Relevant bibliographies by topics / Költő

Academic literature on the topic 'Költő'

Author: Grafiati
Published: 27 July 2024
Last updated: 28 July 2024

Create a spot-on reference in APA, MLA, Chicago, Harvard, and other styles

Select a source type:

Contents

Consult the lists of relevant articles, books, theses, conference reports, and other scholarly sources on the topic 'Költő.'

Next to every source in the list of references, there is an 'Add to bibliography' button. Press on it, and we will generate automatically the bibliographic reference to the chosen work in the citation style you need: APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver, etc.

You can also download the full text of the academic publication as pdf and read online its abstract whenever available in the metadata.

Journal articles on the topic "Költő"

1

Faragó, Emese. "Janus arcú művészet: technikai tudás és költői ihletettség Platón költészetértelmezésében." Elpis Filozófiatudományi Folyóirat 8, no. 2 (December 19, 2014): 7–17. http://dx.doi.org/10.54310/elpis.2014.2.1.

Full text
Abstract:
Tanulmányomban a költői szakértelem és a költői ihletettség egymáshoz való viszonyát vizsgálom Platón művészetfilozófiájában. Amellett érvelek, hogy Platón lehetségesnek tartotta, hogy a költő technikai tudása és a költői ihletettség egyaránt szerepet játsszon a költészeti alkotások létrehozásában. A két elmélet összeegyeztethető egymással. A valódi különbség nem a technikai képességek és az inspiráció alapján alkotó költő között van, hanem aközött, aki pusztán technikai képességek alapján alkot és aközött, aki emellett még az inspirációra is támaszkodhat. Az inspirált költő a prófétához hasonló módon, technikai képességeinek felhasználásával közvetíti az istenek üzenetét. A költészeti alkotások igazsága a mű helyes értelmezésén keresztül tárható fel a befogadó számára.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
2

Mrázik, Julianna. "Rózsa a holdudvaron A rózsa szimbolikája József Attila költészetében." Iskolakultúra 34, no. 2-3 (February 16, 2024): 72–87. http://dx.doi.org/10.14232/iskkult.2024.2-3.72.

Full text
Abstract:
A tanulmány József Attila egyes költeményeit a „rózsás” versein keresztül vizsgálja. Célja az, hogy a versek létrejöttét körülvevő életeseményeket és szentimentelemzést felhasználva egy, ez ideig egészében feltáratlan, kevéssé elemzett pályaívet rajzoljon meg. Az értelem és érzelmek kettősének kölcsönhatása, különösen a rózsa motívumán keresztül, mélyebb és másabb betekintést nyújt József Attila költészetébe. A tanulmány az elején bevezeti az olvasót a „rózsás” versek világába, majd fokozatosan mutatja be a versek és a költő életének összefüggéseit. A rózsa motívumát széles körben értelmezi, bemutatva annak szépséggel kapcsolatos, szenvedélyes és sebezhetőségi aspektusait, és azt, hogyan tükrözi e jelkép a költői életeseményeket és érzelmeket. Az életrajzi történések és versek közötti kapcsolatok folyamatosan kibontakoznak a tanulmány során. A szentimentanalízissel kiegészített ikonográfiai-ikonológiai stratégia egy olyan eljárás, amelynek segítségével információk nyerhetők az írott tartalmak emocionális töltetét illetően (Laki, 2022). Az alkalmazott szentimentelemzési metodológia segít a költői művek mélyebb megértésében és az érzelmi tartalmak feltárásában. A tanulmány emellett azonosítja, hogy József Attila rózsás versei nem csak a szépséget, szenvedélyt, hanem a sebezhetőséget és az ellenállást is kifejezik, s így a rózsa-motívum mentén az emberi élet számos aspektusát. Az írás összefűzi a költő személyes életét a művekkel, művelődéstörténeti adalékokkal, és mindezen keresztül bemutatja, hogyan jelennek meg az életesemények a költészetben, amint alkotói és befogadói szinten is gazdagítják a költői üzenetet.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
3

Nagyillés, János. "A szónok költő és az istenapparátus." Antik Tanulmányok 53, no. 2 (December 1, 2009): 219–38. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.53.2009.2.3.

Full text
Abstract:
Lucanus epikus technikájának jellemző jegye az istenapparátus hiánya. A jelenség magyarázatára az utóbbi bő évszázadban számos magyarázat született. Egy részük nem annyira az istenapparátus hiányáról beszél, mint inkább arról, hogy a költő az epikus narratíva e transzcendens aspektusát a hagyományos istenek helyett a teljesen személytelen fatum mal s a hol filozófikusan (fortuna), hol mintegy istenségként felfogott Fortuná val helyettesíti. A modern elméletek már Lucanus költői látásmódjának újszerűségével magyarázzák a jelenséget. Az istenapparátus hiánya azonban csak egyike azon tüneteknek, melyeknek mindegyike jól magyarázható a szónoki munkamódszerrel, a retorikai narratio szabályainak követésével.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
4

Krähling, Edit. "„Ha megmaradt a víztől, megmaradt-e az emberektől?”." Magyar Könyvszemle 138, no. 3 (July 27, 2023): 368–81. http://dx.doi.org/10.17167/mksz.2022.3.368-381.

Full text
Abstract:
Radnóti Miklós és felesége, Gyarmati Fanni 1944 áprilisában három-négyezer kötetes értékes könyvtárukat nyolc ládába csomagolva a budai Duna-part egyik pincéjében igyekeztek biztonságba helyezni. A ládákhoz Radnóti egyik tisztelője, Steuer Zoltán, az óvóhelyhez barátjuk, Karig Sára jóvoltából jutottak. Egyéb ingóságaikat, használati cikkeiket, a költő műveinek kéziratait, levelezésüket több más helyre, barátaik lakásaiba szétosztva próbálták megőrizni. Az ingóságok, ruhaneműk, írógép szinte mind elvesztek, a kéziratok, levelek azonban szerencsére megmaradtak. Legnagyobb veszteségük azonban a könyvtárat rejtő nyolc láda volt. Az általános vélekedés szerint a Duna áradása semmisítette meg a könyveket 1945 tavaszán. A budapesti árvizek adataiból és a költő és felesége hagyatékában fennmaradt, eddig publikálatlan iratokból, levelekből, illetve Gyarmati Fanni naplóbejegyzéseiből azonban más történet bontakozik ki: ha a pincét elöntötte is a Duna, a könyvek minden valószínűség szerint már korábban eltűntek onnan. A címben Gyarmati Fannitól idézett költői kérdésre („Ha megmaradt a víztől, megmaradt-e az emberektől?”) a válasz sajnos: nem. A közleményt az elveszett könyvtárra vonatkozó dokumentumok forrásközlése egészíti ki.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
5

Takács, Ferenc, and Ágnes Nemes Nagy. "A hegyio költő." World Literature Today 59, no. 3 (1985): 464. http://dx.doi.org/10.2307/40141029.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
6

Oláh, Róbert. "Arany János nagykőrösi évei (1851‒1860) a levelezései tükrében I. – Az előzmények története (1849‒1851)." Tudásmenedzsment 22, no. 1 (October 31, 2021): 73–92. http://dx.doi.org/10.15170/tm.2021.22.1.4.

Full text
Abstract:
Arany János életét és műveit számtalan oldalról közelítették meg nem csupán a jelen, hanem a poétával korabeli életrajzírók, kutatók, a közeli vagy éppen távoli családtagok is. A költő életútját rendre több és egymástól némiképp igencsak eltérő, de fő vonásaiban mégiscsak azonos településekkel, nevezhetjük „mérföldkövekkel” is értelmezhetjük. Ilyen volt Szalonta, Debrecen, Kisújszállás, Geszt, Budapest és természetesen Nagykőrös is. Mindegyik esetében tudnunk kell, hogy nem csupán pozitívuma volt az állomásainak, hanem egyben az élet rendje szerinti negatívumai is. Szükséges azonban ezen hatásokat kritikával kezelnünk, hiszen a pillanatnyi állapot nem tükrözheti egyetlen ember életének egy hosszabb vagy nagyobb állomását sem, és bár befolyásolhatja azt, de semmiképp sem irányíthatja. Célom a nagykőrösi évek olyan szemléletű bemutatása, amely során Arany személyét műveitől kissé távolabb helyezve a gondolkodó, írásában másik arcát mutató költőt mutathassam be a korabeli magánlevelezései tükrében. Ebben leginkább a költő életét és műveit roppant körültekintően feldolgozó kritikai kiadások voltak hasznomra, melyek szükségszerűsége vitathatatlan, illetve azok a pontos forrásközléseken túl végtelen szintetizálásra adnak lehetőséget. A levelek címzettjei, gyakorisága és tartalma mind rámutatnak a költő azon életszakaszára, mikor is egy új városban, új célokkal megbirkózva kellett helytállnia nem csupán férjként vagy apaként, hanem a nemzetet úgy szolgálva, hogy a nyílt rebellió mindenfajta eszköze és megnyilvánulása a legsúlyosabb büntetést vonhatta maga után. De Arany megtalálta ennek is a módját, így sorait újra értelmezve a XIX. század országos eseményeinek hű bemutatójává válhat az „Alföld szívének” miliője, így Arany városa: Nagykőrös és annak feledhetetlen irodalmi világa.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
7

Kovács, Gábor. "A SZÜLETŐ GONDOLAT ARANY JÁNOS KÖLTÉSZETÉBEN." Hungarológiai Közlemények 18, no. 2 (January 23, 2018): 19. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2017.2.19-37.

Full text
Abstract:
Arany János Zrínyi és Tasso című tanulmányában tagadja azt a – szerinte – romantikus képzetet, hogy a költő a semmiből tudna történetet teremteni. A történetsémák és a narratív formák hagyományozódásáról szóló érvelése meggyőzően mutat rá arra, hogy az elbeszélés világát nem lehet a „semmiből” előteremteni. A versköltészet sajátosságait elemezve azonban komolyan fontolóra veszi a semmiből feltűnő gondolatkeletkezés lehetőségét. Arany költői gyakorlatában gyakran él azzal az eljárással, hogy üres jelölőket, deixiseket helyez műalkotásainak kulcspontjaira, rámutatva ezzel az adekvát szó és értelem hiányára. Tanulmányom azt vizsgálja, hogy az eszmeileg és szemantikailag kiüresített szó hogyan tesz szert értelemre, s hogy az ezúton előállított specifikusan költői nyelvi eljárás hogyan provokálja az új gondolat születését.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
8

Mészáros, Márton. "„Csak én írok, versemnek hőse: semmi”." Iskolakultúra 28, no. 7 (December 21, 2018): 35–40. http://dx.doi.org/10.14232/iskkult.2018.7.35.

Full text
Abstract:
Kovács András Ferenc – vagy ahogyan a szakirodalomban is emlegetik: KAF – az egyik legtöbbet elemzett, legnagyobb hatású kortárs magyar költő, akinek költészete a kilencvenes évek kritikai vitáinak egyik legfontosabb terepe volt. A KAF-értelmezői hagyomány kulcsfogalmai – identitásvesztés, kulturális emlékezet, intertextualitás, „szerepköltészet” – a tradicionális szerzői pozíció elbizonytalanítására, majd felszámolására, végső soron pedig az irodalmi szöveg eredendő nyelvi, intertextuális létmódjára, irodalmiságára kérdeznek rá. Költészetének a mai magyar irodalomban szinte példa nélküli formagazdagságát a következetes részletességgel felépített költői maszkok, alakmások is segítik (Jack Cole, Lázáry René Sándor, Caius Licinius Calvus, Alekszej Pavlovics Asztrov stb.); írásművészetének egyik meghatározó eleme a hagyomány általi megelőzöttség belátása, a költői megnyilatkozás „eredetiségéről” való lemondás. A sokat idézett közhely szerint: forma iránti elkötelezettségben Csokonaival és Kosztolányival, sokszínűségében Weöressel rokonítható.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
9

Adorjáni, Zsolt. "Iamos és Pindaros – A hatodik olympiai óda egységének kérdéséhez." Antik Tanulmányok 57, no. 1 (June 1, 2013): 1–24. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.57.2013.1.1.

Full text
Abstract:
Minden Pindaros-óda szembesít az egység mibenlétével, mely a Pindaros-kutatás talán legfontosabb kérdése. Ám minden költemény más és más módon egységes, s ez igaz a hatodik olympiai ódára is, melyet a költő egyik legnagyszerűbb versének szokás tartani. Jelen tanulmányban megmutatom, hogy az O. 6 egységét a költő (Pindaros) és a jós (Hagésias, a győztes és Iamos, a mondabeli ős) metaforikus párhuzama biztosítja, melynek alapja két, a költőre és a jósra egyaránt jellemző mozzanat: az isteni ihlet és kimondás-kifejezés pillanata. Ezek jelennek meg a jós (Iamos) elhivatásának leírásában (58–70), majd a költő saját tevékenységére reflektáló megnyilatkozásában (82–91), mely a vers legvitatottabb soraiban fogalmazódik meg. E magból sugárzanak szét a költő és a jós tevékenységének metaforái a győzelmi óda egészében.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
10

Bajor, Zoltán. "A Tétényi-fennsík madárfaunájának felmérése 2003–2004-ben." Tájökológiai Lapok 2, no. 2 (December 27, 2004): 365–70. http://dx.doi.org/10.56617/tl.4606.

Full text
Abstract:
A felmérés alapján a Tétényi-fennsík madárvilága fajgazdag, mind a költő, mind a csak alkalmilag előforduló fajokat tekintve. Az eddigi megfigyeléseim alapján 95 faj előfordulását sikerült megállapítani. Ezek közül 33 faj költ, 21 faj potenciális költőfaj-gyakori vendég, 10 rendszeres átvonuló, 10 rendszeres téli vendég, 21 faj pedig alkalmi vendég. Ezen kívül további 13 faj előkerülésére lehet jó eséllyel számítani a közeljövőben. A fészkelőmadár fauna további kutatását, illetve a felmérés folytatását a jövőben is indokoltnak tartom, elsősorban fővárosunk élővilágának mélyebb megismerése céljából.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
More sources

Dissertations / Theses on the topic "Költő"

1

Köllő, Zoltan [Verfasser], and G. [Akademischer Betreuer] Drexlin. "Studies on a plastic scintillator detector for activity measurement of tritiated water / Zoltan Köllő. Betreuer: G. Drexlin." Karlsruhe : KIT-Bibliothek, 2015. http://d-nb.info/1076828558/34.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Books on the topic "Költő"

1

Pomogáts, Béla. Öt költő: Irodalomtörténeti tanulmányok. Marosvásárhely: Mentor, 2005.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
2

Lászlóffy, Csaba. A költő utolsó színhelye. Budapest: Cédrus Művészeti Alapítvány-Napkút, 2014.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
3

Tolnai, Ottó. Költő disznózsírból: Egy rádióinterjú regénye. Pozsony: Kalligram, 2004.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
4

Praznovszky, Mihály. Pósa Lajos, a szelíd költő. Budapest: SikerX Bt., 2006.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
5

Gergely, Mihály. Józsáék ; Fekete páva ; Költő és király. Budapest: Magvető, 1985.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
6

Zas, Lóránt. Vagyok a költő: Összegyűjtött versek 1954-2005. Pomáz: Kráter, 2006.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
7

editor, Balogh Tamás 1975, ed. Különben magyar költő vagyok: Radnóti Miklós levelezése. Budapest: Jaffa Kiadó, 2017.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
8

Diósszilágyi, Ibolya F. Költő a holnap városában: Juhász Gyula nagyváradi évei. Nagyvárad: Literator Könyvkiadó, 1994.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
9

Sára, Sándor. "Költő a kamera mögött: Sára Sándorral beszélget Fazekas Valéria. Budapest: Kairosz, 2007.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
10

Ferenczi, Tihamér. Tölgyből gerincet: 70 vers a költő 70. sületés napjára. Ungvár: Intermix, 2011.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
More sources

Book chapters on the topic "Költő"

1

Tóth, István. "Decsi Csimor János, a humanista költő." In Baranyai Decsi Csimor János emlékezete, 35–38. Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2001. http://dx.doi.org/10.36240/etf-235.06.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
2

Kása, Csaba. "Egy színmű útja a Vígszínháztól a Rádióig. Bartha Miklóstól Csanády Györgyig." In A Magyarságkutató Intézet Kiadványai, 249–72. Magyarságkutató Intézet, 2023. http://dx.doi.org/10.53644/mkie.2022.249.

Full text
Abstract:
Bartha Miklós (1847–1905) jogász, országgyűlési képviselő, korának legkiválóbb tollú publicistája, közírója, nagyhatású szónoka volt. Budapesten szerzett jogi diplomát, Udvarhelyszék első aljegyzőjeként kezdte pályáját. 1880-ban megalapította az 1944-ig kiadott kolozsvári Ellenzék című napilapot. Először 1873-ban választották be a képviselőházba, amelynek kisebb megszakításokkal haláláig tagja maradt. 1901-ig az Ugron Gábor-féle 48-as párt elnöke, 1891-től a Magyar Hírlap, 1893-tól a Magyarország című lap vezércikkírója volt. Második színművét huszonhat éves korában írta A feleség címmel. Az 1848–49-es szabadságharc utáni megtorlás időszakából merítette témáját, 1902-ben tűzte műsorára a Vígszínház a magyar est sorozatának századik darabjaként. A nézők általánosságban tetszéssel fogadták a bemutatót, a harmadik felvonás után Barthát nyolc alkalommal tapsolták vissza a színpadi függöny elé. A Vígszínház állandó közönsége távollétével tüntetett Bartha ellen, míg az ellenzék megjelenő hívei harsányan ünnepelték, de inkább a politikust és a publicistát, mint a színpadi szerzőt. A darab három előadást ért meg. 1937-ben azonban újra felbukkant. Csanády György székelyudvarhelyi születésű költő, a Székely himnusz szövegének szerzője, aki akkor a Rádió rendezője volt, írt belőle hangjátékot. Február 17-én hangzott el, előtte azonban Csanády tartott előadást a darabról.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
3

Ujváriné Antal, Edit. "Fogyasztóvédelem a biztosított szemüvegén át – különös tekintettel a csoportos biztosításra." In Salus Vocalis Csegöldi indulás - Győri érkezés : ünnepi tanulmányok Fazekas Judit tiszteletére, 747–66. Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2023. http://dx.doi.org/10.59199/salusvocalis.2023.64.

Full text
Abstract:
Jelen tanulmány célja annak vizsgálata, hogyan alakul a biztosított jogi védelme akkor, ha olyan szerződés alanyává válik, amely – a szerződést kötő alanyra tekintettel – nem minősül fogyasztói biztosítási szerződésnek. Ez a jogi helyzet alapvetően a csoportos biztosításoknál jelentkezik, amelyben – a jogviszony sajátos szerkezete folytán – a biztosított nem tudja teljeskörűen élvezni az alapvetően magánjogi szabályokban megjelenő, fokozottabb jogi védelmet jelentő – kógens vagy egyoldalúan kógens – fogyasztóvédelmi normákat.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
4

Bíró, Csilla. "Andreas Pannonius és az Énekek énekéhez írt kommentárja." In Magyar keresztény gondolkodók az Árpád-kortól napjainkig, 65–90. Magyarságkutató Intézet, 2024. http://dx.doi.org/10.53644/mki.mkgakn.2024.65.

Full text
Abstract:
Andreas Pannonius, a 15. századi magyar származású karthauzi szerzetes az 1460-as évek folyamán írta Énekek éneke-kommentárját (Expositio super Cantica canticorum). A szöveg befejezésére valószínűleg a ferrarai San Cristoforo karthauzi rendházban került sor. A kommentár egyetlen fennmaradt, nem autográf, 1505-ből származó kéziratát az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őrzi. A 110 fólió terjedelmű kézirat, amelyet a szerző a szeplőtelen fogantatás tanának védelmére alkotott, számos pontján kapcsolódik a misztikus teológiai irodalomhoz. Lényeges elemei például a cselekvő és a szemlélődő életforma összehasonlítása, a passiómisztika körébe tartozó, Krisztus szenvedéseit felidéző memoria passionis-részletek megjelenítése vagy a felemelkedési misztika ismert költői képe, a hegy metafora. Az Énekek éneke-kommentár bemutatása mellett arra is kitérek, hogy ez az európai viszonylatban is kiemelkedő minőségű munka miért maradhatott visszhang nélkül mind a saját, mind a későbbi korokban.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
5

Onder, Csaba. "„Költ Crispia’ Várában, a’ nagy Veteményedelem’ mellett” : Adalékok a Mondolat keletkezéséhez." In Dulce et utile – Tanulmányok Pintér Márta Zsuzsanna 60. születésnapjára, 207–32. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Líceum Kiadó, 2021. http://dx.doi.org/10.46403/dulceetutile.2021.207.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Conference papers on the topic "Költő"

1

Horváth, Péter. "Egy automatikusan generált rímszótár fejlesztése és a magyar kanonikus költészet rímszavainak néhány jellemzője." In Networkshop. HUNGARNET Egyesület, 2023. http://dx.doi.org/10.31915/nws.2023.12.

Full text
Abstract:
A tanulmány a jelenleg 50 kanonikus magyar költő összes versét tartalmazó ELTE Verskorpusz alapján automatikusan generált rímszótárt mutatja be. Ismerteti a verskorpusz automatikus annotálásához használt új rímképletelemző algoritmust, a rímszótárban feltüntetett adatokat, valamint a rímszótár különböző formátumait és online elérhető lekérdezőfelületét. A tanulmány emellett három rövid példával rámutat arra is, hogy a rímszótár hogyanhasználható a magyar rímelés vizsgálatában.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
2

Mészáros, Márton. "Költői erőszak KAF költészetében : Palimpszesztikus paronomázia, félszemrím, szolecizmus." In Erőszak az irodalomban. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Líceum Kiadó, 2021. http://dx.doi.org/10.17048/biahangja.2021.143.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
3

Etlinger, Mihály, and Judit Hernády. "A kiadás hagyatéka / a hagyaték kiadása: A Régi Magyar Költők Tárának hálózati kiadásáról." In Networkshop. HUNGARNET Egyesület, 2022. http://dx.doi.org/10.31915/nws.2022.25.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Reports on the topic "Költő"

1

Jakab, Réka. Az ismeretlen hagyaték : Gondolatok a Szendrey Júlia halála után lefolytatott hagyatéki eljárásról. Budapest Főváros Levéltára, 2023. http://dx.doi.org/10.56045/blm.2023.1.

Full text
Abstract:
Petőfi Sándor születésének bicentenáriuma alkalmából meghirdetett emlékévben Budapest Főváros Levéltára a költő családtagjaira vonatkozó, mindeddig kiadatlan levéltári iratok közkinccsé tételével tiszteleg a költő emléke előtt. Elsőként felesége, Szendrey Júlia halála után lefolytatott hagyatéki eljárás iratait mutatjuk be.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
2

Sipos, András. „Cipőtalpaláshoz a házbizalmi igazolása nem szükséges” : Egy különleges forrás a Tanácsköztársaság történetéhez. Budapest Főváros Levéltára, 2020. http://dx.doi.org/10.56045/blm.2020.7.

Full text
Abstract:
A cikk egy különleges forrást, a VI. Gyár (ma Jókai) utca 26. alatti ház bizalmijainak Tanácsköztársaság idején íródott naplóját dolgozza fel. Foglalkozik a lakások és a lakók korabeli besorolásával, annak ellentmondásaival, a házbizalmik feladataival. Az épület mindennapjait idézi fel a korszakot gyerekként megélő Vas István költő későbbi visszaemlékezése is.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
3

Jakab, Réka. „...a jobb útra térésnek komoly bizonyítékait vélem fölfedezhetni...” : Petőfi Zoltán életének utolsó hónapjai a hagyatéki iratok tükrében. Budapest Főváros Levéltára, 2023. http://dx.doi.org/10.56045/blm.2023.11.

Full text
Abstract:
1870. november 5-én Pesten, a Sándor utca 12. szám alatti szálláshelyén 22. életévében elhunyt Petőfi Zoltán, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia egyetlen gyermeke, a költő örököse. A súlyos tüdővészben szenvedő fiú rövid és viharos életét, szomorú és hányattatott sorsát az irodalomtörténeti kutatás részletesen feltárta. Budapest Főváros Levéltára a Petőfi 200 Emlékév keretében ezúttal Petőfi Zoltán itt őrzött hagyatéki iratait mutatja be, kiemelve olyan részleteket, amelyek mindeddig nem kerültek publikálásra.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
4

Csiffáry, Gabriella. „De nehéz az iskolatáska...”. Budapest Főváros Levéltára, 2020. http://dx.doi.org/10.56045/blm.2020.15.

Full text
Abstract:
A levéltárakban található iskolai anyakönyvek segítségével keresi a cikk az összefüggéseket közéleti személyiségek művészek, költők, írók pályája és iskolai teljesítménye között. Mennyiben függött az családi vagy a korabeli elvárásoktól, személyiségüktől. Sokuk nem tudott vagy nem is akart megfelelni az elvárásoknak. Kudarcaik inkább akadályozták, mint segítették tanulmányaikban. Iskolai eredményeik ennél fogva gyakran gyengék voltak, ezért többük el is hagyta az iskolai képzést.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
You might also be interested in the extended bibliographies on the topic 'Költő' for particular source types:
Journal articles Books
We offer discounts on all premium plans for authors whose works are included in thematic literature selections. Contact us to get a unique promo code!

To the bibliography