Gotowa bibliografia na temat „Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem”
Utwórz poprawne odniesienie w stylach APA, MLA, Chicago, Harvard i wielu innych
Spis treści
Zobacz listy aktualnych artykułów, książek, rozpraw, streszczeń i innych źródeł naukowych na temat „Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem”.
Przycisk „Dodaj do bibliografii” jest dostępny obok każdej pracy w bibliografii. Użyj go – a my automatycznie utworzymy odniesienie bibliograficzne do wybranej pracy w stylu cytowania, którego potrzebujesz: APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver itp.
Możesz również pobrać pełny tekst publikacji naukowej w formacie „.pdf” i przeczytać adnotację do pracy online, jeśli odpowiednie parametry są dostępne w metadanych.
Artykuły w czasopismach na temat "Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem"
1
Lengyel, Emese. "Az 1943-as Budapesti Svéd Napok sajtóforrások alapján". Kultúra és Közösség 13, nr 1 (2022): 37–49. http://dx.doi.org/10.35402/kek.2022.1.4.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
A Budapesti Svéd Napok a Magyar Királyi Külügyminisztérium, a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatási Minisztérium, a Magyar-Svéd Társaság, a Magyar Rádió, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem együttműködésében valósult meg 1943. április 2-18. között. A rendezvénysorozat célja elsősorban a két állam közötti, azaz Svédország és Magyarország közti kulturális kapcsolat erősítése volt. További célként tűzték ki, hogy a svéd kultúrát megismertessék, népszerűsítsék a magyarok körében. A nemzetközi kulturális kapcsolatok, a különböző platformon létrejövő kulturális érintkezések egyszersmind előidézhetnek külpolitikai hatásokat, megalapozhatják a jövőbeli kulturális, de még a gazdasági együttműködéseket is. Habár a jelen esemény megszervezésének mögöttes „szándékairól” részletekbe menő információkkal sajnos nem rendelkezünk, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a szóban forgó esemény háborús időkben zajlott le, a hatalmon pedig a Kállay-kormány volt. Ugyanakkor úgy vélem, hogy a reprezentatív programsorozat megszervezése egyrészt egy megkezdett, évek óta működő és kölcsönös kulturális kapcsolat fenntartására és folytatására irányult. Hiszen a kultúra egy identifikációs eszköz, nemcsak az egyén, de a nemzetek számára is. Valamint a rendezvényt éppen ennek a kapcsolatnak a mélyítésére tett kísérletként azonosíthatjuk, mely kétségkívül az egyik fontos állomása a svéd és a magyar kultúrkapcsolatoknak. A nyilvánosság teljes körű bevonása – melynek egyik hatásos eszköze nyomtatott sajtó – szükséges volt a két nemzet kultúrájának kölcsönös megismertetésére irányuló törekvéshez. A korabeli magyarországi – elsősorban fővárosi – lapok már 1943 márciusában beszámoltak a tervezett eseményről, majd az újságírók részletekbe menően tudósítottak valamennyi programról. A tanulmányban a Budapesti Svéd Napok részletes bemutatására vállalkoztam, melyhez – egyéb pontos források hiányában – korabeli cikkeket válogattam, majd helyeztem kontextusba. Az 1943-as kulturális program előzményeit, hátterét szintén kerestem, melyhez ugyanúgy korabeli sajtóanyagokat használtam fel.
2
Székely, Csaba. "100 éves a gödöllői egyetem Üzemtani Tanszéke". Gazdálkodás 66, nr 3 (2022): 203–14. http://dx.doi.org/10.53079/gazdalkodas.66.3.t.pp_203-214.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
100 évvel ezelőtt nevezték ki Reichenbach Béla professzort az akkor létesült Üzemtani tanszék élére a Budapesti Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának (1921-től Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem) mezőgazdasági osztályán. A tanszék különböző politikai rendszereken, egy világháborún és egy forradalmon keresztül, egy székhelyváltozáson és hat különböző egyetemi név- és szervezeti változáson átesve, különböző vezetőkkel töltötte be fontos szerepét az agrárfelsőoktatásban. A „gödöllői üzemtani iskola” néven vált híressé, és több generáció agrármérnökét, üzemszervező agrármérnökét, gazdasági agrármérnökét, vállalatgazdasági szakmérnökét, doktoranduszát és menedzserét képezte. A tanulmány az alapítás óta eltelt 100 év változásait tekinti át abban a reményben, hogy a tanszék a jövőben is folytatni tudja a magyar mezőgazdaság sikere érdekében kifejtett oktatási és kutatási tevékenységét. A tanulmány a tanszék jelenlegi helyzetéhez vezető utat vázolja fel, és kitér a következményekre is.
3
Török, Júlia Katalin. "Száz éve született Loksa Imre (1923–1992)". Állattani Közlemények 108, nr 1-2 (2023): 101–7. http://dx.doi.org/10.20331/allkoz.2023.108.1-2.6.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
A Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztályának 1067. ülésén a száz éve született LOKSA IMRÉre emlékeztünk, aki egyetemi hallgatók és kollégák generációi számára a zoológiai ismeretek kimeríthetetlen közvetítője volt. Kulcsszerepet töltött be a talajállatok taxonómiai és cönológiai ismeretének hazai alapvetésében. Az általa leírt nagyszámú magyarországi vagy egzotikus faj napjaink kutatói számára is biztos forrás a rendszertani és biogeográfiai kutatásaik során. LOKSA IMRE Budapesten született 1923-ban. A reálgimnáziumi érettségit követően 1942-től a Királyi Magyar Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem, az ELTE elődintézményének biológia-földrajz szakos hallgatója lett. Vezetékneve az egyetemi Almanachban diákkorában LOKSCHA írásmóddal szerepel. Pályája jelentős társadalmi változásokkal teli időszakot ívelt át, és az óriási kontrasztokat olyan élmények is mélyítették, mint az 1960-as években az UNESCO-MTA közös finanszírozású egzotikus trópusi gyűjtőutak BALOGH JÁNOS szervezésében. De mégsem a világutazó, hanem a hazai tájakon évtizedek alatt legalább annyi kilométert lerovó, ugyanakkor a szobája mélyén a mikroszkópnál elmélyülten preparáló, tűéles, precíz rajzokat készítő csendes tudós képét őrizzük róla.
4
Janik, Leonárd. "A 150 éves Népegészségtani Intézet története I. rész – Kezdetek". Kaleidoscope history 14, nr 28 (2024): 148–66. http://dx.doi.org/10.17107/kh.2024.28.9.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Amikor a másfélszáz éves intézet történetének megírására vállalkozom, vezetőinek személyét és munkásságukat is bemutatva, akkor túl kell lépnem az egyes korok, korszakok szemléletmódján és kizárólag a tények leírására támaszkodhatom. Munkámhoz jelentős segítséget nyújtott Győry Tibor (1869-1938) orvostörténész, egészségügyi szervező által 1936-ban 870 oldalon megjelentetett „Az orvostudományi kar története 1770-1935” című élvezetesen olvasmányos stílusban megírt könyve, valamint egyetemünk Központi Levéltárának igazgatója, Molnár László és Szögi László történész, az Egyetemi Könyvtár volt főigazgatójának közös munkája „A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltára 1770-1999 Repertórium” illetve számos egyéb forrás. Ugyanakkor követni kívánom a majd száz évvel ezelőtti szempontokat, mely szerint anno az egyetem történetének megírására kijelölt bizottság kiküszöbölte a nehézségek kényesebbik részét, azaz az élő személyek működése ismertetésének és méltatásának mellőzését határozta el, ami akkor azt jelentette, hogy Győry a kar történetét 1914-ig írta meg, és az 1914 és 1935 közötti időszakban csak a száraz adatok kerültek felsorolásra (Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülése, 1935.06.04., 9. rendes folytatólagos; 7. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv, 26. oldal.)végjegyzetbe, ide csak a szerző és évszám kell mindenhol!,. Sajnálatos ugyanakkor, hogy az 1951 tavaszán-nyarán bekövetkező iratselejtezések előbb az 1867 és 1938 közötti iratanyagot csökkentették, majd pedig a már megselejtezett és a kiegyezés előtti anyagok jelentős részét megőrzésre átvette a Magyar Országos Levéltár, ahol 1956 őszén a szabadságharc összecsapásai során keletkezett tűzvészben ezek az iratok megsemmisültek (Molnár–Szögi, 2002, 8.) ez a jó.
5
Méreg, Martin. "Bábaképző intézettől a szülészeti klinikáig." Per Aspera ad Astra 8, nr 1. (26.07.2021): 105–13. http://dx.doi.org/10.15170/paaa.2021.08.01.06.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Az 1912-ben Pozsonyban alapított, de 1923-ban Pécsre költözött Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Tanszékének megnyitó előadását Scipiades Elemér tartotta Emlékezés Velits Dezsőről címmel 1924. október 24-én. Velits Dezső volt ugyanis az, aki Pozsonyban a bábaképző intézet továbbfejlesztésével 1914-ben létrehozta a Szülő- és Nőbeteg Klinikát. Az első világháború miatt az orvosi képzés azonban csak 1918 őszén indulhatott el, és mindössze három szemesztert tudtak megtartani. Miután a csehszlovák állam 1919 szeptemberében lefoglalta az egyetemet, Velits pályafutása egyik pillanatról a másikra kettétört. Súlyosbodó betegsége miatt már nem tudta tanártársait követni Budapestre. 1921-ben Pozsonyban halt meg. A tanszéki utód, Scipiades Elemér 38 oldalas előadásának szövege azonban nem egyszerű emlékezés, hanem Velits tudományos munkáinak ismertetése, amely életművén keresztül egyben a szülészet és nőgyógyászat előző évtizedekben végbement fejlődését is felvázolta, és kijelölte azokat az alapokat, amelyre építve a tanszék a Velits által elkezdett munkát folytatni tudta. Fotó: Scipiades Elemér: Emlékezés Velits Dezsőről. Pécs, 1925.
6
Parádi, József. "A Budapesti Magyar Királyi Állami Rendőrség személyi állományának csoportjai és a rendőri őrség, illetve a detektívtestület tagjainak feladatkörei államosítástól államosításig". Rendvédelem-történeti füzetek = Acta historiae preasidii ordinis 30, nr 59-60 (2020): 141–56. http://dx.doi.org/10.31627/rtf.xxx.2020.5-609n.141-156p.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
A polgári magyar állam időszakában az első államosított rendőrség — igaz csupán ideiglenes jelleggel — a fővárosi rendőrség volt, melyet Pest, Buda és Óbuda egyesítése kapcsán vontak a belügyi tárcán keresztül a kormány közvetlen irányítása alá. A budapesti rendőrséget 1881/XXI. tc.-kel államosították. A magyarországi városi rendőrségeket az 5 047/1919. (X. 1.) ME. r.-el államosították. Az államosítás során mintaként az egyébként példamutatóan működő és kiválóm eredményeket létrehozó fővárosi rendőrséget tekintették követendő példának. A Budapesti Magyar Királyi Állami Rendőrség szervezetének és működésének a szabályzatait átvette az új országos hatáskörű Magyar Királyi Állami Rendőrség. Ezen okmányok váltak — az 1930-tól Magyar Királyi Rendőrségre átkeresztelt — magyar rendőri szervezet új szabályzatainak a kiinduló pontjává.
7
Béres, Zsuzsa. "Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem avatása-1918. október 23." Gerundium 10, nr 2 (14.09.2019): 111–24. http://dx.doi.org/10.29116/gerundium/2019/2/7.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
IV. Károly, az utolsó magyar király 1918. október 23-án – néhány nappal az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása előtt – Debrecenben járt, és a kor szokásainak megfelelő fényes külsőségek között hivatalosan isfelavatta a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetemet, amely akkor már négy éve ténylegesen működött. Az írás – elsősorban a korabeli sajtómegnyilvánulások tükrében és korabeli képekkel – végigköveti anevezetes nap debreceni eseményeit.
8
Bazsa, György. "MŰKÖDŐ DEBRECZENI MAGYAR KIRÁLYI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS TISZA ISTVÁN". Gerundium 12, nr 3-4 (28.12.2021): 82–88. http://dx.doi.org/10.29116/gerundium/2021/3-4/7.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
A tanulmány a működését 1914-ben elkezdő Debreczeni Magyar Királyi Tudományegyetem és gróf Tisza István magyar politikus kapcsolatának feltűnően csekély számú és tartalmú dokumentumát mutatja be az egyetem működésének kezdetétől a politikus 1918. október 31-én bekövetkezett haláláig. Említi a négy éves időszak előtti és utáni kapcsolat releváns elemeit is.
9
Balla, Tibor. "A magyar királyi Honvédség Ludovika Akadémiát végzett irányítói, 1914–1918 (2.)". Honvédségi Szemle 151, nr 1 (18.01.2023): 91–111. http://dx.doi.org/10.35926/hsz.2023.1.7.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Az Osztrák–Magyar Monarchia fegyveres erejének 1868 óta alkotórészét képező magyar királyi Honvédség budapesti Ludovika Akadémiát végzett, az első világháború idején különböző rendfokozatot viselt 14 vezető tábornokának katonai pályafutása kevésbé ismert. Közülük nyolcan még az 1919 utáni időszakban is jelentős szerephez jutottak a Nemzeti Hadseregben, illetőleg a Magyar Királyi Honvédségben. A tanulmányból kiderül, hogy kik is voltak, és milyen katonatiszti pályát futottak be. Az első részben a szerző történelmi-statisztikai és szociológiai módszerek segítségével mutatta be és elemezte személyes adataikat, a második, befejező részben pedig a Nagy Háború idején, a Honvédség élén álló, korábban Ludovika Akadémiát végzett legismertebb császári és királyi tábornokok katonai pályafutásának adatait foglalja össze és adja közre.
10
Béres, Zsuzsa. "90 ÉVES AZ EGYETEM FŐÉPÜLETE". Gerundium 14, nr 1-2 (26.06.2023): 245–50. http://dx.doi.org/10.29116/gerundium/2023/1-2/15.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Bár az 1912-ben létrehozott Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem 1914-ben megkezdte működését, az oktatóknak és hallgatóknak hosszú éveket kellett várnia arra, hogy végre birtokba vehessék az intézmény központi épületét. Az építkezést és az ünnepélyes avatást követően 90 éve az 1932/33-as tanév volt az első, amely már a Főépületben kezdődhetett.
Książki na temat "Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem"
1
Gazda, István. Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Piliscsaba: Magyar Tudománytörténeti Intézet, 1997.
Znajdź pełny tekst źródła
2
Berzeviczy, Klára. A magyar katolikus klérus elitjének képzése, 1855-1918: A Hittudományi Kar hallgatói. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2000.
Znajdź pełny tekst źródła
3
Gaal, György. Egyetem a Farkas utcában: A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem előzményei, korszakai és vonzatai. Kolozsvár: Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, 2001.
Znajdź pełny tekst źródła
4
András, Lengyel. Szerb Antal magántanári habilitációja: 1934-1937. Szeged: Móra Ferenc Múzeum, 1988.
Znajdź pełny tekst źródłaCzęści książek na temat "Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem"
1
Köő, Artúr. "Harry Hill Bandholtz alakjának román „tükörképe”. Múzeumi kincsek megmentője vagy hantázó szélhámos?" W A Magyarságkutató Intézet Kiadványai, 297–312. Magyarságkutató Intézet, 2023. http://dx.doi.org/10.53644/mkie.2022.297.
Pełny tekst źródłaStreszczenie:
Harry Hill Bandholtz azon amerikai katonák egyike, aki nagy népszerűségnek örvend hazánkban. Az amerikai tábornok a magyar nemzet örök háláját akkor érdemelte ki, amikor lovaglópálcáját is segítségül hívva megakadályozva, hogy a Budapestet megszálló román hadsereg katonái a Nemzeti Múzeum kincseit ellopják. Az amerikai tiszt ma is álló szobrát – mely Ligeti Miklós alkotása – hosszas diplomáciai vajúdás után 1936-ban avatták fel. Román részről a tábornok lejáratására tett kísérlet már 1935-ben elkezdődött. Gheorghe Mărdărescut – aki a román királyi hadsereg magyarországi főparancsnokaként többször is konfrontálódott az amerikaival – felháborította Bandholtz 1933-ban, New Yorkban angol nyelven megjelent naplójának stílusa, de legfőképpen a román hadsereggel szembeni szigorú kritikája, ezért 1935-ben a Curentul című lapban folytatásokban közölte ellenpamfletjét, melyben kísérletet tett a szerinte igaztalan és megalapozatlan vádak cáfolatára. A cikksorozat ugyanabban az évben összegyűjtve is megjelent kb. 1000 példányban, de Magyarországon teljesen ismeretlen maradt szinte mai napig. Érdekes adalék, hogy Romániában viszont Bandholtz naplója az, amihez szinte lehetetlen hozzájutni, példának okáért Kolozsvár egyetlen könyvtárában sincs belőle példány. Hogyan látja Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok személyét és budapesti tevékenységét napjaink román történetírása? Elismerik-e a fosztogatások tényét a szakemberek, s amennyiben igen, mivel magyarázzák a Magyarországot megszálló román csapatok rablásait? Tanulmányunk ezekre a kérdésekre keresi a választ törekedvén arra, hogy képet kapjon az olvasó arról, hogy mi ma általánosságban a román történészi álláspont a fenti kérdések kapcsán.