Academic literature on the topic 'Edukácia'

A cikk célja, hogy meghatározza a Fiatalok De-presszió Tudatosság Programjának (FDTP), egy univerzális, iskola-alapú depresszió-edukáció programnak a hatásosságát a standard egészség-edukációs tanmenettel összehasonlítva, valamint hogy felmérje a depresszió-műveltség fejlesztésének fenntarthatóságát egy 4 hónapos után-követéssel.

Műhelytanulmányunkban egy olyan új szemléletmódot mutatunk be, amelyet az elmúlt években egy kardiológiai rehabilitációs osztályon működtetett standard, manualizált betegedukációs program használata során sajátítottunk el. Az edukáció új szemléletében a betegek képessé tevése alapozza meg azt, hogy mindennapi életükben meg tudják oldani a betegségükhöz kapcsolódó problémákat. Ennek kiindulópontja, hogy a betegek az igényeiknek megfelelő információkat kapnak betegségükről és kezelésükről. A betegséggel kapcsolatos reális attitűdök és adekvát készségek megtanulása olyan edukációs módszereket igényel, amelyek célja a betegek aktív részvételének ösztönzése, a betegséggel kapcsolatos saját elképzelések és tapasztalatok megosztása és megbeszélése. Az aktív részvétel segíti a betegek felelősségvállalását és a megtanult képességek átültetését a mindennapi életükbe. A tanulmány további részében ismertetjük „A koszorúér-betegség oktatási programjá“-t, amely saját betegedukációs gyakorlatunk alapjául szolgált. A program öt egymásra épülő modulból áll. Kialakítása multidiszciplináris együttműködés keretében történt, a kockázati tényezők csökkentésével és az életmód-változtatással foglalkozó részei az egészségmagatartás társas-kognitív folyamatmodelljén alapulnak. Saját tapasztalataink szerint a betegedukációs program működtetését nagymértékben segíti strukturáltsága és részletes kidolgozottsága. Ezek nemcsak fontos feltételei az edukáció minőségének, hanem segítséget adnak az egyes témák megbeszélése során kialakuló csoportdinamikai folyamatok kezeléséhez is. A betegedukációs program standardizált alkalmazása elősegítheti eredményességének és mechanizmusainak empirikus kutatását.

Tanulmányunkban egy új edukációs szemléletmódot mutatunk be, amelyet az elmúlt években kardiológiai rehabilitációs osztályon működtetett standard, manualizált csoportos program használata során sajátítottunk el. Az új szemlélet célja a betegek képessé tevése arra, hogy mindennapi életükben meg tudják oldani a betegségükhöz kapcsolódó problémákat. A betegek először igényeiknek megfelelő információkat kapnak betegségükről és kezelésükről. A betegséggel kapcsolatos reális viszonyulás és adekvát készségek megtanulása érdekében ösztönözzük a betegek aktív részvételét, a betegséggel kapcsolatos saját elképzeléseik és tapasztalataik megbeszélését. Az aktív részvétel segíti a betegek felelősségvállalását és a tanult képességek átültetését a mindennapi életükbe. A tanulmány második részében összefoglaljuk „A koszorúér-betegség oktatási programját”, amely saját gyakorlatunk alapjául szolgált. A program öt egymásra épülő modulból áll. Kialakítása multidiszciplináris együttműködés keretében történt, az életmód-változtatással foglalkozó részei egy széles körben használt egészségpszichológiai modellen alapulnak. Tapasztalataink szerint a betegedukációs program működtetését nagymértékben segíti strukturáltsága és részletes kidolgozottsága. Ez nemcsak feltétele az edukáció minőségének, hanem segítséget ad az egyes témák megbeszélése során kialakuló csoportdinamikai folyamatok kezeléséhez is.

Digitális, globális és multikulturális világunkban a könyvtár szerepe, funkciórendszere jelentősen kiszélesedett. A könyvtár- és információtudomány kutatási horizontja is egyre tágul, a felsőfokú könyvtárosképzés mindenkori szakmai trendeknek, felhasználói, munkaadói és munkavállalói igényeknek megfelelő alakítása folyamatos. A tanulmány bemutatja a multifunkciós könyvtár olyan modelljét, amelyben szerepet kap a pénzügyi kultúrát és a vállalkozásfejlesztést célzó edukáció is. Napjainkban ugyanis kiemelt jelentőségűek a kellő tájékozottsággal meghozott pénzügyi döntések. Különösen igaz ez hazánkra, ahol a felmérések és a tapasztalatok szerint a lakosság pénzügyi tudatossága fejlesztésre szorul. Kézenfekvő megoldásként jelentkezik Magyarország legnagyobb kulturális intézményrendszerének, a könyvtári hálózatnak a bevonása is a képzésbe. Sanghajtól Londonon át Chicagóig és Phoenixig már számos nemzetközi jó gyakorlattal lehet bizonyítani, hogy a könyvtári hálózat tagjai – kiemelten a nemzeti- és a közkönyvtárak – sikerrel kapcsolhatók be a társadalom pénzügyi műveltségének pallérozásába, ami a könyvtári hálózat társadalmi beágyazottságát és elismertségét erősíti, illetve az esélyegyenlőség támogatásán túl, az állampolgárok és a gazdasági szektor szereplői számára is innovatív megoldásokat hozhat, úgymint például a start-upok alapításának és működtetésének könyvtári-információs támogatása. A közlemény interdiszciplináris megalapozottsággal tárja fel a külföldi bevált gyakorlatokat a nem formális, könyvtári pénzügyi oktatási akciók hazai adaptálása érdekében, nemzetközi kontextusban tárgyalva és rendszerezve az alapvető elméleti (szakirodalmimódszertani) forrásokat és kijelölve a jövőbeli hazai kutatási-fejlesztési irányokat. ----- Multifunctional library and financial education --- - - The scope of the library’s roles and functions has expanded considerably in our digital, global, and multicultural world. The research horizon of library and information science is also constantly broadening; post-secondary librarian training is being continuously shaped to fit current professional trends and the needs of users, employees and employers. This paper introduces a model for the multifunctional library, in which education on financial literacy and business development is also present, since informed financial decisions are of particular importance nowadays. This is especially true in Hungary, where surveys and experience suggest that the population’s financial awareness needs improvement. An obvious solution is to involve in this education the biggest cultural institutional system of Hungary: the library network. There are many international examples of good practices from Shanghai to London, and from Chicago to Phoenix, which prove that members of the library network, especially national and public libraries, can be successfully involved in improving the financial literacy of society, which also increases the social embeddedness and reputation of the library network, and in addition to promoting equal opportunities, it can provide innovative solutions for citizens and for the operators of the economic sector, for instance library and information support for the founding and management of start-ups. This paper explores foreign good practices with an interdisciplinary approach in order to adapt non-formal financial educational library operations in Hungary. It also discusses and organizes the basic theoretical resources (literature and methodology) available in the international context to provide directions for future domestic research and development.