Academic literature on the topic 'Dunántúl'

Create a spot-on reference in APA, MLA, Chicago, Harvard, and other styles

Select a source type:

Consult the lists of relevant articles, books, theses, conference reports, and other scholarly sources on the topic 'Dunántúl.'

Next to every source in the list of references, there is an 'Add to bibliography' button. Press on it, and we will generate automatically the bibliographic reference to the chosen work in the citation style you need: APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver, etc.

You can also download the full text of the academic publication as pdf and read online its abstract whenever available in the metadata.

Journal articles on the topic "Dunántúl"

1

Jáky, András. "Kora vaskori teleprészlet Balatonboglár-Berekre-dűlőből." Communicationes Archaeologicae Hungariae 2016 (December 6, 2016): 147–72. http://dx.doi.org/10.54640/cah.2016.147.

Full text
Abstract:
Az M7-es autópálya építését megelőzően 1994–1995-ben illetve 2001–2003-ban zajlott, nagyfelületű feltárások során egy nagy kiterjedésű kora vaskori település részlete látott napvilágot Balatonboglár-Berekredűlő lelőhelyén. Az anyag mennyisége miatt először egy 60 objektumot magába foglaló teleprészlet került feldolgozásra, amelybe egy kihagyott teret körülvevő építmények, gödrök és tüzelőhelyek egy része esik. A feldolgozott terület fémanyagban igen szegény, a leletanyag többségét kerámiatöredékek teszik ki, valamint agyag-, kő- és csonteszközök, amelyek alapján a telep jól beilleszthető a dunántúli Ha C2–D1 korú telepek sorába. Az edények kapcsolatrendszere a Dunántúl kora vaskori lelőhelyei, valamint Kelet-Ausztria és a délkelet-alpi vidék felé mutat. A lelőhely méretével egyelőre kitűnik a Dél-Dunántúl kora vaskori lelőhelyei közül.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
2

Szabó, Miklós. "Megjegyzések a Délkelet-Dunántúl késő vaskorához." Communicationes Archaeologicae Hungariae 2009 (January 18, 2009): 85–100. http://dx.doi.org/10.54640/cah.2009.85.

Full text
Abstract:
A ComArchHung 2008. évi számában Maráz Borbála fontos tanulmányt közölt a Délkelet-Dunántúl közép és késő La Тёпе-koráról. A szelektív bemutatás ellenére a kutatás számára egyértelmű nyereség a Pécs-Hőerőmű-lelőhelyen feltárttemetőrészlet közzététele, minthogy az itt azonosított lelethorizont a Kárpát-medence északabbra fekvő területeinek kelta nekropoliszaiban mai ismereteink szerint nem fordul elő. A szerző három egymást követő, részben egymást átfedő periódusba sorolta a térség leleteit: a legkorábbiakat a LT C2/D-időszakba, ezt követi egy kevéssé artikulált LT Dcsoport, majd a LT D2/korai római horizont. Ez a felfogás végeredményben a magyar vaskorkutatás egyik alapproblémájáravezethető vissza, nevezetesen Hunyady kronológiájára, amely nem ismeri a LTB2-Jazist, a közép LT-tárgytípusok élettartamát viszont a LT D kezdetéig hosszabbította meg. Az utóbbi alacsony dátumokat később Jan Filip időrendje megerősíteni látszott. A legújabb kutatások alapján az előbbiek ma már elfogadhatatlanok, vagyis Maráz eredményei felülvizsgálatot igényelnek. A tárgyalt legkorábbi délkelet-dunántúli leletek (Pécs-Vasas, Mágócs stb.) nem későbbiek a LT Cl-időszaknál, ami abszolút kronológiai szempontból a Kr.e. III. század második felének és a II. század első évtizedeinek felel meg. Ami a Pécs-Hőerőmű-temetö sírjait illeti, a legkorábbiak a LT C2/DI átmeneti fázisba, illetve a LT Dl-időszakba sorolhatók. Ez a délkelet-dunántúli horizont elsősorban szlovéniai és szerbiai sírleleteknek feleltethető meg. Az észak-balkáni kapcsolatot különösen jól szemléltetik a feszítőzablák, amelyek elterjedése a scordiscus törzsön belüli, a gall equites-hez hasonló arisztokráciára enged következtetni. Ezentúl az is feltehető, hogy legkésőbb a Kr.e. II. század 2. felétől a Dél-Dunántúl a scordiscus territórium része volt. Ebben az összefüggésben megkülönböztetett figyelmet érdemel a szárazd-regölyi kincsleletek problémaköre, különös tekintettel a Zidorvari oppidumban kiásott ezüstkincsre.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
3

B. Szöllősi, Szilvia. "La Тёпе kerámiaművesség a Dél-Dunántúlon. A LT B2 Cl időszakok jellemző kerámiaegyüttesei település-leletanyagok alapján." Communicationes Archaeologicae Hungariae 2013 (December 7, 2013): 27–48. http://dx.doi.org/10.54640/cah.2013.27.

Full text
Abstract:
A Dél-Dunántúl La Тёпе-időszakát napjainkig főként síregyüttesekből ismeri a kutatás. Az elmúlt évtizedekben a nagyberuházásokhoz köthető megelőző leletmentő ásatások során feltárt La Тёпе-kori települések a településkutatás oldaláról tovább bővítették a korszak megismerését. A tanulmányban vizsgált négy, a LT B2-C1 időszakra keltezhető lelőhelyről - Paks-Gyapa, Dunaszentgyörgy, - 6. sz. főút, Ordacsehi-Csereföld, Harc-Janyapuszta - előkerült kerámia leletanyag részletes elemzése és összehasonlítása lehetővé teszi a La Téne-edényművesség főbb technológiai és tipológiai vonásainak felvázolását a dél-dunántúli régióban. A tárgyalt leletegyütteseknek a velük egykorú északkelet-magyarországi telepleletekkel történő összevetésével a két földrajzi régió La Téneedényművessége közötti hasonlóságok és eltérések is vizsgálhatók.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
4

Garam, Éva. "Tausírozott, fogazott és poncolt szalagfonatos ötvöstárgyak a zamárdi avar kori temetőben." Communicationes Archaeologicae Hungariae 2018 (November 29, 2021): 169–88. http://dx.doi.org/10.54640/cah.2018.169.

Full text
Abstract:
A Zamárdi avar kori temető férfi és női övei, többféle technikával díszített, tausírozott,- fogazott- és poncolt szalagfonat mintás, részben azonos funkciójú fémtárgyait vizsgáljuk. A meroving gyökerű minta avar kori használta a női öltözethez tartozó csüngős övű viselet nagyszíjvégén a Dunántúl germán eredetű tárgyakban gazdag temetőiből ismert (Budakalász, Csákberény, Kölked A, B), legnagyobb számban a Zamárdi temetőben fordul elő. Zamárdin a minta és a vele díszített tárgyak átalakulása, egyszerűsödése a 6. század végétől a 8. század elejéig követhető. Hasonló képet mutatnak a Közép-Tisza-vidék avar kori temetői, kiemelten a 7. század közepén indított tiszafüredi temető, amelyben a női viselethez tartozó tárgyak eredete (pl. csüngős övek szíjvéggel, felhúzott lemezgömbös fülbevalók és női munkaeszközök) a dunántúli hasonló tárgyakkal azonos.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
5

Csapó, Tamás. "Az Északnyugat-Dunántúl humán erőforrásai." Tér és Társadalom 11, no. 1 (March 1, 1997): 39–56. http://dx.doi.org/10.17649/tet.11.1.404.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
6

Weber, Erika. "Dél-Dunántúl agrárgazdaságának helyzetképe, lehetőségei." Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok 7, no. 1-2 (January 1, 2012): 146–52. http://dx.doi.org/10.14232/jtgf.2012.1-2.146-152.

Full text
Abstract:
Basis of my research is the Southern Transdanubian Region. The statistical analysis showed that output, commensurable to the region's territory, can be performed only by the agricultural production. The Southern Transdanubia is the most important producer of corn and cereals, as well as in growth of sugar beet and soya in the country, and it has prominent role in growth of sunflower and rape, as well as in producing qualitative red wine. The significance of the agricultural sector is shown by the fact that despite the decrease of the food sector's importance, the food industry is the largest sector beside the energetics industry in the region. However, the competitiveness of the sector is not adequate, increase of which is essential from the aspect of the industry. One of the instruments is integration of the small growers.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
7

Marton, Tibor, Róbert Kertész, and William J. Eichmann. "Egy évtized mezolit kutatásai: Korai holocén települések a Dunántúlon." Magyar Régészet 10, no. 2 (2021): 1–14. http://dx.doi.org/10.36245/mr.2021.2.5.

Full text
Abstract:
Az utóbbi évtizedek biztató kutatási tendenciái ellenére feltűnő jelenség, hogy mezolitikus települések nyomai mindeddig csak nagyon ritkán kerültek elő a Kárpát-medencében. Ez alól a Dunántúl területe sem kivétel. A 2003. év során három intézmény együttműködésével kutatási program indult a korszak lelőhelyeinek vizsgálatára, amely a régebben múzeumokba került és mezolitikusnak tartott leletanyagok újraértékelése mellett új lelőhelyek felfedezését is céljául tűzte ki. A terepi kutatásoknak köszönhetően kora holocén korú lelőhelyek váltak ismertté a délkelet-dunántúli térségben, a Kapos és a Koppány folyók völgyében, elsősorban Kaposhomok és Regöly határában. A lelőhelyek rendszerint a jelenlegi ártéri területekből legfeljebb néhány méterrel kiemelkedő, szigetszerű térszíneken fordulnak elő. A felszíni leletek, főként pattintott kőeszközök korhatározása elsősorban a geometrikus mikrolit típusok alapján történt, amelyek között aszimmetrikus háromszögek, szegmensek, valamint trapézok is szerepelnek. A mezolitikus leletek rétegtani helyzetben is előkerültek Regöly 2 lelőhelyen, ahol egy lakóépítmény nyomai is napvilágot láttak.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
8

Grosz, András, Zoltán Csizmadia, and Ákos Szépvölgyi. "A regionális innovációs rendszer kínálati oldala a Közép-Dunántúlon." Tér és Társadalom 18, no. 3 (September 1, 2004): 111–25. http://dx.doi.org/10.17649/tet.18.3.961.

Full text
Abstract:
A tanulmány célja, hogy megpróbálja feltárni és összegezni egy térség, jelen esetben a Közép-dunántúli régió valamennyi olyan szervezetét, intézményét és szereplőjét, melyek a kínálati oldal aktoraként közép- és hosszú távon akár aktívan, akár passzívan hatást gyakorolhatnak a régió innovációs folyamataira. A kínálati oldalon megtalálható szereplők tevékenységének egy egységes, a hálózati együttműködést és az erőteljes specializáción alapuló munkamegosztást előtérbe helyező koncepció részeként történő tudatos fejlesztése eredményeként lehet létrehozni azt a regionális innovációs rendszert, amely hosszú távon képes hozzájárulni a régió jövőképének ( Közép-Dunántúl váljék az innováció régiójává") megvalósításához. A tanulmány a régió gazdasági szerkezetváltásának és kutatás-fejlesztési tevékenységének legfontosabb sajátosságait követően sorra veszi a leendő regionális innovációs rendszer lehetséges elemeit, így a felsőoktatási és kutatóintézeteket, az ipari parkokat és valamennyi olyan szervezetet (inkubátorházak, vállalkozásfejlesztési szervezetek, klaszter kezdeményezések, kamarák stb.), amely szolgáltatásaival hozzájárulhat a vállalkozások innovációs képességeinek javulásához.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
9

Schmidt, Dávid, Győző Hasznonits, and Márton Korda. "Sótűrő budavirágfajok terjedése a Dunántúl útjain." KITAIBELIA 23, no. 2 (2018): 141–50. http://dx.doi.org/10.17542/kit.23.141.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
10

Nagy, Gábor. "Kommunikációs szektor az Északnyugat–Dunántúl térségében." Tér és Társadalom 11, no. 1 (March 1, 1997): 125–46. http://dx.doi.org/10.17649/tet.11.1.408.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Books on the topic "Dunántúl"

1

Béla, Pomogáts, ed. Magyar Dunántúl: Művelődéstörténeti olvasókönyv. [Pécs]: Pro Pannonia, 2007.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
2

Zentai, Tünde. Szenna: A Dél-Dunántúl festett templomai. Pécs: Pro Pannónia, 2011.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
3

1928-1970, Szántó Tibor, and Tüskés Tibor 1930-, eds. Szántó Tibor és a Dunántúl: Emlékezések és repertórium. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár, 1988.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
4

Rakonczay, Zoltán. Szigetköztől az őrségig: A Nyugat-Dunántúl természeti értékei. 2nd ed. Budapest: Mezőgazda, 1996.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
5

Jósa, Judit. Láss csodát!: A Nyugat-Dunántúl kulturális turisztikai értékei. Szombathely: B.K.L, 2009.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
6

Mohos, Mária. A Rábától a Muráig: A magyar-szlovén határtérség történeti-földrajzi vizsgálata. Szombathely: A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Szláv Filológiai Intézete, 2008.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
7

Lukács, László. A Káli-medencei lakóház a Dunántúl népi építeszetben: Das Wohnhaus des Káler beckens in Westungarns volksarchitektur. Székesfehérvár: Szent István Király Múzeum, 2017.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
8

Illik, Péter. Török dúlás a dunántúlon: Török kártételek a nyugat-dunántúli hódoltsági peremvidéken a 17. század első felében. Budapest]: WZ Könyvek, 2009.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
9

Barczi, Attila. Dunántúli-középhegység: Bakonyvidék. Gödöllő: Környezetvédelmi és Környezetgazdálkodási Felsőoktatásért Alapítvány, 2002.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
10

Barczi, Attila. Dunántúli-dombság: Belső-Somogy. Gödöllő: Környezetvédelmi és Környezetgazdálkodási Felsőoktatásért Alapítvány, 2001.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Book chapters on the topic "Dunántúl"

1

Markó, András, and Anna Zósifa Biller. "Csak ló legyen és rén… Epigravetti korú lelőhelyek a tájban a Dunántúl északkeleti részén." In Ősrégészeti Tanulmányok / Prehistoric Studies, 231–43. Budapesti Történeti Múzeum, 2023. http://dx.doi.org/10.21862/momosz11.17.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
2

Frey, Dóra. "Öröklési jog és családstruktúra a Dél-Dunántúl magyar és német lakossága körében a 20. század első felében." In Élő jogszokások: Jogi néprajzi, jogtörténeti és jogi kultúrtörténeti tanulmányok, 89–104. Pécsi Tudományegyetem KPVK, 2023. http://dx.doi.org/10.15170/jkjnk11-kpvk-2023-08.

Full text
Abstract:
Succession law and family structure among the Hungarian and German population of South Transdanubia in the first half of the 20th century The aim of the study is to show the different family structures and life strategies of the German and Hungarian population of South Transdanubia, as well as the underlying differences in legal customs and mentality. ln the second part of the paper, l will examine contemporary proposals and attempts to overcome the single-child-policy.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
3

Rácz, Piroska. "Dunántúli késő rézkori temetkezések embertani vizsgálatának főbb eredményei." In Késő rézkori temetkezések régészeti és bioarcheológiai elemzése, 339–422. HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Régészeti Intézet; MTA Kiváló Kutatóhely, 2023. http://dx.doi.org/10.62150/bm.krt.2023_06.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
4

Balázs, László, and Tamás Kőkuti. "Munkaérték preferenciák vizsgálata a szállítási ágazatban." In Társadalom – gazdaság – természet: szinergiák a fenntartható fejlődésben (Konferenciakötet), 73–84. Soproni Egyetem Kiadó, 2023. http://dx.doi.org/10.35511/978-963-334-450-7_s2b_balazs_kokuti.

Full text
Abstract:
A szervezetek humánerőforrás adottságaival kapcsolatosan az egyik legtöbbet vizsgált témakör a munkaértékek rejtett preferenciáinak, struktúrájának feltárása. A munka világában a munkaerőpiac kínálat-keresleti viszonyaitól is függően gyakran változnak a preferenciák. Tanulmányunk a munkaértékek lehetséges preferencia tényezőire koncentrál. Bemutatjuk a munkaérték fogalmi körét, majd egy a témakörben végzett vizsgálatot. A kutatás mintáját a szállítási ágazatban dolgozó Nyugat-dunántúli és Észak-alföldi régió munkavállalói alkották. A vizsgálat aktualitását a szektorban bekövetkező lehetséges foglalkoztatási változások adták. A felmérés kiterjedt arra is, hogy a két feltárt régióban a vizsgálati körbe bevont munkavállalók preferenciáiban milyen eltérések mutatkoztak.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
5

Gál, Erika. "Dunántúli késő rézkori temetkezésekben talált állatcsontleletek vizsgálatának főbb eredményei." In Késő rézkori temetkezések régészeti és bioarcheológiai elemzése, 423–54. HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Régészeti Intézet; MTA Kiváló Kutatóhely, 2023. http://dx.doi.org/10.62150/bm.krt.2023_07.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
6

K. Németh, András, and Gábor Máté. "Előszó." In Wosinsky Könyvek, 9–14. Wosinsky Mór Múzeum, 2023. http://dx.doi.org/10.61832/wok1.2023.01.

Full text
Abstract:
A Wosinsky Mór Megyei Múzeum, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszéke és a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottságának Filozófia-, Történettudomány- és Néprajztudományok Szakbizottsága 2021. szeptember 21-én rendezte meg A rác/balkáni népesség településtörténete és anyagi kultúrája a hódoltságkori Dél-Dunántúlon című tudományos konferenciát Szekszárdon, a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
7

Kovács, Gyöngyi. "Balkániak a hódoltságkori Dél-Dunántúlon – a régészet tanúsága (In memoriam Gaál Attila)." In Wosinsky Könyvek, 79–104. Wosinsky Mór Múzeum, 2023. http://dx.doi.org/10.61832/wok1.2023.05.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
8

Szabó, Előd. "A két protestáns egyház viszonya a Dunántúlon a 17. század első kétharmadában." In Reformáció Öröksége, 65–71. Károli Gáspár Református Egyetem, 2023. http://dx.doi.org/10.61376/hit.2022.szaboe.05.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Conference papers on the topic "Dunántúl"

1

Kreiter, Attila, Péter Skriba, Bernadett Bajnóczi, Mária Tóth, Orsolya Viktorik, and Péter Pánczél. "A dunaszentgyörgyi avar temető kerámiái az archeometria tükrében." In Hadak útján XXIV. : A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája. PPKE BTK Régészeti Tanszék, MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport, 2017. http://dx.doi.org/10.55722/arpad.kiad.2017.3.2_02.

Full text
Abstract:
A tanulmány a 2009-ben feltárt dunaszentgyörgyi avar kori temetőrészlet sírjaiból előkerült edények természettudományos vizsgálatának eredményeit tekinti át. A leletanyag összetétele a Délkelet-Dunántúlra jellemző sírkerámia legtöbb típusát magába foglalja, így a szerzőknek lehetőségük nyílt az egyes kerámiatípusok összehasonlítására, azok kapcsolatának, egymásra való lehetséges hatásának kutatására. A petrográfiai, XRD és XRF vizsgálatok számos alapadatot szolgáltattak a további kerámiakutatásokhoz.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
2

Kovács, László. "Tojásleletek a 10–11. századi Kárpát-medencei sírokban némi korábbi kitekintéssel." In „Hadak útján” : A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIX. konferenciája. Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Kutatócsoport, PPKE BTK Régészettudományi Intézet, Martin Opitz Kiadó, 2023. http://dx.doi.org/10.55722/arpad.kiad.2023.4.2_13.

Full text
Abstract:
A kutatástörténeti áttekintéssel kezdődő dolgozat azt a nézetet cáfolja, hogy a tojáslelet ritka a 10–12. századi sírokban, ugyanis az adatgyűjtésben legalább 149, sír legalább 182 példánya szerepel. A tojások zöme tyúktojás volt. Megdőlt az a nézet, hogy a tojásokat a halott ízületeihez vagy a szeméremtájékára helyezték, mert a test minden részén előkerültek, inkább a fej és a váll, illetve a lábvégek körül. 85 tojásos sír volt mellékletes, a temetők típusa és a kísérő érmék alapján a tojásmellékleteket a 10–12. századra lehetett keltezni. Külön bemutatást érdemelt a 10–11. századi majsi temető 44 tojásos sírja (57–100. sz.). A Kárpát-medence tájegységei között a legtöbb 10–12. századi tojásos lelőhely a Tiszántúlon, a legtöbb sír a Dunántúlon látott napvilágot. A szokás értelmezése még nem lezárt. Az edénybe tett tojás ételmelléklet lehetett (27, 107, 110–111, 142. sz.), a festett tojás biztosan rituális céllal került a sírba (24, 40/41, 44, 55. sz.). A néprajzi kutatás az utóbbi magyarázatot tekinti elsődlegesnek, s e magyarázatnak hatalmas régészeti kutatástörténete van. Ehhez 2–3. századi szarmata és 4–5. századi hun kori, 5–6. századi germán és 6–8. századi avar kori sírok tojásleleteit tekintettem át, az utóbbiakat főleg Balogh Csilla és Bende Lívia értékelése alapján. Kiemelkedő fontosságúak voltak Jakab Béla ornitológus kutatásai, aki illír, langobard, avar- és középkori tojáshéjakon végzett mikrostrukturális vizsgálatokkal megállapította, hogy kiköltött tojások héjrészei voltak, vagyis nem ételmellékletként, hanem szimbolikus rendeltetéssel tették őket a sírba. A 6/7–12/13. századi szláv sírokat Zdenka Krumphanzlová, a Kárpát-medence 9. századi sírjait pedig Horváth Ciprián és Milan Hanuliak munkája alapján mutattam be. Az összefoglalás lényegi megállapítása, hogy a tojásmelléklet adására általános érvényű magyarázat nem adható. A szokást a honfoglaló magyarok magukkal hozták, de a helyben talált lakosság körében is ismert volt, s a továbbélésének bizonyítékai a 12– 13. századi templom körüli temetőkben (147–148, 149. sz.). jelentkeztek. A dolgozathoz 10–11/12. századi (A. lelőhelylista: 1–149. sz.) és előzményként 9. századi (B. lelőhelylista: 1–44. sz.) jegyzék csatlakozik.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
We offer discounts on all premium plans for authors whose works are included in thematic literature selections. Contact us to get a unique promo code!

To the bibliography