Um die anderen Arten von Veröffentlichungen zu diesem Thema anzuzeigen, folgen Sie diesem Link: Inklúzia.
Zeitschriftenartikel zum Thema „Inklúzia“
Geben Sie eine Quelle nach APA, MLA, Chicago, Harvard und anderen Zitierweisen an
Machen Sie sich mit Top-30 Zeitschriftenartikel für die Forschung zum Thema "Inklúzia" bekannt.
Neben jedem Werk im Literaturverzeichnis ist die Option "Zur Bibliographie hinzufügen" verfügbar. Nutzen Sie sie, wird Ihre bibliographische Angabe des gewählten Werkes nach der nötigen Zitierweise (APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver usw.) automatisch gestaltet.
Sie können auch den vollen Text der wissenschaftlichen Publikation im PDF-Format herunterladen und eine Online-Annotation der Arbeit lesen, wenn die relevanten Parameter in den Metadaten verfügbar sind.
Sehen Sie die Zeitschriftenartikel für verschiedene Spezialgebieten durch und erstellen Sie Ihre Bibliographie auf korrekte Weise.
1
Rajčáková, Eva, und Angelika Švecová. „Social Inclusion in Operational Programmes Employment and Social Inclusion and Education“. Geografické informácie 16, Nr. 2 (2012): 129–37. http://dx.doi.org/10.17846/gi.2012.16.2.129-137.
Der volle Inhalt der Quelle
2
Bendíková, Elena, Ľudmila Jančoková und Božena Paugschová. „Životný štýl a sociálna inklúzia seniorov športovými aktivitami“. Studia sportiva 7, Nr. 3 (16.12.2013): 43–54. http://dx.doi.org/10.5817/sts2013-3-3.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
This article presents partial results, based on the lifestyle of seniors with a focus on the particular determinants (with focus on sport activities), which belong to key social factors of the quality of life of seniors. Survey respondents were seniors from Liptovsky Mikulas city. A questionnaire was used to detect primary indicators of quality of life and lifestyle of seniors. The findings significantly showed that physical education and sport activity play an important role in maintaining social contacts, bonds, health and independence, which are particularly specific in that age of seniors from different points of view.
3
Erőss, Gábor. „„Hallottuk, hogy Robi bá’ kint volt a telepen.”“. Iskolakultúra 29, Nr. 7 (01.07.2019): 93–111. http://dx.doi.org/10.14232/iskkult.2019.7.93.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Ez az esettanulmány, amely egy vidéki nagyváros egyházi (református) fenntartású iskoláját írja le, a szegregáció/ integráció kérdését részletesen és árnyaltan tárgyalja. A Szamóca iskolában azonosítható intézményi és pedagógiai gyakorlatok azért érdekesek, mert távol esnek mind a szívtelenül szegregáló egyházi iskola egyre gyakrabban megjelenő rémképétől, mind a vizsgált iskola befogadáspárti önképétől. Távolról nézve a – mintegy 30%-nyi bejáró tanulót beiskolázó – intézmény klasszikus iskolán belüli szegregációt folytat, de történetileg (összevonás, fenntartóváltás hatásai), illetve közelebbről szemlélve, a szelekció és inklúzió sajátos gyakorlatainak komplex mintázataival találkozunk. A „felvételi” során a „roma” vs. „nem roma” fogalompár kettős átalakuláson megy át: első lépésben a tanítható/nehezen-tanítható diák, illetve érdeklődő/nem-érdeklődő szülő („fontos, hogy a szülők eljöjjenek a kapunyitogatóra”) ellentétpárra fordítják le, majd magának a kategóriába sorolásnak az aktusát is elleplező „angolos osztályba jelentkezett”/„nem angolos osztályba jelentkezett” szabad osztályválasztás elvnek adja át a helyét a pedagógiai diskurzusban; ezt a szülők is interiorizálják (pl.nem kifogásolják, hogy azért nem mehet a gyerekük angolos osztályba, mert nem járt óvodai angolra), a kivételek (esetlegesség) pedig legitimálják. Ugyanakkor (a) a gyerekhiány, (b) a fluktuáció, (c) az osztálytermi és korrepetálási pedagógiai gyakorlat, valamint (d) a keresztyén befogadásdiskurzus és konkrét inklúziós támogatás (iskolalelkész, KIP) működése mindezt árnyalja.
4
Varga, Aranka, Kitti Vitéz, István Orsós, Bálint Fodor und Gergely Horváth. „Diverzitás és inklúzió a felsőoktatásban“. Educatio 29, Nr. 3 (23.02.2021): 449–64. http://dx.doi.org/10.1556/2063.29.2020.3.8.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Összefoglaló. Tanulmányunk hazai és nemzetközi írásokra támaszkodva tisztázza az inklúzió és a diverzitás fogalomkörét. Vizsgáljuk, hogy miként vált a felsőoktatás jellemzőjévé a diverzitás, valamint az inkluzivitás fókuszba kerülése mögött meghúzódó további okokat és következményeket. Kérdőíves kutatásunk arra irányult, hogy a Pécsi Tudományegyetem diverz hallgatói köre (N: 809) mennyire részese az egyetemi közösségi és tudományos életnek, mutatnak-e különbséget a társadalmi hátránnyal küzdők a bevonódásban. Az eredmények rámutattak, hogy a nagy egyetemi programokon a társadalmi hátrányban levők alulreprezentáltak, azonban a szakkollégiumok és egyéb mikroközösségek nagyobb mértékben képesek a személyes megszólításra, az inkluzív közeg biztosítására. Summary. Our study clarifies the concepts of inclusion and diversity based on domestic and international studies. We examine how diversity has become a feature of higher education, and the additional causes and consequences behind the focus of inclusivity. Our questionnaire study explored the extent to which the diverse group of students of the University of Pecs (N: 809) is involved in the university social and academic life, and whether those with social disadvantages show a difference in involvement. The results revealed that socially disadvantaged students are underrepresented in large university programmes, however, student colleges and other micro-communities are more able to address these students in a personal way and to provide an inclusive environment.
5
Réthy, Endréné. „"Én mint az inklúzió hőse"“. Pedagógusképzés 15, Nr. 1-4. (20.12.2016): 93–108. http://dx.doi.org/10.37205/tel-hun.2016.1-4.09.
Der volle Inhalt der Quelle
6
Böddi, Zsófia, Barbara Keszei, Mónika Serfőző und Andrea Dúll. „A megfigyelés kutatásmódszertana – Interakciók megfigyelése integrált és inkluzív óvodai környezetben“. Gyermeknevelés 3, Nr. 2 (10.09.2015): 29–50. http://dx.doi.org/10.31074/gyntf.2015.2.29.50.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Az óvodai integráció és inklúzió hatékony vizsgálatának fontos részét képezi, hogy a fejlődési és pedagógiai történéseket a maguk természetes környezetében tanulmányozzuk. Ennek célravezető módszere lehet a megfigyelés, amellyel akár olyan momentumokat is megragadhatunk, mint a gyermek-gyermek és a gyermek-pedagógus interakciók. Jelen tanulmányunkban a megfigyelés kutatás-módszertani hátterének bemutatását követően ismertetjük a gyermeki viselkedés megfigyelésének néhány lehetséges módszerét. Majd áttekintjük és elemezzük az óvodai integráció, inklúzió témájában végzett megfigyeléses vizsgálatokat. Írásunkban kiemelt szerepet kapnak az interakciók megfigyelését célzó tanulmányok, hiszen az óvodai integráció és inklúzió tanulmányozása terén kulcsfontosságú elemnek tartjuk a résztvevők megfigyelését természetes környezetükben, azaz a csoportszobában. Elemzésünkbe tényezőként bevontuk az óvodai környezet összetevőit is, mivel az interakciók ebben a közegben valósulnak meg, illetve maga a környezet elrendezése is hatással van rájuk. A fenti szempontokat a pedagógiai munka tudatossága és tervezése vonatkozásában is érdemes körültekintően elemezni.
7
Velisek-Braskó, Ottilia. „ÁTMENET AZ INKLÚZIÓ KONTEXTUSÁBAN A SZÜLŐK SZEMSZÖGÉBŐL“. Педагошка стварност 63, Nr. 1 (29.03.2018): 3–15. http://dx.doi.org/10.19090/ps.2017.1.3-15.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Azok a gyermekek, akik fejlődési nehézségekkel vagy zavarokkal élnek, sérültek, hátrányos helyzetűek vagy kiváló tehetséggel rendelkeznek, ők is ugyanolyan emberek, mint mindannyian. Ezek a különleges gyermekek különleges bánásmódot igényelnek a nevelés és oktatás folyamatában. Az inklúzió minden gyermek számára minőségi okta- tást jelent, amely a saját természetes környezetében valósul meg. Így a sebezhető cso- portba tartozó gyermekek egyaránt a többségi óvodákba és iskolákba járhatnak. Min- den gyermek érdeke, hogy a szülők és a pedagógusok közöttpartneri viszony alakuljon ki az oktatás folyamatában, különösen az inklúzió kontextusában. A gyermekek/tanu- lók áthaladását az oktatási rendszer szintjein, vagyis az alrendszerek közötti átlépést, átmenetnek (tranzíciónak) nevezzük. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek szá- mára fontos, hogy folytatódjon az inkluzív oktatásuk az oktatási rendszeren keresztül. Ez a kutatási munka akülönleges gyermekek átmeneti időszakát és folyamatát közelíti meg aszülők szemszögéből, kiemelve a gyakorlatban lévő jó példákat és a nehézsége- ket is, amelyeket szükséges megoldani a sikeres és zökkenőmentesebb átmenetkhez.
8
Kardos, Dorottya. „Kockázatvállalás és kísérletezés, avagy miről szól az inklúzió?“ Educatio 29, Nr. 3 (23.02.2021): 517–20. http://dx.doi.org/10.1556/2063.29.2020.3.15.
Der volle Inhalt der Quelle
9
Berger, Viktor. „Inklúzió és exklúzió: Georg Simmel individualitás elméletének néhány vonásáról“. Replika 112 (20.11.2019): 15–28. http://dx.doi.org/10.32564/112.3.
Der volle Inhalt der Quelle
10
DOČKAL, VLADIMÍR, ALŽBETA DVORANOVÁ und PATRÍCIA ŠUTOVÁ. „SONDA DO POSTOJOV RODIČOV A UČITEĽOV KU ŠKOLSKEJ INKLÚZII“. Psychologia a patopsychologia dietata 54, Nr. 01 (2020): 36–60. http://dx.doi.org/10.4149/ppd_202003.
Der volle Inhalt der Quelle
11
Duchovicova, Jana, und Gabriela Petrova. „PERSONAL COMPETENCES OF ABSOLVENTS AS PREREQUISITE OF SOCIAL INCLUSION“. Slavonic Pedagogical Studies Journal 5, Nr. 1 (Februar 2016): 184–200. http://dx.doi.org/10.18355/pg.2016.5.1.184-200.
Der volle Inhalt der Quelle
12
Magová, Martina. „Rodina a jednotlivec so špecifickými vývinovými poruchami učenia v procese inklúzie“. Edukacja • Terapia • Opieka 1 (31.12.2019): 213–22. http://dx.doi.org/10.52934/eto.70.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Príspevok sa zaoberá postavením rodiny žiaka so špecifickými vývinovými poruchami učenia v procese inkluzívneho vzdelávania. Popisuje základné terminologické východiská smerom k rodine. Príspevok taktiež poɨ jednáva o záťažových faktoroch, s ktorými sa musí konfrontovať rodina žiaka so špecifickými vývinovými poruchami učenia Kvalitatívne výskumné šetrenie sa zaoberá problematikou postavenia rodiny v inkluzívnom vzdelávaní. Zisťovali sme pohľad riaditeľov škôl smerom k postojom rodičov žiakov v inɨn kluzívnom vzdelávaní.
13
Šuhajdová, Ivana. „Slovak Majority Society Knowledge on Inclusion and Inclusive Education“. Scientia et Eruditio 1, Nr. 2 (2017): 56–64. http://dx.doi.org/10.31262/2585-8556/2017/1/2/56-64.
Der volle Inhalt der Quelle
14
Pető, Ildikó. „Az inkluzív nevelés és a debreceni tanárképzés“. Pedagógusképzés 9, Nr. 3-4. (20.12.2011): 143–52. http://dx.doi.org/10.37205/tel-hun.2011.3-4.09.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Az együttnevelés (integráció, inklúzió) már a jelen pedagógiai gyakorlata, amit vagy jól, vagy kevésbé jól, de naponta végeznek a pedagógusok. Ahhoz, hogy a pedagógusképzés képes legyen lépést tartani az állandóan változó igényekkel, azzal, hogy a pedagógusok napról napra többet (de úgy érzik, hogy nem eleget) tudnak a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásáról, maguknak a képző intézményeknek, az oktatóknak is változniuk kell. Meg kell keresniük azokat az elemeket, amelyeket beépíthetnek azokba az ismeretanyagokba, amelyeket eddig esetleg nem érintett az együttnevelés jelensége.
15
Naffa, Helena, und Fanni Dudás. „Milyen szerepet töltenek be az országszintű ESG indikátorok, valamint a globális pénzügyi inklúziós indikátorok a szociális és pénzügyi jólét meghatározásában?“ Köz-gazdaság 15, Nr. 2 (2020): 156–62. http://dx.doi.org/10.14267/retp2020.02.19.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
A környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és kormányzati (Governance) faktorok, azaz az ESG szempontok egyre nagyobb szerepet kapnak a pénzügyekben és a pénzügyi döntéshozatalban. Emellett a pénzügyi jólét kutatása is a nemzetközi szakirodalom egyik fontos kérdése napjainkban. Ez a cikk az általános jólét becsléséhez és előrejelzéséhez tárja fel az országszintű ESG indikátorok és a Világbank globális pénzügyi inklúziós indikátorainak magyarázó erejét. A kutatásunk során főkomponens elemzést végeztünk el a Világbank két adatbázisán: az országszintű ESG indikátorok alapján egy ESG jóléti indexet határoztunk meg, illetve a globális pénzügyi inklúziós indikátorok alapján egy pénzügyi jólét indexet. Az empirikus vizsgálat eredményei igazolták az előzetes várakozásainkat, azaz a kutatás során létrehozott két új index szorosan korrelált az általános jóléti indexszel, azaz alkalmasak lehetnek az általános jólétet meghatározó tényezők azonosítására, valamint a szociális ellátórendszer értékelésére és fejlesztésére hosszú távon.
16
Óhidy, Andrea. „Migráns hátterű tanulók iskolai inklúziója a németországi iskolapedagógiai diskurzusban“. Educatio 26, Nr. 3 (September 2017): 431–40. http://dx.doi.org/10.1556/2063.26.2017.3.9.
Der volle Inhalt der Quelle
17
Szilágyi, Magdolna. „Discrimination or inclusion of the language of instruction of the roma/gypsy children“. Képzés és Gyakorlat 13, Nr. 1-2 (2015): 375–86. http://dx.doi.org/10.17165/tp.2015.1-2.26.
Der volle Inhalt der Quelle
18
Myšľan, Pavol, Peter Ružička, Tomáš Mikuš und Miroslav Hain. „3D distribúcia minerálnych inklúzií v granátoch z lokalít Lesné - Potičky a Beňatinská voda (Slovenská republika)“. Bulletin Mineralogie Petrologie 28, Nr. 2 (2020): 246–60. http://dx.doi.org/10.46861/bmp.28.246.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Visualization of garnets and their mineral inclusions was performed by X-ray microtomography by reconstructing 3D image from 1800 measured 2D X-ray projections. Visualization procedure of 3D distribution of mineral inclusions was based on the different absorption of X-ray radiation between the host garnet and mineral inclusions. 3D visualization provided a realistic picture of a distribution of the 126 identified mineral inclusions in garnet from rhyolite and rhyodacite Beňatinská voda and 21 inclusions in garnet from Lesné - Potičky (Slovak Republic). Composition of garnet from locality Lesné - Potičky is Alm71.0-73.7Prp8.3-9.0Grs14.7-16.6 and from locality Beňatinská voda is Alm72.1-73.2 Prp5.5-5.9Grs18.3-19.4. Mineral inclusions in garnets from locality Lesné - Potičky are represented by fluorapatite, zircon, ilmenite, annite and magmatic melts preserved in the form of glass inclusions trapped in apatite inclusions. Mineral inclusions in garnets from locality Beňatinská voda are represented by fluorapatite, zircon and plagioclase An78.53-57.12. Chemical composition of zircons and fluorapatites are similar from both localities. Based on the chemical composition, the high-pressure origin of garnets associated with I-type magmas was confirmed.
19
Szarka, Bernadett. „Multikulturális nevelés az óvodában : Más anyanyelvű és/vagy kultúrájú gyermekek inklúziója“. Képzés és gyakorlat 19, Nr. 1-2 (2021): 151–62. http://dx.doi.org/10.17165/tp.2021.1-2.15.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
A 21. század folyamatosan változó világának számos kihívása közül az egyik a multikulturális társadalmak létrejöttének következménye, hiszen a más kulturális identitású, más anyanyelvet beszélő családok gyermekei jelennek meg az egyes országok oktatási intézményeiben. Kutatásomban feltárom, hogy Magyarországon találkoznak-e az óvodapedagógusok más kulturális identitású gyermekekkel munkájuk során, milyen tudással rendelkeznek a multikulturális nevelés terén, annak megvalósításához rendelkeznek-e megfelelő módszertani eszköztárral. Továbbá megvizsgáltam, hogy a más kulturális identitású családok hogyan élik meg a magyar óvodába történő beszoktatást, kultúrájuk megjelenik-e az intézményben.
20
Varga, Aranka. „Pedagógusjelöltek útja az inkluzív iskola felé“. Pedagógusképzés 9, Nr. 3-4. (20.12.2011): 153–62. http://dx.doi.org/10.37205/tel-hun.2011.3-4.10.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
A felsőoktatás rendszerében elengedhetetlen, hogy a tanár szakos hallgatók megismerkedjenek a különböző társadalmi hátterű, kulturális hovatartozású és egyéni sajátosságokkal rendelkező tanulók címkézésektől mentes nevelésével. Vagyis elsődleges a pedagógusjelöltek számára olyan kompetenciák kialakítása, melyek képessé teszik őket a – heterogén iskolai közegben zajló, valamint a diákok egyediségében rejlő sokszínűséget értékként elismerő, arra pedagógiailag eredményesen reflektáló – minőségi oktatási környezet megszervezésére. Mindezt a tudást összefoglalóan az inkluzív nevelés szemléletének és gyakorlatának nevezzük. Az inklúziót támogató tanári kompetenciák kialakításának folyamata kettős: szükséges hozzá a célzott kurzusok egymásra épülő sora, valamint a felsőoktatást átható inkluzív szemlélet és gyakorlat. A következőkben e két terület bemutatására kerül sor a Pécsi Egyetem vonatkozásában.
21
Hamar, Pál, Gábor Prihoda und István Karsai. „Adalékok az iskolai testnevelés tananyag-kiválasztásához“. Iskolakultúra 28, Nr. 3-4 (24.10.2018): 28–38. http://dx.doi.org/10.14232/iskkult.2018.3-4.28.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Tanulmányunkban adalékokat kínálunk az iskolai testnevelés tananyag-kiválasztásához a közelgő NAT5 és az ehhez kapcsolódó kerettantervi munkálatok kapcsán. Álláspontunk szerint a tantervi irányítás, még ha az háromszintű (alaptanterv, keret- és helyi tantervek) is, nem töltheti be funkcióját tartalmi, tananyagkiválasztási dimenziók nélkül. A testnevelés tartalmának kijelölésekor, tananyagának kiválasztásakor a társadalom aktuális és perspektivikus szükségleteit, a korszerű műveltséget és a nevelés céljait, feladatrendszerét, a gyermeki fejlődés törvényszerűségeit figyelembe véve kell eljárni. Az oktatás tartalmának kiszélesedése a testnevelésben is jelentkezett, illetve jelentkezik mind a mai napig. A testnevelés ma már nem elsősorban a tornaterem négy fala közé zárt, az iskolától távol eső sportpályákon zajló testgyakorlást jelent, hanem egy olyan tanulási területet jelöl, amely más területekkel, tantárgyakkal karöltve igyekszik megoldást találni korunk globális kihívásainak ráeső részére. Eközben a figyelem fókuszába kerülnek olyan pedagógiailag kurrens témák is, mint a kereszttantervi dimenziók, a „whole-school-approach” (az egész iskola megközelítés) és az inklúzió. Ezek ugyan nagymértékben hozzájárulnak az iskolai testnevelés jó gyakorlataihoz, de az is látható, hogy nem helyettesíthetik a jól kidolgozott és tantárgyi fókusszal rendelkező tartalmakat, s még inkább nem az oktató egyéniségét, rátermettségét.
22
Vida, Ibolya, Anikó Gál und Ágnes Hódi. „A mozgáskorlátozott gyermekek integrált nevelésének, oktatásának reprezentációja a hazai pedagógiai folyóiratokban“. Gyógypedagógiai Szemle 49, Nr. 1 (10.09.2021): 1–23. http://dx.doi.org/10.52092/gyosze.2021.1.1.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Háttér és célok: Hazánkban az 1990-es évektől kezdődően egyre nagyobb szerepet kapott az integrált nevelés témaköre, amelynek irányelveit először a törvényekben és rendeletekben fogalmazták meg. Ezt követően az elmúlt évtizedek pedagógiai szakirodalmában kiemelt hangsúlyt kapott az integrált nevelés, oktatás fogyatékos tanulókra, osztálytársakra, pedagógusokra gyakorolt pozitív hatása (Laki, 2010). Az Oktatási Hivatal által közétett statisztikai adatok alapján a 2013 és 2019 között időszakban jelentősen növekedett a sajátos nevelési igényű gyermekek száma a köznevelésben (Oktatási Hivatal, 2013-2019). A fentebb említett tényezők okán, továbbá annak figyelembevételével, hogy a sajátos nevelési igény kategóriáin belül kevesebb figyelmet kap a mozgáskorlátozott gyermekek integrációjának elmélete és gyakorlata a pedagógiai munkánkban, kutatásunkban a mozgáskorlátozott gyermekek integrált nevelésének, oktatásának reprezentációját vizsgáltuk a hazai pedagógiai folyóiratokban.
Módszer: Kutatásunkban öt hazai pedagógiai folyóiratot vizsgáltunk a dokumentumelemzés módszerével: Iskolakultúra, Magyar Pedagógia, Új Köznevelés, Educatio és Új Pedagógiai Szemle. Az elemzés során azokra a publikációkra fókuszáltunk, amelyek a sajátos nevelési igény, integráció, inklúzió, együttnevelés témakörökben íródtak, legyen az átfogó, vagy specifikus sajátos nevelési igény kategóriát tárgyaló értekezés.
Eredmények: Az 1997 és 2019 között vizsgált időszakban összesen 161 publikáció jelent meg a sajátos nevelési igény, integráció, inklúzió, együttnevelés témakörökben. Ez a szám az öt folyóirat egészét (10 336 publikáció) tekintve 1,56%-os reprezentáltságnak felel meg. A 161 publikációból 50 (31,06%) empirikus és 82 (50,93%) elméleti kutatást, továbbá 21 (13,04%) interjút és 8 (4,97%) egyéb írást közöltek a folyóiratok hasábjain. 90 publikáció (az összes publikáció 55,90%-a) általánosságban vizsgálta a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének, oktatásának kérdéskörét. Eredményeink szerint a mozgáskorlátozott gyermekek oktatásával, nevelésével kapcsolatban 8 publikáció íródott, ebből csupán 3 tanulmány foglalkozott ezen gyermekek integrált nevelésével. Így a mozgáskorlátozott gyermekek reprezentációja a vizsgált folyóiratok egészét tekintve 0,08%-ra, a sajátos nevelési igénnyel kapcsolatos publikációkat tekintve 4,97%-ra tehető. A folyóiratok sajátos nevelési igénnyel kapcsolatos empirikus kutatásaiban leggyakrabban (38,16%) a felnőtt populációt vizsgálták. A mozgáskorlátozott gyermekekre vonatkozó empirikus vizsgálatok mintáját a hároméves óvodások, a 8. osztályos tanulók és a 10-18 éves felső tagozatos tanulók képezték. Az empirikus vizsgálatokban a kutatási módszerek közül leggyakrabban a kikérdezést, azon belül is a kérdőívet és az interjút alkalmazták vizsgálati eszközként. A mozgáskorlátozott gyermekek képességeinek mérésére írásbeli szövegalkotási feladatot, megfigyelést, rajzsort, interjút és kérdőívet használtak.
Következtetések: A hazai pedagógiai folyóiratok vizsgálata során kapott eredményeink rávilágítanak arra, hogy a többségi pedagógusokat célzó szakfolyóiratokban kevés hangsúlyt kapott a vizsgált téma. A mozgáskorlátozott gyermekek gyakorlatban is megvalósuló hatékony nevelési, oktatási integrációjához, és ezáltal az optimális társadalmi befogadásukhoz feltehetően jelentősen hozzá tudna járulni a mozgáskorlátozott gyermekek integrációját vizsgáló kutatási eredmények pedagógiai folyóiratokban történő közlése.
Kulcsszavak: integráció, mozgáskorlátozott gyermekek, pedagógiai folyóiratok
23
Kozubík, Michal, Svetlana Síthová, Alena Kajanová und Ivan Rác. „Is Feuerstein's Instrumental Enrichment (FIE) a good method for social inclusion of poor Slovak children in school? A study focused on social and educational levels“. Kontakt 20, Nr. 1 (26.03.2018): e42-e47. http://dx.doi.org/10.1016/j.kontakt.2017.10.006.
Der volle Inhalt der Quelle
24
Pető, Ildikó. „Pedagógusképzési modellek: a jövő pedagógusainak inklúzióval kapcsolatos attitűdjei, nézetei“. Pedagógusképzés 9, Nr. 1-2. (30.06.2011): 103–14. http://dx.doi.org/10.37205/tel-hun.2011.1-2.08.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Napjainkban a hagyományos iskolákban a sajátos nevelési igényű tanulók inklúziója az egyik legjelentősebb oktatási kérdés, amivel szembe kell néznie mind az oktatáspolitikának, mind pedig az oktatás minden szereplőjének, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. A szakemberek körében általánosan elfogadott vélemény az, hogy a megfogalmazott elvárások teljesülésének feltétele, hogy a pedagógusképzés intézményei olyan új pedagógusokat képezzenek, akik valóban képesek nevelni és tanítani az ugyanabban a tanteremben tanuló, különböző szükségletű gyerekeket és fiatalokat. Jelen tanulmány a magyar nyelven még ismeretlen ATIES, IPD és CIES vizsgáló eszközöket szándékozik bemutatni, illetve egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat néhány tapasztalata alapján öt pedagógusképzési programot abból a szempontból megvizsgálva, hogy hol van a helye a fogyatékostani ismereteknek, aminek kapcsán külön figyelmet kap az „content infusion”, azaz a diffúz modell.
25
Virág, Hanna, und Ildikó Dunás-Varga. „Értelmileg akadályozott, középsúlyosan értelmi fogyatékos munkavállalók a vendéglátásban“. Gyógypedagógiai Szemle 49, Nr. 2-3. (08.09.2021): 200–216. http://dx.doi.org/10.52092/gyosze.2021.2-3.7.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Háttér és célok: A fogyatékos személyek munkavállalása alacsony mértékű, ezt hazai viszonylatban a KSH 2011. évi népszámlálási adatai is megerősítik. Az értelmi fogyatékos személyek elhelyezkedési aránya különösen a vendéglátás területén alig mérhető. Célcsoportunk, az értelmileg akadályozott, középsúlyosan értelmi fogyatékos személyek munkavállalásáról még ennél is kevesebbet tudunk.
Módszer: Kényelmi mintavétellel félig strukturált egyéni interjúk készültek munkáltatókkal és középsúlyosan értelmi fogyatékos munkavállalókkal a vendéglátás területén, három közismert szervezetnél, Budapest és Fejér megyében. Az interjúelemzés során tartalmi összegzést alkalmaztunk az interjú témakörei mentén.
Eredmények: A kutatás alátámasztotta azt a feltételezésünket a megkérdezettek körében, hogy az akkreditált vendéglátóipari szervezetek alkalmaznak középsúlyosan értelmi fogyatékos személyeket. A készségfejlesztő iskolákban szerzett konyhai kisegítő tanúsítvány nem jelent előnyt a kiválasztás során. Az inklúzióban, az érintettek társadalmi szerepvállalásában nagy jelentőséggel bír a mindennapos munkába járás, a vendégekkel és a munkatársakkal való kommunikáció és együttműködés, továbbá a szabadidős programokon való részvétel.
Következtetések: Az eredmények alapján megállapítható, hogy a vendéglátásban az akkreditált foglalkoztatási forma nagyban támogatja az értelmileg akadályozott személyek munkavállalását. Az előzetes tanulmányok kevésbé, míg a támogató családi háttér, illetve a munkatapasztalatok nagyban hozzájárulnak az adott munkakör elsajátításához. A szociális kapcsolatok és a szabadidős tevékenységek erősítik a társadalmi részvételt.
Kulcsszavak: értelmi akadályozottság, középsúlyos értelmi fogyatékosság, vendéglátás, foglalkoztatás, társadalmi inklúzió
26
Kállai, Gabriella, und Anikó Mile. „Sajátos nevelési igények és befogadó nevelés Európában“. Educatio 29, Nr. 3 (23.02.2021): 363–78. http://dx.doi.org/10.1556/2063.29.2020.3.3.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Összefoglaló. Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi megközelítésben használt sajátos nevelési igény fogalma átalakult, kiszélesedett. Ezzel együtt az együttnevelés kezdetben a különböző fogyatékos tanulókra terjedt ki, ma már több csoportot is magába foglal, és a vonatkozó szabályok az Európai Unió tagországaiban is különbözőek. Az uniós célkitűzéseknek megfelelően több ország oktatási rendszerében egyre nagyobb körben van jelen az inklúzió, ami sok elemében hasonló, némely vonatkozásban pedig különböző lehet. A szemléletmód változása hatással van a problémák azonosítására is. Írásunk az európai adatgyűjtés kvalitatív és kvantitatív adatait, valamint a hazai folyamatokat mutatja be. Summary. In recent decades, the concept of special educational needs used in the international literature has changed and expanded. Conceptual approach to inclusion initially covered students with different disabilities, now it includes several other groups, and the relevant regulations also differ from one member state of the European Union to another. In line with EU objectives, inclusion in the education systems of several countries is increasing, which is similar in many aspects and may differ in some other aspects. Changing conceptual approaches also have an impact on problem identification. Our paper gives an overview of qualitative and quantitative data of European data collection, as well as presents the proper Hungarian processes.
27
Forray R., Katalin, und Tamás Kozma. „Befogadók vagy jogvédők?“ Educatio 29, Nr. 3 (23.02.2021): 339–49. http://dx.doi.org/10.1556/2063.29.2020.3.1.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Összefoglaló. A befogadás (inklúzió) eredetileg a szegénypolitika (szociálpolitika) szakkifejezése volt. Onnan terjedt át a társadalompolitikába és a pedagógiába (gyógypedagógia). A Lisszaboni Egyezmény (2000) óta az Európai Unió hivatalos állásfoglalásaiban visszatérően szerepel mint törekvés a „társadalmi kohézió” erősítésére. A jogvédelem eredete visszanyúlik az 1960-as évtized amerikai polgárjogi mozgalmára. Két eset ismertetésével a szerzők bemutatják a kétféle mozgalom hasonlóságait és különbségeit; összekapcsolva őket a roma/cigány oktatáspolitika dilemmáival. A roma/cigány szegénység még mindig szükségessé teszi a befogadás politikáját. Ugyanakkor a szegénységből kiemelkedő roma/cigány középosztály köreiben erősödik a politizálás szándéka és a jogvédelem igénye. Summary. “Inclusion” has initially been a social policy term. Its use spread from there to policies of welfare, healthcare and education (special education). Inclusion has repeatedly mentioned since the Treaty of Lisbon (2007) in European Union resolutions as an effort to strengthen “social cohesion”. “Legal protection”, on the other hand, goes back to the American civil rights movement of the 1960s. By describing two Hungarian cases, the authors present the similarities and differences between the two policies; linking them to the dilemmas of Roma education policy. Inclusion as a social policy is still necessary because of existing Roma poverties. At the same time, the intention to politicize and the need for legal protection is growing among the new Roma middle class, which emerges out of poverty and steps into the political arena.
28
Andl, Helga. „A kisiskolák és lehetőségeik“. Educatio 29, Nr. 3 (23.02.2021): 409–24. http://dx.doi.org/10.1556/2063.29.2020.3.6.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Összefoglaló. A tanulmány a kisiskolák magyarországi helyzetével foglalkozik, azok komplex társadalmi beágyazottságával, a hátrányos helyzet, a méltányosság és az inklúzió kérdéskörével, oktatáspolitikai és pedagógiai kérdésekkel. Területi és oktatás-statisztikai adatokra támaszkodva bemutatjuk az alacsony létszámmal működő baranyai iskolák egyes jellemzőit, az elmúlt másfél évtizedben lezajlott történéseket. Az intézményi kört érintők között hangsúlyosan jelenik meg az iskolabezárás, melynek folyamatát két iskola közelmúltban zajló megszűnésével foglalkozó esettanulmányunkra építve mutatjuk be. Működő gyakorlatokat keresünk arra, hogy a tanulók támogatásának, az inkluzív tanítási környezet kialakításának milyen lehetőségeit rejtik a – nem egy esetben összevont tanulócsoportos – kisiskolák. Summary. This study attempts to uncover and understand the many different factors of small schools in Hungary: the role of disadvantage, how and if equity and inclusion can be realised, and the complex ways in which society perceives these institutions. For these social determinants are multifaceted, further aspects of pedagogy and education policy will be discussed too. Based on regional and education statistics related data, the paper explores the main features and the recent history of those primary schools in Baranya which operate with a low number of students. In this recent history of small schools, there is a clear emphasis on school closures, a process that we will focus on through our case study of two contemporary school closures in the area. With this analysis, our goal is to present several examples of embedded, functioning practices in small schools – many of which operate with multigraded study groups – that aim to support pupils and create an inclusive environment.
29
Perlusz, Andrea. „Az inkluzív intézményvezetés és az inkluzív nevelés-oktatás összefüggései“. Educatio 29, Nr. 3 (23.02.2021): 350–62. http://dx.doi.org/10.1556/2063.29.2020.3.2.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Összefoglaló. Az inkluzív intézményvezetés fogalma a 2000-es évek elején került be a pedagógiai szakmai gondolkodásba annak a felismerésnek az eredményeképpen, hogy a nevelési-oktatási intézmények vezetőinek meghatározó szerepük van az inklúziós politikák átültetésében, a befogadó gyakorlat és az inkluzív iskolai kultúra eredményes megvalósításában (Ainscow–Sandil 2010; Ruairc 2013). A tanulmányban bemutatott kutatás, melyet a European Agency for Special Needs and Inclusive Education 2019-ben indított (Supporting Inclusive School Leadership, SISL), három szakaszban vizsgálja a részt vevő tagállamok szakpolitikáit, illetve intézményi gyakorlatait. A projekt célja az inkluzív intézményvezetést elősegítő szakpolitikai környezet bemutatása, azoknak a kompetenciáknak a leírása, melyek a sikeres inkluzív intézményvezetőt, illetve intézményvezetést jellemezhetik, illetve a képzés, továbbképzés és a professzionális fejlődés lehetőségeinek támogatása önértékelő eszköz kidolgozásával. Summary. The concept of inclusive school leadership was introduced into pedagogical professional thinking in the early 2000s, as a result of the realisation that the leaders of educational institutions have a decisive role in transposing inclusive policies, effective implementation of inclusive practices and inclusive school culture (Ainscow and Sandill, 2010; Ruairc, 2013). The research presented in the study, launched by the European Agency for Special Needs and Inclusive Education in 2019 (Supporting Inclusive School Leadership SISL) examines the policies and institutional practices of the participating member states in 3 phases. The aim of the project is to present a policy environment conducive to inclusive institution-management, to describe the competences that can characterise a successful inclusive leader of institution or institution management, and to support the opportunities for training, further training and professional development by developing a self-assessment tool.
30
Hüse, Lajos. „Szemléletformálás a fogyatékkal élő gyermekek iskolai és társadalmi inklúziója érdekében“. Párbeszéd szociális munka folyóirat, 23.01.2018. http://dx.doi.org/10.29376/parbeszed/2017/4/5.
Der volle Inhalt der Quelle