Zeitschriftenartikel zum Thema „Károli“
Um die anderen Arten von Veröffentlichungen zu diesem Thema anzuzeigen, folgen Sie diesem Link: Károli.
Geben Sie eine Quelle nach APA, MLA, Chicago, Harvard und anderen Zitierweisen an
Machen Sie sich mit Top-50 Zeitschriftenartikel für die Forschung zum Thema "Károli" bekannt.
Neben jedem Werk im Literaturverzeichnis ist die Option "Zur Bibliographie hinzufügen" verfügbar. Nutzen Sie sie, wird Ihre bibliographische Angabe des gewählten Werkes nach der nötigen Zitierweise (APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver usw.) automatisch gestaltet.
Sie können auch den vollen Text der wissenschaftlichen Publikation im PDF-Format herunterladen und eine Online-Annotation der Arbeit lesen, wenn die relevanten Parameter in den Metadaten verfügbar sind.
Sehen Sie die Zeitschriftenartikel für verschiedene Spezialgebieten durch und erstellen Sie Ihre Bibliographie auf korrekte Weise.
1
Váradi, Krisztián. „Az interkulturalitás szerepe a nyelvtanításban“. Acta Academiae Beregsasiensis, Philologica II, Nr. 2 (16.12.2023): 231–37. http://dx.doi.org/10.58423/2786-6726/2023-2-231-237.
Der volle Inhalt der Quelle
2
Juhász, Zoltán András. „Tintabarázdák és sárkányfog-vetemény: A vidéki ellenségkép a kommunista sajtóban“. Múltunk 68, Nr. 4 (2023): 227–33. http://dx.doi.org/10.56944/multunk.2023.4.10.
Der volle Inhalt der Quelle
3
Bíró, Endre. „Hagyomány – Identitás – Történelem 2022. Szerk.: Kiss Réka – Lányi Gábor, Reformáció Öröksége (10) Károli Gáspár Református Egyetem, Hittudományi Kar, Egyháztörténeti Kutatóintézet“. Egyháztörténeti Szemle 25, Nr. 1 (20.06.2024): 151–61. http://dx.doi.org/10.54231/etszemle.2024.1.167.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Rendkívül színvonalas kötetet tarthat kezében az Olvasó. A Hagyomány, Identitás, Történelem címet viselő tanulmánykötet-sorozat immár ötödik darabja Kiss Réka és Lányi Gábor, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara docenseinek szerkesztőmunkáját, valamint kutatók és levéltárosok, oktatók és PhD-hallgatók, lelkipásztorok és teológusok, illetve más tudományterületek képviselőinek szakmai közreműködését dicséri. A kötet a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar Egyháztörténeti Kutatóintézet kiadásában jelent meg Budapesten, 2023-ban. A sorozat vezérfonala a református egyháztörténet feltárása, ami az idei évben elsőként egészül ki más kapcsolódó, kitekintő jellegű írásokkal. Mindezt egybevéve a HIT-kötetek a Reformáció Emlékéve óta 84 szerző immár 135 tanulmányával gazdagítják az e tág témában megismerhető művek repertoárját.
4
Cooper, Chris. „Living Through Extremes in Process Drama“. Theatron 16, Nr. 4 (2022): 157–64. http://dx.doi.org/10.55502/the.2022.4.157.
Der volle Inhalt der Quelle
5
Rab, Henriett. „Új utak, új eszközök a munkaerőpiac jogi szabályozásában?“ Pro Futuro 6, Nr. 1 (24.02.2020): 157–65. http://dx.doi.org/10.26521/profuturo/2016/1/4894.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Könyvismertető Kun Attila: A munkajogi megfelelés ösztönzésének újszerű jogi eszközei címen, a Károli Gáspár Református Egyetem és a L’Harmattan kiadó közös gondozásában 2014-ben megjelent monográfiájáról.
6
Varga-Sebestyén, Eszter. „Kötelezők emelt szinten – tanulmánykötet tanárszemmel“. Anyanyelv-pedagógia 13, Nr. 2 (2020): 73–76. http://dx.doi.org/10.21030/anyp.2020.2.7.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Sebők Melinda – Papp Ágnes Klára – Török Lajos (szerk.) Kötelezők emelt szinten. Balassitól Borbély Szilárdig. Tanulmánykötet (VargaSebestyén Eszter). Károli Gáspár Református Egyetem – L’harmattan Kiadó. Budapest. 2019. 308 oldal
7
Dlask, Jan, und Michal Kovář. „Johanna Domokos: Endangered Literature. Essays on Translingualism, Interculturality, and Vulnerability.“ AUC PHILOLOGICA 2021, Nr. 1 (30.08.2021): 131–34. http://dx.doi.org/10.14712/24646830.2021.17.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Book review on Johanna Domokos: Endangered Literature. Essays On Translingualism, Interculturality, And Vulnerability. Budapest: Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary & L’Harmattan Publishing, 2018, 196 pages.
8
Csoma, Zsigmond. „A mindennapi természetismeret tükröződése Károli Gáspár bibliafordításában“. Magyar Terminológia 4, Nr. 1 (Juni 2011): 82–86. http://dx.doi.org/10.1556/materm.4.2011.1.9.
Der volle Inhalt der Quelle
9
Lányi, Gábor. „A Károli Gáspár Református Egyetem megalapításának története“. Studia Universitatis Babeș-Bolyai Theologia Reformata Transylvanica 68, Nr. 2 (30.12.2023): 179–205. http://dx.doi.org/10.24193/subbtref.68.2.12.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
The History of the Foundation of Károli Gáspár Reformed University. Plans to found a Hungarian Reformed university in Transylvania were conceived during the reigns of princes Gábor Bethlen (1622) and Ákos Barcsai (1658, then at the initiative of János Apáczai Csere), but unfortunately external circumstances prevented the establishment of such a university. At the end of the 18th century, the idea was raised again in Pest (József Vay, 1796). However, the circumstances made it only possible to establish a joint Evangelical-Reformed theological faculty (Pál Török, Theological Academy of Pest, 1855). In 1993, under the more favourable conditions of the regime change, the longed-for university could be founded, with the merger of the Theological Academy and the Teachers’ College of Nagykőrös and the establishment of a faculty of humanities in Budapest. Our study presents the circumstances, processes, debates, and key personalities behind the founding of the university 30 years ago. Keywords: Theological Academy of Pest, Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary, Bishop Loránt Hegedűs, Christian higher education, history of the Reformed Church in Hungary
10
Hollós, Zita, und Andrea Kalicz. „„Ein Mann, ein Wort, viele EMLexler, ein Wörterbuch““. Lexicographica 39, Nr. 1 (01.11.2023): 365–71. http://dx.doi.org/10.1515/lex-2023-0016.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Abstract The following report reflects on the latest activities of the EMLex programme and gives a short overview of the international summer term which took place 2023 at the Károli Gáspár Református Egyetem in Budapest.
11
P. Márkus, Katalin. „Szótárdidaktika a Károli Gáspár Református Egyetem Angol Nyelvészeti Tanszékén“. Képzés és gyakorlat 19, Nr. 1-2 (2021): 107–20. http://dx.doi.org/10.17165/tp.2021.1-2.11.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
A szótárak fontossága megkérdőjelezhetetlen a nyelvtanulás során. Éppen ezért rendkívül gazdag szótárkínálatot találunk a könyvpiacon, amely igyekszik a legspeciálisabb igényeket is kielégíteni. Probléma sokszor abból adódhat, hogy a tanárok és a diákok nem tudják hogyan használják ezen referenciaműveket tanulásuk támogatására. Tanulmányomban bemutatom hogyan építhető be a lexikográfia a nyelvtanulási folyamatba és hogyan tanítható tantermi keretek között. A cél az, hogy a tanárok képesek legyenek áthidalni a jelenlegi szakadékot a lexikográfusok és a gyakorlatlan szótárhasználók között.
12
M. Pintér, Tibor. „Oktatásinformatika a felsőoktatásban – Kooperáció és párbeszéd a jó gyakorlatok megteremtésében“. Gyermeknevelés 9, Nr. 2 (19.10.2021): 399–403. http://dx.doi.org/10.31074/gyntf.2021.2.399.403.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Az oktatás digitalizációja nem újkeletű a magyarországi köz- és felsőoktatásban. A 2020-as év járványhelyzete miatt az online térbe került oktatás újabb folyamatokat indított meg az oktatás digitalizációja terén. A Károli Gáspár Református Egyetem még 2020 tavaszára szervezett egy, a felsőoktatás IKT-helyzetét felmérő konferenciát, amelyet a járvány miatt csak online és hónapokkal később tudott megrendezni. A konferencia előadásai és kerekasztal-beszélgetése nem tudta és nem is akarta megkerülni a járványhelyzetet, így a magyarországi felsőoktatás oktatásinformatikai helyzetének elemzése mellett a 2020-as pandémia alatt kialakult online oktatásra is reflektáltak.
13
Ackermanné Kelő, Kamilla. „A tehetséggondozás kritikus pontjai a pedagógusok szemszögéből“. Danubius Noster 11, Nr. 3 (2023): 5–16. http://dx.doi.org/10.55072/dn.2023.3.5.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
A Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógusképző Karán több éve sikeresen zajlanak Tehetséggondozás, tehetségfejlesztés Pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szakon képzéseink. Az oktatás folyamán igyekszünk mindazokra a pedagógiai tapasztalatokra, előzetes ismeretekre építeni, melyekkel hallgatóink érkeznek. A 2019/20-as tanév első félévében, az akkori képzés kezdetén kérdéssort állítottunk össze annak érdekében, hogy hallgatóink tehetséggondozással kapcsolatos prekoncepcióit felmérjük. A csoport tagjai a szakma több szegmenséből érkeztek, óvodapedagógusok, tanítók, felső tagozatos tanárok (anyanyelv, idegennyelv, matematika, történelem), valamint fejlesztőpedagógusok voltak. A válaszok közül azokat mutatjuk be jelen írásban, melyek a szakma elé is tükröt tartva, társadalmi, ugyanakkor szakmapolitikai kérdésként is tekintenek a tehetséggondozás kritikus pontjaira.
14
T. Kárász, Judit, Olivér Nagybányai-Nagy, Nándor Takács und Szabolcs Takács. „Egy felsőoktatási e-learning tananyagfejlesztés értékelése“. Educatio 31, Nr. 2 (30.06.2022): 303–12. http://dx.doi.org/10.1556/2063.31.2022.2.10.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
A COVID–19 miatt bevezetett távolléti/hibrid oktatás első három félévének során tananyagfejlesztést végeztünk a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetében a matematikai statisztika tárgy keretei között. A pszichológus alap- és mesterképzés hallgatói esetében az oktatási keretrendszer folyamatos naplózása lehetővé tette, hogy összesített statisztikák segítségével megfigyeléseket tegyünk. Az időszak végén a mesterképzéses hallgatóktól Q-módszertan (Stephenson 1953) szerinti preferenciaértékelést is kértünk, hogy az általuk alkalmazott e-learning stratégiákról képet alkothassunk. Ennek segítségével azonosítani tudtunk három eltérő tanulási stratégiát (önálló tanulás, gyakorlatorientált tanulás erős oktatói támogatással, elméletorientált tanulás), melyek a felkínált tartalmakat eltérő módon használták ki. Ez indokolja, hogy ezen anyagok elérését továbbra is biztosítsuk a hallgatók számára.
15
Nagy, Judit, und Mátyás Bánhegyi. „Kényszertávoktatásból személyes oktatásba: oktatási élmények és kultúrafüggő tényezők hatásai Magyarországon tanuló koreai egyetemi hallgatók esetében“. Porta Lingua, Nr. 2 (2023): 119–28. http://dx.doi.org/10.48040/pl.2023.2.11.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Magyarországon a 2020-2021-es tanév tavaszi féléve és a 2021-2022-es tanév őszi féléve más-más oktatási környezetben valósult meg: a tavaszi félévet a kényszertávoktatás, míg az őszi félévet a személyes oktatás jellemezte. Az ezen félévekben a Károli Gáspár Református Egyetemen (KRE) tanuló koreai diákok teljesítménye a kényszertávoktatást követő, őszi félévi, személyes oktatás során érzékelhetően visszaesett. Tanulmányunk erre a jelenségre keres magyarázatot az érintett koreai hallgatók között elvégzett, félstrukturált, kvalitatív interjúkutatás segítségével. Eredményeink azt mutatják, hogy a teljesítmény-visszaesést a vizsgálatban részt vevő hallgatókra ható, korábbi oktatási élmények és kultúrafüggő tényezők eredményezik. Egyúttal lényeges megállapításunk, hogy a kényszertávoktatást követő, személyes oktatásba való átmenet során is támogatni kell a hallgatókat.
16
Éltető, Kamilla. „Gulyás Adrienn, Mudriczki Judit, Sepsi Enikő, Horváth Géza (éds.), Klasszikus művek újrafordítása, Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, 2021, 278.“ Revue d'Études Françaises, Nr. 27 (2023): 243–47. http://dx.doi.org/10.37587/ref.2023.1.18.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
L’objectif principal du traducteur est d’interpréter, de transmettre, d’adapter, de communiquer la pensée originale de l’auteur avec la plus grande fidélité imaginable. Ces idées sont familières à chacun d’entre nous. Mais que pouvons-nous dire au sujet de la retraduction ? Quelles sont les spécificités du processus et du résultat de la retraduction lorsqu’il s’agit d’œuvres classiques ? Le livre intitulé Klasszikus művek újrafordítása, qui présente les interventions et les tables rondes des journées professionnelles organisées à l’Université Károli Gáspár en 2018 et 2019, est un ouvrage qui aborde des sujets divers, et dont les textes sont liés par les questions passionnantes et complexes de la retraduction.
17
Mészáros, László, und Árpád Szenczi. „Fejezetek az egyházi tanítóképzés magyarországi történetéből“. Pedagógusképzés 18 (09.09.2019): 21–38. http://dx.doi.org/10.37205/tel-hun.2019.ksz.02.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Az 1950-es évek végéig működő középfokú egyházi tanítóképzők nevelési rendszerének történeti kutatását a Károli Gáspár Egy etem oktatói immár három évtizede tanulmányozzák. Akkori kutatás céljában a következőket fogalmazták meg: „Az újrainduló egyházi intézmények önálló működéséhez elengedhetetlen feltétel a történelmi múlt feltárása, a hasonló profilú pedagógusképzők szellemiségének, nevelési rendszerének vizsgálata, az elméleti és gy akorlati képzésük összehasonlítása, a tanulságok felhasználása” (Szenczi, 1990). A kutatási eredmények értékelése során bebizonyosodott, hogy az egyházi tanítóképzés szellemisége rekonstruálható, mert van egy szintetizáló erő, amely az intézményeket a történelmi küldetésen felül is „életben tartotta”. Pauler Ákos fenomenológiai gondolkodása világított rá, hogy egyes problémák elveszíthetik eredeti sajátosságaikat, majd belesimulnak egy nagy obb rendszerbe, de amennyiben újra lehetőség nyílik az eredeti strukturális működésére, akkor visszaalakulhatnak.
18
Borbély, Boglárka. „Changes in Parliaments - Parliaments in Change“. International Journal of Parliamentary Studies 1, Nr. 2 (15.11.2021): 297–300. http://dx.doi.org/10.1163/26668912-bja10025.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Abstract Hungary’s University of Public Service and Brill Publishers (Leiden, Holland) staged a joint online event on 3 May 2021 about the reactions of Parliaments as traditional institutions to the fast-changing political, social and economic environment of our age. The conference was occasioned by the launch of the International Journal of Parliamentary Studies. Timed to coincide with the Day of Parliament, the scientific event also commemorated the inaugural session of Hungary’s first freely elected Parliament on 2 May 1990. The conference was moderated by Zsolt Szabó, the new journal’s chief editor, as well as associate professor at the University of Public Service and the Károli Gáspár University of the Reformed Church.
19
Rixer, Ádám. „Szükség van-e Magyarországon jogi-igazgatási szaknyelvújításra? Gondolatok egy kutatás margójára“. Glossa Iuridica 10, Nr. 3 (2023): 9–31. http://dx.doi.org/10.55194/gi.2023.3.1.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
A tanulmány a Károli Gáspár Református Egyetemen 2022 szeptemberében Szükség van-e Magyarországon jogi-igazgatási szaknyelvújításra? Jogi-igazgatási terminológiastratégia kialakítása címmel elindult kutatás céljait, valamint a már megszületett részeredményeket mutatja be. A Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhely által összefogott, és nyelvészek, terminológusok, illetve jogászok közreműködésével zajló kutatás a jogi-igazgatási szaknyelvújítás, illetve egy önálló terminológiastratégia kialakításának szükségességét méri fel, azonosítva a beavatkozási területeket és a megvalósításlehetségesformáit is. A tanulmány egyrészt beszámol a kutatás főbb előzményeiről, indokairól és célkitűzéseiről, másrészt önálló fejezetben katalogizálja a magyarjogi-igazgatási nyelv jelen helyzetét alakító legfontosabb körülményeket, a terület főbb gyakorlati és tudományos csomópontjait, végül pedig a már lezajlott két konferencián elhangzottak ismertetése és a további kutatási célokat is rögzítő rövid összefoglalás teszi teljessé a képet.
20
Antalóczy, Péter, und István Sándor Nagy. „Az „Emberkereskedelem elleni küzdelem Európában” című egyetemi kurzus bevezetéséről, továbbá annak gyakorlati hasznairól“. Belügyi Szemle 70, Nr. 2 (21.02.2022): 371–82. http://dx.doi.org/10.38146/bsz.2022.2.9.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Cél: Magyarország kormánya 2020-ban elfogadta hazánk emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló nemzeti stratégiáját, amelynek egyik intézkedési célja az emberkereskedelem témakörének a szociális munka felsőoktatási szak tematikájába való integrálása.Módszertan: Ennek végrehajtása érdekében a Belügyminisztérium Európai Együttműködési Főosztály Emberkereskedelem Elleni és Horizontális Ügyek Osztályának munkatársai a Magyar Rektori Konferencia közreműködésével szakmai egyeztetést folytattak a szociális munka szakot működtető karok és tanszékek részvételével.Megállapítások: A téma fontosságát felismerve a Károli Gáspár Református Egyetem Szociális és Egészségtudományi Karának vezetése – hazánkban úttörő módon – a 2021/2022. tanév első szemeszterében kifejezetten az emberkereskedelem elleni küzdelemre fókuszáló, önálló kurzust indított annak érdekében, hogy a hallgatók minél szélesebb ismereteket kapjanak.Érték: Az újonnan bevezetett tárgy tematikája a Belügyminisztérium illetékes osztályával szoros együttműködésben került kialakításra. Az emberkereskedelem elleni küzdelem tantervbe való bevezetése további reflexiókat igényel.
21
Udvary, Sándor. „Igényérvényesítés és nyelvi akadályok“. Glossa Iuridica 10, Nr. 3 (2023): 227–41. http://dx.doi.org/10.55194/gi.2023.3.13.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Jelen tanulmány a Károli Gáspár Református Egyetemen Prof. Dr. Rixer Ádám általszervezett, „Szükség van-e Magyarországon jogi-igazgatási szaknyelv újításra? Jogi-igazgatási terminológiastratégia kialakítása” című konferencián (2023. március 9.) elhangzott előadás írott és szerkesztett változata. Témáját tekintve elsősorban a polgári jogi igényérvényesítés során felmerülő nyelvi akadályokat járja körül. Vizsgálja a perjogba átszivárgó idegen nyelvi és Európai Uniós jogi hatásokat melyek új fogalmakat alkotnak e jogterületen. Ugyanakkor a nyelv változása mellett a közokirat fogalmával összefüggésben rámutat a tartalmi állandóságára. A dolog fogalmán keresztül pedig bemutatja, hogy a már a római jogban is ismert dolog (res) fogalom hangzása nem változik, azonban tartalma jelentős változásokon megy keresztül a világ változásait követve. Végül egy friss – a Munka törvénykönyvét érintő – változással illusztrálja az igényérvényesítés nyelvi problémáit, akadályait.
22
Vezér, Boglárka. „A felfedezés öröme?“ Psychologia Hungarica Caroliensis 8, Nr. 4 (2020): 100–149. http://dx.doi.org/10.52993/psyhung.8.2020.4.3.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Arról kísérlünk meg gondolkozniebben a tanulmányban, hogy a jelen diákjai vajon meddig őrzikmeg a felfedezés örömét. Az ember általában szívesebben foglalkozik olyan dolgokkal, amelyek funkcióörömet okoznak, így a tanulás szabadsága és szeretete mélyebb és alaposabb tudáshoz vezet. A pedagógia terén is közismert az az irányvonal, hogy a gyermek érzelmeit és viszonyulásait is figyelembe veszik a tanulási folyamat során, illetve vizsgálják ezek kapcsolatát a tanítás-tanulás eredményességével. Kutatásunkban a rendelkezésünkre álló adatok alapján vizsgáljuk a diákok egyes tantárgyakhoz és a tanuláshoz való hozzáállását, afókuszban a tantárgyakszeretete áll.Kitérünkaz állítólagoshumán-reál beállítódás vizsgálatárais. Másodelemzésünkben a2017-es évben lefolytatott Országos kompetenciamérés során keletkezett nyilvános adatokat használjuk fel. A tanulmány alapjául szolgáló kutatást az Országos kompetenciamérés kutatócsoport 20642B800 témaszámú, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kara által finanszírozott pályázat keretében végeztük.Atanulmány angol nyelvű változatát a cikk mellékleteként közöljük.
23
Sepsi, Enikő, und Attila Szabó. „A színházszociológiai befogadás-kutatások : Kutatási irányok és lehetőségek“. Uránia 2, Nr. 1 (2022): 27–43. http://dx.doi.org/10.56044/ua.2022.1.2.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
A tanulmány röviden összefoglalja a magyar színházszociológia és a színházi recepciókutatás helyzetét, eddigi eredményeit, megjelölve a Károli Gáspár Református Egyetemen induló új Színházi nevelés és Színházszociológai Kutatócsoport főbb kutatási irányait. A második részben egy nagy mintán végzett nemzetközi kérdőíves kutatás beszámolóját olvashatjuk, mely a későbbi kutatásoknak módszertani és teoretikus alapjaként szolgálhat. A 2005-ben több európai egyetem együttműködésében megvalósult STEP (Project on European Theatre Systems) nemzetközi színházszociológiai kutatócsoport 2010–2013 között rögzítette négy európai város nézőinek részletes előadásértékeléseit azzal a céllal, hogy feltérképezhesse a nézői tapasztalatok és attitűdök eltéréseit igen eltérő színházi rendszerekkel rendelkező országokban (Hollandia, Egyesült Királyság, Észtország, Magyarország). A kutatásban 156 előadás szerepelt, és összesen 7121 néző vett részt. A kutatási módszertan és az általános eredmények bemutatása mellett a jelen tanulmány az előadások (személyes és társadalmi) relevanciájának értékelésére tér ki.
24
Bölcskei, Andrea. „Az „UNGEGN Glossary of Terms for the Standardization of Geographical Names” című terminusjegyzék magyar változatának elkészítéséről“. Névtani Értesítő 35 (30.12.2013): 11–21. http://dx.doi.org/10.29178/nevtert.2013.2.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
This paper gives a general overview of the reasons for, and the conditions and methods of preparing the Hungarian version of the UNGEGN document entitled “Glossary of Terms for the Standardization of Geographical Names” (including also its “Addendum”). The project, carried out at Károli Gáspár University in the spring of 2013 with the assistance of students majoring in Terminology, can be considered a continuation of the work, initiated by Ervin Földi twenty years ago, to establish and regularly update the Hungarian terminology of geographical names standardization. The paper discusses relevant methodological problems such as: how to decide whether terms of Hungarian origin or terms of international background should be adopted in Hungarian; how to identify or create English–Hungarian term equivalences; how to treat term gaps and term changes appropriately; how to word the Hungarian definitions; how to select the illustrative examples; and how to formulate and publish the proofread Hungarian version of the document on terms of geographical names standardization.
25
Dr. Szontagh, Pál. „Hivatás- és pályamotivációs tényezők első éves óvodapedagógus hallgatók körében“. Iskolakultúra 31, Nr. 1 (01.01.2021): 26–44. http://dx.doi.org/10.14232/iskkult.2021.01.26.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Napjainkban a pedagógus pálya (beleértve annak egzisztenciális, szervezeti és infrastrukturális feltételeit is) iránti motiváció eltér a nevelés-oktatás hivatása iránti elkötelezettség mértékétől (amely megélhető informális, vagy a köznevelési intézményrendszeren kívüli formában is). A pedagógusjelöltek körében végzett hivatás-és pályamotivációi kutatásunk első lépéseként 2019/20-ban és 2020/21-ben felmérést végeztünk a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának első éves óvodapedagógus hallgatói között. A hallgatók szabadon szerkesztett motivációs esszéinek strukturált tartalmi elemzésével igyekeztünk feltárni azokat a hivatás- és pályamotivációs jellemzőket, amelyek a hallgatókat a képzésre való jelentkezésben befolyásolták. Kiemelt szempontként kezeltük a nappalis és levelezős hallgatók közötti különbségeket, azt vizsgálva, hogy utóbbiak élet- és munkatapasztalatuk révén mennyiben más motivációs bázissal rendelkeznek. A kutatás eredményei igazolják, hogy az óvodapedagógus szak választásakor a vonzó tényezők többsége a hivatásmotiváció körébe sorolható. Igazolódott továbbá. hogy a levelező munkarendben tanuló hallgatók motivációja sokoldalúbb és kiérleltebb a nappalisoknál, utóbbiak között több a nem kiforrott, naiv elképzelés a pedagógus pályáról, valamint a pálya családbarát időbeosztása és változatossága a levelező munkarendű hallgatók számára nagyobb motiváló erővel bír.
26
Sepsi, Enikő. „Poetic Rituality in Contemporary Hungarian Theatre : An Overview“. Theatron 16, Nr. 4 (2022): 107–17. http://dx.doi.org/10.55502/the.2022.4.107.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
In order to describe the different connections between the poetic text and the ritual executed on stage, in addition to the remarks and insights of the well-known authors (Richard Schechner, Erika Fischer-Lichte), the present study uses the relevant points of the Bielefeld-based researchers, Wolfgang Braungart and Saskia Fischer, who have both worked on formulating the concept of poetic rituality. The concept of poetic rituality refined in my previous works[labjegyzet] Enikő Sepsi, Poetic images, Presence and the Theatre of Kenotic Rituals (London – New York: Routledge, 2021); Johanna Domokos – Enikő Sepsi, eds., Poetic Rituality in Theatre and Literature (Budapest – Paris: L’Harmattan – Károli Gáspár Református Egyetem, 2020).[/labjegyzet] is a useful guide because it makes contemporary performances accessible. Among the Hungarian writers, poets, and directors we highlight some works of Attila Jász, Sándor Halmosi, János Pilinszky, Ottó Tolnai, János Térey, András Visky, and Attila Vidnyánszky, stating that the number of chapters on the history of Hungarian theatre dealing with the interaction of theatre and poetry is meager in the Hungarian reception.
27
Sepsi, Enikő, und Attila Szabó. „Reception Studies in the Sociology of the Theatre : Directions and Possibilities of Research“. Uránia 2, Nr. 1 (2022): 28–44. http://dx.doi.org/10.56044/ua.2022.1.2.eng.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
The study briefly summarises the position of sociological research on theatre reception in Hungary and its findings to date, outlining the main research activities of the new Research Group on Theatre Education and the Sociology of the Theatre at the Károli Gáspár Reformed University. In the second section, we will present the report of an international questionnaire-based survey conducted on a large sample, which can serve as a methodological and theoretical basis for subsequent research. In 2005, the STEP (Project on European Theatre Systems) international Sociology of the Theatre research group, a collaborative partnership between several European universities, recorded detailed performance evaluations of theatregoers in four European cities between 2010 and 2013, with the aim of mapping differences in audience experience and attitudes in countries with very different theatre systems (the Netherlands, the UK, Estonia, and Hungary). The survey included 156 performances, and a total of 7,121 respondents participated in it. In addition to presenting the research methodology and the general results, this paper will focus on the evaluation of the relevance (both personal and social) of the performances.
28
Krajczár, Gyula. „Aszimmetrikus viszonyok : Vámos Péter: Magyar–kínai kapcsolatok 1949-1989. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, 2020. 878 o.“ Külügyi Szemle 20, Nr. 4 (2021): 203–7. http://dx.doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2021.4.9.
Der volle Inhalt der Quelle
29
Varga, Anna Barbara. „Az országos kompetenciamérés háttérvizsgálata. A rendszeres hiányzással összefüggő tényezők“. Psychologia Hungarica Caroliensis 8, Nr. 4 (2020): 52–99. http://dx.doi.org/10.52993/psyhung.8.2020.4.2.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Tanulmányomban a 2017-es Országos kompetenciamérés háttérkérdőíveinek fehasználásával az iskolából való rendszeres hiányzás lehetséges okaira tekintettem rá. Szakirodalom alapján először a hiányzás és a kompetencián elért eredmények közötti kapcsolatot elemeztem, majd ezzel összefüggésben, a családi háttér és környezet viszonyára tekintettem rá. A kompetencián elért eredmények és a diákok motivációja közötti kapcsolatra is kitértem. Ezután megvizsgáltam, hogy van-e összefüggés iskolatípusok szerint a teljesítmény és azon problémás magatartásmódok között, amik a felmérés kérdőívében szerepelnek, valamint hogy milyen viszonyban áll a hiányzás ezekkel a viselkedésmódokkal (például a dohányzással, verbális/fizikai agresszióval, stb.). Az eredmények szerint a diák teljesítményével közepes a korreláció erőssége, lineáris regresszióval mérve pedig kisebb összefüggés van a motiváció és a teljesítmény között. Szintén lineáris regresszióval látható volt, hogy gimnáziumok és szakgimnáziumok esetén pozitív az együttjárás a problémás magatartások és a kompetenciamérésen elért teljesítmény között, míg szakiskolák esetén ez a kapcsolat ellentétes volt ismeretlen okok miatt. Bináris logisztikus regresszióval vizsgálva a problémás viselkedések és a hiányzás között minden iskolatípusnál volt összefüggés. A tanulmányom alapjául szolgáló kutatást az Országos kompetenciamérés kutatócsoport 20642B800 témaszámú, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kara által finanszírozott pályázat keretében végeztem. Dolgozatom mellékleteként angol nyelven is közlöm tanulmányomat.
30
Antal, Tamás. „A Magyar Kir. Igazságügyminisztérium bizalmas ügyeiből – I. rész“. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás 8, Nr. 3 (2020): 144–75. http://dx.doi.org/10.32575/ppb.2020.3.10.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
E tanulmány a Magyar Királyi Igazságügyminisztérium megmaradt archivált iratain alapul, amelyek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában találhatók, azon belül is az I. világháború alatti és utáni évek dokumentumai áttanulmányozása nyomán összegyűjtött adatok felhasználásával készült. Olyan témákat foglal magában, mint a király helyetti gyámkormányzás és a nádor tisztének újragondolása, a trianoni békeszerződés megkötéséhez és végrehajtásához szükséges igazságügyi intézkedések megtétele, a hazai nemzetiségek jogállásának megítélése, egyszersmind adalékokat szolgáltat az utolsó magyar király, IV. Károly, valamint gr. Károlyi Mihály és több miniszter életútjához, különösen Tomcsányi Vilmos Pál működéséhez, aki a háború és a forradalmak utáni stabilizációban vállalt jelentős szerepet.
31
Fehér, Ágota, und Marianna Ács. „Önképzőkörök, mint a tehetséggondozás terei a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának 1850–1950 közötti történetében“. Danubius Noster 10, Nr. 4 (2022): 153–68. http://dx.doi.org/10.55072/dn.2022.4.153.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
A Debreceni Református Kollégium szerepe évszázadokon keresztül kiemelkedő volt a diákjai képességeinek kibontakoztatásában, a minőségi képzés kiváló eredményességhez segítette tanulmányaikat. A tanórán kívüli, önképzőköri tevékenységek szinte egyidősek az intézménnyel, azonban az Entwurf és az államosítás közötti időszakban sajátos fejlődéstörténete is volt mindennek. Kutatásunk során az intézményben kibontakozó széleskörű önképzőköri tevékenységeket tekintjük át 1850 és 1950 közötti időszakra vonatkozóan, mivel a nyolcosztályos gimnázium bevezetése, valamint további tanügyi változások sokrétű kibontakozást is jelentettek mindebben. A diákok az érdeklődési területük mentén olyan közösségnek lehettek tagjai, amely egyszerre jelentett ismeretekben való gyarapodást, valamint értelmező-, feldolgozó- és problémamegoldó készségben megmutatkozó fejlődést, inspiráló, elmélyülésre és alkotásra lehetőséget biztosító légkört. Mindez természetesen az egyéni kibontakozásuk támogatásán túl a kollégiumi közösség összetartását is gazdagította, kitartásuk eredményeként pedig további felelősségteljes helytállásukat tette lehetővé. Összességében a tehetséggondozásnak kiváló példái mutatkoztak meg a 19–20. században, s a módszertani tanulságokon túl olyan további területeken is kifejtették hatásukat, mint a könyvtári állomány és gyűjtemények bővítései, versenyek és más szereplések, megmutatkozások lehetőségei, valamint a közösségépítés hitéleti és további segítő vonatkozásainak mélyülése. Kutatásunk elsődleges forrásai az érintett időszakban a gimnáziumi értesítőkben megjelent önképzőköri beszámolók, szabályzat, s illeszkedő feldolgozások, összegzések. A kutatást a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karának Hitéleti képzések és a tehetséggondozás fejlesztése című pályázata támogatja.
32
Arató, Judit, und Sándor Rózsa. „Kell-e foglalkozni az irigységgel? A diszpozicionális irigység pszichológiai jelentősége“. Psychologia Hungarica Caroliensis 10, Nr. 3 (2022): 57–75. http://dx.doi.org/10.52993/psyhung.10.2022.3.3.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Háttér: Az irigység témájával évezredek óta foglalkozik az emberiség, a pszichológia tudománya is szinte a kezdetektől fogva érdeklődik iránta. Nincs azonban egységes álláspont a diszpozicionális irigység konceptualizálásában, magyar mintán pedig alig van a témát érintő kutatás, holott a diszpozicionális irigység a nemzetközi kutatási eredmények alapján pszichológiai szempontból jelentősnek tekinthető. Célkitűzés: Az elemzések elsődleges célja a diszpozicionális irigység hazai kutatásának ösztönzése, azáltal, hogy feltárjuk és a nemzetiközi szakirodalom alapján megerősítjük legfontosabb korrelátumait, modellt építünk. Módszer: A mintát a Károli Gáspár Református Egyetem „Életünk a koronavírus-járvány idején” című kvázi reprezentatív mintájú kutatásában a 18. életévüket betöltő személyek adták (n = 2205). Az egyes változók közötti kapcsolatok feltárására korrelációs elemzések szolgálták, a változók közötti kapcsolatrendszer feltérképezésére modell elemzés (SEM) készült. Eredmények: A modell alapján elmondható, hogy a diszpozicionális irigység jól meghatározza a depressziót és a jóllétet. A modell a diszpozicionális irigység varianciájának 27%-át, a depresszió varianciájának 38%-át, az általános jóllét varianciájának 42%-át magyarázza. A nők és a férfiak diszpozicionális irigység szintje között szignifikáns, de elhanyagolható hatásmértékű különbség van. Következtetés: A diszpozicionális irigység és a jóllét kapcsolata mintánkon megerősítést nyert, a vizsgálatok a diszpozicionális irigység pszichológiai jelentőségét és további vizsgálatának szükségességét támasztják alá. A részletesebb elemzés a gyakorlat számára is hasznos lehet.
33
Tamás, András. „Az utolsó interregnum“. Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás 10, Nr. 3 (2022): 18–27. http://dx.doi.org/10.32575/ppb.2022.3.2.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Az utolsó interregnum 1918. november 13-án kezdődött Magyarországon IV. Károly király közélettől visszavonulásával. November 12-én Ausztriában kikiáltották a köztársaságot, november 16-án, Budapesten a népköztársaságot. A trianoni békeszerződést 1921. július 26-án ratifikálták. A Magyar Királyság megfosztotta trónjától IV. Károlyt 1921-ben, új királyt nem választott. A Magyar Köztársaság 1946-ban alakult. Ennek az írásnak a tárgya az Isten, haza, király összefüggésnek néhány vonatkozása, a magyar királyság eltűnő erkölcsi öröksége.
34
Ambrusné Magony, Leonetta Petra. „A tanulmányi eredményességgel összefüggésbe hozható tényezők az országos kompetenciamérés adatai alapján“. Psychologia Hungarica Caroliensis 8, Nr. 4 (2020): 240–99. http://dx.doi.org/10.52993/psyhung.8.2020.4.6.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
A cikkben a 2017-es Országos Kompetenciamérésben résztvevő 6., 8. és 10.évfolyamos tanulók adatai alapján vizsgálom a teljesítményt a családiháttér, a motiváció és az óvodában töltött évek számának tükrében. A családi háttéren belül a családiháttér-indexet, a testvérek számát, valamint a szülői bevonódottságot emelem ki. Modellemet az IBM SPSS 25 statisztikai program lineáris regressziós eljárásával teszteltem. Az eredmények értelmében elmondható, hogy a fentnevezettváltozók közül a családi háttérnek van a legnagyobb jelentősége a tanuló teljesítményének tekintetében. Emellett az eredmények alapján elmondható, hogy a testvérek számának növekedése negatívösszefüggésben vana tanulmányi eredménnyel. A szülői bevonódottság tekintetében a három vizsgált kérdés eltérő összefüggésben van a tanuló tanulmányi eredményével. A gyermekkel történtek otthoni megbeszélése pozitív, míg a házifeladatban való segédkezés, valamint a gyermek olvásmányélményeinek való megbeszélése negatív összefüggést mutat a tanulmányi eredménnyel. Az óvodában töltött évek száma változó esetében elmondható, hogy a változó egységnyi növekedése pozitív összefüggést mutat a tanulmányi eredményre, ám ez azösszefüggéskisebb mértékű, mint a családiháttér esetében. A családi háttér változón belül a családi-háttérindex a legmeghatározóbb. A motivációnak egészena10.véfolyamig nem látjuk kiemelkedését, ám 10. évfolyam esetén a motiváció jelentősége standardizált esetben elsődlegessé válik. A szerző a tanulmány alapjául szolgáló kutatást az Országos kompetenciamérés kutatócsoport 20642B800 témaszámú, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kara által finanszírozott pályázat keretében végezték. Dolgozatom mellékleteként angol nyelven is közlöm tanulmányomat.
35
Kispál, Sára, und Bence Gergely. „Eltérő itemműködés vizsgálata az országos kompetenciamérésben halmozottan hátrányos helyzetű diákok körében többdimenziós IRT modellek segítségével“. Psychologia Hungarica Caroliensis 8, Nr. 4 (2020): 150–79. http://dx.doi.org/10.52993/psyhung.8.2020.4.4.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Kutatásunk célja, a halmozottan hátrányos helyzetű diákok Országos kompetenciamérésen nyújtott teljesítményének feltérképezése, melynek alapját Kispál, Gergely, T. Kárász és Takács (2020, kézirat) kutatásának eredményei adták. A halmozottan hátrányos helyzetű diákok minden évben részt vesznek az Országos kompetenciamérésen, ám teljesítményük elmarad az átlagtól. Fő célkitűzéseink közé tartozik megvizsgálni, hogy itemek szintjén megjelenik-e különbség a halmozottan hátrányos helyzetű diákok feladatmegoldásában, vannak-e olyan feladatok melyek kifejezetten nehezebbek vagy könnyebbek a számukra, illetve tudják-e kompenzálni az egyik kompetenciaterületen való hiányosságaikat a másikkal? Két statisztikai modell vizsgálata során(továbbiakban M2, M4 modell) megállapíthattuk, hogy mindkét esetben fennáll differenciált itemműködés, ugyanakkor az M4-es modell mutatja láthatóan, hogy a teszt információs görbéje a szövegértés dimenzióról sokkal több információt szolgáltat, mint a matematika dimenzióról. Ugyanakkor jelentősen elmarad az információ-tartalom maximuma a nem halmozottan hátrányos helyzetű csoporttól. Item-jellemzők és tartalmi kódolás vizsgálata esetén csak a tényismeret és egyszerű műveletek területen figyelhető meg szignifikánsan nagyobb esély a differenciált itemműködés megjelenésére. Összegezve elmondható, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű diákok a matematika feladatok megoldásánál sokkal inkább a szövegértési kompetenciájukat veszik igénybe. Abban az esetben, ha a feladat nem kíván több matematika tudást, mint szövegértést, nem okoz differenciált itemműködést, míg ellenkező esetben igen. A szerzők a tanulmány alapjául szolgáló kutatást az Országos kompetenciamérés kutatócsoport 20642B800 témaszámú, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kara által finanszírozott pályázat keretében végezték. Dolgozatunk mellékleteként angol nyelven is közöljük tanulmányunkat.
36
Vargha, András. „Matematikai pszichológia / pszichológiai statisztika / mérés“. Magyar Pszichológiai Szemle 76, Nr. 3-4 (31.01.2022): 747–54. http://dx.doi.org/10.1556/0016.2021.00051.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
A pszichológia matematikai alapokon nyugvó fejlesztése Magyarországon az elmúlt 30 évben elsősorban három intézményhez köthető, ezek: a DE, az ELTE és a KRE Pszichológiai Intézete. A matematikai pszichológia hazai központja a DE Pszichológiai Intézete, ahol az elmúlt évtizedekben jelentős eredményeket értek el a méréselmélet és a strukturális egyenletek modelljeivel kapcsolatban. A pszichológiai statisztikán belül figyelemre méltó, nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő hazai eredmények születtek - több kutatóhelyhez kötődve - a statisztikai próbák kritikája, a bayesi statisztika, a paraméteres próbák és robusztus változataik megbízhatósága, a rangsorolásos eljárások, az idősorelemzés, valamint a klasszifikációs eljárások témaköreiben. Az elmúlt 30 évben a mérés, pszichometria témakörében is születtek kiemelkedő hazai eredmények.The mathematically based development of psychology in Hungary in the past 30 years can be attached primarily to the Institutes of Psychology of three universities: Debrecen University, Eötvös Loránd University, and Károli Gáspár University of the Reformed Church. The national center of mathematical psychology is the Institute of Psychology of Debrecen University, where substantial results have been obtained in the last decades with regard measurement theory and structural equation modelling. Within psychological statistics, outstanding outcomes have been published - mostly in international journals - in the topics of hypothesis testing, Bayesian statistics, reliability of parametric tests and their robust variants, ordinal methods, time series analysis, and classification analyses. In the last 30 years, some significant results can be due to the topic of psychometrics as well.
37
Kustár, Zoltán. „A bibliai héber nevek megjelenítése a nemzeti bibliafordításokban, különös tekintettel a legújabb protestáns bibliafordításainkra“. Névtani Értesítő 37 (30.12.2015): 25–32. http://dx.doi.org/10.29178/nevtert.2015.2.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
The transcription of biblical Hebrew names may seem a relatively easy subtask of Bible translation, but, in reality, it is a serious challenge, requiring clearly established philological principles, transcription rules, and – with respect to church use – a high degree of willingness to compromise. The paper examines the origins of those forms of biblical Hebrew personal and place names which were borrowed from Greek and Latin and appear in contemporary Hungarian Protestant Bible translations; reiterates a translator’s main dilemma of retaining these familiar name forms or transcribing them based on pronunciation of the original Hebrew forms. Then presents the practical problems stemming from the use of long established name forms in the translation and spelling of the names of biblical characters. The author describes the methods used in the 1975 new Protestant Bible translation and its 1990 and 2014 revised versions, in some cases also quoting relevant examples from the Károli Bible and from its 1908 revised version. The author concludes that Hungarian Protestant Bible translations and their revised versions – in accordance with international and Hungarian ecumenical trends – are firmly moving from the use of traditional name forms towards the usage of name forms transcribed from the Hebrew pronunciation of names. This may pave the way for an ecumenical rapprochement and possibly for the completion of an ecumenical Bible translation.
38
Mirnics, Zsuzsanna, Virág Nagy, Tünde Szilágyi und Sándor Rózsa. „Összeesküvés-elméletekben való hit, korai maladaptív sémák és személyiségjellemzők“. Psychologia Hungarica Caroliensis 10, Nr. 3 (2022): 110–28. http://dx.doi.org/10.52993/psyhung.10.2022.3.5.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Vizsgálatunk célja a konspirációs hiedelmek és a korai maladaptív sémák közti kapcsolat feltárása volt a COVID-19 világjárvány időszakában. A vizsgálati mintát 1290 nő és 915 férfi online tesztkitöltése alkotta, amit a Károli Gáspár Református Egyetem „Életünk a koronavírus-járvány idején” című kutatásának adatbázisából merítettük. A konspiratív hiedelmek mérőeszközét Brotherton és munkatársai (2013) alapján, ehhez kapcsolódó elővizsgálatok nyomán állítottuk össze. A korai maladaptív sémák rövid mérőeszköze mellett a Big Five személyiségdimenziók mérésére a BFI-10 személyiségkérdőívet, a lelki közérzet vizsgálatára pedig a PHS-WB Jóllét Skálát és a DASS-21 kérdőívet vettük fel. Eredményeink szerint gyenge, de szignifikáns kapcsolat volt a korai maladaptív sémák és az összeesküvés hiedelmek között. A Big Five személyiségjegyek szintén enyhe, de szignifikáns bejósló változóként jelentek meg statisztikai számításainkban, a Nyitottság dimenzió esetében a várttal ellentétes irányban. Az összeesküvésekben való hit fontos prediktorának mutatkozott az iskolai végzettség. Adataink arra engednek következtetni, hogy pszichés betegség által nem érintett személyek mintáján a korai maladaptív sémák kis mértékben függenek össze az összeesküvés hiedelmekkel. A korai maladaptív sémákra jellemző kognitív torzítások ilyformán nem teljesen felelnek meg az összeesküvés hiedelmek által implikált kognitív torzításoknak. Eredményeink felvetik egyúttal, hogy azok a személyiségjegyek, amelyek az összeesküvés hiedelmeknek nagyobb teret adnak (pl. szkizotípia) csak enyhébb mértékben vannak jelen egy normál mintánál. A Nyitottság személyiségdimenzió az általunk használt mérőeszközben a pszichés rugalmasság mutatója lehet, kevésbé utalhat a nem konvencionális hiedelmekre.
39
Gyürü, Emese, und György Tomku. „A hatodik évfolyamos diákok szocioökonómiai státuszának faktorai a teljesítmény és a regionális különbségek tükrében“. Psychologia Hungarica Caroliensis 8, Nr. 4 (2020): 5–51. http://dx.doi.org/10.52993/psyhung.8.2020.4.1.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Elméleti háttér és célok: Jelen kutatásunk célja feltárni a hatodik osztályos tanulók szocioökonómiai státusza mögött meghúzódó faktorokat, további cél, hogy a képzett faktorokmentén vizsgáljuk a gyermekek iskolai teljesítményét. Fontosnak láttuk áttekinteni, hogy a regionális különbségek hogyan magyarázhatják a tanulók kompetenciamérésen nyújtott teljesítményét. Szakirodalmi előzmények alapján feltételeztük, hogy mind a családi háttér, mind a régió fejlettsége befolyásolhatja a diákok iskolai teljesítményét. Módszerek: 2017-ben 91.599 hatodik osztályos, Magyarországon tanuló gyermek végezte el a kompetenciamérést, ennek során a szövegértési, illetve matematikai teljesítményüket vizsgálták. Akompetenciamérés része egy tanulói háttérkérdőív is, amely egyaránt kérdez a gyermekről és a gyermek családi hátteréről. Eredmények: A tanulók szocioökonómiai státuszának feltételezett magyarázó tényezői alapján faktoranalízis segítségével tizenkét faktort sikerült azonosítanunk. A gyermekek év végi tanulmányi átlagát vizsgáltuk az azonosított faktorok tükrében, ehhez hierarchikus lineáris regressziós módszert alkalmaztunk. Eredményül kaptuk,hogy a szocioökonómiai státusz faktorai együttesen a teljesítmény 31,4%-át képesek szignifikánsan magyarázni. A teljesítmény szempontjából legmeghatározóbb faktornak a családi műveltség bizonyult. Végezetül korrespondencia analízis segítségével vizsgáltuk a tanulók kompetenciavizsgálaton elért teljesítményét régiók szerint. Eredményül azt találtuk,hogy legjobban a budapesti gyermekek, leggyengébben pedig az észak-alföldi és észak-magyarországi gyermekek teljesítettek. Összegzés: Ezen eredmények tükrébenmegállapíthatjuk, hogy a tanulók családi háttere, szocioökonómiai státusza, valamint a lakhelyük, iskolájuk régiójának fejlettségi szintje kapcsolatban áll az iskolai és akompetenciamérés során mért teljesítményükkel. A szerzők a tanulmány alapjául szolgáló kutatást az Országos kompetenciamérés kutatócsoport 20642B800 témaszámú, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kara által finanszírozott pályázat keretében végezték. Dolgozatunk mellékleteként angol nyelven is közöljük tanulmányunkat.
40
Oláh, Attila. „A pozitív pszichológia térhódítása Magyarországon“. Magyar Pszichológiai Szemle 76, Nr. 3-4 (31.01.2022): 803–8. http://dx.doi.org/10.1556/0016.2021.00060.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
A tanulmány bemutatja a pozitív pszichológia (PP) új évezredre datálható színre lépésétől a zászlóbontással szinte egy időben Magyarországon is elinduló térhódításának történetét és a hazai PP dinamikus fejlődésének folyamatát. A mozgalom eszmei előzményeinek feltárásában jelentős hozzájárulásként említi Pléh Csabának a PP eszmetörténetét lefektető elemzéseit, amelyekben rávilágít arra, hogy a modern PP emberképében kiemelt tényezők előképei jól azonosíthatók a 19. század közepétől kezdődően az európai pszichológiában. J. S. Mill, Karl Bühler és W. Stern pozitív pszichológia felé vezető meglátásaira utalva hívja fel a figyelmet arra, hogy az öndeterminált, értékorientált, saját értékrendjének alakításával a pozitív élményállapotok, túlsúlyának megteremtésére a szeretet, a tudásszerzés és az értelemkeresés révén törekvő ember képe nem egy kizárólagos „amerikai termék”. A hazai pozitív pszichológia tablóját bemutatva a tanulmány számba veszi azokat a pozitív pszichológia által fókuszba állított témákat (flow, érzelmi intelligencia, spiritualitás, értelemkeresés, jóllét, mentális egészség, boldogságorientáció, protektív faktorok), amelyek művelése során a magyarországi PP műhelyek (ELTE, Pozitív Pszichológiai Laboratórium, Szegedi Egyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, Pécsi Tudományegyetem) nemzetközi kitekintésben is elismerést hozó eredményeket értek el. A PP hazai térhódításának bizonyítékaként a tanulmány kiemeli, hogy a 2012-ben felmért magyar pozitív pszichológiai közlemények száma 2020-ra megháromszorozódott, látványosan nő a PP témákat művelő fiatal kutatók és a PP témákból készült PhD-disszertációk száma. A PP az egyetemi oktatás minden szintjén (BA, MA, Doktori képzés) bekerült a képzés tananyagába. Egyre gazdagabb a magyar szakemberek által írt művekből összeállt könyvkínálat is, amelyből a PP gyakorlati alkalmazását ismerhetjük meg a pszichológia különböző alkalmazotti ágaiban. A tanulmány méltatja Csíkszentmihályi Mihály érdemeit a hazai PP fejlődésének előmozdításában.The study presents the history of the spread of positive psychology (PP), which dates back to the new millennium, and the process of the dynamic development of the Hungarian PP, which started almost simultaneously with the flag breakdown of PP.The study highlights Csaba Pléh’s analyzes as a significant contribution to the exploration of the ideological antecedents of the high-hoping movement in which he points out that the precedents ofthe factors highlighted in the human image of modern PP have been well identifiable in European psychology since the middle ofthe 19th century. Referring to the views of J. S. Mill, Karl Bühler and W. Stern towards positive psychology, he draws attention to the fact that the self-determined, value-oriented ima.ge of man is not an exclusive “American product”. Presenting the Hungarian Positive Psychology situation, the study takes stock of the topics brought into focus by positive psychology (flow, emotional intelligence, spirituality, meaning-seeking, wellbeing, mental health, happiness orientation) in the Hungarian PP workshops (ELTE, Positive Psychology Laboratory, Szeged). University, Károli Gáspár Reformed University, University of Pécs) have also achieved results in international recognition. As evidence of the prevalence of PP in Hungary, the study highlights that the number of Hungarian positive psychological publications surveyed in 2012 tripled by 2020, with a spectacular increase in the number of young researchers working on PP topics and PhD dissertations on PP topics. PP at all levels of university education (BA, MA, Doctoral training) has been included in the curriculum. There is also an increasing supply of books compiled from works written by Hungarian experts, from which we can learn about the practical application of PP in various branches of psychology. The study praises the merits of Mihály Csikszentmihalyi in promoting the development of Hungarian PP.
41
Götz, Andrea. „Kovács Tímea, Adorján Mária (szerk.): Korpusznyelvészet és nyelvi közvetítés (Károli Gáspár Református Egyetem ‒ L’Harmattan Kiadó. 2020. 180 pp, ISBN 978-963-414-738-1)“. Fordítástudomány 24, Nr. 1 (24.04.2022): 133–36. http://dx.doi.org/10.35924/fordtud.24.10.
Der volle Inhalt der Quelle
42
Martin, Catherine Gimelli. „GáborIttzés and MiklósPéti, eds. Milton through the Centuries. Budapest, Hungary: Károli Gáspar University and L'Harmattan Publishing, 2012. xxii + 337pp. ISBN 13: 9789632364841. $35.00 (paper).“ Milton Quarterly 48, Nr. 1 (März 2014): 52–56. http://dx.doi.org/10.1111/milt.12074.
Der volle Inhalt der Quelle
43
Deres, Kornélia. „From State Security to Security State: Performing Control and Claustrophobia in Hungarian Theatre“. New Theatre Quarterly 36, Nr. 4 (November 2020): 320–31. http://dx.doi.org/10.1017/s0266464x20000627.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
This article examines how the exchanges of archival and artistic practices in Central European and, more precisely, in Hungarian theatre and performance can create performative sites calling attention to the continuities and recurring reflexes of pre- and post-1989 realities. The genre of re-performance allows performance artists to comment on their own experience with the communist regimes, as well as to enact the continuing political and aesthetic potentials of past performances. In 1986, a recently founded performance group, the Collective of Natural Disasters, premiered its piece Living Space in Budapest, considered to be an iconic production in the history of Hungarian dance theatre, and earning international success. The solo performer (Yvette Bozsik) was set in a small glass box, suggesting the claustrophobic atmosphere of the 1980s in the country. In 2012, the group re-interpreted the 1986 production with considerable critical changes under the title (In)Finity. The new solo performer (Rita Góbi) was locked in a similar glass box. However, the group refashioned the main question about freedom by offering a mediatized landscape on stage where the recurring experience of claustrophobia was seen through technical innovations forming new regimes and forms of surveillance. Kornélia Deres is a Humboldt Research Fellow in the Institute of Media Culture and Theatre at the University of Cologne. Between 2015 and 2018 she was an assistant professor at Károli University (Budapest), and since 2017 has been a lecturer at ELTE University in Budapest. She is co-editor of five books and the author of Hammer for Images (2016), as well as two volumes of poetry.
44
Suzigan, Wilson. „Nota dos Editores“. Revista Brasileira de Inovação 8, Nr. 1 (30.10.2009): 7. http://dx.doi.org/10.20396/rbi.v8i1.8648973.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Com enorme pesar, registramos o falecimento em fevereiro passado do nosso editor associado, professor Tamás József Márton Károli Szmrecsányi. Ao longo de toda a existência da RBI, Tamás foi o mais ativo de todos os editores associados. Sempre disposto a colaborar, não só atendia prontamente os pedidos dos editores como espontaneamente encaminhava sugestões, especialmente para a seção Ideias Fundadoras. Em duas oportunidades colaborou diretamente nessa seção, indicando textos e elaborando sua apresentação aos leitores da revista. Na primeira indicou, em 2002, um texto menos conhecido de Joseph Schumpeter sobre teoria econômica e história empresarial, publicado em 1949, um ano antes da morte do autor. Na apresentação Tamás ressalta que nesse texto, “além de resumir e sistematizar suas contribuições anteriores sobre a função empresarial e o processo inovativo”, Schumpeter “abre-se para algumas novas perspectivas, raramente levadas em conta pelos divulgadores e seguidores de seu pensamento”, entre as quais “a inclusão do Estado no rol dos agentes da inovação tecnológica” (RBI, v.1, n.2, jul.-dez., 2002). Num estilo conciso, claro e objetivo, aliado a um tom irônico e provocativo, como era sua marca, Tamás nos legou nessa apresentação duas das melhores páginas publicadas na RBI. Na segunda colaboração (RBI, v.5, n.2, jul.-dez., 2006), ao apresentar um texto de Nathan Rosenberg, Tamás disseca a obra do autor e descreve sua trajetória nos campos de história econômica, história de empresas, história do pensamento econômico e história da ciência e da tecnologia. São páginas notáveis de erudição, capacidade de síntese e de percepção dos pontos de vista do autor. Sentiremos muito sua falta.
45
Lichtenberger-Majzikné, Krisztina, und Andrea Fischer. „The Role of Feedback in Developing Reflective Competence“. Practice and Theory in Systems of Education 12, Nr. 3 (01.08.2017): 119–27. http://dx.doi.org/10.1515/ptse-2017-0012.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
AbstractThe role of feedback is unquestionably crucial in a teachers’ profession. In our context of teacher education giving effective feedback is also an essential skill and tool of pedagogical evaluation for developmental purposes when educating university students and future teachers. Effective feedback fosters development, gives guidance, opens windows and new opportunities. In addition, the descriptive nature of feedback has a lot more potentials and positive effect on the teacher-student relationship than traditional assessment. In addition, giving and receiving feedback can be considered the starting point of reflection. Only by having looked into ‘the mirror’ first can one face reality, review and analyse an experience and learn from it. As a result, teaching effective feedback skills through experiential learning is a very important element in reflective teacher education. Taking all the above into consideration, a lot of emphasis is put on teaching effective feedback skills at our Centre for Teacher Education of Károli Gáspár University. Moreover, we aim at changing our students’ perspectives in assessment practice through creating a more positive feedback culture. Giving and receiving feedback effectively can only be learnt by practice and reflecting on the experience. The ultimate aim is to develop our trainees’ reflective competence which serves as a basis for their continuous professional development. Our paper first aims at interpreting feedback from a pedagogical point of view and presenting our best practice in the context of developing trainees’ reflective competence. We shall also give details of everyday practice: how it is incorporated into the pedagogy, psychology and methodology seminars in preservice training. Finally, we shall discuss how and why developing feedback skills is also incorporated into our programme of school placement and mentor training.
46
Humbley, John. „Ágota Fóris, Translation and Terminology. Theory and Practice in Hungary, Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary. Budapest, Paris : L’Harmattan Publishing, 2022, 210 p.“ Éla. Études de linguistique appliquée N° 208, Nr. 4 (27.01.2023): 473–77. http://dx.doi.org/10.3917/ela.208.0093.
Der volle Inhalt der Quelle
47
Munkácsi, Péter. „Somló Bódog: Gondolatok az első filozófiáról (Fordította, a kísérőtanulmányt, a jegyzeteket írta és a glosszáriumot összeállította: Pethő Sándor) (Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó 2021) 152.“ Állam-és Jogtudomány 64, Nr. 2 (2023): 108–12. http://dx.doi.org/10.51783/ajt.2023.2.07.
Der volle Inhalt der Quelle
48
Orosz, Dániel. „Bakk, Miklós – Süli-Zakar, István – Szilágyi, Ferenc (2019): Partium – Borders, Ethnic Groups and Territorial Development. Published by: Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary, Faculty of Law“. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek 19, Nr. 4 (2022): 95–96. http://dx.doi.org/10.32976/stratfuz.2022.47.
Der volle Inhalt der Quelle
49
Szabó, László István. „A magyarországi volt szovjet katonai repülőterek természetre gyakorolt hatásai és jelenlegi állapotuk“. Hadmérnök 15, Nr. 2 (2020): 55–78. http://dx.doi.org/10.32567/hm.2020.2.5.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Magyarországon a második világháborútól a varsói szerződés felbomlásáig állomásoztak szovjet katonai alakulatok, amelyek létszámáról, tevekénységéről pontos információk ma sem állnak a kutatók rendelkezésére. Hazánkban 1991-ig több szovjet katonai repülőtér működött. A szerző ebben a cikkben részletesen ismerteti ezek működésének történetét, bemutatja jelenlegi funkciójukat, műszaki állapotukat. Vizsgálja, hogy működésük során, valamint mostani állapotukban milyen káros hatást gyakoroltak és gyakorolnak ma is a környezetükre, továbbá milyen lehetséges következményekkel kell számolni. A fentieken túl a szerző átfogó képet ad a repülés és a repülőterek működésének környezetterhelő hatásairól, valamint ismerteti a károk felszámolásának lehetséges formáit és módszereit. Végezetül javaslatot tesz a hazai szovjet repülőterek okozta környezeti károk felszámolásának folyamatára és a létesítmények további hasznosításának lehetőségeire.
50
Ajtony, Zsuzsanna. „Nóra Csontos – Csilla Ilona Dér Pragmatika a magyar mint idegen nyelv oktatásában (Pragmatics in Teaching Hungarian as a Foreign Language), pp. 92 Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Publishing House, 2018“. Acta Universitatis Sapientiae, Philologica 10, Nr. 2 (01.11.2018): 195–97. http://dx.doi.org/10.2478/ausp-2018-0023.
Der volle Inhalt der Quelle