Auswahl der wissenschaftlichen Literatur zum Thema „Ifjúsági regény“

A dolgozat Domonkos István 1970-ben megjelent Via Italia című ifjúsági regényével foglalkozik. Az író opusában jelentős helyet elfoglaló műről kevés elemzés született ez idáig. Tulajdonképpen ez az állítás igaz Domonkos egész gyermekirodalmi munkásságára is. A tanulmány szerzője arra keresi a választ, mitől annyira friss ez a regény több mint ötven évvel az első kiadása után is. Az elemzés számba veszi a regény jellemző helyszíneit (nyelvi és fizikai tereit), rétegeit és szereplőit egyaránt. Továbbá azt a domonkosi életérzést kísérli megragadni, mely majd a gyermekversek sajátja is lesz (Tessék engem megdicsérni), s amely korosztályok feletti, valódi crossover művekké avatja mind az említett verseket, mind a regényt.

Jelen dolgozat Huszti Gergely Mesteralvók hajnala című regényének szövegközeli elemzésére vállalkozik. Tanulmányunkat három szakaszra bontjuk, melyek közül az első a kortárs ifjúsági irodalom sarkalatos kérdésirányai felől közelít a regényhez, különösen a tabumentes, naturalista ábrázolásmódot állítva előtérbe. A második rész fókuszában a mű világépítése áll, valamint a narratíva azon társadalompolitikai tendenciáinak taglalása, melyek a mi valóságunkkal is párhuzamba állíthatók. Végül a regény poétikai megoldásaira térünk ki, különös tekintettel a karakterhorizontok nyelvi sajátosságaira, a vallomásszerűségre, az autoreferencialitás megjelenési módjaira, mindvégig odafigyelünk azonban a más kortárs alkotásokhoz fűződő kapcsolódási pontokra is.

A Rákóczi-szabadságharc legfontosabb eseményei elkerülték Baranya vármegyét, így nem meglepő, hogy ez a térség Rákóczi-hagyományokkal is csak nagyon szórványosan és érintőlegesen rendelkezik. A nemzeti emlékezetnek azonban olyannyira szerves részét képezi a korszak, hogy szinte magától értetődik az irodalmi és filmes megformálása – Baranya viszonylatában is. Örsi Ferenc gyakorlatilag támpontok nélkül írta meg A Tenkes kapitánya című forgatókönyvet, majd az ifjúsági regényt, ami – jóformán már elkészülte előtt – óriási népszerűségre tett szert, később pedig bekerült a populáris kultúrába, és részévé vált a siklósiak történeti tudatának. A dolgozat elején azt a kérdést vizsgálom, hogy a szerző milyen forrásokra hagyatkozott, és hogyan használta, hogyan gondolta tovább azokat. Ezután a „kitalált hagyomány” utóéletét, szervesülésének folyamatát mutatom be, arra fókuszálva, hogy A Tenkes kapitánya hogyan vált identitásformáló tényezővé, legújabban pedig a város- és térségmarketing részévé. Ezen szempontok elemzése segíti annak megértését, hogy a szépirodalom és a populáris kultúra hogyan járul hozzá a történeti emlékezet a lokális identitás formálódásához.

The purpose of my paper is to explore the circumstances of the 1969 Vojvodina Hungarian novel writing competition, which served as a stage in the paradigm shift in (children’s) literature. I explore those intellectual movements, insights, forming poetical and thematic ways through which the (young adult) novel corpus in Vojvodina came into existence, and which corpus is defined by the novels of Nándor Gion, Ottó Tolnai and István Domonkos, among others.