Zeitschriftenartikel: „Kommunismi“

1

Newby, A. G. „Suomalainen Kommunismi ja Vallankumous, 1923-1930“. English Historical Review CXXV, Nr. 516 (24.09.2010): 1274–75. http://dx.doi.org/10.1093/ehr/ceq265.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

2

Okkonen, Ville Pekka. „Kommunismens svarta bok ja ”vasemmistovaaran” varjo Ruotsissa“. Työväentutkimus Vuosikirja 35 (20.12.2021): 71–90. http://dx.doi.org/10.37456/tvt.109513.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Artikkelissa tarkastellaan kommunismin historiapolitiikkaa Le Livre noir du communisme -teoksen (1997) ruotsinnoksen (Kommunismens svarta bok, 1999) ja Forum för levande historian kommunismia käsittelevän opetusaineiston herättämien lukuisien keskustelujen pohjalta. Artikkelin tutkimusaineisto on kerätty pääasiassa Ruotsin kansalliskirjaston (Kungliga biblioteket) digitoiduista sanomalehtikokoelmista, ja haut on tehty artikkelin kohteena olevan kirjan nimellä. Sanomalehtikokoelmaan on myös tehty täydentäviä, konservatiivien kommunismikuvaa tarkentavia hakuja. Artikkelin johtopäätöksenä on, että Ruotsissa on pitkään ja kiihkeästi keskusteltu kommunismista ja että konservatiivit ovat hyödyntäneet tulkintoja kommunismin historiasta niin vasemmistoa kuin liberaalejakin vastaan. Kommunismia tulkitsemalla konservatiivit ovat pyrkineet kyseenalaistamaan myös yleisemminkin vasemmistolaisen politiikan.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

3

Hakimov Ahadjon Obbosovich. „SOVET DAVRI MAKTAB O‘QITUVCHILARINING KUNDALIK HAYOTI (Farg‘ona vodiysi misolida)“. Scientific journal of the Fergana State University, Nr. 2 (11.07.2023): 60. http://dx.doi.org/10.56292/sjfsu/vol28_iss2/a60.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Ma’lumki, sovet davri maorifi metodologiyasida kommunizm g‘oyasi asosida o‘qituvchi kadrlarni tayyorlash, kommunistik partiya g‘oyalarini yoyish va kelajak avlodni tarbiyalash muhim vazifalardan biri bo‘lgan. shuning uchun umumta’lim maktablarining faoliyati asosan «rivojlangan sotsializm» g‘oyasini o‘quvchilarga singdirish, ularni «kommunistik ruhda» tarbiyalashdan iborat bo‘ldi. Mazkur maqoladagi sovet davri ta’lim tizimining o‘ziga xos uslublari, maktab o‘qituvchilarining moddiy ta’minlanganlik darajasini yaxshilash uchun qabul qilingan qarorlar, o‘qituvchilarning tashqi ko‘rinishlari va umumiy faoliyatlari to‘g‘risidagi ma’lumotlar davriy nashrlar, arxiv materiallari asosida yoritildi.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

4

Gołaszewski, Marcin. „„Ich bin kein Kommunist und bin nie einer gewesen“: Klaus Manns Auseinandersetzung mit dem Kommunismus“. Acta Universitatis Lodziensis. Folia Germanica, Nr. 16 (30.12.2022): 91–101. http://dx.doi.org/10.18778/1427-9665.16.08.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

5

Nilsen, Remi. „Kapitalens kommunisme“. Agora 23, Nr. 03 (18.10.2005): 248–59. http://dx.doi.org/10.18261/issn1500-1571-2005-03-16.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

6

Sarje, Kimmo. „Postmoderni kommunismin jälkeen“. Tiede & edistys 38, Nr. 2 (01.02.2013): 182. http://dx.doi.org/10.51809/te.105111.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

7

Björk, Mårten. „Kommunism och antipolitik“. Agora 26, Nr. 04 (17.12.2008): 171–212. http://dx.doi.org/10.18261/issn1500-1571-2008-04-08.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

8

Gulyás, László. „Regionalizációs törekvések és etnoregionalizmus a poszt-kommunista Szlovákiában, 1989–1998“. Tér és Társadalom 22, Nr. 4 (01.12.2008): 189–204. http://dx.doi.org/10.17649/tet.22.4.1206.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A poszt-kommunista Közép-Európa térszerkezete az elmúlt 17 év során jelentős változásokon ment keresztül. Véleményünk szerint a térszerkezetet alakító gazdasági és társadalmi folyamatok közül a regionalizáció és a regionalizmus – különösen ennek etnoregionalista változata – nagyon fontos szerepet tölt be. Tanulmányunkban a poszt-kommunista Szlovákia példáján keresztül mutatjuk be a felülről vezényelt regionalizáció és az alulról kibontakozó regionalizmus jellemző vonásait.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

9

Siefkes, Christian. „Ist Commonismus Kommunismus?“ PROKLA. Zeitschrift für kritische Sozialwissenschaft 39, Nr. 155 (01.06.2009): 249–67. http://dx.doi.org/10.32387/prokla.v39i155.432.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

During the last decades, a new mode of production has emerged, for which names such as "commons-based peer production," "cornmonism," and "peer economi' have been proposed, This article explores the main characteristics of this mode of prodnction and discusses the relationship between commonism and communism: if communism is "the real movement which abolishes the present state of things", can commonism become the mode of production which allows this movement to realize this purpose?

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

10

Veress, Emőd. „Megjegyzések Luka László koncepciós peréről“. Miskolci Jogi Szemle 16, Nr. 5 (2021): 688–702. http://dx.doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1504.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Luka László kommunista mozgalmár volt, aki a második világháborúban a szovjet hadseregben harcolt, majd vezető szerepet töltött be a román kommunista pártban és a szovjet típusú diktatúra kezdetén Románia pénzügyminisztere volt. A párton belüli hatalmi harcok keretében állították félre és koncepciós perben halálra, majd kegyelmet gyakorolva életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Tevékenységének értékelése nem pozitív, a diktatúra kiszolgálója volt. Életútjának és koncepciós perének vázlatos ismertetése azonban így is számos tanulságot tartogat a romániai kisebbségi politizálás folyamatosan jelentkező kelepcéiről és a román-magyar viszony máig ható rendezetlenségéről.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

11

Mez, Lutz. „Mit einem dichten Netz von elektrischen Kraftwerken ... den Kommunismus aufbauen oder Die Energiepolitik der UdSSR“. PROKLA. Zeitschrift für kritische Sozialwissenschaft 17, Nr. 67 (01.06.1987): 99–118. http://dx.doi.org/10.32387/prokla.v17i67.1342.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Als die Sowjets 1917 die Macht übernahmen, hatten sie wohl eine Menge revolutionärer Vorstellungen und Ideale; es mangelte aber an konkreten Konzepten für Technik, Volkswirtschaft und Nutzung der Naturressourcen. Zwischen betrieblicher Selbstverwaltung (Arbeiterkontrolle) und straff organisierter Planwirtschaft (Kriegskommunismus) schlingerteder Kurs. Von Lenin (Bd. III, 587 ff.) stammt die Formel »Kommunismus= Sowjetmacht+ Elektrifizierung«. Diese eindimensionale Kommunismus-Vision lautete weiter: »Wenn Rußland sich mit einem dichten Netz von elektrischen Anlagen bedeckt haben wird, dann wird unser kommunistischer Wirtschaftsaufbau zum Vorbild für das kommende sozialistische Europa und Asien werden«.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

12

Eichenberger, Linda. „Kommunist, Häretiker, Rebell“. Zeitschrift für Religionswissenschaft 28, Nr. 2 (07.10.2020): 237–58. http://dx.doi.org/10.1515/zfr-2019-0029.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

ZusammenfassungDie moderne Religionsgeschichte hat Mazdak, Anführer einer sozioreligiösen Reformbewegung im Sasanidenreich, auf divergierende Weise konzeptualisiert. Insbesondere die diskrepanten Quellenhinweise auf angeblich von Mazdak geforderte Frauen- und Gütergemeinschaften eröffneten Spielraum, eigene, zumeist anachronistische und somit problematische Vorannahmen in Bezug auf das Verhältnis von sogenannten ‚sozialen‘ und ‚religiösen‘ Faktoren der Reformbewegung zu projizieren. Die in Bezug auf Mazdak besonders deutlich hervortretende Problematik nachträglicher Zuschreibungen und narrativer Überlagerungen unterstreicht die grundsätzliche Notwendigkeit, Forschungsgeschichte und Begrifflichkeiten konsequent zu historisieren, und schliesst damit an die übergeordnete Fragestellung an, wie historische Gegenstände (re-)konstruiert werden können.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

13

Nánási, László. „B. Müller Tamás: Vörösterror az Országházban 1919“. Belügyi Szemle 65, Nr. 2 (15.02.2017): 130–35. http://dx.doi.org/10.38146/bsz.2017.2.9.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

14

Bócz, Endre. „A „koncepciós per” és az önkény“. Belügyi Szemle 64, Nr. 5 (15.05.2016): 66–87. http://dx.doi.org/10.38146/bsz.2016.5.4.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

15

Z. VARGA, Zoltán. „A KOMPOZÍCIÓBA SZŐTT DIDAXIS: A SZEREPLŐK NARRATÍV-STRUKTURÁLIS FUNKCIÓJA AZ IDEOLÓGIAI NÉZŐPONT KIALAKÍTÁSÁBAN – KARINTHY FERENC: BUDAPESTI TAVASZ“. Hungarológiai Közlemények 19, Nr. 4 (28.01.2019): 15–29. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2018.4.15-29.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Karinthy Ferenc Budapesti tavasz című regénye az ötvenes évek emblematikus irodalmi ostromábrázolásának számított. A második világháború magyarországi végjátékának irodalmi reprezentációja megfelelt a kommunista kultúrpolitika történelem- és társadalomképének, de a szocialista-realista ábrázolásmód minden vonalassága mellett mégis teret engedett másfajta, vagyis nem-kommunista társadalmi nézőpontok artikulációjának is. Az elemzés a polgári-értelmiségi főhős „fejlődéstörténetét” a szereplők által megtestesített társadalmi-ideológiai pozíciók terében követi végig. A szereplők strukturális, ideológiai funkciójának vizsgálata mellett bemutatja a nemzetsztereotípiák morális-politikai jelentéssel való felruházásának szerepét, a regény metaforikus, topikus hálózatát, tér és idő megszervezéséből adódó jelentésrétegeket, az elbeszélés kiemelt jeleneteinek a kompozicionális jelentőségét, illetve azok ideológiai jelentését.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

16

Walther, Rudolf. „Das Schwarzbuch des Kommunismus“. PROKLA. Zeitschrift für kritische Sozialwissenschaft 29, Nr. 115 (01.06.1999): 301–16. http://dx.doi.org/10.32387/prokla.v29i115.817.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Der Beitrag stellt zum einen das Vor- und Nachwort des Herausgebers Stephane Courtois, das bisher im Mittelpunkt der Debatte stand, in den Kontext französischer Diskussionen: es erweist sich als trivialisierte Fassung einiger bereits von Francois Furet aufgestellter Thesen. Zum anderen wird auch der Gesamtansatz des Buches, der (abweichend von einzelnen Beiträgen) von einem weltweiten Kommunismus ausgeht, kritisch diskutiert.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

17

Kroll, Thomas. „Kommunismuskritik und Intellektuellenrolle. Ernst Fischer und der Kreis um das Tagebuch“. Austriaca 80, Nr. 1 (2015): 107–25. http://dx.doi.org/10.3406/austr.2015.5053.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Ernst Fischer (1899-1973) und der Kreis von Intellektuellen um die Zeitschrift Tagebuch zählten in den Jahren nach 1968 zu den bekanntesten Kritikern des Sowjetkommunismus in Westeuropa und entwickelten die Idee eines „demokratischen Kommunismus“. Der Aufsatz geht namentlich am Beispiel der politischen Biographie Ernst Fischers der Frage nach, unter welchen Bedingungen kommunistische Intellektuelle „Kritik“ an der UdSSR formulierten, welche Argumentationsmuster sich dabei ausmachen lassen und welche Wirken eine solche Kritik haben konnte. Dabei wird „Kritik“ im Rahmen eines glaubensgeschichtlichen Ansatzes interpretiert, der sich an Konzepte von Max Weber und Paul Tillich anlehnt. Dass Fischer und andere Intellektuelle aus der KPÖ „Kritik“ übten, ist als Ergebnis eines 1956 beginnenden Konversionsprozess zu fassen, in dem sich die Auffassung vom Kommunismus und die Konzeption des „Intellektuellen“ grundlegend änderten.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

18

Schlegel, Karl. „Kommunalka - oder Kommunismus als Lebensform“. Historische Anthropologie 6, Nr. 3 (Dezember 1998): 329–46. http://dx.doi.org/10.7788/ha.1998.6.3.329.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

19

West, Franklin C., und Hermann Weber. „Kommunismus in Deutschland, 1918-1945“. American Historical Review 90, Nr. 2 (April 1985): 446. http://dx.doi.org/10.2307/1852752.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

20

Dotter, Marion. „Mit Nächstenliebe gegen den Kommunismus“. Quellen und Forschungen aus italienischen Archiven und Bibliotheken 101, Nr. 1 (01.11.2021): 107–32. http://dx.doi.org/10.1515/qufiab-2021-0007.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Abstract This study examines the strategies adopted by the Catholic church in the post-World War II German-speaking area to curtail the ‚communist threat‘. The text compares two dioceses, St. Pölten in the eastern part of Austria, and Munich-Freising in Bavaria, that saw the need to react to the rise of communist regimes immediately outside their borders in East-Central Europe with the means at their disposal. The starting point for this analysis is the „Decree against Communism“ of Pope Pius XII, which belongs to a long tradition of ecclesiastical criticism directed against the great ideologies of the 19th and 20th centuries, and which was widely adopted by the German-speaking clergy. The discussion of the methods by which the church attempted to influence the east-west conflict and their constraints will address three topics: aid for refugees, the social question, and issues related to schooling. In these areas, the church used a variety of resources to achieve its aims and exploited the Roman curia’s position as a global actor – from its parishes and monasteries at the local level to its spheres of political influence at the nation-state level.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

21

Mokre, Patrick. „Degrowth-Kommunismus ohne historischen Materialismus?“ Wirtschaft und Gesellschaft 49, Nr. 4 (16.02.2024): 113–19. http://dx.doi.org/10.59288/wug494.225.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Kohei Saitos „Marx in the Anthropocene“ diskutiert eine marxistische Analyse der ökologischen Katastrophe, den metabolischen Riss, und als marxistischen Handlungsvorschlag, um diese rückgängig zu machen, den Degrowth-Kommunismus. Der Autor stellt zwei provokante Thesen auf, nämlich dass die politische Zielsetzung des Marxismus nur durch Degrowth erreicht werden könne und dass der „späteste“ Marx zur Einsicht gekommen sei, dafür den historischen Materialismus zu verwerfen. Saitos systematische Aufarbeitung der marxistischen Literatur – sowohl der Quellen, auf die er sich bezieht, als auch der Autor:innen, von denen er sich abgrenzt – erlaubt einen klaren Blick auf die Vision eines Postkapitalismus, der den Widerspruch zwischen Produktion und Ökologie auflöst.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

22

Meier, Robert, und Dieter Fauth. „Rezension von: Fauth, Dieter, Anna Seghers im Licht ihrer Freundinnen“. Zeitschrift für Württembergische Landesgeschichte 79 (22.06.2022): 578. http://dx.doi.org/10.53458/zwlg.v79i.2659.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

23

Glanz, Susan. „Kiss, Réka and Attila Viktor Soós, eds. 2015. Keletről Nyugatra. A kommunista mozgalom titkos pénzei ('From East to West - the Secret Money of the Communist Movement'). Budapest: Nemzeti Emlékezet Bizottsága. 144 pp.“ Hungarian Cultural Studies 9 (11.10.2016): 206–8. http://dx.doi.org/10.5195/ahea.2016.256.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Kiss, Réka and Attila Viktor Soós, eds. 2015. Keletröl Nyugatra. A kommunista mozgalom titkos pénzei ('From East to West - the Secret Money of the Communist Movement'). Budapest: Nemzeti Emlékezet Bizottsága. 144 pp.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

24

Klenner, Zoltán. „Menekültek Magyarországon a második világháborút követő és a menekültek helyzetére vonatkozó genfi konvenció ratifikálását megelőző időszakban“. Belügyi Szemle 68, Nr. 9 (15.09.2020): 63–79. http://dx.doi.org/10.38146/bsz.2020.9.4.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A menekültek helyzetének rendezése a második világháború után az egyik legégetőbb kérdés volt Európában. A háború utáni kényszermigrációs mozgások Magyarországot is érintették, azonban hazánk a kommunista hatalomátvétel után igyekezett hermetikusan lezárni határait, és a ki- és befelé irányuló migrációt teljes mértékig ellenőrizni, illetve – amennyiben ez lehetséges volt – visszaszorítani. Menekültek befogadására a címben jelzett korszakban mindössze néhány esetben került sor, politikai-ideológia alapon, az állampárt legfelsőbb szinten megszületett döntését követően. Ilyenek voltak az 1940-es évek végén érkező görög, vagy az 1970-es évek elején érkező chilei menekültek csoportjai. Ezen kis számú, jórészt baloldali-kommunista érzelmű személyeknek azonban – a korszak szerény viszonyai között – valóban felkínálták a Magyarországon hosszú távon történő beilleszkedés esélyét. Az 1980-as évek második felében Románia felől érkező menekülthullám jellege, motivációja azonban egészen más volt, és kezelésének egyfajta megoldásaként csatlakozott hazánk 1989 márciusában az 1951. évi menekültügyi egyezményhez.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

25

Sárai-Szabó, Kelemen, und Dávid Fekete. „A győri bencés gimnázium működése a II. világháború végétől 1949-ig“. Polgári szemle 17, Nr. 1-3 (2021): 280–94. http://dx.doi.org/10.24307/psz.2021.0720.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A második világháború befejeztét követően az ország mindinkább sodródott a szovjet befolyás erősödése és a kommunista pártállam kiépülése felé. A koalíciós éveket követően 1948-tól teljesen világossá vált, hogy az ország társadalmi, politikai- és gazdasági berendezkedését a szovjet mintára kiépülő kommunista diktatúra és az azt fenntartó nomenklatúra által meghatározott keretek fogják megszabni. Az új kommunista hatalom a társadalom- és a gazdaság minden szegmensét irányítása alá akarta hajtani, amihez szükséges volt a társadalmi intézmények- és a teljes gazdaság államosítására, valamint a javak kollektivizálására. Az új vallásellenes és ateista államhatalom fő ellenségnek a különböző felekezeteket és egyházakat jelölte meg, amelyek anyagi és szellemi javai minél hamarabb kisajátítandók, eszmei értékei elpusztítandók. 1948 nyarán megtörtént az ország oktatási intézményeinek jelentős hányadát kitévő egyházi fenntartású iskolák államosítása, új állami tantervek kidolgozása, amely folyamatnak a győri bencés gimnázium is áldozatul esett. 1948 szeptemberében az intézmény Állami Czuczor Gergely Általános Gimnázium néven kezdte meg a tanévet és lett két évig ezáltal a város egyik szekularizált oktatási intézményévé. A tanulmány elsősorban levéltári források alapján, hiánypótló módon bemutatja a gimnázium államosításának fő mozzanatait és az 1948/1949-es első „államosított” tanévet. A győri gimnázium példájából fel tudjuk vázolni azokat a bel- és kultúrpolitikai technikákat, melyeket a pártállam az egyházak visszaszorításában és intézményeik, javaik államosítása során alkalmazott. A két tanév a gimnázium történetének is fontos időszaka, hiszen 1948 nyarán úgy tűnt, hogy a bencések végleg elhagyják az intézményt és vele együtt Győrt, de a későbbi események másképpen alakították a történelem pályáját és 1950 szeptemberében visszatértek a bencések ősi intézményükbe.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

26

Steininger, Rolf. „Westdeutschland ein »Bollwerk gegen den Kommunismus«?“ Militaergeschichtliche Zeitschrift 38, Nr. 2 (01.12.1985): 163–208. http://dx.doi.org/10.1524/mgzs.1985.38.2.163.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

27

Köpcke-Duttler, Arnold. „Nikolai Berdiajews Kritik des materialistischen Kommunismus“. Zeitschrift für Religions- und Geistesgeschichte 41, Nr. 3 (1989): 260–69. http://dx.doi.org/10.1163/157007389x00217.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

28

Lundtofte, Henrik. „For Danmark - mod kommunismen. Agitatoren Axel Høyer“. Magasin fra Det Kongelige Bibliotek 21, Nr. 3-4 (01.12.2008): 34–48. http://dx.doi.org/10.7146/mag.v21i3-4.66908.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

29

Alapuro, Risto. „En marxistisk tolkning av Estland efter kommunismen“. Arkiv. Tidskrift för samhällsanalys, Nr. 1 (2013): 87–96. http://dx.doi.org/10.13068/2000-6217.1.4.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

30

Benedict, Hans-Jürgen. „»Der Kommunismus und die Hilfe gegen ihn«“. Evangelische Theologie 61, Nr. 6 (01.12.2001): 455–75. http://dx.doi.org/10.14315/evth-2001-0605.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

ZusammenfassungDer Autor zeigt, dass die berühmte Stegreifrede Wicherns auf dem Wittenberger Kirchentag 1848 weitgehend auf Artikeln beruht, die er in den Monaten zuvor zur März-Revolution und ihrer Bedeutung für Kirche und Diakonie verfasst hatte. In diesen Artikeln legitimierte Wichern die Gründung der Inneren Mission exklusiv mit einer überzogenen Deutung der 48er- Revulution als kommunistischer und atheistischer Bedrohung von Kirche und Staat. Diese zweifelhafte antisozialistische Einstellung der organisierten christlichen Liebestätigkeit blieb typisch für die Haltung der Inneren Mission zur Sozialdemokratie bis 1918 (und 1933). Obwohl längst Vergangenheit, stellt sich von diesem Erbe her die Frage, ob der christlich unterstützte Wohlfahrtsstaat die adäquate Antwort auf die Frage nach der Gestaltung sozialer Gerechtigkeit ist.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

31

Horváth, Gyula. „Régiók Oroszországa“. Tér és Társadalom 20, Nr. 2 (01.06.2006): 1–21. http://dx.doi.org/10.17649/tet.20.2.1051.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Oroszország a Szovjetuniótól térben különlegesen egyenlőtlen gazdasági szerkezetet örökölt. A területi fejlődést befolyásoló tőkeakkumuláció és ipartelepítés a kommunista kormányzás évtizedeiben korlátozott számú régiót érintett. A birodalom széthullását követően a legfejlettebb és a legszegényebb régiók közötti különbségek tovább növekedtek. A tanulmány a régiók közötti területi különbségeket és az azokat befolyásoló tényezőket elemzi, vázolja a markáns regionális problémákat, és ismerteti a regionális politika fontosabb dokumentumait.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

32

Rózsa, Mária. „Amália Kerekes, Wartezeit, Studien zur Geschichte der ungarischen Emigration in Wien, 1919–1926, Würzburg, Königshausen & Neumann, 2018“. Magyar Könyvszemle 138, Nr. 3 (27.07.2023): 409–12. http://dx.doi.org/10.17167/mksz.2022.3.409-412.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Kerekes Amália, az ELTE Német Irodalom és Kultúra Tanszéke habilitált egyetemi adjunktusának könyve a magyar szociáldemokrata és kommunista emigráció képviselőinek bécsi publicisztikai tevékenységét, politikai nézeteinek alakulását követi végig az 1920-as évek közepéig.A bécsi emigráció eddigi historiográfiai és irodalomtörténeti feldolgozásának eredményeit ismertetve a szerző a sajtóbeli, levéltári, illetve a hézagosan fennmaradt rendőrségi dokumentumok segítségével mutatja be az emigránsok befogadásának állomásait.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

33

Black, Edwin. „Den andre persona“. Rhetorica Scandinavica, Nr. 9 (01.03.1999): 4–16. http://dx.doi.org/10.52610/wuxj8406.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Den amerikanske retorikeren Edwin Black mener at retorikk er moralske handlinger som kan dømmes ut fra moralske prinsipper. Ethvert idiom forutsetter en ideologi, og enhver diskurs forutsetter en leser med en viss karakter. Black analyserer John Birch Society's bruk av metaforen 'kommunismen som kreftsvulst', og er nådeløs i sin dom over deres politiske retorikk. Oversatt til norsk av Lars Nyre, introduksjon ved Lisa Storm Villadsen

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

34

Marton, József. „Gyóni Mátyás három levele Vigh Károlyhoz“. Antik Tanulmányok 66, Nr. 2 (05.10.2022): 295–301. http://dx.doi.org/10.1556/092.2022.00019.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A közlemény a hazai bizantinológia második generációjának legjelentősebb képviselője, Gyóni Mátyás (1913–1955) előtt tiszteleg. Három, eddig nem publikált magánlevelét adjuk közre. A leveleket írásuk időpontja, 1949 első fele teszi különlegessé, hiszen az 1948-ban létrejött kommunista egypárti diktatúra ebben az évben hajtotta végre a magyar tudományos élet szocialista átalakítását. A közleményhez fűzött bevezető, illetve megjegyzések e feszült időszak politikai és személyi viszonyai között segítenek eligazodni.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

35

Mistryugov, Pavel. „The control over the communists during the Civil war (based on the materials of the Saratov governorate «party court”)“. OOO "Zhurnal "Voprosy Istorii" 2019, Nr. 11 (01.11.2019): 80–90. http://dx.doi.org/10.31166/voprosyistorii201911statyi08.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

36

Hjorth, Pernille. „Dialektikken som frihedens logik – om at eksistensens mulighed for at begribe det sociale“. Slagmark - Tidsskrift for idéhistorie, Nr. 23 (03.02.2018): 96–116. http://dx.doi.org/10.7146/sl.v0i23.103768.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

"Det er den unge Sartre, der er vor tids filosof, ikke den ældre", konkluderer Hans Bell-Johansen i 1994 i sin diskussion af Sartre som politisk filosof. Konklusionen søges begrundet i nogle få påstande omkring Sartres politiske stillingtagen i forhold til kommunismen, som førte til et brud med MerleauPonty, og ved en løs reference til Sartres filosofiske værk, hvorom Jacques Colettes siger: "der er intet interessant ved Sartres 'forbedring' af marxismen."

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

37

Novotný, Lukáš. „Der allgegenwärtige Schatten des Kommunismus im tschechischen Parteiensystem“. Österreichische Zeitschrift für Politikwissenschaft 46, Nr. 2 (29.08.2017): 17. http://dx.doi.org/10.15203/ozp.1903.vol46iss2.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

In keinem anderen Land des ehemaligen Ostblocks finden wir eine kommunistische Partei, die gesellschaftlich ähnlich bedeutend ist wie die Kommunistische Partei Böhmens und Mährens (KSČM) in der Tschechischen Republik. Ihre Erfolge und die Tatsache, dass die Partei sich von ihrem Wirken in der Zeit des orthodoxen Kommunismus nie „losgesagt“ hat, sondern darin bis heute eine Quelle der Inspiration für ihre Tätigkeit sieht, macht sie zu einer politischen Anomalie ersten Ranges im Rahmen der gesamten Europäischen Union. Ziel dieser Studie ist es, die grundlegenden Prädispositionen zu definieren, die hinter der Tatsache stehen, dass genau diese Partei, die nach 1989 als antisystemischer Totengräber eines undemokratischen Regimes galt und mit der für die Zukunft niemand mehr wirklich rechnete, bis heute zu den stabilsten Elementen in der tschechischen Politik gehört.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

38

Dănilă, Adriana. „Die Verlockungen des Kommunismus im Neuen Weg (1950)“. Germanistische Beiträge 49, Nr. 1 (01.12.2023): 200–215. http://dx.doi.org/10.2478/gb-2023-0011.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Abstract The German newspaper in Romania Neuer Weg, whose first issue appeared on March 13, 1949, was addressed to the German-language readership and was at the same time a propaganda tool of the Romanian Communist Party. The overall aim of the whole press of that time was to support the social, political, economic and cultural changes that the first years of the so-called popular democratic construction brought. For this reason, the present work intends to analyse the features of the communist discourse in the press, examining the socialist use of language and highlighting the linguistic peculiarities. The author takes the standpoint of pragma linguistics in the study and evaluation of the linguistic data and starts from the concept of the so-called wooden language.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

39

Silvan, Kristiina. „Neuvostorakenteiden perinnöistä ja elpymistä nyky-Valko-Venäjällä“. Idäntutkimus 29, Nr. 3 (26.10.2022): 4–20. http://dx.doi.org/10.33345/idantutkimus.119424.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Kolme vuosikymmentä Neuvostoliiton romahtamisen jälkeen kommunismin perintöjä (legacies) koskevan tutkimuksen ohella on kasvanut keskustelu elpymisistä (revivals) ja elvyttämisestä (revivalism), millä tarkoitetaan menneen ajan yhteiskuntajärjestelmän erilaisten elementtien palaamista – ja palauttamista – nykyhetken kontekstissa. Tutkijoiden parissa ei kuitenkaan ole selvyyttä siitä, mikä yhdistää ja erottaa elpymiset perinnöistä, minkä lisäksi elpymistä koskevaa tutkimuskirjallisuutta on vielä vain vähän. Tämä artikkeli luo viitekehyksen kommunistisen aikakauden rakenteiden elpymisen analysoinnille ja käsittelee Valko-Venäjän valtiollisia nuorisojärjestöjä. Tutkimuksen aineisto koostuu arkistolähteistä, sanomalehtiartikkeleista, järjestöjen omista julkaisuista, Aljaksandr Lukašenkan julkilausumista, järjestöaktivistien haastatteluaineistosta sekä kirjoittajan etnografisista kenttäpäiväkirjamerkinnöistä, joita tarkastellaan laadullisen sisältöanalyysin menetelmin. Artikkelissa esitetään, että elpymisillä on kaksi erityispiirrettä: ne ovat riippuvaisia aktiivisesta elvyttävästä toimijasta ja nojaavat perintönarratiiviin olemassaolonsa oikeuttamiseksi. Vaikka elpymät ovat lähtökohtaisesti hauraita, niiden vaikutus yhteiskuntaan voi silti olla huomattava niiden laajuuden ja pitkäikäisyyden vuoksi.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

40

Sajó, Zalán. „„Szívvel és lélekkel kell írni…”“. Initium 5, Nr. 1 (14.12.2023): 267–80. http://dx.doi.org/10.33934/initium.2023.5.12.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Martin Andersen Nexø, az akkor már idős dán író neve hirtelen vált ismertté Magyarországon a második világháború után. Nexø régóta baráti viszonyt ápolt kelet-európai kommunista politikusokkal, köztük Rákosi Mátyással. Számos utazást tett a Szovjetunióban, ill. az NDK-ban is, ahol végül letelepedett. Egy ízben Budapestre is ellátogatott, amiről a magyar sajtó részletesen beszámolt. Művei közül többet is lefordítottak magyarra. Leghíresebb regényének, a Ditte Menneskebarnnak tizenhárom magyar nyelvű kiadása jelent meg, az utolsó már a rendszerváltozás után.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

41

Soós, Kinga. „Kínai sajátságú nacionalizmus. Kísérlet a "kínai álom" diszkurzív elemzésére“. Politikatudományi szemle 32, Nr. 1 (2023): 109–33. http://dx.doi.org/10.30718/poltud.hu.2023.1.109.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Ahogy arra több kutatás is rávilágított, az 1980-as évek óta, különösen 1989 után, a patriotizmus és a nacionalizmus jelentős ideológiai szerepet tölt be a Kínai Kommunista Párt (KKP) politikai diskurzusában. Amennyiben az aktuális vezetésre fókuszálunk, a következő kérdések merülnek fel: hogyan értelmezhető Xi Jinping nacionalizmusa a KKP hegemonikus diskurzusa („kínai sajátosságú szocializmus”) tekintetében, illetve hogyan járul hozzá a párt legitimitásához? A vizsgálódásunkban Xi „kínai álom”-diskurzusát elemezzük az essexi diskurzuselméleti iskola fogalmi keretét és módszertani eszközeit használva.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

42

Hanke, Edith. „»Bis der letzte Zentner fossilen Brennstoffs verglüht ist« Max Weber über natürliche Ressourcen und das Ende des Kapitalismus“. Leviathan 48, Nr. 4 (2020): 592–611. http://dx.doi.org/10.5771/0340-0425-2020-4-592.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Das Ende des Kapitalismus zu denken ist nichts Neues. Das Erstaunliche ist, dass Max Weber, der nicht im Verdacht steht, ein Sozialist oder Kommunist gewesen zu sein, dies bereits vor über 100 Jahren getan hat - und zwar mit Bezug auf die fossilen Brennstoffe. Das rückt ihn an die Forderungen der »Green Economy« heran, aber bei genauem Hinsehen ist die Energie- und Rohstoffbasis nur ein Faktor in Webers komplexem Gebilde des modernen Kapitalismus.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

43

Sütő, Erika. „A politika, az oktatásügy és a neveléstudomány az 1950-es, ’60-as és ’70-es évek szocialista Jugoszláviájában (Vázlat)“. Neveléstudomány, Nr. 4 (2021): 78–95. http://dx.doi.org/10.21549/ntny.35.2021.4.5.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A tanulmány a vizsgált korszak politikai-társadalmi jellemzőinek tükrében elemzi a jugoszláv szocialista oktatáspolitikai történéseket. Azokkal a pedagógiai és politikai-ideológiai folyamatokkal foglalkozik, amelyek az elemzett időszakban hatást gyakoroltak a közoktatásra. A második világháború után a gyökeres politikai-ideológiai változások igazodtak a Jugoszláv Kommunista Párt és Tito hatalmi érdekeihez, ennek függvényében többször módosítottak az alkotmányon, a törvényeken, az oktatási rendszeren. A decentralizációs és centralizációs folyamatokat a szakirodalmi feldolgozások, politikai dokumentumok, törvények mellett az ’50-es évek tantervének és a ’70-es évek tanterveinek összehasonlításával mutatjuk be.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

44

Witt-Stahl, Susann. „Linksfaschismus“. Zeitschrift für Ideengeschichte 15, Nr. 3 (2021): 43–45. http://dx.doi.org/10.17104/1863-8937-2021-3-43.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

1967 ging in der Bonner Republik «das Gespenst des Linksfaschismus» um. Das meinten APO-Studenten der Universität Frankfurt – und zwar ironisch, nachdem sie von höchster Instanz mit dem F-Wort belegt worden waren. Einige Monate vorher hatte der Dichter Erich Fried gegen die Verwendung des «Linksfaschismus»-Begriffs protestiert; damit würden wesentliche historische «Tatsachen verschleiert» und die «herumspukende Gleichsetzung» von Kommunismus mit dem Nazi-Terror konsensfähig gemacht, so eine Befürchtung, die er am 12. Juli aus London in einem energischen Einspruch gegen Jürgen Habermas adressiert hatte.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

45

Gáspár, László. „A magyar határőrizet változásai 1945–1956“. Rendvédelem-történeti füzetek = Acta historiae preasidii ordinis 18, Nr. 21 (2010): 27–42. http://dx.doi.org/10.31627/rtf.xviii.2010.21n.27-42p.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A magyar határőrizet történetének sajátos korszaka volt az 1945–1956 közötti időszak. A polgári magyar államot az országot megszálló szovjet hadsereg segítségével és a moszkvai hatalmi centrum irányításával átalakította a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP), majd Magyar Kommunista Párt (MKP) végül pedig Magyar Dolgozók Pártja (MDP) néven működő szervezet. Ennek részeként az ellenséges néhai kis-antant államok országainak környezetésre tekintettel létrehozott magyar határőrizetet átalakították. Az új szervezet kialakításának a legfontosabb vezérlő elve a kommunista párthoz való hűség volt. E mellett a határőröknek meg kellett akadályozni a határon való átjutást egy olyan országban, ahol a lakosság nem elhanyagolható része el szerette volna hagyni a hazáját. E mellett pedig elsősorban nyugati és déli irányban a szovjet érdekszférával szemben álló területektől is el kellett zárni az országot a lehető leghermetikusabb módon. Ugyanakkor biztosítani kellett ebben a térségben a honi, illetve a szövetséges (szovjet) csapatok szétbontakozásának a lehetőségét, segítve a saját és akadályozva az ellenséges felderítést. Mindezt a szovjet típusú pártállami modell Magyarországra adaptált szuperhatalmi szervezetébe az Államvédelmi Hatóságba integrálva kellett megvalósítani. A szovjet felügyelet, az általános bizalmatlanság, a diktatúra elnyomó funkciójának aktív megvalósítása mellett, az általános félelem és megfélemlítés légkörében lezajló sajátos folyamatok valósultak meg a korabeli magyar határőrizeti szervezetben. Végül is a határőrizet és ezt megvalósító szervezet végrehajtotta feladatát, azonban rendkívül drágán és oly módon, hogy abba a szervezet és személyi állománya is többé-kevésbé belenyomorodott. Ez a helyzet egyenes következménye volt az ország érdekeivel ellentétes célrendszer megvalósításának és a kivitelezés antidemokratikus jellegének.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

46

Umland, Andreas. „Book Review: ‘Roter Holocaust’? Kritik des Schwarzbuchs des Kommunismus“. European History Quarterly 30, Nr. 2 (April 2000): 287–91. http://dx.doi.org/10.1177/026569140003000211.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

47

Ruben, Peter. „Vom Vergleichen des Kommunismus mit dem Faschismus - Einführende Erwägungen“. Totalitarianism and Democracy 5, Nr. 2 (01.01.2008): 229–73. http://dx.doi.org/10.13109/tode.2008.5.2.229.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

48

Kékesdi-Boldog, Dalma. „A szovjet-kommunista sajtómodell sajátosságai és korszakai Magyarországon 1956 és 1990 között“. JEL-KÉP, Nr. 1 (2021): 53–81. http://dx.doi.org/10.20520/jel-kep.2021.1.53.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A magyar államszocializmus évei alatt a tájékoztatáspolitika retorikai szinten mindvégig követte a marxista-leninista alapelveket és a szovjet-kommunista sajtómodellt. A tömegkommunikáció tartalmi, előállítási és terjesztési körülményei a szovjet modellhez hasonlóan szigorú pártállami irányítás és -befolyás alatt álltak. Hasonlóságot mutat a sajtó hierarchikus szervezeti felépítése is. Ugyanakkor a tömegkommunikáció gyakorlati irányítása nem követte pontosan a szovjet mintát, így a magyar tájékoztatáspolitika több lokális sajátossággal is bírt. Dolgozatomban a domináns kül- és belpolitikai tényezőkkel és a társadalmi, gazdasági problémákkal összefüggésben a Kádár-korszak tájékoztatáspolitikájának hat nagy korszakának ismertetésére teszek kísérletet.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

49

Miklós, Dániel. „Sugár András Dubček-interjúja és a könyvkiadás helyzetének változása 1989-ben“. Múltunk 68, Nr. 1 (2023): 180–204. http://dx.doi.org/10.56944/multunk.2023.1.7.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

1989 áprilisában mutatta be a Magyar Televízió Panoráma című műsora Sugár András Alexander Dubčekkel 1989 kora tavaszán készített beszélgetését. Az adás kisebbfajta nemzetközi botrányt okozott Csehszlovákia és Magyarország között, amely bő egy hónapig tartott. A beszélgetést a riporter még az év folyamán nyomtatásban is megjelentette Tankokkal a tavasz ellen – Dubček megszólal címmel.1 Az interjú önmagában érdeklődésre tarthat számot (például miként látta visszaemlékezve az 1968-as csehszlovákiai eseményeket, saját szerepét a hosszú évtizedekre elhallgattatott csehszlovák kommunista vezető), azonban a mű kiadási körülményei is lenyomatai az 1989-es politikai változásoknak.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

50

Kozhabergenova, Anel. „A Kazahsztáni filmpolitika alapvető jellemzői és hatása a filmművészet fejlődésére“. Külügyi Műhely 5, Nr. 1-2 (2023): 173–92. http://dx.doi.org/10.36817/km.2023.1-2.8.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A posztszovjet térség népei számára az egyik legnagyobb kihívás a nemzeti identitás keresése és kialakítása. Ennek egyik eszköze a mozi. A Szovjetunióban a mozi a kezdetektől fogva a szocialista és kommunista ideológia propagandájának fontos eszköze volt, a független Kazahsztán kormánya pedig folytatta ezt a hagyományt, de új céljai felé irányítva azt. Ebben a tanulmányban a filmgyártás területét érintő hivatalos állami és jogi dokumentumok elemzése alapján megpróbáljuk azonosítani a kortárs Kazahsztán filmpolitikájának fő irányait. Elemezve a kortárs kazah filmművészet meglévő tudományos kutatásait is megpróbáljuk nyomon követni a filmművészet fejlődésének tendenciáit az állami politikával összefüggésben.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Zeitschriftenartikel zum Thema „Kommunismi“

Geben Sie eine Quelle nach APA, MLA, Chicago, Harvard und anderen Zitierweisen an