Siga este enlace para ver otros tipos de publicaciones sobre el tema: Mer du Levant.
Artículos de revistas sobre el tema "Mer du Levant"
Crea una cita precisa en los estilos APA, MLA, Chicago, Harvard y otros
Consulte los 50 mejores artículos de revistas para su investigación sobre el tema "Mer du Levant".
Junto a cada fuente en la lista de referencias hay un botón "Agregar a la bibliografía". Pulsa este botón, y generaremos automáticamente la referencia bibliográfica para la obra elegida en el estilo de cita que necesites: APA, MLA, Harvard, Vancouver, Chicago, etc.
También puede descargar el texto completo de la publicación académica en formato pdf y leer en línea su resumen siempre que esté disponible en los metadatos.
Explore artículos de revistas sobre una amplia variedad de disciplinas y organice su bibliografía correctamente.
1
Vatin, Nicolas. "Les premiers exploits en mer des frères Barberousse". Journal des savants 2, n.º 1 (2020): 611–27. http://dx.doi.org/10.3406/jds.2020.6434.
Texto completoResumen
On a longtemps mal connu la chronologie des premières années d’activité corsaire des frères Oruç et Hayr ed-Dîn Barberousse. Pourtant, établir aussi précisément que possible la datation de leurs faits et gestes est essentiel pour les replacer dans leur contexte historique. Le présent article s’efforce donc de suivre les débuts en mer des Barberousse, dans les années 1510-1516, d’abord au Levant, puis en Occident. Les sources, espagnoles, italiennes et ottomanes, ne manquent pas. Chacune a ses biais et ses défauts, mais leur confrontation permet d’y voir plus clair. Un document ottoman bien connu, quoique pas toujours estimé à sa juste valeur, est la biographie commandée dans les années 1530 par Soliman-le-Magnifique et connue sous le nom de Ġazavât-ı Hayr ed-Dîn Paşa (Geste de Hayr ed-Dîn Paşa). Un des intérêts de la présente étude est de confirmer qu’il s’agit d’une source d’une qualité remarquable qu’il importe de toujours prendre au sérieux. Sans prendre au pied de la lettre ce récit de propagande rédigé vingt ans après les événements, on peut estimer qu’il a le plus souvent pour fondement une réalité historique, que le croisement avec d’autres sources permet parfois de restituer. Enfin, on constate que malgré leur activité, les deux frères demeurèrent un certain temps des pirates anonymes pour les Occidentaux. L’affaire de la nave de Gasparo di la Cavaleria, en mai 1514, dut marquer les esprits, mais c’est en mai 1515 qu’apparaît pour la première fois le nom des Barberousse dans les Diarii de Marino Sanudo. Désormais, leur célébrité ira s’amplifiant, mais c’est furtivement, à petit pas, qu’ils étaient entrés dans l’histoire.
2
Brumont, Francis. "Marins et marchands marseillais en Normandie vers 1570". Annales du Midi : revue archéologique, historique et philologique de la France méridionale 132, n.º 311 (2020): 315–33. http://dx.doi.org/10.3406/anami.2020.9056.
Texto completoResumen
Les relations commerciales entre Marseille et la Normandie étaient assez épisodiques jusqu’au milieu du XVIe siècle. À partir des années 1560, elles devinrent plus actives, surtout après 1570 grâce à la conjonction de deux événements : la guerre de Chypre entre Venise et les Turcs qui permit à Marseille de capter une partie du commerce des épices en direction de la mer du Nord et l’arrivée sur le marché des draperies anglaises que les Marseillais pouvaient envoyer vers le Levant. Cet échange épices/draps prospéra durant quelques années entraînant l’installation de Marseillais et d’Anglais à Rouen, la ville où s’échangeaient ces marchandises. La reprise en mains par Venise du trafic des épices et les voyages des Anglais en Méditerranée pour pratiquer ces échanges directement entraînèrent la quasi-disparition des Marseillais en Normandie, même si certains s’étaient essayés au commerce avec le Brésil et à la pêche de la morue.
3
Hocquet, Jean-Claude. "L’Adriatique, golfe de Venise? Commerce, ports et relations à la fin du Moyen Âge". Anales de la Universidad de Alicante. Historia Medieval, n.º 23 (26 de mayo de 2022): 13. http://dx.doi.org/10.14198/medieval.20224.
Texto completoResumen
Aux xive et xve siècles, Venise, placée favorablement en Méditerranée, à proximité des grands fleuves et de cols alpins qui conduisent en Lombardie ou en Allemagne et en Flandre, tente d’imposer un monopole de navigation et de commerce à la mer Adriatique considérée comme son Golfe. Elle bénéficie de son avance technique et de son organisation (l’Arsenal), de ses bateaux (nefs coques, galères), de ses connaissances financières, de sa richesse et de l’expérience acquise par ses marchands sur les places du Levant comme à l’Ouest. Cité sans campagne (ville sans contado), elle fait venir de l’extérieur, par la mer ou par les fleuves, tout ce qui est nécessaire à sa population (matériaux de construction, bois de chauffage, et tout le vivre, céréales, vin, huile et bétail) et à son industrie navale ou textile (draperie et soierie), elle craint de manquer et met à contribution une vaste partie de l’Europe, Pourtant, elle se heurte à de graves difficultés en Adriatique même, à la piraterie, aux puissances riveraines, aux ports concurrents, Raguse et Ancône, à l’intrusion du capital et de marchands toscans dans les ports de Dalmatie, elle cherche à appliquer son monopole aux territoires qu’elle domine politiquement et qui constituent son empire, mais, par peur de la contrebande qui ruinerait ses recettes douanières et fiscales, elle réduit l’activité maritime et commerciale de ses territoires-sujets. Les marchands vénitiens font certes commerce où ils veulent mais dès qu’ils entrent en Adriatique, ils doivent se rendre à Venise avec leurs marchandises et non dans un autre port. Venise semble forte de sa puissance assise sur des points d’appui solides et sur la faiblesse de ses adversaires : si Gênes n’est plus une menace, de nouveaux dangers menacent en Adriatique même, les Turcs ottomans contre qui Venise commence à mener d’épuisantes guerres.
4
Heyberger, Bernard. "Le catholicisme tridentin au Levant (XVIIe-XVIIIe siècles)". Mélanges de l’École française de Rome. Italie et Méditerranée 101, n.º 2 (1989): 897–909. http://dx.doi.org/10.3406/mefr.1989.4069.
Texto completo
5
Wall, Erika. "Levande samtal om den odödliga Henrietta: Biografin som stöd för reflekterande diskussion och lärande". Högre utbildning 11, n.º 2 (2021): 46. http://dx.doi.org/10.23865/hu.v11.2971.
Texto completoResumen
Här diskuteras om och hur en biografi kan bidra till reflekterande diskussioner och kritiskt tänkande i grundutbildning om etik. Den biografi som fokuseras är ”Den odödliga Henrietta Lacks” av Rebecca Skloot. Bokens användning redovisas och diskuteras med fokus på det litteraturseminarium som ingick i kursen. Slutsatsen, baserad på såväl lärar- som studentperspektiv, är att biografin fungerar väl som grund för reflekterande diskussioner. Genom att skildra komplexa och känslomässigt starka situationer skapar berättelsen om Henrietta Lacks engagemang och bidrar till en mer komplex förståelse av olika perspektiv på etik och moral kopplade till vård och medicinsk forskning.
6
Ros, Nathalie. "¿Compartir o repartir? Retos de delimitación marítima en el Mediterráneo oriental". Revista Estudios Jurídicos. Segunda Época, n.º 23 (25 de septiembre de 2023): e7888. http://dx.doi.org/10.17561/rej.n23.7888.
Texto completoResumen
En Derecho internacional del Mar, se suele presentar el mar Mediterráneo como un modelo[1], entre los mares semicerrados, que además también se llaman precisamente las Mediterráneas[2], por referencia a la influencia histórico-jurídica de esta región marítima[3], como al alto nivel de gobernanza medioambiental, en el marco del sistema de Barcelona, y haliéutica en el seno de la Comisión General de Pesca del Mediterráneo[4]. Pero, al contrario, se considera una excepción con respecto a la proyección espacial de los Estados ribereños y su extensión mar adentro. Así el Mediterráneo es una de las regiones del mundo donde los procesos conjuntos de jurisdiccionalización y delimitación de los espacios marítimos siguen siendo los menos avanzados. Aunque la jurisdiccionalización no postula necesariamente la delimitación, cristaliza inevitablemente los conflictos a fortiori en un mar semicerrado, que su configuración geográfica, con islas y penínsulas, pero también la persistencia de situaciones histórico-políticas particulares, lo hacen inadecuado o refractario a la delimitación marítima[5]; por lo tanto, se plantea, en el Mediterráneo, como en general, pero de una manera más aguda, la cuestión espinosa de la necesidad como de la conveniencia del doble proceso de apropiación y repartición estatal del mar.
Compartir o repartir? Enfrentando esta disyuntiva, se pueden no obstante constatar diferencias sino divergencias entre el Mediterráneo occidental y el Mediterráneo oriental[6]. Hasta ahora los Estados del Mediterráneo occidental han preferido compartir, proclamando zonas económicas exclusivas sin delimitar, y vivir con sus conflictos[7]. En el Levante al contrario se trata de una verdadera dialéctica, porque se destaca una voluntad política de repartir, y en el presente caso delimitar, aunque sin proclamar, celebrando acuerdos dedicados para poder apropiarse los recursos del lecho y subsuelo del mar, mientras que existen situaciones, geográficas y geopolíticas, obstaculizando toda delimitación, no sólo negociada sino también juridizada o judiciarizada. Tanto en un caso como el otro, el contexto resulta potencialmente conflictivo, con retos de delimitación marítima muy complejos, desde el punto de vista jurídico y geopolítico, en una región además sujeta a definiciones de geometría variable.
Si el Mediterráneo oriental designa la parte oriental del mar Mediterráneo, es decir la cuenca levantina, o el Levante, la determinación de los Estados de la región no se hace sin dificultades, a fortiori en el periodo actual. En cuanto al Derecho internacional del Mar, es la identificación de los Estados ribereños la que resulta decisiva; desde esta perspectiva, el Mediterráneo oriental incluye con mayor frecuencia a Chipre, Egipto, Grecia, Israel, Líbano, Siria, Turquía y Palestina, y mucho más raramente a Libia, integrada de facto en el colectivo regional desde la firma del Memorandum of Understanding (MoU) con Turquía en 2019. Sin embargo, las relaciones jurídicas de los Estados de la región con otros Estados vecinos también pueden interferir en la geometría marítima del Mediterráneo oriental, como los acuerdos celebrados por Grecia en 2020, en el Mar Jónico con Italia en relación con la delimitación de sus espacios marítimos, y con Albania a fin de negociar para someter su controversia marítima a la Corte Internacional de Justicia.
Desde un punto de vista geopolítico, el Mediterráneo oriental es una región muy compleja y conflictiva[8], y el descubrimiento de recursos marinos, incluidos enormes yacimientos de gas en varias áreas geológicas diferentes de esta parte del Mediterráneo, incluida la cuenca del Nilo, la cuenca del Levante y la cuenca de Chipre, se ha superpuesto a los conflictos políticos y jurídicos más o menos latentes, en particular entre Grecia y Turquía, Israel y Palestina, la cuestión de Chipre, la guerra civil en Siria o, más recientemente, en Libia; todos los Estados ribereños de la región quisieran naturalmente aprovechar el maná de los hidrocarburos, para lograr las promesas asociadas de desarrollo económico e independencia energética, lo que explica las iniciativas crecientes de jurisdiccionalización vía acuerdos convencionales y contribuye a la cristalización de los conflictos de delimitación marítima[9]. En este contexto, por supuesto, el Derecho internacional del Mar es obviamente sólo un parámetro, aunque esencial porque proporciona un marco tanto para la evaluación de las pretensiones de jurisdicción como para un eventual arreglo de las controversias[10]. No obstante, la situación jurídica es muy específica en el Mediterráneo oriental; en efecto, de los ocho o nueve Estados de la región, incluida Libia, cuatro no son Partes en la Convención de las Naciones Unidas sobre el Derecho del Mar: Israel y Turquía, que se encuentran entre los cuatro Estados que votaron en contra de la Convención en 1982; Siria, que no lo ha firmado ni ratificado; y Libia, que firmó el texto en 1984, pero nunca lo ratificó[11]. Por supuesto esta situación facilita la instrumentalización geopolítica del Derecho, con miras a fundamentar las estrategias de apropiación de los espacios y recursos[12] que crean, cristalizan o despiertan conflictos regionales[13].
Los retos de delimitación marítima en el Mediterráneo oriental proceden por lo tanto de una lectura mediterránea del Derecho internacional del Mar (I), conduciendo al rompecabezas jurídico de un espacio marítimo conflictivo (II).
[1] G. Cataldi (Dir.), La Méditerranée et le droit de la mer à l’aube du 21ème siècle / The Mediterranean and the Law of the Sea at the Dawn of the 21st Century, Bruxelles Bruylant 2002.
[2] N. Ros & F. Galletti (Dir.), Le droit de la mer face aux “Méditerranées”, Quelle contribution de la Méditerranée et des mers semi-fermées au développement du droit international de la mer ?, Cahiers de l’Association internationale du Droit de la Mer 5, Napoli Editoriale Scientifica 2016.
[3] G. Andreone & G. Cataldi, « Regards sur les évolutions du droit de la mer en Méditerranée », Annuaire français de droit international 2010, Volume 56, p. 1-39, https://www.persee.fr/docAsPDF/afdi_0066-3085_2010_num_56_1_4601.pdf; J. González Giménez, “La evolución del Derecho del mar desde el punto de vista de un mar semicerrado como el Mediterráneo”, Revista electrónica de estudios internacionales 2007, Número 14, http://www.reei.org/index.php/revista/num14/articulos/evolucion-derecho-mar-desde-punto-vista-mar-semicerrado-como-mediterraneo; U. Leanza, « Le régime juridique international de la mer Méditerranée », Recueil des Cours de l’Académie de droit international 1992, V, Tome 236, p. 127-460; I. Papanicolopulu, “The Mediterranean Sea”, in D. R. Rothwell, A. G. Oude Elferink, K. N. Scott & T. Stephens (Eds.), The Oxford Handbook of the Law of the Sea, Oxford University Press 2015, p. 604-625; N. Ros, « La mer Méditerranée : cas particulier et modèle avancé de gestion de la haute mer », Annuaire du Droit de la Mer 2011, Tome XVI, p. 33-62.
[4] N. Ros, « Régimes juridiques et gouvernance internationale de la mer Méditerranée », in S. Doumbé-Billé & J-M. Thouvenin (Coord.), Mélanges en l’honneur du Professeur Habib Slim, Ombres et lumières du droit international, Paris Pedone 2016, p. 205-231; N. Ros, « La gouvernance de la mer Méditerranée », in B. Aurescu, A. Pellet, J-M. Thouvenin & I. Gâlea (Dir.), Actualité du droit des mers fermées et semi-fermées, Paris Pedone 2019, p. 109-138.
[5] N. Ros, « La juridictionnalisation postule-t-elle nécessairement la délimitation ? La mer Méditerranée, exemple et/ou contre-exemple », in M-P. Lanfranchi & R. Mehdi (Dir.), Actualités de la gouvernance internationale de la Mer Méditerranée, Paris Pedone 2021, p. 53-69.
[6] G. A. Oanta, “Maritime Delimitations in the Mediterranean: Current Challenges”, Italian Yearbook of International Law 2021, Volume 31, p. 5-28.
[7] N. Ros, « Au-delà de la borne 602 : la frontière maritime entre l’Espagne et la France en mer Méditerranée », Journal du Droit international Clunet 2014/4, p. 1099-1141.
[8] M. A. Moratinos Cuyaubé, « Les défis de la Méditerranée orientale », Etudes helléniques / Hellenic Studies 2014, Volume 22, N° 2, p. 235-247.
[9] N. Ros, “Law of the Sea and Offshore Energy in the East Mediterranean”, Jean Monnet Paper 2020, N°10, Athens Jean Monnet European Centre of Excellence, https://jmce.gr/portal/wp-content/uploads/2021/12/NR-WP-No-12-_Nathalie-Ros.pdf.
[10] N. Ros, « Le droit international de la mer à l’épreuve en Méditerranée orientale », Annuaire de Droit Maritime et Océanique 2021, Tome XXXIV, p. 17-53.
[11] Todos los Estados ribereños son naturalmente Partes en el Convenio de Barcelona, pero por supuesto no en todos sus protocolos; y dos de ellos también son miembros de la Unión Europea, Chipre y Grecia.
[12] N. Ros, “Delimitation Challenges in the East Mediterranean Sea: an International Law of the Sea perspective”, in Policy Paper on EU’s Eastern Mediterranean Maritime Space, Energy & Security Policies, Jean Monnet European Centre of Excellence Athens 2023, p. 117-130, https://jmce.gr/portal/wp-content/uploads/2023/03/POLICY-PAPER-EU-EMES-611501-EPP-1-2019-1-EL-EPPJMO-PROJECT.pdf.
[13] N. Ros, “The Jurisdictionalization of the East Mediterranean Sea”, in Policy Paper on EU’s Eastern Mediterranean Maritime Space, Energy & Security Policies, Jean Monnet European Centre of Excellence Athens 2023, p. 104-116, https://jmce.gr/portal/wp-content/uploads/2023/03/POLICY-PAPER-EU-EMES-611501-EPP-1-2019-1-EL-EPPJMO-PROJECT.pdf.
7
Lundegård, Iann y Helen Hasslöf. "Antropocen och utbildning – direkta naturmöten och demokratiska processer". Pedagogisk forskning i Sverige 27, n.º 3 (1 de noviembre de 2022): 54–71. http://dx.doi.org/10.15626/pfs27.03.04.
Texto completoResumen
Allt oftare omnämns att planetens tillstånd befinner sig i en ny tidsepok; Antropocen – människans tidsålder. Förutom den geologiska lydelsen pekar tillståndet även på det paradigmskifte i tänkande mänskligheten nu befinner sig i. Vår färdväg definieras som alltmer akut ohållbar. Från ett samlat vetenskapssamhälle framförs nu nödvändigheten av att på kort tid åstadkomma omvälvande förändringar, i en omfattning vi tidigare inte skådat. I det sammanhanget lyfts också ofta utbildningens centrala roll. I den här artikeln lutar vi oss främst mot den franska filosofen Bruno Latours resonemang om de konsekvenser antropocen har för människans behov av relationsskapande och tillhörighet. Eller formulerat som en utmaning att konfronteras med i undervisningen: Hur kan undervisningen skapa relationer med ”det mer än mänskliga” där människan utgör en integrerad del i biosfärens levande och materiella processer? Med hjälp av tre konkreta exempel från två skolor och med teori och analytiskt fokus hämtat frånpragmatiska perspektiv på kommunikation, utforskar vi Latours efterfrågan av ”The terrestrial”. I den argumentativa texten visar vi hur detta kan identifieras i termer av öppna naturmöten, i relationsskapande och i demokratiska processer, vilka synliggör hur vi människor är sammankopplade med biosfären. I artikeln pekar vi också på några didaktiska riktningsgivare vilka kan vara till hjälp för lärare att skapa en undervisning som möjliggör för det omedelbara naturmötet, öppnar för det relationella utrymmet och stödjer genomlevandet av demokrati som en form av liv.
8
Heyberger, Bernard. "Pro nunc, nihil respondendum. Recherche d'information et prise de décision à la Propagande : l'exemple du Levant (XVIIIe siècle)". Mélanges de l’École française de Rome. Italie et Méditerranée 109, n.º 2 (1997): 539–54. http://dx.doi.org/10.3406/mefr.1997.4503.
Texto completo
9
Æsøy, Knut Ove. "Om læraren sin levande kunnskap". Studier i Pædagogisk Filosofi 7, n.º 2 (9 de enero de 2020): 58–72. http://dx.doi.org/10.7146/spf.v7i2.115630.
Texto completoResumen
Det er eit uttalt mål å gjøre grunnskulelærarutdanninga forskingsbasert. I det dominerande tankemønsteret i grunnskulelærarutdanninga er det konstruert ei motsetning mellom vitskapleg kunnskap og erfaringskunnskap. Vitskapleg kunnskap vert skildra som noko positivt, medan erfaringskunnskap får ei negativ omtale. Dette filosofiske essayet vil framskrive ei re-oppfatning av denne dikotomien. Målet med arbeidet er å redusere dikotomien mellom desse to kunnskapsformene og vise ei forståing som er meir jambyrdig, og som samlande kan bli kalla for lærarens levande kunnskap. Teorien om levande kunnskap tar utgangpunkt i mennesket si heilskapande erkjenningsevne. Mennesket sin kognitive kapasitet inneheld både rasjonelle, etiske, emosjonelle og motoriske erkjenningar. Eit avgjørande aspekt med den levande kunnskapen er lærarens etiske- emosjonelle kunnskap og sensibilitet i tillegg til den logisk rasjonelle evna.
10
Kfoury, Mira. "Tracing working-class cultural historical heritage through one building's story: 'La Grande Brasserie du Levant'". Journal of Urban Cultural Studies 6, n.º 2 (1 de septiembre de 2019): 287–310. http://dx.doi.org/10.1386/jucs_00014_1.
Texto completoResumen
Abstract This research looks at an abandoned beer brewery that is set for a new real-estate-led redevelopment project in Beirut between past, present and future. While the building proudly represented a moment of Lebanese modernity and identity formed around industry, it also speaks of the eventual failure of the promise of modernity associated with Lebanon's first republic. The building's story is also closely woven with Mar Mikhail and the history and geography of drinking-culture and leisure-spaces in Beirut. In one sense, Mar Mikhail represents, through its recent street-based, informal re-claiming of public-space, lower prices, minimal overhaul of built infrastructure and attachment to an 'authentic' traditional working-class neighbourhood, a resistance to exclusive urban spaces of neo-liberal consumption. The enquiry highlights neo-liberal capital's tendency to exploit vulnerabilities ‐ for example, that of urban and architectural decay, wherein the re-discovery of 'heritage' makes it appear as revolutionary but in reality it is further incorporation into the capitalist system. The research also reveals the nexus of these shifts with gentrification and social, economic and cultural stratifications of the city. I, thus, analyse the new architectural vision for the brewery site and how it re-inscribes capitalism's hegemony over architecture in advancing gentrification processes in cities: commodification of heritage blatantly visible in architectural terms.
11
Hübner, Sariel, Dana Sisou, Tali Mandel, Marco Todesco, Maor Matzrafi y Hanan Eizenberg. "Wild sunflower goes viral: Citizen science and comparative genomics allow tracking the origin and establishment of invasive sunflower in the Levant". Molecular Ecology 31, n.º 7 (15 de febrero de 2022): 2061–72. http://dx.doi.org/10.1111/mec.16380.
Texto completo
12
Quereda Sala, José y Enrique Montón Chiva. "Temporales de Levante en la fachada mediterránea española: ¿sucesos imprevisibles?" Investigaciones Geográficas, n.º 18 (15 de diciembre de 1997): 5. http://dx.doi.org/10.14198/ingeo1997.18.08.
Texto completoResumen
Las precipitaciones torrenciales, por sus dramáticos efectos territoriales, constituyen una de las principales preocupaciones de la climatología mediterránea. La sociedad interroga a climatólogos y meteorólogos con una cuestión clave. ¿Son previsibles tales sucesos?. Este artículo sugiere que estas grandes ciclogénesis del Mediterráneo Occidental podrían venir precedidas de algunas señales de alerta. Tales serían las anomalías energéticas hemisféricas detectadas en la SST (Temperatura superficial del mar) y especialmente en los altos valores de la temperatura superficial del Mediterráneo.
13
Song, Keon-Hyoung. "Effect of Tight Junction-Modulating FCIGRL-Modified Peptides on the Intestinal Absorption of Doxorubicin in Rats". Pharmaceutics 16, n.º 5 (11 de mayo de 2024): 650. http://dx.doi.org/10.3390/pharmaceutics16050650.
Texto completoResumen
Doxorubicin is a potent chemotherapy drug, but its oral bioavailability is limited due to its low membrane permeability. Thus, absorption enhancers such as zonula occludens toxin and its six-mer fragment, FCIGRL, have been studied to address this issue. This study aimed to evaluate the effectiveness of four peptides (Pep1, Pep2, Pep3, and Pep4) derived from FCIGRL and investigate the changes in the absorption of doxorubicin, to propose an absorption enhancer for doxorubicin. Pep1 is a modified version of FCIGRL in which the hydroxyl group at the C-terminus is replaced with an amino group. Pep2 is a modified Pep1 in which cysteine is replaced with N3-substituted dipropionic acid. Pep3 and Pep4 are Pep2-modified homodimers. Pharmacokinetic analysis was performed in rats after the intraduodenal administration of doxorubicin solutions containing each FCIGRL-modified peptide and the stabilizer levan or benzalkonium chloride (BC). The results showed that Pep3 and Pep4 administered with levan each significantly increased the intestinal absorption of doxorubicin, as did Pep2 administered with levan/BC. In particular, 10 mg·kg−1 of Pep4 with levan significantly increased the area under the curve (AUC)0–240min of doxorubicin by 2.38-fold (p < 0.01) and the peak concentration (Cmax) by 3.30-fold (p < 0.01) compared to the control solution. The study findings indicate that Pep2, Pep3, and primarily Pep4 are novel absorption enhancers that can open tight junctions for doxorubicin, and the effectiveness of the peptides was directly affected by the presence of levan or levan/BC.
14
Lundqvist, Åsa, Åsa Wettergren y Ylva Wallinder. "Sociologförbundet har ordet". Sociologisk Forskning 60, n.º 2 (27 de octubre de 2023): 209–11. http://dx.doi.org/10.37062/sf.60.25493.
Texto completoResumen
Sociologförbundet har ordet Vi gratulerar en vital 60-åring! Det är tid att ropa hurra och säga stort och varmt grattis! I år publiceras nämligen årgång 60 av Sociologisk Forskning, en sannerligen aktningsvärd ålder. Under årens lopp har tidskriften publicerat aktuell sociologisk forskning och inspirerande och viktiga debatter som legat till grund för nya analyser och tolkningar av historiska och samtida sociologiska fenomen. Sociologisk Forskning utgör på många sätt ett levande arkiv över svensk sociologisk forskning, dess utveckling, dess problemområden, dess utövare och dess teoretiska tendenser och influenser. För den intresserade finns tidskriftens alla nummer sedan 1993 att läsa på hemsidan (https://www.sociologiskforskning.se/). Övriga nummer kan med fördel läsas i en fåtölj på närmaste universitetsbibliotek eller på många av landets stadsbibliotek. Det finns ett hundratal sociologiska tidskrifter på engelska men bara en på svenska. Det är logiskt och inte särskilt anmärkningsvärt, eftersom svenska förstås av drygt tio miljoner människor, i bästa fall ytterligare några miljoner om man räknar med våra nordiska grannar. Antalet potentiella läsare är alltså få vid en jämförelse med andra språk, inte minst engelskan, som vare sig vi vill det eller ej är vår tids lingua franca. Vi menar dock att det fortfarande är mycket viktigt att behålla en sociologisk tidskrift med ett särskilt fokus på svenska och nordiska samhällsförhållanden där det huvudsakliga språket är svenska. För omkring tio år sen diskuterade Sociologförbundets styrelse Sociologisk Forsknings framtida öde. I diskussionen luftades tanken att tidskriften var alltför liten och obetydlig och att det i internationaliseringstider inte fanns tillräckligt med forskare som ville skriva på svenska. Emellertid beslutades att behålla tidskriften, men i digitaliserad form. Det var tur! Den finns i dag indexerad i de största internationella vetenskapliga online-registren, med en etta i det för svensk forskning viktiga Norska FRIDA-registret. Alla artiklar publiceras med öppen tillgång och man kan skriva såväl på svenska som på danska, norska och engelska. Att det inte längre är aktuellt att driva frågan om att lägga ner tidskriften kan ses som ett tecken på att den fyller en viktig funktion. Det finns flera anledningar till detta. Många framstående svenska sociologer har publicerat sig i Sociologisk Forskning, och både juniora och seniora forskare fortsätter att skicka in artiklar av hög kvalitet. Den höga kvaliteten synliggörs bland annat i samband med att Segerstedtpriset för bästa artikel delas ut på Sociologidagarna. Dessutom innebär möjligheten att publicera sig på svenska vissa fördelar, då vi slipper att lägga en sida eller två på att förklara kontext och relevans för en internationell publik. Förutom att man då får mer plats för det som är viktigt, till exempel själva analysen, upptäcker många att det vetenskapliga skrivandet blir lättare och till och med mer kreativt. Det går att leka med språket, att formulera metaforer eller att uttrycka sig mer precist och noggrant. Det finns också̊ ett populärvetenskapligt värde i att kunna erbjuda de senaste sociologiska rönen på svenska. Svenska är förvisso inte det enda talade språket i Sverige och inte heller modersmål för alla, men för många svenskar med annan etnisk bakgrund är svenska det viktigaste andraspråket före engelskan. Sociologiska termer och begrepp kan i och för sig utgöra en barriär för icke-sociologer, men många av dessa termer och begrepp har ändå genom åren blivit allmängods och betydelsefulla för samhällets självförståelse (till exempel normer, social struktur, social interaktion, socialt arv, maktordningar, genus och könsroller, intersektionalitet och så vidare). Tillgänglighet och spridning av sociologisk forskning påverkas också av medier, journalistik och politik. I dag är exempelvis ekonomiska, psykologiska och biomedikaliserade perspektiv på människors beteende och samhälleliga processer mer förekommande i samhällsdebatten än de sociologiska. Men inget av dessa perspektiv kan som sociologin ge människor makt och verktyg att begripliggöra sin samtid. Vår förhoppning är därför att sociologisk kunskap (återigen) ska få en mer framträdande position i samhällsdebatten, och vi menar att Sociologisk Forskning borde utgöra en viktig plattform i en sådan utveckling. Vår forskning utgör vidare ett viktigt redskap i vårt undervisningsuppdrag. För att nå ut till potentiella framtida svenska sociologer krävs en sociologiundervisning som berör. I detta sammanhang vill vi slå ytterligare ett slag för vår tidskrift: den utgör nämligen en viktig länk mellan vår forskning och studenter och allmänhet. Här tillgängliggörs aktuell sociologisk forskning på svenska som både berör och manar till vidare debatt och analys. Att publicera sig i Sociologisk Forskning innebär således att ens forskning blir läst, analyserad och diskuterad av nyfikna studenter runt om i landet! I dag finns också lyckligtvis sociologi som ämne i gymnasieskolan, och för såväl lärare som elever är det ovärderligt med direkt tillgång till den senaste forskningen på svenska. Doktorander, disputerade, juniora och seniora forskare bör därför se en artikel publicerad i Sociologisk Forskning som en fjäder i hatten och ett slag för det fortsatta bevarandet av möjligheten att förmedla sin forskning på svenska och sprida aktuell sociologi till en intresserad allmänhet i Sverige. Vi vill också påminna er alla om de kommande Sociologidagarna, som nästa gång hålls mellan den 13 och 15 mars 2024 i Göteborg. Institutionen för sociologi och arbetsvetenskap står som arrangörer och temat för konferensen är ”Övergång eller undergång” (Transition or Perdition). Temat syftar till att fånga det samtida tillståndet med parallella och till stor del sammankopplade kriser världen över, bland annat klimatkris, krig, ökad polarisering, skenande socioekonomiska klyftor och en generell tillbakagång för demokratier och mänskliga rättigheter. Samtidigt belyser temat pågående och omvälvande förändringsprocesser – i Sverige och i världen – vad avser allt från teknologi till arbetsmarknad och politik, liksom de möjligheter till samhällsförändring som kan avstyra krisernas värsta effekter. Dessa kriser tenderar också̊ att samverka med varandra, och med befintliga maktordningar, och ger på så sätt också olika utfall för olika samhällsgrupper. Övergång eller undergång kan också översättas till individers situation, exempelvis förutsättningarna för de många människor som hotas av personlig undergång om de inte migrerar till länder som erbjuder en tryggare situation. Att hantera dessa frågor är en särskild utmaning i dagens splittrade samhällen, där själva definitionerna och uppfattningarna om vad som utgör verkliga hot och önskvärda åtgärder skiljer sig drastiskt åt. Vi ser fram emot att diskutera och debattera den senaste sociologiska forskningen på detta breda tema i Göteborg och hoppas så klart på bred uppslutning! Anmälan öppnar i mitten av november. Innan dess kan ni givetvis skicka in era abstracts/bidrag till arbetsgruppskoordinatörerna. Som representanter för Sveriges Sociologförbunds styrelse skickar vi med dessa avslutande rader många varma och hjärtliga gratulationer till vår stolta jubilar. Må de kommande sextio åren bli lika idérika, inspirerande och utmanande som de första! Åsa Lundqvist, Åsa Wettergren och Ylva Wallinder Ps. På förbundets hemsida finns flera bra referenser för den som vill läsa mer om Sveriges Sociologförbunds och Sociologisk Forsknings historia: https://www.sverigessociologforbund.se/historik
15
Björkander-Mannheimer, Eva. "Mödrar och döttrar i 1880-talets Göteborg". Tidskrift för genusvetenskap 4, n.º 2 (27 de junio de 2022): 6–19. http://dx.doi.org/10.55870/tgv.v4i2.5752.
Texto completoResumen
1880-talet var en brytningstid mellan ett traditionellt och ett nytt kvinnoliv, mellan mödrar och döttrar. En brytningstid som ännu utspelas inom ett gemensamt 'socialt rumen stad, där kvinnokulturen var en levande och livsnödvändig realitet. Mer än den formella emancipationskampen var det sexualiteten som bröt banden mellan mödrar och döttrar och försvagade det kvinnliga kulturinflytandet över det då framväxande moderna samhället.
16
Vermaire, J. H. "Disease burden of extreme treatment anxiety; quality of life for patients with and without extreme dental treatment anxiety". Nederlands Tijdschrift voor Tandheelkunde 124, n.º 09 (8 de septiembre de 2017): 425–30. http://dx.doi.org/10.5177/ntvt.2017.09.16245.
Texto completo
17
Westerståhl, Anna. "Lesbiska kvinnors liv och hälsa". lambda nordica 2, n.º 2 (10 de junio de 2020): 66–67. http://dx.doi.org/10.34041/ln.v1.606.
Texto completoResumen
Denna 90-sidiga skrift redovisar forskningsresultat och belyser problem inom forskning gällande lesbiska kvinnors liv och hälsa, Den utgör ett specialnummer av journal of Gay and Lesbian Social Sciences (1995 3;1) och innehåller med sina sex kapitel också rikligt med referenser. De tio artikelförfattarna är studenter, forskare och lärare inom ämnesområdet vid olika amerikanska universitet.
Det första kapitlet beskriver 40 år av forskning om lesbisk hälsa. Författaren urskiljer fem huvudinriktningar, som beskrivs i kronologisk ordning: etiologi, psykologisk funktion, social funktion, olika livsfaser (life span) och interventionsstudier. Utvecklingen har gått från patologiska förklaringsmodeller över ren deskription till behandlingsstrategier framför allt inom psykoterapin. Grundvärderingen har förändrats från ett sökande efter orsaken till det patologiska hos individen till en insikt om homofobins dominerande roll för uppkomst av psykisk och social stress eller dysfunktion. Kapitlet är pepprat med referenser för de olika problemområdena och borde kunna vara till mycket god hjälp för vidare studier.
Flera andra kapitel tar upp etiska frågor och metodproblem för forskare i lesbiska kvinnors liv. Det är ju inte bara så att lesbiska kvinnor utgör en marginaliserad grupp, i likhet med många andra, utan den är ju också delvis dold, illa definierad och - kan man på goda grunder anta - mycket heterogen. Om vem eller vilka yttrar sig egentligen forskarna?
Den klassiska diskussionen kring kvantitativ och kvalitativ forskning tas upp. Några författare beskriver ingående sina kvalitativa projekt och diskuterar förförståelse, sam-verkan mellan forskaren och hennes forskningsobjekt, referensgrupper och etiska problem vid känsliga frågor ( t.ex. misshandel i lesbiska parförhållanden). Vem "äger"och hur används forskningsresultaten? Hur går det med sekretessen och hur blir det med uppriktigheten i små subkulturer, där alla känner alla? Hur påverkas/påverkar en lesbisk respektive en heterosexuell forskare sina informanter och hanterar de informationen på olika sätt? Kan en heterosexuell forskare över huvud taget tolka något utanför den heterosexuella kontexten? Hur upprätthålls integriteten mellan en lesbisk forskare och informanterna, där bägge kan antas ha vissa eller många gemensamma intressen?
Dessa och liknande frågor diskuteras utifrån några konkreta forskningsprojekt gällande misshandel, intervention vid psykoterapi och äldre kvinnor och kan därför åskådliggöras på ett levande sätt. Forskningen beskrivs som en lärorik om än mödosam process där forskarens och informantens/klientens kunskaper samverkar.
Det finns många myter och kunskap av anekdotisk natur om och bland lesbiska kvinnor. En sådan uppfattning är att lesbiska parförhållanden är mer symbiotiska till sin natur än heterosexuella och därmed mer dysfunktionella. En forskargrupp beskriver i ett välskrivet kapitel sin studie över graden av sammansmältning (fusion) och förmågan till konstruktiv konfliktlösning. Man kunde bland annat visa, att graden av symbios inte var ovanligt hög men att den korrelerade positivt med oförmåga till konfliktlösning. Detta gällde framför allt sammansmältning avseende ägodelar, yrkesliv och t.ex. telefonsamtal, medan sammansmältning avseende tid inte hade samma starka korrelation. Lesbiska kvinnor tillbringar, av olika skäl, mycket tid tillsammans och detta behÖver alltså inte vara uttryck för osjälvständighet. Över huvud taget kan det vara så, att lesbiska par värdesätter andra saker än heterosexuella par, vilket då naturligtvis påverkar tolkningen av forskningsresultaten. Förekomsten av dylika heterosexistiska felkällor har gjort, att de amerikanska psykologorganisationen mot homofobisk forskning nyligen publicerat en lista på 24 ställen i en forskningsprocess, där dessa felkällor kan uppträda. En nyttig läsning, får man förmoda.
Sammanfattningsvis är det en lättläst och innehållsrik rik publikation, som kan användas såväl av den som bara vill orientera sig i ämnet som av den som redan forskar.
18
Paranhos, Kátia Rodrigues. "Teatro além-mar". Projeto História : Revista do Programa de Estudos Pós-Graduados de História 77 (28 de agosto de 2023): 299–324. http://dx.doi.org/10.23925/2176-2767.2023v77p299-324.
Texto completoResumen
Depois do 25 de abril de 1974 – conhecido como Revolução dos Cravos ou Revolução de Abril –, que depôs o regime ditatorial do “Estado Novo”, uma movimentação profunda, marcada por uma combinação de teatro de tradição brechtiana, neorrealista e experimentalismo, foi ganhando espaço para constituir uma cena permeável a formas menos convencionais. Em sintonia com esse processo criativo, examino a trajetória do grupo A Barraca (dirigida por Maria do Céu Guerra e Hélder Costa, 1975), centrada maioritariamente sobre temas da história e da cultura portuguesas, levando em consideração o seu impulso de criação de dramaturgia(s), adaptações e montagens. Com base nessa experiência, busco realçar os sentidos do seu fazer teatral num redimensionamento de uma proposta de teatro popular de forte poder comunicativo que evidencia os sentidos de uma invenção teatral engajada e poética.
19
Astengo, Corradino. "Portolan Charts and the “Art of Navigation”". Bulletin du bibliophile N° 365, n.º 1 (1 de enero de 2017): 32–42. http://dx.doi.org/10.3917/bubib.365.0044.
Texto completoResumen
À partir du x e siècle, et tout au long des deux siècles suivants, le trafic maritime méditerranéen s’est fortement accru, notamment dans le sillage des croisades, au xii e siècle. Dans ce milieu rendu fertile par des contacts et des échanges, de nouveaux instruments de navigation furent introduits : la boussole et le portulan, qui existaient déjà, connurent des perfectionnements ; mais aussi la carte nautique qui constituait une nouveauté absolue. Un très petit nombre de ces cartes a survécu à l’usage et aux conditions d’exposition à l’humidité et à l’air marin. Il s’agit surtout d’exemplaires richement décorés qui n’étaient pas destinés à la navigation mais plutôt à rejoindre les bibliothèques des grands de l’époque. En l’absence de textes techniques, l’utilisation de ces cartes en mer a pu faire l’objet de controverses. Un premier exposé des techniques de leur utilisation a été donné par Benedetto Cotrugli dans son traité Della Navigatione , écrit en 1464, près de deux siècles après le début de la diffusion de ces cartes en Méditerranée. En 1664, le traité de Francesco Maria Levanto, Specchio del mare Mediterraneo , récapitule les connaissances techniques de systèmes désormais dépassés. L’œuvre de Levanto, dernier cartographe traditionnel actif à Gênes, marque le déclin d’un art et d’une pratique longs de quatre siècles.
20
Moggia, Carlo. "Il culto dei santi nel Medioevo : alcune considerazioni quantitative e tipologiche sulle dedicazioni pievane e parrocchiali nella arcidiocesi genovese di Levante (secoli X-XIII)". Mélanges de l École française de Rome Moyen Âge 117, n.º 1 (2005): 305–21. http://dx.doi.org/10.3406/mefr.2005.10929.
Texto completoResumen
Uno dei tratti peculiari della società dell’Occidente medievale fu l’importanza attribuita al culto dei santi e delle loro reliquie. L’obbiettivo del presente dossier è quello di delineare, sostanzialmente, la tipologia delle correnti di culto di gran parte dell’area ligure ovvero di quella orientale. Il territorio in questione si configura, dal punto di vista ecclesiastico, in modo unitario : la sua distrettuazione religiosa non muterà fino alla contemporaneità, quando, proprio sul quadro ecclesiastico precedente, fu costituita la Diocesi di Chiavari (1892). L’area studiata si pone quindi come un modello esemplare e particolare per l’analisi di dinamiche storiche generali e di ampia portata, quali il culto dei santi medievali.
21
Villela, Adauto. "Mar de Histórias e o conceito de Bildung". IPOTESI – REVISTA DE ESTUDOS LITERÁRIOS 22, n.º 2 (27 de febrero de 2019): 40–51. http://dx.doi.org/10.34019/1982-0836.2018.v22.25641.
Texto completoResumen
Mar de Histórias: Antologia do Conto Mundial é uma obra em dez volumes que reúne contos das mais diferentes origens nacionais e linguísticas, abrangendo um período que vai da antiguidade ao entreguerras. Essa grande empreitada tradutório-literária foi levada a cabo por Paulo Rónai e Aurélio Buarque de Holanda. O objetivo deste artigo é interrelacionar à obra o conceito de Bildung, tal como estudado por Antoine Berman (2002), sob três aspectos: enquanto princípio orientador da organização do projeto; enquanto base para a descrição panorâmica da antologia; e enquanto ferramenta para a Bildung de novos escritores.
22
Paiva, Marlúcia Menezes. "A AÇÃO MISSIONÁRIA DA ARQUIDIOCESE DE NATAL, RÍO GRANDE DEL NORTE (BRASIL)". HOLOS 5 (18 de septiembre de 2016): 3. http://dx.doi.org/10.15628/holos.2016.4684.
Texto completoResumen
Após a Segunda Grande Guerra a cidade do Natal, capital do Estado do Rio Grande do Norte, enfrenta sérios problemas de ordem social e econômica. Nesse contexto, a Arquidiocese de Natal iniciou novas práticas pastorais que extrapolaram o culto puramente individual, voltando-se para práticas sociais, particularmente com a criação do Serviço de Assistência Rural-SAR, em 1949. A Arquidiocese direcionou sua ação educativa para o meio rural, no campo da educação não-formal, cujos desdobramentos redundaram em um apostolado diferente do até então praticado. Foram criadas missões rurais, cooperativas de produção artesanal, sindicatos rurais, escolas de alfabetização pelo rádio, formas inovadoras de organização das comunidades. O ingresso no campo da alfabetização de jovens e adultos, em 1958, com a criação das Escolas Radiofônicas, levando a educação de base para as regiões rurais do Estado, proporcionou a conformação de um novo campo de difusão do ideário católico. O sucesso dessa experiência de alfabetização, provocou a criação do Movimento de Educação de Bases-MEB, mediante convênio entre o MEC e a CNBB, em 1961, ampliando a experiência para as regiões subdesenvolvidas do Norte, Nordeste e Centro-Oeste. O MEB atuou numa linha desenvolvimentista, pregando o crescimento da economia nacional como saída para a crise econômica brasileira. Dada essa conotação, a Igreja preservou, a hegemonia na comunidade de fiéis da área rural, neutralizando a influência comunista, mediante uma proposta de evangelização, onde estava implícita a elevação do nível de vida das populações rurais, embora em harmonia com a ordem capitalista vigente.
23
Classen, Albrecht. "Gottfried Liedl, Granada. Ein europäisches Emirat an der Schwelle zur Neuzeit. Islamische Renaissancen, 2. Die Levante – frühe Ansätze der Globalisierung. Vom 5. Jahrhundert bis zur Neuzeit, 3. Wien: LIT Verlag, 2020, 168 S., 2 Karten." Mediaevistik 33, n.º 1 (1 de enero de 2020): 567–69. http://dx.doi.org/10.3726/med.2020.01.170.
Texto completo
24
Lehel-Bérdi, Alexandra Réka. "Értékközvetítő szemléletű digitális tananyag fejlesztése". Pannon Digitális Pedagógia (E-Tanulás – Távoktatás – Oktatás-informatika) 3, n.º 1 (2023): 34–47. http://dx.doi.org/10.56665/padipe.2023.3.
Texto completoResumen
A mai világ számos kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy milyennek is kellene lennie a 21. századi iskolának,melyik forma, intézmény felelne meg legjobban diákoknak és tanároknak egyaránt. Számos reform – illetve alternatív pedagógia irányzat igyekezett megújítani a tradicionális oktatást. Közülük az egyik Zsolnai József volt, aki az 1980-as években dolgozta ki az Értékközvetítő és képességfejlesztő programot. A publikációban bemutatásra kerülnek az Értékközvetítő és képességfejlesztő program legmeghatározóbb elemei, valamint egy saját készítésű online tananyag, ami az Értékközvetítő és képességfejlesztő program alapján jött létre. A tananyag a 4. évfolyamra, azon belül pedig a német, mint idegennyelv tantárgyra lett kidolgozva, „Német ünnepek a tanév során” címmel. A munkaanyagot német nyelvtanárok oldották meg, töltötték ki, majd ezután mindnyájan értékelhették is egy kérdőív alapján. A reflexióban az ezekből levont következtetések lettek összegezve. Az online tananyag célja az volt, hogy az Értékközvetítő és képességfejlesztő program mentén megalkotott kurzus segítségével fejlesztve legyenek a 4. évfolyamos tanulók digitális és idegennyelvi kompetenciái, valamint a tanulók elkezdhessenek megismerkedni a digitális tanulás adta lehetőségekkel.
25
Prezia, Benedito Antonio Genofre. "The Guaianá of São Paulo: a contribution to the debate". Revista do Museu de Arqueologia e Etnologia, n.º 8 (2 de diciembre de 1998): 155. http://dx.doi.org/10.11606/issn.2448-1750.revmae.1998.109537.
Texto completoResumen
A questão Guaianá, que envolveu historiadores e lingüistas no início do século passado, em que se discutia se a população indígena de Piratininga era ou não tupi, continua em aberto. Por isso, este trabalho, a partir dos escritos de cronistas e missionários dos séculos XVI e XVII, levanta a hipótese de que o etnônimo Guaianá/Guaianã, foi atribuído a vários grupos indígenas no Brasil e que em São Paulo identificou dois povos, ambos de língua do tronco macro-jê: os Guaianá, que viveram na serra do Mar, próximos culturalmente aos Puri e os Guaianá do Sul, trazidos para São Paulo em meados do século XVII, e que seriam ancestrais dos Kaingang.
26
Giacobello, Maria Laura. "Il paradigma dell’ecologia integrale e i fondamenti epistemologici della bioetica globale di Van Potter". Medicina e Morale 70, n.º 4 (21 de diciembre de 2021): 433–45. http://dx.doi.org/10.4081/mem.2021.950.
Texto completoResumen
L’ambiente è oggi gravemente ferito dalla crisi epocale in atto: tra le voci che si levano a tutela della Casa Comune emerge quella della Chiesa, attraverso lo sguardo di Papa Francesco che, con l’espressione ‘ecologia integrale’, fa esplicito riferimento alla consapevolezza che nella realtà tutto è connesso. A partire dall’urlo di ribellione della natura, l’ecologia integrale si assume, dunque, l’onere di promuovere un’istanza di rinnovamento radicale, che possa investire le categorie etiche ordinarie, fino a estendersi a quelle antropologiche e gnoseologiche poste alla base della prevalente cultura occidentale, fondata sul paradigma meccanicistico. Nell’ampia cornice di un ripensamento dei tradizionali confini dell’etica, l’ecologia integrale può rappresentare un paradigma culturale alternativo, reale espressione dello spirito del tempo. A tal proposito, si rivela particolarmente interessante e proficuo avviare una riflessione sulla straordinaria convergenza fra la prospettiva dell’ecologia integrale e quella della bioetica globale di Van Potter: già negli anni Settanta del Novecento, infatti, lo scienziato americano gettava i fondamenti epistemologici per una diversa visione etica. L’idea di un approccio sistemico volto a valorizzare la relazione delle singole parti tra di loro e col tutto, sia pure generata da presupposti evidentemente diversi, accomuna inequivocabilmente le due prospettive. E, in verità, la riflessione di Potter prende le mosse dalla stessa consapevolezza situata alla base dell’ecologia integrale, quella del profondo radicamento dell’uomo nell’ecosistema: mediante l’assunzione di una visione sistemica, che passa attraverso l’articolazione del concetto di biocibernetica, lo scienziato offre una valida rappresentazione del carattere interattivo dell’organizzazione strutturale che presiede al funzionamento dell’ambiente naturale.
27
Vastagh, Zoltán. "Elméleti megfontolások a disszociatív tézis empirikus vizsgálatához : Megjegyzések a Mobilitás és társadalmi integráció című írás kapcsán". socio.hu 10, n.º 4 (22 de diciembre de 2020): 78–91. http://dx.doi.org/10.18030/socio.hu.2020.4.78.
Texto completoResumen
A Socio.hu Társadalomtudományi Szemle 2019. évi 4. számának hasábjain jelent meg Hajdu Gábor, Huszár Ákos és Kristóf Luca (2019) Mobilitás és társadalmi integráció című elemzése, amely a társadalmi mobilitás potenciális negatív következményeinek empirikus vizsgálatára irányult. Elemzésemben Sorokin disszociatív tézisére vonatkozóan általuk levont konklúzió elméleti pontosításának szükségességére kívánom felhívni a figyelmet. Jelen írás központi kérdése az, hogy vajon elképzelhető-e, hogy Hajduéknak igaza van abban, hogy a „mobilitásnak” nincsenek negatív pszichés, illetve kapcsolathálózati következményei, miközben Sorokin sem feltétlenül tévedett. Ebben a dolgozatban tehát nem a disszociatív tézisre vonatkozó empirikus eredmények mellett vagy ellen szólalok fel, hanem azokat az elméleti szempontból kulcsfontosságú elemeket emelem ki, amelyek mérlegelése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy valóban Sorokin tézisét tesztelhessük, s nem valami mást.
28
Windt, Szandra. "Áldozathibáztató rendőrök?" Magyar Rendészet 23, n.º 3 (12 de diciembre de 2023): 53–73. http://dx.doi.org/10.32577/mr.2023.3.3.
Texto completoResumen
A jogalkalmazók, de különösen a rendőri és ügyészi szervek emberkereskedelemmel kapcsolatos tevékenységének vizsgálata hosszú múltra tekint vissza külföldön. A magyar jogalkalmazói attitűd vizsgálatára kevés alkalommal került sor, nemcsak emberkereskedelemmel kapcsolatban. Az emberkereskedelem és a kényszermunka (Btk. 192. §) bűncselekménye miatt indult büntetőeljárások száma alacsony. Ennek okaként a jogalkalmazók áldozathibáztatását szokták kiemelni. Valóban áldozathibáztatóknak tekinthetők a rendőrök? Erre a kérdésre is kerestük a választ 2022. február–márciusban egy online kérdőív segítségével, amelynek lezárásáig összesen 702 válasz érkezett: 525 rendészeti állományú és 177 bűnügyes rendőr osztotta meg gondolatait. A válaszadók árnyalták az „áldozathibáztató rendőr” képét, annak ellenére, hogy nem reprezentálják a teljes rendőri állományt. A válaszok eredményei és az ebből levont következtetések, javaslatok olvashatók az alábbiakban gondolatébresztőként és további kutatások ösztönzéseképp.
29
Rotta, Kauana, Julia De Paula Cordeiro, Tais Cristina Rossett, Itamar Regazzo Pedreschi Porto y Rafael Rauber. "MENINGOENCEFALITE CAUSADA POR ENTEROCOCCUS FAECALIS - UM RELATO DE CASO". FAG JOURNAL OF HEALTH (FJH) 2, n.º 2 (14 de junio de 2020): 323–28. http://dx.doi.org/10.35984/fjh.v2i2.195.
Texto completoResumen
Meningoencefalite bacteriana (MEB) é uma doença de baixa incidência e de extrema importância médica, com elevada morbimortalidade se não diagnosticada e tratada precocemente. Relata-se o caso de uma paciente de 49 anos, admitida com queixas gastrointestinais, plegia de membros inferiores, parestesia de membros superiores e cefaleia. Investigações realizadas através de exames de imagem e exame do líquido cefalorraquidiano (LCR) confirmaram MEB, sendo posteriormente identificado Enterococcus faecalis na cultura do LCR. O tratamento foi realizado com antibióticos sistêmicos e corticoterapia, apresentando boa resposta. O prognóstico da doença é reservado, levando geralmente a sequelas graves. A paciente do caso descrito encontra-se paraplégica, estado esse decorrente da rápida e grave evolução da doença.
30
Aam, Pål. "Hypernytt – ny videoteknologi for ei ny allmennkringkasting – ein studie av interaktive nyheiter med levande bilde". Norsk medietidsskrift 19, n.º 03 (17 de octubre de 2012): 233–51. http://dx.doi.org/10.18261/issn0805-9535-2012-03-04.
Texto completo
31
Cassioli, Marco. "Bruno Figliuolo. Dal Mar Nero al delta del Nilo: I Pisani e i loro commerci nel Levante (secoli XIII–XIV)". Hiperboreea 10, n.º 2 (1 de diciembre de 2023): 251–53. http://dx.doi.org/10.5325/hiperboreea.10.2.0251.
Texto completo
32
Polyák, Zsolt. "Településbiztonság, helyi rendészet a Dél-Alföld Régióban I." Belügyi Szemle 71, n.º 8 (15 de agosto de 2023): 1347–62. http://dx.doi.org/10.38146/bsz.2023.8.2.
Texto completoResumen
Cél: A tanulmány célja a Dél-Alföld Régió településbiztonságának, valamint a helyi rendészetben részt vevő rendőrségi és komplementer rendészeti szerveknek a bemutatása. Emellett az önkormányzati rendészet működtetésével összefüggő nehézségek megismertetése, a gyakorlatban előforduló anomáliák és az azokra adható optimális megoldási javaslatok megfogalmazása.Módszertan: A kutatást egyrészt a régióban működő három vármegyei rendőr-főkapitányság rendőri vezetői állományának, valamint a települési önkormányzatok online kérdőíves megkérdezésével hajtotta végre a szerző. Továbbá a komplex vélemény kialakítása céljából két járásban több résztvevős fókuszcsoportos beszélgetések keretében ismerte meg a helyi rendészettel összefüggő önkormányzati intézkedéseket. Harmadrészt szekunder kutatás keretében a hazai jogi szabályozók, szakmai tanulmányok, statisztikai adatok feldolgozását végezte el.Megállapítások: Az elvégzett kutatás eredményei arra engednek következtetni, hogy az önkormányzati rendészeti szervek fejlesztése csak hosszú távú és átgondolt stratégia mentén lehetséges. Beigazolódott, hogy a településbiztonsági és a helyi rendészeti feladatok rendkívül összetettek, több szereplőnek az aktív, összehangolt cselekvését követelik meg. Az is bebizonyosodott, hogy a települések részéről permanensen jelen van a stabil, kiegyensúlyozott közbiztonság iránti igény, és ennek elérése érdekében megfelelő lehetőségek, ismeretek birtokában hajlandók is vállalásokat teljesíteni. Ebben a komplex rendészeti feladatrendszerben megkerülhetetlen tényező a partnerek közötti folyamatos, széles körű együttműködés és a rendszeres kommunikáció útján megvalósuló információáramlás.Érték: A tanulmányban levont következtetéseket a helyi rendészetben közreműködők, valamint a rendőri vezetők a jövőbeni cselekvési programjaik kidolgozásában egyaránt hasznosítani tudják. A településbiztonság fejlesztésének lehetőségeire olyan javaslatokat fogalmazott meg a szerző, amelyek a szakemberek elméleti és gyakorlati tudását mélyítik.
33
Polyák, Zsolt. "Településbiztonság, helyi rendészet a Dél-Alföld Régióban II." Belügyi Szemle 71, n.º 9 (21 de septiembre de 2023): 1587–606. http://dx.doi.org/10.38146/bsz.2023.9.4.
Texto completoResumen
Cél: A tanulmány célja a Dél-Alföld Régió településbiztonságának, valamint a helyi rendészetben részt vevő rendőrségi és komplementer rendészeti szerveknek a bemutatása. Emellett az önkormányzati rendészet működtetésével összefüggő nehézségek megismertetése, a gyakorlatban előforduló anomáliák és az azokra adható optimális megoldási javaslatok megfogalmazása.Módszertan: A kutatást egyrészt a régióban működő három vármegyei rendőr-főkapitányság rendőri vezetői állományának, valamint a települési önkormányzatok online kérdőíves megkérdezésével hajtotta végre a szerző. Továbbá a komplex vélemény kialakítása céljából két járásban több résztvevős fókuszcsoportos beszélgetések keretében ismerte meg a helyi rendészettel összefüggő önkormányzati intézkedéseket. Harmadrészt szekunder kutatás keretében a hazai jogi szabályozók, szakmai tanulmányok, statisztikai adatok feldolgozását végezte el.Megállapítások: Az elvégzett kutatás eredményei arra engednek következtetni, hogy az önkormányzati rendészeti szervek fejlesztése csak hosszú távú és átgondolt stratégia mentén lehetséges. Beigazolódott, hogy a településbiztonsági és a helyi rendészeti feladatok rendkívül összetettek, több szereplőnek az aktív, összehangolt cselekvését követelik meg. Az is bebizonyosodott, hogy a települések részéről permanensen jelen van a stabil, kiegyensúlyozott közbiztonság iránti igény, és ennek elérése érdekében megfelelő lehetőségek, ismeretek birtokában hajlandók is vállalásokat teljesíteni. Ebben a komplex rendészeti feladatrendszerben megkerülhetetlen tényező a partnerek közötti folyamatos, széles körű együttműködés és a rendszeres kommunikáció útján megvalósuló információáramlás.Érték: A tanulmányban levont következtetéseket a helyi rendészetben közreműködők, valamint a rendőri vezetők a jövőbeni cselekvési programjaik kidolgozásában egyaránt hasznosítani tudják. A településbiztonság fejlesztésének lehetőségeire olyan javaslatokat fogalmazott meg a szerző, amelyek a szakemberek elméleti és gyakorlati tudását mélyítik.
34
Bezerra, José Fábio dos Santos. "Análise do desenvolvimento e atuação do Vórtice Ciclônico de Altos Níveis em janeiro de 2016 no Agreste Meridional, Pernambuco". Revista de Geociências do Nordeste 2 (27 de octubre de 2016): 491–99. http://dx.doi.org/10.21680/2447-3359.2016v2n0id10493.
Texto completoResumen
No presente artigo é exposta uma análise dos eventos anômalos de precipitação pluvial em Janeiro de 2016 no Agreste Meridional de Pernambuco e no Nordeste do Brasil, levando em consideração os mecanismos produtores de tempo que contribuíram para as possíveis anomalias de chuva, tais como Vórtice Ciclônico de Altos Níveis (VCAN), Oscilação Madden-Julian (MJO), Temperatura de Superfície de Mar (TSM) dos Oceanos Pacífico e Atlântico Sul e os impactos desencadeados por esses eventos.
35
Brito, Tarsilla Couto de y Renata Servato Gomes. "Corpo e escrita no despertar de Com armas sonolentas de Carola Saavedra". Pontos de Interrogação – Revista de Crítica Cultural 13, n.º 1 (13 de agosto de 2023): 261–77. http://dx.doi.org/10.30620/pdi.v13n1.p261.
Texto completoResumen
O presente artigo tem como objetivo analisar as experiências das quatro mulheres que compõem a genealogia da família desenhada por Carola Saavedra no romance Com armas sonolentas (2018). Levanta-se a hipótese de que o romance em questão realiza a crítica das narrativas canônicas com pretensão de totalização do sentido da história e da vida ao apostar na construção de uma personagem escritora que precisa se desconstruir por meio da escrita para se encontrar. Por esse motivo, nos apoiamos na crítica feminista de Teresa de Lauretis e na crítica decolonial de Grada Kilomba a fim de destacar os percursos e as armas que as personagens utilizam para superar a subalternidade, a violência e o silêncio. [Recebido em: 31 mar. 2023 – Aceito em: 10 jun. 2023]
36
Liestøl, Gunnar. "Pål Rune Aam: Fjernsynsforskaren – fra kritikar til innovatør. Som døme: mediedesign av interaktiv journalistikk med levande bilde." Norsk medietidsskrift 20, n.º 02 (11 de junio de 2013): 194–96. http://dx.doi.org/10.18261/issn0805-9535-2013-02-12.
Texto completo
37
Radenkovs, Vitalijs, Anda Valdovska, Daiga Galina, Stefan Cairns, Dmitrijs Jakovlevs, Sergejs Gaidukovs, Ingmars Cinkmanis y Karina Juhnevica-Radenkova. "Elaboration of Nanostructured Levan-Based Colloid System as a Biological Alternative with Antimicrobial Activity for Applications in the Management of Pathogenic Microorganisms". Nanomaterials 13, n.º 22 (17 de noviembre de 2023): 2969. http://dx.doi.org/10.3390/nano13222969.
Texto completoResumen
Considering the documented health benefits of bacterial exopolysaccharides (EPSs), specifically of bacterial levan (BL), including its intrinsic antimicrobial activity against certain pathogenic species, the current study concentrated on the development of active pharmaceutical ingredients (APIs) in the form of colloid systems (CoSs) containing silver nanoparticles (AgNPs) employing in-house biosynthesized BL as a reducing and capping agent. The established protocol of fermentation conditions implicating two species of lactic acid bacteria (LAB), i.e., Streptococcus salivarius K12 and Leuconostoc mesenteroides DSM 20343, ensured a yield of up to 25.7 and 13.7 g L−1 of BL within 72 h, respectively. An analytical approach accomplished by Fourier-transform infrared (FT-IR) spectroscopy allowed for the verification of structural features attributed to biosynthesized BL. Furthermore, scanning electron microscopy (SEM) revealed the crystalline morphology of biosynthesized BL with a smooth and glossy surface and highly porous structure. Molecular weight (Mw) estimated by multi-detector size-exclusion chromatography (SEC) indicated that BL biosynthesized using S. salivarius K12 has an impressively high Mw, corresponding to 15.435 × 104 kilodaltons (kDa). In turn, BL isolated from L. mesenteroides DSM 20343 was found to have an Mw of only 26.6 kDa. Polydispersity index estimation (PD = Mw/Mn) of produced BL displayed a monodispersed molecule isolated from S. salivarius K12, corresponding to 1.08, while this was 2.17 for L. mesenteroides DSM 20343 isolate. The presence of fructose as the main backbone and, to a lesser extent, glucose and galactose as side chain molecules in EPS hydrolysates was supported by HPLC-RID detection. In producing CoS-BL@AgNPs within green biosynthesis, the presence of nanostructured objects with a size distribution from 12.67 ± 5.56 nm to 46.97 ± 20.23 was confirmed by SEM and energy-dispersive X-ray spectroscopy (EDX). The prominent inhibitory potency of elaborated CoS-BL@AgNPs against both reference test cultures, i.e., Pseudomonas aeruginosa, Escherichia coli, Enterobacter aerogenes, and Staphylococcus aureus and those of clinical origin with multi-drug resistance (MDR), was confirmed by disc and well diffusion tests and supported by the values of the minimum inhibitory and bactericidal concentrations. CoS-BL@AgNPs can be treated as APIs suitable for designing new antimicrobial agents and modifying therapies in controlling MDR pathogens.
38
Lopes de Albuquerque, Suzana y Carlota Boto. "Dissonâncias do Programa Tempo de Aprender (SEALF/MEC/2020) com as pesquisas sobre alfabetização". Horizontes 39, n.º 1 (1 de julio de 2021): e021021. http://dx.doi.org/10.24933/horizontes.v39i1.1125.
Texto completoResumen
O objetivo deste artigo é apresentar dissonâncias conceituais que a Secretaria de Alfabetização (Sealf) do MEC tem adotado a partir da Política Nacional de Alfabetização (2019) e do Programa Tempo de Aprender (2020), desconsiderando as pesquisas científicas realizadas no âmbito das universidades brasileiras. Ao evocar pesquisas internacionais, principalmente do National Reading Painel (2000), a atual Secretaria limita a alfabetização a seu processo metodológico, não levando em conta a importância da dimensão de letramento. Pergunta-se o que está em debate na visão da Sealf, que insiste em não avaliar a importância da formação inicial e continuada de professores de diferentes universidades e de pesquisadores imbuídos de um princípio crítico-político-social, reduzindo o tema a um viés tecnicista do método sintético fônico.
39
Almeida, Paulo Roberto de y Ricardo Rodrigues Magalhães. "Estudo do tempo de processamento para análises do comportamento mecânico de córneas via simulações numéricas". Revista Brasileira de Computação Aplicada 9, n.º 4 (13 de diciembre de 2017): 32. http://dx.doi.org/10.5335/rbca.v9i4.7025.
Texto completoResumen
A córnea e a esclera formam a superfície externa do globo ocular, proporcionando proteção aos componentes internos e mantendo o formato de refração do olho. A estrutura da córnea é composta de epitélio, endotélio e estroma, sendo este último o principal responsável pelas características mecânicas da córnea. Estudos biomecânicos envolvendo o Método dos Elementos Finitos (MEF) podem revelar características mecânicas importantes da córnea, porém estes estudos normalmente requerem alto custo computacional. Este trabalho propõe um estudo do tempo de processamento para análises do comportamento mecânico de córneas humanas via MEF, levando-se em consideração modelos computacionais com baixa complexidade. As simulações foram realizadas utilizando um software comercial de análise de elementos finitos para medir o deslocamento no ponto central da córnea, em que variou-se a quantidade de elementos e nós dos modelos, com o objetivo de comparar os resultados.
40
Wagner-Souza, Karen, Michelle Castro Meletti-de-Oliveira, Raquel C. Maia y Vivian M. Rumjanek. "Ciclosporina A e seus análogos como reversores da resistência a múltiplas drogas em células tumorais". Revista Brasileira de Cancerologia 49, n.º 2 (30 de junio de 2003): 103–12. http://dx.doi.org/10.32635/2176-9745.rbc.2003v49n2.2112.
Texto completoResumen
A resistência a múltiplas drogas (MDR) é um dos principais obstáculos no tratamento quimioterápico de pacientes com câncer. O processo de resistência é multifatorial, mas o mecanismo mais bem caracterizado é a superexpressão da glicoproteína P (Pgp), uma proteína de membrana plasmática que funciona como uma bomba de efluxo levando a uma diminuição da concentração intracelular do quimioterápico. A circunvenção da resistência pode ser obtida utilizando-se agentes reversores capazes de inibir a atividade funcional da Pgp e de outras bombas de efluxo relacionadas. Nesta revisão, discutimos o uso do imunossupressor Ciclosporina A (CSA) e de seus análogos como agentes reversores da MDR. Aspectos como sua combinação com ciclofilinas, sua capacidade de inibir a atividade funcional da Pgp e seu uso clínico, especialmente em leucemias, são discutidos baseados tanto na literatura quanto em resultados dos próprios autores.
41
Ramos-Pereira, Ana. "Sea level changes and neotectonics: some examples in Portugal (Arrábida and Southwest)". Estudos do Quaternário / Quaternary Studies, n.º 5 (20 de diciembre de 2008): 31–37. http://dx.doi.org/10.30893/eq.v0i5.57.
Texto completoResumen
A dinâmica litoral herdada é um tema recorrente na geomorfologia portuguesa. O reconhecimentodessa dinâmica passa pela identificação dos seus indicadores: formas de relevo e depósitos litoraiscorrelativos, presentes nas áreas hoje emersas e submersas. À semelhança do que sucedepresentemente, também no decurso do Quaternário, o litoral seria diversificado, com planícies arenosascom sistemas de praia-duna, sistemas de barreira, arribas com ou sem plataforma rochosa de sopé,estuários e terraços marinhos (elementos da plataforma litoral). Porém, esses indicadores nem sempresão de fácil identificação. No que respeita às formas de erosão - arribas com a respectiva sapa eplataforma rochosa de sopé - raramente se reconhecem, por serem formas antigas que foram sujeitas,desde a sua formação, à dinâmica geomorfológica, nomeadamente a movimentos de massa,desfigurando-as e dificultando a sua identificação. O estudo e enquadramento geomorfológicopormenorizado de muitos dos escarpados litorais, considerados previamente como arribas, tem reveladotratarem-se de escarpas de falha. No que respeita aos depósitos, (i) estes mudam lateralmente de fácies,(ii) as condições ambientais de génese dos depósitos quaternários mudaram e, em muitos casos, elesforam erodidos e/ou remexidos na sequência das variações da linha de costa que acompanham asflutuações do nível do mar e (iii) a actividade neotectónica, já reconhecida, pode tê-los mudado da suaposição original, fracturando-os, balançando-os ou mesmo levando à sua destruição. Por essas razões,as conclusões de um trabalho levado a efeito numa região não deverão ser extrapoladas, porque osvários compartimentos tectónicos no litoral não têm tido sempre o mesmo comportamento, como tmvindo a mostrar os diversos estudos precisos de pormenor recentemente divulgados. As correlaçõescronológicas são, também por isso, difíceis de estabelecer. Os dois casos apresentados permitemilustrar a complexidade da dinâmica litoral, mas também as dificuldades de correlação e deextrapolação dos resultados, nomeadamente como consequência da actividade de neotectónico nolitoral de Portugal continental.
42
Benedito Nuez, Josep y José Manuel Melchor Monserrat. "Evidencias, aspectos materiales y técnicas constructivas del recinto amurallado de la madīna Buryāna (Burriana, Castellón)". Arqueología de la Arquitectura, n.º 17 (18 de noviembre de 2020): e097. http://dx.doi.org/10.3989/arq.arqt.2020.006.
Texto completoResumen
La ciudad de Burriana se localiza frente a la costa del mar Mediterráneo, muy próxima al río Anna, a los pies de las principales vías de comunicación que vertebran el levante peninsular, con puerto marítimo y sobre un terreno fértil. Su localización la convierte en un importante enclave defensivo relacionado con la protección del paso hacia Murbāṭir (Sagunto) desde el río Millars. Pero la fuerte transformación urbanística que sufre desde la segunda mitad del siglo XIX ha enmascarado su trazado fortificado. A partir del trabajo que aquí se presenta se pretende recuperar información de la ciudad en época islámica, sobre todo lo concerniente a su sistema de fortificación y las transformaciones que esta ha ido sufriendo. Se presenta también un análisis de las técnicas constructivas. Una vez analizados los datos, se proyecta una restitución del trazado de la muralla, torres y portales.
43
Gómez Becerra, Antonio. "Las murallas islámicas de Almuñecar (Granada)". Arqueología y Territorio Medieval 3 (9 de diciembre de 1995): 167–89. http://dx.doi.org/10.17561/aytm.v3i0.1628.
Texto completoResumen
La población de Almuñécar se encuentra en el sector occidental de la costa granadina. Su emplazamiento físico viene definido por un grupo de tres colinas que se levantan frente al mar, rodeadas por dos llanuras de cierto desarrollo. De éstas, la situada a Levante está formada por los aportes sedimentarios del río Verde, mientras que la localizada a Poniente tiene su origen en el río Seco. Estas llanuras se han generado a partir de sendas bahías marinas, de manera que hasta bien entrada la época moderna se constata la existencia de dos ensenadas en torno al extremo de la lengua de terreno sobre la que se asienta Almuñécar (HOFFMAN, 1988: p. 65). Será entonces cuando se asista a una aceleración del proceso de sedimentación en estas áreas, como consecuencia directa de una progresiva pérdida de la masa vegetal del interior montañoso.
44
Tóth, Zsolt. "A Ráckevei (Soroksári) – Duna-ág helyzetének környezet- és természetvédelmi szempontú bemutatása hidrológiai adatok alapján". Tájökológiai Lapok 12, n.º 1 (27 de julio de 2014): 75–93. http://dx.doi.org/10.56617/tl.3691.
Texto completoResumen
A Ráckevei (Soroksári) – Duna-ág /rövidítve RSD/ egy természeti értékeihez képest – a szakma és a közvélemény által – kissé elfeledett, de annál szebb vízteste hazánknak. A Duna-ágra vonatkozó adatok elemzésének aktualitását adja, hogy a területen folyamatban van egy 35 milliárd Ft összértékű, komplex vízminőség és vízgazdálkodás javító beruházás, ami jórészt brüsszeli forrásokból valósul meg, a tervek szerint 2013-ra. Az értékelés a kémiai (oldott oxigén, ammónium-N, nitrát-N, nitrit-N) és ökológiai vízminőségre vonatkozó adatok párhuzamba állítását tűzte ki célul. Az utóbbi mutatók az EU Víz Keretirányelv által meghatározott indikátorcsoportok (fitoplankton, bevonatlakó kovaalga, vízi makroszkópikus gerinctelen, makrofita, hal) segítségével kerülnek bemutatásra. Az adatok a kémiai vízminőség tekintetében az 1997–2010 közötti időszakról adnak információt, az ökológiai felmérés pedig a 2007-es állapotokat tükrözi. A tanulmány továbbá az ezekből levont következtetések révén – a folyóágon uralkodó környezet- és természetvédelmi állapotokról nyújt képet szakaszonkénti bontásban.
45
Mangolin, Cesar, Carlos Alberto Vieira Borba y Elisabeth Dos Santos Tavres. "ENEM: DA AVALIAÇÃO À REPRODUÇÃO." Educere et Educare 16, n.º 38 (23 de abril de 2021): 411–26. http://dx.doi.org/10.17648/educare.v16i38.25790.
Texto completoResumen
O artigo tem como objetivo analisar o papel desempenhado pelo Exame Nacional do Ensino Médio (ENEM) para a criação e mensuração de um padrão de qualidade dos estudantes do ensino básico, que orientaria também as formas de ingresso no ensino superior. Esse modelo de avaliação baseava-se numa proposta construtivista, levando em consideração a interdisciplinaridade e contextualização do conhecimento com a realidade do estudante. Utilizamos em nossa análise a produção bibliográfica sobre o tema, a análise de documentos do MEC, INEP e ENEM. Como referencial teórico, recorremos à crítica sociológica da educação de Pierre Bourdieu.
46
Cunha, Jorge André da. "DERIVAS DE SENTIDO NA REPRESENTAÇÃO DO “MENINO MALUQUINHO” EM CAMPANHAS DO MEC SOBRE O LIVRO DIDÁTICO". Revista Moinhos, n.º 3 (13 de octubre de 2013): 164. http://dx.doi.org/10.30681/moinhos.v0i3.2464.
Texto completoResumen
Esta monografia é o resultado da análise do personagem o Menino Maluquinho (Ziraldo), em dois momentos, tendo como objetivo mostrar que o cartunista Ziraldo reconfigura as características de seu personagem, que perduravam por vinte anos, para que pudesse ser o garoto propaganda do MEC nas campanhas de conservação do Livro Didático a partir de 1999. Nesta perspectiva, observamos uma contradição no comportamento do MM (damos destaque ao cuidado com o livro didático) que nos permite enxergar dois momentos da personagem: o primeiro, antes da campanha do MEC, antes do convite, marcado pelo desenvolvimento de diálogos e vivencia de situações pouco comuns às crianças da década de 1980 e 1990 podendo ser entendida como uma “receita de como ser criança”. E a segunda, pós-campanha do MEC, em que as peraltices e as traquinagens do personagem são minimizadas em relação às questões escolares, levando-nos a entender o personagem como garoto exemplar de sala de aula. As noções de sujeito, sentido, formação discursiva, discurso, interdiscurso, são trazidas à discussão para que possamos refletir sobre como se dá o processo de constituição da subjetividade e o efeito ilusório que produz sujeito como centro ao ponto de podermos compreender essa reconfiguração das características do Menino Maluquinho e assim compreender os efeitos de sentidos nos dizeres e enunciados dos cartazes da campanha de conservação do Livro Didático do MEC.
47
Gomes, Zenaide Maria de Sousa y Mercia Helena Sacramento. "SALA DE INFORMÁTICA COMO FERRAMENTA DE APRENDIZAGEM NAS ESCOLAS NO MUNICÍPIO DE NOVO GAMA". Revista Ibero-Americana de Humanidades, Ciências e Educação 8, n.º 9 (30 de septiembre de 2022): 478–87. http://dx.doi.org/10.51891/rease.v8i9.6905.
Texto completoResumen
O presente artigo busca descobrir como são usadas as ferramentas digitais no processo de ensino aprendizagem, nas salas de aula no Município de Novo Gama. Este tema foi analisado nos contextos das escolas pesquisadas no ensino público daquele município, para apontar quais são as maiores dificuldades no ensino de informática nesse ambiente escolar, incluindo os pontos abordados pelo MEC no que diz respeito aos processos de inclusão digital. Foram elaboradas pesquisas para demonstrar a realidade dos processos do ensino da educação pública atual. Em moldes simples é preciso fazer pesquisas com escolas pré-estabelecidas, no município do Novo Gama de Goiás, descobrindo o que está envolto na realidade das escolas que possuem ou não possuem a inclusão digital, elaborando um questionário a ser respondido pela pessoa responsável no momento da implantação do mesmo, e com que levante dado que respondam toda a problemática que está aí.
48
Kovács, István. "A nemzetközi szervezett bűnözés statisztika elemzése a SOCTA és Eurostat rendszerekben". Belügyi Szemle 71, n.º 5 (31 de mayo de 2023): 749–866. http://dx.doi.org/10.38146/bsz.2023.5.6.
Texto completoResumen
Cél: Szekunder elemzés révén a szervezett bűnözés 21. századi formájának megismerése és az ellene irányuló fellépés lehetséges eszközeinek a feltérképezése. Vajon elégségesnek bizonyul-e a (büntető)jogi szabályozás és a bűnüldözés eszköztára, vagy más módszerek és lehetőségek irányába kell haladnunk és bővítenünk.Módszertan: A tanulmányban az analízis és szintézis duális egységének, valamint a forráskritikának az alkalmazása valósul meg. Mindezt kiegészíti a felhasznált jelentésekben szereplő adatok további elemzése és értékelése, amely szekunder kutatásnak felel meg.Megállapítások: A 21. században a szervezett bűnözés jellege, csoportdinamizmusa és a hozzá kapcsolódó jellegzetességek megváltoztak. A szerző álláspontja szerint egy eszközzel – mint például a (büntető)jogi szabályozással, vagy például hatékonyabb bűnüldöző technikákkal stb. – nem lehet ellene fellépni. Megoldási alternatívaként a teljes ellehetetlenítés stratégiája szolgálhat, amelynek részleteiről a tanulmányban levont következtetések alapján olvashatunk.Érték: A dolgozat értéke kimutatható a szervezett bűnözés jelenségének feltérképezésére irányuló kutatómunkából, a primer és szekunder adatok elemzéséből és értékeléséből, a következtetések levonásából, valamint a javaslatok megfogalmazásából.
49
Kőműves, Zsolt, Szilvia Szabó, Gábor Szabó-Szentgróti y Gábor Hollósy-Vadász. "A családi állapot hatása a női vezetői szerepekre és az ehhez kapcsolódó attitűdökre". Studia Mundi – Economica 9, n.º 1 (2 de marzo de 2022): 21–34. http://dx.doi.org/10.18531/studia.mundi.2022.09.01.21-34.
Texto completoResumen
Ebben tanulmányunkban női vezetők esetében vizsgáljuk meg a családi állapot hatását a vezetői szerepekre és az ehhez kötődő attitűdökre. A tanulmányunkban az alábbi kutatási kérdésre keressük a választ: női vezetők esetében a családi állapot befolyásolja-e a vezetői szerepek megítélését. Ehhez kapcsolódóan három hipotézist fogalmazunk meg melyek: H(1) szerint: a vezetői sikeresség szempontjából a válaszadók a családi állapotuk alapján más-más tényezőket tartanak fontosnak. H(2) szerint: a válaszadók a családi állapotuk alapján más-más jellemzőket tartanak fontosnak a sikeres férfi vezetők esetében. H(3) szerint: a válaszadók a családi állapotuk alapján másképpen vélekednek arról, hogy a családalapítást elhalasztanák-e egy jó állás lehetőség érdekében. A kérdőíves kutatásban (n=225) személy vett részt. A minta nem reprezentatív, ezért a kutatási eredményeink nem általánosíthatóak, a levont következtetéseket a vizsgálati mintán kívül nem tekintjük validnak. A válaszok feldolgozása során ANOVA és Khi négyezet próbákat alkalmaztunk. Az eredményeink mind a három hipotézisünket igazolták. A női vezetők között abban volt a különbség, ahogy a jó hírnév, a háztartási támasz, a szülői, vagy a rokoni támasz, és a baráti támasz fontosságát látták a sikeres vezetés kapcsán. A válaszadók a családi állapotuk alapján más-más jellemzőt tartottak fontosnak a sikeres férfi vezetők esetében. A jövőben egy országos reprezentatív kutatás során szeretnénk egy összehasonlító vizsgálat során feltárni a női és a férfi vezetőkhöz kötődő attitűdök közötti különbségeket.
50
Kőműves, Zsolt, Szilvia Szabó, Gábor Szabó-Szentgróti y Gábor Hollósy-Vadász. "A családi állapot és a férfi vezetői szerepek kapcsolatának a vizsgálata". Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok 17, n.º 1-2 (8 de septiembre de 2022): 29–39. http://dx.doi.org/10.14232/jtgf.2022.1-2.29-39.
Texto completoResumen
Jelen tanulmányunk egy korábbi cikkünk (Kőműves et al., 2022) folytatása. Ebben a publikációban a családi állapot és a férfi vezetői szerepek kapcsolatát vizsgáljuk. A kutatási kérdésünk: a családi állapot alapján a férfi vezetők vajon különböznek-e a vezetői szerepeik megítélésében? A mintavétel hólabda módszerrel történt, a válaszadók száma 212 fő, így a minta nem tekinthető reprezentatívnak, a levont következtetések nem generalizálhatóak, csak az adott mintán tekinthetők validnak. Kutatási kérdéseink igazolásához ANOVA-t, LSD post hoc tesztet és Khínégyzet próbát alkalmaztunk. A vizsgálati kérdésünkre a válasz, hogy a férfi vezetők a családi állapot függvényében különböznek a vezetői szerepeik megítélésében. A kérdések verifikálása alapján kijelenthetjük, hogy: a családi állapot meghatározza, hogy a válaszadók mely vezetői tényezőket tartják fontosnak a vezetői sikeresség megítélése tekintetében. A családi állapot alapján a válaszadók eltérően ítélik meg a családi élet és a sikeres vezetői szerep összeegyeztethetőségét. A kutatómunkát a jövőben szeretnénk folytatni annak a vizsgálatával, hogy a férfiak és a nők esetében a családi állapot eltérően hat-e a vezetési szerepekkel kapcsolatos attitűdökre.