Gotowa bibliografia na temat „Világháború, I”
Utwórz poprawne odniesienie w stylach APA, MLA, Chicago, Harvard i wielu innych
Zobacz listy aktualnych artykułów, książek, rozpraw, streszczeń i innych źródeł naukowych na temat „Világháború, I”.
Przycisk „Dodaj do bibliografii” jest dostępny obok każdej pracy w bibliografii. Użyj go – a my automatycznie utworzymy odniesienie bibliograficzne do wybranej pracy w stylu cytowania, którego potrzebujesz: APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver itp.
Możesz również pobrać pełny tekst publikacji naukowej w formacie „.pdf” i przeczytać adnotację do pracy online, jeśli odpowiednie parametry są dostępne w metadanych.
Artykuły w czasopismach na temat "Világháború, I"
1
BENCE, Erika. "MAGYAR BESTSELLEREK, IRODALMI (VILÁG)-SIKEREK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT". Hungarológiai Közlemények 19, nr 2 (24.01.2019): 34–55. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2018.2.34-55.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Az első világháború kitörésének és történetének centenáriuma elsősorban autentikus naplókra, naplóregényekre irányította a figyelmet a magyar könyvkiadás területén. Megjelentek korábban hagyatékokban őrzött és levéltári anyagként számon tartott levelezések, naplók (pl. Andrássy Ilona grófnő naplója és levelezése, több vajdasági katonanapló Csorba Béla és Ökrész Károly gondozásában). Ugyanez a tendencia emelt ki a feledésből néhány, korábban népszerű, majd elfelejtett első világháborús hadifogolyregényt, mindenekelőtt Markovits Rodion Szibériai garnizon (1928) című alkotását. A magyar irodalom példátlan sikerű bestsellere, majd szerzőjének irodalmi bukása a mai napig kellőképp ki nem vizsgált jelensége a magyar irodalom alakulástörténetének. Az Aranyvonat (1929) elmaradt sikerét az eddigi néhány magyarázatkísérlet elsősorban a szerző személye és viselkedése kiváltotta ellenszenvre vezette vissza. Azonban, ha a regények történetét elkülönítjük a Markovits-legendától, s a korszak, azaz a XX. század harmincas éveiben napvilágot látott európai, illetve magyar háborús regények keletkezés- és recepciótörténeti kontextusában szemléljük őket, több hasonló vagy megegyező jelenséget észlelhetünk. A tanulmány Markovits Rodion Szibériai garnizon című regényének recepciótörténeti vonatkozásait ebben az összefüggésben értelmezi, veti össze olyan vajdasági magyar példákkal, mint Munk Artúr, Darvas Gábor vagy Szabó István–Andrée Dezső első világháborút tematizáló regényei.
2
Hatos, Pál. "Rend és rendetlenség 1918-1919-ben". Magyar Rendészet 21, nr 1 (7.06.2021): 169–202. http://dx.doi.org/10.32577/mr.2021.1.12.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
A tanulmány a magyar társadalom történetét tárgyalja 1918 ősze és 1919 tavasza között, az őszirózsás forradalomtól a Magyarországi Tanácsköztársaság kikikáltásáig. Részletesen elemzi az I. világháború és az összeomlás, valamint a kettős monarchia megszűnését követő zavaros forradalmi időszak káoszát, a közigazgatás időleges széthullásának következményeit, az I. világháborús katonatömegek és a szegény agrárnépesség amorf és ideológiamentes mozgalmait, a bolsevizmus magyarországi megjelenését és széles körű társadalmi hatását. Az elemzés módszere az úgynevezett sűrű leírás és egyfajta tudatos igyekezet, hogy ne a következmények, hanem az okok felől vizsgáljuk az I. világháború utáni háborús időszak eseményeit, a rend és rendetlenség megbomlott viszonyrendszerét.
3
Beke, Zsolt. "Szűkülő tér – Vándorlási és letelepedési minták az 1945 utáni budapesti orthodox hitközségi tagok köréből". Targum 1, nr 2 (2022): 192–225. http://dx.doi.org/10.56664/targum.2022.2.11.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Tanulmányomban a második világháború utáni magyarországi orthodox zsidóság társadalomtörténetének térbeli dimenzióit próbálom bemutatni egy különleges forrás feldolgozásának segítségével. Forrásom, a Budapesti Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséghez 1945 és 1971 között beadott tagjelentkezési lapok iratanyaga, mely több mint 1400 fő jelentkezését dokumentálja. Ennek segítségével egy tágabb és egy szűkebb térben vizsgálom az orthodoxia elhelyezkedését. Tágabb körben – mely egyben az idődimenzióban is egy szélesebb periódust ölel fel – a hitközségbe tagként jelentkezők Budapestre vándorlásának tendenciáit vázolom, bemutatva így a jelentkezők belső vándorlását a 19. század harmadik harmadától a második világháborút követő évtizedekig. Majd ezt követően a jelentkezők Budapesten belüli elhelyezkedését vizsgálom, arra keresvén a választ, hogy a korábbi kutatásokban leírt szegregált megoszlás hogyan élt tovább a világháború utáni években.
4
Pókász, Zoltán. "A II. világháború és a női munkaerőpiac – Mennyit köszönhetnek a „gazdasági szüfrazsettek” a legnagyobb világégésnek?" Köz-gazdaság 17, nr 2 (2.08.2022): 279–81. http://dx.doi.org/10.14267/retp2022.02.17.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Paradox módon az emberiség történetében sok esetben a fegyveres konfliktusok szolgáltak a legerősebb ösztönzőként arra, hogy előrelépést érjenek el valamely kulcsfontosságú egyenjogúsági ügyben. Különösképp igaz ez a huszadik századra, azon belül az első és második világháborúra. Az első világháború előtt a klasszikus nemi szerepek domináltak. A “Nagy Háború” kitörésekor azonban a kormányzatok rájöttek, a szorgos női kezek is hasonlóképp – vagy jobban – képesek elvégezni a rájuk bízott feladatokat – mint például a konzerv- és a fegyverkészítés -, mint férfi társaiké. Nem is meglepő, hogy a háború közvetlen folyományaként, 1919-ben vezették be az Egyesült Államokban a női szavazati jogot. Ez az izgalmas tendencia a második világháború alatt is folytatódott, amit a tanulmány is körbejár az Egyesült Államok példáján keresztül: a második világégés hatásait a női munkaerőpiaci folyamatokra. (...)
5
Pókász, Zoltán. "A II. világháború és a női munkaerőpiac – mennyit köszönhetnek a „gazdasági szüfrazsettek” a legnagyobb világégésnek?" Világpolitika és a Közgazdaságtan 2022, nr 1 (2022): 117–19. http://dx.doi.org/10.14267/vilpol2022.01.20.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Paradox módon az emberiség történetében sok esetben a fegyveres konfliktusok szolgáltak a legerősebb ösztönzőként arra, hogy előrelépést érjenek el valamely kulcsfontosságú egyenjogúsági ügyben. Különösképp igaz ez a huszadik századra, azon belül az első és második világháborúra. Az első világháború előtt a klasszikus nemi szerepek domináltak. A “Nagy Háború” kitörésekor azonban a kormányzatok rájöttek, a szorgos női kezek is hasonlóképp – vagy jobban – képesek elvégezni a rájuk bízott feladatokat – mint például a konzerv- és a fegyverkészítés -, mint férfi társaiké. Nem is meglepő, hogy a háború közvetlen folyományaként, 1919-ben vezették be az Egyesült Államokban a női szavazati jogot. Ez az izgalmas tendencia a második világháború alatt is folytatódott, amit a tanulmány is körbejár az Egyesült Államok példáján keresztül: a második világégés hatásait a női munkaerőpiaci folyamatokra.
6
Szakál, Gyula. "A győri elit értékrendszere és magatartása az 1870 és 1945 közötti gazdasági és politikai válságok idején". Tér és Társadalom 24, nr 2 (1.06.2010): 31–43. http://dx.doi.org/10.17649/tet.24.2.1312.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Minden közösséget jellemez, hogy milyen elitet képes létrehozni. Az elitek kialakulása, szerkezete, a benne megjelenő teljesítmények és szerepkörök erősen útfüggőek. A Győri elit két világháború közötti szereplése szépen bizonyítja ezt a megállapítást. A város sorsának alakulását a kedvező földrajzi elhelyezkedését nem lebecsülve, sokkal nagyobb mértékben a település gazdasági, politikai és nem utolsósorban kulturális elitje határozta meg. A II. világháborúig ez a három elitcsoport egymással való viszonyát tekintve sokkal koharensebb volt, mint napjainkban. Győr befogadó jellege, az urbánus életmód és értékrendszer, a lehetőségek megragadásának képessége, a realitás- és a szociális érzék, a személyes felelősség- és szolidaritás tudat, a nagyobb időtávlatok iránti érzékenység meghatározó volt mind a gazdasági, mind pedig a politikai krízishelyzetekben. Mivel a városi elit a 19. század elejétől a II. világháborúig lényegében ugyanazon kapcsolathálóból állt, erős családi stabilitással a válaszreakciók is hasonlóak voltak. A kereskedőváros kríziséből a korszerű iparvárossá váltást, a helyi közösségi sikert ugyanaz az elit vitte véghez, aki szembe találta magát a II. világháborút megelőző, majd a háborús évek megpróbáltatásaival. Több emberöltő alatt a városi gazdasági és politikai vezető réteg befogadó mentalitása révén nagyon jól integrálta az erre amúgy is fogékony és hajlandó zsidó polgárokat. A vészkorszak éveiben a város keresztény politikai elitje mindent megtett, hogy sorsukat megkönnyítse.
7
Pomogács, Péter. "Az MI5 a második világháború alatt". Nemzetbiztonsági Szemle 11, nr 2 (5.09.2023): 70–78. http://dx.doi.org/10.32561/nsz.2023.2.6.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Az MI5 a második világháború során sebezhetőnek bizonyult a szovjet hírszerzéssel szemben, mivel figyelmét elsősorban a Harmadik Birodalommal vívott háború kötötte le. A háború során több szovjet kém is beépült a brit biztonsági szolgálat kötelékébe, akik közül a leghíresebbeket ma cambridge-iötökként ismerjük. Az MI5 kettős ügynökeinek hálózata fedett műveletek sorával sikeresen dezinformálta a német hírszerzést, így hozzásegítve Nagy-Britanniát a győzelemhez. A kettősügynök-rendszer a németekkel szemben hatékonynak bizonyult ugyan, de a hidegháború kezdetekor az MI5-ba beépült szovjet ügynökök lebukása és disszidálása ráébreszette a brit titkosszolgálatokat, hogy az orosz hírszerzés már jóval azelőtt kiterjedt hálózatot hozott létre Nagy-Britanniában, hogy a Szovjetunió szövetségesből ellenséggé vált volna a második világháborút követően.
8
Mokánszki, Zoltán. "Félelmi reakciós esetek az első világháború idejéből". Honvédorvos 75, nr 3-4 (2023): 72–80. http://dx.doi.org/10.29068/ho.2023.3-4.70-78.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
A félelem szerves része életünknek és mindennapjainknak. Enyhe megnyilvánulásoktól kezdve a fóbiáig számtalanszor találkozunk vele életünk során. Így nem csoda, ha az ember életösztönétől hajtva a háborús körülmények között félelmet tanúsít. Ennek egyik megnyilvánulása a történelem során, hogy a katonák szimulációkkal próbálták elkerülni a háborúval járó közvetlen életveszélyt. Az első világháború előtt és alatt már számos esetet feljegyeztek, melyek szerint a katonák igyekeznek a frontszolgálatot elkerülni. Jelen dolgozatban az első világháborús Magyar Királyságból mutatok be néhány példát ezek közül. Mindenekelőtt azonban le kell szögeznem, hogy a cikkben történelemkutatási szempontból vizsgálódom, így nem konkrét diagnosztika-, illetve reakcióelemzést mutatok be, hanem valós esetek bemutatásával igyekszem gazdagítani a félelemreakciók megjelenési formáinak irodalmát.
9
Windhager, Ákos. "Apokalipszis- és apoteózis-kép a Petőfi-szimfóniákban". Axis 4, nr 1 (7.07.2023): 161–81. http://dx.doi.org/10.61176/axis.2023.4.1.13.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
A tanulmányban azt mutatom be, hogy az I. világháború előtt (1909) és közvetlenül utána (1923) komponált Petőfi-szimfóniákban milyen jelentéstartománya van a költő halálához kapcsolódó apokalipszis-képnek. Radó Aladár (1882–1914) Ausztria—Magyarország állampolgáraként írta meg az apolitikusnak szánt Petőfi-szimfóniát (1909), Hubay Jenő (1858–1937) viszont már a trianoni Magyar Királyság poeta lauratusaként komponálta meg a közéleti jelleget vállaló Petőfi-Szimfoniát (1923). A kötet tárgyára térve az apokalipszis-apoteózis képpárt Petőfi Sándor és a szabadságharc recepciója, valamint a zenetörténeti előképek határozták meg. Az 1918 előtti és utáni Petőfi-értelmezések — szemben a szabadságharc emlékezetével — megegyeztek, és így mindkét szimfonikus portré programja a következőképpen írható le: a puszták fia megénekli a magyar táj szépségét, elnyeri szerelme kezét, majd kardot ragad, és hősi halált hal, de megdicsőül elestében, mert a nemzet (és az Úr) megőrizi őt örök emlékezetében. Az elemzés rámutat arra, hogy Radó személyes hőstörténetet ír, Hubay viszont az azonos program ellenére a Trianon utáni magyar sors előtt tisztelgett. Az I. világháború előtt a komolyzenei ábrázolásokban az apokalipszis-kép az egyén hősi halálához kötődik (nemzeti tragédiaként való értelmezése kivételes), az I. világháború után (Világos és Trianon metonimikus emlékezete következtében) viszont a nemzeti tragédiához kötődik. Az apoteózis-kép hasonló értelmezési körrel bírt, az I. világháborúig a személyes történet fináléját jelezte, 1918 után a nemzet sorsának — vágyott — jobb jövőjét jelölte. Amíg Radó az egész szimfonikus költeményben az apoteózist készítette elő, addig Hubay két tételben is eget-földet rázó apokalipszist jelenít meg, amelyet fenséges apoteózissal old fel a fináléban.
10
Bóka, Melinda. "(Ön)mozgósítás az első világháborús Borsszem Jankóban megjelenő Kotányi-paprikahirdetésekben". Magyar Könyvszemle 139, nr 3-4 (18.06.2023): 580–99. http://dx.doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.580-599.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Az első világháborús propaganda nem előzmények nélküli; a 19. század végén a propaganda változáson ment át, és ez az átalakulás előrevetítette, hogy ezekben az időkben minden addiginál fontosabb lesz a manipuláció és a meggyőzés. A Kotányi-reklámokról szólva a háború alatt mindenképpen beszélhetünk egyfajta kettősségről; egyszerre szolgálták a propagandát és a céget saját magát, hiszen a végső cél az eladás volt. Továbbá ezen hirdetések remekül illettek az első világháború befelé forduló propagandájának kontextusába, hiszen rendszeresen visszatérő elemük volt a kitartásra buzdítás és a sorsközösség-vállalás. A propagandareklámok szerepet játszottak az úgynevezett társadalmi (ön-) mozgósításban – a morális kitartásra, háborús erőfeszítésekben való részvételre buzdításban –, amin a társadalmi és politikai legitimáció is múlott, és ami elengedhetetlen feltétele volt a háború totalizálódásának. A hadviselés teljes társadalmakat, azok minden tagját igénybe vette, az embereket ösztönözni kellett, fenntartani a lelkesedésüket, és a hazaszeretetnek olyan értelmezését kellett adni és elfogadtatni, amely az (ön)mozgósítást elősegítette. Mindezt a propagandán keresztül lehetett megtenni, amit két fronton folytattak: otthon és a harctéren. Tanulmányom az otthoni front propagandájával, ezen belül is a Borsszem Jankóban megjelenő Kotányi paprika reklámok elemzésével foglalkozik. A vizsgálat adalék lehet a sajtótörténeti kutatáshoz, illetve a világháború propagandatevékenységének megrajzolásához.
Rozprawy doktorskie na temat "Világháború, I"
1
Fisli, Éva Ilona. "Ismeretlen katonáktól az Ismeretlen Katonáig : a második világháború politikai felhasználásai Magyarországon". Paris, Institut d'études politiques, 2012. http://www.theses.fr/2012IEPP0005.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Dans ma thèse j’étudie le passage durant lequel les soldats hongrois inconnus, non identifiés et exclus de la memoire officielle du parti-Etat, ont été de nouveaux inhumés et incorporés symboliquement par le Soldat Inconnu en 1999 à Pákozd. L’objectif de mon travail de thèse était double. D’une part ma question a été de savoir de quelle nature étaient les politiques de mémoire mises en place en Hongrie transitoire. D’autre part, je voulais étudier la nature des interactions entre les différents acteurs de souvenirs. Mon analyse sur les usages politiques en tant qu’instrumentalisation de l’histoire de la Seconde Guerre mondiale est fondée sur les textes officiels, les productions historiques, sur la presse ainsi que sur diverses sources provenant de commémorations. Dans la première partie de ma thèse, je dessine un panorama de la littérature contemporaine de la mémoire et des considérations méthodologiques (inspirées par l’œuvre de Halbwachs) de mon travail. Il est ensuite présenté un résumé de l’histoire du traitement public de la Seconde Guerre mondiale en Hongrie lors du conflit et jusqu’à 1989. La deuxième partie est consacrée à la réappropriation publique des morts (à l’échelle locale, nationale et européenne) après la chute du régime communiste à travers les commémorations des soldats tombés. Enfin, je présente les spécificités des débats publics récents autour de la guerre ainsi que les différentes formes du deuil et les pélerinages hongrois organisés vers les anciens champs de batailles en ex-URSSMy dissertation focuses on the transformation of unknown, unidentified Hungarian soldiers excluded from the official memory of the Party State into the figure of the Unknown Soldier reburied and symbolically readmitted in 1999 in Pákozd don band memorial chapel. I set to aims for my project. On the one hand, i wanted to survey what kind of memory policies operated in Hungary at the time of the change of the political system. On the other hand, I studied the interactions between various agents of remembrance. Most of the sources i have used for analysing the uses of world war ii are articles, studies, official statements, public speeches, speeches at the parliament, party programs, laws and decrees published in Hungary, and other very diverse sources (war memorial plaques, interviews, photos and videos) related to the acts of remembrance. In the first part of my dissertation, I give an outline of the methodological bases of my paper relying significantly on the work of Halbwachs. Afterwards, I review the political uses of World War II in Hungary from the conflicts until 1989. The second part is devoted to the public readmission of the fallen soldiers by the commemorations organized on a local, a national and also a European level after the fall of the socialist regime. Finally, I address the issues of Hungarian battlefield pilgrimages to the former USSR in the 1990’s and certain features of recent press debates
2
Krasznai, Zoltán. "Földrajztudomány, oktatás és propaganda : a nemzeti terület reprezentációja a két világháború közötti Magyarországon". Paris, EHESS, 2011. http://www.theses.fr/2011EHES0130.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
L'idée générale de la recherche, intitulé Géographie scientifique, enseignement et propagande. Les représentations du territoire national en Hongrie à l'époque de l'entre-deux-guerres, était d'observer l'évolution des représentations du territoire qualifié de national, en élargissant la notion de géographie afin de pouvoir prendre en compte les disparités des représentations parvenues aux différentes couches de la société. La thèse analyse compare et interprète les représentations du territoire national de la période de I'entre-deux-guerres, ge la géographie scientifique aux ' représentations de la propagande officielle en passant par l'enseignement de la géographie. L'analyse englobe l'examen de sources écrites, iconographiques, cartographiques et cinématographiques. Dans la mesure du possible l'auteur compare ses résultats avec les représentations de l'époque précédant la traité de Trianon (1920), afin de pouvoir formuler une opinion sur l'évolution des types de ' représentation, leurs composantes, les changements de leur poids relatif, ainsi que leur continuité ou leur discontinuité. Plus brièvement, à titre d'indication et de contraste, il évoque aussi les -changements de représentations survenus après la Seconde Guerre mondiale et la prise de pouvoir communiste. La conclusion la plus importante formulée dans la thèse de doctorat postule un revirement géographique, plus précisément territorial, qu'aurait subi dans l'entre-deux-guerres la conception de la nation en HongrieThe general idea of the research, entitled Geography, education and propaganda. Representations of the national territory in Hungary in the inter-war period was to observe the changing representations of the territory described as national by broadening the concept of geography in order to take into account differences in representations received by the different layers of society. The thesis analyses, compares and interprets representations of the national territory of the period between the wars, from scientific geography to the representations of official propaganda through the teaching of geography; The analysis involves the examination of written sources" pictures, maps and movies. Wherever possible, the author compares his results with the, situation of the time before the Treaty of Trianon (1920), in order to formulate an opinion on the changing patterns of representation, their components, changes in their relative weight, and their continuity or discontinuity. More briefly; as an indication and contrast, he also evokes changes in representations that occurred after the Sec0l!d World War and the communist takeover: The most important conclusion made in the thesis postulates a geographical and more precisely territorial shift in the conception of the nation in Hungary during the inter-war period
Książki na temat "Világháború, I"
1
Galántai, József. Az első világháború. Wyd. 2. Budapest: Gondolat, 1988.
Znajdź pełny tekst źródła
2
Szabó, Dániel. Az első világháború. Budapest: Osiris, 2009.
Znajdź pełny tekst źródła
3
Czettler, Antal. A II. világháború rejtett erővonalai. Budapest: Kairosz, 2006.
Znajdź pełny tekst źródła
4
Pamer, Nóra. Magyar építészet a két világháború között. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 1986.
Znajdź pełny tekst źródła
5
Boros, Judit, i Erika Oniga. Erdély festészete a két világháború között. Somorja]: Méry Ratio Kiadó, 2021.
Znajdź pełny tekst źródła
6
Hollósy-Kuthy, László. Élményeim a második világháború alatt, 1939-1945. Székesfehérvár: Vörösmarty Nyomda, 1992.
Znajdź pełny tekst źródła
7
Hajnáczky, Tamás. Cigányzenészek harca a két világháború közötti Magyarországon. Budapest: Gondolat Kiadó, 2019.
Znajdź pełny tekst źródła
8
Kardos, József. Legitimizmus: Legitimista politikusok Magyarországon a két világháború között. Budapest: Korona, 1998.
Znajdź pełny tekst źródła
9
author, Pető Andrea, red. A politikai igazságszolgáltatás a II. világháború utáni Budapesten. Budapest: Gondolat Kiadó, 2012.
Znajdź pełny tekst źródła
10
author, Szebenyi István, red. Az utolsó töltényig: Magyar huszárok a második világháború forgószínpadán. Gencsapáti: Szülőföld Könyvkiadó, 2021.
Znajdź pełny tekst źródłaCzęści książek na temat "Világháború, I"
1
Kiss, Gábor Ferenc. "Erőviszonyok az első világháború előestéjén". W "kedves bajtársim, kössétek be sebem...", 49–73. Szeged, Hungary: Belvedere Meridionale, 2015. http://dx.doi.org/10.14232/belvbook.2015.58518.e.
Pełny tekst źródła
2
Ferwagner, Péter Ákos. "Nacionalista politikai szervezetek a két világháború közötti Szíriában". W Fontes et Libri, 57–68. Szeged, Hungary: Szegedi Tudományegyetem, 2023. http://dx.doi.org/10.14232/btk.2023.sje.5.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
The party system of Syria between the two world wars was largely determined by colonial conditions. As the country was a French mandate, the operation of the parties was largely dictated by the struggle against colonial rule. After the largescale anti-French uprising in 1925, the National Bloc was considered the most important national party, but it was divided by serious internal disputes. In addition, moderate and radical nationalist organizations coloured the political spectrum. A common characteristic of Syrian parties was elitism, each organization consisting only of followers grouped around a notable leader.
3
Séra, László. "A pszichológia története a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen, a II. világháború előtt". W A pszichológia fejlődése a vidéki Magyarországon, 57–82. Szeged, Hungary: JATEPress, 2021. http://dx.doi.org/10.14232/pfvm.3.
Pełny tekst źródła
4
Horváth, Csaba. "Az első világháború hadászati tervei és a felderítés működése a háború mozgó- és állásháború időszakában". W "kedves bajtársim, kössétek be sebem...", 75–102. Szeged, Hungary: Belvedere Meridionale, 2015. http://dx.doi.org/10.14232/belvbook.2015.58518.f.
Pełny tekst źródła
5
Parádi, József. "Magyar határőrizet az I. világháború kitörésekor". W Ünnepi parergák Boda József 65. születésnapja tiszteletére, 117–32. Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, 2018. http://dx.doi.org/10.31626/hu-eissn2560094x.iv.tom.117-132.p.
Pełny tekst źródła
6
Ernyes, Mihály. "Rendvédelem az I. világháború előszelében (Pécs-Baranya)". W Ünnepi tanulmányok Parádi József 65. születésnapja tiszteletére, 89–122. Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, 2015. http://dx.doi.org/10.31626/hu-eissn2530094x.ii.tom.089-122.p.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Nincs tértől és időtől, azaz, az adott társadalom történelmi, politikai, gazdasági, kulturális helyzetétől független rendvédelmi modell. E modellek tekintetében meghatározó jelentőséggel bír a jogszabályi, különösen a törvényi környezet. A jogszabályok, a szokások és az egyéb rendelkezések az adott kor tekintetében bemutatják és felfedik a szakmai szóhasználatot, egyes kifejezések jelentését illetőleg értelmezését, megszabják a szakterület működését. A korszakváltozások illetőleg bizonyos időszakok, a változások folyamatában felszínre hozzák a szakterület elméleti és gyakorlati művelőinek témakört érintő álláspontjait, javaslatait is. A vizsgált időszak rendvédelmi szerveződéseihez sorolhatók a büntetés-végrehajtási őrség, a csendőrség, az erdőőrség, a gátrendőrség, a képviselőházi őrség, a koronaőrség, a magánkutatás, a pénzügyőrség, a polgárőrség, a rendőrség (állami: fővárosi rendőrség, határrendőrség, önkormányzati: törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú városok rendőrségei, autonóm: községi rendőrségek), a testőrség, a tűzoltóság, a vasút- és távírda őrség.
7
Deák, József. "A Belügyi Szemle és az ideológiai háború a helsinki konferenciáig 1953–1975". W Ünnepi tanulmányok Gáspár László 65. születésnapja tiszteletére, 57–70. Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, 2015. http://dx.doi.org/10.31626/hu-eissn2530094x.i.tom.057-070.p.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Az ideológiai háború, a pszichológiai háború egyik megnyilvánulási formája. Első virágzását a II. világháborút követő hidegháborús időszak alatt élte, annak fő jellemzőjeként és egészen napjainkig úgy tűnt, hogy a hidegháború a Kelet-Európában bekövetkezett rendszerváltásokkal, a bipoláris világ megszűntével, végképp visszaszorult a korszak bemutató írások lapjaira. Azonban napjainkra kiderült, hogy korai még az ideológiai háború temetése. Az emberiség szerencséjére a második világégést követő hidegháborút nem sikerült egyik félnek sem „forró” háborúvá fűteni, az időnként tapasztalható „legjobb” igyekezetük ellenére sem. Eddig az emberiség józanabbik fele kerekedett felül. Azonban mindkét „forró” világháborút, a megelőző és a békekötés utáni időszakokat, az eszmék, ideológiák kíméletlen háborúja készítette elő. Ebben nem különbözött az akkoriban fenyegető harmadik világháború sem. Magyarországon a II. világháborút követően létrehozott politikai berendezkedés, — a keleti blokk országaiéhoz hasonlóan — a hidegháború időszakában szintén hangos, harsány, volt az ideológiai harctól. A rendszer sajátosságaiból adódóan nem különbözhetett ebben a magyar rendvédelem-történet korabeli meghatározó, közbiztonságot szavatoló szervezetének a rendőrségnek, majd a Belügyminisztériumnak a központi elméleti folyóirata a Rendőrségi Szemle, illetve 1963-tól a főként belőle létrehozott Belügyi Szemle sem. Az európai, sőt a világ országainak, népeinek történelmén áthúzódó kelet-nyugati konfrontációban ismét feltámadt az ideológiai, pszichológiai küzdelem (is), amelynek célja, tartalma változatlan maradt, módszerei is alig módosultak, csupán — mondhatni immár a jól ismert módon — csak a technikai-technológiai feltételek fejlődtek, korszerűsödtek, azok viszont vitán felül: gyökeresen. Miként tükröződött az ideológiai háború a Belügyi Szemle hasábjain a hidegháború kitörését, felfejlődését, „tombolását” követően az enyhülési folyamatot lezáró helsinki záróokmány aláírásáig tartó történelmi időszakban? A teljesség igénye nélkül, néhány kiragadott jellemző példa kapcsán máig ható hasznos tanulságokra bukkanhatunk.
8
Olasz, Lajos. "A Magyar Királyi Csendőrség részvétele a légoltalomban, a II. világháború éveiben". W Ünnepi tanulmányok Szakály Sándor 65. születésnapja tiszteletére, 63–102. Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, 2020. http://dx.doi.org/10.31626/hu-eissn2530094x.viiitom.63-102.p.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
A Magyar Királyi Csendőrség ugyan nem kapott központi szerepet a polgári légoltalom megszervezése, kiépítése terén, de a második világháború időszakában saját közbiztonsági teendői ellátása, a vidéki települések légi támadás elleni védelmével kapcsolatos sokirányú feladatai elvégzése révén széles körben bekapcsolódott a légoltalmi tevékenységbe. Jelentős mértékben hozzájárult az ellenséges légitámadások okozta károk és személyi veszteségek megelőzéséhez, illetve csökkentéséhez, a közbiztonság fenntartásához, a gazdasági tevékenység és a hétköznapi élet menetének fenntartásához.
9
Kakócz, Krisztián, i Attila Vedó. "A toloncolás szabály- és szervezetrendszere a második világháború előtt". W Tehetség, szorgalom, hivatás, 43–56. Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozata, 2021. http://dx.doi.org/10.37372/mrttvpt.2021.1.3.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
A napjainkban csupán idegenrendészeti kényszerintézkedésként megjelenő kitoloncolás, vagyis az ország terültéről kiutasított személyek távozásának hatósági kényszerrel történő kikényszerítése egyértelműen a nem magyar állampolgárokhoz kötődik. Más volt azonban a helyzet a második világháborút megelőzően, amikor a kényszerintézkedés gyökereit még a községi illetőség, idegenellenőrzés és szegényügy témakörében kell keresnünk. A ma már kevéssé ismert községi illetőség fogalomrendszere a magyar állampolgárság keletkeztetésétől kezdve a mindennapi élet több területén meghatározó jelentőséggel bírt. A községek rendezéséről és jogállásáról szóló törvények már a XIX. század végén egyre szélesebb körben tárgyalták a közigazgatás egyik alapkövének számító kérdést. A polgárok községi illetősége sok egyéb mellett arra is választ adott, hogy mely illetőségi község volt köteles helytállni bizonyos szociális kérdésekben, melyeket a korabeli szakirodalom a szegényügy gyűjtőnévvel illetett. Ha az illetőségi községén kívül tartózkodó magyar állampolgár, vagy a magyarországi illetőségi községgel nem rendelkező külföldi terhet jelentett a szociális ellátó rendszerre, ennek megszűntetése érdekében az őt fogadni köteles illetőségi községébe toloncolták vissza. Vagyis az alapvetően az illetőségi községükön kívül tartózkodó, és bizonyos okokból oda hatósági kényszerrel visszatérni kénytelen magyar állampolgárok toloncszabályai mellett egyre hangsúlyosabban jelent meg a kényszerintézkedés külföldiekkel szembeni foganatosításának igénye is, amely végső soron annak mai értelemben vett idegenrendészeti intézkedéssé válásához vezetett. A tanulmány ennek kezdeteit, jogszabályi környezetét, valamint a végrehajtásra hivatott szervezetrendszert tekinti át.
10
Boda, József. "A Román Csendőrség története". W Ünnepi tanulmányok Gáspár László 65. születésnapja tiszteletére, 31–56. Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, 2015. http://dx.doi.org/10.31626/hu-eissn2530094x.i.tom.031-056.p.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
A románok lakta első államok, Havasalföld és Moldova a XIV. századi tatárjárás után alakultak meg. XV. századi történetükre a török fennhatóság volt a jellemző, majd a XVI. századtól orosz védnökség alá kerültek. Az orosz erők kivonulása (1856) tette lehetővé, hogy az ország 1861-ben felvegye a Románia nevet. A XVIII. század végén, illetve a XIX. század elején az Európában végbement forradalmak hatására a feudális államok döntő többsége szétesett, ami a polgári-demokratikus, haladó szellemű államképződmények útját egyengette. Romániában Tudor VLADIMIRESCU forradalma (1821) és a Havasalföldön végbement 1848-1849-es polgári-demokratikus forradalom lehetővé tették a haladó erők számára, hogy mélyreható politikai, gazdasági, társadalmi és katonai változásokat hajtsanak végre. A XX. században az ország történelmére a határok gyakori változása volt a jellemző. Az első világháborút lezáró, hazánk számára oly gyászos 1920. évi trianoni békediktátum Besszarábiát, Bukovinát, Dél- Dobrudzsát, és Erdélyt, valamint a Partium egy részét Romániához csatolta. Változtak az ország határai, a második világháború idején is, amikor is Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz, és Románia kénytelen volt lemondani Beszarábiáról, Dél- Dobrudzsáról, valamint Észak-Bukovináról is. Majd a második világháborút követő 1947-es párizsi békeszerződés visszaállította az ország nyugati határait. Románia is a szovjet érdekszférához került, ennek hatására 1948-ban eltörölték a királyságot és létrejött a Román Népköztársaság. Hamarosan totális diktatúra került bevezetésre a kommunista vezette országban, amely egészen az 1989-es forradalomig fennállott, bár 1965-től megfigyelhető volt a szovjet blokktól való függetlenedési folyamat. Egészen 1996-ig a volt szocialista vezetők kormányozták Romániát, és tényleges rendszerváltozásról csak ettől az időtől beszélhetünk. Az ország 2004-ben NATO tag lett és 2007-től pedig csatlakozott az Európai Unióhoz.
Streszczenia konferencji na temat "Világháború, I"
1
Somogyi, László. "Táborok népe – külföldi civilek magyarországi internálótáborokban az első világháború alatt". W Idegen hadakban. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Líceum Kiadó, 2022. http://dx.doi.org/10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.223.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Az I. világháború a háborús konfliktusok sorában az első olyan volt, amelyről kijelenthető, hogy magán hordozta a totális háború jegyeit. A világégés során nem csak a bevetett fegyverek, hadászati eljárások terén jelent meg sok újdonság. Az „újítások” közé tartozott – természetesen a hadifogság mellett – a nem harcoló tömegek koncentrált fogva tartása is, amely az internálásban öltött testet. Az internálás elsősorban az egymással hadiállapotba került országok azon civil állampolgárait sújtotta, akik a hadüzenetek pillanatában az ellenség földjén tartózkodtak. Őket – döntően a férfiakat – a hadviselő felek tömegesen zárták táborokba annak ellenére, hogy helyzetük a nemzetközi jog terén nem volt egyértelműen meghatározva. Az egész világra kiterjedő jelenség részeként Magyarországon a külföldi civilek őrzésére létrehozott csaknem tucatnyi internálótáborba és ún. koncentrálttelepekre több ezer, a monarchiával hadiállapotban lévő ország állampolgárai kerültek hosszabb-rövidebb időre. A tábori élet sokban hasonlított a hadifoglyokéhoz, mégis eltérő volt, ami a merőben új fogvatartási modell sajátosságaiból fakadt. A tanulmány olyan kérdésekre próbál választ találni, mint a magyarországi civil internálótáborok típusai, az internálás okai, az internálásra kerülő személyek köre, az internált lét sajátosságai, végül, de nem utolsósorban a civil internáltak megjelenése a háborús propagandában.
2
ACKERMANNÉ KELŐ, Kamilla. "Evangéliumközpontú nevelés Victor Gabriella két világháború között megjelent pedagógiai műveiben". W 15th International Conference of J. Selye University. J. Selye University, Komárno, Slovakia, 2024. http://dx.doi.org/10.36007/4966.2024.183.
Pełny tekst źródła
3
Tolnai, Gyula. "Két sors, egy cél : Két magyar hadifogoly hazajutásának körülményei". W Idegen hadakban. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Líceum Kiadó, 2022. http://dx.doi.org/10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.205.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
2018-ban a szerző az oral history módszereit felhasználva interjút készített két nagykőrösi illetőségű katonával, akik mindketten harcoltak a második világháborúban. Egyikük Kindler Ferenc, akit sváb származása miatt a Wehrmachtba kényszersoroztak be, míg a másik interjúalanyt, Biczó Józsefet a M. Kir. Honvédségbe hívták be. Biczó a hosszú út után a csehszlovák határon, míg Kindler, miután Drezda előterében feloszlott az egysége, Karlsbadnál esett hadifogságba, ezt követően pedig mindkettőjük csehszlovákiai gyűjtőtáborba került. A munka rajtuk és megjárt útjukon keresztül ismerteti a magyar hadifoglyok jelentős hányadának megtett útját, a hadifogoly- és gyűjtőtáborok felépítését, méretét és etnikai összetételét, illetve azon kevésbé ismert tényt, hogy a szovjet vezetés előszeretettel alakított át német koncentrációs és munkatáborokat gyűjtőtáborrá, ahogy történt ez Auschwitzcal és Havlíčkův Broddal is. Biczó hazatérésének történetére kitérve elmondható, hogy sorsa általánosságban jól bemutatja rengeteg volt bajtársának sorsát, illetve hazajutásuk körülményeit, megpróbáltatásaik sokaságát. A tanulmány a legfrissebb magyar és angol nyelvű szakirodalomra támaszkodva kívánja bemutatni, hogy magyar katonák a második világháború mely szakaszaiban estek nagyobb számban szovjet hadifogságba, és hogy milyen sors várt rájuk.
4
Bene, Krisztián. "A Francia Idegenlégió magyar tagjai az 1940-es franciaországi hadjáratban". W Idegen hadakban. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Líceum Kiadó, 2022. http://dx.doi.org/10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.241.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
A 2. világháború kitörése után több tízezer külföldi önkéntes jelentkezett a francia haderőbe. Egy részüket nemzeti alakulatok kötelékébe sorolták, másik részüket pedig az Idegenlégióba irányították, ahol hagyományos ötéves vagy a háború időtartamára szóló szerződéssel kezdhették meg katonai szolgálatukat. Ezeknek az önkénteseknek köszönhetően az Idegenlégió létszáma – amely a konfliktus előestéjén 22.000 fő volt – néhány hónap alatt 48.900 főre növekedett. Az újonnan jelentkezettek között viszonylag nagy számban voltak magyar állampolgárok is, de az ő számukra vonatkozóan a magyar szakirodalom (mivel francia kutatók nem foglalkoztak érdemben ezzel a kérdéssel) eltérő számokat adott meg – megbízható adatok híján elsősorban becslések alapján. Az elmúlt időszakban a francia és magyar katonai levéltárakban folytatott kutatások segítségével sikerült beazonosítani a háború kitörése és a fegyverszünet megkötése között a francia haderő soraiban szolgáló magyarok nagy részét. Tekintve, hogy az adatok szinte mindig tartalmazzák az alakulatok megnevezését is, amelyekhez a magyarokat osztották, az Idegenlégió kötelékében szolgálók száma (1.564 fő) is meghatározható. A harci cselekményekben való részvételük bemutatásán kívül egyéni életutak rekonstruálásával próbáljuk közreadni e speciális csoportnak a történetét, amely ez idáig ismeretlen volt a magyar és a francia történetírás számára is.
5
Mati, Márton. "Hadifogság a Távol-Keleten: Az első világháborús távol-keleti hadifogság bemutatása Vándor Ferenc naplófeljegyzéseivel". W Idegen hadakban. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Líceum Kiadó, 2022. http://dx.doi.org/10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.181.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
A munka olyan első világháborús szibériai hadifogolytáborokat mutat be, amelyeket az antanthatalmak és szövetségesei a bolsevikok elleni intervenció alkalmával foglaltak el. A régióban három olyan táborról tudunk, ahol a háború végső szakaszában az orosz őrséget a japán és az amerikai hadsereg váltotta le. A táborok felügyeletében bekövetkezett csere az ott raboskodó hadifoglyok életében jelentős változást eredményezett. A Szibéria távol-keleti részén működő hadifogolytáborokban a háború alatt és a fegyverszüneti időszakban egyes becslések szerint mintegy 12–15.000 magyar hadifogoly fordulhatott meg. E foglyok Vlagyivosztokon keresztüli hazaszállításáról és a szervezés viszontagságos körülményeiről Bonhardt Attila írt értekezést, azonban ő írásában csak marginálisan érintette a táborok működésének jellegét. A források szűkössége, illetve hiánya miatt a táborlakók mindennapi életének bemutatása meglehetősen nehéz feladat. 2018-ban a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány gondozásában megjelent Vándor Ferenc addig ismeretlen első világháborús naplója. Vándor naplója a felhasználható források tárát tovább gyarapította, aminek köszönhetően további értékes ismeretekkel bővülhet a nagy háború alatt a hadifogságban raboskodó honfitársaink története.
Raporty organizacyjne na temat "Világháború, I"
1
Lukács, Anikó. Hogyan ünnepeljük Szent István-napját? A két világháború közötti fővárosi Szent István-ünnep és előzményei. Budapest Főváros Levéltára, 2021. http://dx.doi.org/10.56045/blm.2021.23.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Hogyan ünnepelték a két világháború közötti időszakban Szent István napját, hogyan nőtte ki magát az egyházi ünnep a 20. századra látványos programsorozattá? Az ünnep újkori alakulásában a budai Szent István-ünnep és a Szent Jobb játszott fontos szerepet. Az idők során az egyházi szertartás mellett az ünnep állandó elemévé vált a fogyasztás és a szórakoztatás, így a tűzijáték is. A két világháború között már szervezett turista-látványossággá vált a világháborúig, illetve az azt követő rendszerváltásig.
2
Nagy, Ágnes. Alaprajzi reformkísérlet a két világháború közötti budapesti lakásépítésben. Budapest Főváros Levéltára, 2020. http://dx.doi.org/10.56045/blm.2020.12.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
A két világháború közötti lakásépítés reformkísérletének modellje volt a minden családtagnak külön hálófülkét, a lakók számához igazodó alaprajzú többlakásos házakat tervező koncepció, ami újdonságot jelentett a korábbi, társadalmi státuszt alapul vevő tervezéshez képest. Külföldi példa alapján próbálták meghonosítani az alaprajzi váltást, ami gyökeres változtatást jelentett a lakáson belüli tér korábbi felosztásához képest. A hálófülkés lakás végül nem lett bevett alaprajzi megoldás a fővárosban.
3
Sipos, András. A főváros külföldi kölcsöneinek rendezése az I. világháború után. Budapest Főváros Levéltára, 2022. http://dx.doi.org/10.56045/blm.2022.10.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
1925. augusztus 13-án Ostende-ben írták alá Budapest székesfőváros és a külföldi hitelezők képviselői azt az egyezményt, amelyben megállapodtak a háború előtti kölcsönök törlesztése és kamatfizetése újra felvételének feltételeiről és az 1914 óta felgyülemlett hátralék kezeléséről. A kölcsönök történetét és felvételük célját Garami Erika cikke (Levéltári Mozaikok 2022/9. szám) foglalta össze. A kölcsönök felvételekor, az aranyalapú valuta, a stabil árfolyamok korában a döntéshozók horizontján nem (de az eladósódás ellenzőién sem) szerepelt az árfolyamok szélsőséges eltolódásából eredő kockázat. A korona értékének zuhanása azonban horribilissé duzzasztotta a valutában fennálló, eredetileg elviselhető mértékűnek és jól kigazdálkodhatónak tűnő tartozásokat. Ennélfogva Budapest a békeszerződés aláírása után sem tudta a fizetést megkezdeni. A kérdés rendezése a főváros életében a normalizálódás, a békegazdálkodásra való áttérés nélkülözhetetlen feltétele volt. Addig nem lehetett szó szilárd alapokon nyugvó költségvetésről és városfejlesztésről, ameddig bizonytalan volt, hogy a kölcsönök törlesztésénél a következő évekre milyen terhekkel kell számolni, nem beszélve annak következményeiről, hogy a főváros nem fizető adósként állt a pénzvilág előtt. A kölcsönrendezés történetéről részletesebben a Fons folyóiratban megjelent két részes tanulmányunkból lehet tájékozódni: I. rész, II. rész.
4
V. László, Zsófia. A hídcsatát megnyertük! Ideiglenes hidak a II. világháború után Budapesten. Budapest Főváros Levéltára, 2020. http://dx.doi.org/10.56045/blm.2020.9.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
A cikk a II. világháborúban lerombolt hidak szerepét átvevő ideiglenes hidak történetével foglalkozik, így a jégzajlás idején nem működő, a köznyelvben Manci és Böske néven említett pontonhíddal. Ismerteti a Kossuth és a Batthyány teret összekötő ideiglenes híd, a Kossuth híd építésének történetét. A lerombolt hidak újjáépítésével párhuzamosan a Kossuth híd további fenntartása indokolatlanná vált, 1960-ban szerkezetét, 1963-ban pilléreit is lebontották.
5
Haraszti, Viktor. Egy megvalósulatlan álom: A fővárosi levéltár elhelyezése 1945 után : Az Úri u. 64-66. sz. épület levéltári célú újjáépítési tervei. Budapest Főváros Levéltára, 2023. http://dx.doi.org/10.56045/blm.2023.10.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
A Fővárosi Levéltár iratanyagát a II. világháború végén a Bazilika altemplomába menekítették a Városháza Légoltalmi Letétgyűjtemény részeként, ahol károsodás nélkül vészelte át a világégést. Az altemplom ugyan alkalmatlan volt iratanyag hosszabb távú tárolására, de a főváros a világháború utáni időkben nem a levéltári anyag méltó elhelyezését tartotta az elsők közt megoldandó problémának, a levéltár mindenkori vezetői hiába sürgették a kérdés rendezését. 1949-ben a főváros tervei között szerepelt az egykori birodalmi német nagykövetség Úri u. 64-66. sz. alatti épületének megvásárlása levéltári célokra, az ezzel kapcsolatos átalakítási, újjáépítési tervek is elkészültek. A forráshiány és/vagy a levéltárak tervezett állami kézbe vétele elsodorta az elképzelést, a fővárosi levéltár még évtizedekig kénytelen volt használni a Bazilika pincéit. A várbeli épület átalakítási tervei a levéltártörténet részét képezik.
6
Sipos, András. Budapest 40 : A városegyesítés évfordulójának első megünneplése 1913-ban. Budapest Főváros Levéltára, 2023. http://dx.doi.org/10.56045/blm.2023.12.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Miért éppen a 40. évfordulón emlékeztek meg először ünnepélyes keretek között az egyesített Budapest létrehozásáról? Miért november 17-ét választották emléknapnak? Milyen üzenetet hordozott a megemlékezés az első világháború előestéjén? Az alábbi tanulmányban a fenti kérdésekre keressük a választ.
7
V. László, Zsófia. Hogyan váltotta le Horthy Miklóst Petőfi, avagy a Petőfi híd névváltozása. Budapest Főváros Levéltára, 2023. http://dx.doi.org/10.56045/blm.2023.13.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
1937-ben készült el Budapest déli területeinek összeköttetését biztosító Duna-híd a Boráros térnél, amelyet Horthy Miklós kormányzóról neveztek el. A szinte új szerkezetet a II. világháború végnapjaiban felrobbantották, ezért előbb különböző helyeken felállított ideiglenes átkelőkkel kellett helyettesíteni, majd a hosszas vitákkal övezett felújítás után 1952. november 22-én nyitották újra az átkelőt, immár Petőfi híd néven.
8
Sarusi Kiss, Béla. Lengyel menekült közjegyzők Magyarországon 1939–1944. Budapest Főváros Levéltára, 2020. http://dx.doi.org/10.56045/blm.2020.6.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
A második világháború kitörése után Magyarország a német követelésnek helyt nem adva befogadta és széleskörű társadalmi szolidaritás mellett támogatta a lengyel menekülteket. A Budapesti Közjegyzői Kamara irataiban lengyel közjegyzők segélykérelmei, valamint magyar, német és lengyel nyelvű levelek segítségével ismerhető meg a magyar–lengyel kapcsolatok egy eddig kevéssé ismert mozzanata. A levelek további információkkal szolgálnak a lengyel menekülteket befogadó magyarországi táborokra vonatkozóan is.
9
Mautner, Zoltán. „Budára helyezik az Állatkertet”. Budapest Főváros Levéltára, 2021. http://dx.doi.org/10.56045/blm.2021.22.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
A budapesti állatkert több mint másfél évszázados története során többször is felmerült a zoológiai és botanikus kert elköltözésének ötlete, de legközelebb ehhez a második világháború utáni fél évtizedben került az intézmény. A háborút erősen megsínylő állatkertet egy fejlesztett formában kívánták Budára költöztetni. A több terv közül a Kuruclesen létesítendő hosszú évekig tartotta magát – részben Nádler Róbert igazgatónak köszönhetően – , majd végül a többihez hasonlóan ez a terv is „füstbe ment”.