló, az arisztokráciát hosszú távon kétség kívül hátrányosan érintő társadalmi és gazdasági átalakulás, illetve az ennek következtében kibontakozó professzionalizáció okozott-e változást ezen társadalmi réteg tagjainak oktatásában. Virág (2013) 1790 és 1848 közötti időszakot átfogó könyvében kimutatta, hogy a katolikus főnemes ifjak elsősorban bencés és piarista gimnáziumokba (Tata, Buda, Győr, Sopron, Pest, Sátoraljaújhely) iratkoztak be, rendszerint magántanulóként. De mi lett a hagyományos elit tanulmányainak színhelye a dualizmus korában? Vajon az elit az elitiskolákat választotta – tehetjük fel a kérdést ifj. Bertényi (2010) tanulmányára hivatkozva. Azaz a legkiválóbb intézményeket kereste? De melyek voltak egyáltalán az elitiskolák? Bertényi kettőt nevesít: a budapesti piarista gimnáziumot és a pesti mintagimnáziumot. Utóbbi a főnemeseknek is az egyik preferált tanulmányi helyszíne volt (vö. Rébay, 2014), tehát ebben az esetben egybevágásról beszélhetünk, valamint az 1848 előtti hagyományok folytatásáról. De vajon a kalocsai érseki gimnázium az elit iskolája volt-e? Erre a kérdésre kutatásunkban igyekeztünk választ adni. Az iskolát korábban hasonló szempontból Kende és Kovács I. (2001) elemezte, akik azonban nem a hagyományos, hanem a tudáselit iskolaválasztásai szokásait mérték fel. Eredményeik alapján utóbbiak körében a Horthy-korszakban a kalocsai érseki főgimnázium a 29–33. hely egyikén állt. A (fő)nemesség iskoláztatásának a témája a nemzetközi szakirodalomban is megjelent. Wasson (2006) magyar példákat is használva cáfolta azt a sztereotípiát, miszerint az arisztokrácia hanyatlása a meritokratikus vizsgarendszer bevezetése miatt következett be. Szerinte ez azért nem lehet igaz, mert a főnemesek mindig a legmagasabban képzettek voltak a társadalomban, szüleik által könnyebben juthattak előre, megengedhették maguknak a minőségi oktatást. Lieven (1992) szerint Angliában a főnemesség körében a nyilvános oktatás azért terjedt, mert úgy vélték, hogy a jövőbeli vezetőréteg tagjainak kedvezőbb közösségben tanulni és szocializálódni, mint az otthoni izolált térben. Ugyanakkor hozzátette, hogy az elitiskolák (mint az Eton) nagyrészt függetlenek voltak az államtól, így a támogatók-szülők elvárásaihoz igazodtak. A porosz (fő)nemesség is iskolába járt már a 19. században, itt azonban kevésbé az erkölcsi, inkább az értelmi nevelésre helyezték a hangsúly. A cári Oroszországban viszont a műveltségre is nagy hangsúlyt fektető katonai akadémiákat választotta leginkább ez a társadalmi réteg (Lieven, 1992). Láthatjuk tehát, hogy Európában teret hódított a hagyományos elit körében a nyilvános oktatás. Az iskolai műveltség megszerzése a társadalmi hierarchia csúcsán maradás, az „Obenbleiben” (a fent maradás) stratégiájának részévé vált (Braun, 1990; Conze, 2005). A kérdés nem az lett, hogy járjanak-e iskolába vagy sem, hanem az, hogy melyik intézményt válasszák. Saját kutatásunkra rátérve, egyetlen iskola, a Jézus Társasága vezetése alatt álló kalocsai érseki főgimnázium példáján keresztül arra a kérdésre kerestük a választ, mely iskolákat preferálták a főnemes ifjak a kiegyezést követően. Van-e kontinuitás az iskolaválasztás tekintetében a korábbi időszakhoz képest? Előző kutatásainkból kiderült, hogy – ahogy már említettük – a pesti piarista (l. Rébay, 2014) és a pozsonyi királyi katolikus főgimnázium (l. Rébay, 2015) mindenképpen felkerül a főnemesek által leginkább látogatott intézmények listájára. Vajon a jelen kutatás megerősíti ezen eredményeket, vagy más iskolákra is felhívja a figyelmet? Kutatásunkban néhány további szempont szerint is megvizsgáltuk a Kalocsán tanuló főnemes diákokat: a szülők lakhelye, foglalkozása, a diákok tanulmányi státusza, tanulmányaik hossza, pályaválasztás. Mielőtt saját elemzésünket ismertetjük, rövid áttekintést adunk az iskola történetéről.
31
Mudrák, Jozsef. "Hüttl Tivadar, orvosprofesszor a debreceni m.kir.Tisza istván Tudományegyetem 1939/40. évi Rector Magnificusa". Gerundium 10, n.º 3-4 (14 de janeiro de 2020). http://dx.doi.org/10.29116/10.29116/gerundium/2019/3-4/1.
Texto completo da fonteResumo:
Tivadar Hüttl, Professor of Surgery the Rector Magnificus of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen during the Academic Year 1939/40. Hüttl Tivadar – akinek apja sikeres porcelángyáros volt – a Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát és az ottani I. Sebészeti Klinikán dolgozott Verebélӱ Tibor professzor mellett. 1921-ben megbízták a debreceni Sebészeti Klinika vezetésével, majd egy év múlva igazgató-professzor lett. Klinikáján fül-orr-gége, sztomatológia, urológia, traumatológia, ortopédia, stb. részlegeket szervezett, amelyekből később önálló klinikák lettek. Jelentős tudományos iskolát teremtett, szerte a világból jöttek hozzá tanulni. Az 1939-40-es tanévben a debreceni Tisza István-Tudományegyetem rektora volt és 1939-1944 között az egyetem képviselője a magyar Országgyűlés Felsőházában. 1944-ben Budapesten ragadt a háború miatt és visszatérte után megfosztották professzorságától mondvacsinált okokkal és átlátszó kirakatperben. 1951-től 1955-ös haláláig a budapesti Országos Onkológiai Intézet főorvosa volt.
32
Fekete, Károly. "Csikesz Sándor teológiai professzor, a debreceni Tisza István magyar királyi Tudományegyetem 1937/38. évi rector magnificusa". Gerundium 10, n.º 1 (21 de junho de 2019). http://dx.doi.org/10.29116/gerundium/2019/1/2.
Texto completo da fonteResumo:
Csikesz Sándor a debreceni Tisza István Magyar Királyi Tudományegyetem Hittudományi Karának egyiklegnagyobb koncepciójú és legtevékenyebb alakja volt a XX. század első felében. 1921-től lett a DebreceniLelkészképző Intézet tanára, majd 1923-ban kapta meg egyetemi tanári kinevezését. Nemzetközi megbízatásaintúl sok más egyházi és világi tisztséget is betöltött. Csikesz Sándor professzor, mint a tudományszervezésés a református tudománypolitika erős egyénisége jelentős teológiai műhelyt hozott létre. Kétszer viseltdékáni címét, az 1937–38. tanévben pedig a Debreceni Egyetem rektorává választották. Ekkor ünnepeltea Református Kollégium és a Debreceni Egyetem a Kollégium fennállásának 400. évfordulóját. CsikeszSándor egyetemi tanársága alatt nem volt az egyetemen olyan reformmozgalom, építés vagy újjáépítés,amelynek ne lett volna bátor élharcosa.