Journal articles on the topic 'Félög'
To see the other types of publications on this topic, follow the link: Félög.
Create a spot-on reference in APA, MLA, Chicago, Harvard, and other styles
Consult the top 50 journal articles for your research on the topic 'Félög.'
Next to every source in the list of references, there is an 'Add to bibliography' button. Press on it, and we will generate automatically the bibliographic reference to the chosen work in the citation style you need: APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver, etc.
You can also download the full text of the academic publication as pdf and read online its abstract whenever available in the metadata.
Browse journal articles on a wide variety of disciplines and organise your bibliography correctly.
1
Sigurjónsson, Þröstur Olaf, and J. Bjarni Magnússon. "Samskipti fagfjárfesta við félög sem þeir eru hluthafar í." Tímarit um viðskipti og efnahagsmál 16, no. 2 (December 30, 2019): 105–999. http://dx.doi.org/10.24122/tve.a.2019.16.2.6.
Full textAbstract:
Miklar breytingar hafa orðið á eignarhaldi skráðra félaga á íslenskum hlutabréfamarkaði síðasta áratug. Á því tímabili hafa fagfjárfestar orðið fyrirferðarmiklir á markaðnum. Þessi rannsókn varpar ljósi á það með hvaða hætti íslenskir fagfjárfestar eiga í samskiptum við skráð félög þar sem þeir eru hluthafar. Enn fremur hvort og hvernig þeir nota eignarhald sitt til þess að hafa áhrif á starfsemi viðkomandi félaga, þá sérstaklega stjórnarhætti. Helstu niðurstöður eru þær að samskipti íslenskra fagfjárfesta við þau félög sem fjárfest er í á sér stað bakvið tjöldin með fundum og óformlegum samskiptum. Það gerist jafnframt með því að vinna með eða á móti tillögum annarra hluthafa og kjósa með eða gegn þeim á hluthafafundum. Þetta er í samræmi við það sem gerist í nágrannalöndum Íslands nema hvað gagnsæi er þar meira í samskiptum en á Íslandi.
2
Ástvaldsson, Arnljótur. "Aðildarhæfi deilda eða eininga innan félaga." Tímarit lögfræðinga 74, no. 2 (2024): 187. http://dx.doi.org/10.33112/tl.74.2.3.
Full textAbstract:
Markmiðið með þessari grein er að varpa ljósi á þau atriði sem Hæstiréttur Íslands hefur lagt til grundvallar við mat á því hvort félög, og einkum deildir og einingar innan félaga, séu hæf til þess að eiga réttindi og bera skyldur í skilningi 1. mgr. 16. gr. laga um meðferð einkamála nr. 91/1991. Rót greinarinnar er dómur Hæstaréttar í máli H 9. nóvember 2022 (18/2022) (Körfuknattleiksdeild ÍR), þar sem réttinum gafst tækifæri til þess að fjalla um eigin dómaframkvæmd þegar kemur að aðildarhæfi deilda innan félaga og slá föstu hvaða atriða líta bæri til við mat á aðildarhæfi slíkra aðila. Í greininni er fjallað um dómaframkvæmd Hæstaréttar varðandi aðildarhæfi félaga og deilda innan félaga og greint hvaða atriði hafa verið lögð til grundvallar við mat á aðildarhæfi. Þá er sérstaklega fjallað um niðurstöðu Hæstaréttar í máli H 9. nóvember 2022 (18/2022) (Körfuknattleiksdeild ÍR) út frá sjónarhorni félagaréttar og lagt mat á það hvort þau atriði sem Hæstiréttur byggir niðurstöðu sína á fái stoð í reglum félagaréttar og samrýmist þeim sjónarmiðum sem lögð hafa verið til grundvallar innan þess réttarsviðs. Félagaréttur. Almenn félög. Rétthæfi. Aðildarhæfi. Lögaðili.
3
Jónsdóttir, Guðrún Erla, Runólfur Smári Steinþórsson, and Þröstur Olaf Sigurjónsson. "Eigendastefna opinbers fyrirtækis og ábyrgt eignarhald." Tímarit um viðskipti og efnahagsmál 19, no. 2 (December 19, 2022): 39–54. http://dx.doi.org/10.24122/tve.a.2022.19.2.3.
Full textAbstract:
Eigendastefna fyrirtækja og stofnana hefur fengið aukið vægi í kjölfar hrunsins árið 2008. Íslensk stjórnvöld settu fyrst fram eigendastefnu fyrir félög í eigu ríkisins árið 2009. Tilgangurinn var sá að stuðla að því að félög í þeirra eigu væru starfrækt með faglegum og gagnsæjum hætti. Þannig gæti almennt traust ríkt á stjórnun og starfsemi þeirra. Grundvöllur eigendahlutverksins byggist á almennum leiðbeiningum um góða stjórnarhætti fyrirtækja auk almennra viðmiða um hlutverk og skyldur eigenda. Vaxandi umfjöllun hefur verið síðastliðin ár um góða stjórnarhætti. Samt sem áður er lítið um heimildir, hér á landi og víðar, um tilgang eigendastefnu. Í þessari grein er farið yfir fræðilegar undirstöður eigendastefnu sem felur í sér virkt og ábyrgt eignarhald og samstillingu eigendahlutverks. Skoðað er hvort og þá hvernig eigendastefna fellur að stjórnarháttum sem fræðigrein. Niðurstöður byggjast á eigindlegri rannsókn um virkt eignarhald, hluthafavirkni og ábyrgt eignarhald. Raundæmisrannsókn var gerð á eigendastefnu tiltekins fyrirtækis, Orkuveitu Reykjavíkur, sem er í eigu þriggja sveitarfélaga. Niðurstöður rannsóknarinnar styðja við fræðilega undirstöðu eigendastefnu og varpa ljósi á hugtakið. Færð eru rök fyrir því að takmörkun á ákvarðanatöku stjórna geti verið litin jákvæðum augum af hagaðilum enda sé verkaskiptingin skýr milli eigenda og stjórnar. Rannsóknin leiðir í ljós jákvæð áhrif eigendastefnu á ákvarðanatöku stjórna. Eigendastefna styrkir ábyrgt eignarhald sem stuðlar að því að eigendur leggja aukna áherslu á meira en fjárhagslegan árangur í átt að aukinni sjálfbærni og samfélagslegrar ábyrgðar.
4
Jóhannesson, Benedikt. "Endurreisn Íslands:Hvernig geta fyrirtækin byggt sig upp á ný?" Tímarit um viðskipti og efnahagsmál 7, no. 2 (December 15, 2010): 33. http://dx.doi.org/10.24122/tve.a.2010.7.2.3.
Full textAbstract:
Í ritgerðinni er lýst áhrifum óstöðugs efnahagsumhverfis á rekstur fyrirtækja hér á landi. Höfundur fullyrðir að mikilvægt sé að fyrirtækin búi við stöðugt umhverfi, hafi heilbrigða eiginfjáruppbyggingu, hóflegar skuldir, rúma lausafjárstöðu og heilbrigða stjórnun. Sá sem reki fyrirtæki þurfi að vita hver verðbólgan verði í framtíðinni; hversu hátt gengi krónunnar verði; hvert launastigið verði; hversu mikið fyrirtækið skuldi; hver eigi fyrirtækið og hver sé eftirspurn eftir vörum og þjónustu fyrirtækisins. Í raun hafi stjórnendur fyrirtækja ekki kunnað svörin við þessum spurningum á síðustu árum og enginn viti hvernig framtíðin verði. Stór hluti fyrirtækja sé með neikvætt eigið fé vegna gengisfalls krónunnar og bankar séu fyrst og fremst fjárfestingabankar sem gæti eigin hagsmuna fremur en viðskiptavina sinna. Dæmi séu um að bankarnir eigi félög að fullu og hafi rekið sjálfir í á annað ár. Höfundur leggur til aðgerðalista sem felur í sér hallalaus fjárlög 2012; markvissa stefnu um að minnka opinberar skuldir niður fyrir 60% af VLF á fimm árum; að kauphækkanir verði litlar; gjaldeyrishöft verði afnumin; lokið við samninga við Evrópusambandið og mörkuð stefna um að leggja krónuna af.
5
Óladóttir, Ásta Dís, Þóra H. Christiansen, and Hrefna Guðmundsdóttir. "Arftakaáætlun til að draga úr áhættu og byggja upp leiðtogafærni." Tímarit um viðskipti og efnahagsmál 1, no. 21 (June 13, 2024): 19–36. http://dx.doi.org/10.24122/tve.a.2024.21.1.2b.
Full textAbstract:
Í nýrri skýrslu Alþjóðabankans, frá árinu 2024, sem nær til 190 landa er kynjabilið á heimsvísu mun meira en áður var talið. Ekkert land í heiminum veitir konum sömu tækifæri og körlum á vinnumarkaði og bent er á að ef bilið yrði brúað gæti verg landsframleiðsla á heimsvísu aukist um allt að 20%. Þó Ísland sé fremst á heimsvísu þegar kemur að jafnréttismálum er margt enn óunnið til að jafna tækifæri kynjanna til stjórnunarstarfa í atvinnulífinu. Hlutfall karla í framkvæmdastjórastöðum á almennum markaði er 79% og karlar eru 75% allra stjórnarmanna (Creditinfo, 2024). Einungis þrjár konur gegna starfi forstjóra skráðra félaga á Nasdaq Iceland í maí 2024 á móti 24 körlum. Rannsóknir meðal áhrifakvenna í íslensku atvinnulífi og meðal stjórnarkvenna í öllum skráðum félögum hér á landi hafa bent á að ein þeirra leiða sem hægt er að fara til að draga úr kynjabilinu í atvinnulífinu er að innleiða arftakaáætlanir í fyrirtæki hér á landi. Því var markmiðið með þessari rannsókn að fá fram viðhorf og upplifun karla sem sitja í stjórnum allra skráðra félaga til arftakaáætlunar. Rannsóknarspurningin sem lagt var upp með er: Hvert er viðhorf og reynsla karlkyns stjórnarmanna skráðra félaga til innleiðingar arftakaáætlana til þess að draga úr kynjabilinu í æðstu stjórnunarstöðum hér á landi? Niðurstöðurnar benda til að almennt sé of lítil þekking á hugtakinu arftakaáætlun meðal stjórnarmanna hér á landi. Þó eru nokkur félög sem hafa innleitt arftakaáætlanir og þar telja stjórnarmenn að stjórnir og stjórnendur séu betur undir það búin ef lykilstarfsfólk hættir hjá félaginu. Nýnæmi rannsóknarinnar felst í því að þetta er fyrsta rannsóknin þar sem karlar í stjórnum allra skráðra félaga á markaði lýsa reynslu sinni og viðhorfi til arftakaáætlana sem verkfæris til þess að draga úr kynjahalla í stjórnendastöðum.
6
Krajcsi, Attila. "Félig tele a pohár." Magyar Pszichológiai Szemle 76, no. 3-4 (January 31, 2022): 627–32. http://dx.doi.org/10.1556/0016.2021.00034.
Full text
7
Guðbjartsson, Einar, Eyþór Ívar Jónsson, and Jón Snorri Snorrason. "Virkni endurskoðunarnefnda." Tímarit um viðskipti og efnahagsmál 17, no. 1 (October 9, 2020): 15–36. http://dx.doi.org/10.24122/tve.a.2020.17.2.2.
Full textAbstract:
Tilgangur greinarinnar er að skoða virkni endurskoðunarnefnda út frá tíðni funda og gæði fundargagna. Könnun var gerð 2016 meðal nefndarmanna endurskoðunarnefnda hjá einingum tengdum almannahagsmunum. Könnunin veitir ákveðna innsýn í starfsumhverfi endurskoðunarnefnda og skoðanir nefndarmanna. Þessi rannsókn snýr að störfum endurskoðunarnefnda með tilliti til fjölda funda, fundargagna og umræðna. Störf og starfsumhverfi endurskoðunarnefnda hafa lítið verið rannsökuð og er greinin framlag í þá umræðu. Verkefni endurskoðunarnefnda eru á ábyrgð stjórnar samkvæmt lögum um ársreikninga. Stjórnir þurfa m.a. að sjá til þess að gögn og upplýsingar séu til staðar fyrir nefndarmenn og sett fram á réttan hátt. Nefndarmenn hafa einnig ábyrgð á þessum hluta í því formi að kalla eftir nauðsynlegum gögnum hverju sinni, sérstaklega formaður. Umgjörð og fyrirkomulag endurskoðunarnefnda hefur mikið að segja um hvort tilgangur sem þeim er ætlað næst eða ekki. Könnunin var gerð meðal fyrirtækja og stofnana sem falla undir skilgreininguna „einingar tengdar almannahagsmunum”. Til að meta gæði fundargagna voru settar fram þrjár spurningar; hvort gögn komi með nægjanlegum fyrirvara, hvort gögn séu sett fram á fullnægjandi hátt og hvort gagnrýnar umræður fari fram á fundum. Nefndarmenn endurskoðunarnefnda mátu sjálfir þessa þrjá þætti. Áhrifaríkasta tölugildi til að segja til um virkni endurskoðunarnefnda er fjöldi funda sem nefndin heldur. Fjöldi funda getur haft áhrif á hvort nefndin geti sinnt verkefni sínu. Því verða notaðar breytur er tengjast fundum endurskoðunarnefnda, annars vegar fjöldi nefndarfunda og hins vegar fjöldi funda endurskoðunarnefnda með ytri endurskoðanda. Til að kanna möguleg frávik í gæðum fundargagna eru breyturnar krosskeyrðar; fjöldi nefndarfunda, fjöldi funda með ytri endurskoðanda og allar þrjár breyturnar er tilheyra gæðum fundargagna. Settar eru fram tvær tilgátur. Niðurstaðan er sú að vísbendingar eru um það að fjöldi nefndarfunda hafi tengsl við gæði fundargagna og umræðu en ekki fjöldi funda endurskoðunarnefnda með ytri endurskoðanda. Einn megintilgangur endurskoðunarnefnda er að tryggja gæði og áreiðanleika fjárhagsskýrslna, gagnvart stjórn, hluthöfum og öðrum haghöfum. Verkefni og umfang endurskoðunarnefnda hafa aukist mjög síðustu árin. Endurskoðunarnefndir halda að meðaltali 5,2 fundi á ári. Hver fundur vegur því um 20% af hlutfallslegri heild. Virkni funda skiptir því miklu máli. Góðir stjórnarhættir tengjast ekki eingöngu gæðum þeirra gagna og upplýsinga sem félög og stofnanir senda frá sér, heldur einnig því að innri stjórnskipan stuðli m.a. að væntingum samfélagsins hverju sinni og fylgni við lög.
8
Etl, Alex. "A magyar biztonságpercepció elemzése 2." Nemzet és Biztonság 13, no. 3 (2020): 36–53. http://dx.doi.org/10.32576/nb.2020.3.4.
Full textAbstract:
A Stratégiai Védelmi Kutatóintézet kutatási programjának keretében kezdtük meg a magyar biztonságpercepció átfogó elemzését egy reprezentatív közvélemény-kutatás, és 10 darab, a Honvédelmi Minisztériumban készített, félig strukturált interjú eredményeire támaszkodva 2019 őszén. E kutatási programot folytatva, 2020 őszén azt vizsgáltam, hogyan alakul a biztonságpercepciója azoknak a szakembereknek, akik a Honvédelmi Minisztériumon kívül, a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársaként vagy a háttérintézményekben dolgozó szakértőként kapcsolódnak a magyar biztonság- és védelempolitikai szférához. A kutatás során 23 darab félig strukturált interjút készítettem a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Külügyi és Külgazdasági Intézet, valamint a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársaival. E cikk az elkészült interjúk eredményeit elemzi és hasonlítja össze a 2019-es interjúk eredményeivel annak érdekében, hogy minél árnyaltabb képet kaphassunk a magyar biztonság- és védelempolitikai szféra biztonságpercepciójáról.
9
Tamás, Ágnes. "Politikai állatsereglet a Borsszem Jankó hasábjain." Magyar Könyvszemle 131, no. 1 (September 2, 2021): 43–57. http://dx.doi.org/10.17167/mksz.2015.1.43.
Full textAbstract:
A test vizuális megjelenítése, az arcvonások torzítása, a test és az arc átalakítása a humor vagy gúny kifejezésére a politikai élclapok fegyvertárának egyik fontos eszköze a 19. század második felében – politikai beállítódástól függetlenül. A század derekát követő két évtizedet, Magyarországon az élclapok darabszáma emelkedésének időszakát még inkább az emberi arcvonások változtatása vagy a férfiak nőként való megjelenítése jellemezte, míg a 19. század utolsó évtizedeiben már nem csupán a politikusok jellegzetes vonásait figurázták ki a rajzolók, hanem állatokként vagy félig ember, félig állatként is ábrázolták őket. Tanulmányomban arra keresem a választ, hogy a korszak népszerű, Ágai Adolf által szerkesztett kormánypárti vicclapjában, a Borsszem Jankóban az 1890-es években1 milyen módon alkalmazták a rajzolók a karikatúrákon a test eltorzítását és állattá alakítását mint a humor, illetve a gúny eszközét.
10
Molnár, Fanni. "PÁRTFOGÓ FELÜGYELET VÉGREHAJTÁSA ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK KÉRDÉSKÖRE A PÁRTFOGOLTAK OLDALÁRÓL EGY EMPIRIKUS KUTATÁS TÜKRÉBEN." Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat 5, no. 3 (August 30, 2019): 49–61. http://dx.doi.org/10.18458/kb.2019.3.49.
Full textAbstract:
Jelen tanulmány elméleti síkon a pártfogó felügyelet rendszerét, gyakorlati szinten pedig a pártfogó felügyelet hatékonyságát vizsgálja a fiatalkorúak oldaláról. Kvalitatív kutatásunkban 10 fő fiatalkorú pártfogolttal, és 15 fő olyan javítóintézeti növendékkel készítettünk félig strukturált, akik már voltak pártfogó felügyelet alatt. A kutatás azon részét emeljük ki, ami adekvát a téma vonatkozásában. A fiatalok pártfogással kapcsolatos tapasztalatai alapján javaslatokat fogalmaztunk meg a pártfogó felügyelet hatékonyságának növelése érdekében.
11
Bencsikné Molnár, Réka, and Dóra Orbán. "Diplomás kisgyermeknevelők szakmai közérzete és jövőképe." Gyermeknevelés 9, no. 2 (October 19, 2021): 5–25. http://dx.doi.org/10.31074/gyntf.2021.2.5.25.
Full textAbstract:
Jelen tanulmány a diplomás kisgyermeknevelők szakmai közérzetéről szól, és arra tesz kísérletet, hogy értelmezze azokat a perspektívákat, amelyeket a kisgyermeknevelők a szakmai jövőjükkel kapcsolatban látnak. Ehhez szükséges volt megismernünk az eddigi szakmai életutakat, kitekintve a pályaválasztás motívumaira, a csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés élményeire és a bölcsődei intézményrendszer munkakörülményeire. A mintánkban 15 diplomás, az Újbudai Bölcsődei Intézményekben dolgozó kisgyermeknevelő szerepel, akik közül 10 fő OKJ-s végzettséggel is rendelkezik. Ennek következtében kutatásunknak nem várt hozadéka, hogy megvilágításba kerültek a két képzési szint sajátosságai is. Kutatásunkban az egyéni írásbeli kikérdezés módszerét és a félig strukturált interjút kombináltuk. A félig strukturált interjúk elemzése az Atlas.ti tartalomelemző szoftver segítségével valósult meg, adatfeldolgozási módszerünk a megalapozott elméleten alapul. Elemzésünk e módszer elveit követi, az adatok elemzése – az induktív kategóriaalkotás – Glaser (1992) elemzési stratégiáján alapszik. Az eredményekből kirajzolódó mintázatok rámutatnak azokra a feltételekre, amelyek hosszú távon motiváltan, örömmel a pályán tarthatják a kisgyermeknevelőket, biztosítva a jó szakmai közérzetet. Magas szintű elhivatottságot tükröz, hogy az intézményünkben dolgozó megkérdezett kisgyermeknevelők mindegyike a szakmához kapcsolódó konkrét továbbtanulási, tanulási és jó néhányan konkrét szakmai jövőképpel rendelkeznek. Eredményeink nemcsak a bölcsődei szakterületnek, valamint a szak fejlesztésével foglalkozó szakembereknek szolgálhatnak fontos ismeretekkel, hanem a szülők számára is megvilágításba kerülhet a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakma sokszínűsége.
12
Fülöp-Székely, Anita. "A pedagógus – szülő közötti kommunikáció akadályozó tényezőinek vizsgálata pedagógusi vélemények alapján." Acta Medicinae et Sociologica 14, no. 36 (May 31, 2023): 70–87. http://dx.doi.org/10.19055/ams.2023.05/31/3.
Full textAbstract:
A diákok iskolai sikerét számos tényező befolyásolja. Habár a diákok egyéni képessége, motivációja, az oktatás minősége, a családi és iskolai környezet erőteljesen meghatározza a tanulási eredményességet és iskolai pályafutást, ezek mellett a pedagógusok és szülők közötti kapcsolat, és az annak alapjául szolgáló pedagógus – szülő közötti kommunikáció is fontos szerepet játszik. Jelen tanulmány egy rurális térségben (Hargita megye, Románia) végzett, félig strukturált interjús kutatás eredményeiről ad számot a pedagógus – szülő közötti kommunikációt akadályozó tényezőkről.
13
Taxner, Tünde. "A történetmesélés készségfejlesztő hatásai és alkalmazási lehetőségei a magyar felsőoktatásban – kezdeti hazai vizsgálati eredmények." Acta Medicinae et Sociologica 13, no. 35 (November 29, 2022): 165–88. http://dx.doi.org/10.19055/ams.2022.11/29/9.
Full textAbstract:
A magyar felsőoktatásban szükség van olyan innovatív oktatási módszerekre, amelyek felkészítik a hallgatókat a munkavállalásra. A történetmesélés egy sokoldalú, tanulóközpontú módszert kínál. A kutatás azt vizsgálja, hogy a történetmesélés milyen készségeket fejleszt, illetve alkalmazható-e a magyar felsőoktatási gyakorlatban. Három szakértővel készített, félig strukturált interjú tematikus elemzése, illetve ezekre az eredményekre építve két pedagógiai kísérlet megvalósítása, természetes megfigyelése és tartalomelemzése valósult meg. A legfontosabb eredmény, hogy a történetmesélés többféle módon alkalmazható, és hozzájárulhat olyan készségeket fejlesztéséhez, amelyekre a munkaerőpiacon jelenleg szükség van.
14
Pákozdi, Márta, and György Bárdo. "A Magyar Honvédség szerepvállalása a COVID–19 idején munkanélkülivé váltak körében." Honvédségi Szemle 149, no. 4 (July 23, 2021): 79–96. http://dx.doi.org/10.35926/hsz.2021.4.7.
Full textAbstract:
Jelen tanulmány a COVID–19-világjárvány idején munkájukat elvesztett emberek katonai szolgálatvállalását mutatja be. A Magyar Honvédség – feladatrendszere mellett, Magyarország kormányának gazdaságmentő akcióterve részeként – elsőként vállalt szerepet a munkanélküli állampolgárok foglalkoztatásában. Az átmeneti jelleggel létrehozott speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálatot vállalók körében végzett kutatás a katonai pályaválasztásuk megismerésére és jövőbeni életcéljaikra fókuszál. A félig strukturált interjúk (49 csoportos interjú) Grounded Theory módszerrel történt elemzését követően megállapítható, hogy az önként vállalt speciális szolgálat megélhetést és keretet ad a résztvevőknek, a jövővel kapcsolatos terveik azonban minimálisak.
15
Báló, András. "A magyar agrárexport fejlesztési irányai az Andok Közösség és a Dél-Amerikai Közös Piac országaiban." Külügyi Műhely 4, no. 2 (2022): 69–100. http://dx.doi.org/10.36817/km.2022.2.4.
Full textAbstract:
Jóllehet Magyarország kitűnő mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik, a világban számos kihívója akad. Fontos versenytársa például az Andok Közösség, illetve a Dél-Amerikai Közös Piac (MERCOSUR). Az írás két fő fejezetre tagolódik. Először a vizsgált célpiacok kialakulásának főbb mérföldköveit mutatja be, majd statisztikai adatelemzés és az Agrárminisztérium munkatársaival készített félig strukturált mélyinterjúk révén részletesen elemzi Magyarország agrárexport-fejlesztésének jövőbeli kilátásait az Andok Közösség és a MERCOSUR országai viszonylatában. A cikk konklúzióként a két dél-amerikai országcsoportba irányuló magyar agrárexport elemzése révén a magyar agrárkivitel bővítését szolgáló javaslatokat fogalmaz meg.
16
Néma, Judit Eszter. "Az olvasás funkciójának narratívái rurális családi literációs kontextusban - Szülői olvasói attitűdkutatás." Acta Medicinae et Sociologica 14, no. 36 (May 31, 2023): 88–107. http://dx.doi.org/10.19055/ams.2023.05/31/4.
Full textAbstract:
Jelen olvasássszociológiai tanulmány rurális közegben élő diplomás anyákkal folytatott 10 félig strukturált interjúra épülő vizsgálat eredményeit foglalja össze, melyben az interjúalanyok napjaink gyereknevelési kihívásaiban pozicionálják az olvasás funkcióját. A témában végzett kutatások alátámasztják, hogy jelentős szerepe van a szülőnek a kulturális tőke átadásában, a gyerek olvasóvá nevelésének folyamatában. A rurális kontextusban (Parajd, Hargita megye) érvényesülő családi literációs attitűdök azonosítását ekképpen a családi literációs környezet (home literacy environment - HLE) faktorain keresztül célozom meg bemutatni – módszertanilag a szülői olvasói vélemények, attitűdök (parental reading beliefs - PRB) tartalomelemzéssel történő feltárásával megragadva.
17
Csurgó, Bernadett. "Önmegvalósítás, nosztalgia és család-munka egyensúly : A vállalkozásalapítás motivációinak vizsgálata a kreatív vidéki vállalkozónők körében." Szociológiai szemle 30, no. 4 (2020): 4–25. http://dx.doi.org/10.51624/szocszemle.2020.4.1.
Full textAbstract:
A tanulmány a magyar vidéki társadalomban új csoportként megjelenő, ún. kreatív női vállalkozókat elemzi vidékszociológiai megközelítésben. A tanulmány egy kvalitatív szociológiai vizsgálatra épül, amelyben 48 félig strukturált interjú készült olyan kreatív vidéki vállalkozónőkkel, akik kreatív és újító termékeikkel, valamint szolgáltatásaikkal az elmúlt évtizedekben jelentek meg a világhálón, a vidéki fesztiválokon, illetve a helyi gazdaságban, új tevékenységi típust és új életformát teremtve a vidéki Magyarországon. Az elemzés középpontjában a vállalkozásalapítás motivációja áll. Az empirikusan megalapozott típusalkotás módszerével a tanulmány a kreatív vidéki vállalkozónők három típusát: az anyavállalkozókat, a karrierváltókat és a nosztalgiavállalkozókat azonosítja.
18
Bencs, Péter, Dávid Faragó, and Mohammed Alktranee. "Áramlás- és Hőtechnikai fejlesztések az EFOP-3.6.1 projekt keretében." Multidiszciplináris tudományok 11, no. 2 (2021): 107–15. http://dx.doi.org/10.35925/j.multi.2021.2.15.
Full textAbstract:
Jelen összefoglaló mű célja bemutatni az EFOP 3.6.1. projekt időszakában zajló kutatásokat. Kutatás egyik iránya az anizotrop turbulencia-intenzitások vizsgálata, elsősorban a Reynolds-feszültségek és az energiaspektrumok négyzet keresztmetszetű csatornában történő eloszlásának vizsgálata, anizotróp turbulens légáramlást előidéző félig aktív sugár-turbulencia rács mögött. A kutatás másik iránya a napenergia-rendszerek különböző alkalmazásokban történő felhasználását vizsgálja a legmegfelelőbb rendszer meghatározása érdekében, amely rendkívül hatékony és megbízható. A hibrid szolár / termikus rendszerek hatékonynak bizonyultak a szükséges villamosenergia-terhelések kielégítésére, és jó kapacitással voltak képesek egyszerre termikus energiát biztosítani károsanyag kibocsátás nélkül.
19
G. Szabó, Sára. "Álgyerekregény a diktatúráról." Anyanyelvi Kultúraközvetítés 4, no. 2 (December 28, 2021): 21–27. http://dx.doi.org/10.33569/akk.2717.
Full textAbstract:
Bár nem A fehér király volt Dragomán György első regénye, vitathatatlanul ezzel robbant be – a külföldi siker után! – a hazai irodalmi életbe. A tanulmány részben a könyv erényeit veszi számba – a sajátos homodiegetikus narrációtól a posztmodernben megszokott „félig történelemhű” háttérig –, különös hangsúlyt helyezve a nyelvi sajátosságok bemutatására. Mindezt a könyv recepcióismertetésével, kritikai fogadtatásának áttekintésével teszi. Ugyanakkor első olvasásra talán merész állításokat is igazolni próbál, tudniillik azt, hogy Dragomán könyve értelmezhető kópéregényként és álgyerekregényként is. Mindeközben óhatatlan összehasonlításokat tesz a szerző későbbi, Máglya című kötetével, amely több szempontból is „ellenpárja” Dzsata történetének.
20
Tóth, Norbert. "TISZABERCELI ROMA KÖZÖSSÉG SZOCIOKULTURÁLIS HELYZETE ÉS ISKOLÁZTATÁSSAL KAPCSOLATOS VISELKEDÉSMINTÁZATAI." Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat 9, no. 2 (June 30, 2023): 133–49. http://dx.doi.org/10.18458/kb.2023.2.133.
Full textAbstract:
Jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy egy komplex pedagógiai antropológiai szemléletű kutatás egyik eleméhez kapcsolódó empirikus eredményeit közölje. A kutatásunk során azt elemeztük, hogy a tiszaberceli roma közösségben a cigány családok nevelési sajátosságai milyen kölcsönhatásban vannak az iskolai előrehaladást befolyásoló egyéb tényezőkkel. A romungró közösségekben végzett kutatás során arra törekedtünk, hogy feltérképezzük, hogy bizonyos szociokulturális tényezők (iskolázottság, munkahely, lakásviszonyok, nem és kor) mennyiben befolyásolják a szülők iskolával kapcsolatos hozzáállását. Kutatásunk módszertani apparátusát tekintve, kvalitatív kutatási módszerekre támaszkodtunk. A terepkutatás és a részvevő megfigyelésen túl, félig strukturált interjúkat (n=12) készítettünk a helyi romungró közösséghez tartozó szülőkkel.
21
Sörös F., Zsófia. "Késő vaskori településnyomok Szeged-Kiskundorozsma-Tóth János dombja I. határában." Folia Archaeologica, no. 58 (May 15, 2024): 69–104. http://dx.doi.org/10.62259/okct4809.
Full textAbstract:
Szeged-Kiskundorozsma-Tóth János dombja I. többkorszakos lelőhelye a Maty-ér egyik hajdani ága mellett, Kiskundorozsmától 2,5 km-re északnyugatra található. A területen 2003–2004-ben, az M5-ös és M43-as autópályaépítkezésekhez kötődő régészeti feltárások alkalmával bronzkori, szarmata és késő középkori – kora újkori jelenségek mellett egy késő vaskori megtelepedés nyomai is előkerültek. A LT (B2)–C időszakra keltezhető hét félig földbe mélyített épület és a hozzájuk tartozó gödrök elszórtan, három jól elkülöníthető csoportban, észak–déli irányban szóródtak. Jelen tanulmány célja a lelőhely késő vaskori leletanyagának közreadása, értelmezése.
22
Kelemen, Márta, and Dominika Hegedűsné Dudás. "A csőfonáció alkalmazása a logopédiai munkában." Módszertani Közlemények 63, no. 2 (July 1, 2023): 31–45. http://dx.doi.org/10.14232/modszertani.2023.2.31-45.
Full textAbstract:
A félig-zárt fonációs módszerek Európában nagy múltra tekintenek vissza, ezek közé soroljuk a csőfonációt is (Guzman, 2017). Csőfonáláskor a hangképzés egy csőbe történik. A cső szabad vége merülhet vízbe, vagy a levegőben is tarthatjuk. Magyarországon a csőfonációs technikák még kevéssé terjedtek el. Talán ez oka, egyben következménye is annak, hogy magyar nyelvű szakirodalom csak elvétve található a témával kapcsolatban. Ez a munka ennek az űrnek a kitöltésére tesz kísérletet. A tanulmány elején ismertetjük azokat az elméleti tudnivalókat, amelyek elengedhetetlenek a csőfonáció hatásmechanizmusának megértéséhez, majd bemutatjuk a csőfonációs technika működését, hatásait, felhasználási módjait és szükségességét.
23
Juhász, Lilla, and Róbert Pintér. "Az információs társadalomért tevékenykedő civil szervezetek társadalmi beágyazódása és megítélése a fejlesztésekben érdekelt cso." Információs Társadalom 5, no. 4 (December 1, 2005): 50. http://dx.doi.org/10.22503/inftars.v.2005.4.4.
Full textAbstract:
Az INFONIA Alapítvány 2005 tavaszán összetett kutatási programot indított a magyarországi civil szervezetek körében. A tanulmány ennek a kutatás-sorozatnak a fókuszcsoportos beszélgetések formájában lebonyolított részét ismerteti és értékeli. A beszélgetések a magyar információs társadalom fejlettségéről és főbb problémáiról szóltak, s feltárták a meghívott kulcsszereplők nézeteit arra vonatkozóan, hogy Magyarországon kik tehetnek a legtöbbet az előbbre jutásért ezen a téren, és a civil szervezetek milyen szerepet játszhatnak a folyamatokban. A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy az egyes szektorokban azonosítható „szereplővilágok” közötti kötőanyagot éppen azok a civil aktorok, legfőképpen a „félig civilek” adhatják, akiknek átjárásuk van a szereplővilágok között, mivel egyidejűleg többszörös identitásuk van.
24
Schranz, Edit. "TEHETSÉGBŐL – KIVÁLÓ. KUTATÁS KÖZBEN: A KÜLFÖLDÖN MUNKÁT VÁLLALÓ, FIATAL DIPLOMÁS NŐK ÉLETKEZDÉSI ESÉLYEI." Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat 1, no. 2 (June 30, 2015): 17–35. http://dx.doi.org/10.18458/kb.2015.2.17.
Full textAbstract:
Jelen tanulmány arra keresi a választ, vajon kivételes adottság és kemény tanulás, munka, vagy bátorsággal kevert fiatalos lendület, szerencse, esetleg mindez együtt az, ami lehetővé teszi a 2010-es évek huszonéves, diplomás fiataljai számára, hogy Európa munkaerőpiacán inkább megtalálják a számításaikat. Minta: n = 28 (22-35 éves) nő. Módszer: félig strukturált interjú. Eredmény: bár minden, általunk készített interjú különösen egyéni életutat mutat, mindegyikről elmondhatjuk, hogy kemény tanulás, kivételes, tehetséggel párosult szorgalom jellemzi ezeket a fiatalokat. No meg az is, hogy e kis mintában körülbelül 98 százalékuk vágta rá a célzott kérdésre: most úgy látja, soha sem fog visszatérni.
25
Török, Anna, and Erzsébet Malota. "Femvertising : A nők társadalmi szerepének megerősödése és a reklámokkal való kapcsolata." JEL-KÉP, no. 2 (2021): 103–17. http://dx.doi.org/10.20520/jel-kep.2021.2.103.
Full textAbstract:
A nők társadalmi szerepének megerősödése (female empowerment) egyre hangsúlyosabb szerepet kap a reklámokban. Az ilyen típusú, a nemi sztereotípiákat megkérdőjelző reklámozást femvertising-nek (female empowerment advertising) hívjuk. Tanulmányunk a nőkkel kapcsolatos társadalmi elvárásokat, a reklámokban megjelenő női sztereotípiákkal és a femvertisinggel kapcsolatos attitűdöket vizsgálja magyar nők körében, 10 félig strukturált mélyinterjú elemzésével. Vajon a nőknek jelenleg milyen társadalmi elvárásoknak kell megfelelniük Magyarországon? Milyen sztereotípiákat látnak mintaként a reklámokban és ez milyen hatással van rájuk? Hogyan valósulhat meg mindezek ellenére a nők társadalmi szerepének megerősödése? Eredményeink azt mutatják, hogy a családalapítás, a karrier és a gyönyörű külső együttes megvalósítása nyomásként nehezedik a nőkre.
26
Csák, Zsolt. "Az iskoláskorú gyermekes apák otthoni szerepvállalása: az apák otthoni részvételének dimenziói, formái." Educatio 32, no. 4 (March 12, 2024): 665–76. http://dx.doi.org/10.1556/2063.32.2023.4.9.
Full textAbstract:
Interjús kutatásunkban az iskoláskorú apák otthoni gyereknevelési és egyéb, gyermekükkel kapcsolatos tevékenységeit vizsgáljuk. Arra keressük a választ, hogy a Magyarországon élő apák hogyan látják, milyen tevékenységekben, formákban vonódnak be otthon, illetve mit gondolnak, miképp járulnak hozzá gyermekeik fejlődéséhez. A félig strukturált interjúk kérdéssorainak, valamint a megvalósult interjúk elemzésének kereteit a Pleck (2010, 2012) által lefektetett otthoni bevonódási dimenziók adták. Mintánkat 18 iskolás korú gyermekkel rendelkező apa alkotta. Eredményeink alapján az apák leginkább a mozgásos tevékenységekben (pl. sport, kirándulás), a tapasztalati/gyakorlati úton történő ismeretátadásban, illetve a gyermek kihívások elé való állításában látják leginkább a hozzájárulásukat gyermekük fejlődéséhez.
27
Virágh, Enikő Anna. "„Meg kellett bűnhődnie azért, amit tett” : A médiabíráskodás mozgatórugói a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos ügyekben a kormányfüggetlen online médiában." socio.hu 11, no. 3 (2021): 60–85. http://dx.doi.org/10.18030/socio.hu.2021.3.60.
Full textAbstract:
A tanulmány a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos médiabíráskodást (trial by media) vizsgálja a magyarországi online médiában. Tíz félig strukturált, újságírókkal készült interjú eredményei alapján térképeztem fel, hogy milyen mozgatórugók és vezérelvek működtetik a folyamatot a kormányfüggetlen online média nem bulvárhoz tartozó részében. A tanulmány azonosítja és bemutatja az ügyek felerősödésében és lecsengésében szerepet játszó faktorokat, amelyek: (1) az ismert és/vagy köztiszteletben álló ember hírértéke, (2) a vádlott reakciója és a személyét érintő következmények, (3) a rendszerszintű problémák, (4) az ügyek egymásra épülése, (5) az újságírók személyes elkötelezettsége és felháborodása, (6) a kereskedelmi média piacvezérelt működési logikája, (7) a szimbolikus erőszak aránytalanságának percepciója, valamint (8) az ügyek politikai térbe kerülése.
28
Tóth, Gabriella, and Szilvia Jámbori. "Új vizeken járok – a felnőttkori pályaváltás pszichés erőforrása." Iskolakultúra 27, no. 1-2 (September 18, 2018): 90–103. http://dx.doi.org/10.17543/iskkult.2018.1-2.90.
Full textAbstract:
Jelen tanulmányban a sikeres pályaváltást kísérő pszichés erőforrásokat kívántuk feltárni. Célunk volt, hogy rávilágítsunk azokra a faktorokra, melyek gátolják ennek az átmenetnek a sikerét fiatal és középkorú felnőttek (25-50 évesek) körében. Félig-strukturált interjút készítettünk tíz résztvevővel. Az interjúkból négy témakör rajzolódott ki: (a) értékek (azaz célok, külső és belső motivációs tényezők), (b) kontrol (vagyis, hogy mennyire érzi a személy, hogy rajta múlik a pályaváltás sikere), (c) érzelmek (például: öröm, büszkeség, düh, szomorúság) valamint (d) családi támogatás jelentősége. Az adatok alátámasztják azt a nézetet, miszerint a pályaváltás komplex folyamatának támogatásához elengedhetetlen a megfelelő képesítés mellett a fenti témakörök vizsgálata, bizonyos esetekben szükséges a beavatkozás ennek az átmeneti időszaknak a lezárásához.
29
Guðmundsson, Magnús Tumi. "Svipmyndir úr sjötíu ára sögu Jöklarannsóknafélagsins (IGS 70th anniv.)." Jökull 71, no. 1 (December 15, 2021): 149–60. http://dx.doi.org/10.33799/jokull2021.71.149o.
Full textAbstract:
Það var að kvöldi miðvikudagsins 22. nóvember 1950 að haldinn var í Reykjavík stofnfundur nýs félags sem hafði það að markmiði að stuðla að rannsóknum á jöklum landsins og ferðum um þá. Stofnfélagar voru um 50. Þann 7. mars 1951 var haldinn framhaldsstofnfundur. Þar voru samþykkt lög fyrir hið nýja félag og stjórn kosin. Fyrsti formaður og aðalstofnandi félagsins var Jón Eyþórsson. Hann var veðurfræðingur og starfaði á Veðurstofu Íslands. Jón hafði þó mörg járn í eldinum og má telja hann upphafsmann skipulegra jöklarannsókna hér á landi. Jón var farsæll í störfum sínum fyrir félagið, óskoraður leiðtogi þess og gegndi formennsku allt til dauðadags, 1968. ...
30
Kézai, Petra Kinga. "A magyar startup vállalkozások válságtűrő képessége – egy kvalitatív kutatás eredményei startup vállalkozók körében folytatott strukturált mélyinterjúk alapján." Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek 21, no. 1 (March 22, 2024): 14–26. http://dx.doi.org/10.32976/stratfuz.2024.2.
Full textAbstract:
A tanulmány a magyar startup vállalkozások válságtűrő képességét vizsgálja a koronavírus okozta járvány következtében bekövetkezett változásokra fókuszálva. A kutatás első felében szakirodalmi áttekintés alapján definiálja a startup fogalmat, majd összegzi a magyar, illetve a visegrádi országok vállalkozásvédelmi intézkedéseit, különös tekintettel a startupokra vonatkozóan. A kvalitatív elemzés eredményeit startup alapítókkal (n=22) készült félig strukturált mélyinterjú adta. A kutatás eredményeképpen megállapítást nyert, hogy a gazdasági válság nyertesei az IT-szektorban, az egészségügyben, az e-kereskedelem és a digitális oktatásban, ugyanakkor a nagy vesztesek a turizmusban és vendéglátásban tevékeny startupok. A válság pozitív hatásaként egyfajta megtisztulást zajlott a startupok körében, így az életképes vállalkozások túlélték a válságot a különböző vállalkozásvédelmi támogatásoknak köszönhetően.
31
Szőllősi, Ágnes, and Anikó Kónya. "Research of autobiographical memory: The Autobiographical Interview (AI) Method (Healthy memory and Alzheimer’s disease)." Magyar Pszichológiai Szemle 66, no. 4 (December 1, 2011): 587–603. http://dx.doi.org/10.1556/mpszle.66.2011.4.2.
Full textAbstract:
Levine, Svoboda és munkatársai (2002) olyan félig strukturált Önéletrajzi Interjút fejlesztettek ki az egyedi, specifikus önéletrajzi emlékek vizsgálatára, amely képes kiemelni az emlék elbeszéléséből az eseményspecifikus tartalmakat. Jelen vizsgálat célja e módszer magyar nyelvű adaptációja. Az eljárás segítségével három egészséges életkori csoport került összehasonlításra: fiatalok (20–27 év: 25 fő), középkorúak (45–55 év: 25 fő) és idősek (60–79 év: 16 fő), valamint egy emlékezetsérült klinikai betegcsoport: kezdeti stádiumú Alzheimer-kórban szenvedő betegek (60–80 év: 16 fő). Megerősítést kapott, hogy egészséges személyeknél a kor előrehaladtával romlik az önéletrajzi események elbeszélésének epizodikus gazdagsága. Továbbá, hogy az Alzheimer-kór kezdeti stádiumában sokkal nagyobb mértékben sérül az epizodikus emlékezés képessége, mint hasonló életkorú egészséges idős személyeknél.
32
Lakatos, Tibor, and Hanga András. "Él-e még a magyarnóta? A muzsikus cigányság asszimilációja." JEL-KÉP, no. 4 (2021): 31–51. http://dx.doi.org/10.20520/jel-kep.2021.4.31.
Full textAbstract:
A tanulmány célja, hogy a társadalmi struktúra és az egyén közti dinamizmus kapcsolatának segítségével, rámutasson a muzsikus cigányság egyfajta asszimilációs stratégiájára melynek eredményeképpen egy, a cigány népcsoporton belüli sajátos kettős identitás és társadalmi elfogadottság jött létre. Láttatni fogjuk, hogy a muzsikus cigányság előtt nyitva áll egy olyan alternatíva, amely elvezethet a teljes társadalmi beilleszkedéshez, az asszimilációhoz. Muzsikus cigány családok élettörténetét, asszimilációs stratégiáit, az asszimiláció különböző szintjeit mutatjuk be a családok élettörténetein keresztül, kiemelve a generációk közötti különbségeket is. Félig strukturált mélyinterjúkat készítettünk a kiválasztott családtagokkal és az interjúk elemzésével feltártuk azt a sajátos belső és külső viszonyrendszert, melynek segítségével a családok képesek úgy asszimilálódni a polgári társadalomba, hogy e közben részben megőrzik cigány identitásukat is.
33
Szalma, Ivett, and Takács Judit. "A gyermektelenség mintázatai magyar férfiak körében: egy interjús vizsgálat folytatása." Szociológiai szemle 28, no. 3 (2018): 60–86. http://dx.doi.org/10.51624/szocszemle.2018.3.4.
Full textAbstract:
Ebben a tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy milyen tényezők játszhatnak szerepet abban, ha egy férfi nem vállal gyermeket ma Magyarországon. Továbbá arra a kérdésre is próbálunk választ adni, hogy vajon eltérő gyermektelenségi mintázatok figyelhetők-e meg a férfiak és a nők között Magyarországon. Jelen kutatás szervesen kapcsolódik korábbi, elsősorban gyermektelen nőkre fókuszáló kutatásainkhoz, melyeket most kiegészítünk a magyar férfiakra fókuszáló vizsgálatunkkal. A kutatás empirikus alapja egy 50 év feletti gyermektelen férfiakkal készített félig strukturált interjús vizsgálat, amelyet 2015 és 2016 között végeztünk különböző típusú magyarországi településeken. Kutatási eredményeink arra világítanak rá, hogy a férfiak és a nők gyermektelensége mögött gyakran eltérő tényezők húzód- hatnak meg, illetve az azonos tényezők mögött is eltérő mechanizmusok működhetnek.
34
Szecskó, János. "ISKOLAI SZOCIÁLIS MUNKA MAGYARORSZÁGON ÉS NAGY-BRITANNIÁBAN." Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat 8, no. 2 (June 30, 2022): 57–71. http://dx.doi.org/10.18458/kb.2022.2.57.
Full textAbstract:
A tanulmány a Magyarországon és Nagy-Britanniában működő iskolai szociális munkát mutatja be és hasonlítja össze egymással. A kutatás célja a két országban végzett tevékenység részletesebb, pontosabb megismerése, rámutatva a gyakorlatban megvalósuló hasonlóságokra és a különbségekre. A kutatási kérdések rávilágítanak a magyar és a brit iskolai szociális munka működésének körülményeire, a szociális munkás és az oktatási intézmény együttműködésére, valamint az ott végzett tevékenységekre. A kutatás módszereként félig strukturált interjúkat készítettünk (n=14) az iskolákkal szoros kapcsolatban álló szociális munkásokkal és kifejezetten iskolai szociális munkásokkal. Az oktatási intézményekben megszervezett mentálhigiénés-teamek működtetése nem csak a gyermekek védelmét szolgálják, hanem egy ilyen szakmai csapat létrehozása és koordinálása az iskolai szociális munkás elfogadottságát és befolyását is növelheti az intézményben.
35
Gyurcsik, Anita. "Az óvoda–iskola átmenet óvodapedagógusok, tanítók és szülők szemén keresztül." Gyermeknevelés 8, no. 3 (December 29, 2020): 189–209. http://dx.doi.org/10.31074/gyntf.2020.3.189.209.
Full textAbstract:
Ez a tanulmány egy feltáró jellegű kutatás bemutatásáról szól, mely későbbi nagymintás adatfelvételek megtervezéséhez szolgál alapul. Félig strukturált interjúkat készítettem óvodapedagógusokkal (N=5), tanítókkal (N=5) és első osztályos gyermeket nevelő szülőkkel (N=5) az óvoda–iskola átmenet értelmezésük és gyakorlatuk feltárása céljából. A válaszadók hasonlóan látják az óvoda–iskola átmenet során megjelenő nehézségek egy részét, ugyanakkor ezek lehetséges megoldásait illetően nem kaptam határozott válaszokat. Eltérő képességeket tartanak fontosnak az iskolakezdés szempontjából, illetve az iskolaérettség megállapítására csak az adott intézményben alkalmazott módszereket ismerik. Elmondásuk szerint az óvoda–iskola átmenetet a leendő tanító és az iskola megismertetésével próbálják segíteni. Az interjúalanyok hasonló intézményi és szülői feladatokat azonosítottak az átmenet megsegítésében. Az eredményeim irányt mutathatnak a szülői nézetek érvekkel való formálásához, illetve a pedagógusok munkájának, eredményességének elősegítéséhez.
36
Kocsis, Ákos, László Agócs, Szilárd Kostic, Bernadett Lévay, Klára Török, and Ferenc Rényi-Vámos. "Bilateralis endoscopos thoracalis sympathectomia (ETS) palmaris és axillaris hyperhydrosis esetén – 22 eset összefoglalása. Egynapos sebészeti lehetőség a mellkassebészetben?" Magyar Sebészet 65, no. 5 (October 1, 2012): 380–82. http://dx.doi.org/10.1556/maseb.65.2012.5.8.
Full textAbstract:
Absztrakt Bevezetés: Az ETS a mellüregben 2 porton keresztül végzett sympathectomia, diathermia és videothoracoscop segítségével. A szerzők gyakorlatukban 2 portos eljárást alkalmaztak, fél ülőhelyzetben, kétoldalon egy ülésben, mellkasi szívódrain visszahagyása nélkül. A szimpatikus lánc identifikálása után a megfelelő ganglionok eltávolításra kerülnek. Anyagok és módszerek: 2008. december és 2011. január között 22 beteget operáltunk meg kétoldali 2 portos VATS-val, a T2–T4 területen, félig ülő helyzetben palmaris és axillaris hyperhydrosis miatt. Eredményeink: A 22 páciens közül 5 férfi és 17 nő volt, átlagéletkoruk 39,9 (19–63 év között), átlagos műtéti idő 36,125 perc volt (30–61 perc). Következtetés: Posztoperatív szövődményünk nem volt, a két portos ETS, drain visszahagyása nélkül, egy biztos és jó módszer a tenyéri és hónalj izzadás megszüntetésére, akár egynapos sebészeti eljárás keretében is.
37
Enyedi, Fruzsina, Levente Alpek B., and Róbert Tésits. "A Bükk-hegységtől a nemzetközi karsztkutatásig. Beszélgetés Keveiné Bárány Ilonával." Modern Geográfia 17, no. 3 (July 2022): 1–12. http://dx.doi.org/10.15170/mg.2022.17.03.01.
Full textAbstract:
Jelen interjú célja, hogy bemutassa a professzor asszony életének azokat a mozzanatait, amelyek meghatározóak voltak a földrajz iránt kialakuló elköteleződésében, továbbá ismertesse iskoláinak, tanárainak a szakmai életútjára gyakorolt hatását. A félig strukturált interjú számos kérdéscsoportot érintett, többek között a kutatási irányváltásokat, a sikereket, a nemzetközi szakmai kapcsolatok jelentőségét, valamint a magyar geográfia fő erényeit és kihívásait. Akadémiai doktor; munkájának elismerését nemzetközi tudományos testületi tagságok, illetve díjak, kitüntetések jelzik. Kiemelkedő nemzetközi tudományos kapcsolatrendszere is segítette abban, hogy a karsztok ökológiai elemzésében eredményei nóvumnak számítanak. 2004-ben Keveiné Bárány Ilonát a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki. Pályája során kiemelt szerep jutott a fiatalok oktatásának, az utánpótlás-nevelésnek, amelyben az együttműködésre építő holisztikus szemléletmódjával sokak tudományos előmenetelét indította el a sikerekhez vezető úton.
38
Mádlné Szőnyi, Judit, Anita Erős, Tímea Havril, Zsófia Poros, Orsolya Győri, Ádám Tóth, Anita Csoma, Paola Ronchi, and Andrea Mindszenty. "Fluidumok, áramlási rendszerek és ásványtani lenyomataik összefüggései a Budai Termálkarszton." Földtani Közlöny 148, no. 1 (March 4, 2018): 75. http://dx.doi.org/10.23928/foldt.kozl.2018.148.1.75.
Full textAbstract:
A Budai Termálkarszt (BTK) fluidum-fejlődéstörténetét az ásványparagenezisek tükrében a késő-miocén fedett karbonátos állapottól vizsgáltuk. Ekkor a termikus felhajtóerő vezérelte a felszínalatti vízáramlást. Később, a Budai-hegység kiemelkedésével és a csapadékvíz beszivárgásával megkezdődött a vízszint különbségek által vezérelt vízáramlási rendszerek kialakulása. További változást okozott a Gödöllői-dombság kiemelkedése, mely a Budai-hegység kiemelt területei mellett a keleti medencerész felől is domborzati hajtóerőt biztosított. A meginduló beszivárgás lehetővé tette a fedő sziliciklasztos képződmények nátrium-kloridos vizeinek karbonátos víztartóba történő lejutását. Jelenleg a Budai-hegység és tágabb környezete a BTK áramlási rendszerének nyugati félig fedett részét, míg a Gödöllői-dombságtól a Dunáig tartó terület a rendszer keleti, fedett részét képezi. A BTK összefüggő áramlási rendszerében hidrosztatikus közeli nyomásviszonyok uralkodnak. A rendszer regionális és köztes megcsapolódási területei a Duna mentén húzódnak. A helyi, köztes és regionális áramlási rendszerek különbségeit a nyugati, félig fedett terület forrásai jelzik. A jelenkori vízáramlás domináns hajtóereje a vízszintkülönbségekből fakad, asszimmetrikus jellege a hidrosztratigráfiai helyzet, valamint a keleti és nyugati medencerészek közötti beszivárgáskülönbség következménye. A Duna alatt Ny–K irányú regionális átáramlás zajlik. A regionális feláramlás hidrotermális komponense NaCl-os medenceeredetű vízzel egészül ki. A meteorikus eredetű, langyos köztes, ill. a hideg helyi vízáramlásokban Mg2+ és SO42- gazdag vizek jellemzőek, a medenceeredtű fluidomok jelenléte itt nem bizonyított. Az eredmények rámutatnak a rendszer hőmérsékleti eloszlását meghatározó folyamatokra, valamint a fedőüledékek hő felhalmozódásában betöltött szerepére. A rózsadombi és a Gellért-hegy előterében található források fizikai-kémiai tulajdonságok szerinti elkülönülését szerkezeti és a két áramlási rendszer különbségei okozhatják. A Gellért-hegynél csak termálvíz lép felszínre, míg a Rózsadombnál langyos és termálvíz megcsapolódás egyaránt zajlik. A különbség a hidrotermális vizek összetételében, eltérő forrásterületre és vízkémiai folyamatokra utal. A déli rendszer szulfát-többlete az evaporit összletekkel, a központi rendszer szulfátja medenceeredetű kén-hidrogénnel hozható összefüggésbe. A rózsadombi langyos meteorikus vizek szulfát forrása a fedő képződménybek piritje lehet. A fluidum-fejlődéstörténeti tanulmány eredményei hozzájárulnak a barlangképződési folyamatok értelmezéséhez.
39
Kozma, Kitti, and Tímea Ceglédi. "„Akinek van bátorsága a gesztenyét lebontani”. Reziliens életúttal a pedagógus pályán." Acta Medicinae et Sociologica 11, no. 31 (November 29, 2020): 85–101. http://dx.doi.org/10.19055/ams.2020.11/31/8.
Full textAbstract:
A pedagógusok szerepe nem kérdéses a roma tanulók iskolai sikerességében Elméleti kiindulópontunk a reziliencia. A PISA vizsgálatok pedig a társadalmi hovatartozásuk alapján az alsó, eredményességük alapján pedig a felső kategóriába tartozókat nevezik rezilienseknek. A nevelésszociológiában reziliensnek tekintünk egy életutat, amikor az sikeres a kedvezőtlen társadalmi háttér ellenére. Tanulmányunkban reziliens életutat megélt roma pedagógusokat vizsgálunk, választ keresve arra, hogy reziliens életút milyen lehetőségeket és veszélyeket rejthet a pedagógiai munkában. A megpróbáltatások általi fejlődésre, a kihívásokban rejlő lehetőségekre fókuszáltunk. A célcsoport specialitása miatt a hólabda mintavételt választottuk. 6 félig strukturált személyes életútinterjú készült Magyarország keleti részén 2019-ben. Kitértünk mind a saját életút, mind a pedagógus munka rezilienciájára, illetve ezek kapcsolatára. A transzkribált szövegeken kvalitatív elemzést végeztünk. A reziliens roma pedagógusok életútjuk tapasztalatát átültetik pedagógiai munkájukba. Az általuk megélt megküzdés mintaként szolgál tanítványaik számára.
40
Sávai-Átyin, Regina. "SZÉLMALOMHARC?" Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat 9, no. 2 (June 30, 2023): 113–24. http://dx.doi.org/10.18458/kb.2023.2.113.
Full textAbstract:
Napjainkban nemzetközi és hazai színtereken is nagy figyelem összpontosul a tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő tanulókra. Évről-évre növekvő számuk arra készteti a pedagógusokat, hogy tovább képezzék magukat, új módszereket sajátítsanak el, melyek segítségével a tanulókat érintő problémákat enyhíthetik, vagy teljesen megszüntethetik. Számos kutatás célkeresztjében az átlag tanulók eredményességének hátterében megbújó okok állnak, miközben kevesen kutatják a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (továbbiakban BTMN) tanulók eredményességét befolyásoló személyeket és tényezőket. A tanulmányban elemzésre kerül egy fókuszcsoportos és öt félig strukturált fejlesztő pedagógusokkal készített interjú. Jelenlegi feltáró kutatásunkban arra keressük a választ, hogy milyen szerepet töltenek be a fejlesztő pedagógusok és a tanárok az ilyen nehézségekkel küzdő tanulók életében, továbbá, hogy a BTMN tanulók szülei nagyobb mértékben vonódnak-e be az iskolai oktatásuk során, mint a nem BTMN tanulók szülei.
41
Tőzsér, Anett. "A hungarikumok szerepe az országimázs formálásában." Polgári szemle 19, no. 1-3 (2023): 325–44. http://dx.doi.org/10.24307/psz.2023.0922.
Full textAbstract:
A hungarikumok olyan csak a magyarságra jellemző értékek, amelyek révén a világ más országaiban élők Magyarországra, a magyarokra asszociálhatnak. Azok a turisztikai kínálati elemek, amik miatt érdemes Magyarországra látogatni, amikre a szakmai szervezetek hangsúlyt helyeznek a kommunikációjukban, a hungarikumok gyűjteményében is nagyrészt visszaköszönnek. A kutatás során szakirodalmi vizsgálatokat végeztem a hungarikumoknak az országimázs formálásban betöltött szerepével kapcsolatban. Másrészt megkerestem azokat a szakmai szervezeteket, amelyek felelősek az országimázs formálásáért, s ezek képviselőivel készítettem félig strukturált interjúkat. A 10 válaszadó szervezet képviselői főként agráripari és gasztronómiai termékeket neveztek meg a külföldiek számára a magyarsággal leginkább azonosítható hungarikumként. Az is megállapítást nyert, hogy a hungarikumok többsége napjaink turizmusában még nem jelent kiemelt turisztikai vonzerőt, ugyanakkor számolni kell velük a Magyarország-kép megalkotásánál, sőt, egyre hangsúlyosabb eszközei kell, hogy legyenek a brandépítésnek.
42
Babos, Krisztina, Magdolna Lehmann, Zoltán Lukácsi, Róbert Märcz, Szilvia Matulainé Dömők, Zsuzsanna Soproni, and Szilvia Gróf. "Új tendenciák az akkreditált nyelvvizsgáztatásban 2018–2023 között." Modern Nyelvoktatás 30, no. 1–2 (July 5, 2024): 24–47. http://dx.doi.org/10.51139/monye.2024.1-2.24.47.
Full textAbstract:
A magyarországi államilag elismert (akkreditált) nyelvvizsgáztatásban az elmúlt öt évben jelentős változások történtek. Tanulmányunkban áttekintjük a jogszabályi változásokat és nyelvpolitikai döntéseket, amelyek már 2022-ban éreztették hatásukat, bemutatjuk a számítógépes vizsgaformátum megjelenésével kapcsolatos tényezőket. Kutatási kérdéseink arra irányultak, hogy a számítógépes vizsga, a gazdasági változások és a nyelvpolitikai döntések hatására milyen tendenciák mentén rendeződtek át a nyelvvizsgáztatás viszonyai és a vizsgaközpont-vezetők szerint mit tartogat a vizsgázók, vizsgáztatók és vizsgaközpontok számára a jövő. A kutatás résztvevői a Magyarországon 2018–2022 között akkreditált nyelvvizsgát tett vizsgázók és négy számítógépes vizsgát is meghirdető központ vezetői voltak. Az adatgyűjtés a NYAK közhiteles nyilvántartásának statisztikai elemzésével, valamint két félig strukturált interjúval történt. Az adatok alapján a változásoknak köszönhetően homályos jövőkép bontakozik ki, a nyelvvizsgáztatás fókusza pedig egyre inkább a középiskolás korosztályra helyeződik át.
43
Harmat, Vanda. "Felhasználói tapasztalatok Emmával, a vásárlási asszisztens chatbottal." Vezetéstudomány / Budapest Management Review 52, no. 3 (March 9, 2021): 29–39. http://dx.doi.org/10.14267/veztud.2021.03.03.
Full textAbstract:
A chatbotok alkalmazása egyre több területen sikeresnek bizonyul, köztük az e-kereskedelemben. A vállalatoknak az interaktív ágensek fejlesztésénél a funkcionalitás mellett figyelembe kell venniük a felhasználók chatbotokkal szembeni társas kapcsolat kialakítására irányuló igényét is, melynek a kielégítését elősegítő, illetve gátló tényezők az ember-chatbot interakcióval kapcsolatos felhasználói tapasztalatok vizsgálatával azonosíthatók. Jelen cikk célja Emmával, a vásárlási asszisztens chatbottal folytatott interakció felhasználói megéléseinek, illetve a felhasználók chatbotok felé irányuló társas kapcsolati igényének a kielégítését támogató, illetve gátló tényezők feltárása. A kutatás keretében 18 félig strukturált interjú készült, melyek elemzése induktív tartalomkódolással történt. A kutatás eredményeiből kiderült, hogy a felhasználók chatbotokkal szembeni társas kapcsolati igényének a kielégítését támogatta a chatbot udvarias viselkedése, a megismerését célzó alapvető személyes kérdésekre való válaszadási képessége, gátolták azonban a chatbot társas aktorként történő észlelését a repetitív, gépies válaszai, továbbá a felhasználók negatív érzéseire adott reakcióinak a hiánya.
44
Balázs, András. "A Magdolna negyedben élő roma szegény családok társas kapcsolatai és baráti viszonyai." socio.hu 10, no. 3 (2020): 31–52. http://dx.doi.org/10.18030/socio.hu.2020.3.31.
Full textAbstract:
Az alábbi tanulmányban a budapesti VIII. kerületi Magdolna negyedben élő roma szegény családok társas kapcsolatait, baráti viszonyait és azok életszervezési funkcióit, hétköznapi életvezetésre gyakorolt hatásait vizsgálom. Arra kerestem a választ, hogy a Magdolna negyedben fellelhető mikroszegregátumoknak léteznek-e leírható kapcsolathatárai: van-e átjárás a mikroszegregátumok és a külvilág között földrajzi és társadalmi értelemben, illetve a megismert kapcsolathatárok mennyiben etnikus természetűek. Hasonlóképpen foglalkoztat, hogy a nők és férfiak kapcsolatszerkezetében tapasztalhatóak-e eltérések, a fővárosi tömbrehabilitációk kínálnak-e valós lehetőséget a társadalmi párbeszédre. A dolgozat „sorvezetőjét“ jelentő félig strukturált interjúkat a résztvevő megfigyelés, valamint a kapcsolati és fogyasztási naplók eszközeivel egészítettem ki. Eredményeim alapján a kirekesztettség okozta egymásrautaltság sajátos gazdasági együttműködési formákat, cserehálózatokat sző, amelyekben a rokonság mellett felértékelődnek a szomszédság és a jövedelemszerzési tevékenységek állandó résztvevői. Az erős kapcsolatok kiegészülnek a megélhetés és a háztartás fenntartásával összefüggő funkciókkal.
45
Kiss, Enikő. "Mother-child agreement and its influencing factors in children with and without depression." Orvosi Hetilap 151, no. 1 (January 1, 2010): 29–36. http://dx.doi.org/10.1556/oh.2010.28758.
Full textAbstract:
Az anya-gyerek egyezést és befolyásoló tényezőit vizsgáltam depressziós és nem depressziós gyermekpopulációkban. Célkitűzés: Hipotézisek: a gyermek neme és életkora, az anya depressziója befolyásolja az egyezést; a depressziós gyermekek szülei alacsonyabb életminőséget jeleznek gyermekeiknél; életminőséggel kapcsolatos egyezés jobb idősebb és nem depressziós gyermekeknél. Módszer: Depressziós gyermekek ( N = 354) átlagéletkora 11,69 év (sd: 2,05), nem depressziós minta ( N = 1695) átlagéletkora 10,34 év (sd: 2,19) volt. Pszichiátriai diagnózist félig strukturált kérdőívvel, depressziós tüneteket és életminőséget önkitöltős kérdőívekkel mértem. Eredmények: Anya-gyerek egyezés a gyermek depressziós tüneteiről nőtt a gyermek életkorának emelkedésével. Anya-fiú beszámolók szignifikáns különbséget mutattak, anya-lány párok véleménye hasonló volt. Depressziós anyák súlyosabb tüneteket jelöltek gyermekeiknek. Depressziós gyermekek szülei alacsonyabb életminőséget gondoltak gyermekeiknél. Az egyezést befolyásolta a gyermek depressziója. Következtetések: A gyermek életkora, az alany pszichiátriai betegsége befolyásolja az egyezést. A gyakorlat számára fontos ezen tényezők ismerete.
46
LENDÁK-KABÓK, Karolina. "A NYELV MINT A POSZTKOLONIÁLIS MÁSSÁG ELEME." Hungarológiai Közlemények 21, no. 4 (March 3, 2021): 123–46. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2020.4.123-146.
Full textAbstract:
A dolgozat célja a posztkoloniális elméletekből ismeretes Másság fogalmán keresztül bemutatni és megmagyarázni a vajdasági, kisebbségi magyar hallgatók és tanárok többségi (szerb) nyelvvel kapcsolatos nehézségeit Szerbia felsőoktatási rendszerében. A dolgozat harmincegy magyar tanárral és hallgatóval (nőkkel és férfiakkal) készített félig strukturált interjún alapszik, akik az Újvidéki Egyetemen tanultak, illetve az Újvidéki Egyetemen és a Belgrádi Egyetemen oktattak vagy kutatóként dolgoztak. A kisebbségi nők és férfiak narratíváikban a Másságukat tárják fel és magyarázzák, rejtegetik, vagy éppen előtérbe helyezik. A dolgozat rávilágít arra, hogyan alakul át a kisebbséginyelv-tudás, amely kezdetben hátrányt jelent, a későbbiekben viszont előnyként szolgál a tanulmányok elvégzése során és az egyetemi karrierben is. A Másság fogalmán keresztül a dolgozat arra válaszol, hogyan látják önmagukat a kisebbségi nők és férfiak, hallgatók és egyetemi alkalmazottak, illetve hogyan tudnak maguknak a Másságukból előnyt kovácsolni, vagy éppen fátumként tekinteni a hátrányos helyzetükre.
47
Birtalan, Ilona Liliána, Bernadett Kis, József Rácz, and György Bárdos. "Részvétel a közösség által támogatott mezőgazdaságban: a társas támogatás szerepe." Egészségfejlesztés 60, no. 5 (2019): 135–45. http://dx.doi.org/10.24365/ef.v60i5.499.
Full textAbstract:
A friss biotermények termelőktől való közvetlen beszerzése mára egyre közkedveltebb alternatívája a konvencionális termelésből származó, áruházi polcokról levehető zöldség-gyümölcsöknek. E közvetlen kapcsolódások egyik gazdaságilag jól körülhatárolható formája a közösség által támogatott mezőgazdaság (angol elnevezése Community Supported Agriculture, rövidítése CSA), melyet mára a nemzetközi szakirodalom az egészségmagatartási intervenciók lehetséges eszközei között taglal. Hazai kvalitatív feltáró kutatásunk során 35 félig-strukturált interjút készítettünk CSA tagokkal. Az adatokat tematikus analízissel dolgoztuk fel. Kutatásunk eredményeként a résztvevő tagok élettársi/házastársi viszonylatában háromféle társas támogatási mintázatot tártunk fel. A CSA tagság újradefiniálhatja az egyéni/családi fogyasztási mintázat jellegzetességeit (pl. menütervezés, tárolás, szociális események), és a feltárt társas támogatás működésbeli jellegzetességei hatással vannak a tagság fenntartására, hosszára. Amennyiben a CSA tagok teljesebb tájékoztatást kapnak ezen életmód sajátosságairól, a részvétel fenntartásához hozzájáruló folyamatok jellegzetességeiről, az növeli annak valószínűségét, hogy a CSA tag fenn tudja tartani elköteleződését.
48
Kósa, Maja. "Történelemtanárok episztemológiai nézeteinek interjús vizsgálata." Iskolakultúra 31, no. 11-12 (December 1, 2021): 16–27. http://dx.doi.org/10.14232/iskkult.2021.11-12.16.
Full textAbstract:
A pilot kutatás célja általános tájékozódás és információszerzés a történelemre vonatkozó episztemológiai nézetekre vonatkozó kutatások megalapozása érdekében. Az utóbbi évtizedekben hazai és nemzetközi viszonylatban előtérbe került atörténelemtanítás módszertani megújítása, a kutatási eredmények pedig már a tartalmi-szabályozó dokumentumokban is éreztetik hatásukat. Annak érdekében, hogy ezek az újítások a tanórai gyakorlatban is megjelenjenek, kulcsfontosságú szerepet játszik a történelemtanár.Maggioni (2010) megállapította, hogy a történelemtanár episztemikus álláspontja hatással van céljaira, így pedig az általa követett pedagógiai gyakorlatra.Voet és De Wever (2016) kutatását iránymutatásként használva, a pilot vizsgálat során 9 gyakorló történelemtanárral félig strukturált interjúk készültek. Az eredmények alapján nemcsak a történelemtanárok episztemológiai nézeteivel kapcsolatban sikerült ismereteket szerezni, hanem olyan következtetések megfogalmazása is lehetővé vált, amely a téma nagymintás kutatásában kulcsfontosságúak. Ilyen tényezők a téma elvontsága és újszerűsége a hazai történelemtanítás viszonylatában, ami a terminológiai tudatosságra és következetességre irányította a figyelmet.
49
Lanšperková, Jitka. "A cseh dokumentumfilm-gyártás új ökoszisztémája a kilencvenes években." Apertura 17, no. 1 (2021): 1–16. http://dx.doi.org/10.31176/apertura.2021.17.1.3.
Full textAbstract:
A kilencvenes években kialakuló cseh dokumentumfilmes ökoszisztéma lényege azon ellentmondásos viszonyokban ragadható meg, amelyek a cseh dokumentumfilm-készítők és az intézmények között jöttek létre a bársonyos forradalom után. A jelen írás fókuszában álló terület, a dokumentumfilm-gyártás, a cseh filmipar egészével együtt 1989-ben elveszített minden állami támogatást. Dokumentumfilmek ezt követően csak újonnan megjelenő filmgyártó magánvállalkozók erőfeszítései révén keletkeztek, bár tevékenységük jogilag tisztázatlan maradt egészen 1993-ig. Emellett a kilencvenes évek végén a FAMU ifjú hallgatói felléptek a cseh dokumentumfilm-gyártás új támogatási struktúrájának mihamarabbi kidolgozásának ügyéért. A tanulmány módszertanilag elsősorban Bruno Latour cselekvő-hálózat-elméletére támaszkodik, amelyet John Caldwell etnográfiai szemléletű megközelítésével egészít ki, és kulcspozíciókban dolgozó személyekkel készített, félig strukturált interjúk, valamint nyilvános és nem nyilvános szövegek elemzésén alapul. Az interjúkban és személyközi kapcsolatokban feltárt érzelmi rétegek a kilencvenes évekbeli cseh dokumentumfilmes közeg paradox helyzeteinek és konfliktusainak legfontosabb jellegzetességeiként rajzolódnak ki.
50
Kovács, Helga. "A klaszterek működésének aktuális kérdései a dél-alföldi régióban." Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok 17, no. 1-2 (September 8, 2022): 59–75. http://dx.doi.org/10.14232/jtgf.2022.1-2.59-75.
Full textAbstract:
A kutatás során a Dél-Alföldön működő klasztereket vizsgáltam. Először a klaszterek fogalmát és a legfontosabb jellemzőit elemeztem. A továbbiakban röviden összefoglalom a hazai majd a Dél-Alföldön található klaszterek rövid történetét, kialakulásuk okát és a legfontosabb jellemzőit. A Pénzügyminisztérium, Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóságán belül működő Nemzetközi és Klaszter Osztály és a Dél-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület adatbázisa alapján kerestem fel a dél-alföldi klasztereket. Először online kérdőív segítségével kérdeztem a klasztermenedzsereket a klaszterek legfőbb jellemzőiről és tevékenységéről. A kérdőív segített kiszűrni azokat a klasztereket, amelyek valódi gazdasági tevékenységet végeznek. Ezekkel a klaszterekkel félig strukturált interjút készítettem. Az online kérdőív kitöltésében 12 klaszter vett részt, majd 7 klaszter volt releváns a további kutatás szempontjából. A vizsgálat rávilágított a klaszterek sikeres működését befolyásoló legfőbb tényezőkre, illetve a működésüket megnehezítő és ellehetetlenítő okokra. A kutatás során kapott eredményeket SWOT-analízis formájában foglaltam össze.