Bibliographies thématiques / Kortárs / Articles de revues

Articles de revues sur le sujet « Kortárs »

Pour voir les autres types de publications sur ce sujet consultez le lien suivant : Kortárs.
Auteur : Grafiati
Publié le 25 juillet 2024

Créez une référence correcte selon les styles APA, MLA, Chicago, Harvard et plusieurs autres

Choisissez une source :

Consultez les 50 meilleurs articles de revues pour votre recherche sur le sujet « Kortárs ».

À côté de chaque source dans la liste de références il y a un bouton « Ajouter à la bibliographie ». Cliquez sur ce bouton, et nous générerons automatiquement la référence bibliographique pour la source choisie selon votre style de citation préféré : APA, MLA, Harvard, Vancouver, Chicago, etc.

Vous pouvez aussi télécharger le texte intégral de la publication scolaire au format pdf et consulter son résumé en ligne lorsque ces informations sont inclues dans les métadonnées.

Parcourez les articles de revues sur diverses disciplines et organisez correctement votre bibliographie.

1

Szentirmai, Tamás. « Kortárs klasszicizmus ». Metszet 13, no 2 (2022) : 52–57. http://dx.doi.org/10.33268/met.2022.2.7.

Texte intégral
Résumé :
Referencing classical concepts of horizontal articulation and strict application of proportions this contemporary interpretation of the built form informs a new sense of order. The choice of material ranging from timber boarding to exposed concrete follow a strict design discipline which informs this villa's interior spaces and how they connect to the surrounding environment.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
2

Illés, Nóra. « Radnóti Miklós első illusztrátora, Túri-Tauber Vilmos ». Módszertani Közlemények 62, no 3 (3 février 2023) : 185–98. http://dx.doi.org/10.14232/modszertani.2022.3.185-198.

Texte intégral
Résumé :
Túri-Tauber Vilmos volt Radnóti Miklós első verseskötetének illusztrátora. A festőművész a Kortárs című folyóiratban tűnt fel, s ugyancsak a Kortárs 1929. december 30-i számában közölték Radnóti Pogány köszöntő című versét. Az ezt a címet viselő kötet pedig 1930 márciusának elején jelent meg a Kortárs kiadásában. Egy-egy verset beszédes, az értelmezést más, a képzőművészet látásmódjával is gazdagító illusztrációk kísérnek
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
3

Hajdú, Ildikó. « Kortárs – zene – művészet : Kortárs képzőművészeti gyűjtemény szerepe és lehetőségei a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet művészettörténeti előadásaiban ». Tudásmenedzsment 24, no 2. különszám (22 septembre 2023) : 148–62. http://dx.doi.org/10.15170/tm.2023.24.k2.15.

Texte intégral
Résumé :
A tanulmány azt vizsgálja, hogyan lehet az egyetemi zeneművészeti képzésben részt vevő hallgatókat a kortárs művészeten keresztül megismertetni a művészettörténettel, illetve hogyan lehet a kortárs művészet iránti érzékenyítésen keresztül erősíteni a korunk sokrétű, fragmentált művészeti világa iránti nyitottságot. A hallgatókat általánosan jellemzi a képzőművészet és elsősorban a kortárs művészettel szembeni idegenkedés. Jelen tanulmány keretei között olyan alternatív módszerek kerülnek megfogalmazásra, amelyek az órák során gyakorlati tapasztalatok alapján a legsikeresebbek voltak. Ebben egyaránt jelentős szerephez jutott a kortárs művészetből kiinduló diszkurzus, illetve a Herman Ottó Múzeum tagintézményének, a Miskolci Galéria kortárs képzőművészeti gyűjteményének, illetve a kiállítások aktív használata. Az 1980-as évektől létrejövő gyűjtemény elsősorban a 20. század második felének művészetét mutatja be, leginkább sokszorosított grafikákon keresztül. E gazdag anyag ugyanakkor mind a zenei, mind a történeti párhuzamok felépítésére lehetőséget biztosít, amely kiegészíti, gazdagítja a művészettörténeti tematikát. Emellett a műtárgyak múzeumi többletjelentésén keresztül a muzeológia, muzealizálás folyamatát, a hallgatóknak a múzeumi környezetben való aktív részvételének erősítéséhez is hozzájárul az élményalapú megközelítésen keresztül
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
4

Soós, Zsolt. « HAJDÚDOROG KORTÁRS TÁRSADALMI FOLYAMATAI ». Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat 6, no 3 (29 septembre 2020) : 33–50. http://dx.doi.org/10.18458/kb.2020.3.33.

Texte intégral
Résumé :
A Hajdúdorogon lefolytatott kutatásunk egy hosszabb, tíz elemből álló kutatássorozat része, amelyben elsősorban az ország kedvezőtlenebb helyzetű régióiban fekvő, kisebb lakosságszámú települések főbb társadalmi jellemzőinek, aktuális társadalmi folyamatainak a feltérképezésére törekszünk. A kutatás során alapvetően a helyi lakosok nézőpontjainak a megismerése és megjelenítése a célunk. A kutatási helyszínek megválasztásában döntő szempont volt, hogy e perifériális régiók kisebb településein meglehetősen kedvezőtlen szocio-demográfiai folyamatok zajlanak, ideértve különösen a települési lakosságszám csökkenését, az idősödést és a hátrányos helyzetű lakosság számarányának a növekedését. E folyamatok - amennyiben nem történnek jelentősebb változások - még a jelenleginél is kedvezőtlenebb jövőképet vetítenek előre. E kedvezőtlen szocio-demográfiai tendenciák egyértelműen tetten érhetőek Hajdúdorogon. Ehhez kapcsolódóan a kutatás kiemelt céljának tekintettük az elvándorlásban leginkább érintett helyi fiatalság lehetőségeinek, céljainak és jövőképének, valamint a helyi közösségi kapcsolatoknak, ezen belül elsősorban a romák és a nem romák együttélési jellemzőinek a megismerését.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
5

Antalné Szabó, Ágnes. « Lehetőségek egy kortárs mentorprogramban ». Anyanyelv-pedagógia 14, no 3 (2021) : 97–107. http://dx.doi.org/10.21030/anyp.2021.3.11.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
6

Soós, Zsolt. « TISZALÖK KORTÁRS TÁRSADALMI FOLYAMATAI ». Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat 6, no 2 (29 juin 2020) : 95–104. http://dx.doi.org/10.18458/kb.2020.2.77.

Texte intégral
Résumé :
A Tiszalökön lefolytatott kutatásunk egy hosszabb, tíz elemből álló kutatássorozat része, amelyben elsősorban az ország kedvezőtlenebb helyzetű régióiban fekvő, kisebb lakosságszámú települések főbb társadalmi jellemzőinek, aktuális társadalmi folyamatainak a feltérképezésére törekszünk. A kutatás során alapvetően a helyi lakosok nézőpontjainak a megismerése és megjelenítése a célunk. A kutatási helyszínek megválasztásában döntő szempont volt, hogy e perifériális régiók kisebb településein meglehetősen kedvezőtlen szocio-demográfiai folyamatok zajlanak, ideértve különösen a települési lakosságszám csökkenését, az idősödést és a hátrányos helyzetű lakosság számarányának a növekedését. E folyamatok - amennyiben nem történnek jelentősebb változások - még a jelenleginél is kedvezőtlenebb jövőképet vetítenek előre. E kedvezőtlen szocio-demográfiai tendenciák egyértelműen tetten érhetőek Tiszalökön. Ehhez kapcsolódóan a kutatás kiemelt céljának tekintettük az elvándorlásban leginkább érintett helyi fiatalság lehetőségeinek, céljainak és jövőképének, valamint a helyi közösségi kapcsolatoknak, ezen belül elsősorban a romák és a nem romák együttélési jellemzőinek megismerését.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
7

Soós, Zsolt. « SÁP KORTÁRS TÁRSADALMI FOLYAMATAI ». Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat 8, no 2 (30 juin 2022) : 49–56. http://dx.doi.org/10.18458/kb.2022.2.49.

Texte intégral
Résumé :
A Sápon lefolytatott kutatásunk egy hosszabb, tíz elemből álló kutatássorozat része, amelyben elsősorban az ország kedvezőtlenebb helyzetű régióiban fekvő, kisebb lakosságszámú települések főbb társadalmi jellemzőinek, aktuális társadalmi folyamatainak a feltérképezésére törekszünk. A kutatás során alapvetően a helyi lakosok nézőpontjainak a megismerése és megjelenítése a célunk. A kutatási helyszínek megválasztásában döntő szempont volt, hogy e perifériális régiók kisebb településein meglehetősen kedvezőtlen szocio-demográfiai folyamatok zajlanak, ideértve különösen a települési lakosságszám csökkenését, az idősödést és a hátrányos helyzetű lakosság számarányának a növekedését. E folyamatok - amennyiben nem történnek jelentősebb változások - még a jelenleginél is kedvezőtlenebb jövőképet vetítenek előre. E kedvezőtlen szocio-demográfiai tendenciák tetten érhetőek Sápon. Ehhez kapcsolódóan a kutatás kiemelt céljának tekintettük az elvándorlásban leginkább érintett helyi fiatalság lehetőségeinek, céljainak és jövőképének, valamint a helyi közösségi kapcsolatoknak, ezen belül elsősorban a romák és a nem romák együttélési jellemzőinek a megismerését.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
8

Biczó, Gábor. « KUTATÁSETIKA A KORTÁRS ANTROPOLÓGIÁBAN ». Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat 2022, no 3 (30 septembre 2022) : 77–88. http://dx.doi.org/10.18458/kb.2022.3.77.

Texte intégral
Résumé :
Jelen tanulmány az antropológia és az etika között, pontosabban fogalmazva az antropológiai tevékenység etikájáról a tudományterületen felszínre kerülő egyre intenzívebb vitákban és diskurzusokban való eligazodást kívánja előmozdítani. A kortárs viták kibontakozása, egyáltalán a keretét képező alap-kérdések azonosítása, bonyolultabb feladat semmint az antropológia szakmaetikai kódrendszere körül folyó eszmecserék tudománytörténeti listájának összeállítása. Ennek megértéséhez, illetve a modern szociokulturális antropológia tudományetikai alapállásában jellemző eklektikusság értelmezéséhez kíván hozzájárulni az elemzés.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
9

Schelhammer, Zsófia. « Gyöngyösi és Zrínyi megjelenése egy 17. századi énekeskönyvben ». Magyar Könyvszemle 137, no 3 (22 février 2022) : 333–44. http://dx.doi.org/10.17167/mksz.2021.3.333-344.

Texte intégral
Résumé :
Petrovay Miklós énekeskönyve a régi magyar irodalom elképesztően gazdag repertoárját vonultatja fel, gyakorlatilag nincs „műfaj”, amely ne képviseltetné magát benne – könnyedén megférnek egymás mellett a 16. századi históriás énekek, a „kortárs” vagy „közel kortárs” irodalmi szövegek, a dráma, a dal, a népkönyvrészletek, valamint a Csízió is. E dolgozat azonban csak a kortárs szövegekre fókuszál, pontosabban Gyöngyösi István és Zrínyi Miklós énekeskönyvbeli megjelenésére. Mindkettőjüket megidézi egy-egy szöveg, azonban szerintem nemcsak Zrínyit, hanem – a szakirodalom álláspontjával ellentétben – Gyöngyösit is csupán közvetve.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
10

Balogh, Dóra. « A tudatos tervezés dimenziói a divatban ». A Női dimenzió 2, Különszám (2022) : 248–63. http://dx.doi.org/10.55344/andfhksz.2201248.

Texte intégral
Résumé :
A dolgozat célja a kortárs dizájn paradigmáinak feltérképezése a tervezői tevékenység és a fogyasztói magatartás vizsgálata mentén, részletesebben tárgyalva a divattervezés és a divatipar területét. Nem cél egy új dizájnfogalom meghatározása, a hangsúlyt a kortárs szemlélet komplexitásának és hatásmechanizmusainak értelmezésére helyezem. A kutatást a kultúratudományok, a dizájn- és divatelmélet területein végeztem, mindezt a társadalomtudományok, az esztétikai és a dizájnmenedzsment határterületén mozogva. A kutatás eredményeképpen elmondható, hogy a dizájngondolkodás és a tudatos dizájn tervezési módszereinek alkalmazása komplex tartalommal ruházza fel a dizájnterméket. A kortárs dizájn tárgya maga a koncepció, és annak élményalapú átadása a szemléletformálás céljából.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
11

Józsa, György Zoltán. « Püthagorasz orosz olvasatai ». A Női dimenzió 2, no 2 (2022) : 90–100. http://dx.doi.org/10.55344/andfh.2202090.

Texte intégral
Résumé :
A dolgozat a 19–20. század fordulóján megmutatkozó oroszországi Püthagorasz-kultusz némely vonatkozásait tárgyalja, melyben Püthagorasz nem elsősorban matematikusi, hanem vallásalapítói minőségben jelenik meg. Szellemi öröksége kevés kivétellel valamennyi kortárs írót megérintette, a korszak orosz filozófusai is tájékozódási pontnak tekintették. A kultusz üzenete a mának a világharmónia tanának érvénye, a szinkretikus világlátás igénye lehet, mely nem monopolizálja a kultúra és a világértés fogalmi rendszerét. Püthagorasz nagy beavatottként, mágusként, politikusként jelenik meg a kortársak értelmezésében. Vizsgálódásunkat a dekadens és szimbolista irodalomnak „a Szépség képlete” nyomába eredő alkotóira korlátozzuk.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
12

Fehér, Zsuzsanna, Katalin Ásványi et Melinda Jászberényi. « Fenntartható múzeumok az európai régiókban ». Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek 18, no 3 (2021) : 92–102. http://dx.doi.org/10.32976/stratfuz.2021.44.

Texte intégral
Résumé :
A tanulmány az európai kortárs művészeti múzeumok fenntarthatósághoz kapcsolódó gyakorlatát vizsgálja a szakirodalomban feltárt négy pillér mentén. A kvalitatív tartalomelemzés eredményeként bemutatjuk, hogy milyen fenntarthatósági gyakorlatok jellemzők az európai kortárs múzeumokra a honlapjukon elérhető információk alapján, és rámutatunk azokra a jellemzőkre, amelyek mentén régiós különbségek mutatkoznak.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
13

Bérces, Emese. « Kortárs zongoradarabok kottáinak terminológiai elemzése ». Magyar Terminológia 2, no 1 (juin 2009) : 1–29. http://dx.doi.org/10.1556/materm.2.2009.1.1.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
14

Gaál, Sarolta, Donát Rétfalvi et Ákos Hutter. « Gyereksarok – egy kortárs óvodaépület bemutatása ». Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka 1. (2011) (2011) : 103–4. http://dx.doi.org/10.36243/fmtu-2011.24.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
15

T. Ládonyi, Emese. « Luca-napi hagyományok kortárs használatban ». A Női dimenzió 1, no 1 (2021) : 86–91. http://dx.doi.org/10.55344/andfh.2101086.

Texte intégral
Résumé :
December tizenharmadikához nem csak Magyarországon kapcsolódnak gazdag hagyományok, hanem Európa-szerte ismerik és változatosan ünneplik ezt a napot. A szokásokban nagy szerepet kap a sötétséget legyőző fény, a közösségi élmény és a következő esztendőre való reményteli előretekintés. Luca sokszínű alakja régi és még régebbi, keresztény és kereszténység előtti motívumokat hordoz magában. A magyar Luca-napi szokásoknak régi funkcióik újraértelmezésével a ma embere számára is van mondanivalójuk, értékük, erejük.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
16

Pöntör, Jenő. « Idealista tendenciák a kortárs elmefilozófiában ». Elpis. Filozófiatudományi Folyóirat, no 1 (2021) : 73–99. http://dx.doi.org/10.54310/elpis.2021.1.6.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
17

Jászay, Tamás. « Oidipus népe a kortárs színpadon ». Antik Tanulmányok 56, no 2 (1 décembre 2012) : 303–11. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.56.2012.2.9.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
18

Csányi, Gergey, et Eszter Kováts. « Túl az excelszemléletű feminizmuson ». Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat 10, no 1 (30 juin 2020) : 39–66. http://dx.doi.org/10.14232/tntef.2020.1.39-66.

Texte intégral
Résumé :
Tanulmányunkban végigvesszük az interszekcionalitás történetét, az 1960-as évek identitáspolitikai küzdelmeitől napjaink interszekcionális politikai gyakorlataiig. Majd kifejtük a kortárs individualista, excelszemléletű interszekcionalitással szembeni kritikáinkat. Excelszemléletűnek nevezzük az interszekcionalitás azon kortárs kvantifikálódott és individualizálódott inkarnációját, mely az Excel-táblázathoz hasonlóan csak összeszámolja az egyéni elnyomási tapasztalatokat. Végül, ezzel szemben, felvázoljuk egy komplex interszekcionalitás lehetőségét.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
19

Harangi, Attila, Dávid Török et Zsófia Mária Kovács. « Térbe zárt kert ». International Journal of Engineering and Management Sciences 2, no 1 (20 mars 2017) : 25–33. http://dx.doi.org/10.21791/ijems.2017.1.5.

Texte intégral
Résumé :
A bezárt kertek kiérlelt archetípusa a hortus conclusus, a középkori kolostorudvarok kertjei. A hortus conclusus, mint egy prizma összegyűjti az összes megelőző bezárt kert változatot, tökéletes típust hoz létre, majd belőle fejlődnek tovább napjaink bezárt kertjeinek végtelen variációi. A hortus conclusus kortárs beteljesülése Peter Zumthor Serpentine Gallery pavilonja. A kutatásunk célja a kortárs kertek tipológiai gyűjteményének elkészítése, melynek alapja a kert határa, a kertet határoló fal vizsgálata. A kert határát Dom Hans van der Laan építészetelmélete és vaalsi kolostorbővítése alapján közelítettük meg. A tipológiát hat kortárs bezárt kert elemzésével mutatjuk be, az egyszerű tömör falas bekerített tértől, a fal teresedései által tömeggé vált határon át, amíg a fal teljesen eltűnik és az udvart meghatározó épülettömeg jelenti a határt. A tipológia továbbvitele, amikor a falak alaprajzi és a falban lévő nyílások szerinti megnyitását vizsgáljuk.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
20

Harangi, Attila, et Dávid Török. « A kortárs magyar építészet és képzőművészet metszetei ». International Journal of Engineering and Management Sciences 1, no 2 (20 octobre 2016) : 115–22. http://dx.doi.org/10.21791/ijems.2016.2.15.

Texte intégral
Résumé :
TDK dolgozatomban a kortárs magyar építészet és képzőművészet metszeteit kutatattam. A történeti áttekintésben kristályosodott ki, hogy két fordulópont hatott napjaink művészetére - a gótikus és barokk összművészeti alkotások. Kortárs építészetünk és képzőművészetünk összemetsződéseit pedig három kategóriába soroltam: metamorfózis, kapcsolat és metszet. Az metszetekben valósul meg a legmagasabb szinten az összemetsződés. Ezt Megyik János képzőművész művészetének elemzésével és a Debreceni Egyetem Élettudományi Épület és Könyvtár épületéhez készített Kapuzat szobrán keresztül fejtettem ki.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
21

Illés, Gábor. « Versengés és identitás : a plebiszciter képviselet két formájáról ». Politikatudományi szemle 32, no 4 (2023) : 85–109. http://dx.doi.org/10.30718/poltud.hu.2023.4.85.

Texte intégral
Résumé :
A tanulmány a plebiszciter képviselet fogalmát körvonalazza klasszikus politikaelméleti szerzők és a kortárs képviseletelmélet segítségével, amellett érvelve, hogy az alkalmasabb lehet a pártelvű képviselet személyközpontú alternatíváinak megragadására, mint a kortárs irodalomban markánsan megjelenő „populista képviselet” fogalma. Az ideáltipikus fogalomalkotás eljárását követve a plebiszciter képviselet két variánsát különbözteti meg: a versengésalapút és az identitásalapút, öt analitikus szempont mentén (képviselet mechanizmusa, pluralizmushoz való viszony, képviselők kontrollja, ontológiai és episztemológiai előfeltevések, nép és többség felfogása) ütköztetve azokat. Míg a versengésalapú egy olyan képviseleti formát azonosít, amelyet az irodalom általában figyelmen kívül hagy, addig az identitásalapú integrálja a „populista képviseletről” író szerzők több fontos belátását, egyúttal azonban érdemben ki is igazítja felfogásukat. A „populista képviselet” alternatívájának keresésén túl a tanulmány a kortárs konstruktivista képviseletelméletek eredményeit is megkísérli becsatornázni a vizsgálódásba, illetve tágabban a hazai képviseletelméleti diskurzus felélesztésére tett kísérletnek is tekinthető.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
22

Gömöri, George, et István Fazakas. « Kortárs magyar irók kislexikona, 1959-1988 ». World Literature Today 64, no 3 (1990) : 500. http://dx.doi.org/10.2307/40146773.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
23

Virág, Ágnes. « A kortárs képelemzés kognitív szempontú megközelítése ». Gyermeknevelés 5, no 1 (5 février 2017) : 123–42. http://dx.doi.org/10.31074/gyntf.2017.1.123.142.

Texte intégral
Résumé :
Miközben egy reklámot, vagy egy filmjelenetet nézünk, sokszor az elvont dolgokat konkrétabb fogalmakon keresztül ragadjuk meg, amit vizsgálhatunk a kognitív nyelvészet eszközeivel (Lakoff és Johnson, 1980; Forceville és Urios-Aparisi, 2009). A tanulmány olyan kognitív szempontú módszertant mutat be, amellyel elemezhetőek a kortárs műtárgyak és a hozzájuk kapcsolódó művészettörténeti dokumentumok. A módszer a vizuális és a verbális módokra fókuszál, többek között magyarázatot ad arra, hogyan lehetséges, hogy egy tárgynak több jelentése is lehet. Összehasonlíthatóvá teszi a hétköznapi és az egyedi jelentésalkotást, a globális és a lokális kontextus által meghatározott jelentéseket. A módszertant Baglyas Erika „Jó előre gondoljon a jövőjére!” című installációjának elemzése szemlélteti.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
24

Molnár, Csilla. « Archetipikus szimbolika egy kortárs magyar filmben ». Partitúra 16, no 2 (18 février 2022) : 93–100. http://dx.doi.org/10.17846/pa.2021.16.2.93-100.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
25

Veres, Bálint. « Taktilis taktikák a kortárs kiállítási gyakorlatban ». Disegno, no 1-2 (2019) : 22–37. http://dx.doi.org/10.21096/disegno_2019_1-2vb.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
26

Egri, Petra. « A színre vitt divat : kortárs ruhaperformanszok ». Apertura 15, no 4 (2020) : 1–19. http://dx.doi.org/10.31176/apertura.2019.15.4.5.

Texte intégral
Résumé :
A divat mediális szétterjedése során számos közeggel és intézménnyel kerül interakcióba, transzmedialitásában formálódik. Ez szükségszerűen azzal jár, hogy a különböző médiaközegekben maga a divatbemutató is átalakul. A divatbemutatók transzformációja felől nem érdektelen a performansz közegének alakító ereje sem. Kiindulópontom szerint már a Hans-Thies Lehmann által körvonalazott posztdramatikus színház is a performansz megjelenésének és térnyerésének egyik következményeképpen írható le, s olyan határátlépési gesztusként is értelmezhető, amely elhagyja az intézményesült színház médiumának kereteit. A divatperformanszok amellett, hogy színpadra állítják a tervezők legújabb kollekcióit, olykor politikus jelleggel is bírnak és szimbolikus narratívákat hoznak létre. Ezek a posztdramatikus bemutatók eszközök lehetnek a ruha bemutatására, ugyanakkor a társadalmi-kulturális ellenállás sajátos formáit is kínálhatják. A posztdramatikus színház jellegzetességeinek szempontrendszerét követve a tanulmány arra tesz kísérletet, hogy jelezze a divatelőadások különböző eseteit, eltérő intenciójú konkrét példák bemutatásán keresztül, illetve arra reflektál, hogy a performansz mint alakító közeg milyen hatással van a kortárs bemutatók átalakuló gyakorlataira és magára a divat világára. Elemzi Király Tamás 1989-es szimbolikus narratívára épülő divatsétáját a Batthyány téren, Vanessa Beecroft 1998-as kollaboratív divatperformanszát, illetve Laurel Jay Carpenter 2017-es liminális terekbe helyezett közösségi ruhaperformanszait.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
27

Kodaj, Dániel. « Erők és diszpozíciók a kortárs metafizikában ». Elpis. Filozófiatudományi Folyóirat 26, no 1 (2023) : 144–63. http://dx.doi.org/10.54310/elpis.2023.1.10.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
28

Bernáth, László. « A szabad akarat kortárs libertariánus elméletei ». Elpis. Filozófiatudományi Folyóirat 18, no 1 (2018) : 121–48. http://dx.doi.org/10.54310/elpis.2018.1.10.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
29

Horkay Hörcher, Ferenc. « A hagyomány klasszikus és kortárs diskurzusai ». Kellék. Filozófiai folyóirat, no 69 (5 décembre 2023) : 7–9. http://dx.doi.org/10.61901/kellek.2023.69.01.

Texte intégral
Résumé :
This thematic compilation contains the proceedings of the conference organised by the Practical Philosophy and the Classical Tradition Research Group within the Institute of Philosophy at the Centre for the Humanities (Hun-Ren). The aim of the event was to examine contemporary and classical approaches to tradition. The selected texts seek to illuminate some aspects of the topic.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
30

Visy, Beatrix. « Bűnjelek, kriminyomok a kortárs magyar prózában ». Helikon 69, no 1 (2023) : 153–73. http://dx.doi.org/10.57226/hel.2023.1.11.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
31

Fejős, Sándor. « Identitáskérdések megjelenítése a kortárs szerb filmalkotásokban ». Közösségi Kapcsolódások - tanulmányok kultúráról és oktatásról 3, no 2 (27 décembre 2023) : 21–28. http://dx.doi.org/10.14232/kapocs.2023.2.21-28.

Texte intégral
Résumé :
Az 1990-es években Jugoszlávia széthullása véres polgárháborúba torkollott. A gazdasági recesszió, a társadalmi feszültségek felülírták a jugoszlávizmus eszméjét, amelynek következtében a centralista (szerb) és a szeparatista (horvát, szlovén stb.) nézetek uralkodóvá váltak. A háborús konfliktusok rémképei, a nacionalista törekvések fellángolásai, a társadalmi közöny és a hontalanság érzésének fájó pillanatai, a régi Jugoszlávia iránti deformált nosztalgia illúziói – explicit és implicit módon – megalapozták az elmúlt negyedszázad kortárs szerb filmjeinek a tematikáját. A szerb mozgóképkultúra átmeneti periódusának térnyerése egybeesett az ország demokratizálódásával és kapitalizálódásával. Az információs és kommunikációs technológia fejlődésének kezdete (digitalizáció) is erre az időszakra tehető.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
32

Baka L., Patrik. « A rettenthetetlen kiflivég-saga ». Gyermeknevelés 9, no 1 (22 avril 2021) : 201–17. http://dx.doi.org/10.31074/gyntf.2021.1.201.217.

Texte intégral
Résumé :
Jelen tanulmány Keresztesi József Csücsök, avagy a nagy pudinghajsza című verses meseregényét állítja fókuszba. A munka első szakasza a modern- és a kortárs meseregények sajátosságai, különbségei és eredői felől közelít a műhöz, majd rátér Keresztesi mesevilágának narratopoétikai jellegzetességeire, kiépülésére, határaira és határátlépéseire. Részletesen elemezzük az alkotás formai jellemzőit, nyelvének egyszerre kortárs és archaizáló vonásait, az egész művet átszövő humort, a világjelleget híven tükröző poétikát és névadási stratégiát, de kitérünk az önreflexiókra, az intertextuális kapcsolódásokra, valamint érintjük kép- és szöveg viszonyát is a kötetben.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
33

Turai, Katalin. « Kant és a fogalmak, avagy helyes-e Kantra konceptualistaként tekinteni ? » Erdélyi Múzeum 83, no 4 (2021) : 191–98. http://dx.doi.org/10.36373/em-2021-4-18.

Texte intégral
Résumé :
Kant-i gondolat, hogy a fogalmi készségeknek szerepe van az észlelésben még akkor is, ha az egyes észleleteket nem rendeljük fogalmak alá. Ez az elképzelés konceptualistának tűnhet, én mégis amellett érvelek, hogy Kantnál nem a kortárs elmefilozófiai értelemben vett konceptualizmusról van szó, ugyanis, nézetem szerint, az értelem által a priori módon téridő egységbe rendezett szenzibilitás – nem azonos a konceptualizmussal. Ugyanakkor a Kant-i modell hasznos lehet a kortárs észlelés- elméleti kérdések megvitatásakor, amennyiben az észlelésben részt vevő receptív/szenzibilis és konstruktív/intellektuális elmeerők együttműködésének mibenlétére tesszük a hangsúlyt.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
34

Tarnay, László. « A (szenzoriális) mozgókép etikai vonzatai egy (poszt)antropocén korban ». Apertura 16, no 2 (2021) : 1–34. http://dx.doi.org/10.31176/apertura.2021.16.2.8.

Texte intégral
Résumé :
A jelen dolgozat egyrészt megkísérli a fenomenológiai szubjektumot újraértelmezni a kortárs ökológiai kontextusban, mely globális életterünk kiterjesztése, s mint ilyen nem csak az emberi és nem emberi életformákat, hanem virtuális világainkat is magába foglalja. Másrészt a cinesztéziai nézőt a szubjektivációs folyamatban mint nomád szubjektivitást határozza meg, aki a befogadás során képes etikai értelemben mássá válni. E szubjektumra vonatkozó etikai következményeket egy kiterjesztett, nem emberi, „sötét” fenomenológia eszköztárával mutatja be, s a kortárs szélsőséges mozi és a szenzoriális dokumentumfilm néhány alkotásával illusztrálja, melyekben a kiterjesztett szinesztézia és a haptikus látás az immanens etika lehetőségét hordozza.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
35

Kozhabergenova, Anel. « A Kazahsztáni filmpolitika alapvető jellemzői és hatása a filmművészet fejlődésére ». Külügyi Műhely 5, no 1-2 (2023) : 173–92. http://dx.doi.org/10.36817/km.2023.1-2.8.

Texte intégral
Résumé :
A posztszovjet térség népei számára az egyik legnagyobb kihívás a nemzeti identitás keresése és kialakítása. Ennek egyik eszköze a mozi. A Szovjetunióban a mozi a kezdetektől fogva a szocialista és kommunista ideológia propagandájának fontos eszköze volt, a független Kazahsztán kormánya pedig folytatta ezt a hagyományt, de új céljai felé irányítva azt. Ebben a tanulmányban a filmgyártás területét érintő hivatalos állami és jogi dokumentumok elemzése alapján megpróbáljuk azonosítani a kortárs Kazahsztán filmpolitikájának fő irányait. Elemezve a kortárs kazah filmművészet meglévő tudományos kutatásait is megpróbáljuk nyomon követni a filmművészet fejlődésének tendenciáit az állami politikával összefüggésben.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
36

Zámbó, Kristóf. « Pathos és válasz. Bernhard Waldenfels „esztétikájáról” ». Elpis Filozófiatudományi Folyóirat 8, no 2 (19 décembre 2014) : 187–95. http://dx.doi.org/10.54310/elpis.2014.2.16.

Texte intégral
Résumé :
Berhard Waldenfels 2010-ben megjelent Sinne und Künste im Wechselspiel című kötetében a kortárs filozófiai, esztétikai, etikai diskurzus egyik központi témájához kapcsolódva, az affekció és affektivitás kérdéskörét az esztétika, a műtapasztalat felől tematizálja. Az esztétikai tapasztalat azon lényegi momentuma, amit hagyományosan megütközésnek nevezünk, éppen a tapasztalatban állandóan jelenlévő pathikus elemre mutat rá. Az itt következő vizsgálódás Waldenfels gondolatmenetét követi végig, arra koncentrálva, miként lazítja föl a tapasztalat pathos felöli elgondolása a husserli fenomenológia intencionalitás-elméletét, miként kapcsolódik a pszichoanalitkus hagyományhoz, valamint a kortárs képtelmélethez, küldönös tekintettel a deixis és a gesztus témakörére.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
37

BAKA, Patrik L. « AZ ARCHAIKUS, A VULGÁRIS ÉS A POPKULTURÁLIS IRODALMI NYELV METSZÉSPONTJÁBAN ». Hungarológiai Közlemények 22, no 2 (17 mai 2021) : 14–27. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2021.2.14-27.

Texte intégral
Résumé :
Jelen dolgozat Huszti Gergely Mesteralvók hajnala című regényének szövegközeli elemzésére vállalkozik. Tanulmányunkat három szakaszra bontjuk, melyek közül az első a kortárs ifjúsági irodalom sarkalatos kérdésirányai felől közelít a regényhez, különösen a tabumentes, naturalista ábrázolásmódot állítva előtérbe. A második rész fókuszában a mű világépítése áll, valamint a narratíva azon társadalompolitikai tendenciáinak taglalása, melyek a mi valóságunkkal is párhuzamba állíthatók. Végül a regény poétikai megoldásaira térünk ki, különös tekintettel a karakterhorizontok nyelvi sajátosságaira, a vallomásszerűségre, az autoreferencialitás megjelenési módjaira, mindvégig odafigyelünk azonban a más kortárs alkotásokhoz fűződő kapcsolódási pontokra is.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
38

Bakos, Gábor. « A társadalmi szubjektivitás magánéletfilmjei (A magyar közéleti pszichodráma dokurealista filmformája) ». Apertura 17, no 3 (2022) : 1–18. http://dx.doi.org/10.31176/apertura.2022.17.3.6.

Texte intégral
Résumé :
Az ezredfordulós és a kortárs „fiatal magyar filmben” (Gelencsér Gábor) vannak olyan társadalmi fókuszú későmodernista alkotások, amelyek továbbvitték a Budapesti Iskola fikciós dokumentarizmusának a hagyományát. A hétköznapi életszituációk átélhetőségét célzó, társadalmi fókuszú film annyira ráközelít megfigyelt szubjektumára, amennyire csak lehetséges (innen a sok arcközeli, ismétlődő, triviális cselekvések). Ennek a fikciós-dokumentarista irányvonalnak az egyik első megnyilvánulását a magyar filmtörténetben Tarr Béla Családi tűzfészek (1979) című társadalmi pszichodrámájában találjuk. Tarr filmjének legközelebbi örököse Hajdu Szabolcs kortárs „lakásfilmje”, az Ernelláék Farkaséknál (2019) című egzisztencialista kamaradráma. Hajdu ügyesen ötvözte Tarr filmjének alaphelyzetét (lakáshiány) a modernista melodráma hagyományával; az Ernelláék egyszerre kapcsolódik Tarr filmjéhez és Cassavetes expresszív melodrámáihoz. Ennek dramaturgiai alapsémája néhány ember kiszámíthatatlanul alakuló kapcsolat-, illetve személyiségváltozására épül. A tanulmány e két hagyomány összekapcsolását ismeri fel Pálfi György Nem vagyok a barátod (2009) című filmjében is, amelynek mozaikos elbeszélői rendje részben más megoldásokat javasol e kétféle elbeszélői gyakorlat kreatív kombinációjára. E filmek elbeszélői struktúrájának, dramaturgiájának, testi, affektív jelzéseinek részletes elemzése révén a tanulmány az említett hagyományok fúziójának következményeire fókuszál, hogy miként képesek e filmek egyfajta kortárs (pszichológiai és társadalmi) érzékenységnek hangot adni.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
39

Bakcsi, Botond. « A republikanizmus magyar recepciója : kérdőjelek és lehetőségek ». Erdélyi Múzeum 85, no 4 (2023) : 181–84. http://dx.doi.org/10.36373/em-2023-4-19.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
40

Borzsák, István. « A Piso-per tanulságai ». Antik Tanulmányok 46, no 1-2 (1 juin 2002) : 93–100. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.46.2002.1-2.6.

Texte intégral
Résumé :
Calpurnius Crassust, Tacitus kalandos sorsú kortársát („the perpetual conspirator”), R. Syme több alkalommal is említi monumentális Tacitus-monográfiájában, de „viszontagságait”(vicissitudes) sajnálatos módon érdemben nem tárgyalja. Ezt pótolta a III. Saalburg-kollokvium aktáiban D. Henning, aki fölöttébb tanulságosan ismertette a nyughatatlan (a szakirodalomban hol egzaltáltnak, hol fanatikusnak, megrögzött felforgatónak bélyegzett) Crassus-ivadék hányatott sorsát a „Vierkaiserjahr”-t követő zűrzavarok utáni évtizedekben, egészen az állítólag iniussu Hadrianitörtént likvidálásáig. Mi megpróbáltuk a kortárs Tacitus párhuzamos pályáját követni, illetőleg magyarázni: Crassus is, az ifj. Plinius is, meg még sokan asszisztáltak Domitianus „zsarnoki tombolása”mellett; és Tacitus? Nevéhez méltóan hallgatott,akárcsak a nyilvánosság előtt annak idején Cicero (tacendo et latendo),és így - az emberiség szerencséjére, okulásul - a maga módján megörökíthette a viharos század történéseit.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
41

Mitnyán, Lajos. « A globalizáció problémája a kortárs német kultúrafilozófiai diskurzusban ». Közösségi Kapcsolódások - tanulmányok kultúráról és oktatásról 1, no 1-2 (29 novembre 2021) : 66–77. http://dx.doi.org/10.14232/kapocs.2021.1-2.66-77.

Texte intégral
Résumé :
A tanulmány elsődleges célja a kortárs német gloablizációs diskurzus Peter Sloterdijk nevéhez kötődő kultúrafilozófiai paradigmájának vizsgálata a filozófus három térpoétikai modellje segítségével. Az egyes modellek a globalizáció különböző aspektusait tematizálják. A glóbusz-modell funkciója mindenek előtt a globalizáció jelenségének természetfilozófiai vonatkozásainak feltárása. A konténer modellje a politikai filozófia szempontjainak érvényesítését szolgálja, ugyanis segít differenciáltabbá tenni a migrációval kapcsolatos kortárs vélekedéseket, és magyarázhatja az európai népek jelenséggel kapcsolatos szociálpszichológiai és történelmi félelmeit is. A kristálypalota-modell Dosztojevszkij nyomán felhívja a figyelmet az autonóm személy pszichéjének veszélyeztetettségére. A vizsgálódás egy egzisztenciálfilozófiai karakterű kitekintéssel zárul Arnold Gehlen és Martin Heidegger antropológiai nézeteinek rekapitulálásával.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
42

Barkóczi, Janka. « A műveltség új lehetőségei a kortárs fiataloknál ». Információs Társadalom 15, no 2 (1 juin 2015) : 91. http://dx.doi.org/10.22503/inftars.xv.2015.2.8.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
43

A., Harangi, et Török D. « A kortárs magyar építészet és képzőművészet metszetei ». International Journal of Engineering and Management Sciences 1, no 2 (6 octobre 2016) : 115–22. http://dx.doi.org/10.21791/ijems.2016.2.15.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
44

Csépke, Tamás, et Tamás Szentirmai. « Kortárs dán építészet- ember központúság és racionalitás ». International Journal of Engineering and Management Sciences 2, no 1 (20 juin 2017) : 6–10. http://dx.doi.org/10.21791/ijems.2017.1.2.

Texte intégral
Résumé :
A TDK dolgozatom témájában a kortárs dán építészet stílusjegyeit és azok kialakulását kutattam. Dániában mély társadalmi beágyazódás alakult ki. Az építészeti törekvések erőteljesen reflektálnak az adott kor szociális problémáira, figyelembe véve a környezeti aspektusokat. Az ország építészetére jellemző a regionalista felfogás, emiatt a stílusirányzatok sajátos formában jelennek meg az építészetben. Ön reflexív és elemző hozzáállással a dán építészek napjainkban is válaszokat próbálnak megfogalmazni a kor kérdéseire, még inkább hangsúlyozva az emberi tényező lényegét.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
45

Kovács-Andor, Krisztián. « Kortárs portikusz : A Perczel-kúria felújítása Bonyhádon ». Metszet 13, no 5 (2022) : 40–45. http://dx.doi.org/10.33268/met.2022.5.5.

Texte intégral
Résumé :
Restoration of monumental buildings often leads to an excess of adaptions or interventions, here is an example of a restrained form of restoration. The existing building and its immediate surroundings have been faithfully restored using traditional materials and skills. Unusually this mansion did not have a formal portico which lead to some confusion as to where the main entrance is located. During the restoration process it was decided to add a contemporary portico, which for reasons of practicality and design ethics has been placed adjacent to the entrance - an appropriate answer that has minimal impact on the existing building.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
46

Kis, Marcell. « Mezőkövesd kulturális rendszereinek történeti és kortárs változásai. » Eruditio-Educatio 17., no 1 (2022) : 108–26. http://dx.doi.org/10.36007/eruedu.2022.1.108-126.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
47

ROGUSKA, Magdalena. « IDENTITÁSNARRATÍVÁK A KORTÁRS MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ ÍRÓNŐK PRÓZÁJÁBAN ». Hungarológiai Közlemények 18, no 3 (30 janvier 2018) : 24. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2017.3.24-36.

Texte intégral
Résumé :
A tanulmány kiindulópontja két jelenség: a transznyelvűség és a transzkulturalizmus. Mindkettőt összefüggésbe lehet hozni a nem Magyarországon élő, de magyar származású írónők irodalmával. A transznyelvűség olyan helyzetre utal, amikor egy író(nő) „elutasítja” az anyanyelvét, és lakóhelyének nyelvén kezd írni. A transzkulturalizmus azt a tényt jelöli, amikor a fent említett írónők művei olyan teret teremtenek meg, ahol két kultúra (a származási ország kultúrája és a lakóhely kultúrája) találkozik egymással. Ez a cselekmény, a narráció és az írónők által alkalmazott nyelvi-stilisztikai megoldások szintjén egyaránt tetten érhető. A dolgozat Agota Kristof, Melinda Nadj Abonyi és Ilma Rakusa műveinek identitásnarratíváit vizsgálva a transznyelvűség és a transzkulturalizmus jellegzetességeit mutatja be.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
48

Péter, Szabina. « A természet alakváltozásai a kortárs művészet tájreprezentációiban ». Elpis Filozófiatudományi Folyóirat 8, no 2 (19 décembre 2014) : 197–205. http://dx.doi.org/10.54310/elpis.2014.2.17.

Texte intégral
Résumé :
Dolgozatomban azt a szellemi folyamatot szeretném megvizsgálni, melyben a gondolkodás a természet egyes részeiből – a phüszisz értelmében felfogott – tájat teremt; s amely gondolkodás mindazonáltal nem (kizárólag vagy feltétlenül) fogalmiként, hanem művészetként (is) működteti (és koncipiálja) mindeközben önmagát. Az általam választott kortárs tájreprezentációkban e táj mint egy-egy komplex vizuális egység, művészi intellektus és gondolatiság tárul a befogadó elé. Eme intenció szerint Bukta Imre táj- és viselkedésművészeti performanszaiba vagy agroartként is definiált művészetébe – mely olvasatomban a land art alkotói szellemiségével rokon –, valamint a Tarr Béla 1987 utáni munkásságára jellemző – s kiváltképp A torinói ló c. filmjében manifeszt – táj-fiziognómiájába szeretnék rövid betekintést nyújtani.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
49

Kálai, Sándor. « Krimiírói pozíciók a kortárs magyar irodalmi intézményben ». Helikon 69, no 1 (2023) : 119–30. http://dx.doi.org/10.57226/hel.2023.1.8.

Texte intégral
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
50

Schvéd, Brigitta Kinga. « A felosztási diplomácia gyakorlata és a hatalmi egyensúly kérdése Lengyelország XVIII. századi példáján keresztül : Az első lengyel felosztás kortárs angol politikai ikonográfiája (1772-1774) ». Külügyi Műhely, no 1 (2021) : 146–67. http://dx.doi.org/10.36817/km.2021.1.6.

Texte intégral
Résumé :
Poroszország, Oroszország és Ausztria 1772-ben sikeresen kezdte meg a lengyel–litván nemzetközösség területének egymás közötti felosztását, majd a három közép-kelet-európai hatalom új típusú felosztási diplomáciai gyakorlatának következtében a harmadik felosztást követően, 1795-re Lengyelország hosszú időre eltűnt Európa térképéről. A felosztásokra tárgyalóasztalok mellett, diplomáciai egyezmények révén került sor anélkül, hogy bármelyik szomszédos nagyhatalom háborúba keveredett volna egymással, avagy Lengyelországgal. A kortárs nyugat-európai diplomaták főként az európai hatalmi egyensúly alakulásának szempontjából vizsgálták az eseménysorozatot, tartva a három közép-kelet-európai hatalom inváziójának nagyhatalmi következményeitől. Már a kortárs visszhangok zöme is úgy vélte, hogy Lengyelország felosztásaiban egy újfajta egyensúlyozó politika, egy felosztási diplomáciára épített hatalomgyakorlat öltött testet. Jelen tanulmány ennek a sajátosan egyensúlyozó, felosztási diplomáciára épített nagyhatalmi konstellációnak a gyökereit kívánja vizsgálni egy sajátos aspektusból, elemezve az első lengyel felosztáshoz (1772) vezető bel- és külpolitikai utat, mindemellett bemutatva az európai hatalmi egyensúlyban különösen érdekelt Nagy-Britannia véleményét Lengyelország feldarabolásáról. A tanulmány fő része az első felosztásról szóló különböző brit vélemények vizualitását elemzi. A felosztásra reflektáló, közvetett vagy közvetlen módon ahhoz kapcsolódó kortárs brit politikai metszetek tekintetében öt grafika kerül részletes politikai ikonográfiai elemzésre a British Museum gyűjteményéből az 1772–1774 közötti időszakból.
Styles APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
Vous pouvez également être intéressé par les bibliographies sur le sujet « Kortárs » pour d’autres types de sources :
Thèses Livres
Nous offrons des réductions sur tous les plans premium pour les auteurs dont les œuvres sont incluses dans des sélections littéraires thématiques. Contactez-nous pour obtenir un code promo unique!

Vers la bibliographie