Bibliographies thématiques / Kuhn / Articles de revues

Articles de revues sur le sujet « Kuhn »

Pour voir les autres types de publications sur ce sujet consultez le lien suivant : Kuhn.
Auteur : Grafiati
Publié le 4 juin 2021
Mis à jour le 7 juillet 2024

Créez une référence correcte selon les styles APA, MLA, Chicago, Harvard et plusieurs autres

Choisissez une source :

Consultez les 50 meilleurs articles de revues pour votre recherche sur le sujet « Kuhn ».

À côté de chaque source dans la liste de références il y a un bouton « Ajouter à la bibliographie ». Cliquez sur ce bouton, et nous générerons automatiquement la référence bibliographique pour la source choisie selon votre style de citation préféré : APA, MLA, Harvard, Vancouver, Chicago, etc.

Vous pouvez aussi télécharger le texte intégral de la publication scolaire au format pdf et consulter son résumé en ligne lorsque ces informations sont inclues dans les métadonnées.

Parcourez les articles de revues sur diverses disciplines et organisez correctement votre bibliographie.

1

Székely, László. « A kopernikuszi elmélet recepciója a német protestáns egyetemeken és a tudományos paradigma kuhni fogalmának korlátjai ». Per Aspera ad Astra 9, no 2 (30 mars 2023) : 9–33. http://dx.doi.org/10.15170/paaa.2022.09.02.01.

Texte intégral
Résumé :
Thomas Kuhn tudományfilozófiájának recepciójával a tudományokról való magyar gondolkodás fölzárkózhatott a nemzetközi tendenciákhoz. Ugyanakkor Kuhn elméletének egy speciális, leegyszerűsített és kritikátlan megközelítése vált meghatározóvá, mely figyelmen kívül hagyva Kuhn későbbi korrekciós szándékát, az eredeti, 1962-es könyv koncepciójához ragaszkodott. Az ennek nyomán teret nyerő, sokszor radikális relativizmusba hajló tudományfölfogás nem csupán leegyszerűsítő, ideologikus képet nyújt a tudományokról, hanem egyúttal a tudományos paradigma eredeti kuhni elméletének néhány mozzanatához (így az összemérhetetlenséghez, a kölcsönös megértés nyelvi-fogalmi okok miatti hiányához, és a paradigmaváltás holista szemléletéhez) dogmatikusan ragaszkodva, blokkolja a tudománytörténet sokszínűségének föltárását, elvárva, hogy a tudománytörténeti események minden esetben szigorúan e fölfogásának és fogalmaknak megfelelően kerüljenek értelmezésre. E fölfogást bírálva előbb röviden vázoljuk a tudományos paradigma kuhni fogalmát, majd a kopernikuszi elmélet németországi recepciójával foglalkozó kutatások eredményeit fölhasználva bemutatjuk a ptolemaioszi és a kopernikuszi elmélet kuhni összevetésének tarthatatlanságát. Ennek során egyrészt jelezzük, hogy nem csupán a Kuhnra hivatkozó, de az általa elutasított radikális tudományfilozófiai relativizmus, hanem az eredeti kuhni paradigmaelmélet is alkalmatlan a Kopernikusz-recepció értelmezésére. Másrészt amellett érvelünk, hogy a tudományos paradigma kuhni fogalmának a diszciplináris mátrix eszméjét is fölhasználó, revidiált-strukturált, nem holista változata megfelelő teoretikus eszközt kínál a kopernikuszi recepció első, protestáns fázisának tárgyalására.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
2

Tuboly, Adam Tamas. « Kuhn, Kuhn, Kuhn : New Wine into Old Bottles ? » Journal for General Philosophy of Science 48, no 4 (6 février 2017) : 601–4. http://dx.doi.org/10.1007/s10838-016-9359-3.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
3

Gyimesi, Zoltán. « Thomas S. Kuhn gondolatainak szerepe a földrajztudomány történetének kontextualista elbeszélésében ». Tér és Társadalom 25, no 1 (1 mars 2011) : 81–100. http://dx.doi.org/10.17649/tet.25.1.1774.

Texte intégral
Résumé :
A tudományos tudás filozófiai és történeti vonatkozásai elengedhetetlenek a nemzetközi társadalom-földrajzi szakirodalomban érvényesülő, episztemológiailag különböző irányzatok pluralizmusának érdemi megértéséhez. Ezeknek az irányzatoknak a világos és megfelelő közvetítése nélkül a feltehetően posztszocialista állapotban lévő hazai társadalomföldrajzban uralkodó filozófiai identitásválság csak fokozódhat. Thomas S. Kuhn és a társadalomföldrajz találkozása jó esettanulmányt képez a tudománytörténet-írás kontextualista megközelítéseinek bemutatásához. Kuhn gondolatait a tudományos diskurzusok vitáiban folyamatosan kontextusán kívül értelmezték újra, és az aktuális tudományos érdekeknek megfelelően mozgósították fogalmait. A „kvantitatív forradalom” olyan pozitivista narratívát konstruált, amely Kuhn „tudományos forradalmának” kifejezésére és a paradigmák progresszív sorára leegyszerűsített „kuhni modellre” támaszkodott, mindez pedig a múlt újraírását szolgálta a jelen álláspontok érdekében. Később, a „forradalom” kritikai újraértelmezése során a „modell” tudománytörténeti alkalmasságát alapvetően elvetették, annak ellenére, hogy Kuhn több gondolata eredetileg anti-pozitivista és erősen kritikus volt. Ugyanakkor éppen a kritikai átértékelések közepette jelentek meg az első kontextualista gondolatok, melyek nagyon hasonlítottak Kuhn eredeti elképzeléseire az analógiák heurisztikus jelentőségéről, a szemléletek inkommenzurabilitásáról, a pedagógia és a képzés szerepéről a tudósközösségben, de leginkább a prezentista történetírás éles kritizálásáról. A tanulmány célja, hogy bemutassa Kuhn szövegbeli, szemléleti és történelmi kontextusát az angolszász és a magyar interpretációk kritikai elemzésével, hogy ismertesse a kontextualista és szociológiai megközelítéseket a magyar földrajzosok számára a történeti elbeszélés szempontjából.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
4

MAUDLIN, Tim. « Kuhn édenté ». Revue Philosophique de Louvain 94, no 3 (1 août 1996) : 428–46. http://dx.doi.org/10.2143/rpl.94.3.541797.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
5

Solé, Carlota. « Thomas Kuhn ». Papers. Revista de Sociologia 51 (1 janvier 1997) : 289. http://dx.doi.org/10.5565/rev/papers.1871.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
6

Daly, Christopher. « Thomas Kuhn ». International Philosophical Quarterly 44, no 2 (2004) : 268–70. http://dx.doi.org/10.5840/ipq200444212.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
7

Read, Rupert. « Thomas Kuhn ». International Studies in Philosophy 35, no 4 (2003) : 162–63. http://dx.doi.org/10.5840/intstudphil200335429.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
8

Pajares, Frank. « Thomas Kuhn ». Philosophers' Magazine, no 2 (1998) : 30. http://dx.doi.org/10.5840/tpm1998275.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
9

Wheatley, G. A. « Heinrich Kuhn ». Physics World 8, no 1 (janvier 1995) : 22. http://dx.doi.org/10.1088/2058-7058/8/1/18.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
10

Munz, Peter. « Kuhn traduced ». Social Epistemology 17, no 2-3 (janvier 2003) : 247–52. http://dx.doi.org/10.1080/0269172032000144243.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
11

Kuukkanen, Jouni‐Matti. « Rereading Kuhn ». International Studies in the Philosophy of Science 23, no 2 (juillet 2009) : 217–24. http://dx.doi.org/10.1080/02698590903007204.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
12

SWEENEY, B. « Franz Kuhn. » Anaesthesia 40, no 10 (octobre 1985) : 1000–1005. http://dx.doi.org/10.1111/j.1365-2044.1985.tb10556.x.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
13

Hattiangadi, Jagdish. « Kuhn debunked ». Social Epistemology 17, no 2-3 (janvier 2003) : 175–82. http://dx.doi.org/10.1080/10269172032000144135.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
14

French, Steven. « Beyond Kuhn ». Metascience 16, no 3 (19 septembre 2007) : 503–7. http://dx.doi.org/10.1007/s11016-007-9140-7.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
15

De Oliveira, Valeriano A., et Marko A. Rojas-Medar. « Continuous-Time Multiobjective Optimization Problems via Invexity ». Abstract and Applied Analysis 2007 (2007) : 1–11. http://dx.doi.org/10.1155/2007/61296.

Texte intégral
Résumé :
We introduce some concepts of generalized invexity for the continuous-time multiobjective programming problems, namely, the concepts of Karush-Kuhn-Tucker invexity and Karush-Kuhn-Tucker pseudoinvexity. Using the concept of Karush-Kuhn-Tucker invexity, we study the relationship of the multiobjective problems with some related scalar problems. Further, we show that Karush-Kuhn-Tucker pseudoinvexity is a necessary and suffcient condition for a vector Karush-Kuhn-Tucker solution to be a weakly efficient solution.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
16

Chandran, Aswin, Prem Sagar, Ashu Seith Bhalla et Rajeev Kumar. « Mounier-Kuhn syndrome ». BMJ Case Reports 14, no 1 (janvier 2021) : e239876. http://dx.doi.org/10.1136/bcr-2020-239876.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
17

Schiettecatte, E., E. Van Hedent, R. Van Herreweghe et K. Verstraete. « Mounier-Kuhn Syndrome ». Journal of the Belgian Society of Radiology 98, no 3 (1 juin 2015) : 139. http://dx.doi.org/10.5334/jbr-btr.803.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
18

Freitas, Renan Springer de. « Des-naturalizando Kuhn ». Estudos Avançados 12, no 33 (août 1998) : 185–96. http://dx.doi.org/10.1590/s0103-40141998000200014.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
19

Moleski, Martin X. « Polanyi vs. Kuhn ». Tradition and Discovery : The Polanyi Society Periodical 33, no 2 (2006) : 8–24. http://dx.doi.org/10.5840/traddisc2006/200733219.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
20

Feldbacher, Christian J., et Stefan H. Gugerell. « Rezension : Thomas Kuhn ». KRITERION – Journal of Philosophy 1, no 23 (1 janvier 2010) : 91–99. http://dx.doi.org/10.1515/krt-2010-012307.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
21

Pertierra, Iñaki Xavier Larrauri. « Kuhn the Contextualist ? » Aristos : A biannual journal featuring excellent student works 5, no 1 (juin 2020) : 1–15. http://dx.doi.org/10.32613/aristos/2020.5.1.4.

Texte intégral
Résumé :
According to Kuhn’s account of the nature of scientific paradigms, how one experiences the world varies drastically from one context to another depending on the accepted paradigm of the context in question. In other words, one’s pre-existing conceptual structure concerning the world not only acts as an epistemological framework for its possible understanding, but also fundamentally affects the phenomenological observations of the world as something; this latter function of the conceptual structure motivates the view that mature scientific paradigms/theories and the data of scientific observation/experimentation are essentially two sides of the same coin. What is interesting, then, is that even between different historical eras that generally regarded the world in clearly incompatible ways, albeit still informed by paradigms, Kuhn still attributes scientific knowledge to each. To make sense of this, the explanatory resources of epistemological contextualism are used to specify potentially one way in which epistemic standards for knowledge must change between different historical eras for one to justifiably claim scientific knowledge within these different contexts. As we shall see, the argument for Kuhn’s account of paradigm being contextualist in character is apparently best made through the notion of doubt-driven context-shifts as actualising change in the form of P between different contexts in which “S knows that P” is asserted. As such, this paper first explores Kuhn’s account of scientific knowledge and paradigms before considering how the account can be considered contextualist in nature. Moreover, other context-concerned systems, such as Traditional, and Subject-Sensitive Invariantism, are briefly investigated to substantiate claims of what cannot be accurately ascribed to Kuhn’s epistemology.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
22

Jarvie, Ian. « Fuller on Kuhn ». Social Epistemology 17, no 2-3 (janvier 2003) : 187–95. http://dx.doi.org/10.1080/0269172032000144153.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
23

Jensen, Hans Siggaard. « Crisis, Kuhn, Fuller ». Social Epistemology 17, no 2-3 (janvier 2003) : 197–201. http://dx.doi.org/10.1080/0269172032000144162.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
24

Margolis, Howard. « Being therewithThomas Kuhn ». Social Epistemology 17, no 2-3 (janvier 2003) : 221–23. http://dx.doi.org/10.1080/0269172032000144207.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
25

Torretti, Roberto. « Fuller on Kuhn ». Social Epistemology 17, no 2-3 (janvier 2003) : 301–5. http://dx.doi.org/10.1080/0269172032000144342.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
26

Pesut, Dragica, Ruza Stevic, Jelica Milosavljevic, Spasoje Popevic et Tijana Cvok. « Mounier-Kuhn syndrome ». Vojnosanitetski pregled 68, no 12 (2011) : 1068–70. http://dx.doi.org/10.2298/vsp1112068p.

Texte intégral
Résumé :
Background. Mounier-Kuhn syndrome or tracheobronchomegaly is a rare disorder characterized by marked dilatation of the trachea and main bronchi, bronchiectasis, and recurrent respiratory tract infections. Its clinical presentation may vary and mimick a variety of disorders. Case report. A 43-year-old female patient, non smoker, complained of intermittent mild dyspnea. Lung function tests and cardiologic findings were within normal limits. The diagnosis was established by computed tomography, which was undertaken due to recurrent lower respiratory tract infections suggestive of bronchiectasis. The transversal tracheal diameter was 2.8 cm that was the criteria for making the diagnosis. In this sporadic case, no association with other disease or condition known to cause secondary tracheobronchomegaly was established. Conclusion. Although rare in clinical practice, Mounier-Kuhn syndrome is an important differential diagnosis in cardio-pulmonary medicine due to a variety of its clinical manifestations. Nowadays, it is easy to diagnose it owing to advanced imaging techniques.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
27

Goldstein, Lawrence S., James J. Walsh et Atul C. Mehta. « Mounier-Kuhn Syndrome ». Journal of Bronchology 4, no 2 (avril 1997) : 148–49. http://dx.doi.org/10.1097/00128594-199704000-00013.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
28

Collins, Harry. « Comment on Kuhn ». Social Studies of Science 42, no 3 (3 avril 2012) : 420–23. http://dx.doi.org/10.1177/0306312712436571.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
29

Simon, Marioara, Petrut Vremaroiu et Fabian Andrei. « Mounier-Kuhn Syndrome ». Journal of Bronchology & ; Interventional Pulmonology 21, no 2 (avril 2014) : 145–49. http://dx.doi.org/10.1097/lbr.0000000000000068.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
30

Ozkaya, Sevket, Unal Sahin, Aziz Gumus, Asiye Yavuz et Songul Ozyurt. « Mounier-Kuhn Syndrome ». Journal of Bronchology & ; Interventional Pulmonology 17, no 4 (octobre 2010) : 362–64. http://dx.doi.org/10.1097/lbr.0b013e3181f43172.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
31

Anoop, T. M., Sreejith G. Nair et Geetha Narayanan. « Mounier–Kuhn syndrome ». Acta Otorrinolaringologica (English Edition) 64, no 5 (septembre 2013) : 383–84. http://dx.doi.org/10.1016/j.otoeng.2013.10.001.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
32

Bird, Alexander. « V-Naturalizing Kuhn ». Proceedings of the Aristotelian Society 105, no 1 (septembre 2004) : 99–117. http://dx.doi.org/10.1111/j.1467-9264.2004.00166.x.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
33

FRIEDMAN, MICHAEL. « KUHN AND PHILOSOPHY ». Modern Intellectual History 9, no 1 (13 mars 2012) : 77–88. http://dx.doi.org/10.1017/s1479244311000485.

Texte intégral
Résumé :
Initially trained as a physicist, Kuhn became a leading and extraordinarily influential figure in the history of science. He saw his work in the history of science as contributing to a novel philosophical conception of the nature of science. At the outset of Structure, for example, Kuhn announces his intention to replace the “development-by-accumulation” model he associates with the philosophical tradition before him—including, in particular, what he calls “early logical positivism”—with a new model of radical conceptual discontinuity or incommensurability. Structure was written during Kuhn's tenure teaching philosophy and history of science at Berkeley, and, shortly after its publication, he took up a new post as professor of philosophy and history of science at Princeton. From 1983 until his death in 1996 Kuhn was professor of philosophy at MIT, where he attempted further to articulate his conception of incommensurability, taking account of developments in linguistics and philosophy of language.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
34

Rouse, Joseph. « Recovering Thomas Kuhn ». Topoi 32, no 1 (30 octobre 2012) : 59–64. http://dx.doi.org/10.1007/s11245-012-9143-x.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
35

Aguiar, Filipa, Cecília Pacheco et Pedro Silveira. « Mounier-Kuhn Syndrome ». Archivos de Bronconeumología (English Edition) 55, no 12 (décembre 2019) : 650. http://dx.doi.org/10.1016/j.arbr.2019.01.026.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
36

Aguiar, Filipa, Cecília Pacheco et Pedro Silveira. « Mounier-Kuhn Syndrome ». Archivos de Bronconeumología 55, no 12 (décembre 2019) : 650. http://dx.doi.org/10.1016/j.arbres.2019.01.004.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
37

Andresen, Jensine. « Crisis and Kuhn ». Isis 90, S2 (janvier 1999) : S43—S67. http://dx.doi.org/10.1086/384607.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
38

Bird, Alexander. « V *-NATURALIZING KUHN ». Proceedings of the Aristotelian Society (Hardback) 105, no 1 (juin 2005) : 99–117. http://dx.doi.org/10.1111/j.0066-7373.2004.00104.x.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
39

Buchwald, Jed Z. « Thomas S. Kuhn ». Physics Today 49, no 12 (décembre 1996) : 74–75. http://dx.doi.org/10.1063/1.881597.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
40

Simkins, Aron, Abhishek Maiti, Sujith V. Cherian, Daniel O. Trujillo et Rosa M. Estrada-Y-Martin. « Mounier-Kuhn syndrome ». Postgraduate Medical Journal 93, no 1104 (8 juin 2017) : 642. http://dx.doi.org/10.1136/postgradmedj-2017-134958.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
41

Dmitriev, Igor S. « Copernicus Contra Kuhn ». Epistemology & ; Philosophy of Science 59, no 4 (2022) : 126–43. http://dx.doi.org/10.5840/eps202259462.

Texte intégral
Résumé :
T. Kuhn’s theory of scientific revolutions has repeatedly been the subject of criticism. It is important to note that Kuhn pays very limited attention to the phenomenon of the scientific revolution itself, comparing the revolution either with a religious conversion or with a gestalt switch. Such comparisons, however, are very superficial. This paper outlines a new understanding of the scientific revolution as a result of the resonance of the intellectual trends of the early modern period. It was the quasi-simultaneous action of various factors (from the great geographical discoveries to social cataclysms and the religious Reformation) that led to revolutionary changes in natural philosophy, which, in turn, gave rise (already in the XVIIIth century) to the actual scientific revolution. In addition, the article shows that the Copernican Revolution cannot be described within the model of scientific revolution developed by T. Kuhn. Ptolemy’s theory was mathematically constructed so that it could not make inaccurate predictions of planetary motion, because – as we are now clear – the function characterizing the trajectory of planetary motion was actually represented as a Fourier series. The Copernican revolution was not a Kuhn-type scientific revolution, nor was it caused by the empirical failures of Ptolemaic astronomy (i.e. the accumulation of anomalies turning into a crisis). Events unfolded according to a different scheme. Copernicus set out to carry out the principle of the uniform circular motion of the planets more consistently than had been done in Ptolemy’s theory, at the same time presenting to this theory those requirements of an aesthetic and methodological order, which the cognitively fragmented system of Ptolemy, for all its flexibility, could not satisfy and, by the conditions of its creation, could not satisfy. In addition, the article shows that Copernicus, in constructing his heliocentric theory, was essentially seeking answers to the challenges that Alberti’s artificial perspective and Nicholas of Cusa’s theological speculation posed to the visual experience in the sixteenth century.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
42

Andersen, Hanne. « Forholdet mellem videnskabshistorie og videnskabsfilosofi ». Slagmark - Tidsskrift for idéhistorie, no 28-29 (4 février 2018) : 71–82. http://dx.doi.org/10.7146/sl.v0i28-29.103896.

Texte intégral
Résumé :
Med denne sætning indledes Thomas S. Kuhns klassiker Videnskabens Revolu­tioner fra 1962, der mere end noget andet værk er kommet til at stå som indled­ningen til en historisk orienteret videnskabsteori. Kuhn gjorde sig her til tals­mand for, at historiske undersøgelser kunne have betydning for videnskabs­teorien - men vel at mærke historiske undersøgelser, der tilbød mere end blot at opremse kronologi og anekdoter.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
43

Fuller, Steve. « Permanent Revolution In Science : A Quantum Epistemology ». Philosophy of the Social Sciences 51, no 1 (4 juin 2020) : 48–57. http://dx.doi.org/10.1177/0048393120910983.

Texte intégral
Résumé :
This article is the preface to the Russian translation of my Kuhn vs Popper. I use it as an opportunity to re-examine the difference between Kuhn and Popper on the nature of ‘revolutions’ in science. Kuhn is rightly seen as a ‘reluctant revolutionary’ and Popper a ‘permanent revolutionary’. In this respect, Kuhn sticks to the original medieval meaning of ‘revolution’ as restoration of a natural order, whereas Popper adopts the more modern meaning of ‘revolution’ that comes into fashion after the French Revolution, which suggests a radical renewal. A key to understanding this difference in revolutionary mentalities lies in Kuhn’s and Popper’s respective treatment of the ‘Gestalt switch’ phenomenon. Kuhn sees the ambiguous Gestalt figure from the standpoint of the subject, and Popper from that of the experimenter. Behind this difference lies alternative interpretations of the significance of quantum mechanics for scientific epistemology, a preoccupation that Kuhn and Popper shared with the original Gestalt psychologists and is beginning engage the interest of social scientists.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
44

Lukic, Nebojsa. « Kuhn’s philosophy of science of early and transitional period : Paradigms and incommensurability ». Theoria, Beograd 61, no 4 (2018) : 69–103. http://dx.doi.org/10.2298/theo1804069l.

Texte intégral
Résumé :
Even though Thomas Kuhn was a physicist by formal education, he is better known for his achievements in philosophy of science than in science itself. He was primarily concerned with history of science and subjects such as development of science, growth of scientific knowledge, changes in science and others. In that sense Kuhn was focused on giving the correct description of scientific reality in human history, that is, on giving the description of the most relevant elements of scientific research. Kuhn claims that scientists base their research on paradigms which are the key factor in scientific practice overall. All other concepts of Kuhn?s philosophy - such as, for instance, normal science, revolutionary science, incommensurability of paradigms - gain their meaning in relation to the concept of a paradigm. However, the concept of a paradigm in its original definition was very problematic, which, later on, led Kuhn to make its meaning more precise. Hence, the task of this paper is to illuminate the nature of that central concept i.e. to determine the essential features of a paradigm in relation to the rest of the conceptual network of Kuhn?s theory, and therefore its role in science and in that conceptual network. At the same time, the meaning of all those elements of Kuhnian science which are in direct relation to the paradigm will be illuminated. I will restrict my research on early and transitional period of Kuhn?s creatorship, and I base this distinction on Sankey?s analysis. The difference between these two periods is determined by Kuhn?s thinking about the formulation of the thesis of incommensurability of paradigms. Accordingly, it is necessary to deal with definition of incommensurability, its division to types and Kuhn?s view on implications of incommensurability for science and its progress.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
45

Anor, Kristianne C. « Science ». Stance : an international undergraduate philosophy journal 5, no 1 (12 septembre 2012) : 19–30. http://dx.doi.org/10.33043/s.5.1.19-30.

Texte intégral
Résumé :
Thomas Kuhn argues that scientific advancements sometimes involve paradigm shifts between incommunsurable theories, thoughts, and concepts. I argue that the phenomenon Kuhn is attempting to describe is better explained as akin to a greatest integer function of punctuated equilibrium. I conclude that Kuhn is mistaken in thinking that science is an actively vigorous, cumulative discipline.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
46

Oliveira, Bernardo Jefferson de, et Mauro Lúcio Leitão Condé. « THOMAS KUHN E A NOVA HISTORIOGRAFIA DA CIÊNCIA ». Ensaio Pesquisa em Educação em Ciências (Belo Horizonte) 4, no 2 (décembre 2002) : 143–53. http://dx.doi.org/10.1590/1983-21172002040205.

Texte intégral
Résumé :
Esse artigo procura mostrar a crítica de Thomas Kuhn a algumas concepções da historiografia da ciência contemporânea que radicalizaram muitas das posições formuladas inicialmente pelo próprio Kuhn. Pretende-se ainda mostrar que um reposicionamento de Kuhn, a partir de sua crítica a seus sucessores, o aproxima mais de suas influências iniciais, em especial, de Ludwig Wittgenstein e Ludwik Fleck.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
47

Dawson, Wayne, Kenji Yamamoto, Kentaro Shimizu et Gota Kawai. « A new entropy model for RNA : part II. Persistence-related entropic contributions to RNA secondary structure free energy calculations ». Journal of Nucleic Acids Investigation 4, no 1 (15 mars 2013) : 2. http://dx.doi.org/10.4081/jnai.2013.2651.

Texte intégral
Résumé :
In previous work, we have shown that the entropy of a folded RNA molecule can be divided into local and global contributions using the cross-linking entropy (CLE) model, where, in the case of RNA, the cross- links are the base-pair stacking interactions. The local contribution to the CLE is revealed in the Kuhn length (a measure of the stiffness of the RNA). The Kuhn length acts as a scaling parameter. When the size of the system is rescaled, the relationship between local and global free energy must be renormalized to reflect this rescaling. In this renormalization process, the Kuhn length increases, the local entropy also increases due to freezing out of the local conformational degrees of freedom. At the same time, as the number of degrees of freedom decrease, there is a significant reduction in the global entropy. Here we present a method, based on the concepts of renormalization theory, to quantitatively estimate the size of the contribution from the local entropy as a function of the Kuhn length. The local entropy correction is used to predict the current empirically derived constant in the Jacobson-Stockmayer equation. The variation in the Kuhn length is shown to be largely influenced by the length of the double-stranded RNA stems formed in the secondary structure of folded RNA. This result is used to test the resulting entropy under a variable Kuhn length in stem-loop structures. Comparisons between a variable Kuhn length and a static Kuhn length on a short stem-loop of RNA are also examined. The model is quite general and is also directly applicable to protein structure and folding problems.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
48

Sahbana, M. Dwi Rahman. « EPISTIMOLOGI PARADIGMA DAN REVOLUSI ILMU PENGETAHUAN THOMAS KUHN ». Kanz Philosophia A Journal for Islamic Philosophy and Mysticism 8, no 1 (21 juin 2022) : 31–48. http://dx.doi.org/10.20871/kpjipm.v8i1.188.

Texte intégral
Résumé :
Thomas Kuhn dengan konsep revolusi ilmiahnya memiliki karakteristik pemikiran dan model filsafat baru dalam hal sejarah lahirnya ilmu pengetahuan dan filsafat sains serta peranan sejarah ilmu pengetahuan dalam mengkonstruksi ataupun merekonstruksi munculnya ilmu pengetahuan baru. Bagi Thomas Kuhn sejarah ilmu pengetahuan merupakan starting point dalam mengkaji permasalahan fundamental dalam epistemologi keilmuan karena sains pada dasarnya selalu ditandai dengan kuatnya paradigma serta revolusi ilmiah setelahnya. Fase inilah yang diistilahkan Thomas Kuhn sebagai fase sejarah lahirnya ilmu pengetahuan baru, dimulai dengan normal science, kemudian terjadi anomaly dan crisis, setelah itu barulah muncul revolusi ilmiah sebagai bentuk lahirnya ilmu pengetahuan baru. Pemikiran Thomas Kuhn tersebut dapat dikontekstualisasikan dengan pengembangan keilmuan Islam dengan tujuan membangun keterbukaan pemikiran keislaman terhadap anomali dan crisis serta munculnya revolusi dalam ilmu keislaman sehingga memotivasi munculnya paradigma baru di ranah keilmuan Islam. Berbagai pendekatan dalam studi Islam dapat digunakan seperti pendekatan normatif, historis, sosiologis, antropologis dan pendekatan lainnya dalam rangka membumikan Islam menjadi agama yang rahmatan lil alamin. Kata Kunci : Paradigma, Revolusi Ilmiah, Thomas Kuhn
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
49

Hernández, Geovanny, Franco Ruales, Leslie Vargas et Fáiver Ramírez. « Síndrome de Mounier Kuhn ». Acta Médica Colombiana 36, no 1 (20 septembre 2019) : 51. http://dx.doi.org/10.36104/amc.2011.1519.

Texte intégral
Résumé :
Paciente con un cuadro clínico crónico caracterizado por episodios intermitentes de tos y sibilancias interpretados previamente como crisis asmáticas, por hallazgos radiológicos se realiza diagnóstico de traqueobroncomegalia o síndrome de Mounier Kuhn. El síndrome de Mounier Kuhn es una malformación congénita rara del tracto respiratorio bajo, caracterizada por aumento del calibre de la tráquea y los bronquios principales debida a atrofia o ausencia de fibras elásticas del músculo liso del árbol bronquial, lo cual predispone a infecciones respiratorias a repetición debido a la inadecuada limpieza mucociliar, llevando a la aparición de bronquiectasias. Hay pocas descripciones de este síndrome a nivel mundial
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
50

Alcalá Campos, Raúl. « Kuhn y la racionalidad ». Revista de filosofía DIÁNOIA 32, no 32 (9 septembre 1986) : 119. http://dx.doi.org/10.22201/iifs.18704913e.1986.32.713.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
Vous pouvez également être intéressé par les bibliographies sur le sujet « Kuhn » pour d’autres types de sources :
Thèses Livres
Nous offrons des réductions sur tous les plans premium pour les auteurs dont les œuvres sont incluses dans des sélections littéraires thématiques. Contactez-nous pour obtenir un code promo unique!

Vers la bibliographie