Kliknij ten link, aby zobaczyć inne rodzaje publikacji na ten temat: Világháború, I.
Artykuły w czasopismach na temat „Világháború, I”
Utwórz poprawne odniesienie w stylach APA, MLA, Chicago, Harvard i wielu innych
Sprawdź 50 najlepszych artykułów w czasopismach naukowych na temat „Világháború, I”.
Przycisk „Dodaj do bibliografii” jest dostępny obok każdej pracy w bibliografii. Użyj go – a my automatycznie utworzymy odniesienie bibliograficzne do wybranej pracy w stylu cytowania, którego potrzebujesz: APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver itp.
Możesz również pobrać pełny tekst publikacji naukowej w formacie „.pdf” i przeczytać adnotację do pracy online, jeśli odpowiednie parametry są dostępne w metadanych.
Przeglądaj artykuły w czasopismach z różnych dziedzin i twórz odpowiednie bibliografie.
1
BENCE, Erika. "MAGYAR BESTSELLEREK, IRODALMI (VILÁG)-SIKEREK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT". Hungarológiai Közlemények 19, nr 2 (24.01.2019): 34–55. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2018.2.34-55.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Az első világháború kitörésének és történetének centenáriuma elsősorban autentikus naplókra, naplóregényekre irányította a figyelmet a magyar könyvkiadás területén. Megjelentek korábban hagyatékokban őrzött és levéltári anyagként számon tartott levelezések, naplók (pl. Andrássy Ilona grófnő naplója és levelezése, több vajdasági katonanapló Csorba Béla és Ökrész Károly gondozásában). Ugyanez a tendencia emelt ki a feledésből néhány, korábban népszerű, majd elfelejtett első világháborús hadifogolyregényt, mindenekelőtt Markovits Rodion Szibériai garnizon (1928) című alkotását. A magyar irodalom példátlan sikerű bestsellere, majd szerzőjének irodalmi bukása a mai napig kellőképp ki nem vizsgált jelensége a magyar irodalom alakulástörténetének. Az Aranyvonat (1929) elmaradt sikerét az eddigi néhány magyarázatkísérlet elsősorban a szerző személye és viselkedése kiváltotta ellenszenvre vezette vissza. Azonban, ha a regények történetét elkülönítjük a Markovits-legendától, s a korszak, azaz a XX. század harmincas éveiben napvilágot látott európai, illetve magyar háborús regények keletkezés- és recepciótörténeti kontextusában szemléljük őket, több hasonló vagy megegyező jelenséget észlelhetünk. A tanulmány Markovits Rodion Szibériai garnizon című regényének recepciótörténeti vonatkozásait ebben az összefüggésben értelmezi, veti össze olyan vajdasági magyar példákkal, mint Munk Artúr, Darvas Gábor vagy Szabó István–Andrée Dezső első világháborút tematizáló regényei.
2
Hatos, Pál. "Rend és rendetlenség 1918-1919-ben". Magyar Rendészet 21, nr 1 (7.06.2021): 169–202. http://dx.doi.org/10.32577/mr.2021.1.12.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
A tanulmány a magyar társadalom történetét tárgyalja 1918 ősze és 1919 tavasza között, az őszirózsás forradalomtól a Magyarországi Tanácsköztársaság kikikáltásáig. Részletesen elemzi az I. világháború és az összeomlás, valamint a kettős monarchia megszűnését követő zavaros forradalmi időszak káoszát, a közigazgatás időleges széthullásának következményeit, az I. világháborús katonatömegek és a szegény agrárnépesség amorf és ideológiamentes mozgalmait, a bolsevizmus magyarországi megjelenését és széles körű társadalmi hatását. Az elemzés módszere az úgynevezett sűrű leírás és egyfajta tudatos igyekezet, hogy ne a következmények, hanem az okok felől vizsgáljuk az I. világháború utáni háborús időszak eseményeit, a rend és rendetlenség megbomlott viszonyrendszerét.
3
Beke, Zsolt. "Szűkülő tér – Vándorlási és letelepedési minták az 1945 utáni budapesti orthodox hitközségi tagok köréből". Targum 1, nr 2 (2022): 192–225. http://dx.doi.org/10.56664/targum.2022.2.11.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Tanulmányomban a második világháború utáni magyarországi orthodox zsidóság társadalomtörténetének térbeli dimenzióit próbálom bemutatni egy különleges forrás feldolgozásának segítségével. Forrásom, a Budapesti Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséghez 1945 és 1971 között beadott tagjelentkezési lapok iratanyaga, mely több mint 1400 fő jelentkezését dokumentálja. Ennek segítségével egy tágabb és egy szűkebb térben vizsgálom az orthodoxia elhelyezkedését. Tágabb körben – mely egyben az idődimenzióban is egy szélesebb periódust ölel fel – a hitközségbe tagként jelentkezők Budapestre vándorlásának tendenciáit vázolom, bemutatva így a jelentkezők belső vándorlását a 19. század harmadik harmadától a második világháborút követő évtizedekig. Majd ezt követően a jelentkezők Budapesten belüli elhelyezkedését vizsgálom, arra keresvén a választ, hogy a korábbi kutatásokban leírt szegregált megoszlás hogyan élt tovább a világháború utáni években.
4
Pókász, Zoltán. "A II. világháború és a női munkaerőpiac – Mennyit köszönhetnek a „gazdasági szüfrazsettek” a legnagyobb világégésnek?" Köz-gazdaság 17, nr 2 (2.08.2022): 279–81. http://dx.doi.org/10.14267/retp2022.02.17.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Paradox módon az emberiség történetében sok esetben a fegyveres konfliktusok szolgáltak a legerősebb ösztönzőként arra, hogy előrelépést érjenek el valamely kulcsfontosságú egyenjogúsági ügyben. Különösképp igaz ez a huszadik századra, azon belül az első és második világháborúra. Az első világháború előtt a klasszikus nemi szerepek domináltak. A “Nagy Háború” kitörésekor azonban a kormányzatok rájöttek, a szorgos női kezek is hasonlóképp – vagy jobban – képesek elvégezni a rájuk bízott feladatokat – mint például a konzerv- és a fegyverkészítés -, mint férfi társaiké. Nem is meglepő, hogy a háború közvetlen folyományaként, 1919-ben vezették be az Egyesült Államokban a női szavazati jogot. Ez az izgalmas tendencia a második világháború alatt is folytatódott, amit a tanulmány is körbejár az Egyesült Államok példáján keresztül: a második világégés hatásait a női munkaerőpiaci folyamatokra. (...)
5
Pókász, Zoltán. "A II. világháború és a női munkaerőpiac – mennyit köszönhetnek a „gazdasági szüfrazsettek” a legnagyobb világégésnek?" Világpolitika és a Közgazdaságtan 2022, nr 1 (2022): 117–19. http://dx.doi.org/10.14267/vilpol2022.01.20.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Paradox módon az emberiség történetében sok esetben a fegyveres konfliktusok szolgáltak a legerősebb ösztönzőként arra, hogy előrelépést érjenek el valamely kulcsfontosságú egyenjogúsági ügyben. Különösképp igaz ez a huszadik századra, azon belül az első és második világháborúra. Az első világháború előtt a klasszikus nemi szerepek domináltak. A “Nagy Háború” kitörésekor azonban a kormányzatok rájöttek, a szorgos női kezek is hasonlóképp – vagy jobban – képesek elvégezni a rájuk bízott feladatokat – mint például a konzerv- és a fegyverkészítés -, mint férfi társaiké. Nem is meglepő, hogy a háború közvetlen folyományaként, 1919-ben vezették be az Egyesült Államokban a női szavazati jogot. Ez az izgalmas tendencia a második világháború alatt is folytatódott, amit a tanulmány is körbejár az Egyesült Államok példáján keresztül: a második világégés hatásait a női munkaerőpiaci folyamatokra.
6
Szakál, Gyula. "A győri elit értékrendszere és magatartása az 1870 és 1945 közötti gazdasági és politikai válságok idején". Tér és Társadalom 24, nr 2 (1.06.2010): 31–43. http://dx.doi.org/10.17649/tet.24.2.1312.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Minden közösséget jellemez, hogy milyen elitet képes létrehozni. Az elitek kialakulása, szerkezete, a benne megjelenő teljesítmények és szerepkörök erősen útfüggőek. A Győri elit két világháború közötti szereplése szépen bizonyítja ezt a megállapítást. A város sorsának alakulását a kedvező földrajzi elhelyezkedését nem lebecsülve, sokkal nagyobb mértékben a település gazdasági, politikai és nem utolsósorban kulturális elitje határozta meg. A II. világháborúig ez a három elitcsoport egymással való viszonyát tekintve sokkal koharensebb volt, mint napjainkban. Győr befogadó jellege, az urbánus életmód és értékrendszer, a lehetőségek megragadásának képessége, a realitás- és a szociális érzék, a személyes felelősség- és szolidaritás tudat, a nagyobb időtávlatok iránti érzékenység meghatározó volt mind a gazdasági, mind pedig a politikai krízishelyzetekben. Mivel a városi elit a 19. század elejétől a II. világháborúig lényegében ugyanazon kapcsolathálóból állt, erős családi stabilitással a válaszreakciók is hasonlóak voltak. A kereskedőváros kríziséből a korszerű iparvárossá váltást, a helyi közösségi sikert ugyanaz az elit vitte véghez, aki szembe találta magát a II. világháborút megelőző, majd a háborús évek megpróbáltatásaival. Több emberöltő alatt a városi gazdasági és politikai vezető réteg befogadó mentalitása révén nagyon jól integrálta az erre amúgy is fogékony és hajlandó zsidó polgárokat. A vészkorszak éveiben a város keresztény politikai elitje mindent megtett, hogy sorsukat megkönnyítse.
7
Pomogács, Péter. "Az MI5 a második világháború alatt". Nemzetbiztonsági Szemle 11, nr 2 (5.09.2023): 70–78. http://dx.doi.org/10.32561/nsz.2023.2.6.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Az MI5 a második világháború során sebezhetőnek bizonyult a szovjet hírszerzéssel szemben, mivel figyelmét elsősorban a Harmadik Birodalommal vívott háború kötötte le. A háború során több szovjet kém is beépült a brit biztonsági szolgálat kötelékébe, akik közül a leghíresebbeket ma cambridge-iötökként ismerjük. Az MI5 kettős ügynökeinek hálózata fedett műveletek sorával sikeresen dezinformálta a német hírszerzést, így hozzásegítve Nagy-Britanniát a győzelemhez. A kettősügynök-rendszer a németekkel szemben hatékonynak bizonyult ugyan, de a hidegháború kezdetekor az MI5-ba beépült szovjet ügynökök lebukása és disszidálása ráébreszette a brit titkosszolgálatokat, hogy az orosz hírszerzés már jóval azelőtt kiterjedt hálózatot hozott létre Nagy-Britanniában, hogy a Szovjetunió szövetségesből ellenséggé vált volna a második világháborút követően.
8
Mokánszki, Zoltán. "Félelmi reakciós esetek az első világháború idejéből". Honvédorvos 75, nr 3-4 (2023): 72–80. http://dx.doi.org/10.29068/ho.2023.3-4.70-78.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
A félelem szerves része életünknek és mindennapjainknak. Enyhe megnyilvánulásoktól kezdve a fóbiáig számtalanszor találkozunk vele életünk során. Így nem csoda, ha az ember életösztönétől hajtva a háborús körülmények között félelmet tanúsít. Ennek egyik megnyilvánulása a történelem során, hogy a katonák szimulációkkal próbálták elkerülni a háborúval járó közvetlen életveszélyt. Az első világháború előtt és alatt már számos esetet feljegyeztek, melyek szerint a katonák igyekeznek a frontszolgálatot elkerülni. Jelen dolgozatban az első világháborús Magyar Királyságból mutatok be néhány példát ezek közül. Mindenekelőtt azonban le kell szögeznem, hogy a cikkben történelemkutatási szempontból vizsgálódom, így nem konkrét diagnosztika-, illetve reakcióelemzést mutatok be, hanem valós esetek bemutatásával igyekszem gazdagítani a félelemreakciók megjelenési formáinak irodalmát.
9
Windhager, Ákos. "Apokalipszis- és apoteózis-kép a Petőfi-szimfóniákban". Axis 4, nr 1 (7.07.2023): 161–81. http://dx.doi.org/10.61176/axis.2023.4.1.13.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
A tanulmányban azt mutatom be, hogy az I. világháború előtt (1909) és közvetlenül utána (1923) komponált Petőfi-szimfóniákban milyen jelentéstartománya van a költő halálához kapcsolódó apokalipszis-képnek. Radó Aladár (1882–1914) Ausztria—Magyarország állampolgáraként írta meg az apolitikusnak szánt Petőfi-szimfóniát (1909), Hubay Jenő (1858–1937) viszont már a trianoni Magyar Királyság poeta lauratusaként komponálta meg a közéleti jelleget vállaló Petőfi-Szimfoniát (1923). A kötet tárgyára térve az apokalipszis-apoteózis képpárt Petőfi Sándor és a szabadságharc recepciója, valamint a zenetörténeti előképek határozták meg. Az 1918 előtti és utáni Petőfi-értelmezések — szemben a szabadságharc emlékezetével — megegyeztek, és így mindkét szimfonikus portré programja a következőképpen írható le: a puszták fia megénekli a magyar táj szépségét, elnyeri szerelme kezét, majd kardot ragad, és hősi halált hal, de megdicsőül elestében, mert a nemzet (és az Úr) megőrizi őt örök emlékezetében. Az elemzés rámutat arra, hogy Radó személyes hőstörténetet ír, Hubay viszont az azonos program ellenére a Trianon utáni magyar sors előtt tisztelgett. Az I. világháború előtt a komolyzenei ábrázolásokban az apokalipszis-kép az egyén hősi halálához kötődik (nemzeti tragédiaként való értelmezése kivételes), az I. világháború után (Világos és Trianon metonimikus emlékezete következtében) viszont a nemzeti tragédiához kötődik. Az apoteózis-kép hasonló értelmezési körrel bírt, az I. világháborúig a személyes történet fináléját jelezte, 1918 után a nemzet sorsának — vágyott — jobb jövőjét jelölte. Amíg Radó az egész szimfonikus költeményben az apoteózist készítette elő, addig Hubay két tételben is eget-földet rázó apokalipszist jelenít meg, amelyet fenséges apoteózissal old fel a fináléban.
10
Bóka, Melinda. "(Ön)mozgósítás az első világháborús Borsszem Jankóban megjelenő Kotányi-paprikahirdetésekben". Magyar Könyvszemle 139, nr 3-4 (18.06.2023): 580–99. http://dx.doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.580-599.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Az első világháborús propaganda nem előzmények nélküli; a 19. század végén a propaganda változáson ment át, és ez az átalakulás előrevetítette, hogy ezekben az időkben minden addiginál fontosabb lesz a manipuláció és a meggyőzés. A Kotányi-reklámokról szólva a háború alatt mindenképpen beszélhetünk egyfajta kettősségről; egyszerre szolgálták a propagandát és a céget saját magát, hiszen a végső cél az eladás volt. Továbbá ezen hirdetések remekül illettek az első világháború befelé forduló propagandájának kontextusába, hiszen rendszeresen visszatérő elemük volt a kitartásra buzdítás és a sorsközösség-vállalás. A propagandareklámok szerepet játszottak az úgynevezett társadalmi (ön-) mozgósításban – a morális kitartásra, háborús erőfeszítésekben való részvételre buzdításban –, amin a társadalmi és politikai legitimáció is múlott, és ami elengedhetetlen feltétele volt a háború totalizálódásának. A hadviselés teljes társadalmakat, azok minden tagját igénybe vette, az embereket ösztönözni kellett, fenntartani a lelkesedésüket, és a hazaszeretetnek olyan értelmezését kellett adni és elfogadtatni, amely az (ön)mozgósítást elősegítette. Mindezt a propagandán keresztül lehetett megtenni, amit két fronton folytattak: otthon és a harctéren. Tanulmányom az otthoni front propagandájával, ezen belül is a Borsszem Jankóban megjelenő Kotányi paprika reklámok elemzésével foglalkozik. A vizsgálat adalék lehet a sajtótörténeti kutatáshoz, illetve a világháború propagandatevékenységének megrajzolásához.
11
Bencsik, Péter. "Az első világháború okairól". Belvedere Meridionale 27, nr 4 (2015): 5–23. http://dx.doi.org/10.14232/belv.2015.4.1.
Pełny tekst źródła
12
Juhász, Barnabás. "Határállamok a Baltikumban I." Hadtudományi Szemle 16, nr 4 (2023): 41–72. http://dx.doi.org/10.32563/hsz.2023.4.3.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Mind az első világháború, mind az 1917-es oroszországi forradalmak olyan állapotokat teremtettek a Baltikumban, amelyek könnyedén párhuzamba hozhatók az 1917 és 1923 közti kelet- és közép-európai eseményekkel. A világháború lezárása ugyanis nemcsak hogy nem jelentette a küzdelmek befejeződését, hanem inkább csak a szereplők számát sokszorozta meg. Jelen cikk célja egy olyan európai régió világháború alatti és utáni történelmének bemutatása, amelynek eseményei kevésbé ismertek, de segítségül szolgálhatnak a korabeli kelet- és közép-európai történelem jobb megértéséhez, hadtörténeti, szociográfiai, politológiai és diplomáciai nézőpontok alapján.
13
Szilágyi-Kiss, Hajnalka. "Az I. világháború hadműveleti változásai". Hadtudományi Szemle 14, nr 1 (26.05.2021): 139–54. http://dx.doi.org/10.32563/hsz.2021.1.10.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Jelen írás összefoglalja az I. világháború főbb harcművészeti változásait, a hangsúlyt az új fegyvernemek megjelenésére és a levonható tapasztalatok összegyűjtésére fektetve. Az I. világháború éveit a rövid 1914-es mozgóháborút nem figyelembe véve az állásharc és a mozdulatlanság jellemezte. A nyugati nagyhatalmak gyors gazdasági fejlődése és a népesség növekedése lehetővé tette a modern technika bevetését, és ezen keresztül vezetett az anyagháború kibontakozásához. Az antant sikerét elsősorban a harckocsinak és a repülőgépnek köszönheti, bár fontos tényező az is, hogy a német oldalon elmondható, hogy a kapituláció közvetlen okozója elsősorban a hátország, a társadalom támogatásának összeomlása és kimerülése.
14
Durovics, Alex. "IRATOK AZ EPERJESI EVANGÉLIKUS JOGAKADÉMIA VÁLSÁGOS TANÉVÉRŐL 1918-1919". Gerundium 14, nr 1-2 (26.06.2023): 155–74. http://dx.doi.org/10.29116/gerundium/2023/1-2/9.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
A híres és nagy múlttal rendelkező Eperjesi Kollégium, az első világháború időszakában egy főgimnáziumot, teológiát, jogakadémiát és tanítóképzőt foglalt magába. Az első világháború megpróbáltatásait megszenvedő intézmény számára az összeomlás egyben kegyelemdöfést jelentett. Megpróbáltatások sorát követően, az intézmény falainál megjelenő új hatalom emberei már nem látták szívesen a város ezen ősi intézményét. E szomorú időszak levéltári forrásaiból kívánok közölni egy rövid válogatást.
15
Padányi, József, Harald Pöcher i Tibor Balla. "Műszaki kiválóságok: Oskar Regele". Műszaki Katonai Közlöny 31, nr 2 (16.07.2021): 21–29. http://dx.doi.org/10.32562/mkk.2021.2.2.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Oskar Regele – vagy ahogy a pozsonyi utászoknál hívták, Regele Oszkár – az I. világháború idején együtt szolgált magyar műszaki bajtársaival a különböző hadszíntereken. Együtt harcoltak a szerb és az olasz hadszíntéren, magyar utászokat vezetett a dunai átkelés során. A két háború között osztrák katonai attasé volt Budapesten. Pályája a II. világháború után teljesedett ki, amikor az Osztrák Hadilevéltár igazgatója és az Osztrák Állami Levéltár főigazgatója lett.
16
Hajnáczky, Tamás. "Cigánytelepek a két világháború közötti Magyarországon". Esély - Társadalom- és szociálpolitikai folyóirat 32, nr 2 (2021): 90–113. http://dx.doi.org/10.48007/esely.2021.2.6.
Pełny tekst źródła
17
Goldmann, Júlia. "A két világháború alatti fogászati ellátás". Kaleidoscope history 11, nr 23 (2021): 203–24. http://dx.doi.org/10.17107/kh.2021.23.203-224.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Dentistry played an important role during World War (WW) 1 and WW 2. The significance of military dental treatments was not recognised initially, but during the first years of WW 1, the commanders realized well its importance. With progressing the war the need for organised military dental service became more and more emphasised. Both WWs had a considerable effect on dentistry, as novel methods (e.g. in oral surgery), materials and tools were implemented during this era. Dentistry developed rapidly throughout the years of the WWs and the improvement continues in our days too.
18
Zeidler, Sándor. "A feltételezett III. világháború tervezett kitűntetései". Rendvédelem-történeti hírlevél = Nuntiotones historiae preasidii ordinis 28, nr 55-56 (2018): 203–20. http://dx.doi.org/10.31628/rth.xxiii.2018.55-56n.203-220p.
Pełny tekst źródła
19
Horváth, Balázs Zsigmond. "A magyar páncélvonatok a 2. világháborúban". Haditechnika 55, nr 1 (2021): 71–75. http://dx.doi.org/10.23713/ht.55.1.14.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Magyarország páncélvonatai az első világháború idején semmivel sem maradtak alul a többi hadviselő fél hasonló eszközeihez képest. A világégés befejeztével a korábbi ellenfelek még hosszú ideig szívesen alkalmazták saját hadseregeikben a jóvátételként megszerzett szerelvényeket. A német Wehrmacht még 1939 után is alkalmazott egy lövegkocsit az oroszok ellen, amely annak idején a GANZ műhelyében készült. A jelen írás azt mutatja be, hogy a második világháború idejére magyar állományban maradt páncélvonatok milyen módon vettek részt az ütközetekben, és mennyire voltak hatékonyak a legkritikusabb pillanatokban.
20
Ripszám, János. "Hotel Ózon luxusvillák avagy viszonyunk a természethez". Metszet 15, nr 3 (2024): 48–53. http://dx.doi.org/10.33268/met.2024.3.6.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
„Mátraháza és maga a Mátra is a két világháború között, az 1930-as években értékelődött fel. A trianoni békediktátummal elvesztek a kedvelt felvidéki üdülőhelyek, így a magyar középosztály hamar felfedezte a Mátrát. A két világháború között épült Galyatetőn a Nagyszálló és a Kodály-kápolna, a kékestetői és a mátraházi szanatórium. […] »A magyar címer hármas halmából Trianon elszakította a Tátrát, meg a Fátrát, s csak a legkisebbet, a Mátrát hagyta meg. Csonka hazánk csonka címerében most már a Mátra a legmagasabb, utolsóból lett elsővé. Azelőtt ügyet sem vetettünk rá. Annyi volt a szebbnél szebb hegységünk, hogy duskálhattunk bennök. Ma alig maradt egynéhány, s ezért kell megbecsülnünk a hármas halom e harmadik halmát.« (Mátra részletes kalauza, 1930) […] Ebben az időszakban már javában tartanak a mátrai fejlesztések, és ezekben az években mátraházai villájában tölt mind több időt a korabeli magyar irodalom meghatározó alakja, Tormay Cecile. […] A Hotel Ózon szálloda múltja is a két világháború közötti időszakhoz kötődik, akkor a Magyar Államvasutak Takarék- és Segélyszövetkezete Üdülőtelepe volt.
21
Farkas, Zoltán. "A Hofherr gyár a hadsereg szolgálatában". Haditechnika 56, nr 5 (10.09.2022): 70–75. http://dx.doi.org/10.23713/ht.56.5.13.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Hofherr Mátyás 1869-ben „M. Hofherr” néven Bécsben hozta létre önálló cégét, amely mezőgazdasági gépek gyártását végezte. Egyévtizeddel később az angol Clayton gyár egyes részlegeinek megvételével létre jött a Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. Az I. világháború idején a hadsereg különböző igényeinek kielégítése, a hadianyag-ellátás biztosítása érdekében a gyár bekapcsolódott a hadianyaggyártásba, és a megrendeléseknek megfelelően különféle szállítóeszközöket, felszereléseket gyártottak. A szerző tanulmányában időrendben végigköveti és bemutatja az üzem legjelentősebb fejlesztéseit. Kitér a II. világháború korszakára, valamint az államosítás utáni időszakra is.
22
Balla, Tibor. "A műemlékek és a műalkotások védelme az első világháború olasz hadszínterén". Hadtudomány 34, E (23.04.2024): 40–53. http://dx.doi.org/10.17047/hadtud.2024.34.e.40.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Az első világháború pusztításai nem kímélték az épített örökséget, a műemlékeket, a műalkotásokat sem. A 1917. október 24-én végbement caporettói áttörés után a szövetséges osztrák–magyar és német csapatok jelentős észak-olaszországi területeket foglaltak el. Az egyetemes kulturális örökség részét képező műemlékek és műalkotások védelmét a megszállók fontos feladatnak tartották. Tanulmányomban az osztrák–magyar művészeti alkotásokat védő csoport 1917–1918 során kifejtett tevékenységét foglalom össze. Rávilágítok a csoport munkájának nehézségeire és tevékenységének eredményeire, az egykori megszállt területről elszállított műtárgyak első világháború utáni visszaadására.
23
Neuspiller, Ferenc. "Párnahuzat és bor : Egy olasz rendőrnek és magyar feleségének hírszerzési megkörnyékezése". Polymatheia 17, nr 3-4 (2020): 175–90. http://dx.doi.org/10.51455/polymatheia.2020.3-4.10.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Az 1960-as években a magyar hírszerzés megpróbált beszervezni egy olasz rendőrt, Domenico Reitanót. Reitano a második világháború után először az olasz Idegeneket Ellenőrző Hivatalnál teljesített szolgálatot, majd innen átkerült a vasúti rendőrséghez. Utóbbinál az volt a feladata, hogy a Firenze és Róma között közlekedő vonatokon tartsa fenn a rendet. Reitano a világháború utolsó évében megismert egy magyar nőt, akit nem sokkal később feleségül vett. A feleségnek a Szovjetunióban és Magyarországon is éltek rokonai, utóbbiakat rendszeresen látogatta. A magyar hírszerzés ügynökei éveken keresztül igyekeztek megkörnyékezni az olasz rendőrt, feleségét és Magyarországon élő rokonaikat.
24
Perényi, Roland. "A fénykép és a film szerepe az első világháború utáni nemzetközi humanitárius akciókban". Per Aspera ad Astra 9, nr 1 (24.10.2022): 70–89. http://dx.doi.org/10.15170/paaa.2022.09.01.04.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Az első világháború és a háborút követő forradalmak okozta politikai káoszban Magyarország a humanitárius katasztrófa szélére sodródott. Az ország vezetése hamar belátta, hogy saját erőből nem sikerülhet a krízis megoldása. Az úgynevezett koncentrációs kormányt vezető Huszár Károly miniszterelnök felismerte, hogy az általa meghirdetett segélyakció csak akkor lehet hatásos, ha a nemzetközi közösség számára bemutatják az országban uralkodó állapotokat. Ennek érdekében számos felvilágosító előadás, kiadvány és cikk született. Ez a humanitárius összefogás érdekében végzett propaganda egyúttal a külpolitikai elszigeteltségből való kitörésben is segítette Magyarországot. A válságos időszak a gyermekek számára jelentette a legnagyobb megpróbáltatást. Nem véletlen, hogy az első világháború utáni jótékonysági propaganda döntően a gyermekek megsegítésére irányult. A háborús megpróbáltatások iránt kialakuló nemzetközi figyelem egyúttal a gyermekek szenvedésének fokozott vizuális reprezentációját is eredményezte. Tanulmányomban az 1920-as évek elején a több alkalommal meghirdetett jótékonysági akciók kapcsán keletkezett, jelentős részben az úgynevezett gyermekvonat-akciókhoz kapcsolódó felvilágosító, egyben propagandacélokat is szolgáló fotográfiákat mutatom be. Az első világháború folyamán egyre népszerűbbé vált a nagyvárosi populáris kultúra legújabb műfaja, a mozi. A mozgóképben hamar felfedezték a propagandisztikus lehetőségeket is, így már az első világháború idején használták a hadviselő felek a mozit a nézőközönség mozgósítására. A filmnek ez a funkciója a háború utáni időszakban is megmaradt, esetünkben azonban sokkal inkább a vesztesek oldalán álló Magyarország kilátástalan helyzetének minél szélesebb körben történő bemutatására szolgált. Tanulmányom második felében ilyen, a háborút követően keletkezett, a nemzetközi közösség támogatását elnyerni célzó, jórészt ugyancsak a gyermekvonat-akciókhoz kapcsolódóan készített propagandafilmeket mutatok be.
Kép forrása: Müllner János. BTM Kiscelli Múzeum, Fényképtár.
25
Ámán, Ildikó. "Az első világháború alatti jogászképzés története Magyarországon, különös tekintettel a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemre". Jogtörténeti Szemle 21, nr 1 (24.11.2023): 1–10. http://dx.doi.org/10.55051/jtsz2023-1p1.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
A szűkös forrásanyag felkutatását és elemzését követően megállapítható, hogy kevés adat áll rendelkezésre a kolozsvári jogászképzés történetére vonatkozóan az első világháború időszakából. A háborúkat követően felálló új kormányok egyik elsődleges feladata az oktatás megszervezése szokott lenni, ennek következtében – megítélésem szerint – szükséges látnunk, hogy melyek azok a pontok, ahol az első világégés jelentős mértékben érintette a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet, ezen belül a Jog- és Államtudományi Kart. Kutatásom során kérdésként merült fel, hogy a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet, azon belül a Jog- és Államtudományi Kart a hallgatói létszám és az addigi „mindennapi élet” szempontjából mily módon érintette a megváltozott, háborús helyzet, különösen a tanári kinevezéseket, vagy akár az ünnepélyes avatásokat. Tekintettel arra, hogy kiemelkedő szaktekintélyű tudósok tanítottak a katedrákon, ezért fontosnak tartottam megvizsgálni, hogy az 1914 és 1918 közötti időszakban milyen speciális, háborút érintő tantárgyakat oktattak. Mint ismert, a pozsonyi és a debreceni tudományegyetemek megalapítására még az első világháborút megelőzően került sor, amely az új intézmények oktatási működésében jelentős fennakadásokat okozott. Tanulmányom vizsgálódásának szempontjai között e fennakadások okait is próbáltam feltérképezni.
26
Hardi, Tamás, i Márta Nárai. "A határ menti területek jellegzetességeinek átalakulása a 20. század végi Nyugat-Magyarországon". Tér és Társadalom 15, nr 2 (1.06.2001): 107–29. http://dx.doi.org/10.17649/tet.15.2.805.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Magyarország nyugati határa, az osztrák–magyar államhatár az első világháborút lezáró békerendszerben született meg, hasonlóan Magyarország többi államhatárához. Azonban történeti fejlődésében, jellegzetességeiben lényeges eltéréseket találunk. A két világháború közötti időszakban, mikor a környező, újonnan alakult vagy frissen átalakult nemzetállamok (a kis-antant országok) az új határok elválasztó szerepének fokozására törekedtek nyugati határunk átjárható maradt, Magyarország és Ausztria között a határ nem jelentett akadályt a mindennapi kapcsolatok folytatásában. A szocializmus időszaka alatt azonban ez a határvonal két nagy világrendszer elválasztó gátjává vált, s a szigorúan őrzött határterületek kimaradtak fontos fejlesztési programokból, s a korábban hagyományosan fejlett térségek periférikus helyzetbe kerültek. Az 1989-1990. évi rendszerváltás után a térség helyzete ismételten felértékelődött, s mára az osztrák-magyar határmente jelentős része az ország gazdasági fejlődésének élenjáró területévé vált. Tanulmányunk ennek az utolsó évtizednek a változásait kívánja bemutatni korábbi kutatások eredményeit felhasználva. Szólunk az átalakuló gazdaságról, összehasonlítva azt a szomszédos osztrák területek (Burgenland) fejlődési irányaival; a társadalmi átalakulásról; a határon átnyúló kapcsolatok megváltozásáról és a jövőbéli lehetőségekről.
27
Gáspár, László. "A második világháború utáni magyar határőrizet változásai". Rendvédelem-történeti füzetek = Acta historiae preasidii ordinis, nr 25 (2012): 32–52. http://dx.doi.org/10.31627/rtf.xxii.2012.25n.32-52p.
Pełny tekst źródła
28
Horváth, Balázs Zsigmond. "Az első világháború szemben álló hatalmainak kórházvonatai". Kaleidoscope history 9, nr 16 (2018): 355–62. http://dx.doi.org/10.17107/kh.2018.16.355-362.
Pełny tekst źródła
29
Tímár, Lajos. "Az Alföld mezőgazdasága a két világháború között". Tér és Társadalom 7, nr 3-4 (1.09.1993): 35–65. http://dx.doi.org/10.17649/tet.7.3-4.282.
Pełny tekst źródła
30
Rashed, Daher. "A két világháború közti libanoni rendszer természetrajza". Belvedere Meridionale 31, nr 3 (2019): 59–70. http://dx.doi.org/10.14232/belv.2019.3.4.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
The reconfiguration of the Middle East after the First World War can be regarded as the first wave of Europeanization in the Middle East. The centuries-long imperial order that defined the region and originated from local factors were replaced by a European-type modern state system, in which mandate powers such as France and Great Britain established Western institutions with their secular ideology, administrative basis, and understanding of sovereignty. It was evident from the beginning, that the arbitrarily designated borders broke many wellestablished local compromises and subverted the delicate balance between different sects, religions, language groups, and nations. The case of Lebanon – as the most complex area concerning the ethnic and sectarian divisions – illustrates the fact that implementing a European style nationstate into a Middle Eastern environment met with resistance and these set of internal contradictions have been exerting influence on the political situation of the region ever since. Although the mandate system of the interwar period broke up and Lebanon gained independence after the Second World War, the original demands by local movements (e.g. establishing a Greater Syria) was not possible owing to the firm establishment of new borders after 1918. In practice, this meant that independence was materialized in a framework defined by France and Great Britain and this condition considerably limited the space of action both on the political and the social level.
31
Tóth J., Zoltán. "Statáriális rendelkezések Magyarországon az I. világháború idején". Jogelméleti Szemle, nr 1 (6.08.2023): 223–28. http://dx.doi.org/10.59558/jesz.2019.1.223.
Pełny tekst źródła
32
Parádi, József. "A két világháború közötti Magyar Királyság rendvédelme". Rendvédelem-történeti füzetek = Acta historiae preasidii ordinis 18, nr 21 (2010): 85–100. http://dx.doi.org/10.31627/rtf.xviii.2010.21n.85-100p.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
A magyar Tanácsköztársaság leverését követő kormányok visszatértek a dualizmuskori jogrendhez. Ennek részeként kisebb módosításokkal visszaállították a polgári magyar állam rendvédelmi struktúráját. A 93.000 km 2 területű és 8.000.000 lakosú csonka Magyarországon ugyanakkora létszámmal működtek a rendvédelmi testületek, mint a történelmi Magyarország csak¬nem 283 000 km2 területén, mintegy 20.000.000 lakos körében. Ezt az arányváltoztatást az ENTENTE – a magyarországi forradalmakra való tekintettel – nem nehezményezte. A magyar vezetés pedig kezdettől fogva a trianoni békediktátum kijátszására igyekezett felhasználni a – korábbi időszakhoz képest létszámarányaiban gyarapodó – rendvédelmi testületeket. A két világháború közötti rendvédelmi testületek létszáma azonban jóval szerényebb volt mint a következő időszakok, nevezetesen a pártállam, majd a rendszerváltozás utáni Magyar Köztársaság rendvédelem terén foglalkoztatottainak a létszáma. A két világháború közötti időszakban került sor a magyarországi rendőrségek államosítására, amelynek az előzményei azonban a dualizmus időszakára nyúltak vissza. Új testülettel gyarapodott a rendvédelmi struktúra a Magyar Királyi Folyamőrség létrehozásával, amely a vízirendészeti teendők ellátása mellet a magyar haderő folyami részének az álcázására volt hivatott. A folyami erők 1939-ben beolvadtak a haderőbe, a vízirendészeti teendőket pedig a csendőrség és rendőrség területileg illetékes alakulatai vették át. A Magyar Királyi Nemesi Testőrség és a Magyar Királyi Darabont Testőrség maradványai új szervezetté olvadtak egybe, amely a Magyar Királyi Testőrség elnevezéssel működött a volt Magyar Királyi Darabont Testőrség infrastruktúráján. A dualizmuskorhoz képest új szervezet volt a Magyar Királyi Vámőrség, amely 1930-ban Magyar Királyi Határőrséggé alakult, végül pedig 1939-ben beolvadt a Magyar Királyi Honvédségbe határvadász csapatnemként. Valamennyi szervezet feladatát az államhatár őrzése alkotta. A védelem azonban már a honvédség teendőinek a részét képezte. A Magyar Királyság rendvédelmi struktúrájára is alaposan rányomta a bélyegét a trianoni békediktátum.
33
Sallai, János. "Rendészeti tisztképzés a Rendőrtiszti Főiskola megalakulásáig". Magyar Rendészet 21, Különszám (27.08.2021): 173–94. http://dx.doi.org/10.32577/mr.2021.1.ksz.12.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
A modern magyar rendészet kialakulásával párhuzamosan kezdetét vette a fővárosi, majd a vidéki rendőrségek államosítása. Az egységes államrendőrség megléte egységes tisztképzésen alapuló rendőrtisztviselői felkészítést igényelt, amelynek megteremtésére 1922-ben került sor. Ezzel elindult a felügyelői, fogalmazói és detektív kar felsőfokú képzése, amely a II. világháború végéig tartott. A II. világháború után Magyarország szovjet érdekövezet alá került, aminek eredményeként a rendészetben is a szovjet modell megvalósítására került sor. Így a munkás és paraszt fiatalok rendőrtisztté való felkészítése először gyorstalpalókon keresztül valósult meg, majd 1948-tól rendőr akadémiákon. A társadalmi fejlődés eredményeként a rendőri tevékenységgel szemben is megnövekedtek az igények, amire az adott politikai vezetés 1971-től a Rendőrtiszti Főiskola felállításával válaszolt.
34
BALOGH, Andrea. "KÉPEK SZÖVEGE ZÁVADA PÁL TERMÉSZETES FÉNY CÍMŰ REGÉNYÉBEN". Hungarológiai Közlemények 16, nr 2 (22.07.2015): 66. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2015.2.66-77.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Závada Pál Természetes fény című regényének szüzséje a második világháború idején játszódik. A történelmi eseményeket számos narrációs csel kíséretében idézi meg, melyek közül a leghangsúlyosabb a narrátori szólamok megsokszorozása különféle narrátori és narrátorként is fellépő szereplői szólamok révén. Az elbeszéléstechnika pluralizációjához hozzájárul az is, hogy különféle műfajok hivatottak feleleveníteni a múltat: naplók, levelek, képek, mindezek többszörös narrátori közvetítések által. A tanulmányban a képek szerepét vizsgáljuk, arra keresve a választ, hogy milyen mediális viszonyítási pontok mentén épülnek a szövegtestbe a képek, illetve hogy azok hogyan építik fel a második világháború nagyregényét, valamint miként bontják le a narráció egyoldalú exponálását, ami által a Természetes fény az események többdimenziós bemutatását nyújtja.
35
Fedeles-Czeferner, Dóra. "Milyen volt magyar emigráns nőnek lenni a két világháború közötti Szovjetunióban?" Múltunk 68, nr 1 (2023): 141–47. http://dx.doi.org/10.56944/multunk.2023.1.5.
Pełny tekst źródła
36
Katona, Magda. "A Nagy Játszma magyar túszai : Magyarok szerepe a modern afgán haderő kialakításában a két világháború között". Hadtudomány 31, nr 2 (2021): 87–106. http://dx.doi.org/10.17047/hadtud.2021.31.2.87.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Az első világháború során nagy számú német, osztrák és magyar katona esett orosz hadifogságba, köztük hatszázezernyi magyar. Orosz-Turkesztánban mintegy ötvenezer osztrák és magyar katonát helyeztek el fogolytáborokban. Az első világháborús események és a szovjethatalom viharos kezdete számos magyart sodort Orosz-Turkesztánból Afganisztánba, ahol az ország geopolitikai lavírozása, a modernizációs dráma, ezen belül is főleg a haderőreform határozta meg sorsuk alakulását. Ez az időszak 1915-tõl 1932-ig tartott és három szakaszra osztható. Az első ciklusban az orosz-turkesztáni vasútépítésről szöktek hadifoglyok Afganisztánba, és 1915–1919 között tevékenykedtek ott. Tehetségükre hamar felfigyeltek a polgári és katonai életben egyaránt. Igen sokan álltak a bolsevikok mellé is, mintegy százezer magyar harcolt a szovjethatalomért. A taskenti szovjet látta el szakemberekkel az 1920-as években a modernizáló afgán államot, melynek keretében magyarokat is küldtek, elsősorban mérnököket és pilótákat, akik 1919-től 1929-ig munkálkodtak a közép-ázsiai országban. 1928-1932 között magyar katonák is részt vettek az afgán állam konszolidációjában, Nádir Khán trónra segítésében, illetve északon afgán és szovjet katonaként a baszmacsi betörések visszaszorításában.
37
Fazakas, Zoltán József. "Az első világháború utáni román agrárreform mint a nemzetállam kiépítésének eszköze". Jogtörténeti Szemle 21, nr 1 (24.11.2023): 11–19. http://dx.doi.org/10.55051/jtsz2023-1p11.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Románia 1866-tól 1948-ig terjedő alkotmánytörténete az unitárius nemzetállami eszmének alárendelt kartális alkotmányok korszakaként is leírható, annak öröksége ma is él. A centralizált nemzetállami alapállás és annak értelmezése az 1866. évi román Alkotmány óta változatlan: a román jogalkotás nemcsak annak döntő korlátai közé szorított, hanem annak alá is rendelt. Az egységes nemzetállam alaptételének árnyalása Románia első világháborús győzelmét követően ‒ amikor a terület- és népességgyarapodás addigi homogén társadalmi viszonyait döntő módon változtatták meg ‒ alappal merülhetett fel: a megszerzett területek korábban egy kormányzat alatt nem álltak, eltérő gazdasági fejlettséggel rendelkeztek, és így Románia partikuláris jogok otthonává vált. A nemzetállami alap átértékelésére azonban nem került sor, a homogén nagyromán államcél ekkortól az új államhatárokon belül érvényesült és vallott kudarcot. A már kialakult nemzetiségi közösségek ténye ugyanis olyan belső feszültségeket és instabilitást eredményezett, amely nemcsak ellehetetlenítette az integrációs folyamatokat, hanem máig ható módon befolyásolja a többség–kisebbség viszonyát.A nemzetállami program kiemelt eleme volt az első világháborút követően végrehajtott agrárreform, amelynek deklarált jogpolitikai és megvalósított állampolitikai célja közötti ellentmondás nemcsak jogállami torzulásokra világít rá, hanem annak kisebbségellenes attitűdjére is. Míg a deklarált cél a társadalmi viszonyok igazságosabbá tétele volt, az a valóságban a nemzeti és vallási kisebbségek vagyonjogi ellehetetlenítését szolgálta a nemzetállam építésének egyik eszközeként.
38
Murber, Ibolya. "Válság és demokratizálás: Az osztrák és a magyar demokráciamodell az első világháború végén". Múltunk 68, nr 4 (2023): 4–44. http://dx.doi.org/10.56944/multunk.2023.4.1.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
A tanulmány az 1918 késő őszén Ausztriában és Magyarországon egyaránt meghirdetett demokratizálás jellemzőit és válságkezelő jellegét hasonlítja össze. Arra keresi a választ, hogy a sok száz éves közös múlt, a dualista államszervezet és a közösen elveszített első világháború ellenére miért különbözött olyannyira az osztrák és a magyar demokratizálás, illetve azok eredményessége. Ennek érdekében a tanulmány először tisztázza az elméleti és fogalmi kereteket. Ezt követően röviden áttekinti az 1918 előtti osztrák és magyar demokratikus tradíciókat, illetve azok hiányát, majd fel vázolja az első világháború utolsó éveiben megerősödött, a politikai demokratizálódást elősegítő endogén és exogén folyamatokat. Végezetül számba veszi a két ország demokratikus intézményesülésének kritériumait és gyakorlatát, hogy láthatóvá váljanak a két modell közötti normatív különbségek.
39
Balogh, Balázs. "A román hatalmi nyomással szembeni ellenállóképesség a két világháború között Kalotaszegen". Ethno-Lore 40 (2023): 123–52. http://dx.doi.org/10.58449/el.2023.06.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés után Erdély – benne Kalotaszeggel –, valamint a nagy magyar Alföld keleti és déli pereme Románia fennhatósága alá került. A több mint másfél milliós romániai magyar közösség ezzel egész Európa legnagyobb etnikai kisebbségévé vált. A két világháború közötti, román uralom alatti, több mint két évtizednyi magyar kisebbségi életet a többségi románságtól elszenvedett politikai, gazdasági és oktatási-kulturális, hármas diszkrimináció-rendszer határozta meg. A Trianonig Magyarországhoz tartozó Erdély – a Magyar Királyságon belül – többséginek számító magyarsága az impériumváltással egyik pillanatról a másikra Nagy-Románia hátrányosan megkülönböztetett kisebbségévé vált. E tanulmány egyrészt bemutatja a magyarokat ért súlyos jogfosztásokat, a hátrányos megkülönböztetés legváltozatosabb eseteit, másrészt konkrét példákon keresztül láttatja a román hatalmi nyomással szembeni – többnyire spontán, ritkán szervezetten adott – közösségi és egyéni válaszokat, egyházi és olykor politikai reakciókat. Az új, központosító hatalom által kirekesztett kalotaszegi magyarság egyéni és kollektív magatartásában megmutatkozó reziliencia, a gyökeresen megváltozott – súlyosan rosszabbodott – élethelyzethez való rugalmas alkalmazkodási vagy merev szembenállási stratégia számos példáját tárta fel a szerző több évtizedes néprajzi terepmunkával. Személyes visszaemlékezésekre és korabeli írásos dokumentumokra alapozva a tanulmány ismerteti a történetírás számára jórészt láthatatlan, zömében a paraszti társadalmat érintő eseteket. Ezek fontos betekintést engednek egyrészt a Kalotaszeg magyarságának különböző társadalmi csoportjaira nehezedő hatalmi elnyomás terheinek (pl. földreform, lelkészüldözés) és diszkriminációs visszásságainak (pl. nyelvhasználat, iskolatörvény) korabeli történetébe, másrészt a reziliencia legkülönbözőbb megnyilvánulásait mutatják meg, amelyek sokszor sikertelen, olykor sikeres próbálkozások voltak arra, hogy az egyének és közösségek megtalálják a módját annak, hogy a meggyőződésükkel ellentétes rendszer korlátain belül saját értékeiket megóvják.
40
Szabó, Máté. "Rendőrség a demokráciában – demokrácia a rendőrségben?" Belügyi Szemle 63, nr 10 (15.10.2015): 116–28. http://dx.doi.org/10.38146/bsz.2015.10.10.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
A kötet a Csang Kaj-sek vezette Kínai Köztársaság Tajvan szigetén a második világháború után kialakult rendszerének átalakulását, azon belül a rendőrség változó szerepét, társadalmi-politikai helyzetét elemzi.
41
Lippai, Zsolt. "Kovács Tamás: A Honvédelmi Minisztérium „T” szervének létrejötte és működése". Magyar Rendészet 22, nr 3 (5.12.2022): 189–91. http://dx.doi.org/10.32577/mr.2022.3.12.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Könyvismertetés. Kovács Tamás: A Honvédelmi Minisztérium „T” szervének létrejötte és működése. Avagy elhárítás és kémkedés az I. világháború végétől a bethleni konszolidációig. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatási Továbbképzési Intézet, 2020
42
Konecsny, Konecsny Károly. "Adatok a Mária és Hodos Patakvölgyi Vízitársulat működéséről (1904-1912)". Hidrológiai Közlöny 103, nr 1 (11.04.2023): 59–65. http://dx.doi.org/10.59258/hk.11101.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
A Felső-Tisza baloldali mellékfolyója, a Kraszna dombvidéki szakaszán az I. világháborút megelőző évtizedekben az érintett községek birtokosainak összefogásával több kisebb vízitársulat alakult, főleg patakmeder-szabályozási és lecsapolási munkák végzésére. A szakirodalom szerint ilyen vízitársulat jött létre a Mária és Boldád patakok völgyében 1894-ben, Krasznabéltek (Beltiug) székhellyel. Nem található adat azonban arra, hogy ennek a társulatnak a szomszédságában a Mária patak Szakasz (Rătești) község feletti szakaszán és a Hodos patak alsó részén nagyszokondi (Socond), krasznasándorfalvai (Șandra), oláhgyűrűsi (Gerăușa) és béltekhodosi (Hodișa) érdekeltség 1904-től egy másik vízitársulat megalakulását kezdeményezte. 1906-ban a Debreceni M. Kir. Kultúrmérnöki Hivatal elkészítette a medertisztítás tervét. A benyújtott kérelem és hatósági határozat alapjá1907. október 3-án a Földművelésügyi Minisztérium tudomásul vette a 285 hold területű érdekeltség Mária és Hodos Patakvölgyi Vízitársulattá alakulását. A Nagyszokond székhelyű társulat részére Szatmár vármegye alispánja 1910. május 11-i véghatározata előzetesen megengedte a munkálatok megkezdését. 1910. decemberében elkészült a végleges vízjogi engedélyt tartalmazó hatósági határozat, a vízimunkák részletes műszaki adataival. A társulat az I. világháború idején feltételezhetően befejezte működését.
43
András, Zselyke. "A két világháború közti Erdélyi Múzeum szerzőinek tudományfelfogása". Certamen 2 (2015): 65–72. http://dx.doi.org/10.51384/cert-02.06.
Pełny tekst źródła
44
Dauner, Bernát. "A nagyhatalmak vegyiharcanyag-fejlesztései a két világháború között". Haditechnika 55, nr 6 (16.12.2021): 67–73. http://dx.doi.org/10.23713/ht.55.6.14.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Az első világháborút követően, a gázháború tapasztalatai nyomán a nagyhatalmak igyekeztek fokozni a vegyi harcanyaggyártást. Ezek az államok olyan speciális létesítményeket építettek, ahol kipróbálták a vegyi harcanyagokat. Az ellenség vegyi harcanyagaitól való félelem miatt a haderőkben megindult a gázvédelem kiépítése. A nagyhatalmak a haderők irányításával kutatócsoportokat hoztak létre, amelyek feladata új harcgázok kifejlesztése volt.
45
Klestenitz, Tibor. "Az első világháború a magyar protestáns sajtó tükrében". Egyháztörténeti Szemle 23, nr 1 (24.05.2022): 57–74. http://dx.doi.org/10.54231/etszemle.2022.1.3.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
A tanulmány azt vizsgálja, hogyan reagált a magyar protestáns sajtó az első világháború okozta társadalmi változások sorozatára. Az első reakció 1914-ben a túláradó hazafias lelkesedés és a háború általános igazolása volt, amely azonban később jelentős változásokon ment keresztül. A protestáns sajtó akkoriban a lelkipásztorok és az egyházhoz szorosan kötődő értelmiségiek szűk csoportjának belső fóruma volt, ahol a viszonylag korlátozott nyilvánosság miatt kritikai és önkritikus vélemények is megjelenhettek. A kezdeti lelkesedés elmúltával – különösen 1916-tól – a szerzők egyre inkább kétségeiket fejezték ki a közös hadsereg vezetésével, a protestáns katonák lelkigondozásával, a társadalmi szolidaritás erejével kapcsolatban, és figyelmeztették a gyülekezetekben szolgáló kollégáikat az intenzív lelkigondozás, a közösségszervezés és a jó személyes példamutatás fontossága.
46
Törzsök, András, István Galambos, Tibor Gonda i János Csapó. "A Balaton vendégforgalmának fejlődése a két világháború között". Területi Statisztika 57, nr 6 (2017): 665–85. http://dx.doi.org/10.15196/ts570604.
Pełny tekst źródła
47
Ádám, Balázs. "Német erődítés a II. világháború magyarországi harcai során". Műszaki Katonai Közlöny 32, nr 1 (3.05.2022): 63–89. http://dx.doi.org/10.32562/mkk.2022.1.5.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Tudományos munkámban bemutatom a német csapatok által a II. világháború második felében (1943–1945-ben) alkalmazott általános erődítés és műszaki zárás néhány szabályát és erődítési elemeit. A bemutatott műtárgyak mindegyike olyan anyagokból és olyan sebességgel volt megépíthető, amely lehetővé tette az olyan erődítési rendszerben való alkalmazásukat, mint a Kárpát-medencében húzódó német erődrendszerek általánosságban. Ezzel kutatásom segítséget jelent az egykori erődített terepszakaszokat vizsgáló kutatóknak, és segít megismerni a jelenleg is érvényben lévő erődítési építménytípusok közvetlen elődeit. A tárgyalt erődítési építmények részletes bemutatása elősegíti a fejlődéstörténetük megértését és azok összehasonlítását például a szovjet típusú vagy a későbbi időkben alkalmazott műtárgyakkal.
48
Orbán, Melinda. "A beregszászi maláriaállomás tevékenysége a második világháború éveiben". Deliberationes 14, nr 1 (4.11.2021): 149–59. http://dx.doi.org/10.54230/delib.2021.1.149.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
A malária országon belüli elterjedtségével az 1930-as évektől kezdtek el foglalkozni Magyarországon. A betegség endémiás előfordulása különösen a délnyugati és az északkeleti területeket érintette. Emiatt több maláriaállomást hoztak létre, a második világháború évei alatt Kárpátalján két ilyen állomás működött Ungvár és Beregszász városokban. A feladatuk a kutatásra, a gyógyításra, a tanácsadásra, a védekezésre és a kísérleti munkára terjedt ki. A beregszászi állomás 1939-ben kezdte meg a tevékenységét, melynek során helyi sikereket értek el a szúnyoghálózás, a szúnyog tenyészőhelyek megszűntetése és a betegek gyógykezelése terén.
49
Vedó, Attila. "A Francia Nemzeti Csendőrség a két világháború között". Rendvédelem-történeti füzetek = Acta historiae preasidii ordinis 23, nr 31-32-33-34 (2013): 185–96. http://dx.doi.org/10.31627/rtf.xxiii.2013.31-32-33-34n.185-196p.
Pełny tekst źródła
50
Csonka, Laura. "A keresztény egyházak zsidóképe a két világháború között". REGIO 23, nr 1 (27.04.2015): 136. http://dx.doi.org/10.17355/rkkpt.v23i1.41.
Pełny tekst źródła