Einloggen

Thematische Bibliographien / Kortárs / Zeitschriftenartikel

Zeitschriftenartikel zum Thema „Kortárs“

Um die anderen Arten von Veröffentlichungen zu diesem Thema anzuzeigen, folgen Sie diesem Link: Kortárs.

Autor: Grafiati

Veröffentlicht am 25. Juli 2024

Geben Sie eine Quelle nach APA, MLA, Chicago, Harvard und anderen Zitierweisen an

Wählen Sie eine Art der Quelle aus:

Machen Sie sich mit Top-50 Zeitschriftenartikel für die Forschung zum Thema "Kortárs" bekannt.

Neben jedem Werk im Literaturverzeichnis ist die Option "Zur Bibliographie hinzufügen" verfügbar. Nutzen Sie sie, wird Ihre bibliographische Angabe des gewählten Werkes nach der nötigen Zitierweise (APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver usw.) automatisch gestaltet.

Sie können auch den vollen Text der wissenschaftlichen Publikation im PDF-Format herunterladen und eine Online-Annotation der Arbeit lesen, wenn die relevanten Parameter in den Metadaten verfügbar sind.

Sehen Sie die Zeitschriftenartikel für verschiedene Spezialgebieten durch und erstellen Sie Ihre Bibliographie auf korrekte Weise.

1

Szentirmai, Tamás. „Kortárs klasszicizmus“. Metszet 13, Nr. 2 (2022): 52–57. http://dx.doi.org/10.33268/met.2022.2.7.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Referencing classical concepts of horizontal articulation and strict application of proportions this contemporary interpretation of the built form informs a new sense of order. The choice of material ranging from timber boarding to exposed concrete follow a strict design discipline which informs this villa's interior spaces and how they connect to the surrounding environment.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

2

Illés, Nóra. „Radnóti Miklós első illusztrátora, Túri-Tauber Vilmos“. Módszertani Közlemények 62, Nr. 3 (03.02.2023): 185–98. http://dx.doi.org/10.14232/modszertani.2022.3.185-198.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Túri-Tauber Vilmos volt Radnóti Miklós első verseskötetének illusztrátora. A festőművész a Kortárs című folyóiratban tűnt fel, s ugyancsak a Kortárs 1929. december 30-i számában közölték Radnóti Pogány köszöntő című versét. Az ezt a címet viselő kötet pedig 1930 márciusának elején jelent meg a Kortárs kiadásában. Egy-egy verset beszédes, az értelmezést más, a képzőművészet látásmódjával is gazdagító illusztrációk kísérnek

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

3

Hajdú, Ildikó. „Kortárs – zene – művészet: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény szerepe és lehetőségei a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet művészettörténeti előadásaiban“. Tudásmenedzsment 24, Nr. 2. különszám (22.09.2023): 148–62. http://dx.doi.org/10.15170/tm.2023.24.k2.15.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A tanulmány azt vizsgálja, hogyan lehet az egyetemi zeneművészeti képzésben részt vevő hallgatókat a kortárs művészeten keresztül megismertetni a művészettörténettel, illetve hogyan lehet a kortárs művészet iránti érzékenyítésen keresztül erősíteni a korunk sokrétű, fragmentált művészeti világa iránti nyitottságot. A hallgatókat általánosan jellemzi a képzőművészet és elsősorban a kortárs művészettel szembeni idegenkedés. Jelen tanulmány keretei között olyan alternatív módszerek kerülnek megfogalmazásra, amelyek az órák során gyakorlati tapasztalatok alapján a legsikeresebbek voltak. Ebben egyaránt jelentős szerephez jutott a kortárs művészetből kiinduló diszkurzus, illetve a Herman Ottó Múzeum tagintézményének, a Miskolci Galéria kortárs képzőművészeti gyűjteményének, illetve a kiállítások aktív használata. Az 1980-as évektől létrejövő gyűjtemény elsősorban a 20. század második felének művészetét mutatja be, leginkább sokszorosított grafikákon keresztül. E gazdag anyag ugyanakkor mind a zenei, mind a történeti párhuzamok felépítésére lehetőséget biztosít, amely kiegészíti, gazdagítja a művészettörténeti tematikát. Emellett a műtárgyak múzeumi többletjelentésén keresztül a muzeológia, muzealizálás folyamatát, a hallgatóknak a múzeumi környezetben való aktív részvételének erősítéséhez is hozzájárul az élményalapú megközelítésen keresztül

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

4

Soós, Zsolt. „HAJDÚDOROG KORTÁRS TÁRSADALMI FOLYAMATAI“. Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat 6, Nr. 3 (29.09.2020): 33–50. http://dx.doi.org/10.18458/kb.2020.3.33.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A Hajdúdorogon lefolytatott kutatásunk egy hosszabb, tíz elemből álló kutatássorozat része, amelyben elsősorban az ország kedvezőtlenebb helyzetű régióiban fekvő, kisebb lakosságszámú települések főbb társadalmi jellemzőinek, aktuális társadalmi folyamatainak a feltérképezésére törekszünk. A kutatás során alapvetően a helyi lakosok nézőpontjainak a megismerése és megjelenítése a célunk. A kutatási helyszínek megválasztásában döntő szempont volt, hogy e perifériális régiók kisebb településein meglehetősen kedvezőtlen szocio-demográfiai folyamatok zajlanak, ideértve különösen a települési lakosságszám csökkenését, az idősödést és a hátrányos helyzetű lakosság számarányának a növekedését. E folyamatok - amennyiben nem történnek jelentősebb változások - még a jelenleginél is kedvezőtlenebb jövőképet vetítenek előre. E kedvezőtlen szocio-demográfiai tendenciák egyértelműen tetten érhetőek Hajdúdorogon. Ehhez kapcsolódóan a kutatás kiemelt céljának tekintettük az elvándorlásban leginkább érintett helyi fiatalság lehetőségeinek, céljainak és jövőképének, valamint a helyi közösségi kapcsolatoknak, ezen belül elsősorban a romák és a nem romák együttélési jellemzőinek a megismerését.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

5

Antalné Szabó, Ágnes. „Lehetőségek egy kortárs mentorprogramban“. Anyanyelv-pedagógia 14, Nr. 3 (2021): 97–107. http://dx.doi.org/10.21030/anyp.2021.3.11.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

6

Soós, Zsolt. „TISZALÖK KORTÁRS TÁRSADALMI FOLYAMATAI“. Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat 6, Nr. 2 (29.06.2020): 95–104. http://dx.doi.org/10.18458/kb.2020.2.77.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A Tiszalökön lefolytatott kutatásunk egy hosszabb, tíz elemből álló kutatássorozat része, amelyben elsősorban az ország kedvezőtlenebb helyzetű régióiban fekvő, kisebb lakosságszámú települések főbb társadalmi jellemzőinek, aktuális társadalmi folyamatainak a feltérképezésére törekszünk. A kutatás során alapvetően a helyi lakosok nézőpontjainak a megismerése és megjelenítése a célunk. A kutatási helyszínek megválasztásában döntő szempont volt, hogy e perifériális régiók kisebb településein meglehetősen kedvezőtlen szocio-demográfiai folyamatok zajlanak, ideértve különösen a települési lakosságszám csökkenését, az idősödést és a hátrányos helyzetű lakosság számarányának a növekedését. E folyamatok - amennyiben nem történnek jelentősebb változások - még a jelenleginél is kedvezőtlenebb jövőképet vetítenek előre. E kedvezőtlen szocio-demográfiai tendenciák egyértelműen tetten érhetőek Tiszalökön. Ehhez kapcsolódóan a kutatás kiemelt céljának tekintettük az elvándorlásban leginkább érintett helyi fiatalság lehetőségeinek, céljainak és jövőképének, valamint a helyi közösségi kapcsolatoknak, ezen belül elsősorban a romák és a nem romák együttélési jellemzőinek megismerését.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

7

Soós, Zsolt. „SÁP KORTÁRS TÁRSADALMI FOLYAMATAI“. Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat 8, Nr. 2 (30.06.2022): 49–56. http://dx.doi.org/10.18458/kb.2022.2.49.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A Sápon lefolytatott kutatásunk egy hosszabb, tíz elemből álló kutatássorozat része, amelyben elsősorban az ország kedvezőtlenebb helyzetű régióiban fekvő, kisebb lakosságszámú települések főbb társadalmi jellemzőinek, aktuális társadalmi folyamatainak a feltérképezésére törekszünk. A kutatás során alapvetően a helyi lakosok nézőpontjainak a megismerése és megjelenítése a célunk. A kutatási helyszínek megválasztásában döntő szempont volt, hogy e perifériális régiók kisebb településein meglehetősen kedvezőtlen szocio-demográfiai folyamatok zajlanak, ideértve különösen a települési lakosságszám csökkenését, az idősödést és a hátrányos helyzetű lakosság számarányának a növekedését. E folyamatok - amennyiben nem történnek jelentősebb változások - még a jelenleginél is kedvezőtlenebb jövőképet vetítenek előre. E kedvezőtlen szocio-demográfiai tendenciák tetten érhetőek Sápon. Ehhez kapcsolódóan a kutatás kiemelt céljának tekintettük az elvándorlásban leginkább érintett helyi fiatalság lehetőségeinek, céljainak és jövőképének, valamint a helyi közösségi kapcsolatoknak, ezen belül elsősorban a romák és a nem romák együttélési jellemzőinek a megismerését.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

8

Biczó, Gábor. „KUTATÁSETIKA A KORTÁRS ANTROPOLÓGIÁBAN“. Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat 2022, Nr. 3 (30.09.2022): 77–88. http://dx.doi.org/10.18458/kb.2022.3.77.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Jelen tanulmány az antropológia és az etika között, pontosabban fogalmazva az antropológiai tevékenység etikájáról a tudományterületen felszínre kerülő egyre intenzívebb vitákban és diskurzusokban való eligazodást kívánja előmozdítani. A kortárs viták kibontakozása, egyáltalán a keretét képező alap-kérdések azonosítása, bonyolultabb feladat semmint az antropológia szakmaetikai kódrendszere körül folyó eszmecserék tudománytörténeti listájának összeállítása. Ennek megértéséhez, illetve a modern szociokulturális antropológia tudományetikai alapállásában jellemző eklektikusság értelmezéséhez kíván hozzájárulni az elemzés.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

9

Schelhammer, Zsófia. „Gyöngyösi és Zrínyi megjelenése egy 17. századi énekeskönyvben“. Magyar Könyvszemle 137, Nr. 3 (22.02.2022): 333–44. http://dx.doi.org/10.17167/mksz.2021.3.333-344.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Petrovay Miklós énekeskönyve a régi magyar irodalom elképesztően gazdag repertoárját vonultatja fel, gyakorlatilag nincs „műfaj”, amely ne képviseltetné magát benne – könnyedén megférnek egymás mellett a 16. századi históriás énekek, a „kortárs” vagy „közel kortárs” irodalmi szövegek, a dráma, a dal, a népkönyvrészletek, valamint a Csízió is. E dolgozat azonban csak a kortárs szövegekre fókuszál, pontosabban Gyöngyösi István és Zrínyi Miklós énekeskönyvbeli megjelenésére. Mindkettőjüket megidézi egy-egy szöveg, azonban szerintem nemcsak Zrínyit, hanem – a szakirodalom álláspontjával ellentétben – Gyöngyösit is csupán közvetve.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

10

Balogh, Dóra. „A tudatos tervezés dimenziói a divatban“. A Női dimenzió 2, Különszám (2022): 248–63. http://dx.doi.org/10.55344/andfhksz.2201248.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A dolgozat célja a kortárs dizájn paradigmáinak feltérképezése a tervezői tevékenység és a fogyasztói magatartás vizsgálata mentén, részletesebben tárgyalva a divattervezés és a divatipar területét. Nem cél egy új dizájnfogalom meghatározása, a hangsúlyt a kortárs szemlélet komplexitásának és hatásmechanizmusainak értelmezésére helyezem. A kutatást a kultúratudományok, a dizájn- és divatelmélet területein végeztem, mindezt a társadalomtudományok, az esztétikai és a dizájnmenedzsment határterületén mozogva. A kutatás eredményeképpen elmondható, hogy a dizájngondolkodás és a tudatos dizájn tervezési módszereinek alkalmazása komplex tartalommal ruházza fel a dizájnterméket. A kortárs dizájn tárgya maga a koncepció, és annak élményalapú átadása a szemléletformálás céljából.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

11

Józsa, György Zoltán. „Püthagorasz orosz olvasatai“. A Női dimenzió 2, Nr. 2 (2022): 90–100. http://dx.doi.org/10.55344/andfh.2202090.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A dolgozat a 19–20. század fordulóján megmutatkozó oroszországi Püthagorasz-kultusz némely vonatkozásait tárgyalja, melyben Püthagorasz nem elsősorban matematikusi, hanem vallásalapítói minőségben jelenik meg. Szellemi öröksége kevés kivétellel valamennyi kortárs írót megérintette, a korszak orosz filozófusai is tájékozódási pontnak tekintették. A kultusz üzenete a mának a világharmónia tanának érvénye, a szinkretikus világlátás igénye lehet, mely nem monopolizálja a kultúra és a világértés fogalmi rendszerét. Püthagorasz nagy beavatottként, mágusként, politikusként jelenik meg a kortársak értelmezésében. Vizsgálódásunkat a dekadens és szimbolista irodalomnak „a Szépség képlete” nyomába eredő alkotóira korlátozzuk.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

12

Fehér, Zsuzsanna, Katalin Ásványi und Melinda Jászberényi. „Fenntartható múzeumok az európai régiókban“. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek 18, Nr. 3 (2021): 92–102. http://dx.doi.org/10.32976/stratfuz.2021.44.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A tanulmány az európai kortárs művészeti múzeumok fenntarthatósághoz kapcsolódó gyakorlatát vizsgálja a szakirodalomban feltárt négy pillér mentén. A kvalitatív tartalomelemzés eredményeként bemutatjuk, hogy milyen fenntarthatósági gyakorlatok jellemzők az európai kortárs múzeumokra a honlapjukon elérhető információk alapján, és rámutatunk azokra a jellemzőkre, amelyek mentén régiós különbségek mutatkoznak.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

13

Bérces, Emese. „Kortárs zongoradarabok kottáinak terminológiai elemzése“. Magyar Terminológia 2, Nr. 1 (Juni 2009): 1–29. http://dx.doi.org/10.1556/materm.2.2009.1.1.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

14

Gaál, Sarolta, Donát Rétfalvi und Ákos Hutter. „Gyereksarok – egy kortárs óvodaépület bemutatása“. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka 1. (2011) (2011): 103–4. http://dx.doi.org/10.36243/fmtu-2011.24.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

15

T. Ládonyi, Emese. „Luca-napi hagyományok kortárs használatban“. A Női dimenzió 1, Nr. 1 (2021): 86–91. http://dx.doi.org/10.55344/andfh.2101086.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

December tizenharmadikához nem csak Magyarországon kapcsolódnak gazdag hagyományok, hanem Európa-szerte ismerik és változatosan ünneplik ezt a napot. A szokásokban nagy szerepet kap a sötétséget legyőző fény, a közösségi élmény és a következő esztendőre való reményteli előretekintés. Luca sokszínű alakja régi és még régebbi, keresztény és kereszténység előtti motívumokat hordoz magában. A magyar Luca-napi szokásoknak régi funkcióik újraértelmezésével a ma embere számára is van mondanivalójuk, értékük, erejük.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

16

Pöntör, Jenő. „Idealista tendenciák a kortárs elmefilozófiában“. Elpis. Filozófiatudományi Folyóirat, Nr. 1 (2021): 73–99. http://dx.doi.org/10.54310/elpis.2021.1.6.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

17

Jászay, Tamás. „Oidipus népe a kortárs színpadon“. Antik Tanulmányok 56, Nr. 2 (01.12.2012): 303–11. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.56.2012.2.9.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

18

Csányi, Gergey, und Eszter Kováts. „Túl az excelszemléletű feminizmuson“. Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat 10, Nr. 1 (30.06.2020): 39–66. http://dx.doi.org/10.14232/tntef.2020.1.39-66.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Tanulmányunkban végigvesszük az interszekcionalitás történetét, az 1960-as évek identitáspolitikai küzdelmeitől napjaink interszekcionális politikai gyakorlataiig. Majd kifejtük a kortárs individualista, excelszemléletű interszekcionalitással szembeni kritikáinkat. Excelszemléletűnek nevezzük az interszekcionalitás azon kortárs kvantifikálódott és individualizálódott inkarnációját, mely az Excel-táblázathoz hasonlóan csak összeszámolja az egyéni elnyomási tapasztalatokat. Végül, ezzel szemben, felvázoljuk egy komplex interszekcionalitás lehetőségét.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

19

Harangi, Attila, Dávid Török und Zsófia Mária Kovács. „Térbe zárt kert“. International Journal of Engineering and Management Sciences 2, Nr. 1 (20.03.2017): 25–33. http://dx.doi.org/10.21791/ijems.2017.1.5.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A bezárt kertek kiérlelt archetípusa a hortus conclusus, a középkori kolostorudvarok kertjei. A hortus conclusus, mint egy prizma összegyűjti az összes megelőző bezárt kert változatot, tökéletes típust hoz létre, majd belőle fejlődnek tovább napjaink bezárt kertjeinek végtelen variációi. A hortus conclusus kortárs beteljesülése Peter Zumthor Serpentine Gallery pavilonja. A kutatásunk célja a kortárs kertek tipológiai gyűjteményének elkészítése, melynek alapja a kert határa, a kertet határoló fal vizsgálata. A kert határát Dom Hans van der Laan építészetelmélete és vaalsi kolostorbővítése alapján közelítettük meg. A tipológiát hat kortárs bezárt kert elemzésével mutatjuk be, az egyszerű tömör falas bekerített tértől, a fal teresedései által tömeggé vált határon át, amíg a fal teljesen eltűnik és az udvart meghatározó épülettömeg jelenti a határt. A tipológia továbbvitele, amikor a falak alaprajzi és a falban lévő nyílások szerinti megnyitását vizsgáljuk.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

20

Harangi, Attila, und Dávid Török. „A kortárs magyar építészet és képzőművészet metszetei“. International Journal of Engineering and Management Sciences 1, Nr. 2 (20.10.2016): 115–22. http://dx.doi.org/10.21791/ijems.2016.2.15.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

TDK dolgozatomban a kortárs magyar építészet és képzőművészet metszeteit kutatattam. A történeti áttekintésben kristályosodott ki, hogy két fordulópont hatott napjaink művészetére - a gótikus és barokk összművészeti alkotások. Kortárs építészetünk és képzőművészetünk összemetsződéseit pedig három kategóriába soroltam: metamorfózis, kapcsolat és metszet. Az metszetekben valósul meg a legmagasabb szinten az összemetsződés. Ezt Megyik János képzőművész művészetének elemzésével és a Debreceni Egyetem Élettudományi Épület és Könyvtár épületéhez készített Kapuzat szobrán keresztül fejtettem ki.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

21

Illés, Gábor. „Versengés és identitás: a plebiszciter képviselet két formájáról“. Politikatudományi szemle 32, Nr. 4 (2023): 85–109. http://dx.doi.org/10.30718/poltud.hu.2023.4.85.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A tanulmány a plebiszciter képviselet fogalmát körvonalazza klasszikus politikaelméleti szerzők és a kortárs képviseletelmélet segítségével, amellett érvelve, hogy az alkalmasabb lehet a pártelvű képviselet személyközpontú alternatíváinak megragadására, mint a kortárs irodalomban markánsan megjelenő „populista képviselet” fogalma. Az ideáltipikus fogalomalkotás eljárását követve a plebiszciter képviselet két variánsát különbözteti meg: a versengésalapút és az identitásalapút, öt analitikus szempont mentén (képviselet mechanizmusa, pluralizmushoz való viszony, képviselők kontrollja, ontológiai és episztemológiai előfeltevések, nép és többség felfogása) ütköztetve azokat. Míg a versengésalapú egy olyan képviseleti formát azonosít, amelyet az irodalom általában figyelmen kívül hagy, addig az identitásalapú integrálja a „populista képviseletről” író szerzők több fontos belátását, egyúttal azonban érdemben ki is igazítja felfogásukat. A „populista képviselet” alternatívájának keresésén túl a tanulmány a kortárs konstruktivista képviseletelméletek eredményeit is megkísérli becsatornázni a vizsgálódásba, illetve tágabban a hazai képviseletelméleti diskurzus felélesztésére tett kísérletnek is tekinthető.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

22

Gömöri, George, und István Fazakas. „Kortárs magyar irók kislexikona, 1959-1988“. World Literature Today 64, Nr. 3 (1990): 500. http://dx.doi.org/10.2307/40146773.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

23

Virág, Ágnes. „A kortárs képelemzés kognitív szempontú megközelítése“. Gyermeknevelés 5, Nr. 1 (05.02.2017): 123–42. http://dx.doi.org/10.31074/gyntf.2017.1.123.142.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Miközben egy reklámot, vagy egy filmjelenetet nézünk, sokszor az elvont dolgokat konkrétabb fogalmakon keresztül ragadjuk meg, amit vizsgálhatunk a kognitív nyelvészet eszközeivel (Lakoff és Johnson, 1980; Forceville és Urios-Aparisi, 2009). A tanulmány olyan kognitív szempontú módszertant mutat be, amellyel elemezhetőek a kortárs műtárgyak és a hozzájuk kapcsolódó művészettörténeti dokumentumok. A módszer a vizuális és a verbális módokra fókuszál, többek között magyarázatot ad arra, hogyan lehetséges, hogy egy tárgynak több jelentése is lehet. Összehasonlíthatóvá teszi a hétköznapi és az egyedi jelentésalkotást, a globális és a lokális kontextus által meghatározott jelentéseket. A módszertant Baglyas Erika „Jó előre gondoljon a jövőjére!” című installációjának elemzése szemlélteti.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

24

Molnár, Csilla. „Archetipikus szimbolika egy kortárs magyar filmben“. Partitúra 16, Nr. 2 (18.02.2022): 93–100. http://dx.doi.org/10.17846/pa.2021.16.2.93-100.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

25

Veres, Bálint. „Taktilis taktikák a kortárs kiállítási gyakorlatban“. Disegno, Nr. 1-2 (2019): 22–37. http://dx.doi.org/10.21096/disegno_2019_1-2vb.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

26

Egri, Petra. „A színre vitt divat: kortárs ruhaperformanszok“. Apertura 15, Nr. 4 (2020): 1–19. http://dx.doi.org/10.31176/apertura.2019.15.4.5.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A divat mediális szétterjedése során számos közeggel és intézménnyel kerül interakcióba, transzmedialitásában formálódik. Ez szükségszerűen azzal jár, hogy a különböző médiaközegekben maga a divatbemutató is átalakul. A divatbemutatók transzformációja felől nem érdektelen a performansz közegének alakító ereje sem. Kiindulópontom szerint már a Hans-Thies Lehmann által körvonalazott posztdramatikus színház is a performansz megjelenésének és térnyerésének egyik következményeképpen írható le, s olyan határátlépési gesztusként is értelmezhető, amely elhagyja az intézményesült színház médiumának kereteit. A divatperformanszok amellett, hogy színpadra állítják a tervezők legújabb kollekcióit, olykor politikus jelleggel is bírnak és szimbolikus narratívákat hoznak létre. Ezek a posztdramatikus bemutatók eszközök lehetnek a ruha bemutatására, ugyanakkor a társadalmi-kulturális ellenállás sajátos formáit is kínálhatják. A posztdramatikus színház jellegzetességeinek szempontrendszerét követve a tanulmány arra tesz kísérletet, hogy jelezze a divatelőadások különböző eseteit, eltérő intenciójú konkrét példák bemutatásán keresztül, illetve arra reflektál, hogy a performansz mint alakító közeg milyen hatással van a kortárs bemutatók átalakuló gyakorlataira és magára a divat világára. Elemzi Király Tamás 1989-es szimbolikus narratívára épülő divatsétáját a Batthyány téren, Vanessa Beecroft 1998-as kollaboratív divatperformanszát, illetve Laurel Jay Carpenter 2017-es liminális terekbe helyezett közösségi ruhaperformanszait.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

27

Kodaj, Dániel. „Erők és diszpozíciók a kortárs metafizikában“. Elpis. Filozófiatudományi Folyóirat 26, Nr. 1 (2023): 144–63. http://dx.doi.org/10.54310/elpis.2023.1.10.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

28

Bernáth, László. „A szabad akarat kortárs libertariánus elméletei“. Elpis. Filozófiatudományi Folyóirat 18, Nr. 1 (2018): 121–48. http://dx.doi.org/10.54310/elpis.2018.1.10.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

29

Horkay Hörcher, Ferenc. „A hagyomány klasszikus és kortárs diskurzusai“. Kellék. Filozófiai folyóirat, Nr. 69 (05.12.2023): 7–9. http://dx.doi.org/10.61901/kellek.2023.69.01.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

This thematic compilation contains the proceedings of the conference organised by the Practical Philosophy and the Classical Tradition Research Group within the Institute of Philosophy at the Centre for the Humanities (Hun-Ren). The aim of the event was to examine contemporary and classical approaches to tradition. The selected texts seek to illuminate some aspects of the topic.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

30

Visy, Beatrix. „Bűnjelek, kriminyomok a kortárs magyar prózában“. Helikon 69, Nr. 1 (2023): 153–73. http://dx.doi.org/10.57226/hel.2023.1.11.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

31

Fejős, Sándor. „Identitáskérdések megjelenítése a kortárs szerb filmalkotásokban“. Közösségi Kapcsolódások - tanulmányok kultúráról és oktatásról 3, Nr. 2 (27.12.2023): 21–28. http://dx.doi.org/10.14232/kapocs.2023.2.21-28.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Az 1990-es években Jugoszlávia széthullása véres polgárháborúba torkollott. A gazdasági recesszió, a társadalmi feszültségek felülírták a jugoszlávizmus eszméjét, amelynek következtében a centralista (szerb) és a szeparatista (horvát, szlovén stb.) nézetek uralkodóvá váltak. A háborús konfliktusok rémképei, a nacionalista törekvések fellángolásai, a társadalmi közöny és a hontalanság érzésének fájó pillanatai, a régi Jugoszlávia iránti deformált nosztalgia illúziói – explicit és implicit módon – megalapozták az elmúlt negyedszázad kortárs szerb filmjeinek a tematikáját. A szerb mozgóképkultúra átmeneti periódusának térnyerése egybeesett az ország demokratizálódásával és kapitalizálódásával. Az információs és kommunikációs technológia fejlődésének kezdete (digitalizáció) is erre az időszakra tehető.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

32

Baka L., Patrik. „A rettenthetetlen kiflivég-saga“. Gyermeknevelés 9, Nr. 1 (22.04.2021): 201–17. http://dx.doi.org/10.31074/gyntf.2021.1.201.217.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Jelen tanulmány Keresztesi József Csücsök, avagy a nagy pudinghajsza című verses meseregényét állítja fókuszba. A munka első szakasza a modern- és a kortárs meseregények sajátosságai, különbségei és eredői felől közelít a műhöz, majd rátér Keresztesi mesevilágának narratopoétikai jellegzetességeire, kiépülésére, határaira és határátlépéseire. Részletesen elemezzük az alkotás formai jellemzőit, nyelvének egyszerre kortárs és archaizáló vonásait, az egész művet átszövő humort, a világjelleget híven tükröző poétikát és névadási stratégiát, de kitérünk az önreflexiókra, az intertextuális kapcsolódásokra, valamint érintjük kép- és szöveg viszonyát is a kötetben.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

33

Turai, Katalin. „Kant és a fogalmak, avagy helyes-e Kantra konceptualistaként tekinteni?“ Erdélyi Múzeum 83, Nr. 4 (2021): 191–98. http://dx.doi.org/10.36373/em-2021-4-18.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Kant-i gondolat, hogy a fogalmi készségeknek szerepe van az észlelésben még akkor is, ha az egyes észleleteket nem rendeljük fogalmak alá. Ez az elképzelés konceptualistának tűnhet, én mégis amellett érvelek, hogy Kantnál nem a kortárs elmefilozófiai értelemben vett konceptualizmusról van szó, ugyanis, nézetem szerint, az értelem által a priori módon téridő egységbe rendezett szenzibilitás – nem azonos a konceptualizmussal. Ugyanakkor a Kant-i modell hasznos lehet a kortárs észlelés- elméleti kérdések megvitatásakor, amennyiben az észlelésben részt vevő receptív/szenzibilis és konstruktív/intellektuális elmeerők együttműködésének mibenlétére tesszük a hangsúlyt.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

34

Tarnay, László. „A (szenzoriális) mozgókép etikai vonzatai egy (poszt)antropocén korban“. Apertura 16, Nr. 2 (2021): 1–34. http://dx.doi.org/10.31176/apertura.2021.16.2.8.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A jelen dolgozat egyrészt megkísérli a fenomenológiai szubjektumot újraértelmezni a kortárs ökológiai kontextusban, mely globális életterünk kiterjesztése, s mint ilyen nem csak az emberi és nem emberi életformákat, hanem virtuális világainkat is magába foglalja. Másrészt a cinesztéziai nézőt a szubjektivációs folyamatban mint nomád szubjektivitást határozza meg, aki a befogadás során képes etikai értelemben mássá válni. E szubjektumra vonatkozó etikai következményeket egy kiterjesztett, nem emberi, „sötét” fenomenológia eszköztárával mutatja be, s a kortárs szélsőséges mozi és a szenzoriális dokumentumfilm néhány alkotásával illusztrálja, melyekben a kiterjesztett szinesztézia és a haptikus látás az immanens etika lehetőségét hordozza.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

35

Kozhabergenova, Anel. „A Kazahsztáni filmpolitika alapvető jellemzői és hatása a filmművészet fejlődésére“. Külügyi Műhely 5, Nr. 1-2 (2023): 173–92. http://dx.doi.org/10.36817/km.2023.1-2.8.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A posztszovjet térség népei számára az egyik legnagyobb kihívás a nemzeti identitás keresése és kialakítása. Ennek egyik eszköze a mozi. A Szovjetunióban a mozi a kezdetektől fogva a szocialista és kommunista ideológia propagandájának fontos eszköze volt, a független Kazahsztán kormánya pedig folytatta ezt a hagyományt, de új céljai felé irányítva azt. Ebben a tanulmányban a filmgyártás területét érintő hivatalos állami és jogi dokumentumok elemzése alapján megpróbáljuk azonosítani a kortárs Kazahsztán filmpolitikájának fő irányait. Elemezve a kortárs kazah filmművészet meglévő tudományos kutatásait is megpróbáljuk nyomon követni a filmművészet fejlődésének tendenciáit az állami politikával összefüggésben.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

36

Zámbó, Kristóf. „Pathos és válasz. Bernhard Waldenfels „esztétikájáról”“. Elpis Filozófiatudományi Folyóirat 8, Nr. 2 (19.12.2014): 187–95. http://dx.doi.org/10.54310/elpis.2014.2.16.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Berhard Waldenfels 2010-ben megjelent Sinne und Künste im Wechselspiel című kötetében a kortárs filozófiai, esztétikai, etikai diskurzus egyik központi témájához kapcsolódva, az affekció és affektivitás kérdéskörét az esztétika, a műtapasztalat felől tematizálja. Az esztétikai tapasztalat azon lényegi momentuma, amit hagyományosan megütközésnek nevezünk, éppen a tapasztalatban állandóan jelenlévő pathikus elemre mutat rá. Az itt következő vizsgálódás Waldenfels gondolatmenetét követi végig, arra koncentrálva, miként lazítja föl a tapasztalat pathos felöli elgondolása a husserli fenomenológia intencionalitás-elméletét, miként kapcsolódik a pszichoanalitkus hagyományhoz, valamint a kortárs képtelmélethez, küldönös tekintettel a deixis és a gesztus témakörére.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

37

BAKA, Patrik L. „AZ ARCHAIKUS, A VULGÁRIS ÉS A POPKULTURÁLIS IRODALMI NYELV METSZÉSPONTJÁBAN“. Hungarológiai Közlemények 22, Nr. 2 (17.05.2021): 14–27. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2021.2.14-27.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Jelen dolgozat Huszti Gergely Mesteralvók hajnala című regényének szövegközeli elemzésére vállalkozik. Tanulmányunkat három szakaszra bontjuk, melyek közül az első a kortárs ifjúsági irodalom sarkalatos kérdésirányai felől közelít a regényhez, különösen a tabumentes, naturalista ábrázolásmódot állítva előtérbe. A második rész fókuszában a mű világépítése áll, valamint a narratíva azon társadalompolitikai tendenciáinak taglalása, melyek a mi valóságunkkal is párhuzamba állíthatók. Végül a regény poétikai megoldásaira térünk ki, különös tekintettel a karakterhorizontok nyelvi sajátosságaira, a vallomásszerűségre, az autoreferencialitás megjelenési módjaira, mindvégig odafigyelünk azonban a más kortárs alkotásokhoz fűződő kapcsolódási pontokra is.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

38

Bakos, Gábor. „A társadalmi szubjektivitás magánéletfilmjei (A magyar közéleti pszichodráma dokurealista filmformája)“. Apertura 17, Nr. 3 (2022): 1–18. http://dx.doi.org/10.31176/apertura.2022.17.3.6.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Az ezredfordulós és a kortárs „fiatal magyar filmben” (Gelencsér Gábor) vannak olyan társadalmi fókuszú későmodernista alkotások, amelyek továbbvitték a Budapesti Iskola fikciós dokumentarizmusának a hagyományát. A hétköznapi életszituációk átélhetőségét célzó, társadalmi fókuszú film annyira ráközelít megfigyelt szubjektumára, amennyire csak lehetséges (innen a sok arcközeli, ismétlődő, triviális cselekvések). Ennek a fikciós-dokumentarista irányvonalnak az egyik első megnyilvánulását a magyar filmtörténetben Tarr Béla Családi tűzfészek (1979) című társadalmi pszichodrámájában találjuk. Tarr filmjének legközelebbi örököse Hajdu Szabolcs kortárs „lakásfilmje”, az Ernelláék Farkaséknál (2019) című egzisztencialista kamaradráma. Hajdu ügyesen ötvözte Tarr filmjének alaphelyzetét (lakáshiány) a modernista melodráma hagyományával; az Ernelláék egyszerre kapcsolódik Tarr filmjéhez és Cassavetes expresszív melodrámáihoz. Ennek dramaturgiai alapsémája néhány ember kiszámíthatatlanul alakuló kapcsolat-, illetve személyiségváltozására épül. A tanulmány e két hagyomány összekapcsolását ismeri fel Pálfi György Nem vagyok a barátod (2009) című filmjében is, amelynek mozaikos elbeszélői rendje részben más megoldásokat javasol e kétféle elbeszélői gyakorlat kreatív kombinációjára. E filmek elbeszélői struktúrájának, dramaturgiájának, testi, affektív jelzéseinek részletes elemzése révén a tanulmány az említett hagyományok fúziójának következményeire fókuszál, hogy miként képesek e filmek egyfajta kortárs (pszichológiai és társadalmi) érzékenységnek hangot adni.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

39

Bakcsi, Botond. „A republikanizmus magyar recepciója: kérdőjelek és lehetőségek“. Erdélyi Múzeum 85, Nr. 4 (2023): 181–84. http://dx.doi.org/10.36373/em-2023-4-19.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

40

Borzsák, István. „A Piso-per tanulságai“. Antik Tanulmányok 46, Nr. 1-2 (01.06.2002): 93–100. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.46.2002.1-2.6.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Calpurnius Crassust, Tacitus kalandos sorsú kortársát („the perpetual conspirator”), R. Syme több alkalommal is említi monumentális Tacitus-monográfiájában, de „viszontagságait”(vicissitudes) sajnálatos módon érdemben nem tárgyalja. Ezt pótolta a III. Saalburg-kollokvium aktáiban D. Henning, aki fölöttébb tanulságosan ismertette a nyughatatlan (a szakirodalomban hol egzaltáltnak, hol fanatikusnak, megrögzött felforgatónak bélyegzett) Crassus-ivadék hányatott sorsát a „Vierkaiserjahr”-t követő zűrzavarok utáni évtizedekben, egészen az állítólag iniussu Hadrianitörtént likvidálásáig. Mi megpróbáltuk a kortárs Tacitus párhuzamos pályáját követni, illetőleg magyarázni: Crassus is, az ifj. Plinius is, meg még sokan asszisztáltak Domitianus „zsarnoki tombolása”mellett; és Tacitus? Nevéhez méltóan hallgatott,akárcsak a nyilvánosság előtt annak idején Cicero (tacendo et latendo),és így - az emberiség szerencséjére, okulásul - a maga módján megörökíthette a viharos század történéseit.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

41

Mitnyán, Lajos. „A globalizáció problémája a kortárs német kultúrafilozófiai diskurzusban“. Közösségi Kapcsolódások - tanulmányok kultúráról és oktatásról 1, Nr. 1-2 (29.11.2021): 66–77. http://dx.doi.org/10.14232/kapocs.2021.1-2.66-77.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A tanulmány elsődleges célja a kortárs német gloablizációs diskurzus Peter Sloterdijk nevéhez kötődő kultúrafilozófiai paradigmájának vizsgálata a filozófus három térpoétikai modellje segítségével. Az egyes modellek a globalizáció különböző aspektusait tematizálják. A glóbusz-modell funkciója mindenek előtt a globalizáció jelenségének természetfilozófiai vonatkozásainak feltárása. A konténer modellje a politikai filozófia szempontjainak érvényesítését szolgálja, ugyanis segít differenciáltabbá tenni a migrációval kapcsolatos kortárs vélekedéseket, és magyarázhatja az európai népek jelenséggel kapcsolatos szociálpszichológiai és történelmi félelmeit is. A kristálypalota-modell Dosztojevszkij nyomán felhívja a figyelmet az autonóm személy pszichéjének veszélyeztetettségére. A vizsgálódás egy egzisztenciálfilozófiai karakterű kitekintéssel zárul Arnold Gehlen és Martin Heidegger antropológiai nézeteinek rekapitulálásával.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

42

Barkóczi, Janka. „A műveltség új lehetőségei a kortárs fiataloknál“. Információs Társadalom 15, Nr. 2 (01.06.2015): 91. http://dx.doi.org/10.22503/inftars.xv.2015.2.8.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

43

A., Harangi, und Török D. „A kortárs magyar építészet és képzőművészet metszetei“. International Journal of Engineering and Management Sciences 1, Nr. 2 (06.10.2016): 115–22. http://dx.doi.org/10.21791/ijems.2016.2.15.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

44

Csépke, Tamás, und Tamás Szentirmai. „Kortárs dán építészet- ember központúság és racionalitás“. International Journal of Engineering and Management Sciences 2, Nr. 1 (20.06.2017): 6–10. http://dx.doi.org/10.21791/ijems.2017.1.2.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A TDK dolgozatom témájában a kortárs dán építészet stílusjegyeit és azok kialakulását kutattam. Dániában mély társadalmi beágyazódás alakult ki. Az építészeti törekvések erőteljesen reflektálnak az adott kor szociális problémáira, figyelembe véve a környezeti aspektusokat. Az ország építészetére jellemző a regionalista felfogás, emiatt a stílusirányzatok sajátos formában jelennek meg az építészetben. Ön reflexív és elemző hozzáállással a dán építészek napjainkban is válaszokat próbálnak megfogalmazni a kor kérdéseire, még inkább hangsúlyozva az emberi tényező lényegét.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

45

Kovács-Andor, Krisztián. „Kortárs portikusz : A Perczel-kúria felújítása Bonyhádon“. Metszet 13, Nr. 5 (2022): 40–45. http://dx.doi.org/10.33268/met.2022.5.5.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Restoration of monumental buildings often leads to an excess of adaptions or interventions, here is an example of a restrained form of restoration. The existing building and its immediate surroundings have been faithfully restored using traditional materials and skills. Unusually this mansion did not have a formal portico which lead to some confusion as to where the main entrance is located. During the restoration process it was decided to add a contemporary portico, which for reasons of practicality and design ethics has been placed adjacent to the entrance - an appropriate answer that has minimal impact on the existing building.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

46

Kis, Marcell. „Mezőkövesd kulturális rendszereinek történeti és kortárs változásai.“ Eruditio-Educatio 17., Nr. 1 (2022): 108–26. http://dx.doi.org/10.36007/eruedu.2022.1.108-126.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

47

ROGUSKA, Magdalena. „IDENTITÁSNARRATÍVÁK A KORTÁRS MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ ÍRÓNŐK PRÓZÁJÁBAN“. Hungarológiai Közlemények 18, Nr. 3 (30.01.2018): 24. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2017.3.24-36.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A tanulmány kiindulópontja két jelenség: a transznyelvűség és a transzkulturalizmus. Mindkettőt összefüggésbe lehet hozni a nem Magyarországon élő, de magyar származású írónők irodalmával. A transznyelvűség olyan helyzetre utal, amikor egy író(nő) „elutasítja” az anyanyelvét, és lakóhelyének nyelvén kezd írni. A transzkulturalizmus azt a tényt jelöli, amikor a fent említett írónők művei olyan teret teremtenek meg, ahol két kultúra (a származási ország kultúrája és a lakóhely kultúrája) találkozik egymással. Ez a cselekmény, a narráció és az írónők által alkalmazott nyelvi-stilisztikai megoldások szintjén egyaránt tetten érhető. A dolgozat Agota Kristof, Melinda Nadj Abonyi és Ilma Rakusa műveinek identitásnarratíváit vizsgálva a transznyelvűség és a transzkulturalizmus jellegzetességeit mutatja be.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

48

Péter, Szabina. „A természet alakváltozásai a kortárs művészet tájreprezentációiban“. Elpis Filozófiatudományi Folyóirat 8, Nr. 2 (19.12.2014): 197–205. http://dx.doi.org/10.54310/elpis.2014.2.17.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Dolgozatomban azt a szellemi folyamatot szeretném megvizsgálni, melyben a gondolkodás a természet egyes részeiből – a phüszisz értelmében felfogott – tájat teremt; s amely gondolkodás mindazonáltal nem (kizárólag vagy feltétlenül) fogalmiként, hanem művészetként (is) működteti (és koncipiálja) mindeközben önmagát. Az általam választott kortárs tájreprezentációkban e táj mint egy-egy komplex vizuális egység, művészi intellektus és gondolatiság tárul a befogadó elé. Eme intenció szerint Bukta Imre táj- és viselkedésművészeti performanszaiba vagy agroartként is definiált művészetébe – mely olvasatomban a land art alkotói szellemiségével rokon –, valamint a Tarr Béla 1987 utáni munkásságára jellemző – s kiváltképp A torinói ló c. filmjében manifeszt – táj-fiziognómiájába szeretnék rövid betekintést nyújtani.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

49

Kálai, Sándor. „Krimiírói pozíciók a kortárs magyar irodalmi intézményben“. Helikon 69, Nr. 1 (2023): 119–30. http://dx.doi.org/10.57226/hel.2023.1.8.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

50

Schvéd, Brigitta Kinga. „A felosztási diplomácia gyakorlata és a hatalmi egyensúly kérdése Lengyelország XVIII. századi példáján keresztül : Az első lengyel felosztás kortárs angol politikai ikonográfiája (1772-1774)“. Külügyi Műhely, Nr. 1 (2021): 146–67. http://dx.doi.org/10.36817/km.2021.1.6.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Poroszország, Oroszország és Ausztria 1772-ben sikeresen kezdte meg a lengyel–litván nemzetközösség területének egymás közötti felosztását, majd a három közép-kelet-európai hatalom új típusú felosztási diplomáciai gyakorlatának következtében a harmadik felosztást követően, 1795-re Lengyelország hosszú időre eltűnt Európa térképéről. A felosztásokra tárgyalóasztalok mellett, diplomáciai egyezmények révén került sor anélkül, hogy bármelyik szomszédos nagyhatalom háborúba keveredett volna egymással, avagy Lengyelországgal. A kortárs nyugat-európai diplomaták főként az európai hatalmi egyensúly alakulásának szempontjából vizsgálták az eseménysorozatot, tartva a három közép-kelet-európai hatalom inváziójának nagyhatalmi következményeitől. Már a kortárs visszhangok zöme is úgy vélte, hogy Lengyelország felosztásaiban egy újfajta egyensúlyozó politika, egy felosztási diplomáciára épített hatalomgyakorlat öltött testet. Jelen tanulmány ennek a sajátosan egyensúlyozó, felosztási diplomáciára épített nagyhatalmi konstellációnak a gyökereit kívánja vizsgálni egy sajátos aspektusból, elemezve az első lengyel felosztáshoz (1772) vezető bel- és külpolitikai utat, mindemellett bemutatva az európai hatalmi egyensúlyban különösen érdekelt Nagy-Britannia véleményét Lengyelország feldarabolásáról. A tanulmány fő része az első felosztásról szóló különböző brit vélemények vizualitását elemzi. A felosztásra reflektáló, közvetett vagy közvetlen módon ahhoz kapcsolódó kortárs brit politikai metszetek tekintetében öt grafika kerül részletes politikai ikonográfiai elemzésre a British Museum gyűjteményéből az 1772–1774 közötti időszakból.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Wir bieten Rabatte auf alle Premium-Pläne für Autoren, deren Werke in thematische Literatursammlungen aufgenommen wurden. Kontaktieren Sie uns, um einen einzigartigen Promo-Code zu erhalten!