Thematische Bibliographien / Féletz

Auswahl der wissenschaftlichen Literatur zum Thema „Féletz“

Autor: Grafiati

Veröffentlicht am 25. Mai 2024

Geben Sie eine Quelle nach APA, MLA, Chicago, Harvard und anderen Zitierweisen an

Wählen Sie eine Art der Quelle aus:

Inhaltsverzeichnis

Zeitschriftenartikel
Dissertationen
Bücher
Buchteile
Konferenzberichte
Berichte der Organisationen

Machen Sie sich mit den Listen der aktuellen Artikel, Bücher, Dissertationen, Berichten und anderer wissenschaftlichen Quellen zum Thema "Féletz" bekannt.

Neben jedem Werk im Literaturverzeichnis ist die Option "Zur Bibliographie hinzufügen" verfügbar. Nutzen Sie sie, wird Ihre bibliographische Angabe des gewählten Werkes nach der nötigen Zitierweise (APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver usw.) automatisch gestaltet.

Sie können auch den vollen Text der wissenschaftlichen Publikation im PDF-Format herunterladen und eine Online-Annotation der Arbeit lesen, wenn die relevanten Parameter in den Metadaten verfügbar sind.

Zeitschriftenartikel zum Thema "Féletz"

Macedo, Cristian. „Jacques Delille E A Crítica Do Journal Des Débats: Sobre A Consolidação De Uma Autoridade Na Tradução“. PERcursos Linguísticos 12, Nr. 31 (03.10.2022): 64–79. http://dx.doi.org/10.47456/pl.v12i31.38577.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

O presente artigo tem como objetivo apresentar algumas notas historiográficas de um importante processo ocorrido na crítica tradutória do começo do século XIX: a consolidação do renome de um tradutor no meio literário francês. Com base na Historiografia dos discursos acerca da Tradução, uma série de resenhas críticas do Journal des Débats foram analisadas. Percebeu-se que, em uma disputa entre os críticos Dussault e Féletz, da qual este último sai vencedor, Delille tornar-se uma celebridade tradutória na França oitocentista.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Macedo, Cristian Cláudio Quinteiro. „“Despertar a curiosidade”: Sobre a crítica de traduções feitas por mulheres na França (1802-1825)“. Revista X 17, Nr. 3 (13.10.2022): 1070. http://dx.doi.org/10.5380/rvx.v17i3.85232.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

O presente artigo é o resultado de uma pesquisa de Historiografia da Tradução. Seu objetivo é analisar algumas resenhas de obras traduzidas por mulheres nos primeiros anos da crítica do Journal des Débats. Dorimond de Féletz foi o único, entre tantos críticos que formavam a redação do jornal, a publicar críticas do trabalho de tradutoras ao longo dos trinta primeiros anos do século XIX. A questão que norteou nossa análise diante do corpus de trabalho foi: o fato da tradução resenhada ter sido feita por uma mulher é demarcado na crítica como um fator relevante? Sendo a resposta afirmativa, podemos tomar a noção de “tradução feminina” como uma espécie de conceito metatradutológico, usado como critério nas avaliações de traduções do período.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Barkóczi, Ilona. „A Wason-féle kártyatrükk“. Magyar Pszichológiai Szemle 61, Nr. 2 (01.08.2006): 299–314. http://dx.doi.org/10.1556/mpszle.61.2006.2.5.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A tanulmány a Wason-féle kártyaszelekciós feladat főbb problémáival foglalkozik, amelyet 1966 óta folyamatosan vizsgálnak, mert a kutatók tucatjai nem képesek megmagyarázni, hogy az embereknek mintegy 90%-a miért nem tudja megoldani ezt az egyszerű feladatot a logikai norma szerint. Röviden vázol néhány általános és speciális szabályelméletet a kudarcokkal és az elméletek között folyó vitákkal. Már a reménytelenség jelei mutatkoznak, de újabban úgy látszik, hogy a Johnson-Laird mentális modell elmélet nyer alátámasztást két különböző forrásból. Az egyik a pszichofiziológiából ered: miközben a személyek absztrakt deduktív feladatokat oldanak meg, PET- és fMRI-adatok bilaterális vagy jobb oldali parietális aktivációt mutatnak az aktivációs mintázatban, amely térileg organizált mentális működésre utal. A másik egyéni különbségek tanulmányozásából ered: egyes emberek azon képessége, hogy alternatív modelleket generáljanak, korrelál absztrakt következtetési feladatokban nyújtott teljesítményükkel, és ez a mentális modell elmélet lényege.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Lima, Emília Freitas de. „Análise de necessidades formativas de docentes ingressantes numa universidade pública“. Revista Brasileira de Estudos Pedagógicos 96, Nr. 243 (August 2015): 343–58. http://dx.doi.org/10.1590/s2176-6681/337612864.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Discute pesquisa sobre necessidades formativas de docentes universitários. Entende necessidade como distância entre uma situação real e uma ideal, nos níveis subjetivo e objetivo (Benedito; Imbernón; Félez, 2001). Utilizou-se de questionário, com perguntas fechadas e abertas, aplicado a docentes recém-admitidos numa universidade pública. Os resultados contrapõem-se às demandas dos professores (nível subjetivo), voltadas notadamente para a dimensão técnica, a necessidade de a formação continuada considerar as características da universidade no/do mundo atual (nível objetivo), exigindo da função docente competência técnica e científica e atuação em dimensões igualmente importantes, como a cultural, a ética, a estética, a tecnológica, a ambiental.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Pap, Péter. „A Gebauer-féle motorgéppuska IV.rész“. Haditechnika 52, Nr. 6 (2018): 49–56. http://dx.doi.org/10.23713/ht.52.6.14.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Raátz, Judit. „Ötvenéves a Ladó-féle utónévkönyv“. Névtani Értesítő 44 (30.12.2022): 131–37. http://dx.doi.org/10.29178/nevtert.2022.10.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Kaptay, György. „A Kelvin-féle görbület kontra a Gibbs-féle felület: a nano-termodinamika két paradigmája“. Magyar Kémiai Folyóirat 124, Nr. 4 (2018): 177–82. http://dx.doi.org/10.24100/mkf.2018.04.177.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Pap, Péter. „A Gebauer-féle motorgéppuska I. rész“. Haditechnika 52, Nr. 3 (2018): 49–54. http://dx.doi.org/10.23713/ht.52.2.11.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Pap, Péter. „A Gebauer-féle motorgéppuska II. rész“. Haditechnika 52, Nr. 3 (2018): 59–63. http://dx.doi.org/10.23713/ht.52.3.13.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Pap, Péter. „A Gebauer-féle motorgéppuska [III. rész]“. Haditechnika 52, Nr. 3 (2018): 71–75. http://dx.doi.org/10.23713/ht.52.4.15.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Mehr Quellen

Dissertationen zum Thema "Féletz"

Procureur, Chantal. „Charles-Marie de Feletz : un défenseur des Belles-Lettres (1767-1850)“. Electronic Thesis or Diss., Sorbonne université, 2021. http://www.theses.fr/2021SORUL035.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Charles-Marie de Feletz naquit le 3 janvier 1767 dans le Limousin, cadet d'une famille noble. Destiné à devenir prêtre, de brillantes études l'amenèrent au doctorat de théologie en Sorbonne. En 1791, il reçut la prêtrise. Fidèle à sa foi et au roi, il fut déporté sur les pontons de Rochefort durant la Terreur. Revenu à Paris sous le Consulat, il se rapprocha des frères Bertin, anciens camarades du collège Sainte-Barbe et nouveaux propriétaires du Journal des Débats. M. de Feletz entra aux Débats en 1802. Le contexte des lendemains de la Révolution était assez favorable. La critique devint ''orgueilleuse'', défendant les bons modèles, les bonnes doctrines, les bonnes études. Entre 1802 et 1829, il écrivit aux Débats, ainsi que dans le Mercure de France, dans Les Lettres Champenoises, et dans Le Plutarque Français. Recherchant une respectabilité et une sécurité financière, il entra dans l'administration. Il fut conservateur, puis administrateur de la Bibliothèque Mazarine, et inspecteur de l'Académie de Paris. La reconnaissance littéraire arriva en 1826 avec son élection à l'Académie Française. De la veille de la Révolution jusqu'à sa mort, le 11 février 1850, il fut un monarchiste modéré. Sa mesure, sa culture, sa courtoisie lui permirent d'avoir des amis et des entrées dans des ''mondes'' qui s’interféraient : ceux de la presse, des bibliothèques, de l'édition, de l'Université, de la politique, des salons. M. de Feletz fut, dans la première moitié du XIXème siècle, un homme de lettres défendant la tradition classique des Belles-Lettres, au sein d'une presse qui était destinée aux notables et pour lesquels ses écrits étaient synonymes de sérieux, de bon goût et d'ordre
Charles-Marie de Feletz was born on January 3rd, 1767 in Limousin, the youngest child of a noble family. He was intented for the priesthood and in 1791, he was ordained as a priest. Being true to his faith and to the king, he was transported to the Rochefort pontoons during the Terror. In Paris at the time of the Consulate, he met his former fellowpupils at the collège Sainte Barbe, the Bertin brothers who were the new owners of the Journal des Débats. De Feletz joined the '' Débats '' in 1802. The post-revolutionary context became rather propitious. Criticism became ''proud '', championing good examples, good doctrines, good studies. Between 1802 and 1829, he wrote for the Journal des Débats, for the Mercure de France, for the Lettres Champenoises and for Le Plutarque Français. Searching respectability and financial security, he managed to join the Administration. He was appointed librarian then administrator of the Bibliothèque Mazarine and inspecteur de l'Académie de Paris. In addition, he won literary recognition on his election to the Academie Française in 1826. From just prior to the French Revolution to his death on February 1850, he was a moderare monarchist. His moderation, culture and urbanity allowed him to make friends and gain admission to diverse areas of society: those of the press, libraries, publishing sector, teaching profession, politics and literary salons. Throughout the first half of the XIXth century, de Feletz was a man of the humanities, standing up for the classical tradition of the Belles-Lettres within a press was predominently targetted at the upper classes, people for whom his writings were synonymous of reliability, good taste and order

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Bücher zum Thema "Féletz"

Félix, Rafael Sáenz. Rafael Sáenz Féliz y sus colores. México: [Universidad Autónoma de Chihuahua, 2002.

Den vollen Inhalt der Quelle finden

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Domingo Félez: Veterano de tres guerras, (víctima de los nazis, prisionero de EE.UU.). [Place of publication not identified]: Fundación Leret O'Neill, 2014.

Den vollen Inhalt der Quelle finden

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Tanács, János. Ami hiányzik Bolyai János Appendixéből, és ami nem: A Bolyai-féle "parallela" rekonstrukciója. Budapest: L'Harmattan, 2008.

Den vollen Inhalt der Quelle finden

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Lajos, Abafi. Magyarország lepkéi: Tekintettel Európa többi országainak lepke-faunájára : a Berge-féle lepkekönyve képeivel. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 2000.

Den vollen Inhalt der Quelle finden

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Udvari, István. Rusynsʹki zherela urbarsʹkoï reformy Mariï Tereziï =: A Mária Tereézia-Féle úrbérrendezés ruszin nyelvű forrásai. Nyíregyháza: Bessenyei György Tanárképző Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszéke, 1999.

Den vollen Inhalt der Quelle finden

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Nagy, Mihály. Színek, fények és formák az ásványok világában: A Debreceni Református Kollégium Szőnyi-féle ásványgyűjteménye. [Debrecen]: Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadó, 2000.

Den vollen Inhalt der Quelle finden

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Perdomo, Ylonca Nacidit. Sobreaviso escritura de mujeres: [Carmen Imbert-Brugal, Nelita Doherty, Beatriz Santiago-Ibarra, Marisela Rizik, Delia Weber, Sabrina Román, Miriam Mejía, Dalia Nieves Albert, Teonilda Madera, Leonor de Ovando, Teresita Jiménez, Isabel Pastora Hernández, Altagracia Moreta Féliz]. Montreal, Quebec: Critica Candiense Literaria sobre Escritoras Hispanoamericanas con sede en Concordia University, 1998.

Den vollen Inhalt der Quelle finden

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Feletz, Charles Marie. Mélanges de philosophie : d'histoire et de littérature: Par M. CH. -M. de Féletz; TOME PREMIER. Gale NCCO, Print Editions, 2017.

Den vollen Inhalt der Quelle finden

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Feletz, Charles Marie. Mélanges de philosophie : d'histoire et de littérature: Par M. CH. -M. de Féletz; TOME QUATRIÈME. Gale NCCO, Print Editions, 2017.

Den vollen Inhalt der Quelle finden

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Wilde, Oscar. El Príncipe Féliz. PanAmericana Editorial, Ltda., 1997.

Den vollen Inhalt der Quelle finden

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Buchteile zum Thema "Féletz"

Duchon, Jenő. „Tanulási stílus és játékos típus összevetése felnőtteknél, az oktatási folyamat játékosítása céljából“. In Tehetség, szorgalom, hivatás, 223–35. Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozata, 2021. http://dx.doi.org/10.37372/mrttvpt.2021.1.15.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Mindenki rendelkezik valamilyen tanulási stílussal, amely meghatározza, hogy az adott személy milyen módon sajátít el új ismereteket. Ugyanakkor, ehhez hasonló módon mindenkit más dolog motivál egy játékon belül. A 2021-es év elején kérdőíves kutatás történt, amelynek keretében a Kolb-féle tanulási stílus kérdőív – Peter Huney és Alan Mumford által egyszerűsített változata –, illetve a Richard Bartle-féle játékos típus teszt került felhasználásra. A kérdőív célja az volt, hogy a kapott válaszok segítségével felmérjük, van-e kapcsolat az egyes tanulási stílusok és a különböző játékos típusok között, lehetővé téve ezáltal, hogy az oktatási folyamatokban alkalmazott játékosítási módszerek és eszközök felhasználása minél hatékonyabb lehessen. Jelen tanulmány a felmérés első eredményeit ismerteti.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Németh, Zsolt. „A Trilloux-szerkesztés és a Szent Korona keresztjének arányrendszere“. In A Magyarságkutató Intézet Évkönyve 2021, 311–33. Magyarságkutató Intézet, 2022. http://dx.doi.org/10.53644/mkie.2021.311.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Egy Paul Trilloux által közzétett, általa kopt eredetűnek mondott rajzról igazolom, hogy három különböző mértani szerkesztést rejt magában, amelyek egyike egy aranymetszésarányokkal táguló koncentrikus körsor, a másik kettő pedig annak szerkesztési szempontból egyszerűsített közelítése. A szerkesztéseket végigviszem, a releváns méreteket kiszámítom. Kimutatom, hogy a Szent Korona keresztjének arányrendszere ezt a szerkesztést követi, miként az azt hordozó felső Pantokrátor-ábrázoláson látható legfontosabb képelemeké is. A rajzon megjelenő kereszt formája Árpád-kori templomaink szentelési keresztjéhez áll közel, ezekre példákat adok. Arra következtetek, hogy a Trilloux-féle rajz egy olyan kánont őrzött meg, amely keresztény műtárgyak méretezésének alapjául szolgált, ám idővel feledésbe merült.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Horváth, Kornélia Zsanett. „Bükfürdő imázsának élménymarketing alapú vizsgálata“. In Fenntarthatósági átmenet: kihívások és innovatív megoldások : Nemzetközi tudományos konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából, 563–71. Soproni Egyetem Kiadó, 2024. http://dx.doi.org/10.35511/978-963-334-499-6-horvath.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Az utóbbi évtizedekben világszerte megnőtt a marketing szerepe a települések, városok, desztinációk és országok között zajló versenyben. Kutatók, marketing szakemberek, ügynökségek foglalkoznak a városmarketing és a városmárkázás témájával elméleti valamint gyakorlati síkon is. Az erősödő versenynek köszönhetően egyre több város és ma már kisebb település is, így Bükfürdő is egyre nagyobb hangsúlyt fektet a megfelelő marketingtevékenységre, mellyel városának eladhatóságának a növelése a legfőbb cél, természetesen mindenki egyedi arculattal és különleges promóciókkal, élményígéretekkel szeretne előrukkolni és a legvonzóbb lenni az áhított célcsoport szemében, akik ma már valóban élményekkel gazdagon szeretnének maguk mögött hagyni egy-egy települést. A kutatással a célom, rámutatás az Anholt-féle hatszög városmárkázás kapcsán történő gyakorlati alkalmazásának fontosságára, mely lehetővé teszi, hogy az élmény orientált tényezőket is alapul vegyük egy gyógyfürdőváros marketingstratégiájának kialakítása kapcsán.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Kovács, Péter. „Amissio Illyrici“. In A Magyarságkutató Intézet évkönyve 2020, 329–44. Magyarságkutató Intézet, 2021. http://dx.doi.org/10.53644/mkie.2020.329.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Pannonia és Illyricum 5. századi történetének egyik legfontosabb, máig megoldatlan kérdése, hogy Nyugat-Illyricum és Pannonia pontosan mikor és milyen mértékben (teljesen, vagy Dalmatia és Pannonia, vagy csak Pannonia egy része) került Nyugat-Róma helyett Constantinopolis ellenőrzése alá. Utóbbi még jóval később is kimutatható mély nyomokat hagyott a nyugati elit tudatában, ahogyan a Cassiodorustól vett kifejezés is világosan mutatja: Var. XI.1.9 amissio Illyrici. Az írott források újraértelmezése alapján arra a következtetésre kell jutnunk, hogy Pannonia secunda (viszont a dioecesis más tartománya nem) a Galla Placidia-féle házassági szerződés révén újra a Kelet része lett, amely azonban csak 437 után lépett életbe. Utóbbi tény miatt foglalták el a hunok Sirmiumot és Pannonia secundát a 441-es Kelet-Róma elleni háborúban. A hun birodalom felbomlása után ezt az ellenőrzést nominálisan Pannonia primára és Valeriára is kiterjeszthették. A Cassiodorus által említett divisio dolenda provinciis nem lehetett más, mint Illyricum (Pannonia) dioecesis megosztása.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Smrcz, Ádám. „Ancilla Politicae Ecclesiasticae? Felekezeti és egyházpolitikai szempontok a neosztoicizmus magyarországi recepciótörténetében – Laskai János Lipsius-fordításáról“. In Magyar keresztény gondolkodók az Árpád-kortól napjainkig, 141–62. Magyarságkutató Intézet, 2024. http://dx.doi.org/10.53644/mki.mkgakn.2024.141.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Tanulmányomban a Justus Lipsius-féle neosztoicizmus teológiai implikációinak egy magyarországi megjelenését kívánom bemutatni Lipsius első magyar fordítójának, Laskai Jánosnak (1605– ?) a példáján keresztül. Laskai ugyanis nemcsak Lipsius két korai, kálvinista szellemi környezetben született főművének (De Constantia, Politica sive Civilis Doctrina) átültetése miatt tekinthető üde színfoltnak a neosztoicizmus magyarországi recepciótörténetében, hanem amiatt is, hogy a fordításokhoz írt előszavában az itthoni Lipsius-receptorok közül egyedüliként tett kísérletet a mester filozófiájának saját kezű összefoglalására. Ez a rövid írása pedig, ahogy fordításának bizonyos fordulatai is (fatum: Isteni-rendelés; res gestae: eleve meg-történt dolgok stb.) arról tanúskodnak, hogy a szerző-fordítót mindenekelőtt kálvinista apologetikai és egyházpolitikai megfontolások vezérelték munkája során. Ami Laskait különlegessé teszi a többi Lipsius-receptor között a korabeli Magyarországon, az a kálvinista teológia fogalomkészletének előbb említett invokálása: az utóbbi ugyanis arról tanúskodik, hogy Laskai – kortársaival ellentétben – érdeklődéssel fordult Lipsius metafizikai okfejtéseihez is, és helyesen mérte fel azok racionális teológiai következményeit. A dolgozat során Laskai fordításának bizonyos fordulatait elemzem, ami révén arra a következtetésre jutok, hogy a fordító tudatában volt mindazoknak a teológiai elköteleződéseknek, amelyeket Lipsius titkolni próbált szövegében.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Kása, Csaba. „Egy színmű útja a Vígszínháztól a Rádióig. Bartha Miklóstól Csanády Györgyig“. In A Magyarságkutató Intézet Kiadványai, 249–72. Magyarságkutató Intézet, 2023. http://dx.doi.org/10.53644/mkie.2022.249.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Bartha Miklós (1847–1905) jogász, országgyűlési képviselő, korának legkiválóbb tollú publicistája, közírója, nagyhatású szónoka volt. Budapesten szerzett jogi diplomát, Udvarhelyszék első aljegyzőjeként kezdte pályáját. 1880-ban megalapította az 1944-ig kiadott kolozsvári Ellenzék című napilapot. Először 1873-ban választották be a képviselőházba, amelynek kisebb megszakításokkal haláláig tagja maradt. 1901-ig az Ugron Gábor-féle 48-as párt elnöke, 1891-től a Magyar Hírlap, 1893-tól a Magyarország című lap vezércikkírója volt. Második színművét huszonhat éves korában írta A feleség címmel. Az 1848–49-es szabadságharc utáni megtorlás időszakából merítette témáját, 1902-ben tűzte műsorára a Vígszínház a magyar est sorozatának századik darabjaként. A nézők általánosságban tetszéssel fogadták a bemutatót, a harmadik felvonás után Barthát nyolc alkalommal tapsolták vissza a színpadi függöny elé. A Vígszínház állandó közönsége távollétével tüntetett Bartha ellen, míg az ellenzék megjelenő hívei harsányan ünnepelték, de inkább a politikust és a publicistát, mint a színpadi szerzőt. A darab három előadást ért meg. 1937-ben azonban újra felbukkant. Csanády György székelyudvarhelyi születésű költő, a Székely himnusz szövegének szerzője, aki akkor a Rádió rendezője volt, írt belőle hangjátékot. Február 17-én hangzott el, előtte azonban Csanády tartott előadást a darabról.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Károlyi, Bálint. „A birtokelkobzások végrehajtásának gyakorlata a Wesselényi-féle rendi szervezkedés felszámolása után Trencsén vármegyei példák alapján“. In Doktorandusz hallgatók IX. konferenciájának tanulmányai, 135–45. Eszterházy Károly Egyetem Líceum Kiadó, 2020. http://dx.doi.org/10.17048/doktoranduszhallgatokix.2020.135.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Papp, Gábor. „Adalékok a bolognai (Marsigli-féle) rovásemlék gyűjtési helyének kérdéséhez: Luigi Ferdinando Marsigli gyergyószárhegyi telelésének legendája“. In Ősi írásaink III., 61–89. Magyarságkutató Intézet, 2023. http://dx.doi.org/10.53644/mki.osi.2023.61.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

E közlemény Marsigli 1690/91-es gyergyószárhegyi áttelelésének legendájával foglalkozik, melyet a szakirodalom a bolognai rovásemlék ottani eredetének egyik közvetett bizonyítékaként kezel. Marsigli valójában 1690. december közepétől 1691. február végéig Görgény várában tartózkodott. A cikk részletesen bemutatja Marsigli 1690/91-es erdélyi tartózkodását, valamint azokat a háborús eseményeket, amelyek arra ösztönözték a grófot, hogy az Erdélybe bevezető kárpáti szorosok 1690. október legvégén megkezdett lezárása után 1690. december közepén biztos helyre vonuljon vissza. Ennek kapcsán a közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy a Veterani és Thököly csapatai közt 1691. január 2-án Törcsvárnál egyes publikációk által vélelmezett összecsapásra nem került sor. A cikk leírja, hogyan alakult ki Marsigli 1690/91-es gyergyószárhegyi áttelelésének legendája, bemutatja az ezzel kapcsolatos filológiai ellentmondásokat, illetve felsorakoztatja a Marsigli görgényi áttelelése melletti filológiai érveket, majd ennek közvetlen bizonyítékát is.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Konferenzberichte zum Thema "Féletz"

Molnár, Andrea. „Az Elischer-féle Goethe-gyűjtemény a Magyar Tudományos Akadémián“. In Hagyományok és kihívások. ELTE University Library and Archives, 2022. http://dx.doi.org/10.21862/hagykihiv_2021.103.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

BAŠA, Kamilla, Patrik BAŠA und Eugen WÁGNER. „A LEWIN-FÉLE VEZETÉSI STÍLUSOK ÉS A MUNKAVÁL-LALÓI ELÉGEDETTSÉG KAPCSOLATÁNAK ELEMZÉSE“. In 13th International Conference of J. Selye University. J. Selye University, Komárno, Slovakia, 2021. http://dx.doi.org/10.36007/4119.2022.53.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Héjjas, Flóra. „„New York után, félek, a világ minden más városa vidékinek fog hatni.” : Karinthy Ferenc utazásai az Amerikai Egyesült Államokba“. In A Történelemtudományi Doktori Iskola hallgatóinak XI. konferenciája. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Líceum Kiadó, 2024. http://dx.doi.org/10.17048/ekketdikonf.20.2023.233.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Szász, Tünde, Ottilia Táskai und Erika Hlédik. „A környezettudatosság és az egészségtudatosság hatása a csomagolásmentes boltok márkaközösségében“. In Egyesület a Marketing Oktatásért és Kutatásért XXIX. Nemzetközi Konferencia. Egyesület a Marketing Oktatásért és Kutatásért, Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, 2023. http://dx.doi.org/10.62561/emok-2023-24.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Kutatásunkban a környezettudatosság és az egészségtudatosság hatását vizsgáltuk a márkaviszony-minőségére csomagolásmentes boltok esetén. Az adatokat online kérdőíves felmérés keretében kényelmi mintavétellel gyűjtöttük 140 fogyasztóról, akik aktívan vásárolnak valamely magyarországi csomagolásmentes üzletben. A tanulmány modelljét korábbi kutatásokra támaszkodva állítottuk fel, az elemzéshez PLS-SEM módszert alkalmaztunk. A skálák megbízhatóságának értékelése a Cronbach-féle α-mutató és az összetétel-megbízhatósági mutató segítségével történt. Emellett értékeltük a diszkriminancia validitást a Fornell-Larcker kritérium alapján és a konvergencia validitást az AVE mutató alapján. Eredményeink arra utalnak, hogy a környezettudatosság befolyásolja a márkaviszony-minőséget, ugyanakkor az egészségtudatosság a márkaviszony-minőséget nem befolyásolja, de erősíti a bizalmat. Továbbá megállapítottuk, hogy a környezettudatosság nemcsak közvetlen, hanem közvetett módon is hatással van a márkaviszony-minőségre, méghozzá a bizalom és a funkcionális-illeszkedés tényezőin keresztül.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Berichte der Organisationen zum Thema "Féletz"

Simon, Katalin. „Bárki, aki imádkozik és könyörög, e ház felé tárja ki tenyerét” : 200 éves az óbudai zsinagóga. Budapest Főváros Levéltára, 2021. http://dx.doi.org/10.56045/blm.2021.20.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A cikk az óbudai zsidóság 18-19. századi életét mutatja be, valamint az 1821-ben megnyílt, ma is álló zsinagóga építésének történetét, illetve annak elődjeit. Míg a Nepauer Máté-féle zsinagóga (1767-1769) a közép-európai barokk zsinagógaépítészet jelentős emléke volt, az 1821-ben, a Pollack Mihály szellemében dolgozó Landherr András-féle klasszicista zsinagóga stílusteremtő épületté vált. A levéltár őrizetében lévő jegyzőkönyveiből feltárulnak az építés körülményeinek nem, vagy kevéssé ismert részletei, így az ülőhelyek megváltásával kapcsolatos feljegyzések.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Nagy, János. Buda és a városegyesítés. Budapest Főváros Levéltára, 2022. http://dx.doi.org/10.56045/blm.2022.14.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A főváros egyesítésének tanulmányozása során a kormányzati szándékok és koncepciók mellett érdemes szemügyre venni az egyes városok egyéni érdekeit. Az eladósodott, a kortársak által fejlődésképtelennek tartott, jelentős arányban bortermelők és hivatalnokok által lakott Buda város tanácsának és közgyűlésének állásfoglalásai azt mutatják, hogy nemcsak a dinamikusan fejlődő testvérváros, Pest gazdasági-társadalmi túlsúlyától, saját egyesített fővároson belüli közgyűlési befolyásának elvesztésétől, hanem az egyesítéssel járó fokozódó állami befolyástól is tartott. Az önkormányzati előjogait féltő polgársággal szemben Buda polgármestere és országgyűlési képviselője, Házmán Ferenc azonban a városegyesítés egyik élharcosává vált. Jelen írás Pest-Buda és Óbuda egyesítésének vitái kapcsán vizsgálja meg Buda város helyzetét és idézi fel az egyes politikai állásfoglalásokat.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Wir bieten Rabatte auf alle Premium-Pläne für Autoren, deren Werke in thematische Literatursammlungen aufgenommen wurden. Kontaktieren Sie uns, um einen einzigartigen Promo-Code zu erhalten!