Thematische Bibliographien / Kuhn

Inhaltsverzeichnis

  1. Zeitschriftenartikel
  2. Dissertationen
  3. Bücher
  4. Buchteile
  5. Konferenzberichte
  6. Berichte der Organisationen

Auswahl der wissenschaftlichen Literatur zum Thema „Kuhn“

Autor: Grafiati
Veröffentlicht am 4. Juni 2021
Zuletzt aktualisiert am 30. Juli 2024

Geben Sie eine Quelle nach APA, MLA, Chicago, Harvard und anderen Zitierweisen an

Wählen Sie eine Art der Quelle aus:

Machen Sie sich mit den Listen der aktuellen Artikel, Bücher, Dissertationen, Berichten und anderer wissenschaftlichen Quellen zum Thema "Kuhn" bekannt.

Neben jedem Werk im Literaturverzeichnis ist die Option "Zur Bibliographie hinzufügen" verfügbar. Nutzen Sie sie, wird Ihre bibliographische Angabe des gewählten Werkes nach der nötigen Zitierweise (APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver usw.) automatisch gestaltet.

Sie können auch den vollen Text der wissenschaftlichen Publikation im PDF-Format herunterladen und eine Online-Annotation der Arbeit lesen, wenn die relevanten Parameter in den Metadaten verfügbar sind.

Zeitschriftenartikel zum Thema "Kuhn"

1

Székely, László. „A kopernikuszi elmélet recepciója a német protestáns egyetemeken és a tudományos paradigma kuhni fogalmának korlátjai“. Per Aspera ad Astra 9, Nr. 2 (30.03.2023): 9–33. http://dx.doi.org/10.15170/paaa.2022.09.02.01.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
Thomas Kuhn tudományfilozófiájának recepciójával a tudományokról való magyar gondolkodás fölzárkózhatott a nemzetközi tendenciákhoz. Ugyanakkor Kuhn elméletének egy speciális, leegyszerűsített és kritikátlan megközelítése vált meghatározóvá, mely figyelmen kívül hagyva Kuhn későbbi korrekciós szándékát, az eredeti, 1962-es könyv koncepciójához ragaszkodott. Az ennek nyomán teret nyerő, sokszor radikális relativizmusba hajló tudományfölfogás nem csupán leegyszerűsítő, ideologikus képet nyújt a tudományokról, hanem egyúttal a tudományos paradigma eredeti kuhni elméletének néhány mozzanatához (így az összemérhetetlenséghez, a kölcsönös megértés nyelvi-fogalmi okok miatti hiányához, és a paradigmaváltás holista szemléletéhez) dogmatikusan ragaszkodva, blokkolja a tudománytörténet sokszínűségének föltárását, elvárva, hogy a tudománytörténeti események minden esetben szigorúan e fölfogásának és fogalmaknak megfelelően kerüljenek értelmezésre. E fölfogást bírálva előbb röviden vázoljuk a tudományos paradigma kuhni fogalmát, majd a kopernikuszi elmélet németországi recepciójával foglalkozó kutatások eredményeit fölhasználva bemutatjuk a ptolemaioszi és a kopernikuszi elmélet kuhni összevetésének tarthatatlanságát. Ennek során egyrészt jelezzük, hogy nem csupán a Kuhnra hivatkozó, de az általa elutasított radikális tudományfilozófiai relativizmus, hanem az eredeti kuhni paradigmaelmélet is alkalmatlan a Kopernikusz-recepció értelmezésére. Másrészt amellett érvelünk, hogy a tudományos paradigma kuhni fogalmának a diszciplináris mátrix eszméjét is fölhasználó, revidiált-strukturált, nem holista változata megfelelő teoretikus eszközt kínál a kopernikuszi recepció első, protestáns fázisának tárgyalására.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
2

Tuboly, Adam Tamas. „Kuhn, Kuhn, Kuhn: New Wine into Old Bottles?“ Journal for General Philosophy of Science 48, Nr. 4 (06.02.2017): 601–4. http://dx.doi.org/10.1007/s10838-016-9359-3.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
3

Gyimesi, Zoltán. „Thomas S. Kuhn gondolatainak szerepe a földrajztudomány történetének kontextualista elbeszélésében“. Tér és Társadalom 25, Nr. 1 (01.03.2011): 81–100. http://dx.doi.org/10.17649/tet.25.1.1774.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
A tudományos tudás filozófiai és történeti vonatkozásai elengedhetetlenek a nemzetközi társadalom-földrajzi szakirodalomban érvényesülő, episztemológiailag különböző irányzatok pluralizmusának érdemi megértéséhez. Ezeknek az irányzatoknak a világos és megfelelő közvetítése nélkül a feltehetően posztszocialista állapotban lévő hazai társadalomföldrajzban uralkodó filozófiai identitásválság csak fokozódhat. Thomas S. Kuhn és a társadalomföldrajz találkozása jó esettanulmányt képez a tudománytörténet-írás kontextualista megközelítéseinek bemutatásához. Kuhn gondolatait a tudományos diskurzusok vitáiban folyamatosan kontextusán kívül értelmezték újra, és az aktuális tudományos érdekeknek megfelelően mozgósították fogalmait. A „kvantitatív forradalom” olyan pozitivista narratívát konstruált, amely Kuhn „tudományos forradalmának” kifejezésére és a paradigmák progresszív sorára leegyszerűsített „kuhni modellre” támaszkodott, mindez pedig a múlt újraírását szolgálta a jelen álláspontok érdekében. Később, a „forradalom” kritikai újraértelmezése során a „modell” tudománytörténeti alkalmasságát alapvetően elvetették, annak ellenére, hogy Kuhn több gondolata eredetileg anti-pozitivista és erősen kritikus volt. Ugyanakkor éppen a kritikai átértékelések közepette jelentek meg az első kontextualista gondolatok, melyek nagyon hasonlítottak Kuhn eredeti elképzeléseire az analógiák heurisztikus jelentőségéről, a szemléletek inkommenzurabilitásáról, a pedagógia és a képzés szerepéről a tudósközösségben, de leginkább a prezentista történetírás éles kritizálásáról. A tanulmány célja, hogy bemutassa Kuhn szövegbeli, szemléleti és történelmi kontextusát az angolszász és a magyar interpretációk kritikai elemzésével, hogy ismertesse a kontextualista és szociológiai megközelítéseket a magyar földrajzosok számára a történeti elbeszélés szempontjából.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
4

MAUDLIN, Tim. „Kuhn édenté“. Revue Philosophique de Louvain 94, Nr. 3 (01.08.1996): 428–46. http://dx.doi.org/10.2143/rpl.94.3.541797.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
5

Solé, Carlota. „Thomas Kuhn“. Papers. Revista de Sociologia 51 (01.01.1997): 289. http://dx.doi.org/10.5565/rev/papers.1871.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
6

Daly, Christopher. „Thomas Kuhn“. International Philosophical Quarterly 44, Nr. 2 (2004): 268–70. http://dx.doi.org/10.5840/ipq200444212.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
7

Read, Rupert. „Thomas Kuhn“. International Studies in Philosophy 35, Nr. 4 (2003): 162–63. http://dx.doi.org/10.5840/intstudphil200335429.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
8

Pajares, Frank. „Thomas Kuhn“. Philosophers' Magazine, Nr. 2 (1998): 30. http://dx.doi.org/10.5840/tpm1998275.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
9

Wheatley, G. A. „Heinrich Kuhn“. Physics World 8, Nr. 1 (Januar 1995): 22. http://dx.doi.org/10.1088/2058-7058/8/1/18.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
10

Munz, Peter. „Kuhn traduced“. Social Epistemology 17, Nr. 2-3 (Januar 2003): 247–52. http://dx.doi.org/10.1080/0269172032000144243.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
Mehr Quellen

Dissertationen zum Thema "Kuhn"

1

Rose, Uwe. „Thomas S. Kuhn: Verständnis und Mißverständnis : zur Geschichte seiner Rezeption /“. Saarbrücken : VDM Verlag Dr. Müller, 2008. http://d-nb.info/989094111/04.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
2

Patrício, Maria Júlia de Oliveira Cyrino. „A ciência normal em Thomas Kuhn : apresentação, críticas e respostas dadas por Thomas Kuhn“. Universidade Estadual de Londrina. Centro de Letras e Ciências Humanas. Programa de Pós-Graduação em Filosofia, 2016. http://www.bibliotecadigital.uel.br/document/?code=vtls000205978.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
O trabalho apresentado teve como o objetivo mostrar como se desenvolve a filosofia de Thomas Kuhn, mais precisamente, sua estrutura científica. De inicio faço uma análise sobre a ciência normal para mostrar como ela funciona no meio científico de acordo com os pensamentos de Kuhn. Porem, quando Karl Popper, Paul Feyerabend e Larry Laudan chegam as conclusões que Kuhn nos mostra em Estruturas das Revoluções Científicas, ás criticas começam a aparecer. Portanto, as críticas perante a ciência normal de Thomas Kuhn são aprofundadas e por fim, a necessidade da resposta de Kuhn sobre as críticas dadas e uma sua tentativa de explicar que ele pode estar correto em suas colocações. Concluimos que as críticas que foram dadas pelos filósofos foram pertinentes já que muito do que foi colocado ainda não havia sido pensado e talvez não teria sido se não fosse levado em consideração todas as críticas dadas por cada um e as críticas ficam ainda mais pertinentes, principalmente pelo recuo nítido que as vezes Kuhn consegue dar com sua retórica; deixando assim, alguns espaços sem soluções e os cientistas acabam por continuar seguindo os manuais de Kuhn.
The work presented has as objective to show how it develops the philosophy of Thomas Kuhn, more precisely, its scientific structure. At first do an analysis of normal science to show how it works in the scientific community according to Kuhn's thoughts. However, when Karl Popper, Paul Feyerabend and Larry Laudan reach the conclusions that Kuhn shows us Structure of Scientific Revolutions, ace critical start to appear. Therefore, the criticism before the normal science Thomas Kuhn are deepened and finally, the need of Kuhn's response on the criticism given and his attempt to explain that he may be correct in their placements. We conclude that the criticisms that have been given by philosophers were appropriate since much of it was placed had not been thought of and perhaps would not have been if it were not taken into account all the criticism given by each and criticisms are even more relevant, especially the sharp decline that sometimes Kuhn can give with his rhetoric; thus leaving some areas without solutions and scientists eventually continue following the Kuhn manuals.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
3

Castro, Ricardo Motta Veiga Themudo de. „Thomas Kuhn e o relativismo“. Master's thesis, Faculdade de Ciências e Tecnologia, 2008. http://hdl.handle.net/10362/9625.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
Dissertação para obtenção do Grau de Mestre em História e Filosofia das Ciências
Esta tese procura discutir a legitimidade das afirmações de Karl Popper que consideram Thomas Kuhn um filósofo relativista. As suas acusações estão fundamentadas no seguinte raciocínio: relativismo é a defesa da irracionalidade e esse fenómeno é corporizado pelas filosofias que caracterizam a dinâmica da ciência fundamentada em procedimentos de escolha arbitrários. Por esse motivo, Popper desenvolveu vários critérios para distinguir as teorias racionais das irracionais. Contudo, contrariamente às posições assumidas por Popper, as teorias de Kuhn cumprem os seus requisitos de racionalidade, logo a sua filosofia não pode ser considerada redutora e simplesmente relativista. As suas teses não só respeitaram os critérios de Popper como ainda enriqueceram o conhecimento sobre a actividade científica. Kuhn apresentou uma conceitualização denominada neste estudo por realidade-nicho, com base nela é possível sustentar que conciliou as posições relativistas com as realistas.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
4

O'Loughlin, Ryan J. „Thomas Kuhn and Perspectival Realism“. Ohio University / OhioLINK, 2017. http://rave.ohiolink.edu/etdc/view?acc_num=ohiou1492101047707282.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
5

Lautenschläger, Ronald [Verfasser], Klaus A. [Akademischer Betreuer] Kuhn, Klaus A. [Gutachter] Kuhn und Claudia [Gutachter] Eckert. „Pseudonymization in Biomedical Research / Ronald Lautenschläger ; Gutachter: Klaus A. Kuhn, Claudia Eckert ; Betreuer: Klaus A. Kuhn“. München : Universitätsbibliothek der TU München, 2019. http://d-nb.info/1183909950/34.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
6

Hallé, Christian. „Thomas Kuhn et l'approche logico-normative“. Thesis, National Library of Canada = Bibliothèque nationale du Canada, 1997. http://www.collectionscanada.ca/obj/s4/f2/dsk3/ftp05/mq25316.pdf.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
7

Kuhn, Florian [Verfasser]. „Ermüdungsschädigung in gealterten Gasturbinenschaufeln / Florian Kuhn“. Kassel : Universitätsbibliothek Kassel, 2014. http://d-nb.info/1060771578/34.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
8

Teixeira, Sandro Juarez. „Significado e referência em Quine e Kuhn“. reponame:Repositório Institucional da UFPR, 2013. http://hdl.handle.net/1884/30412.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
Resumo: O objetivo desta dissertação é compreender as relações que podem ser estabelecidas entre as teorias acerca da linguagem em dois autores, Willard V.O. Quine e Thomas S. Kuhn, principalmente em torno das questões significado e referência.O primeiro capítulo visa apresentar alguns elementos da tradição empirista que podem ser úteis à compreensão das ideias filosóficas de Willard Quine e Thomas Kuhn. Para a apresentação deste breve painel, dois autores foram escolhidos: David Hume e Rudolph Carnap.O segundo capítulo procura apresentar os desenvolvimentos filosóficos de Quine a partir de seu embate com o empirismo tradicional. O destaque foi dado à crítica de Quine ao mentalismo. Para Quine, uma vez que a referência é totalmente inescrutável somente o comportamento linguísitico deve ser parâmetro para o desenvolvimento de nossas teorias de linguagem.O terceiro capítulo dedica-se à apresentação das ideias de Thomas Kuhn a respeito da linguagem. A incomensurabilidade semântica é a principal idéia a ser apresentada. Nesse capítulo, se procurará mostrar como o projeto kuhniano se distancia do naturalismo quineano. Por fim, o capítulo quatro procura apresentar brevemente o embate entre o descritivismo semântico kuhniano e algumas ideias centrais das teorias causais diretas da referência. O ponto central do embate é a disputa pela defesa da fixidez ou não da referência.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
9

Lefcoe, Andrew H. „Kuhn's paradigm in music theory (Thomas Kuhn)“. Thesis, National Library of Canada = Bibliothèque nationale du Canada, 1999. http://www.collectionscanada.ca/obj/s4/f2/dsk1/tape9/PQDD_0027/MQ50536.pdf.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
10

Hadfield, Patrick R. H. „Cyanogenesis in bracken (Pteridium aquilinum (L.) Kuhn)“. Thesis, University of Edinburgh, 1986. http://hdl.handle.net/1842/13972.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
Mehr Quellen

Bücher zum Thema "Kuhn"

1

Schmahmann, David. Nibble & Kuhn. Chicago: Academy Chicago Publishers, 2009.

Den vollen Inhalt der Quelle finden
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
2

Kuhn, Friedrich. Friedrich Kuhn. [Zug]: Kunsthaus Zug, 1993.

Den vollen Inhalt der Quelle finden
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
3

1943-, Nickles Thomas, Hrsg. Thomas Kuhn. Cambridge, U.K: Cambridge University Press, 2003.

Den vollen Inhalt der Quelle finden
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
4

1968-, Friebe Cord, Hrsg. Thomas Kuhn. Paderborn: Mentis, 2009.

Den vollen Inhalt der Quelle finden
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
5

Schmahmann, David. Nibble & Kuhn. Chicago: Academy Chicago Publishers, 2009.

Den vollen Inhalt der Quelle finden
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
6

Kuhn, Jochen. Jochen Kuhn. Karlsruhe: Badischer Kunstv., 1990.

Den vollen Inhalt der Quelle finden
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
7

Kuhn, Marianne. Marianne Kuhn. Aarau: Aargauer Kunsthaus, 1991.

Den vollen Inhalt der Quelle finden
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
8

Schmahmann, David. Nibble & Kuhn. Chicago: Academy Chicago Publishers, 2009.

Den vollen Inhalt der Quelle finden
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
9

Dick, Lois Hoadley. Isobel Kuhn. Minneapolis, Minn.: Bethany House Publishers, 1987.

Den vollen Inhalt der Quelle finden
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
10

Schmahmann, David. Nibble & Kuhn. Chicago: Academy Chicago Publishers, 2009.

Den vollen Inhalt der Quelle finden
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
Mehr Quellen

Buchteile zum Thema "Kuhn"

1

Rorty, Richard. „Kuhn“. In A Companion to the Philosophy of Science, 203–6. Oxford, UK: Blackwell Publishers Ltd, 2017. http://dx.doi.org/10.1002/9781405164481.ch31.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
2

Hattiangadi, J. N. „Kuhn Studies“. In Freedom and Rationality, 191–205. Dordrecht: Springer Netherlands, 1989. http://dx.doi.org/10.1007/978-94-009-2380-5_12.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
3

Otte, Michael. „Kuhn revisited“. In Soziologische Ausflüge, 202–23. Wiesbaden: VS Verlag für Sozialwissenschaften, 1996. http://dx.doi.org/10.1007/978-3-322-87289-0_20.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
4

Schuhmann, Karl. „Helmut Kuhn“. In Edmund Husserl: Briefwechsel, 1991–2003. Dordrecht: Springer Netherlands, 1994. http://dx.doi.org/10.1007/978-94-011-0745-7_122.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
5

Schroeder, David. „Steve Kuhn“. In From the Minds of Jazz Musicians, 20–25. New York, NY : Routledge, 2018.: Routledge, 2017. http://dx.doi.org/10.4324/9781315282572-5.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
6

Demmerling, Christoph. „Kuhn, Thomas Samuel“. In Metzler Philosophen Lexikon, 475–80. Stuttgart: J.B. Metzler, 1995. http://dx.doi.org/10.1007/978-3-476-03642-1_157.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
7

Gass, Saul I., und Guillermo Owen. „Harold W. Kuhn“. In Profiles in Operations Research, 529–46. Boston, MA: Springer US, 2011. http://dx.doi.org/10.1007/978-1-4419-6281-2_29.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
8

Khare, C. P. „Actiniopteris dichotoma Kuhn.“ In Indian Medicinal Plants, 1. New York, NY: Springer New York, 2007. http://dx.doi.org/10.1007/978-0-387-70638-2_41.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
9

Rose, Uwe. „Kuhn, Thomas Samuel“. In Kindlers Literatur Lexikon (KLL), 1. Stuttgart: J.B. Metzler, 2020. http://dx.doi.org/10.1007/978-3-476-05728-0_9676-1.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
10

Boumans, Marcel, John B. Davis, Mark Blaug, Harro Maas und Andrej Svorenčik. „Kuhn and Lakatos“. In Economic Methodology, 103–34. London: Macmillan Education UK, 2016. http://dx.doi.org/10.1007/978-1-137-54557-2_5.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Konferenzberichte zum Thema "Kuhn"

1

Srour, M., L. Bushmann, S. T. Maughan, M. Reddy, R. Shah und R. P. Nayak. „A Case of Mounier-Kuhn Syndrome“. In American Thoracic Society 2019 International Conference, May 17-22, 2019 - Dallas, TX. American Thoracic Society, 2019. http://dx.doi.org/10.1164/ajrccm-conference.2019.199.1_meetingabstracts.a5434.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
2

Rjimati, M., Z. Biaz, M. Serraj, M. Elbiaze, M. C. Benjelloun und B. Amara. „Mounier-Kuhn syndrome: about 4 cases“. In ERS International Congress 2022 abstracts. European Respiratory Society, 2022. http://dx.doi.org/10.1183/13993003.congress-2022.1267.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
3

Cui, Hong, Jingjing Zhang, Chunfeng Cui und Qinyu Chen. „Solving large-scale assignment problems by Kuhn-Munkres algorithm“. In 2nd International Conference on Advances in Mechanical Engineering and Industrial Informatics (AMEII 2016). Paris, France: Atlantis Press, 2016. http://dx.doi.org/10.2991/ameii-16.2016.160.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
4

Black, K., und V. G. Esguerra. „Mounier-Kuhn Syndrome: An Unusual Case of Chronic Cough“. In American Thoracic Society 2020 International Conference, May 15-20, 2020 - Philadelphia, PA. American Thoracic Society, 2020. http://dx.doi.org/10.1164/ajrccm-conference.2020.201.1_meetingabstracts.a3182.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
5

Panoskaltsis, Vassilis P. „The Temperature Dependent Generalized Kuhn Model for Asphalt Concrete“. In Geo-Denver 2007. Reston, VA: American Society of Civil Engineers, 2007. http://dx.doi.org/10.1061/40924(308)7.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
6

Pillai, Sophia, und Deniz Kesebir. „A Case Of Mounier Kuhn Syndrome In A Teenager“. In American Thoracic Society 2012 International Conference, May 18-23, 2012 • San Francisco, California. American Thoracic Society, 2012. http://dx.doi.org/10.1164/ajrccm-conference.2012.185.1_meetingabstracts.a2750.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
7

Sidorova, N., A. Zeldner und V. Osipov. „The Paradigm of Law (In Honor of Thomas Kuhn)“. In International Scientific Conference "Far East Con" (ISCFEC 2020). Paris, France: Atlantis Press, 2020. http://dx.doi.org/10.2991/aebmr.k.200312.090.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
8

Leguizamon, R., A. Idowu und D. Ahluwalia. „Mounier-Kuhn Syndrome Unveiled: A Culprit in Recurrent Pneumonias“. In American Thoracic Society 2024 International Conference, May 17-22, 2024 - San Diego, CA. American Thoracic Society, 2024. http://dx.doi.org/10.1164/ajrccm-conference.2024.209.1_meetingabstracts.a2431.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
9

Kalnas, Jonas. „Case Report: Mounier-Kuhn Syndrome (Tracheobronchomalacia) Misdiagnosed As Occupational Asthma“. In American Thoracic Society 2011 International Conference, May 13-18, 2011 • Denver Colorado. American Thoracic Society, 2011. http://dx.doi.org/10.1164/ajrccm-conference.2011.183.1_meetingabstracts.a4786.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
10

Lakshminarayana, Pradeep H., und Matthew E. Woodske. „Mounier Kuhn Syndrome: Role Of Imaging In Recurrent Pulmonary Infections“. In American Thoracic Society 2011 International Conference, May 13-18, 2011 • Denver Colorado. American Thoracic Society, 2011. http://dx.doi.org/10.1164/ajrccm-conference.2011.183.1_meetingabstracts.a5405.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Berichte der Organisationen zum Thema "Kuhn"

1

Bishop, Alan. Lewis-Kuhn Lab Overview 11-3-16. Office of Scientific and Technical Information (OSTI), November 2016. http://dx.doi.org/10.2172/1330648.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
2

Dale, Magnar. Thomas Kuhn: “But I didn't say that!”. University of Stavanger, 2015. http://dx.doi.org/10.31265/usps.222.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
Artikkelen kritiserer framstillingen av T. Kuhns vitenskapsloso i boka Annerledestenkerne (Universitetsforlaget 2009) av Per Arne Bjørkum. Jeg viser også at de vitenskapshistoriske og biograske opplysningene oftest er mytiske eller feilaktige, og ikke bygger på de mange studier av paradigmeskifter som er publisert etter Kuhns historiske vending. Dermed gir boka heller ikke historisk grunnlag for sin påstand om at forskere som kommer med noe genuint nytt, som regel utsettes for sterkt sosialt press og utstøtelse.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
3

Hertel, Thomas, und Timothy Randhir. Trade Liberalization as a Vehicle for Adapting to Global Warming. GTAP Working Paper, Oktober 2000. http://dx.doi.org/10.21642/gtap.wp09.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
This study assesses the interaction between climate change and agricultural trade policies. We distinguish between two dimensions of agricultural trade policy: market insulation and subsidy levels. Building on the previous work of Tsigas, Frisvold and Kuhn (1997) we find that, in the presence of current levels of agricultural subsidies, increased price transmission --as called for under the Uruguay Round Agreement on Agriculture-- reduces global welfare in the wake of climate change. This is due to the positive correlation between productivity changes and current levels of agricultural support. Increases in subsidized output under climate change tend to exacerbate inefficiencies in the global agricultural economy in the absence of market insulation. However, once agricultural subsidies have also been eliminated, price transmission via the global trading system contributes positively to economic adaptation under climate change.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
4

Biró, Aurél. Magyarok a Francia Idegenlégióban : Kun László története. Budapest Főváros Levéltára, 2024. http://dx.doi.org/10.56045/blm.2024.4.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
Kun László hazatérésekor tett kihallgatása alapján ismerjük meg gyermekkorát, Nyugatra szökésének indokait. Hogyan vált az idegenlégió katonájává, milyen laktanyákon keresztül vezetett útja Észak-Afrikába. Kiképzését követően hamarosan Indokínába vezényelték. Észak-Vietnam legveszélyesebb helyein szolgált. Bevetéseken nem sérült meg, de életben maradását mégis egy gyors orvosi beavatkozásnak köszönhette, mert vakbélgyulladással került kórházba. Szolgálata alatt tiszti iskolát végzett, érdemei elismeréseként több kitüntetést kapott, valamint többször előléptették. Leszerelése után csak három évre rá tért illegálisan haza. Kihallgatásakor számos magyar légióstársa nevét közölte. Életútjára 1958-ig találtunk adatokat.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
5

Wildschut, Jeroen. Tulpen zonder gas : Hoe ver kun je komen zonder een warmtepomp? Bleiswijk: Stichting Wageningen Research, Wageningen Plant Research,Business unit Glastuinbouw - Bollen, 2020. http://dx.doi.org/10.18174/527867.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
6

Westerink, Judith, Conny Bufe, Wim Ozinga, Rob Geerts, Marleen Plomp, Cindy Klootwijk, Jan Hassink et al. Kruidenrijk grasland in het veenweidegebied : Wat is het en wat kun je ermee? Wageningen: Wageningen Environmental Research, 2024. http://dx.doi.org/10.18174/661749.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
7

Coyle, William, Mark Gehlhar, Thomas Hertel, Zhi Wang und Wusheng Yu. Understanding the Determinants of structural Change in World Food Markets. GTAP Working Paper, September 2000. http://dx.doi.org/10.21642/gtap.wp02.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
This study assesses the interaction between climate change and agricultural trade policies. We distinguish between two dimensions of agricultural trade policy: market insulation and subsidy levels. Building on the previous work of Tsigas, Frisvold and Kuhn (1997) we find that, in the presence of current levels of agricultural subsidies, increased price transmission --as called for under the Uruguay Round Agreement on Agriculture-- reduces global welfare in the wake of climate change. This is due to the positive correlation between productivity changes and current levels of agricultural support. Increases in subsidized output under climate change tend to exacerbate inefficiencies in the global agricultural economy in the absence of market insulation. However, once agricultural subsidies have also been eliminated, price transmission via the global trading system contributes positively to economic adaptation under climate change. products. This may partially explain the relatively slow growth of world grain import demand in recent years. In addition, bilateral agreements with East Asia, NAFTA, and the evolution of the CAP, have all had important impacts on the structure of world food and agricultural trade. The objective of this paper is to assess the relative role of each of the major forces-- consumer demand, factor accumulation, transport costs, and policy change--in driving changes in the composition of world food trade in 1980-1995. To do so, we employ a modified version of the Global Trade Analysis Project (GTAP) model of world trade which permits us to isolate the contribution of each of these related factors to the changing composition of world food trade in a general equilibrium context. We evaluate the relative role of each of these factors by simulating the model backwards in time, from 1995 to 1980 under different assumptions. This general approach, termed “backcasting” (i.e. backwards forecasting), takes as exogenous the basic drivers of change and attempts to explain the resulting change in food trade composition. The model-produced changes in the composition of agricultural and food trade are compared with historical trade data, to determine the relative importance of each factor on the changing composition of food trade. Given limited space, our focus will be on explaining the changes in the global composition of food and agriculture trade. A natural follow-on effort would target specific markets in more detail. This type of backcasting approach was first employed by Gehlhar (1997) who sought to explain the shift in exports of primary commodities to manufactures in East Asia in the 1980's. He calibrated the GTAP model to 1992 data, then implemented shocks to factor endowments and economywide total factor productivity (TFP) in order to force each economy back to its 1982 levels of population, land, labor, human capital, physical capital and technology. By comparing actual and predicted changes in export shares in this period, he found human capital accumulation played a key role in explaining the change in the aggregate composition of East Asian exports. Gehlhar, Hertel and Martin (1994) built on this work in an effort to predict future changes in the pattern of agricultural trade from 1992-2002. They also emphasized the importance of supply-side determinants of agricultural trade. In this paper, we go beyond this earlier work in a number of ways. First, we focus on the composition of agricultural exports, rather than simply looking at the share of agriculture in total trade. Secondly, we incorporate the Cranfield et al. estimates of Rimmer and Powell’s recently developed, implicitly directly additive demand system (nicknamed AIDADS) into the GTAP model. This permits us to better capture the impact of demand-side changes on the pattern of global tr
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
8

Yılmaz, Bahri. Lee Kuan Yew: Uluslararası politikanın büyük ustası ve Singapur ekonomik mucizesini yaratan devlet adamı: Çin ve Amerika Birleşik Devletleri üzerine eleştiriler. Sabanci University, März 2023. http://dx.doi.org/10.5900/su_fass_wp.2023.45559.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
9

Guidotti, Andrea. Democracy in Thailand: Navigating Populism and Authoritarianism. European Center for Populism Studies (ECPS), Dezember 2023. http://dx.doi.org/10.55271/rp0047.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
This report provides an overview of the seventh event in ECPS’s monthly Mapping Global Populism panel series, titled "Democracy in Thailand: Navigating Populism and Authoritarianism," held online on November 30, 2023. Moderated by Dr. Michael Montesano, Associate Senior Fellow at the Thailand Studies Programme, Yusof Ishak Institute – ISEAS, the panel featured speakers Dr. Petra Alderman, Post-Doctoral Research Fellow at the University of Birmingham and Research Fellow of CEDAR, Itsakul Unahakate, PhD candidate at the University of Sydney and Lecturer at Thammasat University, and Pattanun Arunpreechawat from NUS Lee Kuan Yew School of Public Policy.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
10

Biró, Aurél. A Budapesti Tanítóképző Intézet a Tanácsköztársaság idején. Budapest Főváros Levéltára, 2020. http://dx.doi.org/10.56045/blm.2020.10.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
A cikk a Tanítóképző Intézet Tanácsköztársaság alatti történetével foglalkozik. Az épületet 1919 júliusában Cserny József különítménye (Lenin-fiúk) sajátította ki, laktanyaként és fegyvertárként használva azt, a pincében volt csendőröket végeztek ki. Noha az ügy kivizsgálását már Kun Béla megkezdte, végül a Tanácsköztársaság bukása után a terroristákat felelősségre vonták, az épület pedig ismét oktatási intézményként működött tovább. A gyilkosság emlékére 1921-ben, majd 2011-ben emléktáblát állítottak.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
Die Auswahlen zum Thema "Kuhn" für konkrete Quellenarten können Sie auch interessieren:
Zeitschriftenartikel Dissertationen Bücher
Wir bieten Rabatte auf alle Premium-Pläne für Autoren, deren Werke in thematische Literatursammlungen aufgenommen wurden. Kontaktieren Sie uns, um einen einzigartigen Promo-Code zu erhalten!

Zur Bibliographie