Academic literature on the topic 'Magyar Tudományos Akadémia. Archaeologiai Bizottság'

A Magyar Tudományos Akadémia 1984-ben új kutatóközpontot alapított több, korábban regionális kutatásokat végző tudományos műhelyből. A Regionális Kutatások Központjának három évtizedét, kutatási és publikációs eredményeit, a nemzetközi kutatóhálózatban játszott szerepét, területfejlesztési tanácsadási működését foglalja össze a tanulmány. Az intézet alapításkor megfogalmazott missziója a regionális tudomány meghonosítása volt. Az intézet kutatóinak kezdeményezésére jöttek létre e tudományágazat különböző fórumai: a Tér és Társadalom folyóirat, a Területi és Települési Kutatások könyvsorozat, az akadémiai bizottság, a Magyar Regionális Tudományi Társaság, egyetemi tanszékek és képzési szakok. A kutatási portfólió állandó elemei a térfejlődési folyamatok törvényszerűségeinek feltárása, a modern területfejlesztő erők hatásmechanizmusainak alakulása Európában és Magyarországon, a vidéki elmaradottság összetevőinek elemzése, a területpolitika cél-, eszköz- és intézményrendszerének a vizsgálata, a többszintű kormányzás és a területi fejlődés kapcsolata és a regionalizmus voltak.

A Magyar Nemzeti Bank könyvsorozatában 2022-ben megjelent „Új fenntartható közgazdaságtan” címet viselő globális vitairat V. részének 23. fejezete dr. Kocziszky György tollából származik, „Értékrend és kultúra a fenntartható gazdasági növekedés mögött” címmel. Dr. Kocziszky György oktatói és tudományos pályája a Miskolci Egyetemhez, illetve annak jogelődjéhez kötődik. Egyetemi tanárként mérnök- és közgazdász-generációkat tanított és tanít ma is. Kutatási területe elsősorban az európai integráció gazdaságtana, a regionális gazdaságtan, a növekedés- és fejlődéselméletek. 1992–1994 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Vezetés- és Szervezéstudományi Szakbizottság Racionalizálási Albizottságának elnöke, 1990–2000 között az MTA Vezetés- és Szervezéstudományi Szakbizottságának tagja, 2006-ban a Jean Monnet Kiválósági Központ vezetője, 2007 és 2010 között pedig a Magyar Akkreditációs Bizottság Közgazdasági Szakbizottságának tagja volt. Közel 100 könyv, könyvfejezet és tanulmány szerzője. 2011. április 5-e óta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja. Arról, hogy miben gyökerezik a fenntarthatóság, illetve hogy milyen szempontok alapján érdemes újragondolni a közgazdaságtan fejlődésének irányát, Kocziszky György professzor urat, jelen lapszámunk vendégszerkesztőjét kérdeztük.

Bognár Rezső a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte diplomáját és Zemplén Géza mellett dolgozott 1950-ig a műegyetemi Szerves Kémiai Intézetben. 35 éves korában már a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Már akadémikusként kerül Debrecenbe, aholis az Egyetem éppen alakuló Természettudományi Karának Szerves Kémiai Intézetét szervezte meg. A debreceni négy évtizedes működése messze túlterjedt az intézet falain, hiszen kétízben is, összesen öt tanéven keresztül az egyetem rektora, és ugyancsak két ízben hét tanévben rektorhelyettese volt.Különösen jelentős szerepe volt abban, hogy a Debreceni Akadémiai Bizottság 1976-ban megkezdhette működését és székháza épült Debrecenben.

A Kodolányi János Egyetem az alkalmazott tudományok kutatásával foglalkozó intézmény, amelynek kutatási tevékenysége az elmúlt harminc évben az MTA Veszprémi Területi Akadémiai Bizottságával közösen bontakozott ki. E kutatás a civil tudományos együttműködés kereteiben indult, hiszen a VEAB feladata is ehhez kapcsolódott, és a KJF/KJE sem kapott állami forrásokat kutatásaihoz. Az alkalmazott használatközpontú kutatás szerepe a tudásgazdaságban csak napjainkban értékelődött fel az EU szintjén is, és a KJE-VEAB együttműködés 30 éve ennek hasznosságát egyértelműen bizonyítja. A 2007-től konkrét kutatási közlemény adatokkal és idézettséggel is kimutatott a KJE kutatási tevékenysége, amely adatok szerint az intézmény a magyar tudományosság elismert szervezetévé vált.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által szervezett bizottság 2023. október 6-án tette közzé a Magyar Tudományos Művek Tára honlapján ajánlását „Javaslatok a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok cikkeinek kezelésére – az MTA ajánlásai az új típusú publikációs visszaélésekkel kapcsolatban” címmel. Az ajánlás nagy vitát gerjesztett a hazai tudományos közösség körében, elsősorban azért, mert a norvég teljesítményértékelési rendszerre (továbbiakban norvég lista) hivatkozik. Jelen tanulmányban a norvég lista szerinti „0”-ás besorolású lapokat vizsgáljuk a támasztott követelmények tükrében, leíró statisztikai eszközökkel. Eredményeink rámutatnak, hogy ez a besorolási szint nem a tudományos kiválóság, sokkal inkább a tudományos hitelesség mércéje, éppen ezért tekinthető a lapokkal szembeni jogosan elvárt menedzsment követelményeknek. A tanulmány szakpolitikai ajánlásokat is megfogalmaz, főleg a hatékony folyóiratmenedzsment, valamint a megafolyóirat-kiadók kérdéseivel kapcsolatban.

A Magyar Tudományos Akadémia Ipari és Vállalatgazdasági Bizottsága 2009. október 9-én rendezte harmadik korrupcióellenes konferenciáját. Az előadók, a magyar közélet 14 prominens személyisége, közül ketten a politikai élet ismert szereplői, további ketten a magyar jog és igazságszolgáltatás vezető tisztségviselői voltak. Hatan közvetlenül a korrupció által leginkább sújtott területek elöljáróiként, hárman kutatóként (jeles egyetemi tanárként), s egy kamarai vezető a vállalati szféra képviseletében fejtette ki nézeteit a témáról. Amint ezt dr. Papanek Gábor, a Bizottság és a konferencia elnöke kiemelte, a rendezvény, a sok, olykor egymást kiegészítő, olykor ütköző nézet törekedett világos áttekintést adni a korrupció okairól, hatásairól, valamint az e visszaélés elleni küzdelem aktuális tennivalóiról.

A tanulmány ötven év hazai jövőkutatási tevékenységét és tapasztalatait összegezve mutatja be a tudományág hazai fejlődését, a tudománnyá válás és a stabilizálás nehézségeit, az intézményes tudományos jövőkutatás főbb kutatási eredményeinek fejlődési ívét. Két korszakot különböztet meg: a jövőkutatás horizontális és vertikális kiépülésének időszakát és az instabil állapotok kezelésének időszakát. Jövőkutatóink lelkes csapata értékes publikációkkal, konferenciák szervezésével és színvonalas egyetemi szintű oktatással járultak hozzá az egyetemes jövőkutatási ismeret- és tudáshalmazhoz. Az intézményes hazai jövőkutatás fejlődésében jelentős szerepet töltött be a Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztályának keretében 1976 óta működő Jövőkutatási (2011 óta: Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos) Bizottság. Nemzetközi kapcsolatainkat erősítették a kutatási együttműködések és a baráti kapcsolataink. A magyar jövőkutatók világosan látták, hogy alapvető jövőformáló szerepe a társadalmi innovációnak és az oktatásnak van, ezért mindent megtettek a tudományos kutatás és az oktatás mindenkori szerves kapcsolatáért.Summarizing the preceding 50-year activities and experiences of Hungarian Futures Studies the article evaluates the development of the scientific field, the difficulties of becoming a discipline and stabilization, and the development arch of main scientific results achieved by institutional scientific Futures Studies. The study distinguishes two periods: the era of horizontal and vertical development of Futures Studies, and the era of managing unstable matters. The impassioned team of our futurists has greatly contributed to the knowledge base of Futures Studies by invaluable publications, organizing conferences and high-standard university education. Since 1976 the Futures Studies Committee operating within the Section IX of Hungarian Academy of Sciences (Statistical and Futures Studies Scientific Committee since 2011) has played a substantial role in the institutional development of Hungarian Futures Studies. Our international relationships have been corroborated by research collaborations and friendships. Hungarian futurists have clearly realized that social innovation and education actually have a fundamental future shaping role, hence they have been done their best to accomplish all-time efficient relationship between scientific research and education.

A magyarral kapcsolt szakszótári bibliográfia készítése a kezdetektől (2006) alapfeladatként jelentkezett a pécsi Terminológiai Dokumentációs Központban, és a nemzetközi együttműködés (Bécs–Köln–Pécs) megalakulásakor a nemzetközi team tagjai is célként tűzték ki. A pécsi központ feladata a magyarral kapcsolt szakszótári bibliográfia elkészítése a 16. századtól napjainkig, majd később a környező országoké is. A terv digitális bibliográfia elkészítése volt. Közben a Magyar Tudományos Akadémia Szótári Munkabizottsága is sürgősen elvégzendő feladatnak határozta meg e kutatás véghezvitelét, hiszen Magay Tamás, a bizottság korábbi elnöke és tagja sok gyűjtő bevonásával már elvégezte a köznyelvi szótárak felkutatását, így összeállt és nyomtatásban két ízben meg is jelent az idevágó bibliográfia. A szakszótári bibliográfia a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont támogatásával, a TermDok-Központ, ugyanakkor a Szótári Munkabizottság elgondolásainak összhangba hozásával is, digitális formában valósult meg. A tanulmány célja a fenti projekt bemutatása.