Thematische Bibliographien / Edukácia / Zeitschriftenartikel
Um die anderen Arten von Veröffentlichungen zu diesem Thema anzuzeigen, folgen Sie diesem Link: Edukácia.

Zeitschriftenartikel zum Thema „Edukácia“

Autor: Grafiati
Veröffentlicht am 28. Juni 2021
Zuletzt aktualisiert am 14. Februar 2022

Geben Sie eine Quelle nach APA, MLA, Chicago, Harvard und anderen Zitierweisen an

Wählen Sie eine Art der Quelle aus:

Machen Sie sich mit Top-28 Zeitschriftenartikel für die Forschung zum Thema "Edukácia" bekannt.

Neben jedem Werk im Literaturverzeichnis ist die Option "Zur Bibliographie hinzufügen" verfügbar. Nutzen Sie sie, wird Ihre bibliographische Angabe des gewählten Werkes nach der nötigen Zitierweise (APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver usw.) automatisch gestaltet.

Sie können auch den vollen Text der wissenschaftlichen Publikation im PDF-Format herunterladen und eine Online-Annotation der Arbeit lesen, wenn die relevanten Parameter in den Metadaten verfügbar sind.

Sehen Sie die Zeitschriftenartikel für verschiedene Spezialgebieten durch und erstellen Sie Ihre Bibliographie auf korrekte Weise.

1

Kičková, Adriana. „Kinematografia a edukácia. Československý školský film 1918 – 1937“. Historický časopis 69, Nr. 1 (20.04.2021): 83–97. http://dx.doi.org/10.31577/histcaso.2021.69.1.4.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
2

BALÁŽOVÁ, Eva. „SCIENTIFIC TOY AND NONFORMAL EDUCATION“. Journal of Technology and Information 1, Nr. 2 (01.08.2009): 45–50. http://dx.doi.org/10.5507/jtie.2009.034.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
3

Janoško, Pavol. „Inclusive Education - Its Benefits, Perspectives and Limits in the Context of the Slovak Republic“. e-Pedagogium 11, Nr. 3 (01.06.2011): 97–104. http://dx.doi.org/10.5507/epd.2011.036.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
4

Maczali, Katalin. „Ismertetés: Iskola-alapú tanterv a depresszió-műveltség fejlesztésére amerikai középiskolás diákok számára: egy randomizált hatásosság-vizsgálat“. Egészségfejlesztés 58, Nr. 4 (2017): 86–87. http://dx.doi.org/10.24365/ef.v58i4.212.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
A cikk célja, hogy meghatározza a Fiatalok De-presszió Tudatosság Programjának (FDTP), egy univerzális, iskola-alapú depresszió-edukáció programnak a hatásosságát a standard egészség-edukációs tanmenettel összehasonlítva, valamint hogy felmérje a depresszió-műveltség fejlesztésének fenntarthatóságát egy 4 hónapos után-követéssel.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
5

Trpišová, Miroslava. „EDUCATION OF MOTHERS' CHILDREN WITH HIGH RISK OF ALLERGY (FIRST YEAR OF LIFE) - PILOT STUDY“. Profese online 3, Nr. 3 (01.10.2010): 185–94. http://dx.doi.org/10.5507/pol.2010.017.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
6

István, Tiringer, Nagy Alexandra, Teleki Szidalisz, Žilinski Nikolett und Szabados Eszter. „Tapasztalatok egy manualizált csoportos edukációs programmal az osztályos kardiológiai rehabilitációban“. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 21, Nr. 1 (März 2020): 86–110. http://dx.doi.org/10.1556/0406.21.2020.001.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
Műhelytanulmányunkban egy olyan új szemléletmódot mutatunk be, amelyet az elmúlt években egy kardiológiai rehabilitációs osztályon működtetett standard, manualizált betegedukációs program használata során sajátítottunk el. Az edukáció új szemléletében a betegek képessé tevése alapozza meg azt, hogy mindennapi életükben meg tudják oldani a betegségükhöz kapcsolódó problémákat. Ennek kiindulópontja, hogy a betegek az igényeiknek megfelelő információkat kapnak betegségükről és kezelésükről. A betegséggel kapcsolatos reális attitűdök és adekvát készségek megtanulása olyan edukációs módszereket igényel, amelyek célja a betegek aktív részvételének ösztönzése, a betegséggel kapcsolatos saját elképzelések és tapasztalatok megosztása és megbeszélése. Az aktív részvétel segíti a betegek felelősségvállalását és a megtanult képességek átültetését a mindennapi életükbe. A tanulmány további részében ismertetjük „A koszorúér-betegség oktatási programjá“-t, amely saját betegedukációs gyakorlatunk alapjául szolgált. A program öt egymásra épülő modulból áll. Kialakítása multidiszciplináris együttműködés keretében történt, a kockázati tényezők csökkentésével és az életmód-változtatással foglalkozó részei az egészségmagatartás társas-kognitív folyamatmodelljén alapulnak. Saját tapasztalataink szerint a betegedukációs program működtetését nagymértékben segíti strukturáltsága és részletes kidolgozottsága. Ezek nemcsak fontos feltételei az edukáció minőségének, hanem segítséget adnak az egyes témák megbeszélése során kialakuló csoportdinamikai folyamatok kezeléséhez is. A betegedukációs program standardizált alkalmazása elősegítheti eredményességének és mechanizmusainak empirikus kutatását.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
7

Tiringer, István, Alexandra Nagy, Szidalisz Teleki, Nikolett Žilinski und Eszter Szabados. „Egy standardizált betegedukációs program lehetőségei az osztályos kardiológiai rehabilitációban“. Cardiologia Hungarica 50, Nr. 5 (2020): 348–57. http://dx.doi.org/10.26430/chungarica.2020.50.5.348.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
Tanulmányunkban egy új edukációs szemléletmódot mutatunk be, amelyet az elmúlt években kardiológiai rehabilitációs osztályon működtetett standard, manualizált csoportos program használata során sajátítottunk el. Az új szemlélet célja a betegek képessé tevése arra, hogy mindennapi életükben meg tudják oldani a betegségükhöz kapcsolódó problémákat. A betegek először igényeiknek megfelelő információkat kapnak betegségükről és kezelésükről. A betegséggel kapcsolatos reális viszonyulás és adekvát készségek megtanulása érdekében ösztönözzük a betegek aktív részvételét, a betegséggel kapcsolatos saját elképzeléseik és tapasztalataik megbeszélését. Az aktív részvétel segíti a betegek felelősségvállalását és a tanult képességek átültetését a mindennapi életükbe. A tanulmány második részében összefoglaljuk „A koszorúér-betegség oktatási programját”, amely saját gyakorlatunk alapjául szolgált. A program öt egymásra épülő modulból áll. Kialakítása multidiszciplináris együttműködés keretében történt, az életmód-változtatással foglalkozó részei egy széles körben használt egészségpszichológiai modellen alapulnak. Tapasztalataink szerint a betegedukációs program működtetését nagymértékben segíti strukturáltsága és részletes kidolgozottsága. Ez nemcsak feltétele az edukáció minőségének, hanem segítséget ad az egyes témák megbeszélése során kialakuló csoportdinamikai folyamatok kezeléséhez is.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
8

Kicsák, Marian, und Zsolt Gaál. „Dietetikai edukáció online“. Diabetologia Hungarica 27, Suppl.1 (2019): 30–31. http://dx.doi.org/10.24121/dh.2019.s1.17.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
9

Gubricová, Janette. „DramaCHVENIE – Konferencia dramatickej edukácie“. Scientia et Eruditio 2, Nr. 2 (2018): 84–85. http://dx.doi.org/10.31262/2585-8556/2018/2/2/84-85.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
10

Stáhlné Tausz, Katalin. „Edukáció – jelen és jövő“. Diabetologia Hungarica 28, Suppl.1 (2020): 104–5. http://dx.doi.org/10.24121/dh.2020.s1.71.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
11

Pavelka, Jozef, und Jaroslav Ńoltés. „Metodické materiály Centra edukácie a popularizácie techniky“. Edukacja – Technika – Informatyka 21, Nr. 3 (2017): 59–66. http://dx.doi.org/10.15584/eti.2017.3.7.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
12

Konczné Molnár, Ibolya. „Edukációs módszerek a gyakorlatban“. Diabetologia Hungarica 28, Suppl.1 (2020): 65. http://dx.doi.org/10.24121/dh.2020.s1.43.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
13

Molga, Agnieszka, Patrycja Sito und Kamil Kosterna. „Use of E‑Learning in Education“. Scientia et Eruditio 2, Nr. 2 (2018): 60–74. http://dx.doi.org/10.31262/2585-8556/2018/2/2/60-74.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
14

Biarincová, Patricia. „Documentary photography in art education“. Prace Naukowe Akademii im. Jana Długosza w Częstochowie. Edukacja Plastyczna. Fotografia 10 (2015): 87–98. http://dx.doi.org/10.16926/ep.2015.10.06.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
15

Jedlickova, Petra. „INTERGENERATIONAL LEARNING AS A MEANS OF PRO-SENIOR EDUCATION“. Slavonic Pedagogical Studies Journal 5, Nr. 2 (September 2016): 283–96. http://dx.doi.org/10.18355/pg.2016.5.2.283-296.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
16

Gurkova, Elena, und Katarína Žiaková. „Evaluation of the efficacy of education of patients in self-management of diabetes mellitus“. Kontakt 10, Nr. 1 (27.07.2008): 19–31. http://dx.doi.org/10.32725/kont.2008.003.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
17

Grofčíková, Soňa, und Eleonóra Mendelová. „Values - Target Categories in Family and School Education“. e-Pedagogium 15, Nr. 1 (01.02.2015): 90–100. http://dx.doi.org/10.5507/epd.2015.008.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
18

Pisonova, Maria. „Philosophical Explication of Requirements on the Process of Education – Novelty or Relic?“ XLinguae 9, Nr. 1 (Januar 2016): 83–90. http://dx.doi.org/10.18355/xl.2016.09.01.83-90.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
19

Šuhajdová, Ivana. „Slovak Majority Society Knowledge on Inclusion and Inclusive Education“. Scientia et Eruditio 1, Nr. 2 (2017): 56–64. http://dx.doi.org/10.31262/2585-8556/2017/1/2/56-64.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
20

Sováriová Soósová, Mária, und Jana Hrehová. „The effect of education on lifestyle changes and metabolic syndrome components“. Central European Journal of Nursing and Midwifery 5, Nr. 4 (30.09.2014): 161–68. http://dx.doi.org/10.15452/cejnm.2014.05.0012.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
21

RAJČÁNIOVÁ, EVA. „Sociálne a emocionálne charakteristiky intelektovo nadaných detí a ich podpora v rôznych formách školskej edukácie“. Psychologia a patopsychologia dietata 55, Nr. 01 (2021): 38–55. http://dx.doi.org/10.4149/ppd_202103.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
22

Biarincová, Patricia. „The use of documentary photography in contemporary art education on the example of the work of Charles Plicka“. Prace Naukowe Akademii im. Jana Długosza w Częstochowie. Edukacja Plastyczna. Fotografia 12 (2017): 81–89. http://dx.doi.org/10.16926/ep.2017.12.06.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
23

Németh, Boglárka, und Péter Fritz. „Táplálkozási ajánlások fejlődése, gyakorlati használatának lehetőségei“. Recreation 11, Nr. 1 (2021): 8–12. http://dx.doi.org/10.21486/recreation.2021.11.1.1.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
Bevezetés: Az egészséges táplálkozással kapcsolatos egészségfejlesztő munkában a táplálkozási ajánlások ismertetéséhez a szakemberek különböző edukációs eszközök bevonását alkalmazhatják. Megbeszélés: A táplálkozási ajánlások nagymértékű fejlődésen mentek keresztül a világon és Magyarországon is egyaránt. Áttekinthető, hogyan alakult ki az első amerikai ajánlás már 1894-ben, és milyen úton érte el a mai MyPlate formáját. Magyarországon is sokféle illusztrációs eszköz közölte a legfontosabb táplálkozási ajánlásokat, mint például a szivárvány, a piramis vagy a házikó, amelyektől elérünk a legfrissebb, máig használatos okostányérig. Az ajánlások által a táplálkozástudományi szakembereknek további útmutatásokat tehetnek, egészségfejlesztési folyamatokat végezhetnek, mely révén javíthatják a lakosság egészségi állapotát. Következtetések: A tanegységek, szakos oktatások, illetve tanárképzések bevonásával nem csak az oktatás színvonalát lehetne fejleszteni, hanem a társadalmuk egészségének állapotán is.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
24

Dojčár, Martin. „Lechta, Viktor – Bizová, Naďa (Eds.): Kľúčové komponenty inkluzívnej edukácie / Key Components of Inclusive Education. VEDA, Peter Lang, 2019. ISBN 978-80-224-1713-6.“ Scientia et Eruditio 4, Nr. 2 (2020): 106–7. http://dx.doi.org/10.31262/2585-8556/2020/4/2/106-107.

Der volle Inhalt der Quelle
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
25

Boros, Henrietta Mónika, und András Fehér. „A só- és cukormentes táplálkozás kvalitatív vizsgálata a zöldségkonzervek piacán“. Táplálkozásmarketing 8, Nr. 1 (03.08.2021): 71–82. http://dx.doi.org/10.20494/tm/8/1/6.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
A boltok polcain elterjedtek a „mentes” élelmiszerek, úgymint az egészségtudatos táplálkozás fontos összetevői. A kutatásunk alapját képezi egy olyan lehetséges zöldségkonzerv piaci helyzetének és bevezetési lehetőségeinek elemzése, amely akár kielégítheti a fogyasztók só- és cukormentes étkezéshez fűződő igényeit. A szekunder adat- és információgyűjtéssel nyújtottunk alapot a további kutatásoknak. A primer kutatásnál három kvalitatív módszert alkalmaztunk, amely a netnográfiai vizsgálat, a szakértői interjú és a fókuszcsoportos kutatás volt. A netnográfia során az előzetesen összegyűjtött kulcsszavak alapján vizsgáltuk az interneten, főleg a közösségi oldalakon a fogyasztói igényeket a só- és cukormentes konzervekre vonatkozóan. A konzerviparban jártas szakértővel folytatott interjú során a konzervek sajátossága és a mentes konzervek jellemzőinek a megvitatása álláspontja volt a középpontban. A fókuszcsoportos kutatás pedig az egyetemisták elképzeléseit volt hivatott megismerni a konzervekről és azok vásárlóiról egyaránt. Többek között fényt derítettünk arra, hogy a mentes szóhoz a fogyasztók az egészség kifejezését társítják, azonban a mentesség hangsúlyozása hiányérzetet válthat ki. A mentes konzervek vizsgálata során arra jutottunk, hogy a fiatal, idejükkel spóroló, egészségtudatos fogyasztók alkothatják a célcsoportot. A célpiac miatt javasoljuk az online platformokon történő népszerűsítést, ahol akár edukációs kampányokat is ajánlott lenne alkalmazni.JEL-kódok: M31, Q13
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
26

Marek, Erika, Réka Kalmár, Nóra Faubl, Zsuzsa Orsós und Tímea Németh. „Előítéletek és hatásaik az egészségügyi ellátásban. Egy felmérés tanulságai“. Orvosi Hetilap 161, Nr. 19 (Mai 2020): 789–96. http://dx.doi.org/10.1556/650.2020.31694.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
Absztrakt: Bevezetés: Kutatásaink során egészségügyi dolgozók körében vizsgáltuk a legnagyobb hazai etnikai kisebbséggel, a roma populációval kapcsolatos előítéletek jelenlétét az egészségügyi ellátás során. Célkitűzés: Válaszokat kerestünk arra, hogy az ellátórendszerben esetlegesen jelen lévő előítélet mennyire befolyásolhatja ezen csoportok ellátáshoz való hozzáférését, az ellátás minőségét és ezeken keresztül a páciensek egészségét. Módszer: Félig strukturált interjúkat készítettünk 2017. június és 2018. május között 13 interjúalannyal. A diktafonnal rögzített interjúk leiratát kvalitatív módszerekkel értékeltük. Eredmények: Válaszadóink általánosságban megerősítették az előítéletek jelenlétét az egészségügyi ellátórendszerben. Kevéssé jellemző az előítéletes attitűd és diszkriminatív magatartás azokon az osztályokon, ahol eleve gyakoribb a hátrányos helyzetű (HIV-pozitív, hajléktalan) betegek előfordulása (például infektológia). Az előítéletesség nem kifejezetten a roma etnikai kisebbség felé irányul, hanem kiterjed olyan populációkra is, amelyek rossz társadalmi-gazdasági körülmények között, mélyszegénységben élnek, vagy amelyek rossz egészségi állapotának hátterében önromboló magatartásformák feltételezhetők (alkoholizmus, droghasználat). Válaszadóink határozott véleménye szerint az esetleges előítéletesség nem vezet a mindenki számára hozzáférhetőnél rosszabb ellátáshoz, sőt gyakran inkább pozitív diszkrimináció valósul meg. Az előítéletesség közvetlenül nem vezet rosszabb egészségi állapothoz, az azonban nem zárható ki, hogy közvetve hozzájárulhat, amennyiben a beteg egy korábban megélt vagy vélt negatív tapasztalat miatt a későbbiekben nem fordul időben orvoshoz. Következtetés: Felméréseink megerősítették a romák iránti előítéletesség alkalomszerű jelenlétét a hazai egészségügyi ellátórendszerben, vizsgálatunk alapján azonban a roma populáció rosszabb egészségi mutatóihoz ez kevéssé járul hozzá. Eredményeink felhívták a figyelmet arra is, hogy a megelőzés szempontjából kulcsfontosságú mindkét fél edukációja, valamint az ellátók kiégésprevenciója. Orv Hetil. 2020; 161(19): 789–796.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
27

Attila, Pilinszki, und Gyetvai Anna. „Közös szülőség a válás után: szakirodalmi áttekintés“. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 22, Nr. 3 (20.09.2021): 229–60. http://dx.doi.org/10.1556/0406.22.2021.007.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
Tanulmányunk célja áttekintést nyújtani a válás utáni közös szülőségre, a szülők együttműködésére és konfliktusaira vonatkozó főbb kutatási eredményekről. A közös szülőség fogalma a szülők közötti interakciókat, kapcsolatot jelenti, amit a válást követően is szükséges fenntartani. Tanulmányunkban egyrészt kitérünk a közös szülőség egyes aspektusaira (szülői kommunikáció, egymás támogatása–aláásása, konfliktusok és konfliktuskezelés), másrészt a vonatkozó vizsgálatokban leggyakrabban megjelenő háttérváltozókra (válási folyamat, elhelyezés típusa). A válás következményei, az új helyzethez való alkalmazkodás sikeressége mind a szülők, mind a gyerekek részéről jelentős társadalmi fontossággal bír, ennek ellenére a válás utáni közös szülőség témája csak egy-egy hazai publikációban jelenik meg. Jelen tanulmánnyal célunk ennek a hiánynak a pótlása, valamint a kérdéskör hazai kutatásának inicializálása. A vizsgált szakirodalom alapján elmondható, hogy a párkapcsolat felbomlása után kiemelten fontos egy új egyensúlyi állapot kialakítása, mivel a közös szülőség minősége összefüggést mutat a gyermekek és a felnőttek jóllétével is. A vonatkozó empirikus szakirodalom egy része azokra a preventív képzési programokra irányul, amelyek a válás utáni közös szülőség minőségének fejlesztését tűzték ki célul. Említést teszünk ezért több ilyen programról, röviden ismertetve a sajátosságaikat és a kapcsolatos empirikus eredményeket. Következtetésként elmondható, hogy a válást követő közös szülőség komplex témaköre és a szülők sokszor eltérő narratívája miatt olyan diádikus kutatási megközelítés választása indokolt, amellyel ez az összetettség megragadható. Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy hazánkban hiányoznak az elvált szülőknek kínált edukációs programok, pedig a szülők és gyermekek jóllétének érdekében fontos lenne ezek kifejlesztése, hatékonyságuk vizsgálata és a megfelelő hatékonyságú programok rendszerszintű elterjesztése. This study aims to provide a review of the main research findings on coparenting after divorce, parental cooperation and conflicts. The concept of coparenting refers to the interactions and relationship between parents which must be maintained even after divorce. In our paper, we cover some aspects of coparenting (parental communication, mutual support, undermining, conflicts and conflict management) and the most common background variables in the relevant studies (divorce process, type of custody). The consequences of divorce and the success of adapting to the new situation are of significant importance for both parents and children, however, the topic of coparenting after divorce appears in few Hungarian publications. With the present study, we aim to fill this gap and to initialize domestic research on the issue. Based on the examined literature, it can be stated that the formation of a new state of equilibrium after the dissolution of the relationship is of great importance, as the quality of coparenting is related to the well-being of children and adults as well. Some of the relevant empirical literature relates to preventive training programs aimed at improving the quality of coparenting after divorce. We, therefore, mention several such programs, briefly describing their specifics and related empirical results. In conclusion, due to the complex topic of coparenting after divorce and the often different narratives of parents, it is justified to choose a dyadic research approach that can capture this complexity. We would also like to draw attention to the fact that there is a lack of educational programs for divorced parents in Hungary, although it would be important to develop and disseminate them widely for the well-being of parents and children.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
28

Zsótér, Boglárka, Dániel Béres und Erzsébet Németh. „A magyar fiatalok jellemzése pénzügyi attitűdjeik és magatartásuk mentén – Vizsgálat a felsőoktatásban tanulók pénzügyi attitűdjeiről és magatartásáról = Characterization of the Hungarian youth with their financial attitudes and behaviours – A survey about the financial behaviour and attitudes of students“. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, Juni 2015, 70–80. http://dx.doi.org/10.14267/veztud.2015.06.07.

Der volle Inhalt der Quelle
Annotation:
A pénzügyi piacok és termékek egyre komplexebbé válnak, ami együtt jár a pénzügyeket illető információs szakadék mélyülésével is – a lakosság egyre kevésbé képes pénzügyeiről körültekintő döntéseket hozni. Jelen tanulmány a magyar felsőoktatásban tanuló fiatalokat pénzügyi attitűdjeik mentén szegmentálja és jellemzi, annak érdekében, hogy hozzájáruljon a pénzügyi kultúra szintjét növelő programok sikerességéhez, legyen az állami indíttatású (pénzügyi edukáció) vagy a versenyszféra által vezérelt. A vizsgált fiatalok alapvetően három csoportba sorolhatók: (1) Konzervatívak, (2) Lázadók és (3) Tapasztaltak. A Konzervatívakra a stabil morális értékrend, alacsony kockázatvállalási hajlandóság jellemző, céljaik között egyaránt találunk rövid és hosszú távúakat is – informáltságuk, és ebből eredően pénzügyi ismeretszintjük alacsony, a hitelekkel szembeni attitűdjük negatív. A Lázadók csoportjára az „Élj a mának!” magatartás a jellemző, vagyis rövid távú céljaik vannak, kevésbé tudatosak, pénzügyi ismeretszintjük alacsony, ugyanakkor nyitottak az újdonságokra és a kockázatvállalási szintjük magasabb a másik két csoporténál. A Tapasztaltak csoportjára a tudatosság és a pénzügyi megfontoltság a jellemző – pénzügyi ismeretszintjük magasabb a másik két csoporténál. Náluk a hosszú távú célok dominálnak, de alacsony kockázatvállalási hajlandóság mellett. _____ Financial markets and financial instruments have become more and more complex in the last decades. Unfortunately, financial literacy of population cannot keep up with the innovation activity of financial sector. By segmenting and describing Hungarian young adults along their financial attitudes, the aim of this study is to provide recommendations to the programs aiming to enhance the development of financial literacy. According to the authors’ results, 18-25 year-old young adults can be categorized as (1) conservatives, (2) rebels and (3) experienced. Conservatives can be characterized by stable moral and values, low risktaking willingness and inappropriate financial knowledge. Both short and long term goals can be explored among their preferences. Conservatives have negative attitude to bank loans. The rebels can be described by the ancient Latin saying: “Carpe Diem”. They have short-term goals and the future financial stability is not an issue for them – their financial literacy is low. However, rebels are open-minded and their risk-taking willingness is greater than the other two group members. Despite of the low level of risk-taking willingness, the highest level of financial literacy is showed by the experienced group. They have long-term goals and are able to receive information about complex financial instruments.
APA, Harvard, Vancouver, ISO und andere Zitierweisen
Wir bieten Rabatte auf alle Premium-Pläne für Autoren, deren Werke in thematische Literatursammlungen aufgenommen wurden. Kontaktieren Sie uns, um einen einzigartigen Promo-Code zu erhalten!

Zur Bibliographie