Thematische Bibliographien / Félög

Auswahl der wissenschaftlichen Literatur zum Thema „Félög“

Autor: Grafiati
Veröffentlicht am 26. Juli 2024

Geben Sie eine Quelle nach APA, MLA, Chicago, Harvard und anderen Zitierweisen an

Wählen Sie eine Art der Quelle aus:

Inhaltsverzeichnis

Machen Sie sich mit den Listen der aktuellen Artikel, Bücher, Dissertationen, Berichten und anderer wissenschaftlichen Quellen zum Thema "Félög" bekannt.

Neben jedem Werk im Literaturverzeichnis ist die Option "Zur Bibliographie hinzufügen" verfügbar. Nutzen Sie sie, wird Ihre bibliographische Angabe des gewählten Werkes nach der nötigen Zitierweise (APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver usw.) automatisch gestaltet.

Sie können auch den vollen Text der wissenschaftlichen Publikation im PDF-Format herunterladen und eine Online-Annotation der Arbeit lesen, wenn die relevanten Parameter in den Metadaten verfügbar sind.

Zeitschriftenartikel zum Thema "Félög"

1

Sigurjónsson, Þröstur Olaf, und J. Bjarni Magnússon. „Samskipti fagfjárfesta við félög sem þeir eru hluthafar í“. Tímarit um viðskipti og efnahagsmál 16, Nr. 2 (30.12.2019): 105–999. http://dx.doi.org/10.24122/tve.a.2019.16.2.6.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
Miklar breytingar hafa orðið á eignarhaldi skráðra félaga á íslenskum hlutabréfamarkaði síðasta áratug. Á því tímabili hafa fagfjárfestar orðið fyrirferðarmiklir á markaðnum. Þessi rannsókn varpar ljósi á það með hvaða hætti íslenskir fagfjárfestar eiga í samskiptum við skráð félög þar sem þeir eru hluthafar. Enn fremur hvort og hvernig þeir nota eignarhald sitt til þess að hafa áhrif á starfsemi viðkomandi félaga, þá sérstaklega stjórnarhætti. Helstu niðurstöður eru þær að samskipti íslenskra fagfjárfesta við þau félög sem fjárfest er í á sér stað bakvið tjöldin með fundum og óformlegum samskiptum. Það gerist jafnframt með því að vinna með eða á móti tillögum annarra hluthafa og kjósa með eða gegn þeim á hluthafafundum. Þetta er í samræmi við það sem gerist í nágrannalöndum Íslands nema hvað gagnsæi er þar meira í samskiptum en á Íslandi.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
2

Ástvaldsson, Arnljótur. „Aðildarhæfi deilda eða eininga innan félaga“. Tímarit lögfræðinga 74, Nr. 2 (2024): 187. http://dx.doi.org/10.33112/tl.74.2.3.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
Markmiðið með þessari grein er að varpa ljósi á þau atriði sem Hæstiréttur Íslands hefur lagt til grundvallar við mat á því hvort félög, og einkum deildir og einingar innan félaga, séu hæf til þess að eiga réttindi og bera skyldur í skilningi 1. mgr. 16. gr. laga um meðferð einkamála nr. 91/1991. Rót greinarinnar er dómur Hæstaréttar í máli H 9. nóvember 2022 (18/2022) (Körfuknattleiksdeild ÍR), þar sem réttinum gafst tækifæri til þess að fjalla um eigin dómaframkvæmd þegar kemur að aðildarhæfi deilda innan félaga og slá föstu hvaða atriða líta bæri til við mat á aðildarhæfi slíkra aðila. Í greininni er fjallað um dómaframkvæmd Hæstaréttar varðandi aðildarhæfi félaga og deilda innan félaga og greint hvaða atriði hafa verið lögð til grundvallar við mat á aðildarhæfi. Þá er sérstaklega fjallað um niðurstöðu Hæstaréttar í máli H 9. nóvember 2022 (18/2022) (Körfuknattleiksdeild ÍR) út frá sjónarhorni félagaréttar og lagt mat á það hvort þau atriði sem Hæstiréttur byggir niðurstöðu sína á fái stoð í reglum félagaréttar og samrýmist þeim sjónarmiðum sem lögð hafa verið til grundvallar innan þess réttarsviðs. Félagaréttur. Almenn félög. Rétthæfi. Aðildarhæfi. Lögaðili.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
3

Jónsdóttir, Guðrún Erla, Runólfur Smári Steinþórsson und Þröstur Olaf Sigurjónsson. „Eigendastefna opinbers fyrirtækis og ábyrgt eignarhald“. Tímarit um viðskipti og efnahagsmál 19, Nr. 2 (19.12.2022): 39–54. http://dx.doi.org/10.24122/tve.a.2022.19.2.3.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
Eigendastefna fyrirtækja og stofnana hefur fengið aukið vægi í kjölfar hrunsins árið 2008. Íslensk stjórnvöld settu fyrst fram eigendastefnu fyrir félög í eigu ríkisins árið 2009. Tilgangurinn var sá að stuðla að því að félög í þeirra eigu væru starfrækt með faglegum og gagnsæjum hætti. Þannig gæti almennt traust ríkt á stjórnun og starfsemi þeirra. Grundvöllur eigendahlutverksins byggist á almennum leiðbeiningum um góða stjórnarhætti fyrirtækja auk almennra viðmiða um hlutverk og skyldur eigenda. Vaxandi umfjöllun hefur verið síðastliðin ár um góða stjórnarhætti. Samt sem áður er lítið um heimildir, hér á landi og víðar, um tilgang eigendastefnu. Í þessari grein er farið yfir fræðilegar undirstöður eigendastefnu sem felur í sér virkt og ábyrgt eignarhald og samstillingu eigendahlutverks. Skoðað er hvort og þá hvernig eigendastefna fellur að stjórnarháttum sem fræðigrein. Niðurstöður byggjast á eigindlegri rannsókn um virkt eignarhald, hluthafavirkni og ábyrgt eignarhald. Raundæmisrannsókn var gerð á eigendastefnu tiltekins fyrirtækis, Orkuveitu Reykjavíkur, sem er í eigu þriggja sveitarfélaga. Niðurstöður rannsóknarinnar styðja við fræðilega undirstöðu eigendastefnu og varpa ljósi á hugtakið. Færð eru rök fyrir því að takmörkun á ákvarðanatöku stjórna geti verið litin jákvæðum augum af hagaðilum enda sé verkaskiptingin skýr milli eigenda og stjórnar. Rannsóknin leiðir í ljós jákvæð áhrif eigendastefnu á ákvarðanatöku stjórna. Eigendastefna styrkir ábyrgt eignarhald sem stuðlar að því að eigendur leggja aukna áherslu á meira en fjárhagslegan árangur í átt að aukinni sjálfbærni og samfélagslegrar ábyrgðar.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
4

Jóhannesson, Benedikt. „Endurreisn Íslands:Hvernig geta fyrirtækin byggt sig upp á ný?“ Tímarit um viðskipti og efnahagsmál 7, Nr. 2 (15.12.2010): 33. http://dx.doi.org/10.24122/tve.a.2010.7.2.3.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
Í ritgerðinni er lýst áhrifum óstöðugs efnahagsumhverfis á rekstur fyrirtækja hér á landi. Höfundur fullyrðir að mikilvægt sé að fyrirtækin búi við stöðugt umhverfi, hafi heilbrigða eiginfjáruppbyggingu, hóflegar skuldir, rúma lausafjárstöðu og heilbrigða stjórnun. Sá sem reki fyrirtæki þurfi að vita hver verðbólgan verði í framtíðinni; hversu hátt gengi krónunnar verði; hvert launastigið verði; hversu mikið fyrirtækið skuldi; hver eigi fyrirtækið og hver sé eftirspurn eftir vörum og þjónustu fyrirtækisins. Í raun hafi stjórnendur fyrirtækja ekki kunnað svörin við þessum spurningum á síðustu árum og enginn viti hvernig framtíðin verði. Stór hluti fyrirtækja sé með neikvætt eigið fé vegna gengisfalls krónunnar og bankar séu fyrst og fremst fjárfestingabankar sem gæti eigin hagsmuna fremur en viðskiptavina sinna. Dæmi séu um að bankarnir eigi félög að fullu og hafi rekið sjálfir í á annað ár. Höfundur leggur til aðgerðalista sem felur í sér hallalaus fjárlög 2012; markvissa stefnu um að minnka opinberar skuldir niður fyrir 60% af VLF á fimm árum; að kauphækkanir verði litlar; gjaldeyrishöft verði afnumin; lokið við samninga við Evrópusambandið og mörkuð stefna um að leggja krónuna af.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
5

Óladóttir, Ásta Dís, Þóra H. Christiansen und Hrefna Guðmundsdóttir. „Arftakaáætlun til að draga úr áhættu og byggja upp leiðtogafærni“. Tímarit um viðskipti og efnahagsmál 1, Nr. 21 (13.06.2024): 19–36. http://dx.doi.org/10.24122/tve.a.2024.21.1.2b.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
Í nýrri skýrslu Alþjóðabankans, frá árinu 2024, sem nær til 190 landa er kynjabilið á heimsvísu mun meira en áður var talið. Ekkert land í heiminum veitir konum sömu tækifæri og körlum á vinnumarkaði og bent er á að ef bilið yrði brúað gæti verg landsframleiðsla á heimsvísu aukist um allt að 20%. Þó Ísland sé fremst á heimsvísu þegar kemur að jafnréttismálum er margt enn óunnið til að jafna tækifæri kynjanna til stjórnunarstarfa í atvinnulífinu. Hlutfall karla í framkvæmdastjórastöðum á almennum markaði er 79% og karlar eru 75% allra stjórnarmanna (Creditinfo, 2024). Einungis þrjár konur gegna starfi forstjóra skráðra félaga á Nasdaq Iceland í maí 2024 á móti 24 körlum. Rannsóknir meðal áhrifakvenna í íslensku atvinnulífi og meðal stjórnarkvenna í öllum skráðum félögum hér á landi hafa bent á að ein þeirra leiða sem hægt er að fara til að draga úr kynjabilinu í atvinnulífinu er að innleiða arftakaáætlanir í fyrirtæki hér á landi. Því var markmiðið með þessari rannsókn að fá fram viðhorf og upplifun karla sem sitja í stjórnum allra skráðra félaga til arftakaáætlunar. Rannsóknarspurningin sem lagt var upp með er: Hvert er viðhorf og reynsla karlkyns stjórnarmanna skráðra félaga til innleiðingar arftakaáætlana til þess að draga úr kynjabilinu í æðstu stjórnunarstöðum hér á landi? Niðurstöðurnar benda til að almennt sé of lítil þekking á hugtakinu arftakaáætlun meðal stjórnarmanna hér á landi. Þó eru nokkur félög sem hafa innleitt arftakaáætlanir og þar telja stjórnarmenn að stjórnir og stjórnendur séu betur undir það búin ef lykilstarfsfólk hættir hjá félaginu. Nýnæmi rannsóknarinnar felst í því að þetta er fyrsta rannsóknin þar sem karlar í stjórnum allra skráðra félaga á markaði lýsa reynslu sinni og viðhorfi til arftakaáætlana sem verkfæris til þess að draga úr kynjahalla í stjórnendastöðum.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
6

Krajcsi, Attila. „Félig tele a pohár“. Magyar Pszichológiai Szemle 76, Nr. 3-4 (31.01.2022): 627–32. http://dx.doi.org/10.1556/0016.2021.00034.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
7

Guðbjartsson, Einar, Eyþór Ívar Jónsson und Jón Snorri Snorrason. „Virkni endurskoðunarnefnda“. Tímarit um viðskipti og efnahagsmál 17, Nr. 1 (09.10.2020): 15–36. http://dx.doi.org/10.24122/tve.a.2020.17.2.2.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
Tilgangur greinarinnar er að skoða virkni endurskoðunarnefnda út frá tíðni funda og gæði fundargagna. Könnun var gerð 2016 meðal nefndarmanna endurskoðunarnefnda hjá einingum tengdum almannahagsmunum. Könnunin veitir ákveðna innsýn í starfsumhverfi endurskoðunarnefnda og skoðanir nefndarmanna. Þessi rannsókn snýr að störfum endurskoðunarnefnda með tilliti til fjölda funda, fundargagna og umræðna. Störf og starfsumhverfi endurskoðunarnefnda hafa lítið verið rannsökuð og er greinin framlag í þá umræðu. Verkefni endurskoðunarnefnda eru á ábyrgð stjórnar samkvæmt lögum um ársreikninga. Stjórnir þurfa m.a. að sjá til þess að gögn og upplýsingar séu til staðar fyrir nefndarmenn og sett fram á réttan hátt. Nefndarmenn hafa einnig ábyrgð á þessum hluta í því formi að kalla eftir nauðsynlegum gögnum hverju sinni, sérstaklega formaður. Umgjörð og fyrirkomulag endurskoðunarnefnda hefur mikið að segja um hvort tilgangur sem þeim er ætlað næst eða ekki. Könnunin var gerð meðal fyrirtækja og stofnana sem falla undir skilgreininguna „einingar tengdar almannahagsmunum”. Til að meta gæði fundargagna voru settar fram þrjár spurningar; hvort gögn komi með nægjanlegum fyrirvara, hvort gögn séu sett fram á fullnægjandi hátt og hvort gagnrýnar umræður fari fram á fundum. Nefndarmenn endurskoðunarnefnda mátu sjálfir þessa þrjá þætti. Áhrifaríkasta tölugildi til að segja til um virkni endurskoðunarnefnda er fjöldi funda sem nefndin heldur. Fjöldi funda getur haft áhrif á hvort nefndin geti sinnt verkefni sínu. Því verða notaðar breytur er tengjast fundum endurskoðunarnefnda, annars vegar fjöldi nefndarfunda og hins vegar fjöldi funda endurskoðunarnefnda með ytri endurskoðanda. Til að kanna möguleg frávik í gæðum fundargagna eru breyturnar krosskeyrðar; fjöldi nefndarfunda, fjöldi funda með ytri endurskoðanda og allar þrjár breyturnar er tilheyra gæðum fundargagna. Settar eru fram tvær tilgátur. Niðurstaðan er sú að vísbendingar eru um það að fjöldi nefndarfunda hafi tengsl við gæði fundargagna og umræðu en ekki fjöldi funda endurskoðunarnefnda með ytri endurskoðanda. Einn megintilgangur endurskoðunarnefnda er að tryggja gæði og áreiðanleika fjárhagsskýrslna, gagnvart stjórn, hluthöfum og öðrum haghöfum. Verkefni og umfang endurskoðunarnefnda hafa aukist mjög síðustu árin. Endurskoðunarnefndir halda að meðaltali 5,2 fundi á ári. Hver fundur vegur því um 20% af hlutfallslegri heild. Virkni funda skiptir því miklu máli. Góðir stjórnarhættir tengjast ekki eingöngu gæðum þeirra gagna og upplýsinga sem félög og stofnanir senda frá sér, heldur einnig því að innri stjórnskipan stuðli m.a. að væntingum samfélagsins hverju sinni og fylgni við lög.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
8

Etl, Alex. „A magyar biztonságpercepció elemzése 2.“ Nemzet és Biztonság 13, Nr. 3 (2020): 36–53. http://dx.doi.org/10.32576/nb.2020.3.4.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
A Stratégiai Védelmi Kutatóintézet kutatási programjának keretében kezdtük meg a magyar biztonságpercepció átfogó elemzését egy reprezentatív közvélemény-kutatás, és 10 darab, a Honvédelmi Minisztériumban készített, félig strukturált interjú eredményeire támaszkodva 2019 őszén. E kutatási programot folytatva, 2020 őszén azt vizsgáltam, hogyan alakul a biztonságpercepciója azoknak a szakembereknek, akik a Honvédelmi Minisztériumon kívül, a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársaként vagy a háttérintézményekben dolgozó szakértőként kapcsolódnak a magyar biztonság- és védelempolitikai szférához. A kutatás során 23 darab félig strukturált interjút készítettem a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Külügyi és Külgazdasági Intézet, valamint a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársaival. E cikk az elkészült interjúk eredményeit elemzi és hasonlítja össze a 2019-es interjúk eredményeivel annak érdekében, hogy minél árnyaltabb képet kaphassunk a magyar biztonság- és védelempolitikai szféra biztonságpercepciójáról.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
9

Tamás, Ágnes. „Politikai állatsereglet a Borsszem Jankó hasábjain“. Magyar Könyvszemle 131, Nr. 1 (02.09.2021): 43–57. http://dx.doi.org/10.17167/mksz.2015.1.43.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
A test vizuális megjelenítése, az arcvonások torzítása, a test és az arc átalakítása a humor vagy gúny kifejezésére a politikai élclapok fegyvertárának egyik fontos eszköze a 19. század második felében – politikai beállítódástól függetlenül. A század derekát követő két évtizedet, Magyarországon az élclapok darabszáma emelkedésének időszakát még inkább az emberi arcvonások változtatása vagy a férfiak nőként való megjelenítése jellemezte, míg a 19. század utolsó évtizedeiben már nem csupán a politikusok jellegzetes vonásait figurázták ki a rajzolók, hanem állatokként vagy félig ember, félig állatként is ábrázolták őket. Tanulmányomban arra keresem a választ, hogy a korszak népszerű, Ágai Adolf által szerkesztett kormánypárti vicclapjában, a Borsszem Jankóban az 1890-es években1 milyen módon alkalmazták a rajzolók a karikatúrákon a test eltorzítását és állattá alakítását mint a humor, illetve a gúny eszközét.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
10

Molnár, Fanni. „PÁRTFOGÓ FELÜGYELET VÉGREHAJTÁSA ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK KÉRDÉSKÖRE A PÁRTFOGOLTAK OLDALÁRÓL EGY EMPIRIKUS KUTATÁS TÜKRÉBEN“. Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat 5, Nr. 3 (30.08.2019): 49–61. http://dx.doi.org/10.18458/kb.2019.3.49.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
Jelen tanulmány elméleti síkon a pártfogó felügyelet rendszerét, gyakorlati szinten pedig a pártfogó felügyelet hatékonyságát vizsgálja a fiatalkorúak oldaláról. Kvalitatív kutatásunkban 10 fő fiatalkorú pártfogolttal, és 15 fő olyan javítóintézeti növendékkel készítettünk félig strukturált, akik már voltak pártfogó felügyelet alatt. A kutatás azon részét emeljük ki, ami adekvát a téma vonatkozásában. A fiatalok pártfogással kapcsolatos tapasztalatai alapján javaslatokat fogalmaztunk meg a pártfogó felügyelet hatékonyságának növelése érdekében.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
Mehr Quellen

Bücher zum Thema "Félög"

1

Hansson, Heimir G. Landnám Íslendiga í Lúxemborg. [Reykjavík?]: Sögunefnd Íslendinga í Lúxemborg, 1994.

Den vollen Inhalt der Quelle finden
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
2

Sigurgestsson, Ásgeir, und Ásgeir Sigurgestsson. Brotin drif og bílamenn: Saga bifreiðaviðgerða og Félags bifvélavirkja á fyrri hluta aldarinnar. Reykjavík: Hið íslenska bókmenntafélag, 1988.

Den vollen Inhalt der Quelle finden
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
3

Sigurgestsson, Ásgeir, und Ásgeir Sigurgestsson. Áfram veginn: Saga bifreiðaviðgerða og Félags bifvélavirkja á siðari hluta aldarinnar. Reykjavík: Hið íslenska bókmenntafélag, 1991.

Den vollen Inhalt der Quelle finden
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
4

Ólafsson, Örn. Rauðu pennarnir: Bókmenntahreyfing á 2. fjórðungi 20. aldar. Reykjavík: Mál og menning, 1990.

Den vollen Inhalt der Quelle finden
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
5

Þór, Jón Þ. Flugmannatal. [Reykjavík]: Hólar, 2006.

Den vollen Inhalt der Quelle finden
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Buchteile zum Thema "Félög"

1

Kispál, Dániel. „Magyartanárok irodalomtanításra vonatkozó nézeteinek vizsgálata Nógrád és Heves megyében“. In Módszerek a fenntarthatóság jegyében : Pedagógiai és szakmódszertani tanulmányok, 113–27. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Líceum Kiadó, 2023. http://dx.doi.org/10.46403/modszerekafenntarthatosagjegyeben.2023.113.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
Kutatásunkban félig strukturált interjút készítettünk olyan középiskolai magyartanárokkal, akik Nógrád és Heves megyében tanítanak (N = 12). A legfőbb célunk az volt, hogy képet kapjunk a tanulásszervezésre, a műértelmezésre, a kortárs irodalomra és a tanyanyag-elrendezésre vonatkozó pedagógiai nézetekről, a pályaválasztási motivációkról, a pályakezdés nehézségeiről, illetve a korábbi magyartanároknak a nézetek formálódására hatást gyakorló szerepéről. Vizsgálatunk egy kiterjedtebb empirikus kutatás része volt, az interjúk előtt fogalomtérképeket készítettünk a vizsgálati csoportba bevont pedagógusokkal. A kvalitatív adatok kiértékelése által kapott eredményeket felhasználva pedig kérdőívet szerkesztettünk, amelyet az egész ország területéről töltöttek ki magyartanárok (N = 254).
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
2

Folmeg, Márta, Rita Kóris und Imre Fekete. „Az angol nyelvű szakmai kurzustartás tanári megfontolásai: egy nemzetközi kvalitatív kutatás tanulságai“. In Alkalmazott kutatással a gazdasági és társadalmi hatásért, 68–75. Budapesti Gazdasági Egyetem, 2023. http://dx.doi.org/10.29180/978-615-6342-74-4_7.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
Az angol nyelvi szakmai kurzusok hatékony és sikeres megtartása módszertani kihívások elé állítja az oktatókat, amely az idegennyelvi készségeken túl számos pedagógiai/módszertani tudást, oktatói kompetenciát feltételez. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa az angol nyelvű szakmai kurzustartás (English-medium instruction, EMI) sajátosságait és módszertani ajánlásokat fogalmazzon meg az órák megtartásához. Hét különböző európai ország felsőoktatási intézményeinek EMI programjaiban tanító egyetemi oktatókkal készítettünk félig strukturált mélyinterjúkat, amelyek arra mutatnak rá, hogy az EMI kurzusok interkulturális kompetenciafejlődést eredményeznek mind az oktatók, mind a hallgatók körében, ugyanakkor kihívásokat jelentenek az oktatók számára az interkulturális érzékenység kialakítása és a kulturális különbségek kezelése terén.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
3

Kiss, Bence Álmos, und Gábor László Porhajas. „Studentifikáció Lágymányoson, avagy az újbudai egyetemek hatása a fenntartható turizmusra“. In Társadalom – gazdaság – természet: szinergiák a fenntartható fejlődésben (Konferenciakötet), 85–95. Soproni Egyetem Kiadó, 2023. http://dx.doi.org/10.35511/978-963-334-450-7_s3_kiss_porhajas.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
A kortárs városkutatás előszeretettel foglalkozik a különböző felsőoktatási intézmények városi környezetre gyakorolt közvetlen, illetve közvetett hatásaival. Ezek a sokrétű, komplex hatások aktívan alakíthatják a városszövetet, a városi teret, továbbá jelentékeny hatást fejtenek ki többek között a környezetükben található szolgáltatásokra, az ingatlanpiacra, térhasználatra, az adott település vagy településrész gazdasági-társadalmi folyamataira, a turizmusra és nem utolsó sorban kulturális életére. Jelen előadásunkban Budapest XI. kerület, Lágymányos példáján keresztül mutatjuk be a studentifikáció erőteljes jelenlétét, valamint a kulturális és gasztroturizmus fejlődését az újbudai Bartók Béla út térségében, melyek együttes hatása jelentékeny szerepet játszik egy fenntarthatóbb, kisléptékű helyi turizmus létrejöttében a vizsgált területen. Kutatásunkat komplex, kvalitatív társadalomtudományos módszertanra építettük, melynek kiemelkedő fontosságú eleme a terepi, illesztve résztvevő megfigyelés, valamint a félig strukturált módszertannal készülő szakértői, illetve egyéb interjúk vendéglátóipari szereplőkkel.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
4

Grotte, Judit, und Tímea Magyar. „Fiatal külföldi turisták pozitív és negatív tapasztalatai Budapesten“. In Társadalom – gazdaság – természet: szinergiák a fenntartható fejlődésben (Konferenciakötet), 408–16. Soproni Egyetem Kiadó, 2023. http://dx.doi.org/10.35511/978-963-334-450-7_s8_grotte_magyar.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
Budapest, Magyarország fővárosa, természet- és ember alkotta vonzerejével, méltán vívta ki népszerűségét, a belföldi és külföldi utazók körében is. Jelen cikkünk a fiatal külföldi turisták szemszögéből mutatja be Budapest látnivalóit. Primer kutatásunkban félig strukturált interjú-elemzés segítségével mérjük fel a fiatal felnőtt korosztály utazási motivációit, központba helyezvén Budapestet, mint kiemelt turisztikai desztinációt. A felmérés során leginkább arra kerestük a választ, hogy a fiatal utazók mely faktorok mentén választják Budapestet, és mi alapján döntenek tartózkodási idejük hosszáról. A kutatás módszertanaként a fókuszcsoportos kvalitatív interjút választottuk, azért, mert jelen kutatási kérdéskört egy nagy kvantitatív kérdőív kialakításának előtanulmányaként tekintjük. A fókuszcsoportos kutatás a megkérdezettek véleménye alapján hat olyan területet azonosított, melyek a legtöbb pozitív élményt szerezték a fiatal külföldi turistáknak Budapesten: (1) emberek (helyiek kedvessége); (2) helyek, látnivalók (történelmi emlékek és különleges hangulat); (3) zöld övezet, levegő, tér; (4) szórakozási lehetőségek; (5) közlekedési infrastruktúra és közbiztonság; (6) gasztronómiai értékek.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
5

Magyar, Ágnes. „Az olvasói műhelymunka mint az olvasóvá nevelést segítő eljárás : Kvalitatív vizsgálat tanító szakos hallgatók körében“. In Reflexiók a neveléstudomány legújabb problémáira : Válogatás a Pedagógiai Szakbizottság tagjainak a munkáiból. Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottsága, 87–96. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Líceum Kiadó, 2022. http://dx.doi.org/10.46403/reflexiok.2022.87.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
Az olvasás iránti érdeklődésnek, az olvasóvá válásnak és az iskolai olvasási és tanulási teljesítménynek számos ösztönzője és hátráltatója is lehet. A befolyásoló tényezők között szerepel többek között a család szociokulturális háttere, a szülőktől látott minta, a településtípus, az iskolatípus, a szövegtípusok, egy-egy meghatározó példakép, akár pedagógus is. A hazai és nemzetközi felmérések fontos megállapításai közé tartozik, hogy az olvasási teljesítmény nem annyira az olvasásra fordított idő növelésével, mint inkább a kedvtelésből történő olvasás elérésével javítható (Pennac, 2001). Tanulmányomban az olvasói műhelymunkát mint az olvasóvá nevelés egyik lehetséges technikáját szeretném bemutatni egy kvalitatív vizsgálat tapasztalatai alapján. Empirikus kutatásomat tanító szakos hallgatók (N = 8) körében végeztem. Egy tanóra keretében aktív résztvevőként kipróbálhatták az olvasói műhelymunka technikát, amelynek egyes szakaszaiban további eljárások alkalmazásával ismertem meg attitűdjeiket, tapasztalataikat és reflexióikat a technika működésére és alkalmazhatóságára vonatkozóan. Metaforavizsgálat révén az olvasás és az olvasói műhelymunka célfogalmakhoz rendeltek forrástartományokat. Ezeket elemezve képet kaptam arról, hogy hogyan viszonyulnak a vizsgált fogalmakhoz. A műhelymunka eszmecsere szakaszában félig strukturált interjúk keretében beszélgettem a hallgatókkal az aktuális olvasmányaikról, olvasási szokásaikról, érdeklődésükről és az olvasóvá nevelésről vallott nézeteikről. A reflektálás szakaszban az „írás saját magunk számára” technikát alkalmazva fogalmazták meg véleményüket a hallgatók az olvasói műhelymunkáról. Tanulmányomban beszámolok a kvalitatív vizsgálat eredményeiről és következtetéseiről.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Konferenzberichte zum Thema "Félög"

1

Erdélyi, Katalin, Tibor Fauszt, Endre Kovács und Dóra Dobák. „A magyar igazságügyi könyvszakértői vélemények bírósági befogadásának vizsgálata gépi tanuló algoritmussal“. In A Magyar Tudomány Ünnepe 2022. Budapesti Gazdasági Egyetem, 2023. http://dx.doi.org/10.29180/978-615-6342-50-8_5.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
A 2000-es években indult Big Data forradalom óta folyamatosan sokszorozódik a digitális tartalom. A jelenség kutatók tízezreit sarkallja szerte a világon a nagy mennyiségű adatból kinyerhető új és hasznos információk megszerzésére. A tömérdek digitalizált dokumentum szövegében rejlő rejtett összefüggések feltárására matematikai, statisztikai, valószínűségszámítási és számítástudományi algoritmusok léteznek, vagy lehet akár egyedi algoritmust is fejleszteni. Adatbányászati módszerekkel viszonylag egyszerű az olyan dokumentumok szövegkorpuszának elemzése, amely azonos vázzal, közel szabványos módon, formanyomtatvány jelleggel rendelkezik. Ilyen iratok például az oktatásban is használt jegyzőkönyvek vagy a bíróságok által hozott határozatok. Az ezekhez hasonló, félig strukturált szövegek automatikus feldolgozására kezdtünk el egy adatbányászati alapokon nyugvó saját algoritmust fejleszteni, amelyet később önálló döntéshozásra szeretnénk „rábírni”. Módszerünket a bírósági határozatokra, mint szövegkorpuszokra munkáltuk ki, azok közül is azokon szeretnénk a tesztelést elvégezni, amelyek könyvszakértőt említenek.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
2

Herendi, Orsolya, und Ákos Pető. „Avar kori településnyom Hódmezővásárhely-Kopáncs I., Olasz-tanya lelőhelyen : Egy félig földbe mélyített épület régészeti és természettudományos értékelése“. In Hadak útján XXIV. : A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája. PPKE BTK Régészeti Tanszék, MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport, 2015. http://dx.doi.org/10.55722/arpad.kiad.2015.3.1_31.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
Hódmezővásárhely délnyugati, kopáncsi határrészében, a 47-es számú főúttól 200 méterrel délkeletre 2009 őszén került elő – a korábban terepbejárás során már lokalizált – Hódmezővásárhely-Kopáncs I., Olasz-tanya lelőhely. Jelen tanulmányunkban a lelőhely avar kori településobjektumait, a belőlük előkerült leletanyagot és a 23/23. épületobjektum padló-anyagán elvégzett természettudományos vizsgálatok közül a térhasználat-elemzés témakörébe tartozó foszfortartalom, valamint a fitolitelemzés eredményeit mutatjuk be. Eredményeinket összevetjük a korábban, avar kori lelőhelyekre vonatkozóan elvégzett táj- és környezethasználati elemzésekkel (is).
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
Die Auswahlen zum Thema "Félög" für konkrete Quellenarten können Sie auch interessieren:
Zeitschriftenartikel
Wir bieten Rabatte auf alle Premium-Pläne für Autoren, deren Werke in thematische Literatursammlungen aufgenommen wurden. Kontaktieren Sie uns, um einen einzigartigen Promo-Code zu erhalten!

Zur Bibliographie