Auswahl der wissenschaftlichen Literatur zum Thema „Art mintage“

Keles bozkırı yerleşik ve konar göçer yaşam biçimini benimsemiş kavimler arasında sınır görevi üstlenmiştir. Söz konusu bölgede Kurkeles, Keles, Şırşık ve Angren gibi nehirler bulunmakta ve bunlar Sirderya nehrine dökmektedir. Sirderya nehrinin güneyindeki topluluklar yerleşik yaşamı benimserken, kuzeyindekiler konar-göçer yaşamı benimsemiştir. Bölgenin geçmiş tarihine yönelik yapılan araştırmaların sayısı oldukça azdır. Makalede, Kazak-Türk arkeologları ortaklığında araştırılan Mıntöbe mezarlığı konu edinilmiştir. Bu konunun önemi vurgulanarak, Kanglı topluluğuna ait Kauınşı, Otırar-Karatau ve Cetiasar kültürleri, yayılım alanları hakkında tanıtıcı bilgi verilmiştir ve söz konusu kültürlere yönelik yapılan arkeolojik araştırmalara değinilmiştir. Özellikle makalede Mıntöbe mezarlığının araştırma tarihçesi üzerinde detaylı bilgi verilmiştir. Sonrasında arkeolojik araştırmalar sırasında ele geçen buluntular üzerinden kronolojik tespitlerde bulunulmuş ve çevre kültürleri ile karşılaştırmalı bir şekilde anlamsal açıdan değerlendirilmiştir.Söz konusu makale, Hoca Ahmet Yesevi Uluslararası Türk-Kazak üniversitesi, Mütevelli Heyet Başkanlığı tarafından desteklenmiş olan “Mıntöbe Mezarlığı Kazıları” konulu bilimsel proje sonucunda hazırlanmıştır.

Opinia noastră sau, dacă ne este îngăduit să-i spunem astfel, cercetarea noastră debutează cu câteva aspecte introductive. Ea continuă cu o a doua secțiune, în care cititorul va observa un soi de dialog între APIA și First Investment Bank AD; cele două entități au discutat pe următoarea temă: ar trebui să fie întrebată ÎCCJ dacă scrisoarea de garanție este titlu executoriu? A treia secțiune evidențiază că o instanță română a hotărât să se adreseze ÎCCJ, astfel încât cea din urmă să stabilească răspunsul la interogația expusă. În secțiunea a patra, încercăm să stabilim dacă art. 120 din OUG nr. 99/2006 i se aplică unei scrisori de garanție. În cea de-a cincea, concluzionăm că art. 120 îi poate fi aplicat unei scrisori de garanție, dar numai dacă contractul de bază este unul de credit. A șasea secțiune subliniază decizia ÎCCJ și se încheie cu niște hrană pentru minte.

Az 1956-os magyar menekültek mintegy kétszázezres tömegének ellátása, tovább szállítása és letelepítése a nemzetközi menekültsegélyezés rendkívüli sikere volt, amelyben az ENSZ-család intézményei, különösen az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) kiemelkedő szerepet játszottak. Az 1956-os magyar menekültválság és a nemzetközi befogadás rövid felidézése után a tanulmány bemutatja, milyen lépéseken keresztül valósult meg az UNHCR jogvédő tevékenysége a magyar menekültek irányában a menekültstátusz megadásának kérdésétől a munkaerőpiaci védelmen át az új hazába való beilleszkedéshez szükséges iratok beszerzésében nyújtott segítségig. Láthatjuk, hogy a Főbiztosság éberen követte a Kádár-vezette magyar kormányzatnak a menekültekkel kapcsolatos jogalkotó tevékenységét és annak gyakorlati megvalósítását is. A cikk végül megvonja az UNHCR magyarokkal kapcsolatos jogvédő tevékenységének mérlegét. A tanulmány főként az UNHCR Levéltár (Genf) dokumentumainak felhasználásával készült, de utalás történik a NATO Levéltárának (Brüsszel), az ENSZ Genfi Hivatala Levéltárának, a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége Levéltárának (Genf) és a Magyar Nemzeti Levéltárnak az irataira is. A hidegháború kontextusában a magyar menekülteket befogadó nyugati országoknak nem okozott nehézséget a menekültstátusz megállapítása a Magyarországról érkezők számára. Az üldözöttség elismerése és az üldözők azonosítása nem tűnt kétségesnek. A menedékjog megadása egyben a kommunista országok kudarcának és a Nyugat jóindulatának propagandisztikus kifejezése is volt. A szovjet blokk szívéből, Magyarországról a „Szabad Világba” érkező menekülttömeg kezelésének professzionális szervezése pedig felértékelte a Főbiztosságot a nyugati döntéshozók szemében. Az UNHCR magyar menekültekkel kapcsolatos jogvédő lépéseit nagy gondosság és jogi alaposság jellemezte. A Főbiztosság az Alapszabályában lefektetett jogvédő munkáját igazi „védőügyvédként”, következetesen, éberen és empatikusan, a menekültek szempontjait jóhiszeműen szem előtt tartva végezte a befogadó országok és Magyarország hatóságai előtt egyaránt. A Menekültügyi Főbiztosság magyar menekültekkel kapcsolatos jogvédő tevékenysége sikeresnek tekinthető. A befogadó országok hatóságai számos esetben kifejezték, hogy igényt tartanak az UNHCR szakértő véleményére. A menekültstátusz megadásának általános elfogadtatásában, a döntés jogi alátámasztásában fontos ösztönző szerepet töltött be a Főbiztosság, különösen annak híres menekültjogi szaktekintélye: Paul Weis. Az UNHCR nemzetközi jogvédő tevékenységét jelentősen megkönnyítette, hogy a befogadó országok kormányai támogatóan, a szervezetet partnernek tekintve vettek részt az 1956-os magyar menekültek befogadásában.

A Codex Palatinus Graecus 252 jelzetű kézirat nagyszámú scholiont tartalmaz részben Thukydidés történeti művéhez, részben a szerző életrajzához. Ezek közül mintegy ötven, iambikus trimeterben írott széljegyzet a kutatás jelen állása szerint a költő és grammatikus Ióannés Tzetzés kezétől származik. A scholionok tanúsága alapján Thukydidés műve csak ürügyül szolgált arra, hogy Tzetzés kifejthesse saját véleményét, ízlését, meggyőződését – olykor dühösen, olykor ironikusan. Jelen dolgozatban arra teszek kísérletet, hogy néhány érdekesebb scholion elemzésén keresztül bemutassam Tzetzés gondolkodásmódját.

A hatodik század talán legnagyobb műgonddal elkészített törvényműve Iustinianus császár nevéhez fűződik. A császár a klasszikus római tradíció helyreállítójaként és a megújult keresztény birodalom első uralkodójaként tekintett magára, és ennek főként rendeleteiben adott hangot. Törvénykönyveinek bevezető rendeleteiben kettős birodalmi célkitűzését, nevezetesen az imperium Romanum visszahódítását és a klasszikus jogtudomány kodifikálását mint Istennek tett szolgálatot jeleníti meg. Iustinianus keresztény kodifikációjának középpontjában a Digesta áll, amelynek a császár különleges szerepet szentelvén, mintegy az igazságosság saját legszentebb templomaként emelte alattvalói fölé.

Lucanus epikus technikájának jellemző jegye az istenapparátus hiánya. A jelenség magyarázatára az utóbbi bő évszázadban számos magyarázat született. Egy részük nem annyira az istenapparátus hiányáról beszél, mint inkább arról, hogy a költő az epikus narratíva e transzcendens aspektusát a hagyományos istenek helyett a teljesen személytelen fatum mal s a hol filozófikusan (fortuna), hol mintegy istenségként felfogott Fortuná val helyettesíti. A modern elméletek már Lucanus költői látásmódjának újszerűségével magyarázzák a jelenséget. Az istenapparátus hiánya azonban csak egyike azon tüneteknek, melyeknek mindegyike jól magyarázható a szónoki munkamódszerrel, a retorikai narratio szabályainak követésével.

Az internet többféle informatikai támadásnak nyújt lehetőséget, ezek közül a legrégebbi támadási formák közé tartozik a szolgáltatásmegtagadással járó, avagy túlterheléses támadás, a DDoS-támadás, amely a hálózat sebezhetőségét használja ki a megtámadott rendszerhez való hozzáférés nélkül. Elkövetésének száma, összetettsége évről évre növekvő tendenciát mutat, ami köszönhető annak, hogy egyszerűen és gyorsan végrehajtható, azonban egyszerűsége ellenére jelentős társadalmi, gazdasági és anyagi kárt képes okozni. Az elkövetést továbbá segíti az is, hogy az informatikai bűnözés egy szolgáltatásalapú iparággá nőtte ki magát az elmúlt években. A különböző online feketepiacokon keresztül könnyen hozzá lehet jutni a támadások alapját képező botnet infrastruktúrákhoz és egyéb eszközökhöz, mintegy szolgáltatásként. A tanulmány célja, hogy bemutassa először röviden a DDoS-támadások technikai alapját, majd a támadások mögött húzódó lehetséges motivációkat, ezt követően a büntetőjogi szabályozásra tér ki, különösen az Egyesült Államok Computer Fraud and Abuse Act (a továbbiakban: CFAA) rendelkezéseire, az Európai Unió fellépésére a botnetekkel szemben a 2013/40/EU irányelvet figyelembe véve, végül a hazai tényállásokra.

Dolgozatomban Livius beszámolóját elemzem a Kr. e. 186-ban leleplezett és elfojtott Bacchanalia-összeesküvésről. Figyelmemet e téma iránt Livius leírásának terjedelmessége és mindenre kiterjedô részletessége keltette fel. Az a Livius, aki véres csatákat pár oldalon elintéz, a Bacchanalia-botránynak 12 hosszú fejezetet szentel mintegy 12 oldal terjedelemben. Az a Livius, akiről azt állítják a kutatók, hogy egy-egy esemény leírásakor általában egy-egy forrást követ, és a feliratokat másodkézbôl ismeri, itt bizonyíthatóan több forrásból építkezik, és egy fontos dokumentumra, a Senatusconsultum de Bacchanalibus-ra hivatkozik, idéz belőle, s a véletlen szerencse folytán előkerült e rendelet egy bronzba vésett példánya. Így kiderült, hogy Livius nem vaktában beszél, hanem olykor szó szerint idéz, olykor az eredeti megbízható parafrázisát adja. E részlet elemzése nemcsak arra ad választ, hogyan viszonyult ő, a történetíró a valláshoz, hanem arra is, hogyan viszonyult hozzá a római állam e botrány idején, Kr. e. 186-ban, s hogyan a 39. könyv írásakor, a Kr. e. tízes években.

A mai Spanyolország területén egyre nagyobb számban előkerülő Flavius-kori municipális törvényeknek egy közös minta, az ún. lex Flavia municipalis szolgált alapul. A téma kutatói több mint száz éve magától értetődő axiómának tekintették, hogy ez az alaptörvény Domitianus hiányzó Germanicus győzelmi jelzője alapján keltezhető. A lex Irnitana felfedezését követően ezt az érvet többen kétségbe vonták, akik pedig kitartottak a régi keltezés mellett, nem cáfolják, sőt nem is említik az ellenérveket, ezenfelül a Germanicus jelző felvételének datálásában mutatkozó eltérések sem mindig tükröződnek a szűkebb szakirodalomban. Jelen dolgozat célja a hagyományos keltezés szilárd alapokra helyezése a Germanicus jelző felvételének, illetve Domitianus titulatúrájában való megjelenésének vizsgálatával és az ellenérvek alapos elemzésével.

Kesantunan Tindak Tutur Direktif antarguru di SDIT Ukhuwah Banjarmasin. Kesantunantindak tutur guru dalam interaksi di sekolah berperan untuk menjaga keharmonisan antarguru dansebagai keteladanan untuk para siswa dalam pendidikan karakter dan memahami bagaimana etikaatau budi pekerti. Penelitian ini bertujuan untuk mendeskripsikan tentang kesantunan tindak tuturdirektif antarguru di SDIT Ukhuwah Banjarmasin. Secara objektif, penelitian ini bertujuan untukmendeskripsikan tentang: (1) Wujud kesantunan tindak tutur direktif antarguru, (2) Strategi kesantunantindak tutur direktif antarguru, dan (3) Fungsi kesantunan tindak tutur direktif antraguru. Pendekatanyang digunakan dalam penelitian ini adalah pendekatan kualitatif. Penelitian ini dilakukan di SDITUkhuwah Banjarmasin dengan mengambil data berupa tindak tutur antarguru dalam interaksi sehariharidi sekolah. Penelitian ini menggunakan teknik observasi, wawancara, dan dokumentasi. Data yang232terkumpul kemudian dianalisis secara deskriptif dan kualitatif serta kesimpulan diambil dengan caradeduktif. Hasil penelitian menunjukkan bahwa kesantunan tindak tutur antarguru di SDIT Ukhuwahtelah menerapkan wujud, strategi, dan fungsi kesantunan. Wujud kesantunan tindak tutur direktifantarguru menunjukkan wujud kesantunan dalam tindak tutur memerintah, meminta, menyarankan,dan bertanya. Wujud kesantunan dari keempat tindak tutur direktif tersebut menggunakan penandakesantunan maaf, minta tolong, dan permisi serta menggunakan kalimat deskriptif dan introgatif.Strategi kesantunan tindak tutur direktif antarguru menggunakan strategi langsung dan tidak langsung,sedangkan fungsi kesantunan tindak tutur direktif antarguru, yaitu fungsi kesantunan dalam tindaktutur memerintah, meminta, menyarankan, dan bertanya.Kata-kata kunci: kesantunan berbahasa, tindak tutur direktif, wujud kesantunan, strategi kesantunan,fungsi kesantunan

This diploma thesis deals with Czech portrait medals in the past and present. The aim was to map Czech medal portrait work from its origins in the Renaissance to the present. At the beginning, the work is focused on the precious metals from which the medals are made, gold and silver. The history of gold and silver is included in the theory. The concepts of numismatics or commemorative medals made of gold and silver as investment preservation of real value are clarified. We were interested in the overall artistic process of producing portrait medal into the final product. The historical development of medals in the Czech lands followed. In each period, important artists, medalists, and their work are mentioned. All chapters contain pictorial materials. The practical part is devoted to all existing mintages of Karel Gott, which is a unique medal investment. Along with him, contemporary medal artists are characterized in more detail. In the end, the first findings about the portrait medal are summarized. The work brings an overall view of portrait medal work. Medal making represents a specific area of fine and sculptural art. It is an artistic artifact that reflects our history. KEYWORDS medal, gold, silver, portrait medal, commemorative medal, numismatics, art mintage, collecting

cest volum are menirea de a evidentia rolul psihologiei si al psihopatologiei clinice in descifrarea comportamentului criminal sau care ar putea devein criminal. Sunt incluse si informatii incipiente referitoare la Chestionar de Evaluare a Fantasmelor Sexuale (CEFS). Cartea se adreseaza studentilor si specialistilor din zona psihologiei, dreptului, sociologiei, antropologiei, psihiatriei, probatiunii, penitenciarelor, cat si publicului larg avid de a afla cum poate o minte sa devina „criminala”

Alapvető célunk, hogy számos korábbi vizsgálat adatbázisát felhasználva megalkossunk egy kategóriarendszert, amelynek felhasználásával megismerhető a fiatalok – szűkebben véve a felsőoktatásban részt vevő hallgatók – értékválasztása, annak motivációi. Ehhez elengedhetetlen, hogy a korábbi elemzéseink során kialakított értékrendszerek érvényességét ellenőrizzük. Tervezett előadásunkban arra keressük a választ, hogy a „kapcsolatorientált” hallgatók valóban aktívabbak a közösségi média által kínált lehetőségek kihasználásában, infokommunikációs szokásaik összhangban vannak-e értékválasztásukkal? A kérdőívvel történt adatfelvételek során használt értéksor a World Value Survey (WVS) által használt értékeken, értéksoron alapszik (Inglehart, 2000 és Inglehart – Baker, 2000). A Regionális Egyetem Kutatócsoport 2005-ös és 2010-es kérdőíves lekérdezésen alapuló adatbázisát felhasználva korábban meghatároztuk a hallgatói „értékcsoportokat”, feltártuk a hallgatók értékstruktúráját. A 2016-os Magyar Ifjúságkutatás adataira támaszkodva (A Kutatópont Kft. engedélyével) lehetőségünk nyílik arra, hogy az eddigi eredményeinket, kategóriáinkat összevessük egy jóval nagyobb minta, azaz a Kárpát-medence fiataljainak értékstruktúrájával, az általunk felállított kategóriák érvényességét ellenőrizzük. Az eredményekből kiderül, hogy az értékválasztás során felmért attitűd jellegű választások, vagyis az értékek rangsora milyen mértékben jár együtt az infokommunikációs eszközök használatából következtethető közösségiorientált viselkedéssel. Másként fogalmazva a „kapcsolatorientált” hallgatók mennyivel aktívabbak „anyagias” társaiknál? Nagyobb ívű elméleti vonatkozású vállalásunk, hogy megalkossunk egy, az ifjúságra alkalmazható értékrendszer-kategóriát, amely az ifjúság megváltozott társadalmi körülményei között is alkalmazható. Gyakorlati szempontból az értékrendszerek megfelelő alátámasztottság mellett egyéb társadalmi cselekvések esetén is prediktív funkcióval bírhatnak, vagyis az értékválasztás alapján regisztrálható különbségek a társadalmi élet különböző színterein (oktatás, munka világa, közösségi kapcsolatok) eltérő viselkedéseket vetítenek előre. .----- Students' info communication habits along their value choice ----- Our basic aim is to establish a category system using the database of many previous research, and by using this category system to learn about the value choice, and the motivation behind that value choice of the youth – more narrowly the value choice of students in higher education. To do so, it is essential to check the validity of the value systems established during our previous analysis. In our planned presentation we are looking for the answer whether “relationship-oriented” students are really more active in taking the advantages of the opportunities offered by social media, and whether their infocommunication habits are in line with their value choices. The values used in the survey are based on the values, value- lines applied by the World Value Survey (WVS) (Inglehart 2000 and Inglehart -Baker, 2000). Using the database of the 2005 and 2010 survey of the Regional University’s research team, we determined the „value groups”, and we explored the value structure of the students. Relying on the data from 2016 Hungarian Youth Research (with the permission of Kutatópont Kft.) we have the opportunity to compare our current results and categories against a considerably greater sample, namely against the value structure of the youth of the Carpathian Basin, therefore we can check the validity of the categories we established. The results show the extent to which the attitude-type choices assessed during value-selection, namely the ranking of values, are associated with community-oriented behaviour, that can be concluded from the use of infocommunication tools. In other words, how much more active “relationship-oriented” students are than their “material-oriented” peers. Our broader theoretical commitment is to create one value system category valid for the young which can also be applied in the changed social circumstances of the youth. From a practical point of view, value systems, with adequate support, can have a predictive function in case of other social actions, namely the differences registered in value choice project different behaviours in other spheres of social life (education, world of work, community relations).