Academic literature on the topic 'KB elev'

Drosophila virilis genomic DNA corresponding to the D. melanogaster embryonic lethal abnormal visual system (elav) locus was cloned. DNA sequence analysis of a 3.8-kb genomic piece allowed identification of (i) an open reading frame (ORF) with striking homology to the previously identified D. melanogaster ORF and (ii) conserved sequence elements of possible regulatory relevance within and flanking the second intron. Conceptual translation of the D. virilis ORF predicts a 519-amino-acid-long ribonucleoprotein consensus sequence-type protein. Similar to D. melanogaster ELAV protein, it contains three tandem RNA-binding domains and an alanine/glutamine-rich amino-terminal region. The sequence throughout the RNA-binding domains, comprising the carboxy-terminal 346 amino acids, shows an extraordinary 100% identity at the amino acid level, indicating a strong structural constraint for this functional domain. The amino-terminal region is 36 amino acids longer in D. virilis, and the conservation is 66%. In in vivo functional tests, the D. virilis ORF was indistinguishable from the D. melanogaster ORF. Furthermore, a D. melanogaster ORF encoding an ELAV protein with a 40-amino-acid deletion within the alanine/glutamine-rich region was also able to supply elav function in vivo. Thus, the divergence of the amino-terminal region of the ELAV protein reflects lowered functional constraint rather than species-specific functional specification.

Drosophila virilis genomic DNA corresponding to the D. melanogaster embryonic lethal abnormal visual system (elav) locus was cloned. DNA sequence analysis of a 3.8-kb genomic piece allowed identification of (i) an open reading frame (ORF) with striking homology to the previously identified D. melanogaster ORF and (ii) conserved sequence elements of possible regulatory relevance within and flanking the second intron. Conceptual translation of the D. virilis ORF predicts a 519-amino-acid-long ribonucleoprotein consensus sequence-type protein. Similar to D. melanogaster ELAV protein, it contains three tandem RNA-binding domains and an alanine/glutamine-rich amino-terminal region. The sequence throughout the RNA-binding domains, comprising the carboxy-terminal 346 amino acids, shows an extraordinary 100% identity at the amino acid level, indicating a strong structural constraint for this functional domain. The amino-terminal region is 36 amino acids longer in D. virilis, and the conservation is 66%. In in vivo functional tests, the D. virilis ORF was indistinguishable from the D. melanogaster ORF. Furthermore, a D. melanogaster ORF encoding an ELAV protein with a 40-amino-acid deletion within the alanine/glutamine-rich region was also able to supply elav function in vivo. Thus, the divergence of the amino-terminal region of the ELAV protein reflects lowered functional constraint rather than species-specific functional specification.

Ma Magyarországon kb. 200 városi funkciójú s közel 300 városi ranggal rendelkező település található. A nagyszámú városi funkció nélküli város léte felveti a kérdést: nem kellene-e a várossá nyilvánítás kritériumait szigorítani (vagyis „lefékezni" a várossá nyilvánítások ütemét), illetve várossá fejleszthető-e a közel száz „faluváros". A szerz ők szerint ez utóbbira sem lehet őség, sem szükség nincs – az ország településeinek városi javakkal való zavartalan ellátása, legfeljebb a „valódi" városok számának minimális növelése szükséges –, a várossá nyilvánítás szigorításának pedig az igazságosság elve mond ellent (mert ekkor a már birtokon belül lévők városi címének jogosságát is meg kellene kérdőjelezni). Vagyis nem indokolt változtatni a várossá nyilvánítási gyakorlaton.

Karbonátos Duna–Tisza közi homoktalajon vizsgáltuk a 0, 30, 90 és 270 kg·ha–1mikroelem-terhelés 4. évi utóhatását a napraforgóra. A mikroelemek sóit egy ízben a kísérlet indulásakor 1995 tavaszán szórtuk ki Cr2(SO4)3, K2Cr2O7, CuSO4, Pb(NO3)2, Na2SeO3és ZnSO4formájában. A 6 elem×4 terhelés = 24 kezelés×3 ismétlés = 72 (egyenként 7×5 = 35 m² méretű) parcellát jelentett. A termőhely a homoktalajokra jellemzően rossz vízgazdálkodású, aszályérzékeny és a főbb tápelemekkel (NPK) gyengén ellátott. A szántott réteg 0,7–1,0% humuszt, 2–3% CaCO3-ot tartalmaz, a talajvíz 5–10 m mélyen található. Alaptrágyaként 100–100–100 kg·ha–1N, P2O5és K2O hatóanyagot alkalmazunk évente az egész kísérletben. A növényi sorrend sárgarépa, zöldborsó, őszi búza, napraforgó volt. A főbb eredmények: – A kedvező időjárás/csapadékviszonyok nyomán a szennyezetlen kontrolltalajon kereken 2,3 t·ha–1kaszat, illetve összesen 7,1 t·ha–1légszáraz föld feletti biomassza képződött. A kaszat olajtartalma 51% volt, az olajhozam 1,2 t·ha–1mennyiséget tett ki. A kísérlet 4. évében a Se-terhelés bizonyult toxikusnak. Terméscsökkenés már a 30 kg·ha–1adagnál igazolható volt, míg a 270 kg·ha–1terhelésnél a napraforgó gyakorlatilag kipusztult, a föld feletti biomassza 1/10-ére zuhant. A melléktermés/főtermés aránya betakarításkor a kontrollon mért 2,1-ről 5,0-re nőtt, a toxicitás a generatív fázisban volt a kifejezettebb. – A napraforgó szerveinek Cr-tartalma egy nagyságrenddel dúsult a kontrollhoz viszonyítva. A koncentrációemelkedés a Cr(VI)-kezelésben átlagosan kétszerese volt a Cr(III)-kezelésben mértnek. A koncentrációk a hajtás, szár, levél, tányér, kaszat sorrendben csökkentek. Hasonló sorrendben mérséklődött az Pb-koncentráció is, mely a kaszatban már minden esetben a 0,1 mg·kg–1kimutatási határ alatt maradt. Mérsékelten emelkedett szennyezett talajon a Cu-tartalom, mely a kaszatban már igazolhatóan nem is változott. A Zn-koncentráció maximálisan 2–3-szorosára nőtt. Hiperakkumulációt mutatott a Se minden növényi részben, ezres nagyságrendbeli dúsulással. A szelénnel kezelt talajon termett napraforgó magja emberi fogyasztásra, illetve a hajtása, szára takarmányozási célokra egyaránt alkalmatlanná vált. – A terméscsökkenés miatt a maximális Se-felvétel a 30 és 90 kg·ha–1terhelésnél jelentkezett és 450 g·ha–1mennyiséget tett ki. Változatlan körülményeket feltételezve a 30 kg·ha–1felvétele 66 évet, a 90 kg·ha–1fitoremediációja mintegy 200 évet venne igénybe. A napraforgó föld feletti termése szennyezett talajon maximálisan kb. 10 g Pb, 24 g Cr, 100 g Cu és 330 g Zn elemet vont ki a talajból ha-onként. A 270 kg·ha–1talajtisztítás tehát 27 ezer Pb-évet, 11 ezer Cr-évet a Cr (VI)-kezelésben, 2700 Cu-évet, illetve 818 Zn-évet igényelne. – A levéldiagnosztikai adatok alapján a napraforgó Ca- és Mg-túlsúlyt; enyhe N- K-, P- és Cu-, illetve kifejezett Zn-hiányt jelzett. Az abszolút Zn-hiány nem okozott terméscsökkenést azonban, mivel a P/Zn arány az optimális 50–150 körüli tartomány közelében maradt. Az 1 t kaszat + a hozzátartozó tányér és szár ún. fajlagos elemtartalma az alábbi volt: 34 kg N, 7 kg P (16 kg P2O5), 32 kg K (38 kg K2O), 66 kg Ca (92 kg CaO), 15 kg Mg (25 kg MgO) és 4–5 kg S. Adataink iránymutatóul szolgálhatnak a növény elemigényeinek becslésekor. A hazai szaktanácsadásban ajánlott 30 kg P2O5fajlagos mutató kifogásolható, túltrágyázásra ösztönöz. – A kísérlet 4. éve után NH4-acetát+EDTA-oldható formában találtuk a karbonátos homoktalaj szántott rétegében a Cr átlagosan 0,5%-át a Cr(III)-kezelésben, illetve mintegy 1%-át a Cr(VI)-kezelésben, a Se 1,5%-át. A Cr(VI) és a Se az altalajba mosódhatott, illetve részben megkötődhetett. A Cu, Pb és Zn elemek bevitt mennyiségének átlagosan 1/3-át találtuk oldható formában.

Abstract Background Rice is a typical monocotyledonous plant and an important cereal crop. The structural units of rice flowers are spikelets and florets, and floral organ development and spike germination affect rice reproduction and yield. Results In this study, we identified a novel long sterile lemma (lsl2) mutant from an EMS population. First, we mapped the lsl2 gene between the markers Indel7–22 and Indel7–27, which encompasses a 25-kb region. The rice genome annotation indicated the presence of four candidate genes in this region. Through gene prediction and cDNA sequencing, we confirmed that the target gene in the lsl2 mutant is allelic to LONG STERILE LEMMA1 (G1)/ELONGATED EMPTY GLUME (ELE), hereafter referred to as lsl2. Further analysis of the lsl2 and LSL2 proteins showed a one-amino-acid change, namely, the mutation of serine (Ser) 79 to proline (Pro) in lsl2 compared with LSL2, and this mutation might change the function of the protein. Knockout experiments showed that the lsl2 gene is responsible for the long sterile lemma phenotype. The lsl2 gene might reduce the damage induced by spike germination by decreasing the seed germination rate, but other agronomic traits of rice were not changed in the lsl2 mutant. Taken together, our results demonstrate that the lsl2 gene will have specific application prospects in future rice breeding. Conclusions The lsl2 gene is responsible for the long sterile lemma phenotype and might reduce the damage induced by spike germination by decreasing the seed germination rate.

Sedan början av 2000-talet har Försvarsmakten genomfört en mängd förändringar med sin organisation och personal. Nedskärningarna av förband tillsammans med ett ökat fokus på internationella insatser i början av 00-talet har under slutet av 10-talet förändrats till en tillväxt av förband samt en återgång till ett nationellt fokus. Yrkesofficerarnas profession har förändrats genom införandet av ett tvåbefälssystem under slutet av 00-talet från ett enbefälssystem, likväl som att värnplikten lades vilande 2010 och anställda soldater introducerades i organisationen. Sedan 2018 är värnplikten återinförd med utbildning av soldater och gruppbefäl, 9 respektive 11 månader. Från och med sommaren 2021 återinförs 15 månaders värnpliktiga, som övertar befattningar i krigsorganisationen som tidigare bemannats av yrkesofficerare. Studien utforskar vad detta införande innebär för yrkesofficersprofessionen, vilka konsekvenser som uppstår likväl som hur införandet bör implementeras. Genom intervjuer av åtta respondenter från Trängregementet i Skövde utforskas införandet ur yrkesofficerarnas perspektiv. Studien tar hjälp av Bolman och Deal’s fyra perspektiv på organisation och ledarskap samt Runsten och Werr’s modell för kunskapsintegration för att förstå och tolka organisationsförändringen. Införandet av 15 månaders värnpliktiga omfattar yrkesofficerarnas förväntningar på förändringen, som baseras från tidigare erfarenheter men innehåller även farhågor och positiva förväntningar. Erfarenheten att utbilda dessa värnpliktiga saknas idag på grundutbildningskompanierna, denna kunskap återfinns hos äldre yrkesofficerare i högre nivåer - varvid ett utbyte av gamla erfarenheter i dagens kontext är en framgångsfaktor. Införandet påverkar även utbildning och övningar för förbanden, då värnplikten sker under en längre tid samt att de värnpliktiga ställer ett ökat ansvarstagande hos plutonchefer. Professionen för främst specialistofficerare förändras, genom att värnpliktiga innehar samma grad som specialistofficerare likväl som att expertisen för specialistofficerare kommer ta längre tid att uppnå. En maktförskjutning sker från yrkesofficerare till värnpliktiga, vilket främst påverkar unga specialistofficerare. Studien rekommenderar Försvarsmakten att överse nuvarande styrdokument och uppdatera dessa, samt vidare utveckla yrkesofficersprofessionen. Studien rekommenderar Försvarsmakten att med nuvarande indelning i trebefälssystemet att sergeantsgraden är lämplig för de värnpliktiga och att en förstegsutbildning är bäst lämpad för att utbilda och öva sig till ställföreträdande plutonchef. Om Försvarsmakten inför värnpliktiga plutonchefer i framtiden bör detta föregås av en analys utifrån den militära professionen och trebefälssystemet.
Since the early 2000’s the Swedish Armed Forces has conducted several changes concerning its organization and personnel. The downsizings of units as well as an increased focus on international operations in the early 2000’s have changed to a growth of units and a return to a national focus. The professions of professional officers have changed with the transformation from a single-command system to a two-officer system in the late 00s, as well as the pause of national conscript service in 2010 and introduction of professional soldiers within the organization. The national conscript service was reintroduced in 2018, for soldiers and squad leaders between 9 and 11 months. During the summer of 2021, 15 months conscript service will be reintroduced. These new conscripts will take over the positions previously manned by professional officers in the wartime organization. The study explores the reintroduction’s affects for professional officers, what consequences that occur as well as how the reintroduction should be implemented. Through interviews with eight respondents from the Logistics regiment in Skövde the reintroduction is explored through the professional officers’ view. The study seeks guidance from Bolman and Deal’s four perspectives on organization and leadership and also Runsten and Werr’s model for integration of knowledge, to be able to understand and interpret the organizational change. The reintroduction of 15 months conscripts includes professional officers’ expectations of the change, which is based from earlier experiences but also includes concerns and hopes. There is a lack of experience to train this new category of conscripts today at company level, the ability to do so is found in older officers in higher echelons – therefore an exchange of old experiences in the context of today is a criterion for success. The reintroduction also affects the training and the field exercises, because the conscript service is prolonged and the conscripts require an increased responsibility from the platoon leader. The profession for non-commissioned officers (NCO) changes - through the use of the same rank by conscripts and NCO’s. It will also take longer time for NCO’s to achieve expertise within their profession. A shift of power occurs from professional officers to conscripts, which mostly affects junior NCO’s. The study recommends the Swedish Armed Forces to overlook its current steering documents and to update these, and also to further develop its military profession for all officers. The study recommends the Armed Forces that with the current officer system, the rank of sergeant is well suited for these conscripts and the conscripts service should be based upon a pre-training concept to be able to succeed as deputy platoon leader. If the Armed Forces introduce conscripts as platoon leaders in the future, an analysis should be conducted prior to the change, concerning the military profession and the three-officer system.