Um die anderen Arten von Veröffentlichungen zu diesem Thema anzuzeigen, folgen Sie diesem Link: Infodémie.
Zeitschriftenartikel zum Thema „Infodémie“
Geben Sie eine Quelle nach APA, MLA, Chicago, Harvard und anderen Zitierweisen an
Machen Sie sich mit Top-19 Zeitschriftenartikel für die Forschung zum Thema "Infodémie" bekannt.
Neben jedem Werk im Literaturverzeichnis ist die Option "Zur Bibliographie hinzufügen" verfügbar. Nutzen Sie sie, wird Ihre bibliographische Angabe des gewählten Werkes nach der nötigen Zitierweise (APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver usw.) automatisch gestaltet.
Sie können auch den vollen Text der wissenschaftlichen Publikation im PDF-Format herunterladen und eine Online-Annotation der Arbeit lesen, wenn die relevanten Parameter in den Metadaten verfügbar sind.
Sehen Sie die Zeitschriftenartikel für verschiedene Spezialgebieten durch und erstellen Sie Ihre Bibliographie auf korrekte Weise.
1
Manus, Jean-Marie. „Infodémie : stopper la propagation d’informations nocives“. Revue Francophone des Laboratoires 2021, Nr. 529 (Februar 2021): 26–27. http://dx.doi.org/10.1016/s1773-035x(21)00033-2.
Der volle Inhalt der Quelle
2
Dalmat, Yann-Mickael. „Infodémie : et si les moustiques transmettaient le Sars-CoV-2 ?“ Option/Bio 32, Nr. 635-636 (Juni 2021): 11. http://dx.doi.org/10.1016/s0992-5945(21)00129-x.
Der volle Inhalt der Quelle
3
Baldeón Tovar, Magno Teófilo, Fernando Viterbo Sinche Crispín, Alex Sandro Landeo Quispe, Carlos Alcides Almidón Ortiz und Luz Edga Medina Pelaiza. „El reto de la tecnología en la lucha contra la infodemia por COVID-19“. Boletín de Malariología y Salud Ambiental 61, Nr. 4 (2021): 732–41. http://dx.doi.org/10.52808/bmsa.7e5.614.022.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Se realizó una investigación para conocer el efecto del uso tecnología en la lucha contra la infodemia por COVID-19, mediante búsquedas en Google Trends, usando hashtags de tendencias de Google e Instagram, entre los meses de enero a junio 2020. La búsqueda consistió en el uso de hashtags de tendencias o apodos de la nomenclatura oficial sobre SARS–CoV-2 y COVID-19. Para determinar la gravedad de los diversos apodos infodémicos que circulan en Internet, se utilizó la mediana de los puntajes individuales aportados por 5 expertos en bibliotecología digital, valores que posteriormente fueron totalizados para generar la escala infodémica (escala) que va de 0 (mínimo) a 10 (máximo). La mayor parte de información pesquizada en esos períodos consistió en fuentes genéricas o no oficiales; en contraste se destacó en las búsquedas específicas con un término no infodémico, “COVID-19”. De este grupo, 5 fueron sostenidas en el tiempo (sin punto de ruptura) y 11 con punto de ruptura, es decir, que incrementó su volumen relativo con respecto al período anterior. El reto de la tecnología es inducir a la población al uso de la terminología oficial de eventos sanitarios en la búsqueda de información, noticias y conocimientos en la web, evitando así la infodemia y sus consecuencias
4
RICHARD, C., MT LUSSIER und B. MILLETTE. „L'ASSERTIVITE PROFESSIONNELLE“. EXERCER 33, Nr. 184 (01.06.2022): 276–79. http://dx.doi.org/10.56746/exercer.2022.184.276.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Dans cet article vous est proposé une prolongation de la réflexion sur l’assertivité professionnelle en santé débutée en 2019 et publiée dans exercer1,2. Après deux ans de pandémie, nous ne pouvons que constater le foisonnement des sources d’informations à son propos. Cette « infodémic » fait circuler sur un même pied des informations appartenant à des registres très différents : connaissances, croyances, informations, opinions, commentaires, fausses nouvelles3… Comment un non-spécialiste en santé peut-il juger s’il est exposé à une connaissance, une croyance, un commentaire, un préjugé ou une fausse nouvelle ?
5
Molnár, Ákos Ádám. „A koronavírus idején a közösségi médiában megjelenő álhírek elemzése, az „infodémia” fontossága“. Hadmérnök 18, Nr. 3 (2023): 189–206. http://dx.doi.org/10.32567/hm.2023.3.13.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
2019. decemberben Kína egyik tartományában, Vuhanban jelent meg a napjainkra már mindenki által ismert és azóta világjárvánnyá nyilvánított Covid–19. A vírussal együtt azonban felerősödtek az álhírek és az ezzel kapcsolatos dezinformálás. Az álhírek és azok terjedése több csatornán is meg tud valósulni, napjainkban a legerőteljesebben az online térben. 2020 tavaszán a World Health Organization az „infodemic” kifejezéssel – azaz amikor túl sok információ, köztük rengeteg megtévesztő jelenik meg egy járvánnyal kapcsolatban – mutatott rá, hogy nemcsak a vírus, de a vele kapcsolatos dezinformáció, vagyis félreinformálás is ugyanolyan mértékben terjed a világon. Jelenleg még mindig ebben a korszakban élünk, a „post-truth” árnyékában, amikor a különböző híreket gyakrabban hisszük el az érzelmi töltöttségük, mintsem valóságtartalmuk vagy forrásuk alapján, jelentősen befolyásolva a társadalom informáltságát. Kutatásom fő célja a koronavírussal kapcsolatos álhírek és érzelmek vizsgálata. Ezen belül az álhírek terjedését és a hallgatóságra tett hatásait vizsgáltam. Online felületeken végzett kulcsszóelemzést alkalmazva az álhírek terjedését, annak ütemét és miértjét kutattam.
6
Marín-Casanova, José Antonio. „Del virus al infovirus“. Revista Ethika+, Nr. 2 (28.11.2020): 209. http://dx.doi.org/10.5354/2452-6037.2020.58489.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Estudio desde las distintas perspectivas de comprensión de las políticas de vigilancia y control social de la vida al enfocar la actual pandemia. Se enfatiza que todas esas políticas se aplican hoy mediante las TIC, extendiendo el dominio digital sobre el mundo offline y transformando la pandemia en tecnopandemia. Así resultan todas ellas, biopolítica, teoría de la excepción y psicopolítica, conceptualmente superadas por la tecnopolítica. La tecnopolítica es la forma político-social de la vida onlife, la práctica de un poder infodémico, que utiliza tecno-personas, que no son ni individuos ni tampoco sujetos políticos, para controlar y someter la vida offlife.
7
Ináncsi - Farkas, Mátyás Tibor. „Álhírek ellenőrzése a közösségi médiafelületeken a COVID-19 járvány alatt“. Hadtudomány 32, Nr. 1 (21.06.2022): 42–53. http://dx.doi.org/10.17047/hadtud.2022.32.e.42.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
A közösségi médiaplatformok jelenléte a COVID-19 járvány alatt létrehozott egy infodémiás állapotot. A felhasználóknak nagy mennyiségű információ vált elérhetővé, melyeknek bizonyos tartalma álhír. A felhasználók és a kormányzati szereplők számára kihívást jelent a felmerülő álhírek ellenőrzése. Problémát jelent ezen tartalmakkal szembeni fellépés is. Továbbá kérdés, hogy egy állami szereplő hogyan tud fellépni az álhírekkel szemben egy olyan platformon, amit nem ő birtokol. Ezekre a kérdésekre a felhasználók szemszögéből kérdőíven keresztül kerestük a választ. Választ kívánunk arra adni, hogy miért nehéz a moderáció kérdésköre, hogyan lehet elősegíteni az álhírek elnyomását. A kutatásunkban megismertük, hogy a kereshetőség növelése elősegíti az álhírellenőrzést.
8
Bányász, Péter, András Tóth und Gábor László. „A koronavírus oltással kapcsolatos állampolgári attitűd vizsgálata szentimentanalízis segítségével“. Információs Társadalom 22, Nr. 1 (31.03.2022): 99. http://dx.doi.org/10.22503/inftars.xxii.2022.1.6.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
A 2020-ban kitört, új típusú koronavírus okozta globális pandémia számos kihívás elé állította a társadalmakat. E tekintetben több szempontból megnőtt a kiberbiztonság szerepe, hiszen az oltóanyag kutatásával kapcsolatos intézmények kiemelt helyen szerepeltek a támadók célpontjai között. Ennél is komolyabb kihívást jelent az oltással kapcsolatos infodémiás állapot, melynek keretében számos olyan álhírt terjesztenek, amelyeknek célja a társadalom bizonyos oltóanyagokkal kapcsolatos attitűdjének befolyásolása. A szerzők nemzetközi és hazai összehasonlításban vizsgálják a különböző oltóanyagokkal (AstraZeneca, Johnson and Johnson, Moderna, Pfizer, Sinopharm, Szputnyik V) kapcsolatos társadalmi attitűdöt szentimentelemzés segítségével. A mintavétel a 2020. január 1. és 2021. július 31. közötti időpontban valósult meg 30 nyelven az interneten nyilvánosan elérhető megosztásokat vizsgálva.
9
Freitas, Maria Cristina Vieira de. „Transformações, comunicações e interações digitais no contexto da pandemia COVID-19:“. Boletim do Arquivo da Universidade de Coimbra, extra 1 (03.03.2022): 131–50. http://dx.doi.org/10.14195/2182-7974_extra2022_1_6.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
A transformação digital é um termo utilizado para indicar um conjunto de alterações provocadas pelo recurso massivo a tecnologias digitais, implementadas de forma “disruptiva” nos ambientes sociais. Este estudo de revisão da literatura analisa algumas destas transformações, particularmente, no âmbito das comunicações e das interações digitais, tendo como pano de fundo a gestão da informação no contexto da pandemia COVID-19, divisando oportunidades e desafios atuais e futuros. Os resultados são apresentados em dois blocos analíticos. No primeiro, avaliam-se os cenários disruptivos, as alterações nos estilos, nas formas de organização e realização do trabalho, a rápida disseminação da oferta de serviços de base tecnológica, as oportunidades e os desafios. No segundo bloco, são discutidos alguns dos comportamentos informacionais que, no contexto pandémico, marcaram o caráter das comunicações e interações digitais, incidindo em aspetos tais como o uso e a privacidade dos dados, as estratégias de rastreamento digital e o aumento exponencial da divulgação de notícias falsas e desatualizadas, num contexto tão pandémico quanto infodémico. Nas considerações finais, são sumariadas algumas das questões críticas e linhas de investigação prioritárias a figurar em atuais e futuras agendas de pesquisa.
10
Fuertes-Bucheli, José Fernando, Juan David Peláez-Martínez, María del Mar Martínez-Niño, Ana María Aguilar-Gonzalez, Madeline Dorris, Beatriz E. Ferro und Robinson Pacheco. „Quinta arremetida de COVID-19 en Colombia ¿Es recomendable volver a usar mascarilla en espacios cerrados?“ Universidad y Salud 24, Nr. 3 (30.08.2022): 267–72. http://dx.doi.org/10.22267/rus.222403.281.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Introducción: La pandemia COVID-19 demanda permanentes adaptaciones en la gestión según la situación epidemiológica. Objetivo: Analizar el comportamiento epidemiológico de COVID-19 en Cali post levantamiento de obligatoriedad de usar mascarillas en ambientes abiertos y cerrados, entre marzo 1 y julio 11/2022. Materiales y métodos: Estudio observacional descriptivo de casos de COVID-19 e incidencia acumulada (IA) para 7 días, con dos hitos temporales: desistimiento del uso mandatorio de mascarillas en ambientes abiertos y cerrados, usando datos publicados por el Instituto Nacional de Salud. Se evaluó la tendencia temporal con la prueba no paramétrica Mann-Kendall. Resultados: Se demostraron diferencias entre el primer y segundo hito: 922 casos en 75 días versus 12.037 en 59 días; Tau -0,22 versus 0,57, S -608 versus 968, Var(S) 47.574,66 versus 233.280,66; pendiente de Sen -0,10 (IC95%: -0,18 y -0,03) versus 7,39 (IC95%: 5,23 y 8,88). Luego del segundo hito, la IA aumentó con tendencia positiva (p=0,006). Conclusiones: El aumento significativo de casos de COVID-19 y de IA coincidió con el levantamiento de la medida de usar mascarillas en espacios cerrados. Por tanto, se apoya el regresar al uso de mascarillas en espacios cerrados, reforzar la gestión infodémica, promover la vacunación y acrecentar la ventilación natural.
11
Kugler, Péter. „Kína nemzetközi megítélésének változása a Covid–19-járvány során“. Hadmérnök 18, Nr. 2 (19.09.2023): 167–87. http://dx.doi.org/10.32567/hm.2023.2.11.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Kína mint nagyhatalom jelentős szerepet tölt be a nemzetközi térben, cselekedeteivel sok szinten hatással van világunkra. A Covid–19-járvány a pandémián túl olyan gazdasági recessziót okozott, amely egy megosztottabb, kevésbé interdependens világot vetít előre. A SentiOne közösségimédia-figyelő platform segítségével a közösségi média és az egyéb online tartalmak kereshetők kulcsszavak alapján – illetve egyes kulcsszavak kizárásával a relevánsabb tartalom megtalálása érdekében –; a kereséssel nyert adatokat elemeztem a SentiOne online beépített elemző modulja segítségével. A SentiOne a PANAS alapján saját maga által fejlesztett szentimentelemző algoritmust alkalmazva méri az egyes médiatartalmak érzelmi töltöttségét, ez alapján pozitív, negatív és semleges lehet egy üzenet, és ezt a hagyományosnak számító hármas skálán összesíti is. Az új hidegháború kérdéskörét is bemutom az egymással szemben álló, USA által vezetett NATO–Quad–AUKUS szövetséget jellemeztem az ellentétes oldalon álló, Kína által vezetett Oroszország és a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagjaiból álló szövetséggel együtt. A kibertér mint virtuális világ egyre inkább a hétköznapjaink része, és az életünkre gyakorolt hatása egyre nagyobb, így fontos az itt megjelent tartalmak vizsgálata. Az információs zűrzavar és a posztigazság fogalmainak ismertetésével, illetve az infodémia jelenségének bemutatásával a pandémia egy másik aspektusára is felhívom a figyelmet, amely a kibertérhez kapcsolható. Ismertetem a kínai segélyezési rendszert és a pandémia meghatározó pontjait. Sematikusan bemutatom az adatbányászat módszerét. A közösségi média és az egyéb weboldalak tartalmának elemzésével bebizonyítom az alábbi hipotézisemet: Az AUKUS és a Quad országainak angol nyelvű közösségimédia- és egyéb online felületeken megjelenő tartalmait vizsgálva a Kínai Kommunista Párt megítélése romlott a járvány során. Megcáfoltam a következő hipotéziseimet: A nyugati közösségi médiában és online felületeken a kínai segélyezés jelentős véleményformáló szerepet töltött be a járvány során. Kína járványkezelésének nemzetközi megítélése a kezdeti negatív időszak után pozitívvá vált.
12
Guan, Tianru, Tianyang Liu und Randong Yuan. „Facing disinformation: Five methods to counter conspiracy theories amid the Covid-19 pandemic“. Comunicar 29, Nr. 69 (01.10.2021): 71–83. http://dx.doi.org/10.3916/c69-2021-06.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Among the burgeoning discussions on the argumentative styles of conspiracy theories and the related cognitive processes of their audiences, research thus far is limited in regard to developing methods and strategies that could effectively debunk conspiracy theories and reduce the harmful influences of conspiracist media exposure. The present study critically evaluates the effectiveness of five approaches to reducing conspiratorial belief, through experiments (N=607) conducted on Amazon Mechanical Turk. Our results demonstrate that the content-based methods of counter conspiracy theory can partly mitigate conspiratorial belief. Specifically, the science- and fact-focused corrections were able to effectively mitigate conspiracy beliefs, whereas media literacy and inoculation strategies did not produce significant change. More crucially, our findings illustrate that both audience-focused methods, which involve decoding the myth of conspiracy theory and re-imagining intergroup relationships, were effective in reducing the cognitive acceptance of conspiracy theory. Building on these insights, this study contributes to a systematic examination of different epistemic means to influence (or not) conspiracy beliefs -an urgent task in the face of the infodemic threat apparent both during and after the COVID-19 pandemic. Entre las crecientes discusiones sobre los estilos argumentativos de las teorías de conspiración y los procesos cognitivos relacionados de su público, los estudios hasta ahora son limitados en lo que respecta al desarrollo de métodos y estrategias que podrían desacreditar eficazmente las teorías de conspiración y reducir las influencias dañinas de la exposición a los medios de comunicación conspirativos. El presente estudio evalúa de manera crítica la efectividad de cinco enfoques para reducir la creencia en conspiraciones, a través de experimentos (N=607) realizados en Amazon Mechanical Turk. Nuestros resultados demuestran que los métodos basados en el contenido al enfrentar las teorías de la conspiración pueden mitigar parcialmente la creencia conspiratoria. Específicamente, las correcciones centradas en la ciencia y los hechos fueron capaces de mitigar eficazmente las creencias en la conspiración, mientras que las estrategias de alfabetización mediática e inoculación no produjeron cambios significativos. Más importante aún, nuestros hallazgos ilustran que ambos métodos centrados en el público, que implican decodificar el mito de la teoría de la conspiración y reimaginar las relaciones intergrupales, fueron efectivos para reducir la aceptación cognitiva de la teoría de la conspiración. Basado en estos conocimientos, este estudio contribuye a un examen sistemático de distintos medios epistemológicos para influir (o no) en las creencias conspirativas, una tarea urgente frente a la evidente amenaza infodémica, tanto durante como después de la pandemia de COVID-19.
13
Zábojník, Jakub. „Problémy infodémie v kontexte pandémie covid-19“. ITlib. Informačné technológie a knižnice, 2021, 51–55. http://dx.doi.org/10.52036/1335793x.2021.1-2.51-55.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Článok je tematicky zameraný na problematiku „infodémie“, ktorá predstavuje masívne šírenie pravdivých aj nepravdivých informácií. V súčasnosti sa vo významnej miere spája s novým koronavírusom, ktorý spôsobil svetovú pandémiu. Táto „epidémia informácií“ sťažuje ľuďom orientáciu v hodnoverných zdrojoch aj rozhodovanie, ktoré z nich vychádza. Ako vírus, tak aj nepravdivé a neoverené informácie, ktoré sa k nemu viažu, môžu byť rovnakou hrozbou pre zdravie, život a fungovanie človeka v spoločnosti. V tomto príspevku sú v stručnosti opísané niektoré aspekty problematiky infodémie: predmet, t. j. rôzne typy a formy nepravdivých a neoverených informácií a jej dopady na ľudí. Zároveň sú uvádzané konkrétne príklady a prípady, ktoré ilustrujú rozsiahlosť tejto problematiky. Cieľom článku je vymedziť pojem infodémia, priblížiť jej základné charakteristiky a problémy v kontexte pandémie COVID-19.
14
Zábojník, Jakub. „Možnosti riadenia infodémie covidu-19“. ITlib. Informačné technológie a knižnice, 2021, 15–21. http://dx.doi.org/10.52036/1335793x.2021.3-4.15-21.
Der volle Inhalt der Quelle
15
Hajji, Abdelouahed. „Mustapha ELOUIZI (2020), Communication de crise. Crise de communication. De la pandémie à l’« infodémie »“. Communication, Vol. 40/1 (28.08.2023). http://dx.doi.org/10.4000/communication.17530.
Der volle Inhalt der Quelle
16
Koltay, Tibor. „Az infodémia és az írástudások“. Performa, Nr. 13 (2022). http://dx.doi.org/10.24361/performa.2022.13.7.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
A COVID-19 világjárvány egyedülálló jellemzője, hogy nemcsak betegséget, szorongást és halált okozott, hanem infodémiát (információs válságot) is eredményezett. Ettől függetlenül, tünetei nem mindig különböznek radikálisan azoktól a problémáktól, amelyek a szokásos, normális körülmények és feltételek mellett bármely információs és kommunikációs válsághelyzetben jelentkezhetnek. Az infodémia szó arra a „másodlagos epidémiára” hívja fel figyelmünket, amelynek következményei sokszor súlyosabbak, mint magának a vírusnak a pusztítása. Ezt, az információ és az epidémia (pandémia) szavak összevonásából megalkotott kifejezést azonban nemcsak a járvánnyal kapcsolatban használhatjuk, hanem minden olyan esetben is, amikor az információs fertőzés torzítja helyzetértékelésünket és rontja cselekvőképességünket. Az infodémia kezelésének fontos pillére az adat- és információcsere folyamatos nyomon követése és mintázatainak elemzése. Ezt szolgálja az infodemiológia (információs epidemiológia), amelynek alapvető feladata a hiteles egészségügyi információk terjesztése, valamint a megtévesztő információk meghatározó jellemzőinek és terjesztésének tanulmányozása. Az interneten található egészségügyi információk jelentős része ugyanis nem bizonyítékokon alapuló forrásokból származik.
17
Koltay, Tibor. „Az adatműveltség és a COVID-19 válság“. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 02.02.2023. http://dx.doi.org/10.3311/tmt.13205.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
A COVID-19 világjárvány nemcsak egészségügyi problémákat okozott, hanem infodémia (információs válság) kialakulásához is vezetett. Ennek következtében nemcsak a könyvtáraknak és könyvtárosoknak kellett olyan kihívásokkal szembenézniük, amelyeket számos olyan környezetet befolyásolt, amelyben információt vagy adatot kezelnek. Ezeken a területeken fontos lehet, hogy ismerjük az információs műveltség és az adatműveltség jellemzőit, valamint az ezekhez kapcsolódó néhány olyan területet, ahol eszközöket találhatunk arra, hogy ezt a helyzetet kezelni tudjuk.
18
López-Borrull, Alexandre. „Desinformación como herramienta de activismo social y político: ¿el fin justifica las 'fake news’?“ COMeIN, Nr. 111 (11.06.2021). http://dx.doi.org/10.7238/c.n111.2140.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
La crisis sanitaria y infodémica por COVID-19 nos ha impactado de forma muy importante durante el último año. A parte de aprender qué son las Rt, la incidencia acumulada o qué es una PCR, hemos tenido que lidiar con una gran cantidad de mentiras y noticias falsas. Desde las teorías conspiracionistas que ligaban Bill Gates (antes del divorcio) y el 5G con la enfermedad, hasta las informaciones que las campañas de vacunación eran los intentos del nuevo orden mundial para reducir y controlar la población global.
19
Falyuna, Nóra. „Science disinformation as a security threat and the role of science communication in the disinformation society“. Scientia et Securitas, 29.07.2022, 1–10. http://dx.doi.org/10.1556/112.2022.00086.
Der volle Inhalt der QuelleAnnotation:
Summary. The danger of the spread of science disinformation was demonstrated by the coronavirus pandemic. This created a complex crisis, affecting economic, social, and public health security, so disinformation can be perceived as a security threat. Understanding characteristics, communication, and mechanisms of disinformation are particularly important. In this paper, I will elaborate on the concept of disinformation society based on the information society and the dangers of science disinformation, mainly using the example of the disinformation wave that accompanied the coronavirus epidemic. I present the main responses to the problem, highlighting the role of science communication. I will emphasize the need to change attitudes in science communication practices and show how understanding science disinformation can help to do this. Összefoglalás. Az új kommunikációs és médiakörnyezet újítólag hat a dezinformáció megjelenésének és terjedésének módjára, formáira, a terjesztő aktorok számára, az alkalmazott új információmanipulációs technológiára és e tartalmak társadalmi hatásaira. Az információs társadalom koncepciójára reagálva, egyes szakértők már inkább dezinformációs társadalomról beszélnek. A dezinformáció, különösen a tudományos dezinformáció jelentőségét és terjedésének veszélyét a pandémia mutatta meg igazán, amely során a dezinformáció különböző formái, kiemelten az áltudományos és tudományellenes elméletek mennyisége, terjedésük sebessége és hálózatba szerveződése példátlan volt. A tudományos dezinformáció komoly veszélyt jelenthet akár az egyénre, a szélesebb közösségekre, vagy akár a társadalom egészére nézve is. Napjainkban a dezinformáció megjelenik a biztonságot, jelesül az információbiztonságot fenyegető veszélyek között is. A világjárvány komplex válsághelyzetet szült, amely a gazdasági, társadalmi és közegészségügyi biztonságot is meghatározza, ezért a dezinformáció felfogható nemzetbiztonsági fenyegetésként is. A tudományos dezinformáció működésének, kommunikációjának, hatásmechanizmusának megértése így különösen fontos, mivel közvetlenül biztonságot fenyegető tényezővé válhat. A tanulmányban bemutatom, hogyan épül az információs társadalom alapjaira a dezinformációs társadalom koncepciója, külön kiemelve a tudományos dezinformáció működését, hálózatosodását és veszélyeit, elsősorban a koronavírus köré épülő infodémia példáján. Ezután a problémára adható főbb válaszreakciókat tárgyalom, kiemelve a tudománykommunikáció szerepét. Amellett érvelek, hogy olyan tudománykommunikációs fejlesztésre van szükség, amely elsősorban nem a közösségimédia-platformok használatát, hanem a tudománykommunikációs gyakorlatok során megmutatkozó szemlélet változását helyezi fókuszba. Végül bemutatom, hogy ehhez a szemléletváltáshoz milyen támpontokat nyújthat a tudományos dezinformáció jellemzőinek vizsgálata.