Auswahl der wissenschaftlichen Literatur zum Thema „Kommunismi“

Artikkelissa tarkastellaan kommunismin historiapolitiikkaa Le Livre noir du communisme -teoksen (1997) ruotsinnoksen (Kommunismens svarta bok, 1999) ja Forum för levande historian kommunismia käsittelevän opetusaineiston herättämien lukuisien keskustelujen pohjalta. Artikkelin tutkimusaineisto on kerätty pääasiassa Ruotsin kansalliskirjaston (Kungliga biblioteket) digitoiduista sanomalehtikokoelmista, ja haut on tehty artikkelin kohteena olevan kirjan nimellä. Sanomalehtikokoelmaan on myös tehty täydentäviä, konservatiivien kommunismikuvaa tarkentavia hakuja. Artikkelin johtopäätöksenä on, että Ruotsissa on pitkään ja kiihkeästi keskusteltu kommunismista ja että konservatiivit ovat hyödyntäneet tulkintoja kommunismin historiasta niin vasemmistoa kuin liberaalejakin vastaan. Kommunismia tulkitsemalla konservatiivit ovat pyrkineet kyseenalaistamaan myös yleisemminkin vasemmistolaisen politiikan.

Ma’lumki, sovet davri maorifi metodologiyasida kommunizm g‘oyasi asosida o‘qituvchi kadrlarni tayyorlash, kommunistik partiya g‘oyalarini yoyish va kelajak avlodni tarbiyalash muhim vazifalardan biri bo‘lgan. shuning uchun umumta’lim maktablarining faoliyati asosan «rivojlangan sotsializm» g‘oyasini o‘quvchilarga singdirish, ularni «kommunistik ruhda» tarbiyalashdan iborat bo‘ldi. Mazkur maqoladagi sovet davri ta’lim tizimining o‘ziga xos uslublari, maktab o‘qituvchilarining moddiy ta’minlanganlik darajasini yaxshilash uchun qabul qilingan qarorlar, o‘qituvchilarning tashqi ko‘rinishlari va umumiy faoliyatlari to‘g‘risidagi ma’lumotlar davriy nashrlar, arxiv materiallari asosida yoritildi.

A poszt-kommunista Közép-Európa térszerkezete az elmúlt 17 év során jelentős változásokon ment keresztül. Véleményünk szerint a térszerkezetet alakító gazdasági és társadalmi folyamatok közül a regionalizáció és a regionalizmus – különösen ennek etnoregionalista változata – nagyon fontos szerepet tölt be. Tanulmányunkban a poszt-kommunista Szlovákia példáján keresztül mutatjuk be a felülről vezényelt regionalizáció és az alulról kibontakozó regionalizmus jellemző vonásait.

During the last decades, a new mode of production has emerged, for which names such as "commons-based peer production," "cornmonism," and "peer economi' have been proposed, This article explores the main characteristics of this mode of prodnction and discusses the relationship between commonism and communism: if communism is "the real movement which abolishes the present state of things", can commonism become the mode of production which allows this movement to realize this purpose?

Luka László kommunista mozgalmár volt, aki a második világháborúban a szovjet hadseregben harcolt, majd vezető szerepet töltött be a román kommunista pártban és a szovjet típusú diktatúra kezdetén Románia pénzügyminisztere volt. A párton belüli hatalmi harcok keretében állították félre és koncepciós perben halálra, majd kegyelmet gyakorolva életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Tevékenységének értékelése nem pozitív, a diktatúra kiszolgálója volt. Életútjának és koncepciós perének vázlatos ismertetése azonban így is számos tanulságot tartogat a romániai kisebbségi politizálás folyamatosan jelentkező kelepcéiről és a román-magyar viszony máig ható rendezetlenségéről.

Abstrakt

The purpose of this study is to examine how Swedish politicians and textbooks in social science choose to describe communism, this in order to see if there is a main discourse that controls what communism is associated with. The study is structured by the following question: How does Swedish politicians and textbooks choose to describe communism, is there a main discourse that controls how language is used? The method chosen for the analysis is discourse analysis. Chain analogy is used to structure the studied texts discursive content. Four textbooks in social science are analyzed and a number of public government documents that contains discussions about communism and the agency Forum för levande historia.The analysis shows that there is a clear discourse among leading politicians that dictates that communism is to be associated with a spectrum of negative words and concepts, but when it comes to the textbooks there isn’t an equally clear discourse and the textbooks differ among themselves in general content. When both discourses are compared, the result is that the only thing the politicians and the textbooks have in common is their view that Soviet Union was a communist dictatorship.

Keywords: communism, textbooks, politicians, discourse

Thesis (MA)--Stellenbosch University, 2014.
ENGLISH ABSTRACT: The Cold War was regarded as a struggle between East and West, and was based on ideological differences, socialism as opposed to capitalism. Socialism represented a dictatorship as opposed to capitalism and democracy. This war was mainly between America and Russia and direct confrontation was avoided. Countries worldwide were involved. The Soviet Union’s policy of expansionism and the effects of dictatorship could have detrimentally effected the free West. Although the Cold War intensified after the Second World War (SWW), the mistrust between the main roleplayers was already evident during the SWW. South Africa’s domestic circumstances and policy pertaining to communism involved the country in the Cold War. The founding and growth of the Communist Party and communism in South Africa occurred in phases. After its establishment it was linked to the Comintern, the central organisation in Russia. The establishment of socialism here was to be according to certain strategies. Initially it was a white party and the aim was a white socialist South Africa. This approach was altered by the Comintern. The party was politically on an island. The membership was also too small. In order to give effect to the revolutionary goal, drastic changes were necessary. Black people were recruited and co-operation with black organisations gained momentum. A socialist black Republic became the focus. The domestic politics since formation of the Union was dominated by whites and driven mainly by two parties who alternated government until 1948. The one being conservative and the other more liberal. The 1948 elections won by the conservative National Party (NP) had a profound influence on the internal affairs of the country. Racial discrimination, which already existed, was in line with the policy of a white South Africa where whites ruled and was extended and confirmed by legislation. The aspirations of black people for political and social justice were declined. Separate development of black people was to satisfy those aspirations. Brown people and Indians would have been dealt with in other uncertain ways. Communism was rejected and legislation introduced against it. The domestic policy based on race and racial division created a more divided society. However, the discrimination attracted resistance from black people who organised themselves. In this peroid of growing resistance, communists usurped into black organisations. During this oversight period, Korea went through two important moments. The first was with the internal uprising in the south within the vacuum which was created after Japan, as colonial ruler of Korea, was forced to surrender during the SWW. The uprising was successfully suppressed. The second was the Korean War. By an earlier agreement it was decided that Korea will be divided. America would be entrusted with the management of the South, and Russia in the North. With the support of Russia, North Korea invaded and attacked the South with the aim of subjection. With the outbreak of the war North Korea was communistic and South Korea capitalistic and democratic. Under the auspices of the UNO and the leadership of America this onslaught was successfully fended off. Various countries, including South Africa, participated. Participation in the war was primarily based on the country’s internal affairs and the rejection of communism and ... The Korean War was covered by the media in South Africa. For the purpose of this study, discussion of the media coverage is narrowed to that of two Cape daily newspapers. The coverage does not deal with any battles, but rather the reason for the war, the attitude of the government towards the war, the military personnel and their achievements and the costs of the war. Lastly, a review of the uncritical reporting of the media and a possible explanation.
AFRIKAANSE OPSOMMING: Die Koue Oorlog was gesien as ‘n stryd tussen die Ooste en Weste, gegrond op ‘n ideologiese verskil. Dit was sosialisme teenoor kapitalisme. Sosialisme het ‘n diktatuur verteenwoordig teenoor kapitalisme en demokrasie. Hierdie oorlog was hoofsaaklik tussen Amerika en Rusland, met vermyding van direkte konfrontasie. Lande wêreldwyd is betrek. Die ekspansionistiese beleid van die Sowjetunie en die gevolge van ‘n diktatuur kon die vrye Weste negatief beïnvloed. Al het die Koue Oorlog na die Tweede Wêreldoorlog (TWO) toegeneem, was die wantroue tussen die hoofrolspelers gedurende die TWO sigbaar. Suid-Afrika se binnelandse omstandighede en beleid oor kommunisme het die land by die Koue Oorlog betrek; Die ontstaan en opkoms van die Kommunistiese Party en kommunisme in Suid-Afrika het deur stadia gegaan. Na totstandkoming is dit by die Komintern, die sentrale organisasie in Rusland, ingeskakel. Om sosialisme te lande te vestig is sekere strategieë bepaal. Aanvanklik was dit ‘n wit party met ‘n wit sosialistiese Suid-Afrika as doel. Hierdie benadering het in opdrag van die Komintern verander. Polities was die party op ‘n eiland. Die getalle was ook te klein. Om by die rewolusionêre doelwit uit te kom moes dringende aanpassings kom. Swartmense is gewerf en samewerking met swart organisasies het momentum gekry. Die fokus het na ‘n swart sosialistiese Republiek verskuif; Die binnelandse politiek sedert Unie-wording in 1910 is deur witmense binne hoofsaaklik twee partye gedryf wat afwisselend tot 1948 regeer het. Die een meer konserwatief en die ander meer liberaal. Die 1948-verkiesing wat deur die konserwatiewe Nasionale Party (NP) gewen is, het ‘n ingrypende uitwerking op die binnelandse sake van die land gehad. Die rassediskriminasie wat reeds bestaan het was in lyn met ‘n beleid van ‘n wit Suid- Afrika waar wit regeer het en ook deur wetgewing uitgebrei en bevestig is. Die aspirasies van swartmense vir politieke en sosiale geregtigheid is afgewys. Afsonderlike ontwikkeling van swart mense moes daardie aspirasies bevredig. Bruinmense en Indiërs sou op ander onsekere wyses hanteer word. Kommunisme is verwerp en wetgewing is teen dit ingestel. Die binnelandse beleid op grond van ras en rasseskeiding het ‘n verder verdeelde samelewing geskep. Hierdie diskriminasie het weerstand vanaf swartmense uitgelok wat hulself organisatories begin rig het. Kommuniste is mettertyd binne hierdie groeiende weerstand in swart organisasies opgeneem. Korea het gedurende die oorsigtyd twee belangrike momente beleef. Die eerste was die binnelandse opstande in die suide wat binne die vakuum onstaan het nadat Japan, as koloniale heerser van Korea, tydens die TWO tot oorgawe gedwing is. Die opstande is suksesvol onderdruk. Die tweede was die Koreaanse Oorlog. By ‘n vroeëre ooreenkoms is bepaal dat Korea in twee sal verdeel. Bestuur van die suide sal aan Amerika toevertrou word, met Rusland in die noorde. Met ondersteuning van Rusland het Noord-Korea die suide binnegeval om dit geweldadig te onderwerp. Onder gesag van die VVO en onder leiding van Amerika is hierdie aanslag suksesvol teengestaan. Verskeie lande, waaronder Suid-Afrika, het deelgeneem. Met die oorlog was Noord-Korea kommunisties en Suid- Korea kapitalisties en demokraties. Deelname aan die oorlog was hoofsaaklik as gevolg van Suid-Afrika se binnelandse toestand en die afwysing van kommunisme; en Die Koreaanse Oorlog is deur die media in Suid-Afrika gedek. Vir doeleindes van hierdie studie word bespreking van die mediadekking vernou tot dié van twee Kaapse dagblaaie. Die dekking behandel nie die veldslae nie, maar eerder die agtergrond tot en rede vir die oorlog, die ingesteldheid van die regering tot die oorlog, die militêre personeel en hulle prestasies en die koste van deelname. Dan, ‘n oorsig oor die kritieklose verslaggewing van die media en ‘n moontlike verklaring daarvoor.

Láng Sándor 1914-ben született Egerben Webermann Sándor néven jómódú polgárcsaládban, és az ottani állami főreáliskolában érettségizett. Csehszlovákiában kezdte meg egyetemi tanulmányait, ahol megismerkedett a kommunista ideológiával. 1936-ban azonban ismerőseivel együtt Spanyolországba utazott, ahol belépett a lázadó nemzeti fegyveres erők ellen a köztársaságot védelmező egyik nemzetközi brigádba. Előbb a Dimitrovról, majd a Rákosi Mátyásról elnevezett zászlóaljban szolgált más kelet-európai önkéntesekkel együtt, részt vett néhány ütközetben, végül 1937-ben 23 évesen harcban esett el. Sorsát Egerben csak 1956 után ismerték meg, de internacionalizmusa és elszántsága miatt kisebb kultusz alakult ki körülötte. A tanulmány Láng Sándor ifjúkorának és más hasonló életpályáknak az elemzésével azt próbálja bemutatni, milyen okai lehettek az „osztályidegen” egri fiatalember kalandos életútjának és tragikus halálának.

Medya bir toplumun olaylara ve olgulara bakışını yansıtması bağlamında önemli araçlardan biridir. Mustafa Kemal Atatürk’ün ölümü de dönem itibarıyla dünyanın önemli olaylarında biridir. Bu doğrultuda çalışmanın temel amacı Türkiye Cumhuriyeti’nin kurucusu Mustafa Kemal Atatürk’ün ölümünün Türk soylu ülkelerin basınına nasıl yansıdığını tespit etmektir. Atatürk’ün ölümünün Avrupa ülkelerindeki yansımasına dair çalışmalar olmakla birlikte, kardeş ülkeler olan Kazakistan, Kırgızistan, Özbekistan, Türkmenistan ve Azerbaycan basınına yönelik bir çalışma bulunmamaktadır. Bu bağlamda çalışmanın ilgili alan yazınına katkı sunması amaçlanmaktadır. Bunun yanı sıra Atatürk’ün cenaze merasimine; Almanya, Belçika, Çin, Danimarka, İspanya, Mısır, Amerika, Fransa, Sovyetler Birliği ve İngiltere gibi uluslararası boyutta gerçekleşen katılım, Türkiye’nin dönemsel itibarını göstermesi bakımından da önem arz etmektedir. Merasime Türk soylu ülkelerden bir katılım olmamasına rağmen adı geçen ülkelerin dönem itibarıyla Sovyetler Birliği içinde yer aldıkları ve bağımsızlıklarını henüz kazanamamış oldukları bilinmektedir. Türk soylu ülkelerde yapılacak olan medya analizleri bu ülkelerdeki Türkiye algısını ortaya koyması açısından da önem arz etmektedir. Atatürk’ün vefatının Türk soylu ülkelerin basınında nasıl sunulduğu sorusundan hareket eden bu çalışmada, ana dilde yayın yapan gazeteler örneklem olarak seçilmiştir. Bu doğrultuda “Kızıl Kırgızistan” (Kırgızistan), “Sosyalist Kazakistan” (Kazakistan), “Kommunist” (Azerbaycan), “Kızıl Özbekistan” (Özbekistan) ve “Sovyet Türkmenistanı” (Türkmenistan) gazetelerinin 10 Kasım 1938–30 Kasım 1938 tarihleri arasındaki sayıları taranarak Atatürk’ün vefatına yönelik haber metinleri kronolojik olarak başlık ve içeriklere göre incelemeye dahil edilmiştir. Gerek Sovyetler birliği döneminde gerek bağımsızlıktan sonra Türk soylu ülkelerin basını Türkiye’nin siyasî, ekonomik, kültürel hayatıyla yakından ilgilenmiştir. Mustafa Kemal Atatürk’ün vefatı ile ilgili haberler de 12 Kasım 1938 tarihinden itibaren Türk Soylu ülkeler basınına yansımaya başlamıştır. Analiz sonucunda elde edilen bulgular, Türkiye’nin Atatürk dönemindeki toplumsal, iktisadi ve kültürel reformlarının Kazakistan, Kırgızistan, Özbekistan, Türkmenistan ve Azerbaycan’da nasıl algılandığını ortaya koymaktadır. Atatürk’ün lider özelliklerinin ve dış ilişkiler konusundaki barışçıl diplomasisinin adı geçen ülkelerde nasıl görüldüğüne yönelik tespitlerin yanı sıra; Türkiye ile dostluk ilişkilerine yönelik bulgular mevcuttur.

Az ötvenes évekbeli tevékenységéhez képest kevéssé ismert Rákosi Mátyásnak a 20. század elején kialakuló magyar kommunista mozgalomban, majd a Tanácsköztársaság alatt játszott szerepe, illetve a 20-as években kifejtett politikai tevékenysége és elfogatása, 1926-os és 1934-es bírósági tárgyalása, és elítélését követően börtönben töltött évei. A két büntetőperes eljárás részleteibe enged bepillantást nyerni a cikk felfedve a perekben is felbukkanó életrajzi elemeket.

Szent István király felesége, a bajor származású Boldog Gizella kultuszával elsősorban Veszprém városában találkozunk, de Budapesten vannak hozzá kapcsolódó emlékek. Ennek egyik példájaként mutatjuk be a Gizella Királyné Leánygimnázium történetét. A belvárosi iskola Gizella tiszteletének erősítése céljából vette fel a királyné nevét 1922-ben. Az intézmény 1941-ben Budára költözött, majd 1949/1950-re a kommunista hatalom először a „Királyné”, ezután a „Gizella” nevet törölte az iskola nevéből.

A nemrég pártfőtitkárnak újraválasztott Xi Jinping egy évtizede áll Kína élén, s ezen tíz év alatt jelentős változások történtek Kína belső és külső helyzetében. A jelen kétrészes tanulmány az elmúlt évtized legfontosabb fejleményeit, a Xi Jinping által végrehajtott legjelentősebb változtatásokat mutatja be. Az első rész azzal a helyzettel, illetve azokkal a megoldandó problémákkal foglalkozik, amelyeket Xi Jinping 2012-ben megörökölt. Bemutatja továbbá, hogy milyen hatalompolitikai lépéseket tett Xi, amelyekkel mind a saját pozícióját, mind a Kínai Kommunista Pártnak a társadalom és a gazdaság feletti kontrollját megerősítette.