Auswahl der wissenschaftlichen Literatur zum Thema „Kissinger, henry, 1923-2023“

A Világpolitika és Közgazdaságtan interjút kért Magyarics Tamás professzortól, Amerika szakértőtől Henry Kissinger pályafutásáról. Henry Kissinger a nemzetközi kapcsolatok elméletének megkerülhetetlen gondolkodója, elméleti és diplomáciai tevékenysége is egy szilárd világrend építésének jegyében telt. Bár van olyan szakmai nézet, amelyik szerint tagadta az idealizmust, azaz az értékek érvényesülését a nemzetközi kapcsolatokban, ez a megállapítás túl sommás. Kétségtelenül vannak erre utaló megállapításai, ugyanakkor tudományos munkásságában és államférfiúi alkotásában megvalósította a globalizáció értékrendjét. Fő teljesítménye, a globalizáció új, kiteljesedő korszakához tartozó geopolitikai szerkezet megalapozása. Egyik legfőbb tanítása az összekapcsolás doktrína, aminek az értelmében a regionális, helyi történéseket globális összefüggésbe illesztette. Utolsó művében az államférfiúságra vonatkozó bölcseleti hagyományt globális szintre emelte, bár ez a mozzanat egész munkásságát jellemezte.

El siguiente trabajo tiene como propósito analizar parte de la aportación al pensamiento geopolítico proveniente de Henry Kissinger. A partir del texto publicado en Foreign Affairs con el título “The Search of Stability”, se intentan presentar cuatro elementos centrales de su producción intelectual. Primero, la importancia del equilibrio de poder y, relacionado con ello, la necesidad por construir y estabilizar un orden internacional. Al respecto, la diplomacia reviste de una relevancia central, la cual cobra sentido a partir de una óptica realista particular, alejada de los postulados de Hans Morgenthau, y también de Kenneth Waltz, al igual que el universalismo moralista imputable a las tesis idealistas. El texto igualmente aborda el análisis kissingeriano sobre la crisis berlinesa, intentado ofrecer como corolario las preocupaciones geopolíticas de quien fuera secretario de Estado con Richard Nixon una vez finalizada la Guerra Fría y entrado el siglo XXI