Zeitschriftenartikel: „Exportgut“

1

Spies, Eva. „Exportgut partizipative Entwicklung: Eine global anwendbare Form des Fremdverstehens?“ Journal für Entwicklungspolitik 26, Nr. 3 (2010): 50–72. http://dx.doi.org/10.20446/jep-2414-3197-26-3-50.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

2

Payton, James R. „Exportgut Reformation: ihr Transfer in Kontaktzonen des 16. Jahrhunderts und die Gegenwart evangelischer Kirchen in Europe“. Reformation & Renaissance Review 20, Nr. 3 (02.09.2018): 253–56. http://dx.doi.org/10.1080/14622459.2018.1532731.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

3

Reisner, Philipp. „Exportgut Reformation. Ihr Transfer in Kontaktzonen des 16. Jahrhunderts und die Gegenwart evangelischer Kirchen in Europa“. Reformation & Renaissance Review 21, Nr. 2 (04.05.2019): 156–58. http://dx.doi.org/10.1080/14622459.2019.1616250.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

4

Weber, Klaus. „Zivilisationskritik als Export-, Import- und Re-Exportgut. Antiwestliche Ideologien zwischen dem Kaiserreich und dem spätosmanischen und ostasiatischen Raum“. Zeitschrift für Weltgeschichte 23, Nr. 1 (01.01.2022): 109–36. http://dx.doi.org/10.3726/zwg0120225.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Man kann ein kleines Regal füllen mit den Arbeiten, die seit Ende des Zweiten Weltkriegs zur politischen, kulturellen und nicht zuletzt geographischen Verortung Deutschlands zwischen Ost und West erschienen sind. Dabei fällt auf, dass die Verortung in diesen Beiträgen fast ausschließlich in Bezug auf den ,,Westen“ diskutiert wird, und dass sie sich fast ausschließlich auf die Debatte in der Bundesrepublik bezieht. Der 1990 erfolgte Beitritt des östlicheren Deutschland zur Bundesrepublik hat der Auseinandersetzung mit der Frage freilich nochmals Konjunktur beschert. Aber sowohl für die Bonner Republik als auch für das vereinte Deutschland ging es in diesen Diskussionen immer um den Westbezug – sei es im 1987 von Otmar Franz herausgegebenen Sammelband Europas Mitte oder in den von Jürgen Elvert und Michael Salewski bzw. Klaus Schwabe und Francesca Schinzinger 1993/94 besorgten Bänden Deutschland und der Westen, sei es in Anselm Doering-Manteuffels Wie westlich sind die Deutschen? von 1999, oder ab 2000 in Heinrich August Winklers zwei Bänden, um nur einige der größeren Arbeiten zu nennen.2 Das gilt auch für Publikationen nichtdeutscher Autoren wie z. B. David Blackbourns Essay Germany and the Birth of the Modern World, 1780–1820, der auf die dichten politischen und kulturellen Wechselwirkungen zwischen Deutschland und seinen westlichen Nachbarn eingeht.3 Wie sehr ,,der Westen“ ein Konstrukt ist, wird allerdings erst in dem von Riccardo Bavaj und Martina Steber 2015 herausgegebenen Band ,,Germany and ,the West‘“ breiter reflektiert. Die dort versammelten Autorinnen und Autoren analysieren die Genese von relevanten Begriffen, die seit dem 19. Jahrhundert in Deutschland und bei seinen Nachbarn Konjunktur hatten – der ,,Westen“, das ,,Abendland“, der ,,römisch-germanische Westen“, usw. – und sie gehen darauf ein, wie diese Begriffe in bestimmten politischen Strömungen benutzt wurden.4

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

5

Hill, Shannen, und Elizabeth Rankin. „Important and Exportant“. African Arts 31, Nr. 3 (1998): 76. http://dx.doi.org/10.2307/3337581.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

6

Ács, Pál. „Exportgut Reformation, Ihr Transfer in Kontaktzonen des 16. Jahrhunderts und die Gegenwart evangelischer Kirchen in Europa, Hrsg. Ulrich A. Wien, Mihai D. Grigore, (Veröffentlichungen des Instituts für Europäische Geschichte Mainz, Beihefte 113.) Göttingen, Vandenhoeck und Ruprecht, 2017, 486 p.“ Magyar Könyvszemle 134, Nr. 1 (17.08.2018): 106–10. http://dx.doi.org/10.17167/mksz.2018.1.106-110.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

7

Mousli, Marc. „Quand les entreprises exportent leurs salariés“. Alternatives Économiques N° 318, Nr. 11 (01.11.2012): 72. http://dx.doi.org/10.3917/ae.318.0072.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

8

Wöhlke, Manfred. „Brasilien als Produzent und Exporteur von Rüstungsgütern“. Verfassung in Recht und Übersee 20, Nr. 4 (1987): 533–35. http://dx.doi.org/10.5771/0506-7286-1987-4-533.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

9

Krause, Joachim. „Deutschlands Rolle im internationalen Handel mit konventionellen Waffen und Rüstungsgütern: Sind wir die „Waffenkammer der Welt“?“ SIRIUS - Zeitschrift für Strategische Analysen 2, Nr. 2 (05.06.2018): 137–57. http://dx.doi.org/10.1515/sirius-2018-2004.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Kurzfassung: Der Artikel setzt sich mit der Rolle der Bundesrepublik im internationalen Handel mit konventionellen Waffen auseinander. Dabei werden drei immer wieder zu vernehmende Behauptungen anhand der vorhandenen statistischen Daten und wissenschaftlichen Analysen überprüft: (1) Deutschland sei drittgrößter Exporteur von Waffen und Rüstungsgütern; (2) Deutschland sei weltweit der zweitgrößte Exporteur von Kleinwaffen; und (3) deutsche Rüstungsexporte würden zur Entstehung, zur Eskalation und Verlängerung von Kriegen sowie zu Rüstungswettläufen beitragen. Der Beitrag gelangt zu dem Ergebnis, dass keine dieser Behauptungen einer kritischen Prüfung standhält. Bedauerlich ist nur, wie sehr falsche Behauptungen und Unterstellungen selbst von seriösen Medien übernommen werden und in den politischen Diskurs eingehen.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

10

Schindler, Barbara. „Kerrygold will Markensortiment breiter aufstellen“. Lebensmittel Zeitung 73, Nr. 8 (2021): 64. http://dx.doi.org/10.51202/0947-7527-2021-8-064.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Neukirchen-Vluyn. Irlands größter Milchprodukte-Exporteur wird dem coronabedingten Nachfrage-Boom im LEH trotz höherer Sicherheitsvorkehrungen gerecht. Kerrygold-Butter und -Käse entwickeln sich über dem Markttrend.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

11

Bender, Ralf. „Grenzen des Wachstums“. Lebensmittel Zeitung 74, Nr. 47 (2022): 49. http://dx.doi.org/10.51202/0947-7527-2022-47-049.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Von einem Nettoimporteur hat sich Spanien in wenigen Jahrzehnten zum größten Exporteur von Fleisch, Obst und Gemüse sowie Wein in der EU entwickelt. Statt Mengenwachstum dürfte in Zukunft die Wertschöpfung wichtiger werden.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

12

Le Gloannec, Anne-Marie. „L'Union européenne“. Études Tome 408, Nr. 1 (01.01.2008): 19–28. http://dx.doi.org/10.3917/etu.081.0019.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Résumé Durant plus de deux siècles, l’Occident avait dominé le monde, exportant ses hommes, ses biens et ses idées. Il l’avait découvert, dessiné, compris et maillé selon son entendement. Aujourd’hui, sa suprématie recule : l’Occident se rétrécit. Dans ce contexte, quel peut être le rôle de l’Union européenne dans le monde ?

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

13

Le Gros, Gaïc. „Le démantèlement, partenariats pour l’export“. Revue Générale Nucléaire, Nr. 4 (Juli 2019): 40–43. http://dx.doi.org/10.1051/rgn/20194040.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Avec aujourd’hui 169 réacteurs à l’arrêt dans le monde, le marché du démantèlement est estimé à 200 milliards d’euros d’ici 2050. Pour offrir un service de démantèlement complet, les différents acteurs s’organisent afin de remporter des contrats dans le monde entier. Zoom sur les stratégies d’EDF et d’Orano DS (Démantèlement et Services) qui exportent leurs compétences.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

14

Sojka, Petr, und Michal Růžička. „Redakční systém odborného časopisu s podporou exportu do digitální knihovny“. Zpravodaj Československého sdružení uživatelů TeXu 21, Nr. 1 (2011): 4–20. http://dx.doi.org/10.5300/2011-1/4.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

15

Thérin, François. „L'implication à l'export des PME/PMI: le cas des sous-traitants de l'industrie aéronautique civile en Midi-Pyrénées“. Notes de recherche 8, Nr. 2 (16.02.2012): 119–46. http://dx.doi.org/10.7202/1008352ar.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Cet article tente d’étudier les caractéristiques des PME /PMI exportatrices à travers leur performance économique et financière, leur politique d’innovation et leur diversification. L’étude a été menée auprès d’un échantillon de 48 PME/ PMI sous-traitantes de l’industrie aéronautique en Midi-Pyrénées. Les résultats montrent que les entreprises qui exportent le plus disposent d’une taille plus importante et d’une diversification en termes de secteurs clients plus faible que les non-exportateurs ou les petits exportateurs.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

16

Baláž, Peter, und Andrej Hamara. „Export Dependency of Slovakia on German´s Economy“. Politická ekonomie 64, Nr. 5 (01.09.2016): 573–90. http://dx.doi.org/10.18267/j.polek.1088.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

17

Park, Chan-Jong. „Korea’s Exportist Growth Regime in the Post-Globalization Era: Implications for the Welfare Regime“. Society and Theory 39 (30.09.2021): 265–324. http://dx.doi.org/10.17209/st.2021.09.39.265.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

18

Hladík, Jan. „K dělostreleckému exportu Škodových závodů do Iránu ve třicátých letech 20. století“. Studia Historica Nitriensia 24, Nr. 1 (30.06.2020): 111–24. http://dx.doi.org/10.17846/shn.2020.24.1.111-124.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

19

De Carvalho, Pedro Urano, und André Reyes Novaes. „Imagem e desmatamento: paisagem, perspectiva e expansão colonial“. Revista ECO-Pós 23, Nr. 2 (21.11.2020): 127–62. http://dx.doi.org/10.29146/eco-pos.v23i2.27507.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

O artigo analisa um grupo de imagens (iluminuras, pinturas, mapas e baixos-relevos) que figuram a prática do desmatamento de áreas florestadas. Compreendido num intervalo de cerca de cem anos, entre meados dos séculos XV e XVI, o recorte temporal escolhido é contemporâneo do surgimento do conceito de paisagem na Europa, do desenvolvimento da perspectiva unifocal e da expansão colonial, que ‘exportou’ uma maneira característica de se relacionar com o território através do Atlântico. A história do desmatamento também é visual.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

20

Hong, Deokhwa. „Cheap Infrastructure and Fragmented Green Growth: Toward an Ecological Critique of the Exportist Growth Regime“. Ctizen&the World 42 (30.06.2023): 31–62. http://dx.doi.org/10.35548/cw.2023.06.42.31.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

21

Hanel, Petr. „Les caractéristiques des exportations manufacturières, 1972-1979“. Retard et limitations 30, Nr. 3 (12.04.2005): 403–19. http://dx.doi.org/10.7202/056471ar.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

L'analyse des exportations manufacturières du Québec pour la période 1972-1979 montre que le résultat des régressions classe les industries en deux catégories. Il y a celles qui sont protégées par les droits de douane canadiens: plus elles vendent au reste du pays, moins elles exportent à l'étranger. Puis viennent celles qui ont des dépenses élevées en recherche développement ou qui utilisent abondamment les ressources naturelles. Elles sont peu protégées au Canada, mais sont sensibles à la protection aux États-Unis. En somme, les exportations internationales du Québec ne constituaient pas à l'époque un prolongement des ventes interprovinciales.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

22

Pánková, Václava. „Price relations analysis of export in the Czech republic“. Politická ekonomie 51, Nr. 4 (01.08.2003): 533–40. http://dx.doi.org/10.18267/j.polek.415.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

23

Oabel, Patrick V. „Last of the Labour Aristocrats: Restructuring of the Philippine Sugar Industry and the Exportist Labour Market“. Journal of Contemporary Asia 45, Nr. 2 (03.09.2014): 195–218. http://dx.doi.org/10.1080/00472336.2014.953193.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

24

Soares, Antonio Jorge Gonçalves, Leonardo Bernardes Silva de Melo, Felipe Rodrigues da Costa, Tiago Lisboa Bartholo und Jorge Olímpio Bento. „Jogadores de futebol no Brasil: mercado, formação de atletas e escola“. Revista Brasileira de Ciências do Esporte 33, Nr. 4 (Dezember 2011): 905–21. http://dx.doi.org/10.1590/s0101-32892011000400008.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

O objetivo do estudo é refletir sobre a relação entre a profissionalização no futebol e a escolarização. O Brasil exportou para o exterior nos últimos seis anos 6.648 jogadores. Deste contingente emigraram para Europa 3.593, isto é, 54,0% do total. Argumentamos que estamos diante de uma agência que: recruta jovens do sexo masculino, em geral das camadas populares, para atuarem no mercado interno ou externo do futebol; e se configura num tipo de negócio que dá base à criação de uma indústria de formação profissional, que pode estar em competição com a escolarização básica dos jovens aspirantes a atletas profissionais.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

25

Cohen, Tamar, und Jérôme Bourdon. „Journalistes, professionnels du cinéma, universitaires… ou citoyens ? Les critiques de cinéma en Israël“. Le Temps des médias 41, Nr. 2 (20.10.2023): 133–50. http://dx.doi.org/10.3917/tdm.041.0133.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Fondé sur des entretiens semi-directifs avec onze critiques de cinéma israéliens complétés par une analyse de leur présence digitale, cet article suggère que, dans le contexte d’un renouveau d’une création cinématographique soutenue par les pouvoirs publics, avec des succès internationaux notables, les critiques israéliens ont surmonté la menace de dilution de leur travail dans le monde numérique et négocié un statut spécifique à l’intersection de trois mondes, l’industrie du cinéma, l’académie et le journalisme. Ils fonctionnent comme des « marginaux sécants », exportant dans chaque monde les ressources des autres, sans appartenir pleinement à aucun. De plus, dans une nation inquiète de son image internationale, ils développent un rôle public dans l’exaltation du cinéma national.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

26

May, André, Arthur Bernardes Cecílio Filho, Diego Resende de Queirós Porto, Pablo Forlan Vargas und José Carlos Barbosa. „Acúmulo de macronutrientes por duas cultivares de cebola produzidas em sistema de semeadura direta“. Bragantia 67, Nr. 2 (2008): 507–12. http://dx.doi.org/10.1590/s0006-87052008000200027.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

No Brasil, a cebola é considerada a terceira hortaliça mais importante em termos de valor econômico. Contudo, com o advento do uso de novas cultivares híbridas há necessidade do estudo de seu manejo nutricional. Dessa forma, esta pesquisa, realizada em São José do Rio Pardo (SP), de 7 de março a 8 de agosto de 2004, objetivou quantificar o acúmulo de macronutrientes por duas cultivares de cebola estabelecida por semeadura direta. O delineamento experimental utilizado foi o de blocos ao acaso, com três repetições, sendo estudadas as cultivares Optima e Superex. As amostragens de plantas foram realizadas aos 30, 50, 70, 90, 110, 130 e 150 dias após a semeadura. Para uma população de 354.000 plantas ha-1 e uma produtividade estimada de 64,8 t ha-1, a 'Optima' extraiu aos 150 dias após a semeadura: 78,77; 13,04; 75,77; 59,09; 11,70 e 24,38 kg ha-1, respectivamente, de N, P, K, Ca, Mg e S. 'Superex' na mesma população de plantas e uma produtividade de 72 t ha-1 extraiu 64,68; 10,33; 68,28; 65,58; 13,03; 24,74 kg ha-1, respectivamente, de N, P, K, Ca, Mg e S. A cultivar Optima exportou pelo bulbo em relação à planta inteira 49,17% do N, 60,60% do P, 61,16% do K, 41,15% do Ca, 43,56% do Mg e 47,18 do S, o que correspondeu a 38,73; 7,90; 46,34; 24,32; 5,10 e 11,51 kg ha-1 respectivamente. A cultivar Superex exportou pelo bulbo em relação à planta inteira 44,29% do N, 55,85% do P, 62,54% do K, 35,71% do Ca, 31,82% do Mg e 48,80% do S, o que correspondeu a 28,65; 5,77; 42,70; 23,42; 4,15 e 12,07 kg ha-1 respectivamente.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

27

Ozmen, Alper, und Tufan Saritas. „A közszféra intézményi tényezőinek hatása az exportra az OECD-országokban“. Pénzügyi Szemle = Public Finance Quarterly 66, Nr. 1 (2021): 131–48. http://dx.doi.org/10.35551/psz_2021_1_7.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Mint ismeretes, az export kedvező gazdasági jelenség, amelynek növelésére törekszenek minden országban. A tanulmány a közszféra intézményi tényezőinek exportra gyakorolt hatását vizsgálja az OECD 36 országában, a 2002-2018 közötti időszakra vonatkozóan. A vizsgálat során négy különböző modellt hoztak létre, és az exportot minden modellben függő változóként határozták meg. Az első modell szerint negatív összefüggés van a korrupciókontroll és az export között. A második modellben szintén negatív összefüggést találtak a szabályozás minősége és az export között. A harmadik modellben megfigyelhető, hogy pozitív kapcsolat van a politikai stabilitás és az export között. A negyedik - a jogállamiság exportra gyakorolt hatásait vizsgáló - modellben nem volt statisztikailag szignifikáns kapcsolat a változók között.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

28

Gellén, Márton. „A demokrácia eredete: Az intervencionista és az organikus elképzelés az Európai Unióról szóló Egyezmény 7. Cikk kapcsán“. Deliberationes 16, Nr. 1 (2023): 26–48. http://dx.doi.org/10.54230/delib.2023.1.26.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A magyar igazgatási kultúrát hagyományosan jogiasnak, eljárásiasnak szokás nevezni, ami – úgy tűnik – ellentétben van azokkal az álláspontokkal, hogy Magyarországon megrendült volna a jogállam intézményrendszere, és hazánkat az Európai Unió Szerződésének 7. cikkelye alapján emiatt szankcionálni kellene. Ez mű áttekintést kínál azokról az akadémiai (tudományos) irányzatokról, amelyek a magyar fejlődési pályát a demokratizáció folyamatában ábrázolják leíró vagy normatív jelleggel: ide tartoznak a tranzitológiai, demokrácia-exportot szorgalmazó irányzatok. A cikk összehasonlítja az 1970-es évektől kezdődő, kortárs intervencionista irányzatokat az organikus fejlődési pályával, amelyek közül Joseph Ratzinger megközelítését alapvetőnek tekinti. Az intervencionista és az organikus megközelítés közötti határvonal pontos kijelölése különösen a demokratizáló célzatú közvetlen beavatkozások tapasztalatai fényében szükséges.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

29

Gervais, Pierre. „Crédit et filières marchandes au XVIIIe siècle“. Annales. Histoire, Sciences Sociales 67, Nr. 4 (Dezember 2012): 1011–48. http://dx.doi.org/10.1017/s0395264900009495.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

RésuméLe crédit marchand au XVIIIe siècle était la principale source de profit des agents économiques. Gérant numéraire, effets de commerce et comptes courants ouverts à leurs clients, des négociants atlantiques, tels Gradis de Bordeaux, qui importait des produits coloniaux (indigo, sucre, café) et exportait vin et farines vers Québec, ouHollingsworth de Philadelphie, un gros marchand de farines et de denrées coloniales, dominaient les marchés locaux grâce à des réseaux de crédit spécialisés intégrant l’échange marchand et des contraintes morales ou sociales. Les analyses weberienne ou en termes d’ Homo oeconomicus de ces activités complexes de crédit conduisent à des anachronismes ; l’auteur propose d’adopter une vision plus historicisée de l’activité économique, des réseaux de crédit et de la recherche du profit à l’époque moderne.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

30

Demmink, Gert, und Tom De Schryver. „Bestuurlijke oplossingen voor de beheersing van exportcontrolerisico’s in internationale toeleveringsketens: theoretisch en praktisch geduid“. Maandblad voor Accountancy en Bedrijfseconomie 97, Nr. 7/8 (25.09.2023): 195–206. http://dx.doi.org/10.5117/mab.97.105667.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Exportcontroleregelgeving laat zich niet meer wegdenken uit de wereld van internationale handel. Het verplicht zakenpartners om na te gaan met wie en hoe men zakendoet. Bij internationale toeleveringsketens zijn de compliance-uitdagingen veel groter dan voor een individuele exporteur, vanwege de steeds uitdijende relaties die in een keten worden aangegaan. Omdat ketenpartners vaak uiteenlopende en tegenstrijdige belangen nastreven, zijn extra prikkels nodig om alle ketenpartijen te overtuigen van het naleven van de regelgeving. Deze prikkels, die theoretisch geduid kunnen worden als “Contract-Boundary Spanning Governance mechanismen’’ (CBSGM) vullen de bestaande regelgeving aan en bieden een houvast om ketenpartijen te prikkelen tot meer compliance-inspanningen. Dit wordt geïllustreerd aan de hand van de complexe toeleveringsketen van de F-35, waar de prikkels de weg voor de Amerikaanse overheid hebben voorbereid om noodzakelijk preventieve en detectieve compliancecontroles uit te voeren.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

31

Fernandes, Adalton Mazetti, Rogério Peres Soratto und Beatrice Luciana Silva. „Extração e exportação de nutrientes em cultivares de batata: I - macronutrientes“. Revista Brasileira de Ciência do Solo 35, Nr. 6 (Dezember 2011): 2039–56. http://dx.doi.org/10.1590/s0100-06832011000600020.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A determinação das quantidades de nutrientes absorvidas durante o ciclo de desenvolvimento é de suma importância para estabelecer as épocas em que esses elementos são mais exigidos e as quantidades corretas que devem ser disponibilizadas à cultura da batata. No entanto, quase não existem essas informações para as principais cultivares utilizadas no Brasil. O objetivo deste trabalho foi avaliar a extração e a exportação de macronutrientes pelas cultivares de batata Ágata, Asterix, Atlantic, Markies e Mondial. O experimento foi conduzido durante a safra de inverno, em um Latossolo Vermelho, no município de Itaí (SP). As parcelas foram constituídas pelas cinco cultivares, e as subparcelas, por épocas de coletas, realizadas no momento do plantio e a cada sete dias após a emergência. As cultivares Mondial e Asterix, mais produtivas, apresentaram maior extração de macronutrientes, com quantidades médias por hectare de 116 kg de N, 18 kg de P, 243 kg de K, 50 kg de Ca e 13 kg de Mg, enquanto as cultivares Ágata, Atlantic e Markies extraíram menor quantidade, com valores médios de 92, 14, 178, 35 e 9 kg ha-1, respectivamente. A maior demanda por macronutrientes pelas cultivares estudadas ocorreu na fase inicial de enchimento dos tubérculos (42 a 70 DAP). A exportação de macronutrientes não esteve diretamente relacionada com a produtividade de tubérculos, já que a cultivar mais produtiva (Mondial) não foi a que exportou a maior quantidade de macronutrientes. A cultivar Asterix exportou maior quantidade de N, P, K e Mg, com valores de 88, 15, 220 e 8 kg ha-1, respectivamente, enquanto a menor exportação foi observada na cultivar Atlantic, com 48 kg ha-1 de N, 10 kg ha-1 de P, 143 kg ha-1 de K e 5 kg ha-1 de Mg. A variação entre as cultivares na extração, especialmente de K e N, indica necessidade de manejo diferencial da adubação.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

32

Maró, Zalán Márk, und Áron Török. „Az Új Selyemút mentén fekvő országokba irányuló magyar export lehetőségei“. Külgazdaság 65, Nr. 9-10 (2021): 32–59. http://dx.doi.org/10.47630/kulg.2021.65.9-10.32.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Az Új Selyemút Kína valaha volt legnagyobb projektje, amelynek fő célja Ázsia, Európa és Afrika gazdasági fejlődésének és kapcsolatrendszerének előmozdítása. A mai korra jellemző globalizáció és ennek hatására a fajlagos szállítási költségek drámai csökkenése, a vasúti technológiák fejlődése, illetve a politikai struktúrák átalakulása ismét egy „modern” selyemút létrehozását helyezték a kínai állam célkeresztjébe. Magyarország potenciálisan három vasútvonal segítségével kapcsolódhat be a kezdeményezésbe. A cikk az e vasútvonalak mentén elhelyezkedő országokba irányuló magyar exportot elemzi termékcsoport- és termékszinten. Az Új Selyemút nyomán – különösen a vasúti szállítás fejlődésének hatására – Magyarország exportszerkezete átalakulhat. A tanulmány leglényegesebb következtetése szerint a hazai vállalatoknak főként az agrár-, a gépipari és a gyógyszeripari termékekre kell helyezniük a hangsúlyt, mert ezek mind a fajlagos tömeg, mind a logisztika alapján a legnagyobb mértékben tesznek eleget a vasúti szállítás követelményeinek.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

33

J. Baldegger, Rico, und Patrick Schueffel. „Le comportement d’internationalisation des PME suisses“. Revue internationale P.M.E. 22, Nr. 1 (18.11.2009): 9–45. http://dx.doi.org/10.7202/038608ar.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Résumé L’objectif de cette étude est de mettre en évidence les facteurs qui incitent une entreprise à adopter une trajectoire d’expansion traditionnelle ou plutôt de type « born global », facteurs généralement présentés comme contradictoires par les chercheurs. Pour ce faire, un modèle destiné à prédire le mode d’expansion a été testé empiriquement. L’analyse de 215 PME en Suisse permet de tirer des conclusions intéressantes pour les praticiens. Parmi celles-ci, relevons que la majorité des entreprises exportent au plus dans cinq pays, et que, de ce point de vue, l’Allemagne est le partenaire le plus important des PME suisses, le marché allemand servant de marché test. L’étude fait ressortir clairement le fait que plus les entreprises sont jeunes, plus le temps qu’elles prennent pour s’internationaliser est court. Cela implique que les entreprises établies de longue date doivent s’attendre à une concurrence féroce de la part d’entreprises nouvellement créées.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

34

Da Silva, Jorge Luiz Mariano, und Juliana Schmaltz Martins. „Competitividade e parcela de mercado: Uma análise do constant market share para o mercado de camarão brasileiro“. Revista Econômica do Nordeste 43, Nr. 1 (17.11.2016): 125–38. http://dx.doi.org/10.61673/ren.2012.197.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Analisa a competitividade e a inserção das exportações de camarão brasileiro no mercado mundial, no período de 1996 a 2006. Como metodologia, utiliza o modelo constant market share, que consiste na decomposição das fontes de crescimento das exportações. Os resultados mostraram, para o primeiro período de análise, que cresceram as exportações brasileiras para quase todos os países, com exceção do Japão, que direcionou sua demanda para outros países produtores. Nota que o crescimento efetivo do primeiro período foi amortecido pelo efeito destino das exportações, ou seja, o Brasil exportou para países onde a demanda mundial se mostrava em declínio. O segundo período – após a acusação de dummping pelos Estados Unidos – indicou uma grande reversão das fontes de crescimento das exportações brasileiras de camarão. O crescimento do market share para outros mercados, principalmente a França e a Espanha, decorreu do efeito competitividade e do aumento das importações desses países.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

35

Csekő, Katalin, und Tímea Juhász. „Exportellenőrzés az akadémiai szférában“. Külgazdaság 66, Nr. 9-10 (2022): 110–30. http://dx.doi.org/10.47630/kulg.2022.66.9-10.110.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Az akadémiai tevékenységek szabadsága olyan általánosan elismert és tiszteletben tartott alapelv, amellyel kapcsolatban az exportellenőrzés fogalma és különösen annak korlátozó, tiltó és szankcionáló intézkedései nehezen értelmezhetők. A 21. század globális világgazdaságában azonban az akadémiai szféra mint szenzitív információk létrehozója, megosztója és oktatója az egyre szigorodó exportellenőrzés alanyává vált. Az egyetemeken jelen lévő jelentős számú külföldi hallgató, kutató és oktató miatt egy új fogalmat és szabályt, az exportnak tekintendő, exportként kezelendő jelentésű deemed exportét vezették be az Egyesült Államok és az Európai Unió joganyagába. A cikk áttekinti és elemzi a deemed export szabályait, majd egy illusztratív jellegű, egy- és többváltozós módszerrel, az SPSS 28-as verziójának felhasználásával készült megkérdezés eredményeit mutatja be. Az empirikus adatfelvétel fő következtetése szerint a megkérdezettek számára a deemed export fogalma teljesen új. A kutatási eredmények felhívják az akadémiai szereplők, különösen az egyetemi menedzsment figyelmét a kutatási-oktatási compliance rendszerek bevezetésének, ezen belül pedig az etikai kódexek és a kutatásmódszertani kurzusok megújításának szükségességére.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

36

Stupnišek, Ivan, Mateja Jež Rogelj und Ramona Franić. „Sektor svinjogojstva u okvirima agrarne i ruralne politike“. Meso 23, Nr. 3 (2021): 242–50. http://dx.doi.org/10.31727/m.23.3.1.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Die Viehzucht, insbesondere die Schweinezucht, spielt eine wichtige Rolle in der globalen und europäischen Landwirtschaft. Die EU ist derzeit der weltweit führende Exporteur von Schweinefleischprodukten, wobei die Exporte durch die rückläufige Produktion in Asien weiter angekurbelt werden. Das Ziel dieser Arbeit ist es, die Schweineproduktion in Kroatien und in der Europäischen Union (EU) im Zeitraum von 2011 bis 2020 darzustellen. Außerdem sollen die Auswirkungen des EU-Beitritts und der Maßnahmen der Gemeinsamen Agrarpolitik auf den Schweinesektor in Kroatien bestimmt werden. Die Anzahl der Schweine in der EU-27 und in Kroatien ist in diesem Zeitraum rückläufig. Ausnahmen sind Spanien und Dänemark, wo die Zahl der Schweine in diesem Zeitraum steigt. Vor dem EU-Beitritt Kroatiens behaupteten einige Autoren, dass es durch den Eintritt in den freien Markt der Union eine Perspektive für die Schweinezucht gibt, vor allem mit dem Schwerpunkt auf der Haltung und dem Wohlergehen der Tiere, basierend auf den Prinzipien der ökologischen Landwirtschaft; das wurde jedoch bis jetzt nicht ausreichend genutzt und die wirtschaftlichen Ergebnisse sind immer noch schlechter als die Ergebnisse der entwickelteren Länder.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

37

Kovács, Ágnes Éva, Sándor Manó, Loránd Csámer, Szabolcs Somoskeöy und Zoltán Csernátony. „Scoliosis klasszifikáció szemléltetése 3D nyomtatással előállított modellgyűjteménnyel“. Biomechanica Hungarica 13, Nr. 1 (Dezember 2020): 7–15. http://dx.doi.org/10.17489/biohun/2020/1/01.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A 3D nyomtatás az új digitális technológiákhoz tartozik, de ma már rengeteg felhasználási területe létezik. Felhasználási területei között a mozgásszervi sebészetben is fontos, hogy a módszer az egyedi igényeket is ki tudja szolgálni. A módszer ezen előnyét kihasználva munkánk során Lawrence Lenke által kidolgozott scoliosis klasszifikáció 3D nyomtatással való modellezését tűztük ki célul. A modellgyűjtemény létrehozása a Pécsi Tudományegyetemen üzemelő EOS röntgenberendezéssel (EOS Imaging, Párizs, Franciaország) készült 3D csigolya- és medencemodellek adatain alapult. A berendezés saját szoftverével (SterEOS programcsomag) exportált adatokat a 3-matic Medical (Materialise, Leuven, Belgium) segítségével feldolgozva az Inventor Professional (Autodesk, San Rafael, USA) rendszerrel történt a porckorongok szerkesztése, majd ismét a 3-matic képességeit kihasználva készült el a 3D nyomtatáshoz szükséges fájlformátum. A folyamat utolsó lépése a modellek nyomtatása és egy fali tartóban való összerendezése volt. A Lenke-féle scoliosis klasszifikáció kézzel fogható modellekből álló gyűjteménye mind a kezelőorvosok, mind az orvostanhallgatók, mind a betegek számára rendkívül hasznos és hiánypótló is egyben. Kiemelt jelentőségét látjuk a gerincferdülés, mint térbeli elváltozás megértése szempontjából. A jövőben további elváltozás klasszifikációk 3D nyomtatással előállított modellgyűjteményének a létrehozását is tervezzük, így pl. a Paprosky által, csípőprotézis revíziót igénylő vápa defektusos esetek klas - szifikációs rendszerének kivitelezését.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

38

Vakhal, Péter. „Magyar kis- és középvállalkozások a globális értékláncokban“. Külgazdaság 64, Nr. 5-6 (2020): 30–59. http://dx.doi.org/10.47630/kulg.2020.64.5-6.30.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlődésének lényeges mérföldköve a nemzetközi piacra való kilépés, ami elsősorban az exportárbevétel alapján vizsgálható. A nemzetköziesedés folyamata azonban nem szűkíthető le kizárólag a közvetlen külkereskedelemre (áruexport, illetve -import), mert egy exportőr partnernek való beszállítás (közvetett export) ugyanúgy világpiaci szereplővé teszi a vállalatokat, mint ha maguk is exportálnának. Mivel a globalizált világgazdaságban egyre kisebb jelentősége van a politikai határoknak, egy vállalat könnyen az értéklánc részévé tud válni közvetlen export nélkül is. A magyar kkv-k egy része közvetett módon már bekapcsolódott a globális értékláncokba (Global Value Chain – GVC), arányait tekintve azonban az általuk beszállított saját hozzáadott érték nagymértékben elmarad a nagyvállalatokétól. A kkv-szektor markánsan két részre tagolódik: azokra a vállalkozásokra, amelyek kizárólag belföldi felhasználásra állítanak elő készterméket, és azokra, amelyek egy beszállítói lánc részeként félkész terméket gyártanak. Ez utóbbiak vagy közvetítőkön keresztül, vagy közvetlenül jutnak el a világpiacra. A tanulmány a magyar kkv-k által megtermelt exportált hozzáadott értékre ad becslést. A kapott eredmények szerint az értékláncokhoz tartozó kkv-k bruttó exporthoz viszonyított hozzáadott értéke nagyobb, mint a nagyvállalatoké. A kkv-k száma azonban nagyon alacsony a gazdaságban.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

39

Campos, Samuel Alex Coelho. „Análise da competitividade do setor cafeeiro brasileiro no mercado internacional“. Economia & Região 10, Nr. 1 (30.01.2022): 123. http://dx.doi.org/10.5433/2317-627x.2022v10n1p123.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

O Brasil é o maior produtor e exportador mundial de café, produzindo tanto a variedade arábica como a robusta. Contudo, a participação brasileira mundial reduziu aproximadamente em 25% entre 1997 e 2019. Essa queda da participação pode ser resultado da concentração das exportações brasileiras desse produto em alguns destinos. De forma a analisar a competitividade das exportações brasileiras entre 1997 e 2019 foi utilizado o método Constant Market Share. Os resultados indicaram que o Brasil foi competitivo no período, além de ter adaptado sua pauta de exportação à demanda mundial e direcionado suas exportações para mercados com demanda de maior crescimento. Por outro lado, o país exportou produtos em que a demanda tem crescido lentamente e direcionou suas exportações para países em que sua demanda tem crescido a uma taxa menor do que a mundial. Como forma de aumentar a sua participação no mercado internacional é importante que o país adote ações de marketing direto ao consumidor, por exemplo, o que pode resultar em preços pagos aos produtos rurais maiores e mais estáveis

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

40

Pôrto, Diego Resende de Queirós, Arthur Bernardes Cecílio Filho, André May und Pablo Forlan Vargas. „Acúmulo de macronutrientes pela cultivar de cebola "Superex" estabelecida por semeadura direta“. Ciência Rural 37, Nr. 4 (August 2007): 949–55. http://dx.doi.org/10.1590/s0103-84782007000400005.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

O objetivo do trabalho foi quantificar o acúmulo de macronutrientes ao longo do ciclo da cebola, cv. "Superex", estabelecida por semeadura direta. O experimento foi conduzido na Fazenda Rio Doce, entre os municípios de Itobi e São José do Rio Pardo, SP. As amostragens de plantas foram realizadas aos 30, 50, 70, 90, 110, 130 e 150 dias após a semeadura (DAS), para determinação da matéria seca e do acúmulo dos nutrientes (N, P, K, Ca, Mg e S). Os acúmulos máximos de matéria seca da parte aérea e do bulbo foram, respectivamente, de 4,70g planta-1 e 17,86g planta-1, aos 150 DAS. A parte aérea e o bulbo contribuíram, respectivamente, com cerca de 20 e 80% na matéria seca da planta inteira ao final do ciclo. A seqüência de acúmulo dos nutrientes verificada para a cebola "Superex" foi: K>N>Ca>S>Mg>P. A planta de cebola acumulou 202,43; 31,23; 295,28; 172,42; 35,20 e 73,47mg, respectivamente, de N, P, K, Ca, Mg e S. Exportou, pelo bulbo, 67% do N, 85% do P, 68% do K, 57% do Ca, 56% do Mg e 81% do S acumulado pela planta.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

41

Simioni, João Paulo Delapasse, Franciele Francisca Marmentini Rovani, Amanda Comassetto Iensse und Cássio Arthur Wollmann. „CARACTERIZAÇÃO DA PRECIPITAÇÃO PLUVIOMÉTRICA NA BACIA HIDROGRÁFICA DO RIO IBICUÍ, RS“. Geography Department University of Sao Paulo 28 (02.02.2015): 112. http://dx.doi.org/10.11606/rdg.v28i0.520.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

<p>Este trabalho teve por objetivo geral a caracterização da precipitação pluviométrica na bacia hidrográfica do Rio Ibicuí, Rio Grande do Sul. Para a escolha dos anos-padrões e ano habitual, utilizou-se os dados de precipitação referentes aos anos de 1980 a 2009, perfazendo um total de 30 anos, das redes de estações meteorológicas da FEPAGRO e também do INMET. Após a aquisição dos dados, criou-se uma tabela no software Surfer 10.0 onde foi possível a criação das isolinhas de precipitação através do método de krigagem. Em seguida, exportou-se as isolinhas para o formato shapefile, onde através do software ArcGIS 10.2 foram criados o banco de dados e o mapeamento da precipitação pluviométrica. Desta forma concluiu-se que o ano-padrão habitual foi 2007, com precipitação total anual variando entre 1200 mm a 1800 mm, o ano-padrão mais chuvoso foi 2002 com precipitação anual superior a 3200 mm e como ano-padrão menos chuvoso destacou-se o ano de 2004, como sendo um ano com totais pluviométricos bem abaixo dos valores habituais, com valores anuais inferiores a 1200 mm.</p>

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

42

St-Pierre, Josée. „Relations entre l’exportation, le développement organisationnel et la situation financière des PME canadiennes“. Revue internationale P.M.E. 16, Nr. 2 (16.02.2012): 61–82. http://dx.doi.org/10.7202/1008439ar.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

L’exportation des PME est devenue un sujet de préoccupation de plus en plus important pour différents gouvernements qui y voient la possibilité de réduire leur déficit commercial tout en dynamisant le développement économique régional. Malgré l’intérêt que cela présente, un pourcentage relativement faible de PME exportent une partie substantielle de leur production. Évidemment, ce ne sont pas toutes les PME qui ont le potentiel d’exporter. Mais parmi celles qui l’ont, on se demande pourquoi une proportion limitée acheminent vers d’autres pays leurs produits/services. Est-ce parce que leur marché national est suffisant, que les entrepreneurs sont réticents et appréhendent ces activités extérieures, ou est-ce que l’exportation a des conséquences financières difficiles à gérer pour les entrepreneurs ? C’est ce dernier élément qui nous intéresse dans cette étude, où nous analysons les caractéristiques financières et organisationnelles d’un groupe de PME exportatrices, que nous comparons à d’autres PME qui ont décidé de concentrer leurs activités sur le marché intérieur. Parmi les résultats obtenus, nous retenons que la taille des entreprises est liée à la probabilité d’exporter, à la diversité et à la destination des exportations. Les PME exportatrices sont plus rentables que les autres, mais elles sont également plus innovatrices et plus souvent engagées dans diverses collaborations d’affaires. L’innovation des PME est un facteur clé et le premier facteur explicatif de l’exportation et du succès de l’entreprise sur les marchés étrangers.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

43

Antalóczy, Katalin, und Andrea Éltető. „Export- és befektetésösztönzési rendszerek a visegrádi országokban – tapasztalatok és kihívások“. Külgazdaság 61, Nr. 11-12 (2017): 32–57. http://dx.doi.org/10.47630/kulg.2017.61.11-12.32.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

A visegrádi országok – különösen a három kisebb – rendszerváltás utáni gazdasági stratégiájában és fejlődésében meghatározó szerepet játszottak a külföldi közvetlentőke-befektetések, a globális értékláncokba való beépülés, és az ezeken belül bonyolódó, külföldi leányvállalatok által meghatározott, EU-túlsúlyú export. A kétezres évek első évtizedének végétől kezdett gondot okozni e stratégia kifulladása, problémái, a változtatás szükségessége. A 2008-as gazdasági-pénzügyi válság – amely erősen sújtotta az Európai Uniót és a járműgyártást – a négy ország kivitelének zuhanásán keresztül látványosan mutatott rá exportjuk rendkívül erős szektorális, területi és vállalati koncentrációjára. A krízis csillapultával a kivitelnek még a korábbiaknál is nagyobb szerepe lett a visegrádi országok gazdasági növekedésében, miközben egyre jobban fenyeget a megrekedés az alacsony hozzáadott értékű áruk termelése és exportja szintjén (azaz a beszorulás a közepes jövedelmű országok csapdájába). A negyedik ipari forradalom időszakában a termelési folyamatok, a munkaerőpiac várható gyökeres átalakulása eddig nem látott, további kihívások elé állítják a négy országot. Cikkünk bemutatja és elemzi, hogy milyen fókusszal, célokkal, intézményi változásokkal reagáltak a visegrádi országok külgazdasági stratégiái, export- és befektetésösztönzési rendszerei ezekre a kihívásokra. A stratégiák szemléletesen mutatják, hogy az egyes kormányok mit értettek meg a helyzetből és milyen irányban mozdultak el. A gazdaságpolitikai, szabályozási reakciók az egyes országok jövőjén kívül hatással vannak az egész régió kilátásaira is, hiszen a négy ország versenytárs a tőkevonzásban, de egyben szövetséges is, mert a sikereket az egész régió versenyképessége tudja garantálni.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

44

Marineau, Sophie, Sophie Marineau, Matthias Schulz und Matthias Schulz. „L’OTAN, l’élargissement et le problème russe : la quadrature du cercle ?“ Relations internationales 196, Nr. 4 (22.01.2024): 29–46. http://dx.doi.org/10.3917/ri.196.0029.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Contrairement aux messages du Kremlin, les élargissements de l’OTAN depuis les années 1990 n’étaient pas imposés par l’OTAN à une URSS/Russie impuissante, mais bien le résultat de plusieurs « do ut des » (dons, contre-dons) négociés entre 1990 et 1997. La seule promesse donnée en 1990 par rapport à l’OTAN fut celle donnée par les deux États allemands de ne pas stationner des troupes de l’OTAN dans la partie orientale de l’Allemagne unifiée, en temps de paix, pour rassurer les États voisins. Puis l’URSS a reconnu, dans la Charte de Paris adoptée fin 1990, le droit de chaque État de choisir librement ses alliances. En retour, les États-Unis et le Royaume-Uni concédèrent, ainsi que le Kazakhstan, Biélorussie et l’Ukraine, que la Russie obtienne le monopole des armes nucléaires en Europe de l’Est. Malgré le nouveau dilemme de sécurité ressenti par les pays d’Europe centrale et orientale et à la première guerre de Tchétchénie, les pays de l’OTAN choisissent de conclure d’abord un partenariat spécial avec Moscou pour éviter son isolement, avant de procéder à un élargissement largement symbolique et inoffensif, selon les termes agréés au préalable avec le gouvernement russe et exportant de la sécurité. La thèse poutinienne (et de John Mearsheimer) d’une OTAN expansionniste et responsable des guerres russo-ukrainiennes ne tient pas face aux documents.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

45

Nery Silva Pirett, Christiane, Cely Cristiane Nery Silva Pirett und Luciana Oranges Cezarino. „A Importância do Regime Aduaneiro de Drawback para Internacionalização de Empresas Brasileiras“. Internext 14, Nr. 1 (01.01.2019): 59–75. http://dx.doi.org/10.18568/internext.v14i1.456.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Objetivou-se buscar evidências a respeito dos aspectos positivos e negativos que têm conduzido empresas brasileiras a instituir, ou não, o regime aduaneiro de Drawback. Trata-se de Revisão Integrativa da literatura, com análise sistemática de conteúdo, realizada entre março-abril/2017. Foram incluídos estudos primários, publicados entre 2005-2017, on-line e na íntegra, e dados do portal da Secretaria de Comércio Exterior do Ministério do Desenvolvimento e Indústria e Comércio. Os resultados mostraram que apesar de o Drawback, efetivamente, reduzir a carga tributária dos insumos de exportação, não houve crescimento das taxas de uso do regime em relação às exportações totais brasileiras nos últimos anos. Mesmo entre as usuárias do Drawback, grande parte das empresas exportou com alto índice de nacionalização, sem os benefícios do regime. Principalmente devido ao excesso de burocracia do sistema aduaneiro e à carência de pessoal capacitado para a sua operacionalização, os benefícios do Drawback, apesar de relevantes – como redução de custos, expansão de mercados externos e melhoria da eficiência produtiva – não estimularam uma parcela significativa de empresas brasileiras à sua adesão. São necessários, portanto, investimentos políticos de incentivo ao comércio internacional, como capacitação gerencial para a sua operação, com o intuido de estimular empresas brasileiras a adotarem o regime de Drawback.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

46

Almeida, Edmilson Igor Bernardo, Márcio Cleber de Medeiros Corrêa, Gabriel Nuto Nóbrega, Everton Alves Rodrigues Pinheiro und Fabrício Ferreira Lima. „Crescimento e marcha de absorção de macronutrientes para a cultivar de melancia Crimson Sweet.“ REVISTA AGRO@MBIENTE ON-LINE 6, Nr. 3 (30.12.2012): 205. http://dx.doi.org/10.18227/1982-8470ragro.v6i3.778.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Para a sustentabilidade na produção da melancia é importante atender-se às suas exigências nutricionais, especialmente na época em que ocorre maior demanda por nutrientes. Objetivou-se, com este trabalho, avaliar o crescimento e marcha de absorção de macronutrientes pela cultivar de melancia Crimson Sweet. O experimento foi desenvolvido no perímetro irrigado do Baixo Acaraú, situado na região norte do estado do Ceará. As épocas de amostragem iniciaram-se no décimo quarto dia após a emergência (DAE), e foram realizadas em intervalos regulares de 10 dias, sendo assim representados: 24, 34, 44, 54 e 64 DAE. Constatou-se que o período de maior acúmulo de massa seca ocorre entre os 44 e 64 DAE, sendo que aos 64 DAE, a massa seca total da planta está estimada em 1.131,72 g; a ordem decrescente dos macronutrientes acumulados pela cultivar de melancia Crimson Sweet foi: K>Ca>N>Mg>S>P; aos 64 DAE, a parte aérea exportou: 66,64 g kg-1 de K; 46,04 g kg-1 de Ca; 31,71 g kg-1 de N; 11,57 g kg-1 de Mg; 11,86 g kg-1 de S; e 6,20 g kg-1 de P; o período compreendido entre 44 e 64 DAE está identificado como sendo o de maior requerimento de macronutrientes pela planta.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

47

Almeida, Edmilson Igor Bernardo, Gabriel Nuto Nóbrega, Márcio Cleber de Medeiros Corrêa, Everton Alves Rodrigues Pinheiro und Neimar Arcanjo de Araújo. „Crescimento e marcha de absorção de micronutrientes para a cultivar de melancia Crimson Sweet.“ REVISTA AGRO@MBIENTE ON-LINE 8, Nr. 1 (02.05.2014): 74. http://dx.doi.org/10.18227/1982-8470ragro.v8i1.1344.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Para a sustentabilidade na produção da melancia é importante que sejam atendidas as suas exigências nutricionais, especialmente e durante a época em que ocorre maior demanda por nutrientes. Objetivou-se neste trabalho, avaliar o crescimento e marcha de absorção de micronutrientes pela melancia, cultivar Crimson Sweet. O experimento foi desenvolvido no perímetro irrigado do Baixo Acaraú, situado na região norte do estado do Ceará. As épocas de amostragem iniciaram-se no vigésimo quarto dia após a emergência (DAE), e foram realizadas em intervalos regulares de 10 dias, sendo assim representados: 24, 34, 44, 54 e 64 DAE. Constatou-se que o período de maior acúmulo de massa seca ocorre entre os 44 e 64 DAE, sendo que aos 64 DAE, a massa seca total da planta foi estimada em 1.131,72 g; a ordem decrescente dos micronutrientes acumulados foi: Fe>Zn>Mn>Cu; aos 64 DAE, a parte aérea exportou: 495,35 mg kg-1 de Fe, 166,71 mg kg-1 de Zn, 63,71 mg kg-1 de Mn e 14,09 mg kg-1 de Cu; os frutos acumularam 26,29; 29,05; 15,59; 31,51% da quantidade total de Fe, Zn, Mn e Cu, respectivamente exportada pela parte aérea. O período compreendido entre 44 e 64 DAE foi identificado como sendo o de maior requerimento de micronutrientes.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

48

Pôrto, Diego R. de Q., Arthur Bernardes Cecílio Filho, André May und José Carlos Barbosa. „Acúmulo de macronutrientes pela cebola 'Optima' estabelecida por semeadura direta“. Horticultura Brasileira 24, Nr. 4 (Dezember 2006): 470–75. http://dx.doi.org/10.1590/s0102-05362006000400015.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

O objetivo do presente trabalho foi quantificar o acúmulo de macronutrientes pela cebola 'Optima', em cultura estabelecida por semeadura direta. O experimento foi conduzido na Fazenda Rio Doce, entre os municípios de Itobi e São José do Rio Pardo, SP. As amostragens de plantas foram realizadas aos 30, 50, 70, 90, 110, 130 e 150 dias após a semeadura (DAS), para determinação da massa seca e do acúmulo dos nutrientes (N, P, K, Ca, Mg e S). O acúmulo máximo estimado de massa seca da parte aérea e do bulbo foi de 5,70 g planta-1 (2.394,0 kg ha-1) e 13,17 g planta-1 (5.531,4 kg ha-1), respectivamente, aos 150 DAS. A parte aérea e o bulbo contribuíram com aproximadamente 30% e 70%, respectivamente, na massa seca da planta inteira ao final do ciclo. Os nutrientes N, P, K e S, acumularam-se preferencialmente no bulbo, enquanto Ca e Mg na parte aérea. A ordem decrescente de acúmulo dos nutrientes verificada para a cebola 'Optima' foi: K > N > Ca > S > Mg > P. Para uma população de 420.000 plantas ha-1 e uma produtividade de 72 t ha-1, considerando-se os valores observados, verificou-se que o híbrido de cebola 'Optima' exportou pelo bulbo 35,0; 5,3; 68,9; 25,8; 5,6 e 21,9 kg ha-1, respectivamente, de N, P, K, Ca, Mg e S.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

49

Bento, Fábio Régio. „Sobre o ateísmo do Socialismo Soviético – origens exógenas, influência internacional e repercussão nas políticas públicas locais“. Correlatio 16, Nr. 2 (19.02.2018): 461. http://dx.doi.org/10.15603/1677-2644/correlatio.v16n2p461-488.

Der volle Inhalt der Quelle

Annotation:

Neste artigo estudaremos as relações entre religião e socialismo soviético com o objetivo de identificar as características e origens da posição ateísta, em vez de laica, adotada pela URSS. Tal escolha do ateísmo como posição confessional do socialismo soviético promoveu a desqualificação moral e exclusão profissional dos revolucionários crentes no âmbito das políticas públicas locais e exportou tal política de exclusão para os países sob a área de influência política da URSS. Sustentaremos na presente pesquisa que tal posição adotada pelo socialismo soviético é de origem exógena ao marxismo. Mesmo sendo Karl Marx ateu, o materialismo do marxismo é materialismo sociológico, focado na análise das relações materiais de produção, não sendo, portanto, materialismo confessional.Em pesquisa anterior, de nossa autoria (BENTO, 2016), verificamos que Moscou promoveu tomadas de posição que vinculavam o marxismo ao ateísmo nas suas relações com a Frente Sandinista de Libertação Nacional (FSLN), na Nicarágua, e nas suas relações com Cuba, para citar dois exemplos. Em tal contexto investigativo emergiu a dúvida acadêmica que motivou a realização da presente pesquisa: qual a origem da orientação pró-ateísmo adotada pelo socialismo soviético? A pergunta é a nosso aviso relevante porque as interpretações produzidas pelo socialismo soviético operaram por décadas como referência paradigmática, deixando rastros hermenêuticos, certos ou equivocados, no âmbito de movimentos políticos e intelectuais socialistas que estiveram sob sua área internacional de influência.

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

50

Brouwer, Onno W. „Case C-3/91, Exportur S.A. v. LOR SA and Confiserie du Tech, Judgment of 10 November 1992, [I992] ECR I-5529“. Common Market Law Review 30, Issue 6 (01.12.1993): 1209–27. http://dx.doi.org/10.54648/cola1993066.

Der volle Inhalt der Quelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen

Zeitschriftenartikel zum Thema „Exportgut“

Geben Sie eine Quelle nach APA, MLA, Chicago, Harvard und anderen Zitierweisen an